Topiknyitó: Portfolio 2019. 05. 18. 08:48

Hallgat a kormány: úgy befűthetnek Magyarország alá, hogy azt mindenki megemlegeti  

Ugrás a cikkhez
Az elmúlt években a gazdaságpolitika népszerű felfogásának számított az úgynevezett magas nyomású gazdaság (high pressure economy), mellyel elsõsorban a Fed kacérkodott a válság után. Ha jobban megnézzük, akkor nagyon sok jel
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
aquila. 2019. 05. 19. 04:59
Törölt hozzászólás
#11
Törölt felhasználó 2019. 05. 18. 17:38
Előzmény: #8  pitcairn2
#10
Ha az ipari övezetek lettek volna mindig a leggazdagabbak egy adott országban vagy birodalomban, akkor pld. a Marx korabeli Manchester sokkal "gazdagabb" lett volna mint London... a k.u.k. Cseh-Morva medence iparvárosai sokkal gazdagabbak lettek volna mint Bécs vagy Salzburg... esetleg Norilszk, Krasznojarszk, Voronyezs sokkal gazdagabb volna mint Moszkva vagy Pétervár... és hát Dortmund, Bochum, Duisburg ("Ruhrpott") sokkal gazdagabb volna mint München, Heidelberg vagy Frankfurt a.M. ... 
 
Leegyszerűsítésekkel sajnos nem jutunk túl messzire.
Törölt felhasználó 2019. 05. 18. 16:02
Előzmény: #5  Tagore
#9
Már Kossuth is leírta annak idején (bár őt sem becsülöm túl sokra).
pitcairn2 2019. 05. 18. 15:10
Előzmény: #2  lenyeglato
#8
ha a lényeget látnák akkor tudnád, hogy a K und K ipar cirka 70%-a Csehországban volt... A mai Ausztria jó része még a Dunántúlnál is szegényebb volt...
pitcairn2 2019. 05. 18. 15:07
Előzmény: törölt hozzászólás
#7
erre van kereslet, az eszmefuttatását mélyebben nem tekintettem át, elvégre egyértelmű, hogy erre a modellre nem lehet tartós fellendülést építeni
minél tovább erőszakolják annál csúnyább vége lesz
pitcairn2 2019. 05. 18. 15:04
Előzmény: #5  Tagore
#6
ti egyáltalán belenéztetek a fenti cikkbe?
nekem miután átfutottam a következő ugrott be:
az MNB a FED buborékgazdaság modellt másolja...
a cikk is kb. erről szól, bár a szerző "buborék" helyett "magasnyomású gazdaságról" ír, de a lényeg kb. ugyanaz
és a boom bust ciklusban a mesterségesen generált boom-ot (azaz a buborékot) legalább ugyanolyan durva bust (azaz összeomlás) követi...
elég régóta nézem, a kb. röhejes szinten lévő un. "ellenzéki" siránkozást, annyi hülyeséget hordanak össze, hogy olvasni is fáj...
és kb. csak a lényeget nem veszik észre:
a jelenlegi kormány sikerpolitikájának a buborékfújás az Achilles sarka, ha vmibe nagyon könnyen bele tudnak bukni az az ha a regnálásuk alatt pukkan ki az általuk fújt buborék...
Tagore
Tagore 2019. 05. 18. 14:34
Előzmény: #3  Törölt felhasználó
#5
Véleményem szerint 1867-ben rendesen mellé (vagy öngól) lôttünk: sikeresen kiegyeztünk, viszont kizártunk, perifériára szoritottunk népeket, ahol a nacionalizmus---majd késôbb a magyarutálat--- uralkodóvá vált. A "haza bölcse" egy rövidlátó politikus volt.....kisértetiesen hasonló napjaink " nagy tudású" vezetôjéhez.
wawa1 2019. 05. 18. 14:01
Törölt hozzászólás
#4
Törölt felhasználó 2019. 05. 18. 10:47
Előzmény: #2  lenyeglato
#3
Pompás idézet!... aztán jött a XIX. század, majd a Kiegyezés. Az akkori monarchikus berendezkedést kellett volna tovább vinni... ez a mából visszatekintve teljesen egyértelmű. Ahogy az is, hogy nem lehetett tovább vinni, mert a Nagy Háború mindent átírt.
lenyeglato 2019. 05. 18. 08:48
Előzmény: #1  portfolio
#2
Berzeviczinek iskolái vannak, De mit is mondott? A politikailag függőségben lévő nemzetek erőteljes kivitele nem fejlett gazdaságukból, hanem kizsákmányolásukból fakad. Roppant tömege megy a pénznek keresztül Magyarországon, de nem marad itt, hanem az osztrák tartományok felé folyik el, és különösen Bécsben halmozódik fel… Ennél fogva kettős baj sújtja Magyarországot: a látszólagos gazdagság tünete, s a kimerült szegénység nyomasztja, mivel az ország elveszti pénzeit és a hevesebb keringésű átmeneti forgalom hatása azt még jobban szegényítvén, a politikai halál válsága felé siet. Amennyire gazdagítják a nemzeteket az ipar és kereskedelem, úgy viszont az ipar és a kereskedelem sem virágozhat ott, ahol a nép a legalsóbb és legnagyobb részét, a nemzet alapját a nyomor sanyargatja. Ennek a legnépesebb osztálynak fogyasztása által ingereltetik a belföldi termékek előállítása. Ez ad életet a belföldi iparnak és forgalomnak, ami azután a külkereskedelem bővebb folyásában is érvényesül. Ahol a szűkös állapotok által lenyomva úgyszólván nem létezik a gazdaság, ott a fogyasztás és a forgalom alapjának ingadozása folytán az arra fektetett ipar, kereskedelem és a közjólét is csak tengődik. A jövedelmi felesleg sem fordítható egészen az adózás céljaira, mert sorsának javítására mindenki törekszik, s öregsége, betegsége és baleset beálltának esetére, továbbá, hogy gyerekeinek valamit hagyhasson, valamely takarítmányt meg akarna takarítani. Másként magán vagy közgyarapodás nem is lehetséges, különösen nem akkor, ha az iparosodásnak ez az egyetlen ingere elvétetik tőle. Az adózó, ezen helyzetének nyomása alatt az állam minden működése bizonytalanná, nehézzé és akadályozottá válik. A köz és magán gyarapodás lehetetlen lesz, az adófizetés pang, hátralékok keletkeznek, lanyhul a szorgalom és felszaporodik a nyomor. (Berzeviczy Gergely: Magyarország kereskedeleméről és iparáról. Első megjelenés: 1796. 212 év, nem elég megtanulni, vagy elég elfelejteni? Megjelent a Magyar Forumban.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek