Szerintem 99% hogy adásvétel is, hiszen abból van sok. Így már a vesztes kötéseiden is pénzt tud, és fog is keresni a fidesz. Enyveskezű 2bites szarházi kö… na, hagyjuk is :)
Ehhez vajon mit fog szólni az IB? . . A tranzakciós illetéket úgy emeli meg a kormány a tervezett 232,5 milliárd forintról 50 milliárd forinttal, hogy az
értékpapír-tranzakciókra is kiterjesztik a tranzakciós illetéket, az
illeték felső összehatárát pedig tranzakciónként a jelenlegi 6 ezer
forintról 10 ezer forintra emelik mind az átutalások, mind az értékpapír-tranzakciók esetében
"De mi van akkor, ha én 210-ért veszem, a bekert meg 200-al számolja a broki. Ez nekem veszteség, mert nagyobb nyereséget mutat ki, mint ami a tényleges nyereségem"
Vita tárgya lehet, hogy ez az üzletszerű fogalmába tartozik vagy sem. Feltételezve, hogy nem üzletszerű, pont olyan mintha vennék horvát kunát a nyaraláshoz, a maradékot meg eladnám, szóval adómentes a nyereség, ok. De mi van akkor, ha én 210-ért veszem, a bekert meg 200-al számolja a broki. Ez nekem veszteség, mert nagyobb nyereséget mutat ki, mint amibe nekem ténylegesen kerül. Ez szembemegy az alapvető adózási elvvel, hogy a bevételemmel szembeállíthatom azokat a költségeimet, amelyek ténylegesen felmerültek. Azt gondolom egyébként, hogy az árfolyamnyereség elérésének célja üzleti cél, tehát a tőzsdei befektetés vagy spekuláció árfolyamnyereségre irányul, vagyis profitszerzésre, azaz üzleti tevékenység.
Igen, kiderült hogy az IBCE úgy számolt, hogy külön forintosította a pozíció nyitást (akkori MNB árfolyamon), külön a pozíció zárást (akkori MNB árfolyamon), és ezek különbsége a nyereség/veszteség egy ügyletre. Ez igen nagy különbséget tud produkálni ahhoz képest, ha egy ügylet devizában realizált nyereségét/veszteségét forintosítod az zárás napi MNB árfolyamon.(Akár több tíz százalék bármelyik irányba, az árfolyammozgásoktól függően.) Világos, hogy a magyar brókercégek többsége külön forintosít, de az SZJA törvény szerintem nem mondja ki explicite, hogy melyik módszert kell alkalmazni. Ha utánaolvas az ember a neten, az adószakértők egy része egyik módszert írja, egy része a másikat. Ha valaki meg tudja indokolni az egyik módszert törvényi hivatkozásokkal, írja be légyszi. A fő probléma, hogy a vétel-eladás külön forintosítva számolási módszer jóval bonyolultabb, és ellenőrizhetetlen, mert a többi brókercéggel ellentétben az IBCE nem küldött részletes összesítést a vételi és eladási lábak párosításáról, forintosításáról. (Ahogy valaki írta, a nyitási lábak ráadásul évekkel ezelőtt is lehetnek.) A felhasználó nem tud lekérni riportot amiben össze vannak párosítva a vételi és eladási lábak. Hozzáteszem az SZJA tv. 67/A (3a) pontja egyébként kötelezi a brókercégeket, hogy ÜGYLETENKÉNT RÉSZLETEZETT igazolást küldjön február 15.ig az ügyfeleknek. Ezt az IBCE nem tette meg.
Ez után nem kell adózni a törvény szerint: . 7. Egyéb indokkal adómentes: . 7.4. *
a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a
devizának, a valutának más devizára, valutára való átváltásakor
keletkezett árfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszerű
tevékenység keretében történik;
A NAV mégiscsak tudhatja, vagy legalábbis van rá iránymutatása. Szerintük a T+2-s MNB-s árfolyam az egyik helyes megoldás, vagy ha van megfelelő névre szóló igazolás mindkét devizaváltásról, akkor lehet használni a tényleges devizaváltási árfolyamokat, vagy a megelőző hónap 15. napján érvényes MNB-s árfolyamot. A T napos MNB-s árfolyamon történő forintosítási lehetőséget én nem olvasom ki az útmutatóból. SZJA kitöltési útmutató: https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/21szja/21szja-kitoltesi-utmutato 17. oldal, "A külföldi pénznemről való átszámítás szabályai" részből az "értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán való jóváírása napján... érvényes árfolyamot kell alkalmazni". Ez a jóváírás pedig T+2 napon történik meg.
https://www.kbcequitas.hu/ugyfeltamogatas/tozsdei-adozas Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek után ugyanúgy kell adózni, függetlenül
attól, hogy azt magyar tőzsdén, forintban, vagy külföldi tőzsdén
devizában végezte az adózó. Az adóbevallásban a realizált jövedelmet
minden esetben forintban kell feltüntetni. A nyereség forintra váltását a
tranzakció egyes lábainak dátumán érvényes, hivatalos MNB
devizaárfolyamok használatával kell elvégezni. Ha például 1db BMW
részvényt vesz az adózó 10 euróért a frankfurti Xetra piac normál
kereskedésében egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB
keresztárfolyam 200 forint, majd eladja ugyanezt az 1 db BMW részvényt
20 euróért egy olyan napon, amikor az EURHUF hivatalos MNB
keresztárfolyam 300 forint, akkor a forintban elért nyereséget a
következőképpen kell kiszámolni: 1*20*300-1*10*200= 6000-2000=4000
Természetesen
a tranzakció két lábához kapcsolható költségek itt is levonhatók a
nyereségből, a devizában felmerült költségeket ugyanúgy a felmerülés
napján érvényes hivatalos MNB árfolyammal kell ”forintosítani”.
Miután a broki nem tudja a beutalt pénz beker árát, ezért ezzel módosítani kell a bevallást. Köztünk szólva, ez miatt a bróker jelentés biztosan pontatlan, azt a magánszemélynek módosítani kellene! Azt hiszem lesz néhány ellenőrzés és a NAV egy állásfoglalással rendbe teszi ezt. Talán a jogszabályt is módosítják az adminisztráció könnyítése érdekében. Szja tv 67/A Ez alapján dolgoznak a brokik.
Ok. Arra, hogy a vételi és eladási árakat is forintosítani kell és nem az ügylet eredményét csak, hol találok NAV útmutatást vagy jogszabályt? (Nem az IBCE-s példát.) Nekem most egy adószakértő azt mondta, hogy én csináltam jól és csak az eredményt kell forintosítani.
A brókercégek nyilván így számolhatják céges ügyfelelek esetén. De magánszemélyeknél honnan tudnák a beutalt deviza bekerülési értékét? Nem is kérdeznek rá. Esetleg ha az szja tv-ből tudnál mutatni egy szakaszt, ami azt igazolná, amit állítasz, akkor könnyebben meg tudnál győzni mindenkit.
A beker ár fix, az nem változik. Eladási ár és érték is csak fix lesz a jövőben, ha megtörténik az ügylet, mármint az eladás, vagy pozíció zárás. A kettő közötti időszakban csak a portfolio érték változik napi szinten az árfolyamváltozás miatt, de ez nem alapja adónak, mert nincs realizált árfolyamkülönbözet.
A brókercégek így csinálják, nyilván ezt mondja a jogszabály és az adótanácsadóik. Abban igazat adok, hogy egy f@szság, aki kitalálta az nemigen látott tőzsdét közelről. Minimum túlzott , felesleges adminisztrációval terheli a kisbefektetőket mert bár a broki megcsinálja a programjai alapján, de nem helyetted, mert mindenkinek magának is elő kellene tudni állítani az analitikát a bevalláshoz. Viszont aki napi szinten tradel, többször is, ott akár több száz vagy akár ezernyi ügylet is lehet évente, amihez már profi számtech program kell, mert kezelhetetlen adatsor.
Azt tudom, hogy nem lehet visszaigényelni, csak túlzásként írtam, hogy ebben az esetben a magyar állam folyamatosan rosszul járna ezzel a "bekerülési szabállyal". Azt nem értem, amit előtte írtál, hogy csak a növekménnyel kellene foglalkozni. Tehát ez a 350-es bekerülési árfolyam megváltozna az első lezárt tranzakció után? Csak elméleti síkon kérdem.
A 350-es árfolyam a bekerülési ár. Ha pl. részvényekre költöd, akkor a vételkor még nem lesz elszámolható árfolyamveszteség csak egy portfolio érték. Amikor eladod a csomagot, akkor, ha az eladási usd ár nem változott a vételárhoz képest (100-ért veszed 100-ért adod el), akkor az eladás napja szerinti 300 Ft-os mnb árfolyam alapján neked 50 Ft/részvény veszteséged keletkezett. Ezt a veszteséget elszámolhatod a következő árf.nyereséggel szemben. Ha a köv. nyereséges ügyleted ugyanazon évben lesz, akkor azzal szemben számolandó csökkentő tételként. Ha a köv. nyereség a következő adóévben keletkezik, akkor abban az évben számolandó el. Erre szolgál az adókigyenlítés lehetősége, a veszteséget T+2 évig számolhatod el, de VISSZAIGÉNYELNI NEM LEHET!
Ez lehet a logikája, és el is tudom képzelni, hogy a cégek esetében így kell elszámolni. De mivel a magánszemélyek eseti deviza átváltogatásáról tudtommal a NAV nem akar hallani, ezért nem is kell ezeket az infókat nyilvántartani, ergo számolni sem vele. Szerintem.
Tehát ha pl. 350-es árfolyamon örököl valaki egy rakás dollárt és utána évekig 300 körül van az árfolyam, akkor folyamatosan veszteséget tud produkálni forintban és kvázi visszaigényelhetne adót? Ez nekem nagyon furcsa lenne. Hol van erre vonatkozó útmutató?
Nem mondanám, hogy biztos vagyok benne, de ez a logikája, mert a bekerülési árat mindig ismerni kell ahhoz, hogy bármilyen különbözetet értékelhessünk. Ha az eladásnál értékelek mnb árfolyamra, akkor a pozitív cash bekerülése is ez lesz, mert mi lenne más?
A beutalt usd-nek a bekerülési értéke a szerzéskori árfolyam lesz. Magyarán, ha 300 Ftért vetted, akkor 1 usd 300 Ft beker ár lesz. Ehhez képest a kapott (átváltott) eur bekerülése ez alapján számítódik. Tehát, ha vettél 0,9 eur-t 1 usd-rt, akkor 1 eur beker ára 300 Ft alapján 1/0,9* 300, azaz 333 Ft. Az euroért vett részvényed bekerülési ára tehát 333Ft szorosa. Az euroért eladott részvényed bevétele a T napon érvényes árfolyam és a mnb árfolyam szorzata. Ebből vonódik le a 333-as bekerülési ár, a különbözet a forintosított nyereség vagy veszteség.
De figyi, ez hüyeség. Ez azt jelentené, hogy pl. egy 180 forintért vett USD után, amit forgatsz tranzakciókban többször is adózol és folyamatosan szívsz.
Ha ez így van, márpedig szerintem igen, akkor még olyan is előfordulhat, hogy évekre visszamenőleg végig kell bogarászni az egyes ügyleteket. Pl. a 2021. január 2-án (vagy mikor volt az első tőzsdei kereskedési nap) vettél valamit (részvény, cfd, opció, bármi) a számládon lévő cash-ből, akkor annak a cashnek a bekerülési árát meg kell határozni, ami az azt megelőző időszak (pl. 2020) befizetéseiből és/vagy forintosított árfolyamnyereségből adódik. Amikor meghatározzuk a forintosított árfolyamnyereséget, akkor ezzel együtt a devizabevétel bekerülési árát is megállapítjuk, ami a következő ügyletek bekerülési értékének alapja.
Igen, de úgy hogy, a vétel bekerülési értékének számításához nem a vétel napján esedékes árfolyammal kell számolni, hanem a korábban keletkezett devizakészlet bekerülési árfolyamát kell alkalmazni. Mégpedig a korábban szerzett mennyiség és annak bekerülési ára alapján (FIFO).
Ááááá. Én csak az eladási tranzakciók eredményét forintosítottam egyesével és azok után számoltam a 15%-okat. Magyarul a Realized profit/loss tételeket használtam. Vissza kellene keresnem az összes (eladás alapját képező) vételt és azt is átváltogatni forintra és ezt levonni az eladási forintösszegből?
Viszont ha nem részvényről van szó, hanem mondjuk CFD-ről, vagy határidős termékről, akkor tudtommal nem kell átszámolni forintra a vételi tranzakciót, hanem csak az lezárás idején lévő Ft árfolyam számít.
Ez a forintosítás amúgy ilyen rugalmas/homályos szabályozás alatt fut? Egyik bróker a T+2-es MNB-s árfolyamon forintosít (az elszámolás napján érvényesen), másik bróker meg T naposon (kötés napján), és mindenkinek igaza van?
Ez elvileg rendben van, tudtommal így kell számolni. Ami még bekavar, az a FIFO, vagyis a bekerülési árnál a korábban megszerzett deviza és a bekerülési ára határozza meg a vétel bekerülési értékét. Tehát ezt is figyelni kell. A háttérben egy készletnyilvántartási program húzódik meg :-) (Nem tudom pontosan mikor változott a jogszabály, de előtte a tárgyévben keletkezett deviza nyereséget/ veszteséget a dec. 31-es mnb árfolyamra kellett értékelni, ez volt a bevallás alapja. Ezt módosította a kiutalt felhasznált, átváltott összeg bekerülési érték módosítása, vagyis amikor a banknak eladtad a devizát)
Itt a válaszuk erre vonatkozó része... . . A számítás az alábbi módon került elvégzésre:Az egyes, nem forintban
történő kereskedések során Önnek nemcsak a
részvényárfolyam-változásokkal, hanem devizakockázattal is számolnia
kell. A devizakockázat okozhatja azt, hogy a NAV-nak az általuk
leírtaknak megfelelően forintban megküldött adatok és a
tevékenyégnaplójában (Activity Statement) ettől eltérő bázisdevizában
(USD, EUR, stb.) megjelenített profit vagy veszteség forintosítva az Ön
saját számításai szerint bizonyos mértékben eltérő lehet. Az Interactive
Brokers a számítások során a kereskedési napon esedékes MNB
referenciaárfolyamot használta fel. Az alább leírt példa szemlélteti az árfolyamkockázatot: Egy
befektető úgy dönt, hogy 1 db dollárban denominált XYZ részvényt
vásárol egy hétfői napon. A vételi megbízás 100 dolláros
részvényárfolyamon teljesül. Mivel a részvénykereskedés elszámolása T+2
napos, ezért az elszámolásra szerdán került sor, azonban a
teljesüléskori hétfői 310 USDHUF devizaárfolyamon – ez azt jelenti, hogy
forintosítva 1 * 100 * 310 = 31 000 Ft értékben történt meg a vásárlás. A
következő hétfői napon a befektető úgy dönt, hogy eladja az XYZ
részvényét. Az eladási megbízás 95 dolláros részvényárfolyamon teljesül.
Mivel a részvénykereskedés elszámolása T+2 napos, ezért az elszámolásra
szerdán került sor, ismét a teljesüléskori hétfői árfolyamon – ekkor az
USDHUF árfolyam 330 volt. Ez azt is jelenti, hogy forintosítva 1 * 95 *
330 = 31 350 Ft értékben történt meg az eladás. A példában felhasznált egyenletek a következők: Vételi
ár forintban: megvásárolt részvények száma * végrehajtáskori
részvényárfolyam a denomináció devizájában * végrehajtáskori
devizaárfolyam Eladási ár forintban: eladott részvények száma *
végrehajtáskori részvényárfolyam a denomináció devizájában *
végrehajtáskori devizaárfolyam Realizált nyereség vagy veszteség:
eladási ár forintban – vételi ár forintban – jutalék (commission) és
egyéb kereskedéssel kapcsolatos költségek A teljes veszteség
dollárban kifejezve és a tevékenységnaplójában így 5 USD (eladási ár
dollárban – vételi ár dollárban), azonban forintosítva már 350 Ft
NYERESÉGE keletkezik az árfolyamváltozások miatt (eladási ár forintban –
vételi ár forintban).
Devizakockázat alatt azt értik, hogy a devizában elért árfolyamveszteség a forintosítás miatt lehet nulla vagy pozitív is. Vagyis pl. a kimutatott 1%-os USD veszteség a forintosítás miatt és a forint 1%-os vagy annál nagyobb gyengülése miatt a forintban számolt eredmény nulla vagy ténylegesen árfolyamnyereség lesz.
Ha az ügyleti nyereséget/veszteséget MNB referencia árfolyamon számolták volna át, akkor egyezne a számítás. A "devizakockázatnak" mint elvi koncepciónak nem értem, mi köze egy konkrét számítási művelethez.
Az M30-as kérdésemre adott válaszukban ezt is írták: . . . Az éves realizált nyereség és veszteség az ún K86-os dokuemntumon került
riportálásra a NAV irányába. A riportált összeg csak az IBCE alatti
számlák tekintetében történt meg. A számítás az alábbi módon került
elvégzésre:Az egyes, nem forintban történő kereskedések során Önnek
nemcsak a részvényárfolyam-változásokkal, hanem devizakockázattal is
számolnia kell. A devizakockázat okozhatja azt, hogy a NAV-nak az
általuk leírtaknak megfelelően forintban megküldött adatok és a
tevékenyégnaplójában (Activity Statement) ettől eltérő bázisdevizában
(USD, EUR, stb.) megjelenített profit vagy veszteség forintosítva az Ön
saját számításai szerint bizonyos mértékben eltérő lehet. Az Interactive
Brokers a számítások során a kereskedési napon esedékes MNB
referenciaárfolyamot használta fel.
Szia! Nekem más összeg jött ki, mint amit ők leadtak a NAV-nak. Nincs azzal teendőd, ha ők módosítottak, ha te a legjobb tudásod szerint kiszámoltad a saját verziódat (szerintem a napi MNB árfolyamokat biztosan nem alkalmazták pl. az egyes tranzakciók elszámolásánál). Elvileg önbevallás működik, tehát automatikusan nem hívnak be csak azért, mert mást írtál be. A lényeg, hogy ha mégis, akkor meglegyen minden számításod és tudás a fejedben, amivel bizonyítod, hogy mit miért.
sziasztok, a magyar IBKR ugye lejelenti a NAV-nak a jövedelmet, ami automatikusan bekerül az SZJA bevallás tervezetbe. Erről persze analitikát többszöri kérésre sem adtak, sikerült vkinek reprodukálni ezt a számot? Ráadásul én már beadtam a bevallást (az IBKR által adott számhoz nem nyúltam), erre most írtak, hogy módosították a jövedelmet és újra leriportálták a NAV-nak, ilyenkor nekem mi a teendőm?
Egy kis plusz infó az M30-mal kapcsolatban... . >>>> .Köszönjük, hogy az Interactive Brokers Ügyfélszolgálatához fordult.Az
M30-as formanyomtatványon csak a Magyarországra vonatkozó kivetett
forrásadók kerül feltüntetésre; azon forrásadók (mint például az
Amerikai) melyet adózása nem Magyarországon történik (mint pl. az
Amerikai osztalékok esetén) nem szerepelnek a dokumentumon mint
adóalapot terhelő adó. Ezen forrásadók tételesen lebontva szerepelnek az
Activity Statement --> Withholding Tax szekció alatt a Description
oszlopban "HU Tax" megjelöléssel. Ezen összeg nem került megfizetésre
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére, valamint az M30-as
dokumentum sem került megküldésre a NAV irányába. Az ellenőrzött
tőkepiaci ügyletek után szerzett nyereségeket - az adóosztályunk
tájékoztatása alapján - nem szükséges az M30-as formanyomtatványon
feltüntetni, azok csak a NAV felé megküldött, ún. K86-os dokumentumon
kerülnek megadásra. Mivel az Interactive Brokers esetében ellenőröztt
piaci kereskedés áll fenn, így a fentiek alapján az éves nyereség /
veszteség nem szerepel a dokumentumon. Az éves realizált nyereség és
veszteség az ún K86-os dokuemntumon került riportálásra a NAV irányába. A
riportált összeg csak az IBCE alatti számlák tekintetében történt meg. . . A következő körben rákérdeztem, hogy akkor miért vonták le a számlámról a forrásadót a MTEL részvényem után, ha nem küldték el a NAV-nak. Erre a válasz: . >>>> . Az adóosztályunkkal történt egyeztetést követően szeretnék pontosítani a
korábban közölt információkon: bár maga az M30-as dokumentum nem került
megküldésre a NAV felé, azonban a dokumentumon szereplő adó befizetése
megtörtént az Interactive Brokers részéről, azt ismételten nem szükséges
megfizetni. A téves információért szíves elnézését kérem. . . Alakul....
Május 20-ig van még lehetőség a bevallás benyújtására. Majd a bevallások feldolgozása után fognak szólni ha valami nem kerek. Ez kb 1-2 hónap között szokott lenni, ha utána nem szólnak akkor minden szám rendben van. De ha valamit elírsz akkor sincs nagy gond mert nekem például küldtek egyszer egy helyesbítő határozatot, és azt csupán el kellett fogadnom.
Kapott már valamelyikőtök IB valóságtól elrugaszkodott NAV-nak adott jelentése és a tényleges számok alapján beadott bevallás miatt az adóhatóságtól behívót, vagy valamilyen visszajelzést?
