Valamiért nem akar megjelenni, amit neked írtam.
"Ez elég gyenge érv, mert 9-10 osztályban nem jellemző a gimikre, hogy érettségire készítenek fel. "
Az új érettségit eleve paradigmaváltásnak kellett volna kísérnie, így nem hogy 8-10 osztályban, de már általános iskolában is változtatni kellett volna az oktatáson.
"Egyébként emlékeim szerint a tanterv nem változott, tehát ugyan azt kellett tudni a régi érettségire és felvételire, mint az új 2 szintű érettségire. "
Nem a tanterv változott, hanem a számonkérés módja.
"Egyébként emlékeim szerint a tanterv nem változott, tehát ugyan azt kellett tudni a régi érettségire és felvételire, mint az új 2 szintű érettségire. Minden diák hasonló helyzetben volt, tehát senki nem került volna a többiekhez hátrányba, ha egyből elvárják az egyetemek az emelt érettségit. Gondolom az emelt érettséginél is 20-30% kell a 2-hez, na aki nem tudd annyit írni, annak nincs keresnivalója semmilyen egyetemen attól függetlenül milyen rendszerre készítették fel. "
Ezzel teljesen egyetértek. Én is pontosan emiatt nem értettem egyet anno, hogy nem lett kötelező emelt a felvételihez. Annyit hozzáteszek, a kezdetektől kellett 33* a felvételihez, de az nevetségesen kevés.
"Ráadásul pont a poroszos rendszer az ahol adott dologra készítenek fel, tehát ellent mondasz magadnak mikor a mellett érvelsz, hogy mért nem kellett emelt érettségi a felvételhez."
Nem mondok ellent magamnak, mert nem a tantervben volt váltás, hanem a módszertanban indult el a váltás, amit amúgy mára már a mostani kormány vissza is csinált. Nem lehet poroszos módszerekkel kompetencia alapú érettségíre készíteni.
Ami a matek érettségit illeti, én anno egy gyenge gimibe jártam, 2005-ben érettségiztünk, és nagyon sok magolni jól tudó ember szívta meg a középszintűn is, aki amúgy nem volt túl értelmes. Én magam is nevetségesen könnyűnek találtam, csak épp a legtöbb emberbő a józan paraszti észt ölte ki az oktatás. Ugyanazok, akik kaptak egy egyenletet, megoldották, de egy nem bonyolultabb szöveges feladatnál leblokkoltak. Pont ezért volt és van szükség omtatási reformra.
Az, hogy az emelt kötelező, azért jobb, .ert jobban differenciál.
A BSc-MSc rendszer nem zárja ki a főiskolák létezését, csak a magyar oktatáspolitika erre még nem jött rá. Az osztrák Fachhochschule Bsc és MSc képzésen is gyakorlatiasabb képzést ad az egyetemeknél.
Az említett urak nem csak beszéltek róla, akkoriban jelentek meg az érettségiben is jelen lévő szövegértési feladatok a középiskolákban. A történelem oktatás is elindult abba az irányba, hogy forráselemzés, összefüggések felismerése, az érettségi és egyes tankönyvek is ebbe az irányba mutattak. Matekból is megjelentek már a reform könyvek akkoriban, amelyek az új érettségi alapelveire építettek. Nyilván kellett volna még sok idő, hogy ezek tartós nyomot hagyjanak, aztán Hoffmann Rózsáék visszacsinálták az egészet.
"Ez elég gyenge érv, mert 9-10 osztályban nem jellemző a gimikre, hogy érettségire készítenek fel. "
Az új érettségit eleve paradigmaváltásnak kellett volna kísérnie, így nem hogy 8-10 osztályban, de már általános iskolában is változtatni kellett volna az oktatáson.
"Egyébként emlékeim szerint a tanterv nem változott, tehát ugyan azt kellett tudni a régi érettségire és felvételire, mint az új 2 szintű érettségire. "
Nem a tanterv változott, hanem a számonkérés módja.
"Egyébként emlékeim szerint a tanterv nem változott, tehát ugyan azt kellett tudni a régi érettségire és felvételire, mint az új 2 szintű érettségire. Minden diák hasonló helyzetben volt, tehát senki nem került volna a többiekhez hátrányba, ha egyből elvárják az egyetemek az emelt érettségit. Gondolom az emelt érettséginél is 20-30% kell a 2-hez, na aki nem tudd annyit írni, annak nincs keresnivalója semmilyen egyetemen attól függetlenül milyen rendszerre készítették fel. "
Ezzel teljesen egyetértek. Én is pontosan emiatt nem értettem egyet anno, hogy nem lett kötelező emelt a felvételihez. Annyit hozzáteszek, a kezdetektől kellett 33* a felvételihez, de az nevetségesen kevés.
"Ráadásul pont a poroszos rendszer az ahol adott dologra készítenek fel, tehát ellent mondasz magadnak mikor a mellett érvelsz, hogy mért nem kellett emelt érettségi a felvételhez."
Nem mondok ellent magamnak, mert nem a tantervben volt váltás, hanem a módszertanban indult el a váltás, amit amúgy mára már a mostani kormány vissza is csinált. Nem lehet poroszos módszerekkel kompetencia alapú érettségíre készíteni.
Ami a matek érettségit illeti, én anno egy gyenge gimibe jártam, 2005-ben érettségiztünk, és nagyon sok magolni jól tudó ember szívta meg a középszintűn is, aki amúgy nem volt túl értelmes. Én magam is nevetségesen könnyűnek találtam, csak épp a legtöbb emberbő a józan paraszti észt ölte ki az oktatás. Ugyanazok, akik kaptak egy egyenletet, megoldották, de egy nem bonyolultabb szöveges feladatnál leblokkoltak. Pont ezért volt és van szükség omtatási reformra.
Az, hogy az emelt kötelező, azért jobb, .ert jobban differenciál.
A BSc-MSc rendszer nem zárja ki a főiskolák létezését, csak a magyar oktatáspolitika erre még nem jött rá. Az osztrák Fachhochschule Bsc és MSc képzésen is gyakorlatiasabb képzést ad az egyetemeknél.
Az említett urak nem csak beszéltek róla, akkoriban jelentek meg az érettségiben is jelen lévő szövegértési feladatok a középiskolákban. A történelem oktatás is elindult abba az irányba, hogy forráselemzés, összefüggések felismerése, az érettségi és egyes tankönyvek is ebbe az irányba mutattak. Matekból is megjelentek már a reform könyvek akkoriban, amelyek az új érettségi alapelveire építettek. Nyilván kellett volna még sok idő, hogy ezek tartós nyomot hagyjanak, aztán Hoffmann Rózsáék visszacsinálták az egészet.
Lakás/Ingatlan árak topik
Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.
Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
link