Kiszivárgott: a PSZÁF a devizahiteles perektől félti a bankokat

Törölt felhasználó 2013. 07. 01. 06:31

Előzmény: #474 Törölt felhasználó

#476

Pont a lényeget nem látja senki, illetve nagyon kevesen....Az összes ingatlan ára leesett...Közben minden vita arról folyik, hogy miért fizetne a költségvetésen keresztül mindenki....De hát pont így fizet mindenki, értékvesztés hitellel és hitel nélkül is minimum 30-40 %.......És akkor a bankcsődön keresztüli államcsőddel fenyegetnek a marhák, közben meg az állampolgárok vagyonvesztésén keresztül lesz államcsőd.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 22:57

Előzmény: #459 neomodel

#475

Te a végkövetkeztetésedet honnan veszed? Sehogyan sem jön az idézett jogszabályokból!

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 17:36

Előzmény: #473 Törölt felhasználó

#474

Na... így már pontosabb... magasabb (és rejtett) díjakkal!!!... de mivel cash-t többnyire senki sem kapott, ezért ne feledjük az ingatlanok elértéktelenedését, hisz az ingatlannak kellet volna fedeznie az ügyletet.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 17:21

Előzmény: #472 Törölt felhasználó

#473

Carry trade volt ez, nyilván magasabb díjakkal, mintha közvetlenül forexen kötötték volna, sokaknál effektív speki attitűddel megtámogatva (pl. euró konvergencia). Csak nem jött be.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 16:43

Előzmény: #465 Törölt felhasználó

#472

" .... Valójában klaszik carry trade spekit folytattak a devizahitelesek. "

Nem éppen, de ha mégis, akkor pontosabban ezt úgy kellett volna írnod, hogy: "folytattak volna...".
De mint utóbb, a CHF rally idején megtudták a bankok mosakodásából, ennél még kockázatosabb és átláthatatlanabb ügyletbe keveredtek.

Phylaxa 2013. 06. 30. 15:28

Előzmény: #466 Törölt felhasználó

#471

Akar a fene. Természetesen 2011-ben ugrott meg a frank. Így még jobb. :)

Szóval 2010-ben Euróra váltottunk, mi történt a 6%-os CHF kamatommal és az 50K-s törlesztőmmel? :)

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 15:06

Előzmény: #469 neomodel

#470

Neomodel:
1. Abban, hogy a Hpt szövegében milyen formában volt benne a 89. (2) 2011. előtt, abban tévedtem.
2. A többire viszont nem reagáltál.

A személyeskedést meg fejezd be.

neomodel 2013. 06. 30. 14:53

Előzmény: #461 Törölt felhasználó

#469

pénznyelő

Tényleg nem látod be egyetlen mellényúlásodat sem. Kettőnk közül ugyanis szerintem te guglizál.Csak rosszul.
Tehát megkérdem, honnan gondoltad, hogy a lejárati összhangról 2011. előtt a törvényekben egy szó sem szerepelt? Ami, mint említettem törvény nélkül is több száz éve ismert bankműködési elvárás, egyszerűen kivégzi magát az a bank és gazdaság, amelyik ezt figyelmen kívül hagyja. Ahhoz nem nagyon kell bankgyűlölőnek lenni, hogy belássuk, a mostani válság kirobbantó oka éppen ez a banki kapzsiság, és a felügyelet lazasága volt. A törvény azt várja el, hogy ésszerű legyen ez az egyensúly, de mint keret, nem mond arányokat, stb. Erre lenne a szeretett pszáf-od pl.

A hozzáértést először magadnál keresd, nem elég banki alkalmazottnak lenni és az ott tanultakat visszaböfögni, ennél szélesebb látókört tegyél magadévá. Van hozzá gugli, gyakorolj.

Sigorszky 2013. 06. 30. 13:09

Előzmény: #464 Phylaxa

#468

2011-ben nem ugrott volna 200-ra! Mármint forintra.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 12:38

Előzmény: #464 Phylaxa

#467

Megjegyzem 2003-2005 között 2010-nél is korábbi euróbevezetési céldátumok voltak.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 12:32

Előzmény: #464 Phylaxa

#466

Phyl, a jövővel akarsz megint indokolni egy múltbeli döntést. Sigorszky arról írt, hogy AKKOR az AKKORI infók alapján mi történt.

Megjegyzem, 2008-ban még nem duplázódtak a törlesztők, hiszen akkor még csak 180-ra ugrott a CHF. 2011-ben volt a nagy frank rally 200-ról 270-ig.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 12:29

Előzmény: #463 Sigorszky

#465

Most is, korábban is a kormány okozta a legnagyobb veszteséget a devizahiteleseknek, akkor az euró konvergencia meghiúsulása, most az unortodox lépések árfolyam és kamathatásai.

Megjegyzem, a lenti szöveg azért csak részben igaz, mert a devizahitelek nagy része frankalapú ugyebár és nem csak az EURHUF, hanem a EURCHF is rossz irányba mozdult, az euróval csak az egyik felét úszták volna meg a devizahitelesek.

Egyébként Phyllel folytatott vitánkban pont ezt írtam, hogy 2002-2007 között egyáltalán nem tűnt olyan nyilvánvaló hibás döntésnek a devizahitel, mint most. Sok érv szólt amellett, hogy az akkori jelenbeli jelentős törlesztőkülönbségek mellett a kockázatok ellenére is jónak tűnik a dolog. Valójában klaszik carry trade spekit folytattak a devizahitelesek.

