Magyarország távolodott az euró-bevezetéstől az elmúlt években, és "remélem, hogy a következő években nem távolodunk tovább" - jelentette ki Járai Zsigmond, az MNB elnöke egy szekszárdi előadásában a Reuters beszámolója szerint
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=65644
Egyebkent egy piaci korrekcio mit erhet el? Leertekelodik a forint, nonek a hozamok, majd a kamatok. Valamivel nagyobb inflacio - tobb AFA-bevetel, de tobb kamatkiadas is, megugro GDP-aranyos allamadossag.
Erre a politikusok legfeljebb azt mondjak, hogy akkor legyen kesobb euro. De ettol meg nem lennenek osztonozve arra, hogy rendbetegyek az allamhaztartast vagy fajdalamas reformokat csinaljanak.
"En nem tartalak szocsonek." Reméltem is, de látod racional reakcióját, pont ilyenek miatt majdnem lehetetlen a normál vélemény.
Amit leírtál a GDP arányos adatokkal azzal az a bajom, hogy ez csak az olyanok számára ilyen egyszerű, mint Te vagy. Te valószinüleg olyan helyen dolgozól ahol ezen adatokhoz könnyű hozzáférni. Én nem. És európai (benne magyar) adatokhoz hozzájutni halandó emberek számára nagyon nehéz. Én pl. most vért izzadtam mig találtam adatokat, KSH csak 2001-ig adott, egy szörnyű pocsék adatlekérési rendszerben, 99-2000-t az ami Gazdasági Minisztérium honlapjáról néztem meg (szuper, ugye? ami honlapon magyar adatok és itthon sehol, szégyen). És ez ahelyzet csak romlott, mert pl.: néhány éve még 90-ig visszamenőleg megtaláltam (sajnos csak részben mentettem le) a bruttó és nettó államadósság adatokat, ma ezt ilyen időtávra nem találom sehol (a nettót semmilyen időtávra nem találom).
A másik, hogy elemzni aztán végképp csak az egyenlegeket GDP arányában elemzik, holott maguknak az alapfolyamatoknak az elemzéséhez ez kevés (ami nem jelenti azt, hogy nincs értelme)
A GDP arányos adósságnak végképp van értelme, de itt se árt magának az adósság alakulásának vizsgálata GDP nélkül.
Amit én gondolok és most mintha megint (korábban ezt a nettó adósságállományon is láttam, csak ma ezt az adatot nem találom) a számok is igazolnák az az, hogy a fordulat 2001-ben következett be. Ez egyébként összhangaban van az eseményekkel is, a Chikán Matolcsy váltással, az utóbbinak az állami szerepvállaláson keresztüli élénkitő elképzelésével. Persze ilyen kevés adattal következtetést levonni kissé merész vállalkozás.
"a jelenlegi kormanypartok fegyelmezettebben gazdalkodnak, mint anno a Fidesz" ezt nem gondolom, sőt ilyet szerintem egy kormánypárti is csak akkor mer kimondani, ha lényegtelen számára a szakmai becsület. Azt viszont ki merném mondani, hogy a rakétákat 2001-ben begyújtották, majd 2002-ben a következőtt és a 2 eredője az ezt követő helyzet. Ebbe az is beleértendő, hogy a kormánypártok nem mertek jelentősebb kiadáscsökkentő intézkedésekbe belefogni (beleértve a FIDESZ intézkedések tovagyürüzésének visszafogását)
A jövő jó kérdés. Egyet lehet mondani, a költségvetés rendbetétele leginkább egy MDF-SzDSz koaliciótól lenne várható. Mivel ennek realitása 0, ezért marad a ? De a piac már megkezdte öntörvényű mozgását, lehet, hogy majd kényszerít.
Előrejelzése MNB elnökként ..."Nehéz megmondani, hogy mit hoz a világpiac"
Törölt felhasználó2006. 03. 08. 20:58
#87
Fogalmam sincs, hogy mi a pletyka.... Ellenben Járai már nyilatkozott... 260 környékét nem nagyon szereti... :-))) Természetesen nagyon rossz a gazdaság, de reméli, hogy erősödik majd a forint, ami vagy bekövetkezik vagy nem... :-)))
En nem tartalak szocsonek. Szoval szerintem van ertelme a vitanak, de persze mindenki maga donti el, hogy resztvesz egy beszelgeteseben vagy sem.
A temarol. Szerintem kisse elbonyolitod. Az adatokbol eleg sokminden latszik. A GDP-aranyos szamok es az egyenlegek nem rejtik el a lenyeget, mivel ismerjuk a GDP szintjet. Igy pl. ha ismered a GDP-aranyos elsodleges egyenleget es kiadasokat, akkor mar 'mindent' tudsz. Maguk a GDP-aranyos szamok, illetve azok valtozasa pedig jo indikatorok a real valtozokra. Egy stabil GDP-aranyos szam ugye azt jelenti, hogy a valtozo (GDP deflatorral nyert) realerteke a real GDP-vel megegyezoen nott. Van ertelme a GDP-aranyos adossag szamoknak is, es nemcsak a nemzetkozi osszehasonlitasban, hanem fokepp az idobeliben. Itt a GDP kb. a gazdasag meretenek a proxyja.
Konkretan a szamokbol az latszik, hogy 2001-ig elsodleges tobblet volt, utana hiany. Ez ugy valosult meg, hogy 2001-ig a real elsodleges kiadasok valoszinuleg enyhen nottek vagy stagnaltak, aztan 2002-ben megugrottak, majd visszaestek egy a 2002 elottinel meg mindig joval magasabb szintre es azota ott stagnalnak. A GDP-aranyos eladosodottsag pedig 2002 ota folyamatosan no.
Szerintem ezt nehez ugy olvasni, hogy a jelenlegi kormanypartok fegyelmezettebben gazdalkodnak, mint anno a Fidesz. Ha valamit lehet mondani, akkor az az, hogy valoszinuleg romlott a gazdalkodasi fegyelem, es nem is keveset. Mert ugye ha valakinek elsodleges tobblete van, es azt csokkenti, az kisebb fegyelmezetlenseg ahhoz kepest, hogy stabilan tart egy elsodleges hianyt. (Persze 2002-t nehez politikai szempontbol elszamolni - gondoljunk csak arra, hogy mennyi mindent pokoltak 2003-rol elore ide. Egyebkent szerintem 2006-ban is hasonlo kiugras lesz, de ez a politikai felelosseg szempontjabol mar tisztabb eset lesz.)
Viszont en se vagyok szocso. Es tenyleg nehez megmondani, hogy mit csinalna az Mszp es mit a Fidesz, ha nyerne. Az elmult idoszakban szerintem pont ez valt bizonytalanabba. Egesz pontosan a multbeli tettek elorejelzo ereje csokkent le: nehezebb az elmult 2*4 ev kulonbsegebol josolni a jovore.
Ez azert tulzas. Raadasul agressziv is. Nem minden kormanypart-szimpatizans hulye vagy beszervezett. Pontosan az ilyen eroszakos, leegyszerusito durvasagok azok, amik sokakban ellenszenvet keltenek a jobboldal irant. Persze az is igaz, hogy ugyanez letezik a masik iranyban is, a szerepeket felcserelve.
A lenyeg, hogy a szimpatiak melyebbek es/vagy mas tenyezok altal determinaltak, mintsem hogy sima gazdasagpolitikai ervekbol levezethetok lennenek.
