Mi van abban az esetben, hogyha nekem az év végén jár le a TBSZ-em, amin van pár db kartonpack rv, de nem tudom eladni? Mi történik ebben az esetben, azt megtudja valaki mondani? User01 kolléga?
2020. okt. 02. 14:27 Szerző:
KARTONPACK Nyrt.
Tájékoztatás a Kartonpack Nyrt. 2019.
üzleti évre vonatkozó konszolidált éves jelentéséhez és független
könyvvizsgálói jelentése. Csatolt dokumentumok:
2020. okt. 02. 14:13
Szerző:
KARTONPACK Nyrt.
Tájékoztatás a Kartonpack Nyrt. 2019. üzleti évre vonatkozó egyedi éves jelentéséhez és független könyvvizsgálói jelentése. Csatolt dokumentumok:
A cég korábbi vezetése évekig ezzel tartotta sakkban az államot, lévén ha a végrehajtó lefoglalta volna a Britton kezében lévő Kartonpack részvényeket és azokat árverésen értékesítette volna, akkor a vevőnek kötelező vételi ajánlatot kellett volna tennie. Az ajánlati ár több tényezőtől függ, és azokat megvizsgálva a legmagasabb árat kellett volna megajánlani. Ezek közül kettő a 180 és a 360 napos átlagár (Tpt 72. paragrafus) Ha a 180 és 360 napos átlag kiesik a képből, akkor gyakorlatilag csak egy marad, mégpedig az egy részvényre jutó tőke. Ami valszeg valahol 2-3e Ft között lesz, ennyin fogja valaki a Britton pakkot megvenni és vételi ajánlatot tenni. Erre még várni kell min. 9,5 hónapot, addigra a 360 napos átlag mellett is üres rublika lesz.
Ezek alapján kb. addig húzhatják a pénzügyi átvilágítást, így a beszámolók elkészítését, amíg akarják. Céldátum 2022. áprilisa. Addig meg az MNB nem engedi vissza a részvényt a kereskedésbe.
Ezek szerint azt az utat választották, hogy a 180 és 360 napos átlagot kinullázzák. "legkésőbb a 2021. évi üzleti évre vonatkozóan auditált egyedi és konszolidált éves beszámolóval rendelkezhessen" Azt valamikor 2022. áprilisban kell elfogadni. Legkésőbb addig elkészülnek a korábbi évek átvilágításával.
Tisztelt Benibubu Úr! Ezúton tájékoztatjuk, hogy a pénzéhez továbbra sem engedünk hozzáférést. Nyár van, addig majd mi használjuk. Fagyit veszünk, talán még epret, vízibiciklit bérlünk, megrakunk pár bundagyanús magyar meccset, koktélt szürcsölünk, naplementét nézünk hajóról. Egyszóval élvezzük az életet. És Ön?
Többéves bírósági küzdelem után érte el a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete, hogy gyakorolhatja tulajdonosi jogait a Kartonpackban, csakhogy az közben állami irányítás alá került, s a jelek szerint lényegében a vészhelyzet lefújása után is ott marad.hirdetésJogszabálysértést követett el a csomagolóanyagokat gyártó, tőzsdei Kartonpack állami einstand előtti vezetése, amikor 2017 decembere óta megtagadta a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének bejegyzését a részvénykönyvbe, meghiúsítva ezzel tulajdonosi jogai gyakorlását – mondta ki a minap a Kúria.A több mint két év alatt megszületett legvégső bírósági döntés oly friss, hogy az érintettek nem kapták még meg az írásos indoklását. Dióslaki Gábor, a Tebész elnöke azonban a hvg360-nak kijelentette: az ítélet alapján folytathatják a pereskedést a társaság ellen azért, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az összes olyan közgyűlési határozatot, ami az ő részvételük nélkül történt, még ha egyetlen darab részvényükkel érdemi befolyást nem is gyakorolhattak volna azokra. Fajsúlyos dolgokról, egyebek mellett vezető tisztségviselők megválasztásáról, a díjazásukról vagy az éves beszámolók elfogadásáról van szó, így a Tebész szerint elvi kérdés, hogy egy tulajdonost se zárhassanak ki.Csakhogy nem a Tebész volt az egyetlen olyan tulajdonos a Kartonpackban, amely képtelen volt élni a jogaival – így járt az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is. Nem egyforma súlycsoportban „fociznak”, hiszen ez utóbbi – elvben – közel 62 százaléknyi részvénypakett birtokosa. A Kulcsár-perben 2017 tavaszán hozott jogerős ítéletben ugyanis a bíróság vagyonelkobzásról is döntött, így elvonta a másodrendű vádlott, a csalás miatt hároméves börtönbüntetéssel sújtott Kerék Csaba vagyonát is. Benne az ominózus részvénycsomagot, ami Kerék Britton Kft. nevezetű cégének a kezében maradt. S tán még most is ott van, amiben némi támpontot adhatna a 2019-es beszámoló, csakhogy azt nem hozták még nyilvánosságra - és a Kartonpacknál sincs meg a végleges beszámoló, így addig a jegybank döntése alapján a tőzsdén sem lehet kereskedni a cég részvényeivel.Akárhogy is, érthetetlen, miért nem tudott éveken át mit kezdeni az állam a rászállt vagyonnal, miért nem élt azzal a jogával, hogy végrehajtási eljárásban elárverezze az értékpapírokat. Sosem adtak erre magyarázatot, de talán azért nem, mert ennyi részvényre nem találtak volna elfogadható áron vevőt. Mostanra mindenesetre az adóhatósághoz került az árverezés joga. Az értékesítés nem maradhatna titokban, mert amellett, hogy a változást nyilvánosságra kell hozni a tőzsde és a cég honlapján, annak, aki 33 százalék felletti tulajdonrészt szerez, nyilvános felvásárlási ajánlatot kell tennie.Hogy készül-e a NAV árverésre, titok, s az ügyet háttérbe is szorította a Kartonpack állami felügyelet alá vétele áprilisban. A társaság körüli megmagyarázhatatlan fejlemények közé tartozik az is, hogy az állam hatalomátvételéig gyakorlatilag az elítélt Kerék Csaba kezében maradt a Kartonpack irányítása. Kezdetben úgy, hogy az igazgatóság elnöke lehetett, annak ellenére, hogy eltiltották a cégvezetéstől, ami az efféle visszaélésekre amúgy érzékeny piacfelügyelő főhatóságnak, a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal nem tűnt fel. Miután azonban a hvg.hu 2018 elején feltárta a törvénytelen állapotot, az elnöki posztot betöltő Kerék kénytelen volt távozni (egyébként a börtönbüntetéséből is hátra volt még pár hónap), de a vezérkarban továbbra is az ő bizalmasai, például az ügyvédje és a testvére ültek.A köz pénzéért – s az állam által elkobzott vagyon ilyen – felelős vagyonkezelő tehetetlenségére aligha elfogadható indok, hogy a Kartonpack