Phylaxa 2013. 06. 30. 12:25

Előzmény: #463 Sigorszky

#464

Azért ennél legyünk egy kicsit gyakorlatiasabbak, írd le ha tudod a választ a következőre:

2006 július 1-én 20 éves CHF alapú hitelt vett fel az ügyfél 5%-os kamatra. Törlesztőrészlete 50K havonta.

2008 novemberében a törlesztőrészlete 100K-ra ugrott.

2010-ben bevezették az eurót nálunk.

Kérdés: mi váltotzott volna és hogyan az ügyfélnél?

Sigorszky 2013. 06. 30. 12:11

Előzmény: #462 Törölt felhasználó

#463

Egy kis adalék érkezett a hosszúra nyúlt itteni eszmecseréhez:
"Az is kiderült, hogy az euróra való áttérés nem vált közüggyé, az emberek túlnyomó többségét ezzel a céllal nem lehetett lelkesíteni. Még az az egyébként nyilvánvaló, különösebb bizonyítást nem is igénylő érvelés sem ment át a köztudatba, hogy a deviza-hitelesek veszteségének legfőbb oka éppen az, hogy a magyar állam nem teljesítette korábbi, az egymást követő konvergencia-programokban lefektetett ígéreteit. Ha ugyanis az eredeti ígéretek szerint - mondjuk 2010-ben - áttértünk volna a közös európai valutára, akkor mindazok, akik 2005-2007 között vettek fel 20 éves devizahitelt, valójában a futamidő háromnegyed részében fedezett pozícióból tudtak volna törleszteni. Vagyis nem a bankok, nem a szabályozó hatóságok, hanem a kormány hagyta cserben a devizahiteleseket." (07:40)
Persze menet közben kiderült, hogy az euróra való áttárésünk egyre távolabbra tolódik, a végén már nincs is céldátum. De azért látható, hogy balf@szságunk miatt szívunk, a politika balf@szsága miatt.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 11:13

Előzmény: #459 neomodel

#462

Megjegyem: ez azonban nem kellene, hogy egyenlő legyen azzal, hogy a hazai bankok átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül változtathatnak menet közben a kamataikon. Hozzáteszem, bankközi kamatokhoz kötött konstrukció esetében is az ügyfél fizeti a változó forráköltséget, tehát a fejlett országok bankrendszerében sem az történik, amit írsz.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 11:00

Előzmény: #459 neomodel

#461

Megjegyzem: egy törvényt értelmezni is illik, nem csak bemásolni valamelyik pontját, amit kigugliztál a neten. A bankok éppen a törvényben is írt likviditás biztosítása miatt helyeznek el rövid (1 napis, 2 hetes) betéteket a jegybanknál. Amire a hozzá nem értő bankgyűlők persze megint hőbörögnek, mondván hogy a bank dolga, hogy hitelezzen... Ez nyuszi és a sapka esete. Mivel hiteleket döntően hosszú távra vesznek fel emberek és cégek, betéteket meg nem kötnek le 20 évre, ezért a bank elkerülhetetlenül lejárati transzformációt végez, egyszerűen eszközeinek és forrssainak eltérő jellege miatt. Egyszerre tehát képtelenség megfelelni annak, hogy a "bank csak hitelezzen" és "legyen teljes összhang az eszközei és forrásai között".

Megjegyzem: a törvény sem várja ezt el, csak megköveteli a likviditás biztosítása érdekében az erre való lehetőség szerinti és mértékű törekvést. Mivel ez a bankok érdeke is, nincs is különösebb érdekütközés e tekintetben. És ennek a hazai bankok meg is felelnek, hiszen egyik sem küzd likviditási problémákkal, ilyet a PSZÁf sem állapított meg velük szemben.

Törölt felhasználó 2013. 06. 30. 10:00

Előzmény: #459 neomodel

#460

Kettőnk közül neked kellene bocsánatot kérned a személyeskedésed miatt.

neomodel 2013. 06. 30. 01:11

Előzmény: #448 Törölt felhasználó

#459

pénznyelő!

Ezt írod;

"1. A Hpt. 89. § (2) pontja 2011. január 1-én lépett hatályba. Előtte ilyen pont nem volt.
2. Ez a pont sem zárja ki a lejárati transzformációt, ami bizony amióta bank a bank, mindegyikre igaz a világon bárhol."

Na nézzük sorjában.
Minden törvény az idők során rengeteg változtatáson esik át, ennek sok oka van, egy biztos, azt a törvényt kell adott időpontban létrejött kontraktusra, amely akkor hatályos volt. Eddig érthető.
A változtatások természetesen visszakereshetőek.

Azt állítod, hogy a Hpt. 89 § (2) pontja 2011. előtt nem is létezett, tehát a Lejárati összhangról nem volt semmilyen törvény, amely ezt előírta volna.

Beteszem a 2011.01.01-től hatályos törvényt és beteszem mögé a 2006-ban hatályos Hpt. 89. §-nak pontjait szíves összehasonlításra.

Tehát 2011.01.01-től;

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2)585 A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.
(3)586
(4)587 Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.

2006-ban hatályos Hpt. 89.§-a

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizető képességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét— tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel — követelései és kötelezettségei lejárati idő pontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával kell biztosítania.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot és tervet készít.

Tehát téves állításod ezzel kapcsolatban igazolva (ahogyan mindig is szereted volna), kérj bocsánatot.

Lejárati transzformáció, nézzük a fogalmat, hogy értsük miről beszélünk;

"A bank a rendelkezésre bocsátott rövid lejáratú likvid betéteket hosszabb lejáratú illikvid hitelekké tudja transzformálni. (A hitelt nem kell lejárat előtt visszafizetni)."

