Topiknyitó: Portfolio 2013. 06. 17. 14:54

Kiszivárgott: a PSZÁF a devizahiteles perektől félti a bankokat  

Ugrás a cikkhez
A bankok ellen indított devizahiteles perek miatt aggódva Szász Károly, a PSZÁF elnöke arra kérte a Kúriát, hogy "a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a bankok ellen, a devizahitelesek javára ítélne" - írja az Origo. A PSZÁF elnöke, Szász...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=185361
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 07. 01. 06:31
Előzmény: #474  Törölt felhasználó
#476
Pont a lényeget nem látja senki, illetve nagyon kevesen....Az összes ingatlan ára leesett...Közben minden vita arról folyik, hogy miért fizetne a költségvetésen keresztül mindenki....De hát pont így fizet mindenki, értékvesztés hitellel és hitel nélkül is minimum 30-40 %.......És akkor a bankcsődön keresztüli államcsőddel fenyegetnek a marhák, közben meg az állampolgárok vagyonvesztésén keresztül lesz államcsőd.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 22:57
Előzmény: #459  neomodel
#475
Te a végkövetkeztetésedet honnan veszed? Sehogyan sem jön az idézett jogszabályokból!
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 17:36
Előzmény: #473  Törölt felhasználó
#474
Na... így már pontosabb... magasabb (és rejtett) díjakkal!!!... de mivel cash-t többnyire senki sem kapott, ezért ne feledjük az ingatlanok elértéktelenedését, hisz az ingatlannak kellet volna fedeznie az ügyletet.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 17:21
Előzmény: #472  Törölt felhasználó
#473
Carry trade volt ez, nyilván magasabb díjakkal, mintha közvetlenül forexen kötötték volna, sokaknál effektív speki attitűddel megtámogatva (pl. euró konvergencia). Csak nem jött be.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 16:43
Előzmény: #465  Törölt felhasználó
#472
" .... Valójában klaszik carry trade spekit folytattak a devizahitelesek. "

Nem éppen, de ha mégis, akkor pontosabban ezt úgy kellett volna írnod, hogy: "folytattak volna...".
De mint utóbb, a CHF rally idején megtudták a bankok mosakodásából, ennél még kockázatosabb és átláthatatlanabb ügyletbe keveredtek.
Phylaxa 2013. 06. 30. 15:28
Előzmény: #466  Törölt felhasználó
#471
Akar a fene. Természetesen 2011-ben ugrott meg a frank. Így még jobb. :)

Szóval 2010-ben Euróra váltottunk, mi történt a 6%-os CHF kamatommal és az 50K-s törlesztőmmel? :)
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 15:06
Előzmény: #469  neomodel
#470
Neomodel:
1. Abban, hogy a Hpt szövegében milyen formában volt benne a 89. (2) 2011. előtt, abban tévedtem.
2. A többire viszont nem reagáltál.

A személyeskedést meg fejezd be.
neomodel 2013. 06. 30. 14:53
Előzmény: #461  Törölt felhasználó
#469
pénznyelő

Tényleg nem látod be egyetlen mellényúlásodat sem. Kettőnk közül ugyanis szerintem te guglizál.Csak rosszul.
Tehát megkérdem, honnan gondoltad, hogy a lejárati összhangról 2011. előtt a törvényekben egy szó sem szerepelt? Ami, mint említettem törvény nélkül is több száz éve ismert bankműködési elvárás, egyszerűen kivégzi magát az a bank és gazdaság, amelyik ezt figyelmen kívül hagyja. Ahhoz nem nagyon kell bankgyűlölőnek lenni, hogy belássuk, a mostani válság kirobbantó oka éppen ez a banki kapzsiság, és a felügyelet lazasága volt. A törvény azt várja el, hogy ésszerű legyen ez az egyensúly, de mint keret, nem mond arányokat, stb. Erre lenne a szeretett pszáf-od pl.

A hozzáértést először magadnál keresd, nem elég banki alkalmazottnak lenni és az ott tanultakat visszaböfögni, ennél szélesebb látókört tegyél magadévá. Van hozzá gugli, gyakorolj.
Sigorszky 2013. 06. 30. 13:09
Előzmény: #464  Phylaxa
#468
2011-ben nem ugrott volna 200-ra! Mármint forintra.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 12:38
Előzmény: #464  Phylaxa
#467
Megjegyzem 2003-2005 között 2010-nél is korábbi euróbevezetési céldátumok voltak.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 12:32
Előzmény: #464  Phylaxa
#466
Phyl, a jövővel akarsz megint indokolni egy múltbeli döntést. Sigorszky arról írt, hogy AKKOR az AKKORI infók alapján mi történt.

Megjegyzem, 2008-ban még nem duplázódtak a törlesztők, hiszen akkor még csak 180-ra ugrott a CHF. 2011-ben volt a nagy frank rally 200-ról 270-ig.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 12:29
Előzmény: #463  Sigorszky
#465
Most is, korábban is a kormány okozta a legnagyobb veszteséget a devizahiteleseknek, akkor az euró konvergencia meghiúsulása, most az unortodox lépések árfolyam és kamathatásai.

Megjegyzem, a lenti szöveg azért csak részben igaz, mert a devizahitelek nagy része frankalapú ugyebár és nem csak az EURHUF, hanem a EURCHF is rossz irányba mozdult, az euróval csak az egyik felét úszták volna meg a devizahitelesek.

Egyébként Phyllel folytatott vitánkban pont ezt írtam, hogy 2002-2007 között egyáltalán nem tűnt olyan nyilvánvaló hibás döntésnek a devizahitel, mint most. Sok érv szólt amellett, hogy az akkori jelenbeli jelentős törlesztőkülönbségek mellett a kockázatok ellenére is jónak tűnik a dolog. Valójában klaszik carry trade spekit folytattak a devizahitelesek.

Phylaxa 2013. 06. 30. 12:25
Előzmény: #463  Sigorszky
#464
Azért ennél legyünk egy kicsit gyakorlatiasabbak, írd le ha tudod a választ a következőre:

2006 július 1-én 20 éves CHF alapú hitelt vett fel az ügyfél 5%-os kamatra. Törlesztőrészlete 50K havonta.

2008 novemberében a törlesztőrészlete 100K-ra ugrott.

2010-ben bevezették az eurót nálunk.

Kérdés: mi váltotzott volna és hogyan az ügyfélnél?
Sigorszky 2013. 06. 30. 12:11
Előzmény: #462  Törölt felhasználó
#463
Egy kis adalék érkezett a hosszúra nyúlt itteni eszmecseréhez:
"Az is kiderült, hogy az euróra való áttérés nem vált közüggyé, az emberek túlnyomó többségét ezzel a céllal nem lehetett lelkesíteni. Még az az egyébként nyilvánvaló, különösebb bizonyítást nem is igénylő érvelés sem ment át a köztudatba, hogy a deviza-hitelesek veszteségének legfőbb oka éppen az, hogy a magyar állam nem teljesítette korábbi, az egymást követő konvergencia-programokban lefektetett ígéreteit. Ha ugyanis az eredeti ígéretek szerint - mondjuk 2010-ben - áttértünk volna a közös európai valutára, akkor mindazok, akik 2005-2007 között vettek fel 20 éves devizahitelt, valójában a futamidő háromnegyed részében fedezett pozícióból tudtak volna törleszteni. Vagyis nem a bankok, nem a szabályozó hatóságok, hanem a kormány hagyta cserben a devizahiteleseket." (07:40)
Persze menet közben kiderült, hogy az euróra való áttárésünk egyre távolabbra tolódik, a végén már nincs is céldátum. De azért látható, hogy balf@szságunk miatt szívunk, a politika balf@szsága miatt.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 11:13
Előzmény: #459  neomodel
#462
Megjegyem: ez azonban nem kellene, hogy egyenlő legyen azzal, hogy a hazai bankok átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül változtathatnak menet közben a kamataikon. Hozzáteszem, bankközi kamatokhoz kötött konstrukció esetében is az ügyfél fizeti a változó forráköltséget, tehát a fejlett országok bankrendszerében sem az történik, amit írsz.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 11:00
Előzmény: #459  neomodel
#461
Megjegyzem: egy törvényt értelmezni is illik, nem csak bemásolni valamelyik pontját, amit kigugliztál a neten. A bankok éppen a törvényben is írt likviditás biztosítása miatt helyeznek el rövid (1 napis, 2 hetes) betéteket a jegybanknál. Amire a hozzá nem értő bankgyűlők persze megint hőbörögnek, mondván hogy a bank dolga, hogy hitelezzen... Ez nyuszi és a sapka esete. Mivel hiteleket döntően hosszú távra vesznek fel emberek és cégek, betéteket meg nem kötnek le 20 évre, ezért a bank elkerülhetetlenül lejárati transzformációt végez, egyszerűen eszközeinek és forrssainak eltérő jellege miatt. Egyszerre tehát képtelenség megfelelni annak, hogy a "bank csak hitelezzen" és "legyen teljes összhang az eszközei és forrásai között".

Megjegyzem: a törvény sem várja ezt el, csak megköveteli a likviditás biztosítása érdekében az erre való lehetőség szerinti és mértékű törekvést. Mivel ez a bankok érdeke is, nincs is különösebb érdekütközés e tekintetben. És ennek a hazai bankok meg is felelnek, hiszen egyik sem küzd likviditási problémákkal, ilyet a PSZÁf sem állapított meg velük szemben.
Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 10:00
Előzmény: #459  neomodel
#460
Kettőnk közül neked kellene bocsánatot kérned a személyeskedésed miatt.
neomodel 2013. 06. 30. 01:11
Előzmény: #448  Törölt felhasználó
#459
pénznyelő!

Ezt írod;

"1. A Hpt. 89. § (2) pontja 2011. január 1-én lépett hatályba. Előtte ilyen pont nem volt.
2. Ez a pont sem zárja ki a lejárati transzformációt, ami bizony amióta bank a bank, mindegyikre igaz a világon bárhol."

Na nézzük sorjában.
Minden törvény az idők során rengeteg változtatáson esik át, ennek sok oka van, egy biztos, azt a törvényt kell adott időpontban létrejött kontraktusra, amely akkor hatályos volt. Eddig érthető.
A változtatások természetesen visszakereshetőek.

Azt állítod, hogy a Hpt. 89 § (2) pontja 2011. előtt nem is létezett, tehát a Lejárati összhangról nem volt semmilyen törvény, amely ezt előírta volna.

Beteszem a 2011.01.01-től hatályos törvényt és beteszem mögé a 2006-ban hatályos Hpt. 89. §-nak pontjait szíves összehasonlításra.

Tehát 2011.01.01-től;

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2)585 A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.
(3)586
(4)587 Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.

2006-ban hatályos Hpt. 89.§-a

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizető képességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét— tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel — követelései és kötelezettségei lejárati idő pontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával kell biztosítania.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot és tervet készít.

Tehát téves állításod ezzel kapcsolatban igazolva (ahogyan mindig is szereted volna), kérj bocsánatot.

Lejárati transzformáció, nézzük a fogalmat, hogy értsük miről beszélünk;

"A bank a rendelkezésre bocsátott rövid lejáratú likvid betéteket hosszabb lejáratú illikvid hitelekké tudja transzformálni. (A hitelt nem kell lejárat előtt visszafizetni)."

Ez rendben van. De.
Nem tudod elolvasni a törvény szövegét és még sok egyebet.
A lejárati transzformáció kockázata a banké kedves pénznyelő és nem az ügyfélé, másrészt az eszement mértékű transzformáció, ami nálunk zajlott tökéletesen ellentétes a törvényben megfogalmazottakkal. Ott nem az van, hogy NEM LEHET hosszútávú kötelezettséget rövid forrásból fedezni, hanem az van, hogy ezt MEGFELELŐ ÖSSZHANGJÁVAL kell tegye.
Ezt az összhangot, többek között a felügyeleti szerveknek kellett volna figyelemmel kísérni. Tudok neked olyan tanulmányokból is idézni, amelyek 25 évvel ezelőtt íródtak, és ugyanolyan aktuálisak, mint annak idején.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 21:27
Előzmény: #450  Törölt felhasználó
#458
Manci, a vételi-eladási spread-el nekem is sok bajom van:
1. Egyébként is magasnak tartom, egyéb banki ügyletekben is. A deviza spreadeket is, a valuta spreadekről meg nem is beszélve. Külföldön ez sokkal kisebb, vicc, hogy akár 4-5% is van euró esetében is.
2. Megengedhetetlennek tartom, hogy volt olyan bank, ahol a devizahitelek esetében külön vételi-eladási árakat alkalmaztak (nem a devizás általánosat), ami persze "véletlenül" sokkal szélesebb sáv volt, mint a devizaelszámoló áraik, megközelítette a pénzváltásnál alkalmazott árfolyamokat.
3. Önmagában az alkalmazhatósága is problémás, hiszen kötelezően Ft-ot kapsz, kötelezően Ft-ban törlesztesz, tehát ügyféloldalról nem kapsz semmilyen szolgáltatást érte, ráadásul banki oldalról sincs emögött valódi költség (vagy csak sokkal kisebb), hiszen tudjuk, hogy szintetikus határidős és swap pozik állnak a hitelek mögött (amivel nekem nincs bajom), tehát a bank nem is végez a teljes hitelösszeg után tényleges konverziót.
4. A bankváltást, amikor volt még devizahitel, akkor is gyakorlatilag lehetetlenné tette, mert bankváltáskor az adós rögtön elbukta a teljes tőketartozás után a vételi-eladási rést (sőt még egy biztonsági 5-10%-ot is rászámoltak az egészre az ügyvitel néhány hetére negatív árfolyamváltozás esetére, amit ugyan visszakaptál, ha nem következett be, de ennyivel nagyobb lett az új hiteled). Így az egyébként is magas költségek mellett ez több 100e Ft költséget jelentett egy 5-10 milliós hitel esetében is. A biztonság miatt rászámolt 5-10%-al együtt összesen meg akár 10-15%-al is megnőtt Ft-ban az új hitelösszeged, amihez egyrészt jelentős kamatkülönbözet kellett, hogy megérje törlesztőben is, másrészt fedezeti problémákat jelenthetett, tehát gyakorlatilag lehetetlenné tette a bankváltást.

Évekkel ezelőtt éppen az utolsó ponttal kapcsolatban vitáztunk.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:39
Előzmény: #453  Törölt felhasználó
#457
manci... ez azért elég gyenge riposzt!! :P

Koncentrálj inkább az ellentmondásos beírásaidra. Pl. örülnék, ha segítenél eloszlatni a homályt, amit a #443-ban említettem a beírásaidat illetően.

Nem lesz könnyű, de neked hátha sikerül... csak kérlek, ne kezdj megint valami új fogalmakat szajkózni.
Phylaxa 2013. 06. 29. 20:26
Előzmény: #454  Törölt felhasználó
#456
A banknak a NAV felé be kell jelenteni ha nyeresége van a spread-en és adóznia kell utána.

Ha vesztesége van akkor költségként írhatja.

Ha az adós nem fizet ilyet, akkor a bankok nagy szarban vannak a NAV-nál. Ne írj butaságot!
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:20
Előzmény: #454  Törölt felhasználó
#455
Manci, az adós MEGFIZETI a teljes tőketartozás után a vételi-eladási spreadet (és az eladási árak miatt az összes kamat és devizában denominált költség után is). Az persze igaz, hogy ezt nem a törlesztéskori vételi-eladási árakon teszi (pl. emelkedő devizaárfolyamnál egyre nagyobb lesz nominálisanez a költségrész).
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:14
Előzmény: #451  Phylaxa
#454
Phil,
Ezért mondtam, hogy olvass előbb! A THM jogszabály szerint meg kell jelenít enni a képletben a folyósítás napján irányadó vételi és eladási árfolyamot. Ez azonban nem lesz ténylegesen megfizetendő költség, csak ha aznap még vissza is fizeti az adós. Minden más esetben ez egy fiktív tétel, amit a számításnál figyelembe kell venni, de az adós ezt nem fizeti meg. Az adós az egyes törlesztési napokon irányadó eladási árfolyamon törleszt, ami persze a szerződéskötés napján előre nem ismert, ezért a szerződésben nem is lehet feltüntetni.

Semmi köze tehát ahhoz, amit írtál. Mondom, inkább olvass!
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:02
Előzmény: #446  Törölt felhasználó
#453
bokaly, neomodel, joker, nem ti vagytok a klónok?
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 19:59
Előzmény: #440  Törölt felhasználó
#452
Még az a szerencse, van közöttünk valaki, aki lefordítja nekünk, mire gondolhatott a másik.

Amit a négy bekezdésből a harmadikban írsz, maradéktalanul egyetértek, de ez így van már most is, így volt tíz éve, így volt húsz éve, ebben semmi új nincs. A módosítás arányosságát , indokoltságát, jogszerűségét egy szakértő szervezet, a PSZÁF folyamatosan ellenőrzi, ez az egyik feladata. Az adós bármikor felmondhatja a szerződést, ha a nódosítás nem testük neki. Így volt ez tíz éve, így volt ez húsz éve is.