alapszabálya szerint legalább háromnegyedes többség kell a vezetők lecseréléséhez. Van ugyan még egy tulajdonos, akinek a közreműködésével ezt éppenséggel meg lehetett volna ejteni, s nem is akárki. Fintha-Nagy Ádám ügyvéd, aki egyebek mellett arról ismert, hogy Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején bekapcsolódott a kerület kétes ingatlanügyleteibe. Az ügyvéd 2015-ben vásárolt be csaknem 30 százaléknyit a csomagolóipari részvényekből, amelyek már akkor is bűnügyi zárlat alatt álltak. Mivel kapcsolatban állt a brókerügy egyes károsultjaival, közeli információi lehettek, így végrehajtásban, olcsón juthatott hozzá a Kulcsár Attila által alapított, szintén Britton nevezetű, amerikai offshore cég pakettjéhez. Ám az ügyletet az ebben az esetben éber MNB bennfentesnek minősítette és büntetőeljárást kezdeményezett, így a részvényeket újfent lefoglalták, s szavazni sem lehet velük.A rejtélyek sorát nyújtja, vajon mi lehet a célja a Kartonpackot a koronavírus okozta vészhelyzetre hivatkozva megszálló államnak. A társaság ugyan beszállítója a gyógyszeripari cégeknek, de nem olyan termékekkel, amelyek járványhelyzetben kivételesen érzékenyek vagy pótolhatatlanok lennének. Dióslaki megfogalmazása szerint „tovább lopták az ellopott céget”, de azért a helyzet nem ilyen egyszerű. A cég folyamatosan nyereséges ugyan, de korántsem termel akkora profitot, amellyel kielégíthető lenne a NER oligarcháinak végtelen pénzéhsége. Sőt, a 2019-es eredménye egészen visszafogott: 2,5 milliárdos árbevétel mellett mindössze 8 milliós nyereségről számolt be. Ez azonban a korábbi években sem volt a százmilliónál lényegesen több, azaz a Kartonpack nem különösebben jövedelmező vállalkozás, legalábbis, ha az eddigi mérlegeit hitelesnek tekintjük. Valamiért mégis fontosnak tartotta a kormány, hogy rendkívüli felhatalmazással biztost rendeljen ki a vállalathoz, aki a közgyűlést helyettesítő döntéseket hozhatott - új alapszabályt alkotott és új vezetőket nevezett ki, ellenőrzése alá vonta a bankszámlákat és a szerződéseket.Egyes feltételezések szerint a mögöttes cél a Kartonpack egyik jogvita alatt álló érdekeltségének, a csornai Ecosolifer napelemgyárnak a megszerzése, ami Kerék Csaba szívügye, de egyben egyik csúfosan befuccsolt vállalkozása is. A projekt a Kartonpack és egy német állampolgárságú magyar üzletember svájci érdekeltsége, az Ecosolilfer AG. közös vállalkozása volt, amely 2014-ben kétmilliárdos, uniós forrásból eredő állami támogatást is kapott, s az alapkövét a zöldügyet felkaroló Áder János köztársasági elnök tette le.A projektet az állami Eximbank pénzelte, ám – ahogyan azt Kerék 2016-ban a HVG hetilapnak elmesélte – a bank kifogásolta Kerék érintettségét a Kulcsár-perben, továbbá rosszallta a már akkoriban vagyonzár alá vett Britton Kft. adótartozását is. Kerék ezért kiszállt a projektből, de – mint állította – abban állapodtak meg az üzlettársával, hogy a beruházás elkészülte után elszámolnak egymással, s erre a célra az általa otthagyott cégben 600 millió forintot különítettek el. A pénz azonban eltűnt, a Kartonpack pedig máig pereskedik érte és az elveszett résztulajdonosi jogaiért is.A csornai csarnokban még nincs nagyüzem (pedig évek óta ontania kellene a napelemeket), de időközben a beruházás pénzelése a szintén állami MFB Bankhoz került. A bank nyolcmilliárd forinttal hitelezi a pillanatnyilag Ecosolifer Heterojunction névre hallgató, masszívan veszteséges kft.-t, amelynek a tulajdonosa a svájci cég. Fizetésképtelenség esetén egyébként az MFB élhet a cégre kikötött jelzálogjogával. Mindenesetre a szálak annyiban összeérnek, hogy a Kartonpack állami fennhatóság alatt kinevezett vezérkara élén elnök-vezérigazgatói státuszban Uszkay-Boiskó Sándor áll, aki a közelmúltig az MFB igazgatósági tagja volt. S mint tudjuk, az energiabiznisz Mészáros Lőrinctől sem áll távol – így adott esetben akadna kormányközeli vállalkozó a megrekedt beruházás felkarolására.