Ez rendben van. De.
Nem tudod elolvasni a törvény szövegét és még sok egyebet.
A lejárati transzformáció kockázata a banké kedves pénznyelő és nem az ügyfélé, másrészt az eszement mértékű transzformáció, ami nálunk zajlott tökéletesen ellentétes a törvényben megfogalmazottakkal. Ott nem az van, hogy NEM LEHET hosszútávú kötelezettséget rövid forrásból fedezni, hanem az van, hogy ezt MEGFELELŐ ÖSSZHANGJÁVAL kell tegye.
Ezt az összhangot, többek között a felügyeleti szerveknek kellett volna figyelemmel kísérni. Tudok neked olyan tanulmányokból is idézni, amelyek 25 évvel ezelőtt íródtak, és ugyanolyan aktuálisak, mint annak idején.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 21:27

Előzmény: #450 Törölt felhasználó

#458

Manci, a vételi-eladási spread-el nekem is sok bajom van:
1. Egyébként is magasnak tartom, egyéb banki ügyletekben is. A deviza spreadeket is, a valuta spreadekről meg nem is beszélve. Külföldön ez sokkal kisebb, vicc, hogy akár 4-5% is van euró esetében is.
2. Megengedhetetlennek tartom, hogy volt olyan bank, ahol a devizahitelek esetében külön vételi-eladási árakat alkalmaztak (nem a devizás általánosat), ami persze "véletlenül" sokkal szélesebb sáv volt, mint a devizaelszámoló áraik, megközelítette a pénzváltásnál alkalmazott árfolyamokat.
3. Önmagában az alkalmazhatósága is problémás, hiszen kötelezően Ft-ot kapsz, kötelezően Ft-ban törlesztesz, tehát ügyféloldalról nem kapsz semmilyen szolgáltatást érte, ráadásul banki oldalról sincs emögött valódi költség (vagy csak sokkal kisebb), hiszen tudjuk, hogy szintetikus határidős és swap pozik állnak a hitelek mögött (amivel nekem nincs bajom), tehát a bank nem is végez a teljes hitelösszeg után tényleges konverziót.
4. A bankváltást, amikor volt még devizahitel, akkor is gyakorlatilag lehetetlenné tette, mert bankváltáskor az adós rögtön elbukta a teljes tőketartozás után a vételi-eladási rést (sőt még egy biztonsági 5-10%-ot is rászámoltak az egészre az ügyvitel néhány hetére negatív árfolyamváltozás esetére, amit ugyan visszakaptál, ha nem következett be, de ennyivel nagyobb lett az új hiteled). Így az egyébként is magas költségek mellett ez több 100e Ft költséget jelentett egy 5-10 milliós hitel esetében is. A biztonság miatt rászámolt 5-10%-al együtt összesen meg akár 10-15%-al is megnőtt Ft-ban az új hitelösszeged, amihez egyrészt jelentős kamatkülönbözet kellett, hogy megérje törlesztőben is, másrészt fedezeti problémákat jelenthetett, tehát gyakorlatilag lehetetlenné tette a bankváltást.

Évekkel ezelőtt éppen az utolsó ponttal kapcsolatban vitáztunk.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:39

Előzmény: #453 Törölt felhasználó

#457

manci... ez azért elég gyenge riposzt!! :P

Koncentrálj inkább az ellentmondásos beírásaidra. Pl. örülnék, ha segítenél eloszlatni a homályt, amit a #443-ban említettem a beírásaidat illetően.

Nem lesz könnyű, de neked hátha sikerül... csak kérlek, ne kezdj megint valami új fogalmakat szajkózni.

Phylaxa 2013. 06. 29. 20:26

Előzmény: #454 Törölt felhasználó

#456

A banknak a NAV felé be kell jelenteni ha nyeresége van a spread-en és adóznia kell utána.

Ha vesztesége van akkor költségként írhatja.

Ha az adós nem fizet ilyet, akkor a bankok nagy szarban vannak a NAV-nál. Ne írj butaságot!

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:20

Előzmény: #454 Törölt felhasználó

#455

Manci, az adós MEGFIZETI a teljes tőketartozás után a vételi-eladási spreadet (és az eladási árak miatt az összes kamat és devizában denominált költség után is). Az persze igaz, hogy ezt nem a törlesztéskori vételi-eladási árakon teszi (pl. emelkedő devizaárfolyamnál egyre nagyobb lesz nominálisanez a költségrész).

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:14

Előzmény: #451 Phylaxa

#454

Phil,
Ezért mondtam, hogy olvass előbb! A THM jogszabály szerint meg kell jelenít enni a képletben a folyósítás napján irányadó vételi és eladási árfolyamot. Ez azonban nem lesz ténylegesen megfizetendő költség, csak ha aznap még vissza is fizeti az adós. Minden más esetben ez egy fiktív tétel, amit a számításnál figyelembe kell venni, de az adós ezt nem fizeti meg. Az adós az egyes törlesztési napokon irányadó eladási árfolyamon törleszt, ami persze a szerződéskötés napján előre nem ismert, ezért a szerződésben nem is lehet feltüntetni.

Semmi köze tehát ahhoz, amit írtál. Mondom, inkább olvass!

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 20:02

Előzmény: #446 Törölt felhasználó

#453

bokaly, neomodel, joker, nem ti vagytok a klónok?

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 19:59

Előzmény: #440 Törölt felhasználó

#452

Még az a szerencse, van közöttünk valaki, aki lefordítja nekünk, mire gondolhatott a másik.

