Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Azért felnőtt emberek ritkán szoktak ekkora ideológiai változásokon átmenni.
Baloldali KISZ titkárból, ultra liberális, majd konzervatív. És még épp csak ötven. Még 25 év és visszafelé is bejárja az utat. A végén még mehetünk felvonulni május elsején kötelező jelleggel a mauzóleumához.
Azért fogalmaztam úgy, hogy "így politizáltak", megengdve, hogy nem a mögöttes világnézet, hanem az aktuális politikai viselkedés változott ennyit. Ez szerintem még beleférne. Az, amilyen szerepben jópár éve tetszelegnek, aminek hirdetik magukat és amilyen vehemenciával és arroganciával teszik ezt, az nem.
Azért ez nem ilyen egyszerű.Abban a szemét rendszerben elvárták,hogy egy középvezetői állás betöltéséhez párttag legyél!Így az akkori elvtársak legalább 50%-a nem meggyőződésből,inkább kényszerből,mondhatjuk úgyis,hogy érdekből lépett be az mszmp.be.Annak idején remény sem volt arra,hogy itt rendszerváltás lehet,hátunk mögött a testvéri vörös hadsereggel! Persze dönthettél úgy is,hogy hátat fordítasz,/mint jómagam is/ de akkor sokkal göröngyösebb utat kellet bejárnod!
Az, hogy egyes emberek mekkora ideológiai változásokon megy át nem lényeges.. megváltozhat az ember, DE
az, hogy 5 percenként más legyen, meg országonként (nyilatkozati helyszínenként) eltérő legyen, vagy épp más ideológia legyen a nyilatkozatban, mint a tettben, az egy kicsit sok(k).
"Azért ez nem ilyen egyszerű.Abban a szemét rendszerben elvárták,hogy egy középvezetői állás betöltéséhez párttag legyél"
Ez csak félig igaz. Elvárták valóban. De nem volt kötelező, ki lehetett kerülni. Édesapám neves állami intézmény igazgatója volt párttagság nélkül.
Úgyhogy számomra a kényszerkomcsiság hazugság minden szinten. Egyéni döntésnek tartom. Hozzáteszem, a sima KISZ vagy párttagságot még nem tartom elítélendőnek. De abszolút egyéni, saját érdekbeli lépésnek tartom.
Nem az 50-es 60-as évekről van szó ebben az esetben. OV a 80-as években végzett, és már középiskolás korában mozgalmárkodott. Akkor már rég nem kellett egy mezei középvezetői beosztáshoz helyezkedni.
Amúgy senkit nem kergettek az asztal körül hogy az állami szférában kelljen érvényesülnie. A nyolcvanas években már számtalan területen lehetett mai kifejezéssel élve vállalkozni. Egy lángossütő egy balatoni szezon alatt többet keresett mint egy aparátcsik több évi seggnyalással. Számtalan példát sorolhatnék zöldségestől, cukrászon, fuvaroson, butikoson át, az esztergályosig, akik évente megkeresték 1-2 lakás árát. Aki abban az időben még az MSZMP-ben, KISZ-ben helyezkedett, az nem kényszerből tette már. A szeretett vezéred apukáját is "annyira üldözte a rendszer... átjáróházon ki, folyosón be, hogy alig tudott bemenekülni az igazgatói irodába. Így maradt meg nekünk!" by Hofi
Pontosan. Ma 15nm kátyú kijavítási munka elnyeréséhez sokkal inkább Fideszesnek kell lenni, mint az általad említett időszakban párt embernek az érvényesüléshez.
Ennek a sok mongol idiótának azért kell az ellenkezőjét bedumálni, hogy úgy tűnjék, ez a szemét szar, ami most megy, az igazi szabadság a "rettenetes komcsi" időkhöz képest.
Kubi fájó távollétében megpróbálom őt helyettesíteni. Sajnos azt az orgazmusközeli állapotot, amibe kerül Gyurika szellemi energiájától, nem fogom tudni produkálni, de talán jó lesz ez is....
Szóval: Hajrá Mató! A számok téged igazolnak! -9%-os beruházási mutató, az évtized legalja! Ukrajna megelőzött versenyképesség terén! 15 forintot gyengült a forint az euróhoz képest 1 hét alatt!! Király vagy Mató! Erre csak TE vagy képes!!!