„Aggályosnak tartom, hogy nem hozzák nyilvánosságra, hol is van most pontosan az állam által elkobzott Kartonpack-részvénycsomag,netán az állam levonulása után újra Kerék rendelkezhetne vele? Sérelmezem azt is, hogy az állami irányítás alatt hozott új alapszabály sem zárja ki, hogy ugyanazt a gyakorlatot folytassák, mint eddig, azaz megint csak ne vezessenek be bennünket a részvénykönyvbe” – vetette fel Dióslaki Gábor. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket a hvg360 is feltette a Kartonpacknak, ám egyelőre nem érkezett válasz, s van rá esély, hogy nem is fog, mert az állami navigáció alatt álló cégnél – súgta meg valaki – tilos újságírókkal kommunikálni.Annyi tudható, hogy a társaság legkésőbb augusztus 15-éig kikerül az állami irányítás alól, ám a rendeleti kormányzást megszüntető salátatörvény-javaslatban erről mindössze annyi áll, hogy a kormánybiztos „tájékoztatja a Társaság vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait a megtett intézkedésekről és átadja a megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett dokumentumokat. A tájékoztatás megtörténtét követő napon az állami felügyeleti jog – további jogszabályi rendelkezés nélkül – megszűnik”.Mindebből az következik, hogy a kormánybiztos által kinevezett vezetők maradnak. Ráadásul jó alaposan bebetonozták őket, a leváltásukhoz ugyanis változatlanul háromnegyedes többség kell. Ezzel a Kartonpack-sztori arra is rávilágít, hogyan élhet vissza a kormány a vészhelyzetben megszerezhető rendkívüli felhatalmazásával: kvázi államosíthat cégeket, ellehetetlenítve az addigi magántulajdonosokat. Ez pedig még akkor sem fogadható el, ha egy vállalkozás addigi vezetése jogszabályokat sértett, tisztességes jogállamban ugyanis az ezzel kapcsolatos szankciókat a piacfelügyeletnek, a tőzsdének vagy a bíróságoknak kell meghozniuk.Elenyésző, mindössze 0,2 százalékos a Kartonpackban a közkézhányad, azaz a kistulajdonosok aránya, de ők most már végképp nem tudhatják, hogy mennyivel ér többet a részvényük a sima csomagolópapírnál. Reális piaci értékmérő ugyanis itt nincs, pedig a tőzsdei jelenlétnek épp az lenne a lényege, hogy legyen. Igaz, az Orbán-kormányok alatt a befektetők lassan hozzászokhatnak, hogy nálunk ez nem így van, ékes példa erre Mészáros Lőrinc vagy Schmidt Mária tőzsdén jegyzett vállalkozásainak szereplése.A Kartonpack árfolyamának alakulása példátlan: 2019 elején 42 ezer forint felett is járt, az elmúlt egy évben 28 800 és 6050 forint között ingadozott (utóbbira a vészhelyzet meghirdetésekor zuhant), miközben a saját tőkéje alapján egy 200 forintos névértékű részvény nagyjából háromezret ér. Egy esetleges felvásárlási ajánlat esetén ezzel akár még jól is járhatnának a kisbefektetők, de lehet, hogy a végén még egy őrültnek sem éri meg tisztességes úton megszerezni a céget. "
Itt vagyok. Kiváncsian várom, hogy mi lesz. Valljuk be, oda teszik az árfolyamot, ahová akarjak. Akár le is nyúlhatják az egészet, lásd Questor. De állami megrendelésekkel meg simán 20000 fölé mehet. Azt, hogy nem férek hozzá a pénzemhez, már megszoktam az előbb említett átverésben.
Mihez? Nem vedem a fideszt mert utalom oket de itt a 70%ot lopott penzbol vette egy uzleti kor ezt szeretnek elkobozni a fintha meg benntesen megvette a 30%-ot es jol felpumpalta az arfolyamot a bekerehez kepest ha jol emlekszel vmi 500korul vette a papirokat... ellene is eljaras folyik az allam nem tudja eladni majd a 70%ot mert a vevonek kotelezot kell tennie ilyen aron nem fogja megvenni finthatol mert ennek toredeket eri a ceg...