Amit a négy bekezdésből a harmadikban írsz, maradéktalanul egyetértek, de ez így van már most is, így volt tíz éve, így volt húsz éve, ebben semmi új nincs. A módosítás arányosságát , indokoltságát, jogszerűségét egy szakértő szervezet, a PSZÁF folyamatosan ellenőrzi, ez az egyik feladata. Az adós bármikor felmondhatja a szerződést, ha a nódosítás nem testük neki. Így volt ez tíz éve, így volt ez húsz éve is.

Az értékegyensúly azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott szolgáltatásért ezzel egyenértékű ellenszolgáltatást, árat kell fizetni. Ha a futamidő alatt a deviza/forint ellenérték változik, akkor ezt a szerződéses ellenszolgáltatás az is követni kell. Aki pl. 2003 környékén vett fel devizahitelt, annak 2008 őszéig mintegy 1,5 millával kevesebbet kellett forintban fizetnie, mintha maradt volna az eredeti törlesztőrészlet. Ez nem a bank döntése volt, és nem a bank határozta meg értelemszerűen az árfolyam változását sem. Devizahitel esetén az ügyfél viseli az árfolyamkockázatot, minden más kockázat a bankot terheli. De 2008-2009-Ben a bankok az árfolyamkockázat nagy részét át is vállalták, nem hárították át az ügyfelekre, tömb Md nagyságrendben az ügyfelek fizetőképességének fenn tartása érdekében.

Phylaxa 2013. 06. 29. 19:58

Előzmény: #450 Törölt felhasználó

#451

A NAV mit szól ehhez a "nem költség" definícióhoz? Gondolom a bankok sem számolják el és a vállalatok sem. A kereskedők örülnek ennek a legjobban ugye, kifizetik aztán örülnek, hogy nem csökkenti az adóalapjukat?! :)

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 19:28

Előzmény: #439 Törölt felhasználó

#450

Nos, mindentudó, nincs közöm pénznyelőhöz, sokat vitatkozunk, ebben viszont egyetértünk. Nem is próbálnak téged semmiről meggyőzni, hiszen teljesen unisono vagy, rád nem hatnak a tények és érvek, te egyetlen dolgot akarsz hallani. Amit most írok, azt inkább mások okulására írom, hogy véletlenül se azok a zagyvaságokat ragadjanak meg bennük, ha a valóságra kíváncsiak (főként ne a te stílusodban).

1. Az első esetben a Kúria azt kérdezte a Legfőbb Ügyésztől, tisztességtelen-e a vételi-eladási árfolyamok alkalmazása, vagy azonos árfolyamokat kell-e törlesztéskor és folyósításkor alkalmazni. Erre az volt a válasz: indokolt és tisztességes az eltérő árfolyamok alkalmazása.

A második eset kérdése volt, hogy vajon a vételi-eladási árfolyamok közötti különbség, az árfolyamrés olyan költség- e, amelyet a szerződésben külön nevesítetten és tételes mértékkel fel kell-e tüntetni. Erre mondta a Legfőbb Ügyész, hogy nem költség, hanem adevizahitelezés lényegéből eredő számítási mód, amelyet a jogszabályok szerint nem kell és nem is lehet a szerződésben tételesen feltüntetni. Az árfolyamrés ék semmi köze a Számviteli törvényhez.

2. A PSZÁF - és nem Szász Károly - átfogó bankszakmai és közgazdasági elemzést adott a Kúria kérdéseire. Nincs benne semmi csúsztatás, tények vanna benne, amelyeket eddig senki sem cáfolt (nem is tudott), mindenki csak mocskolódott.

A PSZÁF kétségtelenül egy szakértő szervezet, amely bankszakmai, közgazdasági és jogi kérdésekben megkérdőjelezhetetlen. Azokról a jogászokról, politikusokról, főként civil szervezetekről, amelyek feljelentéseket írogatnak, mindez közel sem mondható el, ellenérveik nincsenek.

3-5. Talán valamit értek a kérdéshez, mivel közgazdász diplomám mellett van egy jogi is, s pár évtizedet eltöltött én a szakmában, tehát nem a partvonalról kiabál ok befelé, mint sokan mások. Tudom, szerinted a hozzáértés olcsó bolsevista trükk, de talán meg tudom ítélni, ki a sarlatán. Az ügyvéd urat elutasító ítéletek mindenesetre engem igazolnak.

4. Elárulnád, mi abban az elvi probléma, hogy a deviza forintra (és vissza) váltásának költsége van-e?

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 11:42

Előzmény: #442 neomodel

#449

"Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika"

Ha olvasnál is, nem csak terjesztenéd a neten olvasott hülyeségeket, akkor tudnád, hogy a fenti mekkora marhaság, mancival többször vitáztam ugyanis ebben a topicban korábban. Az viszont nem lep meg, mert a vitákban is megszokhatták az olvasók tőled, hogy akármekkora marhaság is, amit írsz, te biztos vagy benne. Így válik egy ember egyszerű hozzá nem értőből nevetségessé.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 10:23

Előzmény: #442 neomodel

#448

1. A Hpt. 89. § (2) pontja 2011. január 1-én lépett hatályba. Előtte ilyen pont nem volt.
2. Ez a pont sem zárja ki a lejárati transzformációt, ami bizony amióta bank a bank, mindegyikre igaz a világon bárhol.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 10:05

Előzmény: #442 neomodel

#447

Neomodel, Joker:

"Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika, sőt, abban is biztos vagyok a fórumon több nick név is fedi pénznyelőt."

Szerintem, amit itt műveltek, az már beteges. Érvek hiányában jön a személyeskedés. Ebben nem kívánok részt venni. Hirdessétek csak az igét, amit gazdasági/pénzügyi ismeretek nélkül összeollóztatok különböző szélsőséges oldalakról.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:16

Előzmény: #442 neomodel

#446

Már bennem is felmerült, hogy penznyelo = manci, de aztán úgy gondoltam, hogy "kit érdekel???".

Vagyis felőlem akár lehet is, ez lényegtelen. Az a fontos, hogy mit mond, és, hogy amit mond az valamennyire összhangban legyen a korábbi állításaival.

penznyelő logikája követhető, egy-két esettől eltekintve következetes, ritkán mond ellent saját magának.

Ellenben manci írásaiban simán elfér egymás mellett egy állítás, majd kis idő múlva annak cáfolata is.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:09

Előzmény: #441 Törölt felhasználó

#445

Na... erre gondoltam én is! :)

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:06

Előzmény: #440 Törölt felhasználó

#444

Igen, valóban ezt próbáltam leírni.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 05:04

Előzmény: #438 Törölt felhasználó

#443

Manci :)

szerintem kicsit pihenned kéne, mert már nagyon vicces, hogy egyre kevésbé tudod követni a saját beírásaid, nem, hogy másokét.

Csak egy példával illusztrálom, de találnék többet is, csak már unom.

A #432-ben ezt írod:
"..Az olcsó bankváltás nem váltja ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Nem is versenyképességet biztosító, hanem a szerződés értékegyensúlyát biztosító eszköz. ..."

Tehát ezen állításod szerint az olcsó bankváltás, nem a versenyképességet erősíti, hanem a "misztikus" értékegyensúlyt biztosító eszköz. Ok, legyen így, ha így gondolod.

Aztán, megfogadva javaslatod, olvasok, olvaslak, csak olvaslak és még mindig nem értem, miért gondolod, hogy amit írsz, annak van bármi értelme is.

A #438-ban megmagyarázod nekem (amit ezúton köszönök is), hogy mi is ez az értékegyensúly:
"Hogy mi egy szerződés értékegyensúlya? Ezért javasoltam, hogy előbb olvass, utána írogass. Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet)."

Hmmmm.... ezt sem értem, de mint mondod, nyilván az én készülékemben van a hiba.
Már csak azt mond meg kérlek, hogy az olcsó bankváltás akkor hogy is biztosítja a szerződés értékegyensúlyát???
Azt már nem is merem kérdezni, hogy vajon mi köze ehhez a hitelt felvevő ügyfélnek?

Az már csak hab a tortán, hogy a #411-ben épp az ellenkezőjét hirdeted annak, mint amit a #432-ben írsz.
'...Igazán a bank akkor van rákényszerítve a versenyárazásra,ha az árazás miatt elveszítheti ügyfelét, ez pedig csak az egyszerű, gyors és olcsó bankváltással oldható meg. ..."

Feltételezem, hogy az itt említett "versenyárazás" az a versenyképességet segíti elő. Viszont ekkor még szerinted ez csak a "gyors és olcsó bankváltással oldható meg". Ám legyen.

Namost akkor a gyors és olcsó bankváltás, az jó, vagy rossz??? Van köze a versenyképességhez, vagy nincs??? És ha van, akkor segíti a versenyt, vagy gátolja???

atb...stb...

neomodel 2013. 06. 29. 01:27

Előzmény: #438 Törölt felhasználó

#442

Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika, sőt, abban is biztos vagyok a fórumon több nick név is fedi pénznyelőt.
Baromira ráér egész nap a billentyűket verni, abban is biztos vagyok, hogy valamelyik bankfiók pultja mögött ücsörögve múlatja unalmas óráit, megpróbálva néhány jóféle, ultrakockázatos befektetési jegyet rásózni a gyanútlan ügyfelekre, lehetőleg árfolyamcsúcson

Na tehát pénznyelő mancika.
Ezt írod;

"Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet)."

Most komolyan kérdem, teljesen normális vagy? Ilyet leírni a totális über-hiper-giga-mega ostobaság non-plusz ultrája. Fokozhatatlan a hülyeséged.

Először is van itt egy törvényecske. Egy aprócska Hpt. jogszabály. Szokása szerint nem hosszú és még magyarul is van megírva. A bankok jó szokásuk szerint, nem szokták a törvényeket elolvasni, vagy ha mégis, átértelmezik, ha az sem megy, hülyének tettetik magukat és megkérik szomorú-szemű poltpetikét meg szászkarcsikát, hogy ugyan írjanak már valami értelmező, tárgyilagos szakmai véleményt (figyelj azért; "véleményt"), mert ők ezeket a törvényszövegeket annyira, de annyira szeretnék érteni, de hát nem értik.

Szóval a Hpt. 89 §,így néz ki;

"A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.

(2)580 A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania."
stb.

Tehát mancika pénznyelő, van egy varázsszó, a LEJÁRATI ÖSSZHANG. Nem mondták a gyorstalpalón a banki továbbképzéseteken? Ami hetente van, tudod. Annak érdekében, hogy az agyad mindig tisztára mosva álljon az ügyfelek szolgálatára.
Ugyanis normál esetben, a kölcsönt felvevő ügyfélnek tök mindegy, hogy a bank hogyan állította elő a forrást. Ahogy akarta. Persze a törvény előírásait szem előtt tartva. Ha a bank eme fenti törvényt leszarva, nem mellesleg több évszázados banki ökölszabályt is áthágva, hosszú távú kötelezettséget, rövid forrásból finanszíroz, akkor az a bank megérdemli, hogy bezárják. Nem kell vinnyognia, meg saját levében forognia (hasonlatosan hozzád), hanem be kell ismernie, hogy a kapzsisága, butasága és törvénysértő ténykedése vezetett oda, hogy tönkretette magát és nem mellesleg az ügyfelét is!! És én nem a bankot sajnálom. Nagyon nem.

