Az április végi adatok alapján összesen 79,1 M$-nyi magyar papír volt az alapban. Ti 65 M$-ról írtok. A két érték közötti különbséget jó közelítéssel magyarázza az időközben bekövetkező BUX-esés, természetesen változatlan portfóliót feltételezve. Persze nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy ez így is történt, de elég valószínűtlennek tűnne egy nagy, régióba fektető alap részéről, hogy az egyik - viszonylag nagy súlyú - portfólió elemét teljesen lenullázza, miközben a többit változatlanul hagyja. E feltételezést az is alátámasztja, hogy az augusztus 30-ai hírlevelük - ha számokban nem is -, de tesz említést a MOL-ról.
Felszámolják a Baring kelet-európai alapját
Ugrás a cikkhezMint arról a Portfolio.hu is beszámolt korábban, a 322 millió dolláros Kelet-Európára specializálódott tőzsdére bevezetett részvénytársasági formában működő Baring alap részvényeit az utóbbi időben arbitrázs céllal kezdték vásárolni, mivel a részvény árfolyama és az egy részvényre jutó nettó eszközérték között jelentős különbség volt. A Laxey által vezetett tulajdonosi kör a befektetési társaság felszámolását szerette volna elérni, hiszen ez esetben a részvényesek - eladva az alap tulajdonában lévő részvényeket - az eszközértékhez jutva jelentős extra nyereséget érhettek el.
A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy az alapot felszámolják, de a felszámolással egyidejűleg alapítanak egy új, az eredetivel megegyező összetételű alapot, melybe a maradni szándékozó részvényesek betehetik a tőkéjüket. Az alap felszámolásának költségeit a kilépés mellett szavazó részvényesek állják, és a kilépők további 2 %-os büntetőjutalékot lesznek kötelesek fizetni az új alap javára.
Az eredeti alap eszközeinek körülbelül 20%-a volt magyar papírokban, jellemzően OTP-ben, MATÁV-ban és Richterben. Ez kb. 65 millió dollárt (15.5 mrd Ft) jelent, melynek egy részét a felszámolás kapcsán a kilépők kifizetése miatt a közeljövőben várhatóan likvidálni fogják.