Ismeretekről írtam, a szöveg szerint a tantárgyakra bontás egy későbbi fázis.
A tudásanyagra viszont szükség lenne, amit valamelyik tárgyba be kellene építeni.
Valóban a tanárképző intézményeket is hozzá kellene alakítani az átalakuló oktatás igényeihez.
A tudásanyagra viszont szükség lenne, amit valamelyik tárgyba be kellene építeni.
Valóban a tanárképző intézményeket is hozzá kellene alakítani az átalakuló oktatás igényeihez.
Készül az új Nemzeti alaptanterv, lehet véleményezni
Mint ismert, a kormány az oktatás állapota miatti tiltakozások kezdetét követően tavaly tavasszal bejelentette, hogy új NAT készül a tanulói terhek csökkentése érdekében. Ez lesz a sorban az ötödik alaptanterv, hatályba lépése a 2019/2020-as tanévben várható.
Jelenleg a magyar tantervi rendszer háromszintű: a NAT-ból, a kerettantervekből és a pedagógiai program részét képező helyi tantervekből áll. Az alaptanterv meghatározza a fejlesztési területeket, a nevelési célokat, az iskolai nevelés-oktatás egyes sajátos tartalmi, pedagógiai feladataira vonatkozó elveket, valamint a kulcskompetenciákat.
Egy, a Magyar Idők birtokába került háttéranyag felhívta a figyelmet, hogy az eddigi alaptantervek elsősorban műveltségterületekben gondolkodtak, összesen tízben. Ezek voltak az anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember és természet, földünk és környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, valamint a testnevelés és sport.
A szakmai anyag rámutatott arra is, hogy a sokat kritizált tananyagmennyiség valójában nem a Nemzeti alaptantervben, hanem a kerettantervi szabályozásban jelenik meg, mivel a kerettantervek bontják le a műveltségterületeket konkrét tantárgyakra. Ezek határozzák meg a tényleges tartalmi elemeket, és további feladatuk a tananyagtartalmak időkerethez kapcsolt lebontása.
A tanulók leterheltségének csökkentése a cél
Hangsúlyozzák, az új NAT egyik legfontosabb feladata, hogy korszerűsítse a korábbi elképzeléseket, irányokat, és megfelelő kereteket biztosítson a versenyképes oktatáshoz. – Újra kell gondolni a kompetenciafejlesztés fogalmát annak minden elemével – például ismeret, készség, képesség, kimeneti szabályozás – együtt. Az oktatási kormányzat célja, hogy egy olyan koherens szabályozási rendszer jöjjön létre, amely a jelenleginél erőteljesebben épít a pedagógusok szakmai tudására – hívták fel a figyelmet.
Az új NAT kapcsán eddig több esetleges változás felmerült, így például a tanévi struktúra átalakítása. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár lapunknak korábban arról beszélt: ha megnézzük az OECD-országok számait, láthatjuk, hogy Magyarországon töltik a legkevesebb órát kötelezően a diákok iskolai tanulással.
Éppen ezért szerinte meg kell fontolni, hogy ezen érdemes-e változtatni. Hozzátette, ha viszont megnézzük a gyerekek heti óraterhelését, az látható módon magas, és tovább biztosan nem növelhető, sőt, csökkenteni kellene.
Ugyanakkor az államtitkár hangsúlyozta, fontos, hogy ez a csökkenés ne járjon alacsonyabb szintű tudással." link