Miután a kölcsön ára, kockázata, meg az infláció is például a kamatban lehet egyes-egyedül az ügyfélnek felszámítva, ezért (meg a törvény betűje szerint) a hosszú szerződés mögé a bank által betett rövid forrás változó értékét, ennek kockázatát, egyes egyedül a bank futja. Kevesebbet vagy többet. Magánügye. Oldja meg.

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 00:58

Előzmény: #437 Törölt felhasználó

#441

Persze, mert összemossa a szezont a fazonnal, nem csodálkozom, hogy nem érted!

Manci arra célzott, hogy a bank általi szerződés módosítások az ügylet értékállóságát hivatottak biztosítani. Természetesen nincs igaza a versenyképesség vonatkozásában, mert alapvető szempont, hogy milyen okokból módosíthat egyoldalúan egy bank, illetve ehhez kapcsolódóan, milyen jogai vannak egy ügyfélnek ehhez kapcsolódóan. Tehát az egyoldalú szerződésmódosítások indokai, tényleges versenyhelyzetben (ami nincs ma Magyarországon) fontos szempont kellene legyen az ügyfélnél, hogy melyik bankkal köt szerződést. (Persze ehhez magas szintű pénzügyi kultúrára lenne szükség a fogyasztók oldaláról.)

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 00:49

Előzmény: #438 Törölt felhasználó

#440

A kollégának teljesen igaza van. Tehát elmagyarázom, hogy mit írt le a kolléga, hogy felfogd:

Amennyiben az összes bank hasonló módon írreálisan magas költségen teszi lehetővé a bankváltást, illetve más összefüggésben a hitel szerződések módosítását hasonló indokok alapján teheti, addig ezt versenyképesen csinálja, hiszen a konkurencia is hasonlóan jár el!

Nem az a kérdés, hogy fenn marad-e az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, hanem az, hogy a bank a módosítást átlátható módon, részletes indoklással, ellenőrizhetően, arányos mértékben tegye. A módosítás indokai reálisak legyenek, melyek a jogszabályoknak megfelelnek. Az ügyfélnek legyen ehhez kapcsolódóan felmondási lehetősége.

Ami meg az értékállóság fogalmát illeti, nyilván olyan nem fordulhat elő, hogy erre hivatkozva minden korlát nélkül bármeddig emelhessék az adós terhét! Tehát a pénzügyi termékbe be szükséges olyan fékeket építeni, amik az ügyfél teherbíró képességét is figyelembe veszik. Ugyanis egy pénzügyi termék esetén az ügylethez kapcsolódóan a kockázatokat meg kell osztani bank és ügyfél között!

Törölt felhasználó 2013. 06. 29. 00:18

Előzmény: #433 Törölt felhasználó

#439

Mancikám erős a gyanúm, hogy te penznyelo_ kis barátunk egyik alteregója vagy, jobb lett volna, ha Albert1-ként szórakoztatod továbbra is az olvasókat az OTP fórumban. Én úgy gondolom, olyan vad dolgokat írsz, hogy nehéz mit kezdeni a bejegyzéseiddel, mert látszik, hogy fingod nincs a témához!

1) Tehát a Legföbb ügyésztől az állásfoglalást mindkét per összefüggésében kikérték az egyik esetben a tisztességtelenség a kérdés az adós felé a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása (törlesztőrészlet eladási árfolyamon történő törlesztése), a másik az árfolyamrés költségként való értelmezése (akinek minimális számviteli képzettsége van már a kérdés feltevés is abszurd, mert ha nem költség az ügyfélnek a többletteher akkor vajon mi. Polt úrnak új kategóriát kéne feltalálnia és beültetni a számviteli törvénybe, amit leír jogi nonszensz.

2) Korábbi bejegyzéseimben kifejtettem mit csúsztatott, hazudozott Szász Károly, nem fogom magam ismételni. Jogász jelentette fel, amit a egyes pártok, civilszervezetek is indokoltnak tartanak.

3) Ezt az állításodat szintén többször megcáfoltam.

4) De elsősorban a hazai jogalkotás hiánya (ugyanis a jogszabályokhoz csinálnak jogértelmezést a jogalkalmazók felé) miatt kell egy elvi problémára, ami precedens értékű állásfoglalást adnia a Európai Bíróságnak.

5) Igen, Penznyelo_-ként is leírtad ezt a hűlyeséget, hogy jösz te ahhoz, hogy ügyvédeket, jogászokat minősítsél. Sajnos a szakmai blog színvonalát primitív minősítgetéseid elsekélyesítik. Igen pár tízsoros cikk volt ezzel kapcsolatban, amit az ügyvéd úr a honlapján dokumentumokkal tételesen cáfolt.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 21:04

Előzmény: #437 Törölt felhasználó

#438

Lehet, hogy a nehéz értelmezés a te készüléked hibája.

Azt írtad: "nem olcsó és egyszerű a bankváltás és amíg így van, addig "versenképesen" és egyoldalúan tud változtatni a bank a feltételeken."

