Portfolio Portfolio
5
5
1
2013. június 17. | 14:54
#1

Kiszivárgott: a PSZÁF a devizahiteles perektől félti a bankokat  

ugrás a cikkhez
A bankok ellen indított devizahiteles perek miatt aggódva Szász Károly, a PSZÁF elnöke arra kérte a Kúriát, hogy "a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielőtt a bankok ellen, a devizahitelesek javára ítélne" - írja az Origo. A PSZÁF elnöke, Szász...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=185361
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
2013. július 01. | 06:31
előzmény: #474  bokaly
#476
Pont a lényeget nem látja senki, illetve nagyon kevesen....Az összes ingatlan ára leesett...Közben minden vita arról folyik, hogy miért fizetne a költségvetésen keresztül mindenki....De hát pont így fizet mindenki, értékvesztés hitellel és hitel nélkül is minimum 30-40 %.......És akkor a bankcsődön keresztüli államcsőddel fenyegetnek a marhák, közben meg az állampolgárok vagyonvesztésén keresztül lesz államcsőd.
2013. június 30. | 22:57
előzmény: #459  neomodel
#475
Te a végkövetkeztetésedet honnan veszed? Sehogyan sem jön az idézett jogszabályokból!
2013. június 30. | 17:36
előzmény: #473  Törölt felhasználó
#474
Na... így már pontosabb... magasabb (és rejtett) díjakkal!!!... de mivel cash-t többnyire senki sem kapott, ezért ne feledjük az ingatlanok elértéktelenedését, hisz az ingatlannak kellet volna fedeznie az ügyletet.
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 17:21
előzmény: #472  bokaly
#473
Carry trade volt ez, nyilván magasabb díjakkal, mintha közvetlenül forexen kötötték volna, sokaknál effektív speki attitűddel megtámogatva (pl. euró konvergencia). Csak nem jött be.
2013. június 30. | 16:43
előzmény: #465  Törölt felhasználó
#472
" .... Valójában klaszik carry trade spekit folytattak a devizahitelesek. "

Nem éppen, de ha mégis, akkor pontosabban ezt úgy kellett volna írnod, hogy: "folytattak volna...".
De mint utóbb, a CHF rally idején megtudták a bankok mosakodásából, ennél még kockázatosabb és átláthatatlanabb ügyletbe keveredtek.
2013. június 30. | 15:28
előzmény: #466  Törölt felhasználó
#471
Akar a fene. Természetesen 2011-ben ugrott meg a frank. Így még jobb. :)

Szóval 2010-ben Euróra váltottunk, mi történt a 6%-os CHF kamatommal és az 50K-s törlesztőmmel? :)
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 15:06
előzmény: #469  neomodel
#470
Neomodel:
1. Abban, hogy a Hpt szövegében milyen formában volt benne a 89. (2) 2011. előtt, abban tévedtem.
2. A többire viszont nem reagáltál.

A személyeskedést meg fejezd be.
2013. június 30. | 14:53
előzmény: #461  Törölt felhasználó
#469
pénznyelő

Tényleg nem látod be egyetlen mellényúlásodat sem. Kettőnk közül ugyanis szerintem te guglizál.Csak rosszul.
Tehát megkérdem, honnan gondoltad, hogy a lejárati összhangról 2011. előtt a törvényekben egy szó sem szerepelt? Ami, mint említettem törvény nélkül is több száz éve ismert bankműködési elvárás, egyszerűen kivégzi magát az a bank és gazdaság, amelyik ezt figyelmen kívül hagyja. Ahhoz nem nagyon kell bankgyűlölőnek lenni, hogy belássuk, a mostani válság kirobbantó oka éppen ez a banki kapzsiság, és a felügyelet lazasága volt. A törvény azt várja el, hogy ésszerű legyen ez az egyensúly, de mint keret, nem mond arányokat, stb. Erre lenne a szeretett pszáf-od pl.

A hozzáértést először magadnál keresd, nem elég banki alkalmazottnak lenni és az ott tanultakat visszaböfögni, ennél szélesebb látókört tegyél magadévá. Van hozzá gugli, gyakorolj.
2013. június 30. | 13:09
előzmény: #464  Phylaxa
#468
2011-ben nem ugrott volna 200-ra! Mármint forintra.
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 12:38
előzmény: #464  Phylaxa
#467
Megjegyzem 2003-2005 között 2010-nél is korábbi euróbevezetési céldátumok voltak.
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 12:32
előzmény: #464  Phylaxa
#466
Phyl, a jövővel akarsz megint indokolni egy múltbeli döntést. Sigorszky arról írt, hogy AKKOR az AKKORI infók alapján mi történt.

