Klímaharc előtt: Orbán mellélőhet a Mátrai Erőmű átalakításával GAZDASÁG szerző KOVÁCS GÁBOR olvasási idő4 PERC megjelent 2020.01.06. 11:00 A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására. hirdetésAz előző évtized végére a közvélemény és a politika felismerte és elfogadta a klímaváltozás jelentette fenyegetést, a 2020-as évek pedig már az ellenlépésekről fognak szólni. Legalábbis Európában biztosan: az unió eurómilliárdokból állítja át gazdaságát környezetbarát üzemmódra. Eközben a magyar állam megveszi Mészáros Lőrinc cégétől a második legnagyobb hazai energiatermelő, a széntüzelésű Mátrai Erőmű többségi részesedését, és gázüzeműre alakítja át – részben EU-pénzből. A szénerőművek leállítása elkerülhetetlen, a mátrai már rövid távon sem működtethető nyereségesen, és hacsak nem lesz váratlan technológiai áttörés a szén-dioxid tárolásában, ez így is marad. A gázüzemre való átszerelés azonban nem feltétlenül jó ötlet. Különösen úgy, hogy a jelek szerint az állam finanszírozná – mondja Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa. A gázerőművek termelése rugalmasan szabályozható, így képesek kiegyenlíteni a fogyasztási csúcsok és hullámvölgyek energiaigénye közötti különbségeket. Ma elsősorban ezért van rájuk szükség. A következő évtizedben azonban ezt a szerepet az energiatároló megoldások vehetik át. Magyarországnak ezért nem új gáztüzelésű erőművek létesítésére, hanem inkább a meglévők kihasználására kellene koncentrálnia. A másik nagy kérdés, hogy lesz-e a 2030-as években nukleárisenergia-termelés. A szakértő azt tartja valószínűbbnek, hogy az új blokkok végül nem épülnek meg. Ha pedig mégis, jó eséllyel akkor is csak a 2030-as évek közepére, amikor a régi blokkokat leállítják, vagyis nem lesz párhuzamos termelés. A bővítést végző Roszatom ígérete szerint 2020-ban beadják az erőmű terveit engedélyeztetésre a magyar Atomenergia Hivatalnak. Csakhogy a finn társhatóság már többször visszadobta Paks II. ott épülő testvérerőművének terveit. A REKK modelljei szerint egyébként Magyarországnak nincs szüksége Paksra, illetve egyáltalán olyan alaperőműre, amely önmagában és állandó jelleggel a termelés felét adja. Az ország hálózati összeköttetései nagyon jók, a szükségletek importból is kényelmesen fedezhetők. Az európai elektromos hálózat pedig összehangolt, így képes kezelni a megújuló energiaforrások termelésének hektikusságából adódó ingadozásokat. Ami utóbbiakat illeti, az elmúlt években jelentős naperőmű-kapacitások épültek Magyarországon, a szélerőművek telepítését azonban a kormány ellehetetlenítette. Emellett szakmai alapon nem lehet érvelni – véli Mezősi. Éppen hogy minél többféle energiaforrásra lenne szükség, a nyugati példák is azt mutatják, hogy a szél- és a naperőművek jól kiegészítik egymást, a szélenergia ára pedig bizonyos esetekben a napenergiáé alatt van. Biztosan komoly változást hoz majd az új Európai Bizottság által meghirdetett Green Deal. Brüsszel egyre keményebb elvárásokat fog támasztani a tagállamokkal szemben a klímacélok teljesítése érdekében, és ezek mögé pénzügyi ösztönzőket is állít. 2020 és a következő évek nagy kérdése lesz, hogy a tagállamok és a gazdasági szektorok közt hogyan oszlanak majd meg a terhek, és milyen mechanizmusokon keresztül osztja az unió a forrásokat. Az első cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 50 százalékos csökkentése lehet 2030-ra. Ez elérhető, csak pénz kérdése, de „fájni fog” – mondja Mezősi, aki arra figyelmeztet: Magyarországon sok a tennivaló, ezért minél hamarabb hozzá kellene látni. Eközben Oroszország és Ukrajna bejelentette, hogy öt évre meghosszabbítják gázszállítási szerződésüket. A megállapodás azt is jelzi, hogy Moszkva derűlátóan fordul rá a következő évekre, bár nyilván látja, hogy az unió már elindított környezetbarát fordulata mellett a gáz napjai meg vannak számlálva a kontinensen. Egy gázexportőr számára ezért jelenleg az „amit eladhatsz ma, ne halaszd holnapra” filozófia követése az ajánlott – véli Takácsné Tóth Borbála, a REKK főmunkatársa. Az is valószínű, hogy a következő években a Gazprom olcsón adja majd a gázt, hiszen versenyben akar maradni a megújulókkal. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a minap újabb, a Gazprommal kötendő hosszú távú gázszerződést emlegetett. Az előző 2015-ben lejárt, Magyarország azóta évről évre hosszabbít. A kormány igyekezett „kibekkelni”, nem akart elköteleződni az orosz forrás mellett, és „ezért le a kalappal előtte” – mondja Tóth Borbála. Ugyanakkor Oroszország a régiós gázpiac megkerülhetetlen szereplője, a többi ország már megkötötte vele a maga kontraktusát. Nagyon hosszú távra elköteleződni a Gazprom mellett azért a mostani körülmények közt nem lenne észszerű döntés, ugyanis az orosz gáznak egyre inkább van alternatívája. Például a cseppfolyós földgáz (lng), amihez Horvátországban épül a fogadására alkalmas terminál, s az 2021-re várhatóan el is készül. Csak az a kérdés, milyen és mekkora magyar részvétellel. 2019 második felében Európa rengeteg lng-t importált, akadtak olyan nyugat-európai terminálok, amelyekben már kapacitáshiány lépett fel. Az energiahordozó ráadásul olcsón érkezett a földrészre, mert Ázsiában lecsökkent iránta a kereslet. Európa viszont bármikor fel tudja szívni a felesleget, hiszen jó az infrastruktúra, és megfelelő a tározói kapacitás. Így ha a piacon túlkínálat alakul ki, annak a jövőben is Európa lehet a haszonélvezője. Tovább árnyalja az energiaképet, hogy az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat II. megépítése elől immár minden akadály elhárult. Az új év közepén megindulhat a gázszállítás, 2021 végére pedig várhatóan teljes kapacitással fog üzemelni a vezeték. Aminek kiépítése racionális döntés, azon keresztül ugyanis Oroszország olcsóbban eléri a nyugat-európai piacot. Az ukrán tranzit megtartása mellett viszont nincs értelme az országot délről elkerülő Török Áramlat balkáni ágának, amely Magyarországra futna be. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az ukrajnai szállítások mellett azon a vezetéken gyakorlatilag semennyi gáz nem érkezne – ha pedig mégis, akkor a meglévő csövek állnának kihasználatlanul. Magyarországnak az az érdeke, hogy megmaradjon az ukrán tranzit, és ne kelljen új vezetékeket építeni. Az elmúlt években az ország sokat fektetett gázinfrastruktúrába, lényegében bármilyen irányból képes gázt fogadni és bármilyen irányba képes továbbítani.
Eddigi napi minimum 317,20 Vészesen közelíti a 316-os szintet! https://invst.ly/pe85l - R 319,40 G.M pillanatnyilag 3.109.120 Ft-os nem realizált bukóval szánthatja a havas lejtőket. Jó egészséget!
Globalis SzOpus Nyrt.