Én csak azt mondom, hogy az olcsó és gyors bankváltás megteremtése esetén is fennmarad az egyoldalú módosítás lehetősége, mivel az a szerződésben a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlya fenntartásának eszköze. A versenyképességről te beszéltél, szerintem sincs köze az egyoldalú módosításhoz.

Hogy mi egy szerződés értékegyensúlya? Ezért javasoltam, hogy előbb olvass, utána írogass. Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet).

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 19:19

Előzmény: #432 Törölt felhasználó

#437

"...Az olcsó bankváltás nem váltja ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét..."

Kicsit nehezen tudom értelmezni amit írsz... mit jelent, hogy "...nem váltja ki..."???
Én arra gondoltam, hogy ha a bank változtat és az nekem nem tetszik, akkor a bank költségén átvihetem máshová a hitelem.

A következő mondatod is kusza, vagy csak értelmetlen (számomra). Mit is jelent ez:
"...Nem is versenyképességet biztosító, hanem a szerződés értékegyensúlyát biztosító eszköz...."???
Vajon mi biztosít versenyképességet??? Mi az a versenyképesség??? (az olcsó bankváltással kapcsolatban)

No és mi egy szerződés értékegyensúlya??

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:33

Előzmény: #429 signal2

#436

Pontosan az ilyen túladósodás elkerülése érdekében javasolták a bankok2002-2003-ban, hogy hozzák létre a teljes körű lakossági adósnyilvántartást, amely pl. Németországban évtizedek óta megbízhatóan működik. Az akkori adatvédelmi biztos (bizonyos Péterfalvi, ismerős?) és a politika felháborodva utasította vissza. Ennek hiányában a bank nem tud megbízható képet szerezni az adós eladósodottságáról.

Ha tehát valaki sáros egy ilyen helyzetben, az nem a bank, hanem ez az úriember.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:23

Előzmény: #427 cumi01

#435

Na Magyarországon ha jól emlékszem, néhány éve pontosan az előtörlesztési díj felszámítása miatt bírságolt meg egy bankot a GVH százmillás nagyságrendben. Ez a különbség tehát a Monarchiában.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:17

Előzmény: #426 cumi01

#434

Magyarországon volt és van éles verseny a bankok között, az átláthatóságot meg egy szakértő szervezet, a PSZÁF rendszeresen felügyeli, ha hibát talál, nyilvánosan bírságol.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 18:12

Előzmény: #421 Törölt felhasználó

#433

Na jó, azt hiszem ez az árszint, ahová nem kellene süllyedni.

1. A Legfőbb Ügyész mállásfoglalását mindkét Kúriához perben kikérték, az egyik, amelyikben az RU Bíróság állásfoglalását kérte a Kúria, NEM aköltség a kérdés, a másikban (ami fenn van a per felperesének honlapján) egyértelműen azt mondja, hogy az árfolyamrés NEM költség.

2. A legegyszerűbb valamire azt mondani, nem jó, de nehezebb, hogy miért. Ennél is egyszerűbb ma bárki ellen feljelentést tenni, ettől még nem lesz sem bűnöző, sem hazug valaki. Ha cáfolni akarod azokat a szakmai érveket, amit a PSZÁF leírt a Kúriának írt válaszában, tedd meg, de amit most írtál, sima gyalázkodásnál nem több, méltatlan egy szakmai bloghoz.

3. A Kúria véleményét nem kommentálom, elég, hogy számos első fokú ítélet indokolása sokkal színvonalasabb mind jogi, mind közgazdasági szempontból.

4. Ugyanez igaz a Kúria EU Bírósághoz intézet kérdéseire is. Egyébként sohasem a hazai jogalkotás hiányát miatt fordul egy tagállami bíróság az EU Bíróságához, hanem elvi értelmezést kér.

5. Nagyon-nagyon ciki egy SZAKMAI blogban lémannra hivatkozni, akinek keresetet súlyos szakmai hiányosságok miatt utasítják el rendszeresen.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 17:36

Előzmény: #419 Törölt felhasználó

#432

Nem ez a probléma, hanem az, hogy egy automatikusan működő, jól szabályozó piaci mechanizmust próbálnak hozzá nem értő szigorú hatósági ellenőrzésekkel, jó drágán pótolni.

Az olcsó bankváltás nem váltja ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Nem is versenyképességet biztosító, hanem a szerződés értékegyensúlyát biztosító eszköz. Nem hiszem, hogy naiv lennék, inkább szerintem nem látod át a valódi összefüggéseket.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 15:48

Előzmény: #430 Törölt felhasználó

#431

Te szoktad érteni, amit írsz?

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 12:00

Előzmény: #429 signal2

#430

az nagyon fura, hogy a bankok simán vesztik el az ügyfélkör jelentős részét és semmit nem tesznek....erre magyarázat ez lehet, hogy ők a qrvanyabankjuktól töbet tudnak a jővőről....magyarul nincs jövő.....tehát vagy bank, vagy ügyfél nem lesz a jövőben....illetve az is lehet, hogy egyik sem lesz.....

signal2 2013. 06. 28. 09:58

Előzmény: #428 Törölt felhasználó

#429

Az egyértelmű, hogy ahol 70%-nál nagyobb mértékben, vagy a nettó bér létminimumot meghaladó részének 30%-nál nagyobb mértékben hitelezett, ott a bank igencsak sáros a nemfizetés kialakulásában. Ha még az is bizonyítható, hogy a bank ajánlotta a hitelt, akkor a nyakába varrnám az egészet. Ha viszont az ügyfél állt oda hitelért, netán még választhatott is többféle közül, akkor nincs menekvés, fizessen!
Minden eset egyedileg vizsgálandó.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 09:51