Megjegyzem, 2008-ban még nem duplázódtak a törlesztők, hiszen akkor még csak 180-ra ugrott a CHF. 2011-ben volt a nagy frank rally 200-ról 270-ig.
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 12:29
előzmény: #463  Sigorszky
#465
Most is, korábban is a kormány okozta a legnagyobb veszteséget a devizahiteleseknek, akkor az euró konvergencia meghiúsulása, most az unortodox lépések árfolyam és kamathatásai.

Megjegyzem, a lenti szöveg azért csak részben igaz, mert a devizahitelek nagy része frankalapú ugyebár és nem csak az EURHUF, hanem a EURCHF is rossz irányba mozdult, az euróval csak az egyik felét úszták volna meg a devizahitelesek.

Egyébként Phyllel folytatott vitánkban pont ezt írtam, hogy 2002-2007 között egyáltalán nem tűnt olyan nyilvánvaló hibás döntésnek a devizahitel, mint most. Sok érv szólt amellett, hogy az akkori jelenbeli jelentős törlesztőkülönbségek mellett a kockázatok ellenére is jónak tűnik a dolog. Valójában klaszik carry trade spekit folytattak a devizahitelesek.

2013. június 30. | 12:25
előzmény: #463  Sigorszky
#464
Azért ennél legyünk egy kicsit gyakorlatiasabbak, írd le ha tudod a választ a következőre:

2006 július 1-én 20 éves CHF alapú hitelt vett fel az ügyfél 5%-os kamatra. Törlesztőrészlete 50K havonta.

2008 novemberében a törlesztőrészlete 100K-ra ugrott.

2010-ben bevezették az eurót nálunk.

Kérdés: mi váltotzott volna és hogyan az ügyfélnél?
2013. június 30. | 12:11
előzmény: #462  Törölt felhasználó
#463
Egy kis adalék érkezett a hosszúra nyúlt itteni eszmecseréhez:
"Az is kiderült, hogy az euróra való áttérés nem vált közüggyé, az emberek túlnyomó többségét ezzel a céllal nem lehetett lelkesíteni. Még az az egyébként nyilvánvaló, különösebb bizonyítást nem is igénylő érvelés sem ment át a köztudatba, hogy a deviza-hitelesek veszteségének legfőbb oka éppen az, hogy a magyar állam nem teljesítette korábbi, az egymást követő konvergencia-programokban lefektetett ígéreteit. Ha ugyanis az eredeti ígéretek szerint - mondjuk 2010-ben - áttértünk volna a közös európai valutára, akkor mindazok, akik 2005-2007 között vettek fel 20 éves devizahitelt, valójában a futamidő háromnegyed részében fedezett pozícióból tudtak volna törleszteni. Vagyis nem a bankok, nem a szabályozó hatóságok, hanem a kormány hagyta cserben a devizahiteleseket." (07:40)
Persze menet közben kiderült, hogy az euróra való áttárésünk egyre távolabbra tolódik, a végén már nincs is céldátum. De azért látható, hogy balf@szságunk miatt szívunk, a politika balf@szsága miatt.
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 11:13
előzmény: #459  neomodel
#462
Megjegyem: ez azonban nem kellene, hogy egyenlő legyen azzal, hogy a hazai bankok átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül változtathatnak menet közben a kamataikon. Hozzáteszem, bankközi kamatokhoz kötött konstrukció esetében is az ügyfél fizeti a változó forráköltséget, tehát a fejlett országok bankrendszerében sem az történik, amit írsz.
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 11:00
előzmény: #459  neomodel
#461
Megjegyzem: egy törvényt értelmezni is illik, nem csak bemásolni valamelyik pontját, amit kigugliztál a neten. A bankok éppen a törvényben is írt likviditás biztosítása miatt helyeznek el rövid (1 napis, 2 hetes) betéteket a jegybanknál. Amire a hozzá nem értő bankgyűlők persze megint hőbörögnek, mondván hogy a bank dolga, hogy hitelezzen... Ez nyuszi és a sapka esete. Mivel hiteleket döntően hosszú távra vesznek fel emberek és cégek, betéteket meg nem kötnek le 20 évre, ezért a bank elkerülhetetlenül lejárati transzformációt végez, egyszerűen eszközeinek és forrssainak eltérő jellege miatt. Egyszerre tehát képtelenség megfelelni annak, hogy a "bank csak hitelezzen" és "legyen teljes összhang az eszközei és forrásai között".

Megjegyzem: a törvény sem várja ezt el, csak megköveteli a likviditás biztosítása érdekében az erre való lehetőség szerinti és mértékű törekvést. Mivel ez a bankok érdeke is, nincs is különösebb érdekütközés e tekintetben. És ennek a hazai bankok meg is felelnek, hiszen egyik sem küzd likviditási problémákkal, ilyet a PSZÁf sem állapított meg velük szemben.
Törölt felhasználó
2013. június 30. | 10:00
előzmény: #459  neomodel
#460
Kettőnk közül neked kellene bocsánatot kérned a személyeskedésed miatt.
2013. június 30. | 01:11
előzmény: #448  Törölt felhasználó
#459
pénznyelő!

Ezt írod;

"1. A Hpt. 89. § (2) pontja 2011. január 1-én lépett hatályba. Előtte ilyen pont nem volt.
2. Ez a pont sem zárja ki a lejárati transzformációt, ami bizony amióta bank a bank, mindegyikre igaz a világon bárhol."

Na nézzük sorjában.
Minden törvény az idők során rengeteg változtatáson esik át, ennek sok oka van, egy biztos, azt a törvényt kell adott időpontban létrejött kontraktusra, amely akkor hatályos volt. Eddig érthető.
A változtatások természetesen visszakereshetőek.

Azt állítod, hogy a Hpt. 89 § (2) pontja 2011. előtt nem is létezett, tehát a Lejárati összhangról nem volt semmilyen törvény, amely ezt előírta volna.

Beteszem a 2011.01.01-től hatályos törvényt és beteszem mögé a 2006-ban hatályos Hpt. 89. §-nak pontjait szíves összehasonlításra.

Tehát 2011.01.01-től;

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2)585 A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania.
(3)586
(4)587 Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe legalább százszázalékos eszközfenntartási mutatót köteles folyamatosan teljesíteni.

2006-ban hatályos Hpt. 89.§-a

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizető képességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.
(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét— tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel — követelései és kötelezettségei lejárati idő pontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával kell biztosítania.
(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot és tervet készít.

Tehát téves állításod ezzel kapcsolatban igazolva (ahogyan mindig is szereted volna), kérj bocsánatot.

Lejárati transzformáció, nézzük a fogalmat, hogy értsük miről beszélünk;

"A bank a rendelkezésre bocsátott rövid lejáratú likvid betéteket hosszabb lejáratú illikvid hitelekké tudja transzformálni. (A hitelt nem kell lejárat előtt visszafizetni)."

Ez rendben van. De.
Nem tudod elolvasni a törvény szövegét és még sok egyebet.
A lejárati transzformáció kockázata a banké kedves pénznyelő és nem az ügyfélé, másrészt az eszement mértékű transzformáció, ami nálunk zajlott tökéletesen ellentétes a törvényben megfogalmazottakkal. Ott nem az van, hogy NEM LEHET hosszútávú kötelezettséget rövid forrásból fedezni, hanem az van, hogy ezt MEGFELELŐ ÖSSZHANGJÁVAL kell tegye.
Ezt az összhangot, többek között a felügyeleti szerveknek kellett volna figyelemmel kísérni. Tudok neked olyan tanulmányokból is idézni, amelyek 25 évvel ezelőtt íródtak, és ugyanolyan aktuálisak, mint annak idején.