Törölt felhasználó2006. 03. 08. 12:16
#78
Lehet itt elemezgetni az elmúlt 4x4 évet, de a sok hiba mellett nem sok jót lehet kiemelni, csupán egy szűk réteg járt jól a lakosságból, és abból is a volt MSZMP-hez közeliek vannak túlsúlyban. Ezek pedig tények! Aki pedig a legutóbbi 4 évet csak elfogadhatónak is minősíti a gyalázatos csőd helyett, az vagy hülye, vagy beszervezett, és ez is már tény, minden személyeskedést elkerülve, mert itt mindenki saját magáról állítja ki az értékelést. Itt most már nem lehet a feketét fehérnek beállítani, bármit is hadovál vagy ígérget a médiában a Gyurcsány brigád. A sz@rból kijönni pedig valóban csak egyféle képpen lehet: értelmes vállalkozásélénkítés munkalehetőségekkel.
Nem figyeltem, hogy a kamategyenleg eredményszemléletű, ez tényleg hiba.
A következtetéseink, találgatásaink valósznüleg nem jók. A Te általad megadott számokkal, a GDP rálnövekedést figyelembe véve 1999-et bázisnak véve a kiadások reálnövekedése:
Ugye mennyire más folyamatot mutatnak így az adatok?
Akkor lehetne igazán látni mi is történt az elmúlt években, ha egymás mellet látnánk a kiadások, bevételek, az egyenkeg és a GDP reálértékeinek változását. És az adatokat minimum 1997-től 2006 várhatóig kellene elemezni (de jobb lenne 1995-től).
Ha ezt látnánk és nem csak a valódi folyamatokat elfedő GDP arányos számokat, különösen nem a mindent elfedő egyenlegeket, akkor tudnánk igazából megitélni a gazdasági folyamatokat (persze egy mélyebb kutatáshoz még tovább kellene bontani az adatokat)
Mire akarom kifuttatni? Alapvetően nem kifuttatás a célom, hanem egyszererűen nem tetszenek azok a felszínes elemzések amiket olvasok.
Nem tetszik a Fidesz éráról sujkolt állítás, hogy milyen jól gazdálkodtak és nem tetszik az se, hogy a késöbbiekről is tulzások hangzanak el az ellenkező irányban, pedig az a kevés adat amit most összehoztunk az is mást mutat, mint a hirdetett okosságok.
És bár nem azért nem tetszik mert kormánypárti vagyok (amiben pillanatnyilag nem is vagyok biztos), hanem azért mert szerintem objektíven is más történt. Innentől azonban el vagyok könyvelve sima kormánypárti szócsőnek, ezért az egész vita értelmetlenné válik.
Szerintem igazad is lehet, meg nem is. De nem feltetlenul a szamitasaidbol kovetkezoen. Azok szamomra ugyanis kisse homalyosak, illetve problemasak - peldaul ugy tunik, a kamategyenleget az Orban-Szapary papirbol vetted, csakhogy ok eredmenyszemleletu szamokat kozolnek. A kulonbozo szemleletu statisztikakat nem lehet kozvetlenul osszehasonlitani. Plane ha a dinamikakrol van szo, mert ezek kulonbozhetnek, es ez felborithatja a logikadat. (Nezd meg peldaul a 3. abrat az altalam belinkelt tanulmanyban a GFS, ESA es SNA hianyokrol.) De talan maskepp is meg lehet kozeliteni a dolgot.
1. Ha a penzforgalmi elsodleges egyenleg abrajat nezem, akkor azzal a feltevessel, hogy a GDP-aranyos (penzforgalmi) elsodleges bevetelek stagnaltak (vagy 2002 elott nottek, es utana csokkentek), akkor igaz amit mondasz. Ekkor ugyanis az egyenleg 2002 elotti csokkenese nyilvan azt jelenti, hogy nottek a GDP-aranyos - tehat real - elsodleges kiadasok. Es hasonloan, az egyenleg 2002 utani stagnalasa, a felteves mellett, a kiadasok stagnalasat/csokkeneset implikalja.
2. Letoltottem az Eurostattol a GDP-aranyos teljes kiadasok es kamatkiadasok ESA rendszeru adatait. Sajnos csak '99 es 2004 kozott voltak meg. A ketto kulonbsege, a GDP-aranyos ESA kamatkiadasok nelkuli kiadasok alakulasa 1999 es 2004 kozott (%):
42.5 41.8 43.3 48.1 45.8 45.4
Tehat 2002 elott inkabb ingadozas, utana stagnalas volt. Es persze a 2002-es csucs utan az ertekek ezen csucs alatt, de a 2002 elotti szamok folott allapodtak meg.