Szia! Az állam birtokolja a részvények 70%-át azért blokkol,hogy a 30% ne lopja ki a vagyon nagy részét! Ne csak azt olvasd,amit szeretnél látni,de szerintem is történnek sajnos olyan tranzakciók amik nehezen emészthetőek!Üdv!
Bár a hazai élelmiszerellátás nem volt veszélyben, ez akkor biztosítható, ha kontroll alatt van az élelmiszeripar, hogy zavartalan legyen az alapanyagellátás. A Mizonál például a csomagolóanyagok kupakja Olaszországból jött, ebben voltak is zavarok, így végig kell gondolni a válság tanulságait és a stratégiai élelmiszerek, a csomagolás, a logisztikát biztonságban kell tudni a jövőben – hívta fel a figyelmet. Mondta Csányi papa.
A hétfői hozzászólásomban írtam, hogy szerintem mi várható.
Az
állam idestova két éve beléphetett volna a színpadra, de nem tették.
Vártak a végrehajtás elrendelésével, holott a bírósági ítélet révén a
Britton teljes vagyonára elrendelhették a végrehajtást, így a kartonpack
részvényekre is.
Valami most megváltozott, és beindult a
gőzhenger. Ami megváltozott: új igazgatóság került a cég élére, a
kormánybiztos által kinevezettek.
A kérdés, hogy a Britton
részvénycsomag és a végrehajtás kapcsán ez miért érdekes. Miben lesz így
más a történet kimenetele, ahhoz képest, mintha a régi igazgatóság
alatt történnének volna meg ezek a lépések.
Nézzük végig, hol válik el a lehetséges kimenet.
1) Végrehajtás elrendelése. Eddig is elrendelhették volna, itt még semmi szerephez nem jut az, hogy új az igazgatóság. 2)
Végrehajtó által felkért szakértő, becsérték megállapítása (Vht 97. §). Azaz hogy
ténylegesen mennyit is ér egy részvény. Itt sincs még semmi keresni
való, a régi és új igazgatóság alatt is ugyanaz. A Vht 97. § (3) szerint
a végrehajtást kérő kérheti, hogy a szakértő ne a (2) bekezdés szerint
járjon el, azaz ténylegesen nézze meg, mennyit ér egy részvény
(=cégérték meghatározása, és az nem 18e Ft lesz részvényenként, hanem
annak töredéke).
3) A végrehajtó a becsértéken a részvényeket egy befektetési
szolgáltatón keresztülpróbálja értékesíteni, bizományi értékesítés
keretében (Vht. 130. § (1) ). Erről annyit kell tudni, hogy bármi is a
becsérték, ha valaki megveszi, akkor 33% fölé megy a befolyása, így
vételi ajánlatot kellene tegyen, a 180-360 napos átlagon (ahogy az a
régi igazgatóság hangoztatta). De még itt sincs semmi szerepe annak,
hogy régi vagy új igazgatóság ül a cég élén, lévén ez a régi és az új
igazgatóság alatt is így van, azaz nem ez indította be a folyamatot.
4) Ha sikertelen a 3) szerinti értékesítés (szerintem 100%, hogy nem
lesz vevő), akkor jön a Vht. 130. § (3), azaz a végrehajtó felajánlja a
cégnek a részvényeket megvásárlásra. És igen, itt jön be az, hogy más az
igazgatóság. Egészen eddig tök mindegy volt, hogy valami megváltozott a
cégnél, ebben a pontban keresendő a rejtély kulcsa. De mi? Hogyan
döntött volna a régi igazgatóság, és hogyan dönthet az új?
A régi igazgatóság folyamatosan azt hangoztatta, hogy ha valaki a
végrehajtás során megveszi a részvényeket, akkor az horribilis áron kell
ajánlatot tegyen. Azaz a régi igazgatóság biztos, hogy nem szándékozott
volna a céggel visszavásárolni a részvényeket, hiszen pont az volt az
adujuk.