Törölt felhasználó
2013. június 29. | 21:27
előzmény: #450  manci007
#458
Manci, a vételi-eladási spread-el nekem is sok bajom van:
1. Egyébként is magasnak tartom, egyéb banki ügyletekben is. A deviza spreadeket is, a valuta spreadekről meg nem is beszélve. Külföldön ez sokkal kisebb, vicc, hogy akár 4-5% is van euró esetében is.
2. Megengedhetetlennek tartom, hogy volt olyan bank, ahol a devizahitelek esetében külön vételi-eladási árakat alkalmaztak (nem a devizás általánosat), ami persze "véletlenül" sokkal szélesebb sáv volt, mint a devizaelszámoló áraik, megközelítette a pénzváltásnál alkalmazott árfolyamokat.
3. Önmagában az alkalmazhatósága is problémás, hiszen kötelezően Ft-ot kapsz, kötelezően Ft-ban törlesztesz, tehát ügyféloldalról nem kapsz semmilyen szolgáltatást érte, ráadásul banki oldalról sincs emögött valódi költség (vagy csak sokkal kisebb), hiszen tudjuk, hogy szintetikus határidős és swap pozik állnak a hitelek mögött (amivel nekem nincs bajom), tehát a bank nem is végez a teljes hitelösszeg után tényleges konverziót.
4. A bankváltást, amikor volt még devizahitel, akkor is gyakorlatilag lehetetlenné tette, mert bankváltáskor az adós rögtön elbukta a teljes tőketartozás után a vételi-eladási rést (sőt még egy biztonsági 5-10%-ot is rászámoltak az egészre az ügyvitel néhány hetére negatív árfolyamváltozás esetére, amit ugyan visszakaptál, ha nem következett be, de ennyivel nagyobb lett az új hiteled). Így az egyébként is magas költségek mellett ez több 100e Ft költséget jelentett egy 5-10 milliós hitel esetében is. A biztonság miatt rászámolt 5-10%-al együtt összesen meg akár 10-15%-al is megnőtt Ft-ban az új hitelösszeged, amihez egyrészt jelentős kamatkülönbözet kellett, hogy megérje törlesztőben is, másrészt fedezeti problémákat jelenthetett, tehát gyakorlatilag lehetetlenné tette a bankváltást.

Évekkel ezelőtt éppen az utolsó ponttal kapcsolatban vitáztunk.

2013. június 29. | 20:39
előzmény: #453  manci007
#457
manci... ez azért elég gyenge riposzt!! :P

Koncentrálj inkább az ellentmondásos beírásaidra. Pl. örülnék, ha segítenél eloszlatni a homályt, amit a #443-ban említettem a beírásaidat illetően.

Nem lesz könnyű, de neked hátha sikerül... csak kérlek, ne kezdj megint valami új fogalmakat szajkózni.
2013. június 29. | 20:26
előzmény: #454  manci007
#456
A banknak a NAV felé be kell jelenteni ha nyeresége van a spread-en és adóznia kell utána.

Ha vesztesége van akkor költségként írhatja.

Ha az adós nem fizet ilyet, akkor a bankok nagy szarban vannak a NAV-nál. Ne írj butaságot!
Törölt felhasználó
2013. június 29. | 20:20
előzmény: #454  manci007
#455
Manci, az adós MEGFIZETI a teljes tőketartozás után a vételi-eladási spreadet (és az eladási árak miatt az összes kamat és devizában denominált költség után is). Az persze igaz, hogy ezt nem a törlesztéskori vételi-eladási árakon teszi (pl. emelkedő devizaárfolyamnál egyre nagyobb lesz nominálisanez a költségrész).
2013. június 29. | 20:14
előzmény: #451  Phylaxa
#454
Phil,
Ezért mondtam, hogy olvass előbb! A THM jogszabály szerint meg kell jelenít enni a képletben a folyósítás napján irányadó vételi és eladási árfolyamot. Ez azonban nem lesz ténylegesen megfizetendő költség, csak ha aznap még vissza is fizeti az adós. Minden más esetben ez egy fiktív tétel, amit a számításnál figyelembe kell venni, de az adós ezt nem fizeti meg. Az adós az egyes törlesztési napokon irányadó eladási árfolyamon törleszt, ami persze a szerződéskötés napján előre nem ismert, ezért a szerződésben nem is lehet feltüntetni.

Semmi köze tehát ahhoz, amit írtál. Mondom, inkább olvass!
2013. június 29. | 20:02
előzmény: #446  bokaly
#453
bokaly, neomodel, joker, nem ti vagytok a klónok?
2013. június 29. | 19:59
előzmény: #440  _Joker1
#452
Még az a szerencse, van közöttünk valaki, aki lefordítja nekünk, mire gondolhatott a másik.

Amit a négy bekezdésből a harmadikban írsz, maradéktalanul egyetértek, de ez így van már most is, így volt tíz éve, így volt húsz éve, ebben semmi új nincs. A módosítás arányosságát , indokoltságát, jogszerűségét egy szakértő szervezet, a PSZÁF folyamatosan ellenőrzi, ez az egyik feladata. Az adós bármikor felmondhatja a szerződést, ha a nódosítás nem testük neki. Így volt ez tíz éve, így volt ez húsz éve is.