Az értékegyensúly azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott szolgáltatásért ezzel egyenértékű ellenszolgáltatást, árat kell fizetni. Ha a futamidő alatt a deviza/forint ellenérték változik, akkor ezt a szerződéses ellenszolgáltatás az is követni kell. Aki pl. 2003 környékén vett fel devizahitelt, annak 2008 őszéig mintegy 1,5 millával kevesebbet kellett forintban fizetnie, mintha maradt volna az eredeti törlesztőrészlet. Ez nem a bank döntése volt, és nem a bank határozta meg értelemszerűen az árfolyam változását sem. Devizahitel esetén az ügyfél viseli az árfolyamkockázatot, minden más kockázat a bankot terheli. De 2008-2009-Ben a bankok az árfolyamkockázat nagy részét át is vállalták, nem hárították át az ügyfelekre, tömb Md nagyságrendben az ügyfelek fizetőképességének fenn tartása érdekében.
Phylaxa 2013. 06. 29. 19:58
Előzmény: #450  Törölt felhasználó
#451
A NAV mit szól ehhez a "nem költség" definícióhoz? Gondolom a bankok sem számolják el és a vállalatok sem. A kereskedők örülnek ennek a legjobban ugye, kifizetik aztán örülnek, hogy nem csökkenti az adóalapjukat?! :)
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 19:28
Előzmény: #439  Törölt felhasználó
#450
Nos, mindentudó, nincs közöm pénznyelőhöz, sokat vitatkozunk, ebben viszont egyetértünk. Nem is próbálnak téged semmiről meggyőzni, hiszen teljesen unisono vagy, rád nem hatnak a tények és érvek, te egyetlen dolgot akarsz hallani. Amit most írok, azt inkább mások okulására írom, hogy véletlenül se azok a zagyvaságokat ragadjanak meg bennük, ha a valóságra kíváncsiak (főként ne a te stílusodban).

1. Az első esetben a Kúria azt kérdezte a Legfőbb Ügyésztől, tisztességtelen-e a vételi-eladási árfolyamok alkalmazása, vagy azonos árfolyamokat kell-e törlesztéskor és folyósításkor alkalmazni. Erre az volt a válasz: indokolt és tisztességes az eltérő árfolyamok alkalmazása.

A második eset kérdése volt, hogy vajon a vételi-eladási árfolyamok közötti különbség, az árfolyamrés olyan költség- e, amelyet a szerződésben külön nevesítetten és tételes mértékkel fel kell-e tüntetni. Erre mondta a Legfőbb Ügyész, hogy nem költség, hanem adevizahitelezés lényegéből eredő számítási mód, amelyet a jogszabályok szerint nem kell és nem is lehet a szerződésben tételesen feltüntetni. Az árfolyamrés ék semmi köze a Számviteli törvényhez.

2. A PSZÁF - és nem Szász Károly - átfogó bankszakmai és közgazdasági elemzést adott a Kúria kérdéseire. Nincs benne semmi csúsztatás, tények vanna benne, amelyeket eddig senki sem cáfolt (nem is tudott), mindenki csak mocskolódott.

A PSZÁF kétségtelenül egy szakértő szervezet, amely bankszakmai, közgazdasági és jogi kérdésekben megkérdőjelezhetetlen. Azokról a jogászokról, politikusokról, főként civil szervezetekről, amelyek feljelentéseket írogatnak, mindez közel sem mondható el, ellenérveik nincsenek.

3-5. Talán valamit értek a kérdéshez, mivel közgazdász diplomám mellett van egy jogi is, s pár évtizedet eltöltött én a szakmában, tehát nem a partvonalról kiabál ok befelé, mint sokan mások. Tudom, szerinted a hozzáértés olcsó bolsevista trükk, de talán meg tudom ítélni, ki a sarlatán. Az ügyvéd urat elutasító ítéletek mindenesetre engem igazolnak.

4. Elárulnád, mi abban az elvi probléma, hogy a deviza forintra (és vissza) váltásának költsége van-e?
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 11:42
Előzmény: #442  neomodel
#449
"Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika"

Ha olvasnál is, nem csak terjesztenéd a neten olvasott hülyeségeket, akkor tudnád, hogy a fenti mekkora marhaság, mancival többször vitáztam ugyanis ebben a topicban korábban. Az viszont nem lep meg, mert a vitákban is megszokhatták az olvasók tőled, hogy akármekkora marhaság is, amit írsz, te biztos vagy benne. Így válik egy ember egyszerű hozzá nem értőből nevetségessé.
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 10:23
Előzmény: #442  neomodel
#448
1. A Hpt. 89. § (2) pontja 2011. január 1-én lépett hatályba. Előtte ilyen pont nem volt.
2. Ez a pont sem zárja ki a lejárati transzformációt, ami bizony amióta bank a bank, mindegyikre igaz a világon bárhol.
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 10:05
Előzmény: #442  neomodel
#447
Neomodel, Joker:

"Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika, sőt, abban is biztos vagyok a fórumon több nick név is fedi pénznyelőt."

Szerintem, amit itt műveltek, az már beteges. Érvek hiányában jön a személyeskedés. Ebben nem kívánok részt venni. Hirdessétek csak az igét, amit gazdasági/pénzügyi ismeretek nélkül összeollóztatok különböző szélsőséges oldalakról.
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:16
Előzmény: #442  neomodel
#446
Már bennem is felmerült, hogy penznyelo = manci, de aztán úgy gondoltam, hogy "kit érdekel???".

Vagyis felőlem akár lehet is, ez lényegtelen. Az a fontos, hogy mit mond, és, hogy amit mond az valamennyire összhangban legyen a korábbi állításaival.

penznyelő logikája követhető, egy-két esettől eltekintve következetes, ritkán mond ellent saját magának.

Ellenben manci írásaiban simán elfér egymás mellett egy állítás, majd kis idő múlva annak cáfolata is.
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:09
Előzmény: #441  Törölt felhasználó
#445
Na... erre gondoltam én is! :)
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:06
Előzmény: #440  Törölt felhasználó
#444
Igen, valóban ezt próbáltam leírni.
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:04
Előzmény: #438  Törölt felhasználó
#443
Manci :)

szerintem kicsit pihenned kéne, mert már nagyon vicces, hogy egyre kevésbé tudod követni a saját beírásaid, nem, hogy másokét.

Csak egy példával illusztrálom, de találnék többet is, csak már unom.

A #432-ben ezt írod:
"..Az olcsó bankváltás nem váltja ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Nem is versenyképességet biztosító, hanem a szerződés értékegyensúlyát biztosító eszköz. ..."

Tehát ezen állításod szerint az olcsó bankváltás, nem a versenyképességet erősíti, hanem a "misztikus" értékegyensúlyt biztosító eszköz. Ok, legyen így, ha így gondolod.

Aztán, megfogadva javaslatod, olvasok, olvaslak, csak olvaslak és még mindig nem értem, miért gondolod, hogy amit írsz, annak van bármi értelme is.

A #438-ban megmagyarázod nekem (amit ezúton köszönök is), hogy mi is ez az értékegyensúly:
"Hogy mi egy szerződés értékegyensúlya? Ezért javasoltam, hogy előbb olvass, utána írogass. Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet)."

Hmmmm.... ezt sem értem, de mint mondod, nyilván az én készülékemben van a hiba.
Már csak azt mond meg kérlek, hogy az olcsó bankváltás akkor hogy is biztosítja a szerződés értékegyensúlyát???
Azt már nem is merem kérdezni, hogy vajon mi köze ehhez a hitelt felvevő ügyfélnek?

Az már csak hab a tortán, hogy a #411-ben épp az ellenkezőjét hirdeted annak, mint amit a #432-ben írsz.
'...Igazán a bank akkor van rákényszerítve a versenyárazásra,ha az árazás miatt elveszítheti ügyfelét, ez pedig csak az egyszerű, gyors és olcsó bankváltással oldható meg. ..."

Feltételezem, hogy az itt említett "versenyárazás" az a versenyképességet segíti elő. Viszont ekkor még szerinted ez csak a "gyors és olcsó bankváltással oldható meg". Ám legyen.

Namost akkor a gyors és olcsó bankváltás, az jó, vagy rossz??? Van köze a versenyképességhez, vagy nincs??? És ha van, akkor segíti a versenyt, vagy gátolja???

atb...stb...
neomodel 2013. 06. 29. 01:27
Előzmény: #438  Törölt felhasználó
#442
Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika, sőt, abban is biztos vagyok a fórumon több nick név is fedi pénznyelőt.
Baromira ráér egész nap a billentyűket verni, abban is biztos vagyok, hogy valamelyik bankfiók pultja mögött ücsörögve múlatja unalmas óráit, megpróbálva néhány jóféle, ultrakockázatos befektetési jegyet rásózni a gyanútlan ügyfelekre, lehetőleg árfolyamcsúcson

Na tehát pénznyelő mancika.
Ezt írod;

"Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet)."

Most komolyan kérdem, teljesen normális vagy? Ilyet leírni a totális über-hiper-giga-mega ostobaság non-plusz ultrája. Fokozhatatlan a hülyeséged.

