Tovább szítják a feszültséget....
2009. 11. 23. 11:34
„Sokan a holokauszt visszatérésétől tartanak”
Oszlatná a Jobbikot az OCÖ, az alkotmányjogász szerint kevés eséllyel.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom feloszlatásáról kezdeményez tárgyalásokat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A szervezet alelnöke, Kozák János sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az OCÖ a cigányság megsemmisítésére létrejött Jobbik feloszlatását kívánja elérni, ennek érdekében találkozót kért a parlamenti pártok elnökeitől, az igazságügyi és rendészeti minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől, és külön a kormányfőtől. Hozzátette: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, úgy következő lépésként a köztársasági elnökhöz, majd az illetékes nemzetközi fórumokhoz fordulnak panaszaikkal. Kozák szerint a Jobbiknak nincs helye egy demokratikus jogállamban, mert programja alkotmányellenes, képviselői – és hívei – pedig szélsőséges, uszító eszméket hirdetnek, „cigánybűnözésről”, „élősködőkről” beszélnek, holott csupán bűnbakot keresnek, magyarázatul az ország problémáira.
A morális és erkölcsi alap adott
Lapunk felkereste Kozák Jánost, aki azt mondta: nem légből kapott dolgokról beszélnek, jogászaik jelenleg is az ügyön dolgoznak. Ha a jogszabályi még nem is, a morális és erkölcsi alap azonban már most adott. Az alelnök a Jobbik tevékenységéről azt mondta, az Németországban megengedhetetlen lenne. A sötét múlt szellemét, a legvészesebb kort idézik vissza ideológiájukban, és ezzel a jogállamiságot tiporják sárba. A parlamenti pártok pedig nem akarnak, vagy nem tudnak semmit tenni az ügyben. Kozák tisztázta: nem a Jobbikkal, mint párttal van problémájuk, hanem azzal a szellemiséggel és ideológiával, amit az képvisel. „Az embereket felsőbbrendű és alsóbbrendű népcsoportokra osztják, aminek, tudjuk mi a vége: előbbiek a föld felett, míg utóbbiak, a föld alatt fognak lakni”, mondta az alelnök.
Egy egész népcsoportot félelemben tart
Amíg létezik egy olyan szervezet, mint az újjáalakult Magyar Gárda, ami félelemben tart egy egész népcsoportot, addig senki sem aludhat nyugodtan. „A rendszerváltáskor nem arra számítottunk, hogy húsz évvel később félelemben kell majd élnünk. A szólásszabadságot nem szabad összekeverni a határtalan gyűlöletkeltéssel és gyalázkodással”, mondta Kozák, aki jó jelnek tartja azt is, hogy a közelmúltban tiltakozások hatására visszavonták Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti vezető képviselőjének meghívását egy londoni konferenciára, amelyet a palesztinok jogainak támogatására rendeznek majd december elején. A Gárda hadsereggé alakult, amitől már nem csak a cigányok, hanem a magyarok is félnek. Kozák az országot járva mindenhol azt hallja, sokan a holokauszt visszatérésétől tartanak.
„A Jobbik mellé-és félrebeszél, a törvényekkel manipulál, és belső népirtást kezdeményez. Lelki terrorra alapozva arra bátorítottak embereket, hogy a politikájuk halálos áldozatokat követeljen” - vetette fel a Jobbik politikájának felelősségét Kozák a romák elleni támadássorozattal kapcsolatban.
„A vajdák a rendőrség besúgóiként működtek”
Bár sokan a vajda-rendszer visszaállításában látják az egyetlen járható megoldást a cigánykérdés rendezésére, Kozák ezzel korántsem ért egyet. „A vajdasági rendszer visszaállítása sosem szerepelt komolyan napirenden, hiszen mindenki tudja, hogy a vajdák a rendőrség besúgóiként működtek. A cigányság szempontjából a vajda rendszernek nincs elismert múltja. A vajdák egyfajta III/III-as személyek, akik nem értékeket és kultúrát képviselnek” - véli Kozák.
Kállai Csaba országos cigányvajda sajóbábonyi zsidózásával kapcsolatban az OCÖ-alelnök azt mondta, a vajdák olyan cigányemberek, akik önjelölt vezetőknek képzelik magukat. Olyan témákban nyilatkoznak, ami nem vág a profiljukba, és ezzel több kárt, mint hasznot okoznak. A vajdáknak nincs helyük a cigányság soraiban. „Nem méltó hozzánk, hogy önmérséklet tanúsítása helyett nekiállunk zsidózni” – fogalmazott Kozák. Az OCÖ-ban nemrégiben létrejött úgynevezett Idősek Tanácsa ki fogja vallatni a vajdákat, és számon kéri tőlük, hogy gondolták, hogy azt a pártot támogatják, amelyik a cigányság megsemmisítésére irányuló szellemiséget képviseli. Kozák szerint ugyanis az, hogy a vajda Vona Gábor előtt zsidózott, nem jelent mást, minthogy neki akart imponálni.
A többség nyolc általánost végzett
Arra a kérdésre, hogy a hivatalos cigány vezetők miként képviselnék az értékeket, különös tekintetett arra, hogy az OCÖ-elnök, Kolompár Orbán milliós csalás vádjával áll a bíróság előtt, Kozák azt mondta: a jelenlegi cigány vezetők többségének nyolc általánosa van, maximum valamilyen szakiskolai végzettségük. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ők voltak azok, akik lerakták annak az alapját, hogy a későbbiekben lehetősége legyen kifejlődni egy értelmiségi rétegnek, ami átveheti a cigányság vezetését.
Kozák szerint a cigányság egy rendkívül színes kultúrájú népcsoport, a problémák pedig abban gyökereznek, hogy az a társadalom, amelyben több száz éve élnek, nem ismeri őket. És ha erre még rájön egy Jobbik által képviselt ideológia, az sokkal nagyobb károkat okoz, mint mondjuk a gazdasági világválság. A krízis múlandó, az a szellemiség azonban, ami mostanában ismét felszínre került a negyvenes évek sötét korszakát idézi. Ettől pedig minden jóérzésű embernek félnie kell, nem csak cigányoknak, hanem magyaroknak is. Innen is látszik, hogy a rendszerváltás korántsem fejeződött be: hiszen a demokrácia nem szabad, hogy egyenlő legyen azzal, hogy más embereket méltóságában megalázzon. A fő probléma továbbra is az, hogy a cigányság mindig mindenből kimaradt: kezdve a földosztástól, egészen addig, hogy az iskolában is mindig a leghátsó padokba ültették őket, mondván „nem kell ezeknek úgysem tudni semmit”.
Tesznek - rá
A parlamenti pártok tehetnének a kialakult helyzet ellen, de nem tesznek. Ennek oka Kozák szerint az, hogy mindenki meg akar felelni mindenkinek: „ki tud többet mondani a másinál” verseny zajlik, közben pedig senkit sem érdekel az ország gazdasági helyzete, biztonsága és jóléte. A Jobbik azon frázisait pedig, hogy „visszavesszük az országot” normális elméjű ember nem veheti komolyan – jelentette ki Kozák János.
Pártot is fel lehet oszlatni
Lövétei István alkotmányjogász szerint az Alkotmány biztosítja annak lehetőségét, hogy egy alkotmányellenesen működő társadalmi szervezetet, - tehát pártot is - fel lehessen oszlatni. Például, ha a párt nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, ha direkt irányít közigazgatási szerveket, vagy ha bármilyen módon tudatosan szembehelyezkedik az Alkotmánnyal. A feloszlatást az ügyészségnek kell kezdeményeznie, és a bíróság hozza meg a döntést – mondta az atv.hu-nak az alkotmányjogász.