Az értékegyensúly azt jelenti, hogy a szerződésben meghatározott szolgáltatásért ezzel egyenértékű ellenszolgáltatást, árat kell fizetni. Ha a futamidő alatt a deviza/forint ellenérték változik, akkor ezt a szerződéses ellenszolgáltatás az is követni kell. Aki pl. 2003 környékén vett fel devizahitelt, annak 2008 őszéig mintegy 1,5 millával kevesebbet kellett forintban fizetnie, mintha maradt volna az eredeti törlesztőrészlet. Ez nem a bank döntése volt, és nem a bank határozta meg értelemszerűen az árfolyam változását sem. Devizahitel esetén az ügyfél viseli az árfolyamkockázatot, minden más kockázat a bankot terheli. De 2008-2009-Ben a bankok az árfolyamkockázat nagy részét át is vállalták, nem hárították át az ügyfelekre, tömb Md nagyságrendben az ügyfelek fizetőképességének fenn tartása érdekében.
2013. június 29. | 19:58
előzmény: #450  manci007
#451
A NAV mit szól ehhez a "nem költség" definícióhoz? Gondolom a bankok sem számolják el és a vállalatok sem. A kereskedők örülnek ennek a legjobban ugye, kifizetik aztán örülnek, hogy nem csökkenti az adóalapjukat?! :)
2013. június 29. | 19:28
előzmény: #439  _Joker1
#450
Nos, mindentudó, nincs közöm pénznyelőhöz, sokat vitatkozunk, ebben viszont egyetértünk. Nem is próbálnak téged semmiről meggyőzni, hiszen teljesen unisono vagy, rád nem hatnak a tények és érvek, te egyetlen dolgot akarsz hallani. Amit most írok, azt inkább mások okulására írom, hogy véletlenül se azok a zagyvaságokat ragadjanak meg bennük, ha a valóságra kíváncsiak (főként ne a te stílusodban).

1. Az első esetben a Kúria azt kérdezte a Legfőbb Ügyésztől, tisztességtelen-e a vételi-eladási árfolyamok alkalmazása, vagy azonos árfolyamokat kell-e törlesztéskor és folyósításkor alkalmazni. Erre az volt a válasz: indokolt és tisztességes az eltérő árfolyamok alkalmazása.

A második eset kérdése volt, hogy vajon a vételi-eladási árfolyamok közötti különbség, az árfolyamrés olyan költség- e, amelyet a szerződésben külön nevesítetten és tételes mértékkel fel kell-e tüntetni. Erre mondta a Legfőbb Ügyész, hogy nem költség, hanem adevizahitelezés lényegéből eredő számítási mód, amelyet a jogszabályok szerint nem kell és nem is lehet a szerződésben tételesen feltüntetni. Az árfolyamrés ék semmi köze a Számviteli törvényhez.

2. A PSZÁF - és nem Szász Károly - átfogó bankszakmai és közgazdasági elemzést adott a Kúria kérdéseire. Nincs benne semmi csúsztatás, tények vanna benne, amelyeket eddig senki sem cáfolt (nem is tudott), mindenki csak mocskolódott.

A PSZÁF kétségtelenül egy szakértő szervezet, amely bankszakmai, közgazdasági és jogi kérdésekben megkérdőjelezhetetlen. Azokról a jogászokról, politikusokról, főként civil szervezetekről, amelyek feljelentéseket írogatnak, mindez közel sem mondható el, ellenérveik nincsenek.

3-5. Talán valamit értek a kérdéshez, mivel közgazdász diplomám mellett van egy jogi is, s pár évtizedet eltöltött én a szakmában, tehát nem a partvonalról kiabál ok befelé, mint sokan mások. Tudom, szerinted a hozzáértés olcsó bolsevista trükk, de talán meg tudom ítélni, ki a sarlatán. Az ügyvéd urat elutasító ítéletek mindenesetre engem igazolnak.