Ma máshogy néz ki a 2021-re vonatkozó éves activity statement, mint múlt héten. Az osztalékok közé beemelték a migrálás előtti UK account adatokat, a forrásadók között viszont jelenleg fals adatok vannak.
Jogos. De ennek tényleg ellentmond, hogy ETÜ eredményt jelentettek a NAV-nak (bár nálam teljesen rosszat), hogy HU taxot vontak és hogy egyáltalán bármilyen M30-at készít a létező adóosztályuk az ügyfeleknek.
Az általam számolt ETÜ és az IB által beküldött ETÜ különbsége nálam a levont forrásadó +/- pár száz Ft, ezért gondolom, hogy valami hasonló történhetett. Írtam nekik egy hibajegyet, remélem még 20-a előtt előjönnek egy értelmes válasszal.
Nálam nem küldtek a NAV-nak osztalékot, viszont szerepel a letölthető M30 nyomtatványban. Az ETÜ-t viszont elküldték, de szerintem van benne 2-3% eltérés a valóshoz képest. Ez az eltérés biztos nem a forrásadó.
Nincs elszámolva osztalék, sima devizaváltás van forintról és euróról dollárra, egy dollár alapú számlán. Mindegyik váltáshoz van elszámolva nyereség vagy veszteség. Van olyan euróról dollára váltás, amelyhez nyereség van elszámolva, másikhoz pedig veszteség. Összesen pedig pár tízezer forintnyi veszteség van, ezért érdekel a dolog.
Szerintem attól függ, hogy mi van nálad rajta. Nekem azon olyan osztalékok vannak "elszámolva", ami nem base currency-ben van, de az ugye máshol is el van számolva (vagy lenne, ha jól működnének :) .
Jobban utána gondolva, nem lehet úgy kijavítani a számokat, ahogy írtam. Az, hogy az ETÜ alapból vonták le az osztalék adóját, az tényleg bizarr. Az biztos, hogy érdekes lesz ezt megoldani...
Amire én gondolok, az külföldi részvény utáni osztalék forrásadója volt. Ahol nem stimmelt a 15%, ott korrigálták 15%-ra ezekkel a "HU tax" tételekkel és a kapcsolódó pénzösszeget eltüntették a számláról. Az M30-asuknak én sem látom nyomát a bevallásomban, nincs is benne külföldről származó jövedelem egyáltalán. Szerintem olyat nem csinálhattak, hogy nem küldték el, mert kifizetőnek minősülnek, így köti őket a jogszabály.. Max. nem időben küldték el vagy nem tudom. Viszont az tuti, hogy nem fogok olyat befizetni, ami már nincs nálam.
Nekem úgy tűnik, hogy az ETÜ jövedelemből simán levonták a forrásadó összegét, és első körben azt jelentették a NAV-nak. A letölthető M30-at viszont szerintem nem küldték el nekik. Vagyis a fizetendő végösszeg elvileg stimmel, csak át kell tenni a 172-ből a forrásadót a 167-be.
Sziasztok! Help! Akkor ugye a "HU tax" tételeket az IBCE átutalta a NAV-nak? Mert nekem konkrétan azt írta az Ügyfélszolgálat, hogy NEM tettek ilyet. Viszont a pénz nincs a számlán, az levont forrásadóként szerepel ugye.
Na igen, de dollárom van. Az nem tűnik jó ötletnek, hogy forintra váltom, utalok, és utána vissza dollárra. Mert dollárban kereskedek csak. Erste díjjegyzéke szerint: 0,45% + az átutalásban résztvevő külső szolgáltató által felszámított díj. Na erről fogalmam sincs, mennyi lehet.
Csak HUF-ot utalj a raffi számlára és az IB-nél váltsd át USD-re. Ha a HUF utalásod ingyenes, akkor az IB-nél az átváltás összköltsége kb. 1000 HUF lesz, az semmi.
Sziasztok, nyitottam számlát és utalnék a számlámra pénzt. Azt látom, ha forintot utalok, akkor egy Raffi magyar számlaszámra kellene, de ha USD-t, akkor egy amerikai számlára. Annak viszont nem tudom, mekkora a költsége. Van, aki USD-t szokott utalni? Vagy jobb forintot és átváltani az IB accounton?
sajnos a xetra (német papírok) máshogy adózik, 26,375%-os adó van mindenen ez független a személyidtől - amióta CE van erre nagyon figyelnek, ha az amcsik nem vonnak adót a UK odaadta adómentesen az osztit, most viszont megjelenik egy HU TAX sor és vonnak mint a kisangyal, nem hiszem hogy ki tudod kerülnitalán a német adóhivataltól lehet visszakérni a különbözetet, amihez kell igazolást kérni IB--től van a feek között egy ilyen: https://www.interactivebrokers.eu/ru/index.php?f=14718 Withholding Tax Voucher requests for dividends paid on German stocks "Einzelsteuerbescheinigung"
EUR 30 per line
A BAYER a héten fizetett osztalékot de levontak kb. 30% forrásadót. Ilyen nálam a IB UK alatt nem fordult elő, mindig 15%-ot vontak le. A papírt a XETRA-n vettem, és az adózási beállításoknál a Do you qualify for the benefits of a US income tax treaty YES-re van állítva (bár ez most itt nem játszik gondolom mert európai piacon vettem a papírt). Miért vonhattak le ennyi forrásadót? Lehet attól, hogy a beállításoknál hiányzott a munkahely vagy lejárt a útlevél/személyi érvényessége és frissíteni kellene? Járt már valaki hasonlóképpen? Köszi előre is.
Halasan koszonom, megvan!! Csattogok holnap a NAV-ba es javitok. Ugyanis valoban gyonyoruen fedezi a buko a nyerot. Ugyanakkor en voltam a balfek, hogy ezt nem vallottam be, na sebaj, remelem orvosolhato :) Pont ezert engedtem el a bukot es hoztam haza tbsz-re.. az mar az en tudatlansagom, hogy ezt be kellett volna vallani.
hali nem az IB kimutatása számít, hanem a saját magad által vezetett táblázat (ami jó eséllyel megegyezik az IB kimutatásával) elérhetők a 2020-as adatok is a felületen menj reportsra, ott a u számodra kattints felül (a kékre), felül kattints a kis tölcsér ikonra, válaszd ki, hogy a migrated-et is mutassa, és utána már le tudod tölteni a trade reportok, activity statementet adóigazolás a UK nem állított ki, mert neki nem is kellett annak idején a NAV-ban nem vagyok otthon, arra érdemes rákérdezni, de működhet a helyesbítéses dolog józan paraszti ésszel
Köszönöm szépen a tippet, olvastam ehhez hasonló infót én is, de nem győzött meg. Megyek a NAV-hoz és remélhetőleg megerősítést nyer a dolog. Közben várom az IB UK-től a 2020-as kivonatokat, ugyanis az IB Central Europe átállás miatt azok az új felületen nem elérhetőek. IB UK régi login útján azonban ha minden igaz akkor 5 évig tárolják a kivonatokat és a tax formot. Ha az a kezemben van, akkor ott már tudom a NAV-nál lobogtatni a bukót. . Köszi még egyszer!
Nem lehet a 2020-as adóbevallást kiegészíteni a bukóval? 2020SZJA (2053), Főlap, C blokk, Bevallás jellege: H (adózói javítás (helyesbítés)). Mindent ugyanúgy töltesz ki, mint az eredeti bevalláson volt, de hozzáírod az ETÜ bukót. Elvileg az ilyen javítás elévülési időn belül (5 év) megtehető.
Köszi. Közben megfejtettem én is, hogy így jön össze a 3x8 szám. Picit megtévesztő volt így elsőre, ahogy ezek a feldaraboló oldalak csoportokba szedték a számokat.
Köszi a választ, de még mindig nem teljesen tiszta. Az IBAN szám HU76 1200 1008 0177 9697 0030 0009. A https://bank-codes.hu/iban/validate/ oldal szerint ez alapján a magyar bankszámlaszám elvileg 80177969 70030000 lenne, bár nekem furcsa, hogy hol a 3. 8-as rész és utalás előtt a bank is panaszkodott, hogy nem stimmel ez a szám. Akkor továbbra is devizautalás kell forintban, csak annyi változással hogy az országon belül utalás miatt "olcsóbb" lesz a hu-s IBAN-ra küldve vagy ha nem, akkor milyen magyar bankszámlaszámra kell küldeni?
Interactive Brokers
Megköszönném, ha olyasvalaki(k) aki itt kereskedik, megosztaná tapasztalatait. (költség, felület, helpdesk, utalások- pénztranszfer, ilyesmi..)
köszi,
eF