A problémát Lövétei abban látja, hogy egy párt esetében - mint a Jobbik, melynek legitimált tagsága van - nagyon nehezen vállalják fel a feloszlatásról szóló döntést. Pedig esetében alkotmányellenes működésre utaló jel volt, amikor arra buzdított a Jobbik, hogy ne tartsák be a Magyar Gárdára vonatkozó ítéletet, ezzel ugyanis nyíltan az igazságszolgáltatással mentek szembe. Azt azonban nehéz eldönteni, hogy ez egy ember - Vona Gábor-, vagy az egész párt véleménye volt.
Kevés az esély
Arra a kérdésre, vajon az OCÖ-nak mennyi esélye van, hogy elérje a feloszlatást, Lövétei azt mondta, ahhoz olyan erős állam, és politikai elszántság kellene, ami jelenleg Magyarországot nem jellemzi. Más országokban is vannak ehhez hasonló jelenségek, de ott kicsit jobban tolerálják a szélsőséges pártokat, amiben az is szerepet játszhat, hogy külföldön jóval marginálisabb a szerepük, mint hazánkban. Egy liberális politikai klímába belefér az, hogy egy bizonyos mértékig eltűrjük a szélsőséget, egészen addig, amíg nem éri el azt a szintet, hogy közvetlen támadást indít az alkotmányos rend ellen. Amint ez bekövetkezik, azt már nem tolerálhatja a modern állam.
Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi szervezeteknél milyen esélyei lesznek Kozákéknak, az alkotmányjogász kifejtette: kampányolni mindenképp lehet, még ha annak konkrét eredményei nem is lesznek. Azonban a pártokhoz és a köztársasági elnökhöz hiába fordulnak, hiszen nekik nincs törvényes kompetenciájuk a kérdésben. A feloszlatásban az igazságszolgáltatás dönt, amit nem lehet politikai értelemben utasítani. Az OCÖ akcióját tehát nem igen lehet másképpen értelmezni, mint politikai ellenkampányt, mondta Lövétei. Az Európa Tanács, vagy az Emberi Jogi Bíróság azt fogja mondani, hogy „intézzétek el a kérdést országon belül” – vélekedett Lövétei István.
atv.hu / Prókai Eszter
2009. 11. 23. 11:34
„Sokan a holokauszt visszatérésétől tartanak”
Oszlatná a Jobbikot az OCÖ, az alkotmányjogász szerint kevés eséllyel.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom feloszlatásáról kezdeményez tárgyalásokat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A szervezet alelnöke, Kozák János sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az OCÖ a cigányság megsemmisítésére létrejött Jobbik feloszlatását kívánja elérni, ennek érdekében találkozót kért a parlamenti pártok elnökeitől, az igazságügyi és rendészeti minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől, és külön a kormányfőtől. Hozzátette: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, úgy következő lépésként a köztársasági elnökhöz, majd az illetékes nemzetközi fórumokhoz fordulnak panaszaikkal. Kozák szerint a Jobbiknak nincs helye egy demokratikus jogállamban, mert programja alkotmányellenes, képviselői – és hívei – pedig szélsőséges, uszító eszméket hirdetnek, „cigánybűnözésről”, „élősködőkről” beszélnek, holott csupán bűnbakot keresnek, magyarázatul az ország problémáira.
A morális és erkölcsi alap adott
Lapunk felkereste Kozák Jánost, aki azt mondta: nem légből kapott dolgokról beszélnek, jogászaik jelenleg is az ügyön dolgoznak. Ha a jogszabályi még nem is, a morális és erkölcsi alap azonban már most adott. Az alelnök a Jobbik tevékenységéről azt mondta, az Németországban megengedhetetlen lenne. A sötét múlt szellemét, a legvészesebb kort idézik vissza ideológiájukban, és ezzel a jogállamiságot tiporják sárba. A parlamenti pártok pedig nem akarnak, vagy nem tudnak semmit tenni az ügyben. Kozák tisztázta: nem a Jobbikkal, mint párttal van problémájuk, hanem azzal a szellemiséggel és ideológiával, amit az képvisel. „Az embereket felsőbbrendű és alsóbbrendű népcsoportokra osztják, aminek, tudjuk mi a vége: előbbiek a föld felett, míg utóbbiak, a föld alatt fognak lakni”, mondta az alelnök.