4. Elárulnád, mi abban az elvi probléma, hogy a deviza forintra (és vissza) váltásának költsége van-e?
Törölt felhasználó
2013. június 29. | 11:42
előzmény: #442  neomodel
#449
"Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika"

Ha olvasnál is, nem csak terjesztenéd a neten olvasott hülyeségeket, akkor tudnád, hogy a fenti mekkora marhaság, mancival többször vitáztam ugyanis ebben a topicban korábban. Az viszont nem lep meg, mert a vitákban is megszokhatták az olvasók tőled, hogy akármekkora marhaság is, amit írsz, te biztos vagy benne. Így válik egy ember egyszerű hozzá nem értőből nevetségessé.
Törölt felhasználó
2013. június 29. | 10:23
előzmény: #442  neomodel
#448
1. A Hpt. 89. § (2) pontja 2011. január 1-én lépett hatályba. Előtte ilyen pont nem volt.
2. Ez a pont sem zárja ki a lejárati transzformációt, ami bizony amióta bank a bank, mindegyikre igaz a világon bárhol.
Törölt felhasználó
2013. június 29. | 10:05
előzmény: #442  neomodel
#447
Neomodel, Joker:

"Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika, sőt, abban is biztos vagyok a fórumon több nick név is fedi pénznyelőt."

Szerintem, amit itt műveltek, az már beteges. Érvek hiányában jön a személyeskedés. Ebben nem kívánok részt venni. Hirdessétek csak az igét, amit gazdasági/pénzügyi ismeretek nélkül összeollóztatok különböző szélsőséges oldalakról.
2013. június 29. | 05:16
előzmény: #442  neomodel
#446
Már bennem is felmerült, hogy penznyelo = manci, de aztán úgy gondoltam, hogy "kit érdekel???".

Vagyis felőlem akár lehet is, ez lényegtelen. Az a fontos, hogy mit mond, és, hogy amit mond az valamennyire összhangban legyen a korábbi állításaival.

penznyelő logikája követhető, egy-két esettől eltekintve következetes, ritkán mond ellent saját magának.

Ellenben manci írásaiban simán elfér egymás mellett egy állítás, majd kis idő múlva annak cáfolata is.
2013. június 29. | 05:09
előzmény: #441  _Joker1
#445
Na... erre gondoltam én is! :)
2013. június 29. | 05:06
előzmény: #440  _Joker1
#444
Igen, valóban ezt próbáltam leírni.
2013. június 29. | 05:04
előzmény: #438  manci007
#443
Manci :)

szerintem kicsit pihenned kéne, mert már nagyon vicces, hogy egyre kevésbé tudod követni a saját beírásaid, nem, hogy másokét.

Csak egy példával illusztrálom, de találnék többet is, csak már unom.

A #432-ben ezt írod:
"..Az olcsó bankváltás nem váltja ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Nem is versenyképességet biztosító, hanem a szerződés értékegyensúlyát biztosító eszköz. ..."

Tehát ezen állításod szerint az olcsó bankváltás, nem a versenyképességet erősíti, hanem a "misztikus" értékegyensúlyt biztosító eszköz. Ok, legyen így, ha így gondolod.

Aztán, megfogadva javaslatod, olvasok, olvaslak, csak olvaslak és még mindig nem értem, miért gondolod, hogy amit írsz, annak van bármi értelme is.

A #438-ban megmagyarázod nekem (amit ezúton köszönök is), hogy mi is ez az értékegyensúly:
"Hogy mi egy szerződés értékegyensúlya? Ezért javasoltam, hogy előbb olvass, utána írogass. Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet)."

Hmmmm.... ezt sem értem, de mint mondod, nyilván az én készülékemben van a hiba.
Már csak azt mond meg kérlek, hogy az olcsó bankváltás akkor hogy is biztosítja a szerződés értékegyensúlyát???
Azt már nem is merem kérdezni, hogy vajon mi köze ehhez a hitelt felvevő ügyfélnek?

Az már csak hab a tortán, hogy a #411-ben épp az ellenkezőjét hirdeted annak, mint amit a #432-ben írsz.
'...Igazán a bank akkor van rákényszerítve a versenyárazásra,ha az árazás miatt elveszítheti ügyfelét, ez pedig csak az egyszerű, gyors és olcsó bankváltással oldható meg. ..."

Feltételezem, hogy az itt említett "versenyárazás" az a versenyképességet segíti elő. Viszont ekkor még szerinted ez csak a "gyors és olcsó bankváltással oldható meg". Ám legyen.