Csak így tovább Mató, ne hagyd abba! A számok téged igazolnak!!!!
Jó, de Mató zsenialitása nélkül tudnál hézagmérőt betenni 300 felett... de sajnos a zsenialitása nem végtelen és a nemzetközi helyzet be tud gyűrűzni. :D
Mai meccs: euró/huf 299... Kancsi egy lángelme, országmegmentő:)))
Engem legalábbis támogat azzal h gyengíti a forintot, jó az a forint short, szép nyerő:))
Nem okvetlen.:))
Érdemes azért ezt az ábrát is megtekinteni,volt előtte is sokkal magasabb. link
Meg lesz még jobb is de a túl erős Ft nem is tesz jót a gazdaságnak/export/ link
szerintem téged nem befolyásolnak az információk a hitedben. saját bevallásod szerint 1-10-ig (nem=1 nagyon=10) hová helyeznéd magad az elvakultsági skálán?
" Sajnos nem múlt még el a válság.
Ezért spórolni kell..."
Gondolom az nem zavar hogy szinte minden településen külön szóvivője van a rendőrségnek, honvédségnek katasztrófavédelemnek, ahol van bíróságnak, ügyészségnek és hasonló szerveknek. Nyilván szükséges a munkájuk, mert akár tíz évente is szükség lehet rájuk egyszer, ha ne adja Isten történik valami arrafelé. Ráadásul a többségük ha életében egyszer képernyőre kerül, makog, hebeg-habog össze vissza abban a 6 és fél másodpercben amire egész életében készült.
sőt, ha önmagán kívül mindenkit kirúgna, akkor volna csak igazi a reform, elvégre kuszaszem egymaga irányítja a forintot (és gondolom, az inflát is, bár lehet, hogy ezt még meg kell tanulnia) :)
gaz libsibolsi lehetsz, mert nem tudod vagy nem akarod tudni, hogy vitya már az ő helyüket is kezdi átvenni... gondoljunk csak a márc 15-i hóhelyzetre, ahol minden összeomlott, mert a bölcs vezír nem lehetett ott... bezzeg most, hogy a gátakon ott volt, és szemmel verte a Dunát, most nem lett tragédia :)
a vak komondoros is inkább azt hazudta volna, hogy vitya szemmel verte a feleségét, nem lett volna akkora a baj :)
ad1: mondd, azaz 2 d, mint kedvenced, a máúnikásáú :)
ad2: dehogy, csak azt, hogy a kedvenceid akkor mutogassanak az általad utált figurákra, amikor kiengedik őket sétálni a börtön udvarára :)
(lehetőleg vagyonelkobzással, stb.)
másképp fogalmazva ad2-t: abban a percben, hogy azon kezdesz el töprengeni, melyikük a kevésbé rossz (megoldókulcs: nagyjából egyformán, csak a gazdaságilag dilettánsok jobban húznak a fidesz felé, de nagyjából ennyi ill. persze ennek a következményei), attól kezdve megszabadítod magad annak a gondolatnak még csak a lehetőségétől is (szinte), hogy el tudd képzelni Magyarországot e két járvány (maszop és ami hozzá tartozik ill. fidesz és ami hozzá...) nélkül
Biztos ha Te mondod. És havi mennyi kiegészítést kap valaki azért, hogy 10-20 évente egyszer sz@rrá égesse magát egy híradóban 10 másodperc alatt?
Hogyan döntik el hogy a megyei, vagy a települési "szóvivő" szerepeljen ha pl. Karakószörcsökön jégeső esik, vagy beszakad a járda?
Érdekes továbbá, hogy a mentők meg tudják oldani egyetlen szóvivővel a tájékoztatást akár hol történik a baj. A rendőrség, katasztrófavédelem, ügyészség nem. Ott kell országos, megyei, települési szintű is. Szerintem ha ezeket összeadnád, megdöbbennél mit költünk rájuk akár főállásúak, akár nem.
A 153 államtitkárról meg ne is beszéljünk mert az már messzire vinne...
