PORTFOLIO FORUM

Helytelennek ítéli meg Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. elnöke azt, hogy a tisztességes cégekkel fizettessék meg teljesen a csalók okozta károkat. A brókerbotrányról Jaksity a Magyar Narancsnak adott interjúban beszélt. Bár lehetett...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211957

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
1
2
3
4
5
6
7
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2015. 04. 07. 11:52

Előzmény: törölt hozzászólás

#577

Én is éppen ilyesmiről próbálok beszélni. Nem lehet felelősség nélküli az, aki kialakította és működtette a rendszert.

Ezért beszélek "politikai" felelősségről is. A Fidesz érintett politikusai, maga a párt és az ügyben érintett állami pozíciót betöltő hivatalnokok anyagi felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Nem beszélve arról, hogy a miniszterelnök pénzkivonási intézkedése nemhogy nem segített megoldani a problémát, de lehet, ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely a Questor végső összeomlásához vezetett.

Nem lehet a fenti érintettek korábbi cselekményeit teljesen figyelmen kívül hagyni, vagy a piaci kockázat körébe utalni.

Az egyéni és csoportos (párt) felelősségre vonások legnagyobb gátja a kollaboráns igazságszolgáltatási struktúra lehet, de ez egyben világosan rámutathat arra is, hogy az elemes által felvetett problémánál (adófizetői forintokból nem szabad kártalanítani a kötvényeseket, fizessen a BEVA), nagyságrenddel nagyobb a baj. Ugyanis fenti szereplők asszisztálásával az egész még viszonylag független magyar tőkepiac uralom alá hajtható. Kinek hiányzik ez az uralkodó rezsimen kívül?

signal2 2015. 04. 07. 08:52

Előzmény: #574 gyula1971

#576

Korábbi kötvényesek kifizetésére. Ezért volt piramisjáték.

Törölt felhasználó 2015. 04. 07. 08:50

Törölt hozzászólás

#575

gyula1971 2015. 04. 06. 14:53

Előzmény: #572 elemes

#574

2008-2009 ig valamennyire még mentek ezek a fejlesztések, utána meg leálltak, de a kötvényeket adták el, hova fektették a pénzeket?

jarisz 2015. 04. 06. 10:44

Előzmény: #572 elemes

#573

A Bankok lesznek megint megfejve, mert politikailag az a langyosabb, nepszerûbb.
,legkisebb rossz.:-? :@ :$

elemes 2015. 04. 05. 21:25

Előzmény: #571 watson

#572

A Quaestor egzotikus ingatlanfejlesztésekre hivatkozott: távoli vidéki városokban vettek meg lepusztult szállodákat hogy abból majd ötcsillagos ezmegazt csinálnak. Persze többnyire el sem kezdték.

watson 2015. 04. 05. 21:19

Előzmény: #568 elemes

#571

:) a pilótajátékról a Germanwings meg kamikaze jut eszembe...

A ponzi séma is piramisjáték amit más néven lehet persze pilótajátéknak is hívni.
A lényeg, hogy nem termeli ki a hozamot (ebbe bele tartozik hogy esetleg semmit nem termel) és mindig több beszállóra lesz szükség.

Ettől persze érteni vélem ezt a fajta logikát: A kötvényesek pénzéből korábbi szar befektetéseket vásároltak (pl. Audi ETO stadion, vagy kongó ETO Park... stb).

Erre viszont adódik egy alapvető kérdés: Egy vállalti kötvényt ha vásárol valaki akkor nem érdekli hogy a vállalat milyen tevékenységre fordítja a pénzét???

Vajon mire számítottak a Quaestor kötvényesek? Mire adták oda a zsetont? (itt persze hagyjuk azokat a tv interjús embereket akik vakon hittek a fidesz közeliségben és hitték hogy a mutyiból részesülnek mert ők magukra vessenek!)

elemes 2015. 04. 05. 13:31

Előzmény: #567 watson

#570

konkrétan erre a bekezdésre gondolok:

"Ponzi schemes sometimes commence operations as legitimate investment vehicles, such as hedge funds. For example, a hedge fund can degenerate into a Ponzi scheme if it unexpectedly loses money (or simply fails to legitimately earn the returns promised and/or thought to be expected) and if the promoters, instead of admitting their failure to meet expectations, fabricate false returns and (if necessary) produce fraudulent audit reports."

A pilótajátékok gyakran normális befektetésnek indulnak. Péáldául egy fedezeti alap alakulhat át pilótajátékká, ha váratlanul nagy veszteség éri (vagy egyszerűen csak nem tudja kitermelni az ígért hozamot), és az alap kezelői, ahelyett, hogy beismernék a csődöt, hamis hozamokat fizetnek és (szükség esetén) hamis eredménybeszámokókat és könyvelést vezetnek.

elemes 2015. 04. 05. 13:23

Előzmény: #567 watson

#569

Ponzi-séma.

link

elemes 2015. 04. 05. 13:23

Előzmény: #567 watson

#568

Bocsánat, bocsánat. Ez inkább pilótajáték.

watson 2015. 04. 05. 13:04

Előzmény: #566 elemes

#567

A piramisjátéknak van értelme, a csúcsán lévők kifizetése, de annak semmi értelme hogy azért vonjanak be több milliárdnyi tőkét, hogy külsősök betétét kifizessék.

Ha pedig a mai ismereteink szerint egy sima kötvénykibocsátásról volt szó (túljegyzéssel) akkor semmi piramisjátékról nem beszélhetünk.

Kit érdekel a befektetés? Mondom hogy kevered a szezonbt a fazonnal. 6,65% hozamot anélkül is ki lehet fizetni egyes kötvényeseknek (legfeljebb másoknak nem jut annyi) és abból 2%-al a kölcsön kapott zsetont visszatolni Szijjártónak.
E mögé még jogszerűnek tűnő mesét is lehet kerekíteni.

elemes 2015. 04. 05. 11:30

Előzmény: #565 watson

#566

"Ennek így mi értelme?"

ezt a kérdést minden piramisjátéknál fel lehet tenni.

ne keverjük össze a reklámot a valósággal. a 6.65% hozam a quaestor reklámja. valójában semmilyen befektetés nem volt, ami hozamot termelt volna. tényleg, úgy érzem, mintha el akarnád magyaráztatni magadnak a piramisjátékokat :)))

T.Cs ügyvédjét azért fizetik, hogy az ügyfelét tisztá(bb)ra mossa, tehát egy szavát sem szabad elhinni, érvként használni logikai hiba.

Az meg, hogy "nem akart" :))) priceless.

watson 2015. 04. 05. 11:08

Előzmény: #564 elemes

#565

"majd a pénzt beforgatta a piramisjátékba(a piramisból kiszállók hozamainak kifizetésére, új beszállók toborzására)"
Ennek így mi értelme?
Ha kiszállókra fizetett volna, akkor miből adta vissza?
Ennek csak akkor van értelme ha kötvénybe tette és az egyik kiszálló akit kifizettek 6,65% hozammal az a kötvények betevője, majd abból 2%-al visszaadták a minisztériumnak. Ez esetben viszont nem kérdés a csalás. (Ezt persze lehet szofisztikáltan is csinálni ha egy bank állampapír fedezetre ad kölcsön pl. 2,5-4%-ra)

Tcs ügyvédje pedig ezt mondja:
"A csalás törvényi tényállási elemei közül a jogtalan haszonszerzés biztosan hiányzik, mert jogtalan haszonra sem Tarsoly Csaba, sem a munkatársai nem akartak szert tenni."

Szerintem ha megtalálják hogy Hol a pénz és hogy Tcs vagyona miből van akkor erre könnyedén választ kellen tudjanak adni.

elemes 2015. 04. 05. 08:34

Előzmény: #563 watson

#564

csak tippem van.

ha az MNKH valóban azt kérte, hogy kéri VISSZA az államkötvényét, akkor a Quaestor valóban nem tehetett mást, mint hogy pénzt küldjön, mert államkötvényt nem küldhetett, azt vagy átvezeti egy másik brókercéghez, vagy eladja és visszautalja az árát.

persze valószínűbb, hogy az államkötvény-vásárlásra megbízást a Quaestor cégcsoport már eleve nem teljesítette, de megküldte a kereskedőháznak a hamis igazolást, majd a pénzt beforgatta a piramisjátékba (a piramisból kiszállók hozamainak kifizetésére, új beszállók toborzására).

watson 2015. 04. 04. 21:20

Előzmény: #559 elemes

#563

Kevered a szezont a fazonnal.

Szerinted miért casht utaltak a külügynek vissza különböző lejáratú állampapírok transzferálása helyett?

gyula1971 2015. 04. 04. 20:13

Előzmény: #561 elemes

#562

Biztosan így van.

A pénzügyi közvetítők győzködték az önkormányzatokat: nem lesz gond Quaestorral, hisz a fideszes önkormányzatok zöme is náluk fekteti be a pénzét, és a hozamok is azért ennyire jók, mert a cég jól fekszik a kormánynál - írja a 444.hu arra magyarázatul, hogy lehet, hogy a Quaestor még a bedőlése előtti pillanatban is kötvényeket osztogatott.

elemes 2015. 04. 04. 19:59

Előzmény: #560 gyula1971

#561

gondolom (akárcsak a devizaperekben) néhány lelketlen ügyvéd még néhány bőrt le tud húzni az emberekről, nem elég, hogy a kötvényt elbukták, még az ügyvédi munkadíjat is fizetik.

gyula1971 2015. 04. 04. 19:17

Előzmény: #551 Törölt felhasználó

#560

Délben a Kossuth rádió híreiben az MNB-ellen akarnak közigazgatási károkozás miatt pert indítani!

Érdekes felvetés, ilyent nem hallottam.

elemes 2015. 04. 04. 18:11

Előzmény: #552 watson

#559

nem volt semmilyen 6% hozam, ez csak a pilótajátékban volt a méz a madzagon.

elemes 2015. 04. 04. 18:11

Előzmény: #551 Törölt felhasználó

#558

"Ezért úgy gondolom, az állam felelős dötéshozóit (gazdaság)politikai felelősség terheli a helyzet minél békésebb rendezésében."

-- így van, de ha az állam kisegíti a bajba jutottakat, az a moral hazard iskolapéldája: bárki nyakló nélkül kockáztathat, mert ha nyer, a haszon az övé, ha veszít, az állam megsegíti.

elhangzott már régebben az alapjavaslat a csőd konszolidált kezelésére: a részvényesek mindent buknak (joggal, hiszen övék a felelősség), a kötvényeket részvénnyé alakítják (tehát a kötvényesek lesznek az új tulajdonosok), a betéteket pedig kötvénnyé (így hosszabb távon a betétesek sem feltétlenül veszítik el a pénzüket).

ezt valójában nem nagyon sikerül végigvinni, mert az igazán nagy csődöknél a csődért felelős menedzsment valahogy ki szokták bulizni, hogy a konszolidációt követően is irányító pozícióban maradjon.

watson 2015. 04. 04. 15:21

Előzmény: #556 csendben

#557

Éppen azt mondom, hogyha nem derül ki hogy a gyűjtőszámlán kié a kötvény, akkor is ki kell osztani a kötvényesek között, hiszen mindenki kötvényt vett, csak nem jut mindenkinek. ;)
Csak a módszer lehet a kérdés.

csendben 2015. 04. 04. 13:14

Előzmény: #555 watson

#556

Ugyan,nem értem,hogy mitől fog kiderülni a gyűjtőszámláról,hogy ki,milyen kötvényt kapott,de majd meglátjuk. :-)

Állampapír: ha a megbízást megadták a vásárlásnak,annak is kell,hogy nyoma legyen! (ha volt ilyen!)

watson 2015. 04. 04. 12:44

Előzmény: #553 csendben

#555

re:"nem hiszem,hogy van olyan nyilvántartás,bizonylat,stb. ami alapján meg lehetne különböztetni a fiktív és a valódi kötvények tulajdonosait"

Pedig,de. Az kizárt hogy senki nem kapja meg a valódi kötvényeket.
A vagyonfelügyelőnek kötelessége kiadni a valódi kötvényeket a gyűjtőszámláról, függetlenül azok értékétől. Te pedig nem mondhatod azt hogy nem fogadod el.
A jegyzésnek is vannak szabályai túljegyzés esetén, mint pl. a kártyaleosztás elve.
Szóval meg kell nézni a kibocsátási tájékoztatót és leosztani a valódi papírokat és csak a különbözet maradhat követelésként meg.

Biztos van bizonylat a Szijjártó megbízásról is, de ha nincs majd csinálnak utólag szvsz.
A gáz inkább az hogy valójában nem vették meg az állampapírt, és erről nem lesznek bizonylatok szerintem, hiszen másként nem tudták volna (vagy nem olyan egyszerűen) magasabb kamatra kockáztatni.

csendben 2015. 04. 04. 10:26

Előzmény: #552 watson

#554

Ha valaki -akár külügy!- állampapír vásárlásra adott megbízást,arról kell hogy rendelkezzen valamilyen dokumentummal.A megbízást adhatta telefonon,bár ez ekkora tételeknél nem valószínű,de a vásárlásról kellet kapnia bizonylatot.
Ha nincs ilyen,az nagyon gáz.

csendben 2015. 04. 04. 10:23

Előzmény: törölt hozzászólás

#553

ezzel a logikával csak egy -nem elhanyagolható!- baj van: a BEVA kártalanítás alól nem fog tudni kibújni,de ha valami folytán mégis sikerülne -amit személy szerint kizártnak tartok!-,akkor többé nem is kerülhet szóba!

Mivel nem hiszem,hogy van olyan nyilvántartás,bizonylat,stb. ami alapján meg lehetne különböztetni a fiktív és a valódi kötvények -esetleg mind a kettővel rendelkező - tulajdonosait,az lehet egy kiindulási alap,hogy csak a kétféle kötvény arányában kártalanítana a BEVA. Ha valakinek ez nem elég,még mindíg perelheti a károkozót...

watson 2015. 04. 04. 09:56

Előzmény: #550 elemes

#552

"3,8mrd" "nincs nagy mozgástér arra, hogy manipulált adatokkal "megosszák" a hozamot."

Éppen azért nem volt állampapírban... betették a tarsolyba, oda becsúsztatták a 6%-os hozamot (realizálták) és abból befizette/elszámolta a 2%-os állampapír hozamot... szvsz ezért lett utalás transzfer helyett.

Törölt felhasználó 2015. 04. 04. 09:48

Előzmény: #550 elemes

#551

Még annyit szeretnék mondani, hogy az állam jogi felelőssége szerintem nem áll fenn, a BEVA kártalanítási kötelezettségén pedig sokáig lehet vitatkozni.

Terhelheti viszont jogi- és politikai felelősség az állam egyes képviselőit ezügyben, ahogyan azt korábban részletesen kifejtettem.

A kötvényesek sokat buktak, a végső kár végülis egyelőre náluk van. Ez sincsen teljesen rendben, még ha jogilag erősen vitatható is a kérdés.

Ez ilyen módon azonban gazdaságpolitikailag nagyon rossz üzenetet hordoz. A BEVA csak nagyon komoly és hosszútávra is igen kedvezőtlen hatások révén tudná egymaga finanszírozni a hatalmas kárt.