Egyebkent ezt a dolgot miert emlitetted, mire akarod kifuttatni?
Azért az tetszik, hogy bár a vita hevében sokszor nem értünk egyet, ha konkrétumokról van szó, akkor azért van nézetazonosság is közöttünk...
S a sok küzül egy:
"256 felett egy kicsit szigorítanék ( 25 bázispontot?) aztán megint figyelnék, ha kell további szigorítás."
..pedig, ha a környezet nem követelné ki, akkor lehetne alacsonyabb is a kamat, ha az inflációs adatokat nézzük...
Rohadt sz@r kérdést tettél fel.:o)
Belföld: csökkenő infla+ növekvő munkanélküliség az egyik oldalon, ha lassabban is a korábbiaknál de javuló lakóssági reáljövedelmek és növekvő ÁHT hiány a másik oldalon. Izolált rendszerben ez semleges, enyhén héja magatartást indokolna, 6%-nál alacsonyabb kamattal.
Külföld:
-USA: szörnyű ronda. Inverz hozamgörbe, tehát valószinüleg egy éven belül jelentős gazdasági lassulás, vagy recesszió. Ráadásul az egyedi lejáretok mozgásából úgy tűnik, hogy az egész inverz hozamgörbe magasabb szintre fog kerülni. Brrrr
- EU: sajnos itt még nem találtam olyan információs helyet ahol jól átlehet tekinteni a mozgásokat a múltra nézve is. Mindenesetre a megindúlt kamatemelés nem sok jót igér, nem szokott az ilyesmi egy-két emelés után befelyeződni.
- Japán ezt még annyira se látom, de mindenki a zero kamat megszünésével fenyeget, ez se túl szép kilátás.
- A talány: Kina és az olajországok. Nagy kérdés mi lesz velük egy lassuló világgazdaság növekvő kamatok környezetben. Pedig a likviditás jelentős részét adják.
Összesen: pocsék és egyre pocsékabb környezet várható.
Én ilyen helyzetben a s@gg@men maradnék, befognám a szám és nem csinálnék semmit.
Hagynám a forintot a piaci erőknek, amíg a mozgás lassú. 256 felett egy kicsit szigorítanék ( 25 bázispontot?) aztán megint figyelnék, ha kell további szigorítás. Amit nem csinálnék: nem váltanám át a devizatartalékot forintra, a csöpögtetést mérsékelném, kelhet ez a tartalék még egy krízisnél.
Még egyet tennék.:o) Felvennék egy a devizákhoz értő technikai elemzőt az MNB-be. Amikor Japán úgy kb 2 éve folyamatosan szóban és fizikailag interveniált a gyangébb jen érdekében, úgy láttam, majd mindig olyankor tette amikor a piac technikai állapota is legalább rövidtávon a jen gyengülését indokolta. Magyarul mindig rátett egy lapáttel a neki kedvező piaci iránynál, de nem ment a piaccal szemben.
Nem ártana felkészülni egy ilyen kúrzus szükségességére.
Nézd meg alaposabban azt a grafikont!
Sokkal valószínübb, hogy a prekoncepcióm helyes, mint nem.
98-tól 2001-ig, a szöveg szerint, az elsődleges többlet 3,5%-ról 1%-ra csökkent. Történt ez úgy, hogy a kamategyenleg a GDP 8%-ról 4,5%-ra csökkent. E közben a hiány (pénzforgalmi, mivel az elsődleges többletnél is azt mutatják be) a GDP 5%-ról 3%-ra csökkent. Tehát a GDP 2,5%-át "használták fel" az elsődleges hiány csökkentésére, 4,5%-kal többet lehetett felhasználni a kamtkiadások csökkenése miatt. Ez összesen a GDP 7%-a, melyből a GDP 2% ment el a hiány csökkenésére. Tehát a GDP 5%-át vagy az adó- és járulékbevételek csökkentésére fordították, vagy a kiadások növelésére. Mivel nem emlékszem arra, hogy ilyen jelentős mértékkel (a GDP 5%-a) csökkent volna az állami újraelosztás mértéke, feltételezem, hogy a kiadások nőttek.