Egy egész népcsoportot félelemben tart
Amíg létezik egy olyan szervezet, mint az újjáalakult Magyar Gárda, ami félelemben tart egy egész népcsoportot, addig senki sem aludhat nyugodtan. „A rendszerváltáskor nem arra számítottunk, hogy húsz évvel később félelemben kell majd élnünk. A szólásszabadságot nem szabad összekeverni a határtalan gyűlöletkeltéssel és gyalázkodással”, mondta Kozák, aki jó jelnek tartja azt is, hogy a közelmúltban tiltakozások hatására visszavonták Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti vezető képviselőjének meghívását egy londoni konferenciára, amelyet a palesztinok jogainak támogatására rendeznek majd december elején. A Gárda hadsereggé alakult, amitől már nem csak a cigányok, hanem a magyarok is félnek. Kozák az országot járva mindenhol azt hallja, sokan a holokauszt visszatérésétől tartanak.
„A Jobbik mellé-és félrebeszél, a törvényekkel manipulál, és belső népirtást kezdeményez. Lelki terrorra alapozva arra bátorítottak embereket, hogy a politikájuk halálos áldozatokat követeljen” - vetette fel a Jobbik politikájának felelősségét Kozák a romák elleni támadássorozattal kapcsolatban.
„A vajdák a rendőrség besúgóiként működtek”
Bár sokan a vajda-rendszer visszaállításában látják az egyetlen járható megoldást a cigánykérdés rendezésére, Kozák ezzel korántsem ért egyet. „A vajdasági rendszer visszaállítása sosem szerepelt komolyan napirenden, hiszen mindenki tudja, hogy a vajdák a rendőrség besúgóiként működtek. A cigányság szempontjából a vajda rendszernek nincs elismert múltja. A vajdák egyfajta III/III-as személyek, akik nem értékeket és kultúrát képviselnek” - véli Kozák.
Kállai Csaba országos cigányvajda sajóbábonyi zsidózásával kapcsolatban az OCÖ-alelnök azt mondta, a vajdák olyan cigányemberek, akik önjelölt vezetőknek képzelik magukat. Olyan témákban nyilatkoznak, ami nem vág a profiljukba, és ezzel több kárt, mint hasznot okoznak. A vajdáknak nincs helyük a cigányság soraiban. „Nem méltó hozzánk, hogy önmérséklet tanúsítása helyett nekiállunk zsidózni” – fogalmazott Kozák. Az OCÖ-ban nemrégiben létrejött úgynevezett Idősek Tanácsa ki fogja vallatni a vajdákat, és számon kéri tőlük, hogy gondolták, hogy azt a pártot támogatják, amelyik a cigányság megsemmisítésére irányuló szellemiséget képviseli. Kozák szerint ugyanis az, hogy a vajda Vona Gábor előtt zsidózott, nem jelent mást, minthogy neki akart imponálni.
A többség nyolc általánost végzett
Arra a kérdésre, hogy a hivatalos cigány vezetők miként képviselnék az értékeket, különös tekintetett arra, hogy az OCÖ-elnök, Kolompár Orbán milliós csalás vádjával áll a bíróság előtt, Kozák azt mondta: a jelenlegi cigány vezetők többségének nyolc általánosa van, maximum valamilyen szakiskolai végzettségük. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ők voltak azok, akik lerakták annak az alapját, hogy a későbbiekben lehetősége legyen kifejlődni egy értelmiségi rétegnek, ami átveheti a cigányság vezetését.