Ezért úgy gondolom, az állam felelős dötéshozóit (gazdaság)politikai felelősség terheli a helyzet minél békésebb rendezésében. Ez a teljes magyar tőkepiac elemi érdeke, így végső soron állami érdek. Ezért értettem egyet Jaksity véleményével, hogy az állam szálljon be a kártalanításba akkor is, ha direkt jogi felelősség nem terheli. Még mindig jobb megoldás a kárt szétteríteni, mint egyetlen vagy néhány szereplőre terhelni azt.

Nagyon rossz és összességében az egész országra kedvezőtlen hatása lenne annak, ha az állami és politikai szereplők nem látnák be, hogy fenti jogi- és politikai felelősségük hárításával a későbbiekben mekkora károkat tudnak okozni az egész országnak.

Nagyon reménykedem a fentihez hasonló megoldásban, minden érintett szereplő közös érdeke lenne. Hogy a fiatal Orbán Viktort idézzem emlékezetből: "optimista vagyok, mert nincsen más lehetőségem".

Ezzel kiszálltam a vitából, és kívánok minden fórumozónak boldog húsvéti ünnepeket!

elemes 2015. 04. 03. 23:35

Előzmény: #548 zintan

#550

"A kormányzat mutyiból tartotta ott a pénzt"

A kormányzat nem tartott ott pénzt.

"A külügyi 3,8 mrd is erősen feltételezhető"

Bármi feltételezhető és bárminek az ellenkezője.

"Az állami tuljdonú cég miért is vásárol egy másodlagos forgalmazótól"

Bárkitől vásárolhat.

"plusz költségek is felmerülnek"

Nem merülnek fel.

"Valamint miért volt sietős kivenni"

Erre kaptak utasítást.

"s ráadásul casht kaptak"

ezt itt nem szó szerint kell érteni (papírpénzt), hanem banki átutalásként forintot, ahelyett, hogy a szerződött államkötvényt kapták volna meg. Tarsoly biztosan tudja a választ.

"a hozamot ki kapta volna, ha nincs a bedőlés"

Praktikusan az, aki berakta a pénzt. Az államkötvények piaca elég likvid, nincs nagy mozgástér arra, hogy manipulált adatokkal "megosszák" a hozamot.

X9Z5 2015. 04. 03. 23:16

Törölt hozzászólás

#549

zintan 2015. 04. 03. 18:52

Előzmény: #545 gyula1971

#548

A kormányzat mutyiból tartotta ott a pénzt, az nem saját pénz volt, hanem az államé,úgy gondolták azzal lehet hazárdirozni, az kevésbé fáj..
A külügyi 3,8 mrd is erősen feltételezhető, hogy nem állampapírban volt, hanem Q forgótökében, egyéb eszközben, esetleg kötvényben is lehett.
Az állami tuljdonú cég miért is vásárol egy másodlagos forgalmazótól,ahol plusz költségek is felmerülnek. Valamint miért volt sietős kivenni, s ráadásul casht kaptak, nem ÁP, vagy transzfert. Az már nem is merem feltételezni ezek után, hogy a hozamot ki kapta volna, ha nincs a bedőlés.
A magánbefektetőknek a "vésztartalékot" főleg nem illik felelőtlenül kezelni.
Én is egy untig hangoztatott autós példával élek.
Ha valaki sok éves munkájából vesz egy autót és meg akarja óvni, akkor sztem köt rá egy casco biztosítást, ha nem akarja, hogy baj (lopásár, felelőtlen vezetés, stb) esetén köddé váljon a sok éves munkájának az eredménye. Sztem ugyanez vonatkozik a befetetésekre is. Mindenki el tudta olvasni, hogy 7-8%-os hozamot hoz(hat) a befektetés, de azt már nem, hogy nincs rá cascó, azaz Beva biztosítás, azaz köddé is válhat? Ehhez nem kell olyan területen dolgozni hogy a lényeget vki megértse. Ha pedig mégsem érti, akkor venni kell a fáradságot és egy olyan ismerőssel, vagy szakemberrel konzultálni, aki ért is a pénzügyi részhez. De az interneten is már 2 éve lehetett olvasni a Q kötvények jelentős kockázatáról.