Először is van itt egy törvényecske. Egy aprócska Hpt. jogszabály. Szokása szerint nem hosszú és még magyarul is van megírva. A bankok jó szokásuk szerint, nem szokták a törvényeket elolvasni, vagy ha mégis, átértelmezik, ha az sem megy, hülyének tettetik magukat és megkérik szomorú-szemű poltpetikét meg szászkarcsikát, hogy ugyan írjanak már valami értelmező, tárgyilagos szakmai véleményt (figyelj azért; "véleményt"), mert ők ezeket a törvényszövegeket annyira, de annyira szeretnék érteni, de hát nem értik.

Szóval a Hpt. 89 §,így néz ki;

"A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.

(2)580 A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania."
stb.

Tehát mancika pénznyelő, van egy varázsszó, a LEJÁRATI ÖSSZHANG. Nem mondták a gyorstalpalón a banki továbbképzéseteken? Ami hetente van, tudod. Annak érdekében, hogy az agyad mindig tisztára mosva álljon az ügyfelek szolgálatára.
Ugyanis normál esetben, a kölcsönt felvevő ügyfélnek tök mindegy, hogy a bank hogyan állította elő a forrást. Ahogy akarta. Persze a törvény előírásait szem előtt tartva. Ha a bank eme fenti törvényt leszarva, nem mellesleg több évszázados banki ökölszabályt is áthágva, hosszú távú kötelezettséget, rövid forrásból finanszíroz, akkor az a bank megérdemli, hogy bezárják. Nem kell vinnyognia, meg saját levében forognia (hasonlatosan hozzád), hanem be kell ismernie, hogy a kapzsisága, butasága és törvénysértő ténykedése vezetett oda, hogy tönkretette magát és nem mellesleg az ügyfelét is!! És én nem a bankot sajnálom. Nagyon nem.

Miután a kölcsön ára, kockázata, meg az infláció is például a kamatban lehet egyes-egyedül az ügyfélnek felszámítva, ezért (meg a törvény betűje szerint) a hosszú szerződés mögé a bank által betett rövid forrás változó értékét, ennek kockázatát, egyes egyedül a bank futja. Kevesebbet vagy többet. Magánügye. Oldja meg.
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 00:58
Előzmény: #437  Törölt felhasználó
#441
Persze, mert összemossa a szezont a fazonnal, nem csodálkozom, hogy nem érted!

Manci arra célzott, hogy a bank általi szerződés módosítások az ügylet értékállóságát hivatottak biztosítani. Természetesen nincs igaza a versenyképesség vonatkozásában, mert alapvető szempont, hogy milyen okokból módosíthat egyoldalúan egy bank, illetve ehhez kapcsolódóan, milyen jogai vannak egy ügyfélnek ehhez kapcsolódóan. Tehát az egyoldalú szerződésmódosítások indokai, tényleges versenyhelyzetben (ami nincs ma Magyarországon) fontos szempont kellene legyen az ügyfélnél, hogy melyik bankkal köt szerződést. (Persze ehhez magas szintű pénzügyi kultúrára lenne szükség a fogyasztók oldaláról.)
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 00:49
Előzmény: #438  Törölt felhasználó
#440
A kollégának teljesen igaza van. Tehát elmagyarázom, hogy mit írt le a kolléga, hogy felfogd:

Amennyiben az összes bank hasonló módon írreálisan magas költségen teszi lehetővé a bankváltást, illetve más összefüggésben a hitel szerződések módosítását hasonló indokok alapján teheti, addig ezt versenyképesen csinálja, hiszen a konkurencia is hasonlóan jár el!

Nem az a kérdés, hogy fenn marad-e az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, hanem az, hogy a bank a módosítást átlátható módon, részletes indoklással, ellenőrizhetően, arányos mértékben tegye. A módosítás indokai reálisak legyenek, melyek a jogszabályoknak megfelelnek. Az ügyfélnek legyen ehhez kapcsolódóan felmondási lehetősége.

Ami meg az értékállóság fogalmát illeti, nyilván olyan nem fordulhat elő, hogy erre hivatkozva minden korlát nélkül bármeddig emelhessék az adós terhét! Tehát a pénzügyi termékbe be szükséges olyan fékeket építeni, amik az ügyfél teherbíró képességét is figyelembe veszik. Ugyanis egy pénzügyi termék esetén az ügylethez kapcsolódóan a kockázatokat meg kell osztani bank és ügyfél között!
Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 00:18
Előzmény: #433  Törölt felhasználó
#439
Mancikám erős a gyanúm, hogy te penznyelo_ kis barátunk egyik alteregója vagy, jobb lett volna, ha Albert1-ként szórakoztatod továbbra is az olvasókat az OTP fórumban. Én úgy gondolom, olyan vad dolgokat írsz, hogy nehéz mit kezdeni a bejegyzéseiddel, mert látszik, hogy fingod nincs a témához!

1) Tehát a Legföbb ügyésztől az állásfoglalást mindkét per összefüggésében kikérték az egyik esetben a tisztességtelenség a kérdés az adós felé a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása (törlesztőrészlet eladási árfolyamon történő törlesztése), a másik az árfolyamrés költségként való értelmezése (akinek minimális számviteli képzettsége van már a kérdés feltevés is abszurd, mert ha nem költség az ügyfélnek a többletteher akkor vajon mi. Polt úrnak új kategóriát kéne feltalálnia és beültetni a számviteli törvénybe, amit leír jogi nonszensz.

2) Korábbi bejegyzéseimben kifejtettem mit csúsztatott, hazudozott Szász Károly, nem fogom magam ismételni. Jogász jelentette fel, amit a egyes pártok, civilszervezetek is indokoltnak tartanak.

3) Ezt az állításodat szintén többször megcáfoltam.

4) De elsősorban a hazai jogalkotás hiánya (ugyanis a jogszabályokhoz csinálnak jogértelmezést a jogalkalmazók felé) miatt kell egy elvi problémára, ami precedens értékű állásfoglalást adnia a Európai Bíróságnak.

5) Igen, Penznyelo_-ként is leírtad ezt a hűlyeséget, hogy jösz te ahhoz, hogy ügyvédeket, jogászokat minősítsél. Sajnos a szakmai blog színvonalát primitív minősítgetéseid elsekélyesítik. Igen pár tízsoros cikk volt ezzel kapcsolatban, amit az ügyvéd úr a honlapján dokumentumokkal tételesen cáfolt.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 21:04
Előzmény: #437  Törölt felhasználó
#438
Lehet, hogy a nehéz értelmezés a te készüléked hibája.

Azt írtad: "nem olcsó és egyszerű a bankváltás és amíg így van, addig "versenképesen" és egyoldalúan tud változtatni a bank a feltételeken."

Én csak azt mondom, hogy az olcsó és gyors bankváltás megteremtése esetén is fennmarad az egyoldalú módosítás lehetősége, mivel az a szerződésben a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlya fenntartásának eszköze. A versenyképességről te beszéltél, szerintem sincs köze az egyoldalú módosításhoz.

Hogy mi egy szerződés értékegyensúlya? Ezért javasoltam, hogy előbb olvass, utána írogass. Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet).
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 19:19
Előzmény: #432  Törölt felhasználó
#437
"...Az olcsó bankváltás nem váltja ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét..."

Kicsit nehezen tudom értelmezni amit írsz... mit jelent, hogy "...nem váltja ki..."???
Én arra gondoltam, hogy ha a bank változtat és az nekem nem tetszik, akkor a bank költségén átvihetem máshová a hitelem.

A következő mondatod is kusza, vagy csak értelmetlen (számomra). Mit is jelent ez:
"...Nem is versenyképességet biztosító, hanem a szerződés értékegyensúlyát biztosító eszköz...."???
Vajon mi biztosít versenyképességet??? Mi az a versenyképesség??? (az olcsó bankváltással kapcsolatban)

No és mi egy szerződés értékegyensúlya??
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:33
Előzmény: #429  signal2
#436
Pontosan az ilyen túladósodás elkerülése érdekében javasolták a bankok2002-2003-ban, hogy hozzák létre a teljes körű lakossági adósnyilvántartást, amely pl. Németországban évtizedek óta megbízhatóan működik. Az akkori adatvédelmi biztos (bizonyos Péterfalvi, ismerős?) és a politika felháborodva utasította vissza. Ennek hiányában a bank nem tud megbízható képet szerezni az adós eladósodottságáról.

Ha tehát valaki sáros egy ilyen helyzetben, az nem a bank, hanem ez az úriember.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:23
Előzmény: #427  cumi01
#435
Na Magyarországon ha jól emlékszem, néhány éve pontosan az előtörlesztési díj felszámítása miatt bírságolt meg egy bankot a GVH százmillás nagyságrendben. Ez a különbség tehát a Monarchiában.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:17
Előzmény: #426  cumi01
#434
Magyarországon volt és van éles verseny a bankok között, az átláthatóságot meg egy szakértő szervezet, a PSZÁF rendszeresen felügyeli, ha hibát talál, nyilvánosan bírságol.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:12
Előzmény: #421  Törölt felhasználó
#433
Na jó, azt hiszem ez az árszint, ahová nem kellene süllyedni.