Namost akkor a gyors és olcsó bankváltás, az jó, vagy rossz??? Van köze a versenyképességhez, vagy nincs??? És ha van, akkor segíti a versenyt, vagy gátolja???

atb...stb...
2013. június 29. | 01:27
előzmény: #438  manci007
#442
Nekem nem csak erős a gyanúm, hanem biztos vagyok benne, hogy pénznyelő = mancika, sőt, abban is biztos vagyok a fórumon több nick név is fedi pénznyelőt.
Baromira ráér egész nap a billentyűket verni, abban is biztos vagyok, hogy valamelyik bankfiók pultja mögött ücsörögve múlatja unalmas óráit, megpróbálva néhány jóféle, ultrakockázatos befektetési jegyet rásózni a gyanútlan ügyfelekre, lehetőleg árfolyamcsúcson

Na tehát pénznyelő mancika.
Ezt írod;

"Amikor a hosszú szerződések mögé folyamatosan rövid forrásokat kell biztosítani változó árakon, akkor az egyensúlyt biztosítja, ha az adós megfizeti a forrás változó értékét (kevesebbet vagy többet)."

Most komolyan kérdem, teljesen normális vagy? Ilyet leírni a totális über-hiper-giga-mega ostobaság non-plusz ultrája. Fokozhatatlan a hülyeséged.

Először is van itt egy törvényecske. Egy aprócska Hpt. jogszabály. Szokása szerint nem hosszú és még magyarul is van megírva. A bankok jó szokásuk szerint, nem szokták a törvényeket elolvasni, vagy ha mégis, átértelmezik, ha az sem megy, hülyének tettetik magukat és megkérik szomorú-szemű poltpetikét meg szászkarcsikát, hogy ugyan írjanak már valami értelmező, tárgyilagos szakmai véleményt (figyelj azért; "véleményt"), mert ők ezeket a törvényszövegeket annyira, de annyira szeretnék érteni, de hát nem értik.

Szóval a Hpt. 89 §,így néz ki;

"A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.

(2)580 A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával, valamint az irányítási és kockázatkezelési követelmények [13/D. §] teljesítésével kell biztosítania."
stb.

Tehát mancika pénznyelő, van egy varázsszó, a LEJÁRATI ÖSSZHANG. Nem mondták a gyorstalpalón a banki továbbképzéseteken? Ami hetente van, tudod. Annak érdekében, hogy az agyad mindig tisztára mosva álljon az ügyfelek szolgálatára.
Ugyanis normál esetben, a kölcsönt felvevő ügyfélnek tök mindegy, hogy a bank hogyan állította elő a forrást. Ahogy akarta. Persze a törvény előírásait szem előtt tartva. Ha a bank eme fenti törvényt leszarva, nem mellesleg több évszázados banki ökölszabályt is áthágva, hosszú távú kötelezettséget, rövid forrásból finanszíroz, akkor az a bank megérdemli, hogy bezárják. Nem kell vinnyognia, meg saját levében forognia (hasonlatosan hozzád), hanem be kell ismernie, hogy a kapzsisága, butasága és törvénysértő ténykedése vezetett oda, hogy tönkretette magát és nem mellesleg az ügyfelét is!! És én nem a bankot sajnálom. Nagyon nem.

Miután a kölcsön ára, kockázata, meg az infláció is például a kamatban lehet egyes-egyedül az ügyfélnek felszámítva, ezért (meg a törvény betűje szerint) a hosszú szerződés mögé a bank által betett rövid forrás változó értékét, ennek kockázatát, egyes egyedül a bank futja. Kevesebbet vagy többet. Magánügye. Oldja meg.
2013. június 29. | 00:58
előzmény: #437  bokaly
#441
Persze, mert összemossa a szezont a fazonnal, nem csodálkozom, hogy nem érted!

Manci arra célzott, hogy a bank általi szerződés módosítások az ügylet értékállóságát hivatottak biztosítani. Természetesen nincs igaza a versenyképesség vonatkozásában, mert alapvető szempont, hogy milyen okokból módosíthat egyoldalúan egy bank, illetve ehhez kapcsolódóan, milyen jogai vannak egy ügyfélnek ehhez kapcsolódóan. Tehát az egyoldalú szerződésmódosítások indokai, tényleges versenyhelyzetben (ami nincs ma Magyarországon) fontos szempont kellene legyen az ügyfélnél, hogy melyik bankkal köt szerződést. (Persze ehhez magas szintű pénzügyi kultúrára lenne szükség a fogyasztók oldaláról.)

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE