Financial Forecasts  

 És utána a leasinget elszamolja céges költségként..... 

Persze, minden igaz, amit írtál, de ettől függetlenül sem javasolják, hogy sok pénzt valaki egy helyen tartson

nincs az a gazdag ember, aki 100k dollaronkent masik bankhoz rohangal. ez addig mukodik, amig mondjuk van 300 ezred es elviszed 3 bankba. de akinek 3 millioja van az vigye 30 bankba? teljesen eletszerutlen. gazdag ember nem sok penzt tart eleve. 

Nekem van egy dúsgazdag ismerősöm, nem hajlandó autót venni, csak bérli. Olajcserekor házhoz hozzák a csereautót, nincs gondja a gumicserével, benne van a bérleti szerződésben. Két év után meg leadja és hozza az újabbat.
Barátom az évi két három alkalomra kölcsönzőből hozza  az öltönyét, elég márkás cuccok. Meg is jegyeztük, hogy nagyon jól mehet neki, ha megengedheti magának mindig az újat, de  a fia elszólta magát, hogy kölcsönzős. Szerencséjére átlagos testalkatú, így válogathat is.
Én az évi 10 darab autós kirándulásunk miatt vettem hétszemélyes autót, amivel a többi napon a feleségem jár munkába. Sokkal kisebb is megfelelne, de akkor mivel megyünk kirándulni? Többször gondoltam rá, sokkal jobb lenne kölcsönözni a kirándulásokra, mindig egy két éveset. Csak azért nem teszem, mert 80 km-re van a kölcsönző.
Az agro szektorban van nagyon sok ismerősöm, de annyira drágák már az új gépek, hogy 100 hektár alatt nem nagyon éri meg megvenni, sokan bérlik, vagy bérmunkában csináltatják a munkálatokat.

Rutinosoktól kérdezném: Létezhet olyan eset hogy a tlt lenéz 60-70es tartományba?

Tényleg 3% az infláció és hol? Tudom, hogy a FED meetingeken ezt reklámozzák, de  10y yield nem ezt a várakozást mutatja, illetve azt is érdemes elgondolni, hogy az NVDA meg ezek eddig lejelentették a gigantikus növekedést, és ennyit ment a tőzsde, akkor ezután ha már nem fog havonta 50%-ot növekedni némi túlzással, akkor mi fogja azt az incrementet adni, ami a jelenlegi árazást és a növekedést fent tudná tartani?

Kiszámitanád ezt? 
3%-os inflációnál miért is nem számit növekedésnek évi 10-20%-os cégbevételnövekedés?
ogy jön ki a 60%?

A gazdasági elitnek már régóta ez a terve. Valóban van már egy olyan narratíva, hogy nem kell a magántulajdon teljesen felesleges (Great Reset Klaus Schwab) szinte mindent csak szolgáltatásként kell igénybevenni valakitől akinek mégis csak van magántulajdona. Vannak akik egész életüket albérletben élik le. Na Én ezt nem tudnám elviselni, nekem fontos hogy megéljem a birtoklást, tudva azt ha majd eljön a pillanat amikor távozom ebből a horizontális világból akkor semmit nem viszek el magammal.

Előfizetéses ruházat:
https://www.renttherunway.com/
https://www.mywardrobehq.com/
A robotaxit már hallottuk, a lakhatás pedig már évek óta így megy.

Tulajdonképpen ezzel fent lehet tartani a tőzsdét is, a cégek bevételét is, mint az MS Office.... soha nem csökken a bevételük, mert valójában a cél már nem a "megvásárlás" lesz, vagyis ha az embereket nyomorba, vagy giginflációba taszítod, akkor sem fog csökkenni a bevételük, mert folyamatosan fizetni fognak nekik.

Még mindig nem értem, hogy a termékek ára miért csökkenne.... ha kitoloncolják az olcsó munkakerőt, ha domestic made lesz, ha vám lesz rá.... én pont azt látom, hogy pont az ellenkezője felé megy a dolog: olyan méretrűre nő a tartós dolgoknak az ára (lsd autó, drágább ruhák, stb, a lakhatást ne is említsük), hogy már most elkezdenek rájuk előfieztéses megoldásokat kiépíteni, és a végén nem lesz sem otthonod, sem autód, még saját prémium minőségű ruháid sem, vagyis hiába mondják az embereknek, hogy ne vegyél fel hitelt, vagy hogy legyen 10% a hitelkamat, valójában állandó hitelben leszel, mert semmilyen tulajdonod nem lesz, minden csak bérlet lesz a gazdagoktól.

"Looks like the creator of the Trump memecoin was seeded by deposits from Gate and Binance. These two exchanges do not allow US residents"
Egy utolsó szemfényvesztés egy utolsó Solana rallyhoz...
A kriptók nagyrésze eléggé esik ma már, ami a szombathoz képest meglepő, mert az utóbbi időkben hétvégén többnyire vagy álltak, vagy felfelé mentek.
Esélyes, hogy a jövő héten a beiktatás után minden más is elindul lefelé (kivétel lehet a gáz és olaj).

Először az elsőben, aztán a másodikban.

ui. a tőzsdét illetően, rossz helyen járunk szerintem,  tegnap Trump saját coint indítottt és 300%-ot ment egy este alat.
https://decrypt.co/301691/donald-trump-drops-solana-meme-coin
A LinkedIn-en valaki a poszt alatt  a következőt írta: "The first time in history a president is officially scamming his citizens! 😂😂😂"
Eddig a szakértők azon problémáztak, hogy a bond market mennyiben alternatíva a tőzsdéhez képest.... :-)

Árcsökkenés termékekben vagy a tőzsdén?

Ennek valahol végének kell lennie, általában minden rendszer magában hordozza a saját bukásának a kulcsát is....
Abban is egyetértek, hogy az ellátási láncok teljesen mások voltak, meg az egész világ is: a customer value volt a lényeg, most pedig a shareholder value, és az embereknek kezd nagyon elege lenni, hogy minden milyen vacak, és drága is. Ami külön érdekes volt, hogy tegnap a CNN feltette Bernie Sanders tartott  meghallgatást valami Treasury jelölttel, szó esett a credit card hitelkamat 10%-ban való maximalizálásában, ki fogja a többit fizetni, (a bankok le fognak a maradékról mondani, miközben Jamie Dimon már azon örült előre, hogy dereguláció lesz, nem hiszem, hogy erre számított ),  arról nem beszélve, hogy a komment szekcióban megint kitört a gyűlöletháború, az emberek nem arra figyeltek, hogy BS azzal kezdte, hogy 3 ember 1 trillió USD-vel annyi vagyonnal rendelkezik, mint a az alsó 170 millió, hanem azzal, hogy BS-nek 3 millió USD-s háza van, és ezért majdnem meg akarták lincselni , írtam valakinek, aki ezen pörgött,és azt írta nekem, hogy én ignorace-el viseltetek a dolog iránt,  hogy elfelejtette a néhány nullát 300 billion*3 és a 3 million között. Valahol nem stimmel ez az egész dolog, ezek az emberek nagyon dühösek, adókedvezmény a gazdagoknak, intézémények leépítése, de vám mindenre, ami ezeket az embereket eltartja (érdekes volt egy másik beszélgetés, ahol az emberek arról csevegtek,hogy ha valami elkoszolódik,a kkor azt csak simán kidobják, mert a Costco-ban vagy hol 1-4 USD pótolni.... Európában azt mi meg szokuk tisztítani.... ezek mit gondolnak, hogy az honnan van). Szóval, az emberket nem bántja, hogy Musk-Zuckerberg-Besos-nak mennyije van, csak az, hogy egy közszolga, aki könyveket írt, ahogy mások írták, tanult, és egész életében ezt csinálta (lehet, hogy más is volt benne, én nem ismerem a teljes sztoriját, de a 400 billion-hoz képest akkor is rounding difference),  vett magának egy szép házat, olyan polgárháborús érzetet kelt, ahol az átlag, becsületesen dolgozgató embereket fogják üldözni.
 Tegnap este eszembe jutott, amit Placi82 egyszer írt hogy a világot fel fogják osztani US- Oroszo-Kína tengely mentén, és az EU szerintem közéjük fog szorulni nagyon komolyan. Sem gazdasági, sem katonai, sem semmilyen felkészültség nincsen, a finn pm nyilatkozott talán a legértelmesebben, hogy érdemes lenne elkezdeni védelemre többet költeni. Ő valahogy érti, hogy a nagyobb bot elve fog számítani idővel.
Nem tudom, vagy tényleg polgárháború lesz ebből, vagy pedig napi káoszmanagement, ahol mindig az aktuális headlineok szerint fogják igazítani a politikát attól függően, hogy mi néz ki jól a PR-ban, és minden kiszámíthatlan kezd majd  lenni ... lsd a mostani TikTok ban problémája. Szerintem ez is költséges a cégeknek: ha valaki elkezdett mondjuk a marketing stratégiában komolyan költeni a TikTok-ban-re, akkor cancel az egész.... cégként, vállalkozásként erre nem lehet építeni.

Pont én is arra gondoltam, hogy mi lesz ennek a vége. Szép hosszú árcsökkenés. Én már sok esetben azt látom, hogy ilyen valós árdrágulás mellett (infláció), hogy lehet az, hogy nagyon sok elemző magasztalja az egyes cégek éves 10-20%-os bevételnövekedését, amikor legalább 60-80% lenne az indokolt. 

Teljesen máshogy néztek ki a termelési láncok Harding idején, más tényezőkről nem is beszélve. A maga módján tényleg ironikus, hogy Trump védelmére hoz fel egy olyan korszakot, amiről mindenkinek tényleg az azt lezáró nagy összeomlás jut eszébe. 

Ennek a logikanak lehet egesz mas a kovetkezmenye: peldaul az 1929-es nagy tozsdei osszeomlas.
Akkor az amerikai ipar/agri vedelmere meghoztak a  Smoot-Hawley vamtorvenyt, 
ami 20%-al megemelte 20.000 termekre a vamokat 1930 jan-tol;   
amde a piac mar fel evvel elobb elkezdte  bediszkontalni a hatasat;  
es 1929 oktoberben a tozsde osszeomlott.
Ennek kovetkezmenye a Great Depression volt, hamarosan nagy munkanelkuliseg, cegek es bankok
osszeomlasa, tomeges  nyomorusag 1930-33 kozott. 
Es persze a 4 ev alatt osszesen   -89% tozsdei crash.

 

"Miért hasonlít a „zúgó húszas évek” korszaka a maihoz?

 

Írta: Pete Carmasino, a Chaikin Analytics vezető piaci stratégája

 

A Republikánus Párt tagja, Warren Harding 1921-ben vette át az elnöki posztot... Az Egyesült Államok gazdasága akkoriban gyenge volt. Az ország sok pénzt költött az első világháborúban. Egyes becslések szerint GDP-jének több mint felét költötte a háborús erőfeszítések finanszírozására. De Harding egy egyszerű lencsén keresztül látta a dolgokat... Hitt abban, hogy az Egyesült Államok virágzik, ha segítheti az amerikai vállalkozások növekedését. Donald Trump ma megválasztott elnökhöz hasonlóan Harding is összeállított egy csapatot, hogy segítsen neki ebben. Herbert Hoovert választotta a Kereskedelmi Minisztérium vezetésére. És Andrew Mellont bízta meg az Egyesült Államok kincstárának élével. Céljuk egyértelmű volt... Vezesd úgy az Egyesült Államokat, mint egy üzletet – csökkentsd a költségeket és lendítsd fel a növekedést.

