Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=189954
"Eszerint látod a lényeget: ami történt, oldalfüggetlenül történt, nem csak az egyik "oldal" tevékenységének következménye.
A választóvonal valójában nem az egyes értelme(zhete)tlenné vált "oldalak" között, hanem a hatalomhoz hozzáférők, annak előnyeiből részesülők és az abból kimaradó tömeg között húzódik.
A problémát pedig az utóbbiak túlontúl gyenge érdekérvényesítő képessége okozza. Ez teszi lehetővé ugyanis a közhatalom egyéni, párt és lobbiérdekek céljára való, alig korlátozott felhasználását a tényleges közérdek helyett sőt akár annak ellenében is."
Ezzel maximálisan egyetértek.
(tényleg olyan, mintha legalább ketten írnának szivacs néven)
Gyötrő letargiádban jelentsen vígaszt számodra, hogy a nemzetnek nem csak olyan sötét bugyrai léteznek, melyekben jársz mert éhségünk és képességünk a jóra és a szeretetre megóvja Anyáink többségét attól, hogy a pénzéhség áldozatául essenek.
Tehát fel a fejjel és indulj ki a jobbik önmagadból!
Ebből a cikkből egy bekezdést emelnék ki:
"Külön bekezdést érdemel az a hosszabb távon is nagy veszélyeket jelentő borzasztó folyamat, amin az oktatási rendszer megy keresztül. Ne legyen kétségünk: az, hogy húsz év múlva mennyire leszünk sikeres ország, alapvetően a mai oktatási rendszeren múlik. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a kihívásokra a szakpolitika finoman szólva sem találja meg a választ. A forráskivonás, a képességkülönbségekből fakadó egyéni igényeket egyre intoleránsabban kezelő alapfokú oktatási rendszer, az iskolaköteles korhatár leszállítása, a nyelvtanulásra ösztönzés gyengítése mind-mind egészen riasztó tendencia. Ehhez jön még az általános tandíjhoz képest ösztönzőiben sokkal gyengébb, egészen furcsa, szelektív tandíjrendszer a felsőoktatásban. Ezen intézkedések egy részénél egyszerűen képtelen volt a politika a helyes célokhoz adekvát eszközt társítani, máshol már a fókusz is teljesen téves." --> na többek között ezért mondom én a Fideszre h hazaáruló. A jelen elég tragikus, de meg se adni a jövő nemzedékének a lehetőséget a felemelkedésre.... ez bűn. Kicsinálni a saját, eddig jól működő oktatási rendszert, szándékosan butítani a népet.. szóval ez az egész valami horror..
Azért ezt a letargikus véleményedet nem osztom:
"Visszaút nincs. A jelenleg kormányzó klikk ugyanis meghatározó szereplője lesz a következő 20-25 évnek, akár ellenzékben, akár kormányon."
Miért ne lenne "visszaút"?
Lehetőség a cselekvésre, változtatásra mindíg van, nem gondolod?!
"...A kérdés az, hogy ki lesz az, aki valós gazdasági növekedést produkál majd anélkül, hogy hazavágja az összes gazdasági szereplőt és elsorvassza a középosztályt?!"
Eszerint látod a lényeget: ami történt, oldalfüggetlenül történt, nem csak az egyik "oldal" tevékenységének következménye.
A választóvonal valójában nem az egyes értelme(zhete)tlenné vált "oldalak" között, hanem a hatalomhoz hozzáférők, annak előnyeiből részesülők és az abból kimaradó tömeg között húzódik.
A problémát pedig az utóbbiak túlontúl gyenge érdekérvényesítő képessége okozza. Ez teszi lehetővé ugyanis a közhatalom egyéni, párt és lobbiérdekek céljára való, alig korlátozott felhasználását a tényleges közérdek helyett sőt akár annak ellenében is.
Nem. A baloldal is és a jobboldal is (már amennyire értelmezhető ez a felosztás) akár jóindulattal, akár önző célokból, de mindenki vágta a fát alattunk. Lassan tényleg kidől.
Mindenkinek elhittük 1990 óta és el fogjuk hinni a későbbiekben is. A kérdés az, hogy ki lesz az, aki valós gazdasági növekedést produkál majd anélkül, hogy hazavágja az összes gazdasági szereplőt és elsorvassza a középosztályt?!
Magyarország az új EU-tagok közül a legjobban adósodott el a külföld felé, és a legkisebb gazdasági növekedést mutatta a válság előtti években. Ez így nagyon veszélyes párosítás volt.
A válság előtti években Közép-Kelet-Európa gazdasági növekedésének alapjait a nagyarányú külső forrásbevonás jelentette, vagyis a régió országai nagyrészt a külföldi pénzeknek/hiteleknek köszönhették növekedésüket. Magyarország élen járt ebben a folyamatban, vagyis rekord mértékben adósodott el a külföld felé, azzal az "aprócska" szépséghibával, hogy a vizsgált időszakban a legkisebb összesített gazdasági növekedést érte el – mutatott rá Giday András, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdásza tanulmányában, melyet a Pénzügyi Szemle Online blogja szemlézett.
Magyarország az új EU-tagállamok gazdasági mutatóit vizsgálva három rekordot is tart, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért vált ennyire súlyossá a krízis hazánkban. Először is, Magyarország építette fel a legnagyobb külső adósságot a GDP arányában, vagyis az arányokat tekintve hazánk tartozik a legtöbbel a külföldnek. Másodsorban Magyarország összesített gazdasági növekedése volt a legalacsonyabb a válság előtti években (2002-2008), vagyis az eladósodást nem kísérte a növekedés gyors tempója. Harmadszor, Magyarország fizetőeszköze mutatta a legkisebb reál, tehát inflációval korrigált felértékelődést az euróhoz mérten (2004-2011 közötti időszakot vizsgálva), vagyis a reálfelértékelődés hazánkban csökkentette legkisebb mértékben a külső eladósodásból fakadó terheket.
Azon túl, hogy ebben a három gazdasági, illetve pénzügyi mutatóban csúcstartók voltunk a válság előtti és alatti években, még egy téren sikerült megszerezni az első helyezést: Magyarország volt az az ország, amely minden oldalon eladósodott, vagyis az állam, a kereskedelmi bankok, a háztartások és az önkormányzatok egyaránt súlyosan eladósodtak.
Ezen statisztikák ismeretében már érthető, hogy miért mi magyarok vagyunk azok, akik az egyik legjobban megszenvedjük a válságot. Sokkal jobban eladósodtunk a külföld felé, mint a versenytársaink, a létező összes gazdasági szereplőt eladósítottuk az országban, ezeket a pénzeket-kölcsönöket azonban nem tudtuk a növekedés szolgálatába állítani." link
Lesz-e ebből magyar felemelkedés? A cikkből egyértelműen kiderül, hogy nem.
1. Az közoktatás állami-klerikális bekebelezése, a felsőoktatás sorvasztása nem egy tudásalapú társadalom irányába mutatnak.
2. A külföldi működőtőke taszítása a végső kegyelemdöfés a gazdaság számára.
3. A demográfiai kilátások tragikusak: népességcsökkenés, öregedés, kivándorlás.
Egy argentin mintájú lecsúszási folyamat szemtanúi vagyunk.
Visszaút nincs. A jelenleg kormányzó klikk ugyanis meghatározó szereplője lesz a következő 20-25 évnek, akár ellenzékben, akár kormányon.
25 év múlva egy elöregedett, megfogyatkozott társadalom fogja várni a gyermekek hazautalásait egy távoli, valószerűtlen világból, és jó lesz telefonon hallgatni, ahogy az unokák édesen törik a magyart.
Lesz-e ebből magyar felemelkedés?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=189954