A 2002-es sokkot követően a pénzforgalmi hiány a GDP 10%-ról 6%-ra (tanulmány szerinti becsült érték BA nélkül) csökkent 2005-ig miközben az elsődleges hiány 3%-ról 2%-ra, a kamategyenleg meg lényegében változatlan.
Az utóbbi adatok ellentmondásosak, de ez alapján valószinübb, hogy a kiadások a GDP-hez (esetleg abszolút mértékben is) képest stagnáltak.
Még kiváncsibbá tettél a kiadások reálértékének alakulása iránt.:o)
Az elsodleges egyenleg (ami presze nem ugyanaz, mint amit kerdezel) 2001-ig pozitiv volt, onnantol negativ - lasd a linken talalhato tanulmany 29. oldalat. Szoval a prekoncepciod valoszinuleg tenyleg csak egy prekoncepcio.
"Érdekes lenne 95-től egy olyan grafikon ami mutatja a kamatok nélküli költségvetési kiadások ( pontosabban a teljes államháztartási kiadások) alakulásának reálértékét. És érdekes lehetne ennek összevetése a GDP reálértékének változásával."
Az MNB inflációs jelentései tartalmazni szokták az államháztartás kamatterhektől megtisztított, azaz elsődleges egyenlegére vonatkozó adatokat is (pár évre visszamenőleg is).
Hat akkor felreerthetoen fogalmaztam, mivel a 'suszter, maradj a kaptafanal' teljesen ellentetes azzal, amit gondolok. Mindenkinek meglehet a velemenye, es jo, hogy ezt el is mondja - fuggetlenul attol, hogy mi a szakmaja.
Az angolszasz economist a gazdasag mukodesenek (formalis vagy informalis) modellezesevel foglalkozik. Sokszor mar az is egy eredmeny, ha azt tudjuk, hogy mit nem tudunk, vagy hogy melyek a problemas reszek az elkepzeleseinkeben. A kozgazdasagtan alkalmazasa, peldaul a monetaris politikaban, ra tud vilagitani ezekre a pontokra, mert valamennyire megprobalja szisztematikusan strukturalni a problemakat. (Ennel tobbet is tud, de persze meg igy se mindent, es igy masfajta szakmak tudasara is szukseg van. Tehat a gazdasag egyeb szereploi is rendelkeznek olyan relevans tudassal, amit egy jo jegybanki kozgazdasznak mindenfelekepp meg kell probalnia begyujteni.)
Namost azok, akik akarcsak nehany eve teli szajjal osztottak, es sokan kozuluk ma is osztjak, az eszt a monetaris politikaval kapcsolatban, anelkul, hogy megfelelo kozgazdasagi hatteruk lenne, nem is tudjak, hogy mi az, amit nem tudnak. Sokszor olyan dolgokrol beszelnek, amirol megcsak nem is sejtik, hogy azt a kozgazdaszok mar reg vegigzongoraztak, es felfedtek a buktatoit.
Es ha ezek az eszosztok kozgazdaszoknak nevezik magukat, akkor ez azert okoz nemi fogalmi zavart. En se nevezem magam kozlekedesi szakembernek csak mert BKV berletem van, netan egy egesz jogositvanyom. A kozgazdasagtan egy modszertan, amivel a strukturak olyan szintjeirol is lehet valamit mondani, amit mas eszkozzel csak sokkal nehezebben vilagithatnank meg. Tehat megvan a maga helye es rendeltetese. Ha pedig fat akarok vagni, akkor a motoros fureszt hozom, es nem a papirvago kest.
Végig olvastam az Orbán-Szapary tanulmányt. Az abban lévő főbb fiskális mutatók alakulása grafikon rádöbbentett, hogy az adósság és a kamatok csökkenése, milyen nagyságrendű ( a GDP 6%-a) megtakarítást tett lehetővé.
Érdekes lenne 95-től egy olyan grafikon ami mutatja a kamatok nélküli költségvetési kiadások ( pontosabban a teljes államháztartási kiadások) alakulásának reálértékét. És érdekes lehetne ennek összevetése a GDP reálértékének változásával.
Valószinüsítem, hogy egész más következtetésekhez jutnánk mint csak a hiány alakulásából.
Le is írom prekoncepciómat:o)
98-2002 között a kamatok nélküli kiadások reálértéke folyamatosan a GDP-t meghaladó mértékben nőtt, azóta viszont kb. stagnál, vagy kismértékben csökken.
Üdv:o)
Az angolszász terminológia ugyan hatékony, de én utálom. Szeretem magamat közgazdának tudni.:o)
Eggyel azonban nem értek egyet.
E megfogalamzásoddal: "Egy marketinges nem kozgazdasz. Persze nem baj, ha annak nevezik, csak ettol meg ne gondolja, hogy ezzel automatikusan kepben van kozgazdasagi temakban is, mint peldaul a monetaris politikaban." Amennyire kívülről látom az angol-szász model egyben azt is jelenti, hogy bárki "érthet" a monetáris politikához és arról véleményt is mondhat. Legyen az marketinges, trader, elemző, vagy akármi más. Amit Te leírsz az a magyar tekintélyelvű megközelítés, suszter maradj a kaptafánál. Ez tekintettel a monetáris politika ezközrendszerének egyik alapjára, a hitelességre, tarthatatlan, mert csak a közérthető monpol lehet hiteles.
És ezen közérthetőség az ami miatt nem értek veletek egyet a Járai=MNB vitában. Ti ezt leszűkítettétek egy szűk (bár nagy jelentőságű) körre. Azokra a befektetőkre és elemzőkre és traderekre akiknek a napi tevékenysége a monpol elemzése, illetve azzal összhangban lévő döntések meghozatala. Ebben a körben a monpol tényleg már nem = Járai. De a monpol elsődleges funkciója nem ezek tevékenységének befolyásolása, hanem a lakosság és a reálgazdaság döntéshozóinak befolyásolása. Ez a kör azonban nem olvas (tisztelet a kivételnek) inflációs és stabilitási jelentéseket. Számukra Járai képviseli a monpolt és az MNB álláspontját azonosítják Járaival.
Irod: 'Amikor az ÁFA miatt az infla 2%-al nőtt akkor a teljes infla volt az MNB komunikált alapja, ma meg arról beszél, hogy az ÁFA csökkentés csak átmeneti és nem ezt kell figyelni (ez utóbbi a helyes, de akkor annó minek beszéltek fordítva)'
Nem, az MNB 2004-ben is kommunikalta a Valtozatlan Adotartalmu Indexet. Meg azt, hogy az AFA-emeles miatt varhatolag nem fog teljesulni az azev vegere kituzott celja, illetve hogy inkabb azt tekinti a celjanak, hogy az infla emelkedese atmeneti legyen, ne epuljon be a varakozasokba.
Amint az elozo hsz-embol is kitunik, a folenyegben egyetertek veled.
J-nek viszont a hivatalban sincs igazabol teljhatalma, mert a hivatalnak is megvan a maga mukodesi logikaja - mint minden burokracianak. Egyebkent az elmult negy-ot evben eleg hatekony iranyban mozdult el az MNB-n belul mind a szervezeti atalakitas, mind a humaneroforras menedzsment es -kihasznalas. Es ez dontoen menedzsment munka volt (amiben az uj fonokok is eroteljesen resztvettek), nem monetaris politika kozvetlenul.
Járai: reális a piac által várt 2013-2014-es euró-bevezetés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=65644