1. A Legfőbb Ügyész mállásfoglalását mindkét Kúriához perben kikérték, az egyik, amelyikben az RU Bíróság állásfoglalását kérte a Kúria, NEM aköltség a kérdés, a másikban (ami fenn van a per felperesének honlapján) egyértelműen azt mondja, hogy az árfolyamrés NEM költség.

2. A legegyszerűbb valamire azt mondani, nem jó, de nehezebb, hogy miért. Ennél is egyszerűbb ma bárki ellen feljelentést tenni, ettől még nem lesz sem bűnöző, sem hazug valaki. Ha cáfolni akarod azokat a szakmai érveket, amit a PSZÁF leírt a Kúriának írt válaszában, tedd meg, de amit most írtál, sima gyalázkodásnál nem több, méltatlan egy szakmai bloghoz.

3. A Kúria véleményét nem kommentálom, elég, hogy számos első fokú ítélet indokolása sokkal színvonalasabb mind jogi, mind közgazdasági szempontból.

4. Ugyanez igaz a Kúria EU Bírósághoz intézet kérdéseire is. Egyébként sohasem a hazai jogalkotás hiányát miatt fordul egy tagállami bíróság az EU Bíróságához, hanem elvi értelmezést kér.

5. Nagyon-nagyon ciki egy SZAKMAI blogban lémannra hivatkozni, akinek keresetet súlyos szakmai hiányosságok miatt utasítják el rendszeresen.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 17:36
Előzmény: #419  Törölt felhasználó
#432
Nem ez a probléma, hanem az, hogy egy automatikusan működő, jól szabályozó piaci mechanizmust próbálnak hozzá nem értő szigorú hatósági ellenőrzésekkel, jó drágán pótolni.

Az olcsó bankváltás nem váltja ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Nem is versenyképességet biztosító, hanem a szerződés értékegyensúlyát biztosító eszköz. Nem hiszem, hogy naiv lennék, inkább szerintem nem látod át a valódi összefüggéseket.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 15:48
Előzmény: #430  Törölt felhasználó
#431
Te szoktad érteni, amit írsz?
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 12:00
Előzmény: #429  signal2
#430
az nagyon fura, hogy a bankok simán vesztik el az ügyfélkör jelentős részét és semmit nem tesznek....erre magyarázat ez lehet, hogy ők a qrvanyabankjuktól töbet tudnak a jővőről....magyarul nincs jövő.....tehát vagy bank, vagy ügyfél nem lesz a jövőben....illetve az is lehet, hogy egyik sem lesz.....
signal2
signal2 2013. 06. 28. 09:58
Előzmény: #428  Törölt felhasználó
#429
Az egyértelmű, hogy ahol 70%-nál nagyobb mértékben, vagy a nettó bér létminimumot meghaladó részének 30%-nál nagyobb mértékben hitelezett, ott a bank igencsak sáros a nemfizetés kialakulásában. Ha még az is bizonyítható, hogy a bank ajánlotta a hitelt, akkor a nyakába varrnám az egészet. Ha viszont az ügyfél állt oda hitelért, netán még választhatott is többféle közül, akkor nincs menekvés, fizessen!
Minden eset egyedileg vizsgálandó.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 09:51
Előzmény: #424  cumi01
#428
A Swap felár átlagosan 2%-al emelkedett a válság időszakában, vagyis a csökkenő alapkamat miatt nem volt indokolt az emelés.
Mindenz azért következett be, mert a bank már minden hajléktalannak adott hitelt, még annak is aki nem kért. Amikor meg valaki éppen be akarta nyögni a 75K-s nettóját, akkor ez volt a reakció:

link

Persze aztán ezek bedőltek és h tartsák az előirányzott profitot, ezért a jól fizető adós lett hirtelen "kockázatos", h be tudjanak vasalni rajta még több kamatot.
cumi01 2013. 06. 28. 09:32
Előzmény: #422  Törölt felhasználó
#427
Ausztriában negyedév végén ingyen lehet végtörleszteni vagy részben törleszteni. Különben elkérhetnek 400€-t. Szerzödésmódosítás (a részbeni törlesztés, garanciák csere-beréje, stb) is elvileg 400€ minden alkalommal, de ezt simán le lehet nyeletni a bankkal (csak kicsit kell kiabálni meg fenyegetözni).
cumi01 2013. 06. 28. 09:28
Előzmény: #411  Törölt felhasználó
#426
Mindez azt jelenti, hogy Mo-n nincs vagy nem volt se verseny se átláthatóság.
cumi01 2013. 06. 28. 09:26
Előzmény: #418  Törölt felhasználó
#425
"...mit csinálnak a bankok Németországban és Ausztriában Majd utána azt is magyarázd meg, hogyha a germán anyák ilyen csodálatos varázseszközökkel rendelkeznek otthon, miért nem alkalmazzák ezt honunkban, hiszen ezzel mágnesként vonzanák magukhoz az ügyfelekt. Vagy annyira magyargyűlölők, hogy inkább lemondanak a sokat emlegetett extraprofitukról, csakhogy kitoljanak velünk?"

Erröl (osztrák példák) nagyon is sokat tudnék én mesélni és arra nem tudnék magyarázatot adni, hogy Mo-n ugyanezek a bankok miért másképp csinálják.
cumi01 2013. 06. 28. 09:18
Előzmény: #409  Törölt felhasználó
#424
"De mi miatt is emelkedtek a kamatok? Talán csak nem a forrás- és egyéb (pl. rezsi)költségek emelkedése miatt? Kiemelkedően emelkedtek a kockázati kültségek a nagyszámú bedőlések miatt."

Na pont ez a bibi. A CHF kamatok (3-havi CHF libor) drasztikusan csökkentek és mostanra elérték a 0%-át, amíg Magyarországon ugyanakkor elkezdet emelkedni (szinte párhuzamosan) és hova jutott? 7-8%? Tehát ha valóban megnöttek a finanszírozási költségei a banknak, ezt 1:1 ben továbhárítottak az ügyfélre.

Tehát a bank is kocáztatott volna ha pl 3-havi liborhoz köti a kamatot egy korrekt szerzödésben.

Pont ez a bibi. Ezt a bankok pl labaciában nem tehették volna vagy tehetik meg. Ez itt vadnyugat/vadkelet, itt mindent lehet. És akkor a marzsáról még nem is beszéljtünk.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 09:05
Előzmény: #422  Törölt felhasználó
#423
A banknak nem érdeke az erős verseny. A verseny kereteinek és feltételeinek megteremtése a szabályozás dolga.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 08:38
Előzmény: #418  Törölt felhasználó
#422
Mancikám ha megvendégelsz egy jó kajára szívesen tartok mesedélutánt, amit leírtam ahhoz nem kell nagyobb intelligencia, hogy szatirikusan arra céloztam, hogy itt is bele lehetne vezetni az ottani normákat, ha valós verseny lenne. A bank részéről ez csak akarat és elhatározás kérdése volna. De valamilyen csoda folytán itt például az irreálisan magas végtörlesztés díját minden évben tovább emelik, ez nem lenne kötelező mégis minden bank megcsinálja az öldöklő küzdelemben az ügyfelekért!
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 08:24
Előzmény: #417  Törölt felhasználó
#421
Manci a Legföbb ügyész az árfolyamrést költség voltára tett állásfoglalást, Szász Károly aki hírek szerint ismét bankvezér lesz pár hónap múlva egy általános levelet írt ami tele van hazugságokkal és csúsztatásokkal! Emiatt feljelentették egyébként (hivatali visszaélés).

A kúria állásfoglalása tételesen kibontja milyen esetekben valósul meg a tisztességtelen banki magatartás. Hülyeségek na írjál, inkább fözöcskézzél!

Konkrét ügy kapcsán általános több százezer hitelesre vonatkozó elvi kérdésre várják a választ az Európai Bíróságtól!

A legföbb ügyész egy részvélemény adott ami kimeriti a bűnpártolás fogalmát, jó lenne őt feljelenteni, de vajon hol?!

Azért nem vállalta, mert bizonyos jogi problémákra a magyar jog nem ad egyértelmű szabályozást és nem vállalták be, hogy ők képezzék le az uniós jogot egy konkrét precedens ügyre.

Az első fokú bíróságok színvonala katasztrófális, fel lehet menni Léhmann György honlapjára, föl vannak téve az egyes ügyek dokumentumai, amik bizonyítják a bírói kar köztörvényes visszaéléseit!!!
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 08:05
Előzmény: #411  Törölt felhasználó
#420
"Igazán a bank akkor van rákényszerítve a versenyárazásra,ha az árazás miatt elveszítheti ügyfelét, ez pedig csak az egyszerű, gyors és olcsó bankváltással oldható meg."

