"Az egyéni nyugdíj és EÜ járulék megmaradt, tehát nem mondta fel a szolgáltatás kötelező jellegét" . A nyugdíj már csak "adható" (nem jár alanyi jogon), az EÜ szolgáltatásokból meg most próbálnak több százezer embert kipöckölni.
Az egyéni nyugdíj és EÜ járulék megmaradt, tehát nem mondta fel a szolgáltatás kötelező jellegét. Ha mindkét jogcímen megtartana 0,1% járulékot akkor is kell szolgáltatnia. A nyújtott szolgáltatás minősége és összegbelisége meg nincs előírva sehol. Ezért mondom, higy effektíve mindegy kinek hívjuk. Közgazdaságilag a termelőkre és a fogyasztókra gyakorolt hatás az érdekes.
"Viszont megteheti, higy adónak NEVEZI át - lásd szocho -, ugyanazt
finanszírozza belőle, a piaci folyamatokra pont ugyanolyan hatása van,
mintha járuléknak hívná." . De ugye ez azt jelenti, hogy felmondta a szolgáltatás kötelező jellegét?
Viszont megteheti, higy adónak NEVEZI át - lásd szocho -, ugyanazt finanszírozza belőle, a piaci folyamatokra pont ugyanolyan hatása van, mintha járuléknak hívná. Semmilyen hatással nincs az állam kiadási szerkezetére és bevételeire az, hogy minek hívja, közgazdasági hatása ugyanaz. És akkor harmadszor is leírom, tisztában vagyok a jelentésbeli különbséggel és a tartalmával is, viszont még nem láttam van közgazdasági teóriát, amely külön foglalkozott volna a járulékkal.
Nem csak jogi különbség, hanem közgazdasági is, a járulékkal szemben kötelezettség áll, tehát az államnál kvázi adósságot keletkeztet a polgárral szemben, míg az adónál nincs ilyen, azzal bizonyos keretek között azt csinál amit akar. Pl. a befolyó járulékokat el kell költenie a kórházakra, nyugdíjra, stb., míg az adót odaadhatja Lőrincnek. Azok az elemzések amiket láttál, vélhetőleg azért kezelték egyben, mert csak az állam adósságával, költségvetésével, stb. foglalkoztak, de ettől még az adó közgazdaságilag is más kategória. Normális országokban a járulékok meg vannak címkézve, tehát a kormány nem költheti el más célokra, már csak ezért is indokolt a külön kezelése.
Az adó felhasználása nem célhoz kötött, míg a járuléké igen. A járulék "címkézett" bevétel, arra lehet felhasználni amire beszedték. Nem adó, viszont adó módjára behajtható.
Azok miből élnek? . Nem beszélve arról, hogy ők MENTESÜLNEK a 7500 megfizetése alól. . Nézd a hajléktalant, én nem igazán ismerek olyat aki nem cigizik és nem iszik alkoholt. . de valahogyan arra mégis összeszedi azt a napi pár százat.....
Erre is lószart. Az adó az a kötelező jellegű befizetés, amiért nem jár konkrétan nevesített szolgáltatás. A járulék meg az a kötelező jellegű befizetés, amiért nevesített konkrét szolgáltatás jár.
a régi "alkotmányunk" nagyon rossz emlékeket ébresztett, a mosatni alaptörvényünkben pedig mindössze egy lényeges mondat van: az amely arról rendelkezik,. hogy a nemzetközi szerződés hatálya eső kérdésekben (ez lenne kb. minden lényeges kérdés) a nemzetközi joganyag az irányadó
Fidesz rendbe rakta az országot