Kozák szerint a cigányság egy rendkívül színes kultúrájú népcsoport, a problémák pedig abban gyökereznek, hogy az a társadalom, amelyben több száz éve élnek, nem ismeri őket. És ha erre még rájön egy Jobbik által képviselt ideológia, az sokkal nagyobb károkat okoz, mint mondjuk a gazdasági világválság. A krízis múlandó, az a szellemiség azonban, ami mostanában ismét felszínre került a negyvenes évek sötét korszakát idézi. Ettől pedig minden jóérzésű embernek félnie kell, nem csak cigányoknak, hanem magyaroknak is. Innen is látszik, hogy a rendszerváltás korántsem fejeződött be: hiszen a demokrácia nem szabad, hogy egyenlő legyen azzal, hogy más embereket méltóságában megalázzon. A fő probléma továbbra is az, hogy a cigányság mindig mindenből kimaradt: kezdve a földosztástól, egészen addig, hogy az iskolában is mindig a leghátsó padokba ültették őket, mondván „nem kell ezeknek úgysem tudni semmit”.
Tesznek - rá
A parlamenti pártok tehetnének a kialakult helyzet ellen, de nem tesznek. Ennek oka Kozák szerint az, hogy mindenki meg akar felelni mindenkinek: „ki tud többet mondani a másinál” verseny zajlik, közben pedig senkit sem érdekel az ország gazdasági helyzete, biztonsága és jóléte. A Jobbik azon frázisait pedig, hogy „visszavesszük az országot” normális elméjű ember nem veheti komolyan – jelentette ki Kozák János.
Pártot is fel lehet oszlatni
Lövétei István alkotmányjogász szerint az Alkotmány biztosítja annak lehetőségét, hogy egy alkotmányellenesen működő társadalmi szervezetet, - tehát pártot is - fel lehessen oszlatni. Például, ha a párt nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, ha direkt irányít közigazgatási szerveket, vagy ha bármilyen módon tudatosan szembehelyezkedik az Alkotmánnyal. A feloszlatást az ügyészségnek kell kezdeményeznie, és a bíróság hozza meg a döntést – mondta az atv.hu-nak az alkotmányjogász.
A problémát Lövétei abban látja, hogy egy párt esetében - mint a Jobbik, melynek legitimált tagsága van - nagyon nehezen vállalják fel a feloszlatásról szóló döntést. Pedig esetében alkotmányellenes működésre utaló jel volt, amikor arra buzdított a Jobbik, hogy ne tartsák be a Magyar Gárdára vonatkozó ítéletet, ezzel ugyanis nyíltan az igazságszolgáltatással mentek szembe. Azt azonban nehéz eldönteni, hogy ez egy ember - Vona Gábor-, vagy az egész párt véleménye volt.
Kevés az esély
Arra a kérdésre, vajon az OCÖ-nak mennyi esélye van, hogy elérje a feloszlatást, Lövétei azt mondta, ahhoz olyan erős állam, és politikai elszántság kellene, ami jelenleg Magyarországot nem jellemzi. Más országokban is vannak ehhez hasonló jelenségek, de ott kicsit jobban tolerálják a szélsőséges pártokat, amiben az is szerepet játszhat, hogy külföldön jóval marginálisabb a szerepük, mint hazánkban. Egy liberális politikai klímába belefér az, hogy egy bizonyos mértékig eltűrjük a szélsőséget, egészen addig, amíg nem éri el azt a szintet, hogy közvetlen támadást indít az alkotmányos rend ellen. Amint ez bekövetkezik, azt már nem tolerálhatja a modern állam.
Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi szervezeteknél milyen esélyei lesznek Kozákéknak, az alkotmányjogász kifejtette: kampányolni mindenképp lehet, még ha annak konkrét eredményei nem is lesznek. Azonban a pártokhoz és a köztársasági elnökhöz hiába fordulnak, hiszen nekik nincs törvényes kompetenciájuk a kérdésben. A feloszlatásban az igazságszolgáltatás dönt, amit nem lehet politikai értelemben utasítani. Az OCÖ akcióját tehát nem igen lehet másképpen értelmezni, mint politikai ellenkampányt, mondta Lövétei. Az Európa Tanács, vagy az Emberi Jogi Bíróság azt fogja mondani, hogy „intézzétek el a kérdést országon belül” – vélekedett Lövétei István.
atv.hu / Prókai Eszter
Hová lett a háborús topic?