Abszolút egyetértek, sokszor leírtam én is, ez lenne a legfontosabb.
Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 01:13
Előzmény: #415  Törölt felhasználó
#419
Nem büntetés.. inkább az egyenlő (vagy legalább közel egyenlő) feltételek miatt.

Úgy tűnik, kicsit naív vagy..... Hisz éppen, hogy nem olcsó és egyszerű a bankváltás és amíg így van, addig "versenképesen" és egyoldalúan tud változtatni a bank a feltételeken.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 22:26
Előzmény: #416  Törölt felhasználó
#418
Mesélj, mindentudó, mit csinálnak a bankok Németországban és Ausztriában Majd utána azt is magyarázd meg, hogyha a germán anyák ilyen csodálatos varázseszközökkel rendelkeznek otthon, miért nem alkalmazzák ezt honunkban, hiszen ezzel mágnesként vonzanák magukhoz az ügyfelekt. Vagy annyira magyargyűlölők, hogy inkább lemondanak a sokat emlegetett extraprofitukról, csakhogy kitoljanak velünk?
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 22:19
Előzmény: #413  Törölt felhasználó
#417
"A 93/13/EGK rendeletet természetesen nem képezték le a magyar jogba, mert akkor például, a Kuriának sem kellett volna iránymutatást kibocsátania a semmisségi esetekről a kölcsönszerződések esetén, és az ehhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatról.

Csak az nem mindegy Mancikám, hogy milyen állásfoglalásért fordulnak az Európai Bírósághoz, mert ha a magyar jogba nincs beépítve egyértelmű szabályozás, az Európai Bíróságnak kell a jogalkotó szabályozási és jogértelmezési munkáját elvégezni!"

Jaj de buta vagy mindentudó!
A Kúriának nem kellett iránymutatást - véleményt - kibocsátania, csak túlpözsögte a helyzetet. Utóbb mind a Legfőbb Ügyész, mind a PSZÁF világosan és egybehangzóan, egymástól függetlenül megmutatta, mi is a valós jogi helyzet, de a Kúria csak így domboríthatott.

A konkrét ügyben megintcsak nem kellett volna az EU Bírósághoz fordulni, mert előzetesen véleményt kért ugyancsak a Legfőbb Ügyésztől, aki egy részletes és teljesen egyértelmű véleményt adott. Minek kellett az EU Bírósághoz fordulni mégis? Mert a Kúria nem merte felvállalni a döntést, inkább elodázta a döntést, hátha addig történik valami.

Pótcselekvések, mindentudó, pótcselekvések! Az EU Bíróság meg statútuma alapján nem végzi, nem végezheti el a magyar jogalkotó és a magyar bíróság feladatát. Ha ilyet tapasztal, vissza kell utasítani a felkérést. Nem akarok jósolni, de legalább egy kérdésben ez lesz a válasza.

Ezért mondtam a másodéves egyetemista példáját, de mondhattam volna az alsó fokú bíróságok döntésének zömét, amelyekben színvonalasan megbirkóznak azokkal a kérdésekkel, amelyekben a Kúria az EU segítségére szorul. Ez a tény nem a magyar jogalkotás hiáyosságait mutatja, sokkal inkább a Kúriát minősíti. Talán nem véletlenül mondja a fityisz, hogy ő a devizahitelesek pártján áll...
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 22:01
Előzmény: #415  Törölt felhasználó
#416
Hátha valós verseny lenne Magyarországon az ügyfelekért akkor lehetne értelmezni amit mondasz. Bármelyik bank átvehetné a máshol alkalmazott normáit, de valami rejtélyes okból egyiknek sem jut eszébe, hogy ugyanazt bevezesse, mint amit Ausztriába, vagy Németországban egy bankváltásnál gyakorlatként csinálnak.

Bizony a vérre menő verseny az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért...
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 21:53
Előzmény: #412  Törölt felhasználó
#415
Miért is kellene büntetni a bankot, ha nem tud versenyképes kondíciókat adni? Nem elég büntetés, ha elveszti ügyfelét? Ha gyors, olcsó és egyszerű a bankváltás, akkor a költségeknek úgysincs nagy jelentőségük.

Nem kell azt hinni, hogy ha valaki nem versenyképes, azt gonoszságból teszi és büntetést érdemel.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 21:39
Előzmény: #413  Törölt felhasználó
#414
De nem csak az a baj, a 93/13/EGK irányelv tisztességtelen magatrtásának a fogalmát nem képezték le a pénzügyi termékek vonatkozásában, egyes irányelvek beemelése még részlegesen sem történt meg 98/27/EK, 2009/22/EK, vagy 2011/83/EK és még lehetne sorolni...
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 20:48
Előzmény: #408  Törölt felhasználó
#413
Mancikám a PSZÁF szabályszerűségi ellenőrzést is végez, de elsődleges célja a rendszerkockázatok felderítése, megelőzése, elhárítása. Ennek megfelelően az uniós standardokat is kellett volna vizsgálni a banki szabályzatokban, és természetesen a szerződésekben. Ezt a PSZÁF az elmúlt évtizedben elmulasztotta.

A 93/13/EGK rendeletet természetesen nem képezték le a magyar jogba, mert akkor például, a Kuriának sem kellett volna iránymutatást kibocsátania a semmisségi esetekről a kölcsönszerződések esetén, és az ehhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatról.

Csak az nem mindegy Mancikám, hogy milyen állásfoglalásért fordulnak az Európai Bírósághoz, mert ha a magyar jogba nincs beépítve egyértelmű szabályozás, az Európai Bíróságnak kell a jogalkotó szabályozási és jogértelmezési munkáját elvégezni!

Na, Manci itt dobálóztok az első, másodéves egyetemistákkal, ha azok nem is, de a professzionális bíróságoknak képesek kellene lenniük az önálló jogalkalmazásra.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 20:43
Előzmény: #411  Törölt felhasználó
#412
"Ez árképzési kérdés, az ár pedig versenyeszköz, ezért ez alapvetően nem nyilvános információ..."

Ez akár igaz is lehet, de csak addig, amíg nem köt hitelszerződést egy ügyféllel az egyoldalú változtatás lehetőségével.

Ha viszont a bank szabadon változtathatja a kamatot (kezelési költséget, számlavezetési díjat, stb...) akkor az ügyfélnek annyi minimum járna, hogy ha a változást nem fogadja el, akkor a bankváltás költségeit az elhagyni kívánt bank állja.

Mindjárt szolídban változnának a hitelszerződések kamatai, meg midennféle díjai.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 20:26
Előzmény: #403  Pitzu
#411
"a hitel kamata miért annyi amennyi"
Ez árképzési kérdés, az ár pedig versenyeszköz, ezért ez alapvetően nem nyilvános információ. A jogalkotó azt a megoldást választotta, hogy egy független hatóságra (a PSZÁF-ra), mint szakértőre bízta az árképzés (pontosabban az árváltoztatás) felügyeletét.

Igazán a bank akkor van rákényszerítve a versenyárazásra,ha az árazás miatt elveszítheti ügyfelét, ez pedig csak az egyszerű, gyors és olcsó bankváltással oldható meg. A kormányzatnak nem az egyldalú módosítás aprólékos szabályozása irányába kellett volna menni, mert az árazást befolyásoló kockázatok felsorolása 20-30 évre vaó tételes felsorolása lehetetlen, az ehhez való merev ragaszkodás piac- és versenytorzító. Sokkal inkább a váltás egyszerűsítése irányába kellett volna elmozdulni, ez piacbarát módon és hatékonyan biztosította volna a fogyasztóbarát árazást.

De a kormányok mindent erőből akarnak megoldani.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 20:03
Előzmény: #397  Törölt felhasználó
#410
Igen, igazad van neked is meg pénznyelőnek is. Itt lenne szerepe az állami szabályozásnak, amit a bankok 2007 óta szorgalmaztak. Devizában váltani, elfogadni a másik értékbecslését, költségmentessé tenni a nyilvántartások vezetését, egyáltalán megkönnyíteni a bankváltást.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 19:53
Előzmény: #391  cumi01
#409
"Szerintem nem az árfolyam változás miatt szálltak el a hitelek, hanem (csökkenö alapkamatok, csökkenö libor mellett) az emelkedö kamatok miatt."