Előzmény: #424 cumi01

#428

A Swap felár átlagosan 2%-al emelkedett a válság időszakában, vagyis a csökkenő alapkamat miatt nem volt indokolt az emelés.
Mindenz azért következett be, mert a bank már minden hajléktalannak adott hitelt, még annak is aki nem kért. Amikor meg valaki éppen be akarta nyögni a 75K-s nettóját, akkor ez volt a reakció:

link

Persze aztán ezek bedőltek és h tartsák az előirányzott profitot, ezért a jól fizető adós lett hirtelen "kockázatos", h be tudjanak vasalni rajta még több kamatot.

cumi01 2013. 06. 28. 09:32

Előzmény: #422 Törölt felhasználó

#427

Ausztriában negyedév végén ingyen lehet végtörleszteni vagy részben törleszteni. Különben elkérhetnek 400€-t. Szerzödésmódosítás (a részbeni törlesztés, garanciák csere-beréje, stb) is elvileg 400€ minden alkalommal, de ezt simán le lehet nyeletni a bankkal (csak kicsit kell kiabálni meg fenyegetözni).

cumi01 2013. 06. 28. 09:28

Előzmény: #411 Törölt felhasználó

#426

Mindez azt jelenti, hogy Mo-n nincs vagy nem volt se verseny se átláthatóság.

cumi01 2013. 06. 28. 09:26

Előzmény: #418 Törölt felhasználó

#425

"...mit csinálnak a bankok Németországban és Ausztriában Majd utána azt is magyarázd meg, hogyha a germán anyák ilyen csodálatos varázseszközökkel rendelkeznek otthon, miért nem alkalmazzák ezt honunkban, hiszen ezzel mágnesként vonzanák magukhoz az ügyfelekt. Vagy annyira magyargyűlölők, hogy inkább lemondanak a sokat emlegetett extraprofitukról, csakhogy kitoljanak velünk?"

Erröl (osztrák példák) nagyon is sokat tudnék én mesélni és arra nem tudnék magyarázatot adni, hogy Mo-n ugyanezek a bankok miért másképp csinálják.

cumi01 2013. 06. 28. 09:18

Előzmény: #409 Törölt felhasználó

#424

"De mi miatt is emelkedtek a kamatok? Talán csak nem a forrás- és egyéb (pl. rezsi)költségek emelkedése miatt? Kiemelkedően emelkedtek a kockázati kültségek a nagyszámú bedőlések miatt."

Na pont ez a bibi. A CHF kamatok (3-havi CHF libor) drasztikusan csökkentek és mostanra elérték a 0%-át, amíg Magyarországon ugyanakkor elkezdet emelkedni (szinte párhuzamosan) és hova jutott? 7-8%? Tehát ha valóban megnöttek a finanszírozási költségei a banknak, ezt 1:1 ben továbhárítottak az ügyfélre.

Tehát a bank is kocáztatott volna ha pl 3-havi liborhoz köti a kamatot egy korrekt szerzödésben.

Pont ez a bibi. Ezt a bankok pl labaciában nem tehették volna vagy tehetik meg. Ez itt vadnyugat/vadkelet, itt mindent lehet. És akkor a marzsáról még nem is beszéljtünk.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 09:05

Előzmény: #422 Törölt felhasználó

#423

A banknak nem érdeke az erős verseny. A verseny kereteinek és feltételeinek megteremtése a szabályozás dolga.

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 08:38

Előzmény: #418 Törölt felhasználó

#422

Mancikám ha megvendégelsz egy jó kajára szívesen tartok mesedélutánt, amit leírtam ahhoz nem kell nagyobb intelligencia, hogy szatirikusan arra céloztam, hogy itt is bele lehetne vezetni az ottani normákat, ha valós verseny lenne. A bank részéről ez csak akarat és elhatározás kérdése volna. De valamilyen csoda folytán itt például az irreálisan magas végtörlesztés díját minden évben tovább emelik, ez nem lenne kötelező mégis minden bank megcsinálja az öldöklő küzdelemben az ügyfelekért!

Törölt felhasználó 2013. 06. 28. 08:24

Előzmény: #417 Törölt felhasználó

#421

Manci a Legföbb ügyész az árfolyamrést költség voltára tett állásfoglalást, Szász Károly aki hírek szerint ismét bankvezér lesz pár hónap múlva egy általános levelet írt ami tele van hazugságokkal és csúsztatásokkal! Emiatt feljelentették egyébként (hivatali visszaélés).

A kúria állásfoglalása tételesen kibontja milyen esetekben valósul meg a tisztességtelen banki magatartás. Hülyeségek na írjál, inkább fözöcskézzél!

Konkrét ügy kapcsán általános több százezer hitelesre vonatkozó elvi kérdésre várják a választ az Európai Bíróságtól!

A legföbb ügyész egy részvélemény adott ami kimeriti a bűnpártolás fogalmát, jó lenne őt feljelenteni, de vajon hol?!

Azért nem vállalta, mert bizonyos jogi problémákra a magyar jog nem ad egyértelmű szabályozást és nem vállalták be, hogy ők képezzék le az uniós jogot egy konkrét precedens ügyre.

Az első fokú bíróságok színvonala katasztrófális, fel lehet menni Léhmann György honlapjára, föl vannak téve az egyes ügyek dokumentumai, amik bizonyítják a bírói kar köztörvényes visszaéléseit!!!

PORTFOLIO FORUM

Kiszivárgott: a PSZÁF a devizahiteles perektől félti a bankokat

Topik gazda

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik

friss hírek További hírek