  Ismerősen hangzik, igaz?
Ha engem kérdezel, ez nagyjából olyan, mint amit Trump elképzelt Elon Musk és Vivek Ramaswamy vállalkozókkal.
Harding lett az első amerikai elnök, aki költségvetést nyújtott be a Kongresszusnak. Csapata is csökkentette az adókulcsokat. De az egyik legnagyobb lépése az 1921-es sürgősségi vámtörvény előmozdítása volt...
Ez az ideiglenes intézkedés megvédte az amerikai farmereket az olcsó importtól.
A búza ára 2,50 dollárról 1 dollár alá esett vékaként 1921 végére.
A vám ideiglenesen megállította a vérzést. És ami fontos, ez megnyitotta az utat a Fordney-McCumber 1922-es vámtörvény előtt, hogy az amerikai farmerek mentőövévé váljon...
Képzeld el, ahogy a megélhetésed a szeme láttára omlik össze. Az amerikai gazdálkodók szembesültek ezzel a helyzettel az I. világháború után. És ennek természetesen országszerte volt a hatása...
Amikor a farmok virágzottak, egész közösségek virágozhattak. Az iskolák nyitva maradhatnának. És a vállalkozások továbbra is működhetnek Amerika minden főutcáján.
Ezek a tarifák tehát nem csak a gazdaságokat mentették meg. Megőrizték Amerika szívvidékét .
A Fordney-McCumber vámtörvény értelmében az adóköteles amerikai importok átlagos kulcsa 38,5%-ra ugrott. Kontextusban az átlag ma 4% körül van. Tehát a 38,5% ehhez képest hatalmas.
Ezek a tarifák sok tekintetben segítették az amerikai vállalkozásokat. Vegyük például az autótulajdont...
Röviden, a vámok megvédték az amerikai autógyártókat a külföldi versenytől. Lehetővé tették az autógyártók számára, hogy növeljék a termelést és csökkentsék költségeiket.
A Ford Motor (F) T-modellje kiváló példa erre. Az ikonikus autó ára az 1908-as 850 dollárról 1924-re 290 dollárra esett. Ez sokkal megfizethetőbbé tette az autókat az átlagos amerikai számára.
Az eredmények megdöbbentőek voltak...
1921-ben 9 millió autó járta körbe Amerika útjait. Az évtized végére ez a szám több mint 27 millióra emelkedett.
1929-ben minden ötödik amerikainak volt autója. Összehasonlításképpen: akkoriban csak minden 37 angol állampolgárból 1 és 40 francia állampolgárból 1 rendelkezett autóval.
A vámok a kapcsolódó iparágakat is fellendítették...
A gumiabroncs-gyártás fellendült. Az acél iránti kereslet megnőtt. Az olajfogyasztás drámaian emelkedett. Ez tovagyűrűző hatást váltott ki az egész gazdaságban.
Az amerikaiak is sok háztartási cikket vezettek be vagy fejlesztettek abban az időszakban...
A rádiók tulajdonlása az egekbe szökött. Az amerikaiaknak 1920-ban mindössze 60 000 rádiójuk volt 1929-ben 10 millióra. Az elektromos hűtőszekrények és mosógépek is sok otthonba kerültek.
Kösd össze a pontokat...
Valakinek el kellett készítenie mindezt.
Az Egyesült Államokban megugrott a gyártási munkahelyek száma. Ez gazdasági fellendülést hozott. A többi pedig történelem.
Számunkra a tanulság egyértelmű...
A tarifák hatékony eszközök lehetnek. Megvédhetik a sebezhető iparágakat a külföldi versenytől. Lehetővé teszik az amerikai vállalkozások számára az alkalmazkodást, az innovációt, a növekedést és a virágzást.
Röviden, ez a két vám az 1920-as évek elején megmutatta, hogy az okos politika miként képes valódi változást elérni az amerikaiak életében.
A mai globális gazdaságban gyakran elfelejtjük ezt a leckét. De néha egy kis védelem sokat segíthet. Sok amerikai számára ez lehet a különbség a túlélés és az összeomlás között.
Ezek a lépések határozták meg a Roaring Twenties kezdetét. És a gazdaság gyorsan fellendült.
Calvin Coolidge vette át az elnöki posztot, amikor Harding 1923-ban meghalt.
Folytatta a növekedést. És az adócsökkentésre összpontosított. Ő vezette az országot, amikor a Kongresszus két nagy törvényt fogadott el – az 1924-es és az 1926-os bevételi törvényt.
Nem kell minden egyes törvény részleteibe belemennem. Lényegében csökkentik az összes amerikai adóját. A legmagasabb adókulcs az 1921-es 73%-ról az évtized végére 24%-ra esett.
Coolidge is alacsonyan tartotta a kiadásokat. És miközben ő vezette az országot, az Egyesült Államok költségvetése csökkent.
Most már ismerjük a múltat. És miután Trump második beiktatása a sarkon van, tudjuk, hogy ez hogyan kapcsolódik a mai naphoz.
Függetlenül attól, hogy mit gondol Trumpról, egy üzletbarát adminisztráció felé tartunk. Befektetőként tehát a mi dolgunk, hogy kiderítsük, hogyan lehet pénzt keresni ebből a váltásból."