elemes 2015. 04. 03. 18:46

Előzmény: törölt hozzászólás

#547

nekem meg úgy tűnik, a 444 cikke kuszább, mint a kormányzati kommunikció -- annak legalább látszik a célja (mind a magyar népesség háromnegyede, a kormányzat is másra keni, ha a saját zsebébe nyúlva szart tapint).

a "megválaszolatlan" kérdések:

1. Orbán utasítása: a kérdést sem értem, miért fontos a Honvéd EP szerepe ebben?

2. NGM jelentés: döntéselőkészítő anyagok alapból sehol nem nyilvánosak.

3. Q jutalék: 3.8 milliárd ÁK kezelési költsége néhány millió forint.

3/b közbeszerzés: nem teccik komolyan gondolni, hogy közbeszerzést kéne kiírni, a közbeszerzési értesítőben, sokszor harminc napos határidókkel, bíráló bizottsággal, akármivel, hogy egy állami vállalat átmenetileg szabad pénzeszközét elhelyezze?

3/c kamatveszteség (az átadott és a visszakapott pénz): ez érdekes kérdés, az állami vállalatot érhette kár.

4. államkincstár: állami vállalatok jellemzően nem a kincstárnál tartják a pénzüket, csak költségvetési intézmények.

5. itt megint nem értem a kérdést

szóval ez csak egy fékezett habzású cikk. nem baj, kellenek ilyenek is.

Törölt felhasználó 2015. 04. 03. 18:29

Törölt hozzászólás

#546

gyula1971 2015. 04. 03. 18:20

Előzmény: #541 Törölt felhasználó

#545

A Quaestor károsultjainak viszonylag frissen létrehozott honlapon több egyedi történet is megismerhető. Itt nagyon sokan számolnak be arról, hogy vésztartalékként tartottak pénzt a cégnél, amiből szükség esetén többször ki is vettek. Visszaköszön még, hogy a bizalmat a 25 éves múlt mellett a „remek politikai kapcsolatok” is erősítették. A pórul járt magánbefektetők leszólását furcsává teszi az is, hogy mára kiderült, a kormányzat és számos önkormányzat (lásd keretesünket) is a brókerbotrányban érintettekhez tette pénzét. Ezeken a helyeken logikusan hozzáértőknek kellett (vagy kellett volna) dönteniük, míg a magánbefektetők közül – mint az szintén kiderül a felmérésből – az összes megkérdezett 81 százaléka nem dolgozik olyan területen, amely pénzügyi vagy gazdasági szaktudást igényelne.

zintan 2015. 04. 03. 18:01

Előzmény: #543 zintan

#544

A Beva hét igazgatási tagja közül (szerencsére "csak") kettő MNB-s.:) link

zintan 2015. 04. 03. 17:47

Előzmény: törölt hozzászólás

#543

Hát ja, költségemelkedés lenne, s ráadásul nem kicsi.
Jelenleg a Beva tagok 6 milla bef. összegig 0,45% ezrelékes, a fölött pedig 0,015 ezrelékes befizetésük van a bef.cégeknek éves szinten. Nyilván azért 6 milláig, mert addig az összegig biztosít a Beva.
A jelenlegi kb 10 mrd-os Beva forrását, ezek a tagi befizetések 1 mrd-al emelik éves szinten.
Tehát egy 6 millás befektető után évente kb. 2.700 Ft-ot kell befizetni a Beva kalapba.
Tételezzük fel, hogy az MNB akinek jelentős felelőssége van a történtek kialakulásában nyomást gyakorol a Beva kártalanításra. Lehet számolni, osztani, szorozni mondjuk 50, 100 mrd kártérítés esetén, hogy mekkora terhet jelentene a brókercégekre, azaz közvetve a befektetőikre, ha még több éve elhúzódóan is, s ráadásul bóvli országmegítélés mellett egy forgalom és részvény hiányos BÉT, valamint egy befektetésidegen kormány mellett mindezt.