De az MNB-n spórolni kell ebben egyetértünk. Én spec. a tizenX alelnökkel, monetáris taggal kezdeném. Már úgy sincs rájuk szükség, Simorék elmentek így nem kell a számbeli fölény.
nem, bár ez nyilván meghaladja értelmi képességeidet, akárcsak az 1054. hsz.-ben írtak
nekem nem azért büdös ez a banda, mert a másik tetves bandához tartoznék v. komálnám őket (btw. az is égő, hogy egy elviekben felnőtt ember nem látja be, hogy a kettő ugyanaz a brancs, csak eljátsszák a sok alsóbbrendű birka előtt a jó zsaru - rossz zsaru szerepkört, akik komolyan versenyeznek egymással, stb. ...valójában ezeknek közös üzleteik vannak (pl. a Közgép is a másik komcsi párt alatt vált komoly méretű céggé, és még lehetne ragozni), és a fennálló keretet (szofisztikált emberek a status quo-nak nevezik ezt) nem akarják szétfeszíteni, mert legrosszabb esetben is 2. helyen futnak majd be ebben a rendszerben a húsosfazék köré, ami sokkal jobb, mintha kiszorulnának onnan, sőt netalán még dutyi is várna rájuk meg vagyonelkobzás)
de nem akarok most több gyöngyöt szórni a kis topikunk disznaja elé :) mert neki a moslék kell :) az értelmes emberek meg valószínűleg eddig is tisztában voltak azokkal, amiket leírtam...
"sőt netalán még dutyi is várna rájuk meg vagyonelkobzás)"
na ezt mégis kicsit részletezem: pont ezek elkerülése érdekében titkosítanak, nem adnak ki közérdekű adatokat még per esetén sem, eltussolják, amit kell, stb.
...és ezért ül többek közt holt peti :) ott, ahol, nem is beszélve szájerné handóról meg a többiről...
Aki szerint az a jó jegybankelnökség mérőszáma, hogy milyen alacsony a jegybank alapkamat, annak csak további jó mesenézést kívánok!
Ezentúl megnézhetjük, hogy ki honnan indult, és hova jutott. Matónál persze 3 hónap után nem sok következtetést vonhatunk le.
Találkozunk 6 év múlva, megvitatni ezt a témát!
Milyen 12%-ról zagyválsz?
Amikor átvette az elnöki tisztséget 7.75%-on állt a kamat. A válság legmélyebb bugyrában volt a tetőpont 11.5% (2008.10.22), januárra már 9.5%-ra ment vissza.
A kormányváltáskor 5.25% volt az alapkamat. A Fidesz generálta Ft válság idején felszaladt 7%-ra (!!!!) 2011.12.21, de akkor már az új külsős tagok diktáltak. A mandátuma lejártakor pedig 5.25% volt.
Mindezt úgy hogy a kormány eleinte zsinórban hozta az olyan intézkedéseket amivel pörgette az inflát, egészen a 6% feletti tartományba. De gondolom erről is az MNB tehetett szerinted.
Lehet,hogy 11.5 volt ,nem mindegy.
Nem emlékszem,hogy írtam volna,hogy csak a kamat számít de lényeges szempont! Vagy az EU-s országokban Németország, Anglia,stb. ill USA-ban rossz jegybankelnökök vannak?
A tetőpont volt 11.5%, egy hónapig a válság mélypontján, de ezt lazán felkerekíted 12-re és úgy kezeled mintha végig annyi lett volna.
Eközben a Mestert élteted minden tized százalékos Ft erősödésnél. Nála miért nem az ATH 323-as EUR/HUF árfolyammal dolgozol? Olyan apróságokról ne is beszéljünk milyen külső környezet volt 2008.októberében, meg milyen volt az elmúlt fél évben...
Mondanám hogy szánalmas, de ez inkább tudatos tartok tőle.
Nagyon nem mindegy:adott esetben azt jelenti,hogy valótlant állítottál,ami be is bizonyosodott...
Ha egy "bocsi!"-t írtál volna,az azt jelentehette volna,hogy csak tévedtél és nema kakit kevered szándékosan....
Ha Neked ez "mindegy",akkor rég rossz!
Ha az elmúlt hetet nézzük akkor így van.
Ha viszont a kormányváltástól eltelt időszakot,akkor azt mondhatjuk,hogy a forint az elmúlt három év legnagyobb vesztese.
Az ugye cseppet sem zavar,hogy 2008 és 2010 között történt egy és más az országban és a gazdaságban?
Mintha vitya elismerően nyilatkozott volna a Bajnai korszakról...Jó,jó! Tudom,nem a szószéken,hanem külföldön!
(megkeressen a nyilatkozatot vagy te is emlékszel?)
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.