Ehhez képest az új igazgatósággal elindult a végrehajtási folyamat, ezek
szerint valami máshogy fog történni. Szerintem ebben a pontban van a
válasz, az új igazgatóság vissza fogja vásárolni a végrehajtótól a
Britton részvényeit.
Na de ez után mi jön? Először is a cég vásárlása nem teremt vételi ajánlatot.
Továbbá a Ptk 3:222. § (1) szerint a cég maximum 25%-ot vásárolhat
vissza a saját részvényeiből. A Ptk nem tiltja azt, hogy ennél többet
visszavegyen, csak ebben az esetben a Ptk 3:224. § szerint járt el, azaz
jogellenesen vásárolt 25% fölött.
Erre a Ptk azt mondja, hogy 1 éven belül ezeket be kellene vonni. De ez
megint csak nem kötelező eljárás, el lehet térni a Ptk-tól, máshogy is
el lehet azt érni, hogy 25% alá kerüljön a saját részvény mennyisége.
Igen, a cég el is adhatja a részvényeket. (a fentiekre példa az Akkor
Invest, ott is 25% fölött vásárolt vissza saját részvényeket a cég, majd
eladta őket).
Azaz két választás előtt áll az igazgatóság:
a) bevonás
b) eladás
Az a) esetében az állna elő, hogy Finta kerülne 33% fülé, neki kellene
vételi ajánlatot tenni. De ezt Ő tuti nem akarja, nem azért csinálta ezt
végig. Neki vélhetőleg végig az volt a szándéka, hogy majd jó magas
áron valakire rátukmálja a részvényeket. Azaz ha bevonás jönne, akkor
Finta izomból szórná ki a részvényeit. Szerintem.
A b) esetben az igazgatóság dönthet úgy, hogy a tőzsdén adja a
részvényeket, vagy tőzsdén kívül. Ha a tőzsdén 18e-et is adnak a
részvényért, akkor vegyék.... A szakértő becsértéke ennek töredéke lesz,
annyin kapja meg a cég a részvényeket. Aztán meglátjuk, meddig
lelkesednek a vevők a piacon.
A másik eladási lehetőség a tőzsdén kívüli (OTC). Ebben az esetben több
tételben is kiszórhatja az igazgatóság a részvényeket (20-50-100k-s
pakkok), így 100%, hogy kizárt a vételi ajánlat. Milyen áron? Lást Akko
Invest, a vásárlási ár + apró. Azaz a mostani árfolyam töredéke. Mire
hivatkozva ilyen alacsony? Azért, mert azon is nyereséget realizál a
cég, azaz részvényesi értéket teremtettek.
Én így látom a történetet.
Kíváncsi leszek, hogy mi valósul meg ebből. Szerintem elég egyértelmű, hogy az új igazgatóság szerepe miben lesz más a végrehajtás és értékesítés során. Valami olyan történik majd, ami az elmúlt két évben nem történhetett meg. Márpedig tudjuk, hogy az elmúlt két évben minek kellett volna megtörténnie, na az nem fog megtörténni, mert az már az elmúlt két év minden napján megtörténhetett volna. Most valami attól teljesen eltérő történik.
Úgy látom ma 16 200 és 17 800 között zajlik a kisbüfik kizsákmányolása. Szegény kisbüfik kiveszik 17 700-ig, aztán a nagypakkos visszaönti magára 16 200-ra és kezdődik elölről. :) Valaki 15 millával elvehetné tőle a játékos részvényeit, akkor vehetné vissza 20 000 körül, ha folytatni szeretné ezt.
Kb. ugyanezt írtam az előzményekben. Az ügyvéd úr izgulhat, mert ha a végrehajtás során a cég élne a visszavasarlas lehetőségevel es gyorsan bevonják a részvényeket, akkor neki kell vételi ajánlatot tenni. Hát nem ez volt a mesterterve. Vagy ezerrel szórhatja ki a részvényeit, hogy meneküljön az ajánlattétel elől.
Kartonpack