A devizahitelek az árfolyamok, a forinthitelek meg talán a kamatemelések miatt. De mi miatt is emelkedtek a kamatok? Talán csak nem a forrás- és egyéb (pl. rezsi)költségek emelkedése miatt? Kiemelkedően emelkedtek a kockázati kültségek a nagyszámú bedőlések miatt. Mások a viszonyok labanciában és kuruciában, mások a kamat és költségfeltételek is.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 19:36
Előzmény: #396  Törölt felhasználó
#408
Nagy- és sokeszű levelezőtársam! A PSZÁF azt vizsgálja, hgy a feltételek a törvényben írtaknak megfelelően vannak-e a szerződésekben rögzítve, illetve a gyakorlatban ennek megfelelően történtek-e a módosítások. Mindig a hatályos jogszabályok szerint, dehát ennek kell ugye mindig, mindenkinek megfelelni.

A 93/13/EGK irányelvet 1997-ben teljeskörűen implementálták a magyar jogba, azóta ebből a szempontból a magyar jog teljesen EU-kompatibilis. Ettől függetlenül bármelyik tagállam bírósága fordulhat az EU Bírósághoz - meghatározott körben - állásfoglaláskéréssel.

Szakértők szerint egyébként a nemzeti jogszabályból egy másodéves egyetemista könnyűszerrel meg tudja válaszolni a Kúria által feltett kérdéseket. Szó sincs nem egyértelmű hazai szabályozásról, csak a Kúria végez parasztvaítást, időt akar nyerni.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 15:59
Előzmény: #406  signal2
#407
Ezekből is látszik, hogy van azért lehetőség.
signal2
signal2 2013. 06. 27. 15:37
Előzmény: #403  Pitzu
#406
a.) valóban árfolyamgát
b.) ha megfelelsz a feltételeknek állami támogatású hitellel váltsd ki
c.) futamidő hosszabbítás
d.) c.) + lakástakarékpénztár
e.) tőketörlesztés szünteltetése
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 15:19
Előzmény: #404  Törölt felhasználó
#405
Ja és a 2-es pontnál lemaradt:
- árfolyamgát (ez a konstrukció tényleg nem rossz).
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 15:17
Előzmény: #403  Pitzu
#404
1. "például én marhára kíváncsi lennék hogy a hitel kamata miért annyi amennyi."

Jogos felvetés. Ezt régóta szigorúbban kellene szabályozni. Unortodox lépések, bankellenes kirohanások és csak pénzszerzést célzó adók helyett a kormányzat elsősorban ezzel kellett volna foglalkoznia, hiszen ez a dolga.

2. "mit tud tenni egy olyan adós, aki forintra váltana, de az ingatlan értéke nem nyújt elég fedezetet"
- pótfedezet
- előtörlesztés
- saját bankkal külön megállapodás (új banknál nyilván esély sincs új Ft hiteligényre ilyen esetben, a saját banknál, ahol eddig is lehetett megállapodásokat kötni, ebben is biztosan kompromisszumosabbak, ha a fizetési szándékot és képességet látják).

Pitzu 2013. 06. 27. 14:40
#403
Én arra lennék már sokadszor kíváncsi, hogy ha nem lovagolunk a szerződések vélt vagy valós jogtalanságán, akkor milyen lehetőségei vannak egy átlag polgárnak, hogy tegyen valamit a saját érdekében?

-például én marhára kíváncsi lennék hogy a hitel kamata miért annyi amennyi. Küldenek ugye egy levelet, hogy a következő időszakra ennyi, aztán jónapot. Ha bemegyek a bankba levezetik, bemutatják, alátámasztják, hogy miért annyi? Kétlem. De várom a pozitív visszacsatolásokat!

-mit tud tenni egy olyan adós, aki forintra váltana, de az ingatlan értéke nem nyújt elég fedezetet( szerintem elég sokan vannk így)? Ezt még a saját banknál sem teszik meg, nemhogy egy másik bankhoz át tudj menni...Ez azért már érdekes, mert van rá sansz, hogy az ilyen "bebetonozott" hitelekkel sok "mindent" meg lehet tenni (nem pozitív értelemben). És a magyar ellenőrzési gyakorlatot elnézve, lehet, hogy meg is teszik...

- saját tapasztalatból tudom, hogy a bankok mennyire nem tudnak egyéni problémákat kezelni. Még akkor sem, ha az az ő szempontjukból egy annyira pozitív dolog, hogy a fedezeti értéket kb. a duplájára emelem. 9 hónapot "vettek el" az életemből, miközben ezért semmilyen fellősség nem terhelte őket, vagy büntette meg őket valaki.
Ez annyira megdöbbentő volt számomra, hogy én már abban is kételkedem, hogy bármit tudnának kezelni, és azt sem hiszem el enkik azóta, amit kérdeznek...
Ha valakit érdekel a sztory akkor majd berakom ide.

Az ingatlan értékbecslőkről nem is beszélve. Nekem 3 év alatt 5 értékbecslésem volt, ebből 2 sikerült maradéktalanul, de azokkal is lehetett volna kötekedni, csak nem volt rá elég idő.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 10:42
Előzmény: #401  Törölt felhasználó
#402
Guglizz rá, most is van olyan bank, ahol több díjat is elengednek, sőt olyan ajánlatot is találni, ahol a teljes szerződési díjat elengedik (még a közjegyzőt is átvállalják egy összeghatárig). És mindig vannak ilyen akciók.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 10:21
Előzmény: #400  Törölt felhasználó
#401
Párhuzamosan nem engedik el egyszerre sehol sem az értékbecslést és a hitelbírálatot. Az értékbecslés annyi, mint amit leírtam (ez értéktől, és az anyag terjedelmétől függ.)
Földhivatal a Rafi konstrukció esetén annyi amennyit írtam.
A végtörlesztés a Raffeisen esetén már pár éve is 50 eFt volt, most drágább lehet!
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 10:16
Előzmény: #399  Törölt felhasználó
#400
A földhivatal 10e, a hitelbírálatot és értékbecslést sokszor elengedik, hiszen örülnek az új ügyfélnek, a közjegyzői díj 15 milliós ingatlanra, ahol 10 lehet a hitel sokkal kevesebb (20 milliós hitelre kb. 50e).
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 10:04
Előzmény: #398  Törölt felhasználó
#399
Adott egy 15 milliós ingatlan, melyre fel vesz valaki kölcsönt, bank váltás esetén a költségek:

-Végtörlesztés díja (bank függyvénye 40-80e Ft között)
-Hitelbírálat díja 50e Ft-tól felfelé
-Értékbecslési díj (30e Ft-tól felfelé)
-A Földhivatalhoz kapcsolódó díjak 15-20 eFt,
-Egyéb járulékos költségek 10 eFt-tól felefelé.
-Közjegyzői díj (az ő esetén 80e Ft volt)

Ha egyes elemeket el is engedi a bank a maradék ellehetetleníti a váltást.

A PSZÁF-hoz mintegy öt éve beláttam időpocsékolás fordulni, a munkatársak egy részét direkt azért fizetik, hogy elszabotálja a panasz ügyeket. Ez köztudott, csak tájékozodni kell bármelyik civil szervezetnél, ha már ilyenirányú tapasztalatod nincsen!
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:48
Előzmény: #397  Törölt felhasználó
#398
"Ja persze."

Hát ha így állsz hozzá, akkor hőbörögj csak nyugodtan. Én fordítva állok ehhez: nem hőbörgök, de egyrészt előtte alaposan körülnézek a piacon, meg a szerződést is alaposan átolvasom és ha problémáim vannak, akkor első körben reklamálok és PSZÁF, második körben váltok.

"Újra kezdeni a hitelbírálatot, az értékbecslést és az ehhez kapcsolódó százezreket majd gondolod kirázza egy átlagember a zsebéből."

1. Mindig találni akciós banki ajánlatot, ahol éppen elengedik ezeket a költségeket, vagy egy részét.
2. "Százezreket" - ez megint hülyeség. Minden költségével együtt max. 100e.

"A járulékos költségek ellehetetlenítik a bankok közötti váltást, jelzálog konstrukciós termék esetén!"

Devizahitelekre ez nagyon igaz volt, mert ott a teljes tőketartozás vételi-eladási spreadjét is buktad. Na az tényleg sok százezer Ft.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:43
Előzmény: #393  Törölt felhasználó
#397
Ja persze. Újra kezdeni a hitelbírálatot, az értékbecslést és az ehhez kapcsolódó százezreket majd gondolod kirázza egy átlagember a zsebéből. A járulékos költségek ellehetetlenítik a bankok közötti váltást, jelzálog konstrukciós termék esetén!
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:40
Előzmény: #389  Törölt felhasználó
#396
A PSZÁF az emelés jogszerűségét vizsgálja, ami ugye az elmúlt években lett szigorítva, és a folyamatban lévő régi hitelekre nem vonatkozik teljeskörűen.

Miről beszél Mancikám, ugyanis több irányelv és rendelet van. A 93/13/EGK irányelv egyes részeire vonatkozóan éppen most kér a Kúria iránymutatást, hogyan járjon el, mert a nemzeti jogszabályok nem adnak egyértelmű szabályozást!
cumi01 2013. 06. 27. 09:36
Előzmény: #392  Törölt felhasználó
#395
Igen, stimmt, a töketartozás az árfolyam miatt szállt el. De csak maga kamatnél: ha duplázódik a kamat 75%-os árfolyamváltozásnál kb 4x-eres kamatot jelent forintban.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:32
Előzmény: #381  Phylaxa
#394
Phyl,

1. Tévedsz, az értékbecslésnek van egy világszerte alkalmazott módszertana, amelyet idehaza is alklamaznak.
2. Honnan tudod, mi van az USÁ-ban?
3. Ugyan ki fizetné meg a kockázatot, ha nem az ügyfél? A banki kockázatvállalás a szolgáltatás része, mint pl. a biztosítóknál, de ha bérbeveszel egy lakást, magasabb a bér, ha a bérbeadó vűllalja a meghibásodások kockázatzát (kijavítását), mintha az a bérlőt terhelné.
4. Európai tapasztalatok alapján került kialakításra. Az USÁban az ingatlan értékét meghaladóan finanszírozták.
5. Sejtéseid (az összeesküvéselméleted) megint megcsalnak. A kokázat megítéléséhez ugyan milyen más adatok kellenének és a bankok mit csinálnának a "plusz adatokkal"?

Az előzetes hitelbírálathoz kell a kockázatkezelés, a behajtásnál késő!Akkor meg minek?
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:24
Előzmény: #390  Törölt felhasználó
#393
El kell tőlük menni. Másik banknál Ft hitellel hitelkiváltás. Meg lehet tenni.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:23
Előzmény: #391  cumi01
#392
"Szerintem nem az árfolyam változás miatt szálltak el a hitelek, hanem (csökkenö alapkamatok, csökkenö libor mellett) az emelkedö kamatok miatt."

Na ne mondd.
1. Szerinted a 150-ről 250-re menő CHF-nek semmilyen hatása nem volt a törlesztőre?
2. A tőketartozás a kamat miatt nőtt meg szerinted?
cumi01 2013. 06. 27. 09:20
Előzmény: #379  Törölt felhasználó
#391
"1. Alapkamat és Libor nem ugyanaz."

Az világos, nem is mondtam az ellenkezöjét.

Ha a kamatot pl a 3-havi liborhoz kötöm, ez mindenkinek transparens és a bank sem emelheti "csak úgy" a kamatot, mert "profitra kell törekednie" vagy pl. bal lábbal kelt fel. Ráadásul a bankot sem lehet szidni ha nöl a kamat.

Ha egy Erste ezt lanbanciában úgy csinálja, akkor kuruciában miért nem csinálja úgy? Ezek szerint mégsem pont ugyanúgy müködik ugyanaz a bank két különbözö országban.

Szerintem nem az árfolyam változás miatt szálltak el a hitelek, hanem (csökkenö alapkamatok, csökkenö libor mellett) az emelkedö kamatok miatt.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:19
Előzmény: #387  Törölt felhasználó
#390
Én írtam meg a Raiffeisen bank felé a panaszát, nem vert át ez a helyzet, amit leírtam, nem kedvezményes konstrukció volt.

Nagyon kíváncsi vagyok mit fog a bank az utolsó emelés indokául előadni...
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:18
Előzmény: #377  Törölt felhasználó
#389
Azért ennél picivel (sokkal) több volt mindig is a feltlételrendszerben, bár kétségtelenül nem az adós feladata a bank árképzése helyességének megállapítása, erre hatalmazta fel a jogalkotó a PSZÁF-ot. Mint ahogyan a saját kocsidról sem tudod megállapítani, hogy megfelelően működik-e, helyesen van-e beállítva, ezt is csak egy szakember szerelő műszerekkkel tudja megítélni.

Te mindent tudó vagy neved alapján, de nyilván elkerülte a figyelmedet, hogy az adott uniós irányelvet már 16 éve, 1997-ben átültették a magyar jogba. Miről beszélsz?
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:17
Előzmény: #384  Törölt felhasználó
#388
Ne keverd a szezont a fazonnal. Egy konkrét kölcsön ügyletet összemosol, egy ingatlanportfolió értékpapírként termékként történő eladásával! Két különböző dologról van szó!

De bizony az érintett cégek kemény kártérítéseket fizetnek az USA-ban a megtévesztett befektetőknek!
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:14
Előzmény: #386  Törölt felhasználó
#387
"Rokonom két éve vett fel forinthitel két év alatt 18 százalékkal növekedett a törlesztőrészlete!"

Szerintem a rokonod átvert. Nekem is van Ft hitelem. 1 éves a kamatperiódus és idén év elején jelentősen csökkent a kamat.

"Rokonom két éve vett fel forinthitel két év alatt 18 százalékkal növekedett a törlesztőrészlete!"

Lehet, hogy akciós hitelt vett fel, aminek az első időszakban (fél év, 1 év) KEDVEZMÉNYES a törlesztője (vagy előre meghatározott fix, vagy kezelési ktg nélküli). Nézd meg a szerződést.
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 09:06
Előzmény: #382  Törölt felhasználó
#386
Idefigyel te észlény, a forinthitelesek szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Rokonom két éve vett fel forinthitel két év alatt 18 százalékkal növekedett a törlesztőrészlete!
Az utolsó kamatperiódusnál májusban 7,9 százalékkal ment fel a törlesztő részlete egy csökkenő hozamkörnyezetben. Nyilván ha exponenciálisan megy fel a törlesztőrészlet és ez független a gazdasági környezettől előbb-utóbb a jó adósok is fizetésképtelenné válnak!

Magyarázni bármit lehet, csak értelmezni kell a beírásokat, hogy hülyeségeket ne válaszoljál a bejegyzésekre!
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 08:57
Előzmény: #383  Phylaxa
#385
Ok, akkor csak azt nem értem, hogy bedőlt bankok, az egész subprime válság és a nem alkalmazott havi fizetéshez képest maximált arányú törlesztő nem alkalmazása mellett miért is mondod, hogy a bankok kockázatkezelése itt rosszabb, mint az USA-ban?
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 08:54
Előzmény: #381  Phylaxa
#384
1. A jelzálog nálunk és máshol is ugyanaz.

2. "Az USA-ban tisztességesen csinálják."
- Tényleg? Ezt pont a subprime válság után mondod? Eddig mintha nem ez lett volna a szöveg.
- Az USA piacgazdasága, annak fejlettsége és a miénk között azért van némi különbség. Egy fejlődő gazdaság szabályozási rendszere nyilván fejletlenebb a világ legerősebb gazdaságéénál.
Phylaxa 2013. 06. 27. 08:51
Előzmény: #380  Törölt felhasználó
#383
Szerintem végig az USA-ról írt. Olvass figyelmesebben!
Törölt felhasználó 2013. 06. 27. 08:49
Előzmény: #375  Törölt felhasználó
#382
Ez megint orbitális baromság.

"-A alapvető különbség, hogy az USA esetén megosztják a kockázatot, ennek megfelelően olyan abszurd helyzet nem fordulhat elő. hogy egy adósnak a törlesztőrészletet megkétszereződik, tőketartozása több év fizetés után az eredeti duplája lesz."

USÁ-ban a nulla közeli kamatkörnyezetben dollárban adósodnak el az emberek, nem idegen devizában. Így triviális módon nincs árfolyamkockázatuk, de nem azért, mert az USA bankok rendesen a hazaiak meg gecik. Ft hitel tőketartozása itthon se nő.

Tényleg ezt kell magyarázni egy gazdasági fórumon?
Phylaxa 2013. 06. 27. 08:47
Előzmény: #370  Törölt felhasználó
#381
1. A jelzálogjog nálunk egy hasraütésszerűen felmért, majd eladhatatlan termék bevonása a megduplázódott adósságba. Magyarul: egy család elveszíti ingatlanát és hatalmas tartozással megy az erdőbe. Neked ez jelzálogjog, nekem inkább valami másnak tűnik.

2. Az USA-ban tisztességesen csinálják.

3. MAgyarországon most bebizonyosodott, hogy mindent használnak, még a bank saját kockázatát is az ügyfél fizeti meg.

4. Na ez volt a kérdésem. Baromi magas. Különösen nálunk, ahol a családok többsége hónapról-hónapra él.Itt tuti hibáztak a bankok.

5. Ez bizony hiba, mert annyit, hogy az ügyfélnek van-e már hitele valahol máshol, azt bizony mindenki biztonsága szempontjából illene tudni. De itt van egy sejtésem, hogy nem ilyen egyszerűen akarták megtudni, hanem más információkat is rögzíteni akartak.

Ez a fajta kockázatkezelés ami nálunk megy ez nem kockázat kezelés, hanem egy alibi, amely után mindent az ügyfél, majd törlesztésképtelenség esetén (és akkor még jóhiszemű vagyok) a többi ügyfél nyakába varrnak.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók