A kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. két helyen, Makó és Pusztaszer térségében végez földgázkutatást nagy mélységig lehatolni képes berendezések segítségével.
A kanadaiaknak is bőven van földgázuk, különösen Albertában, azaz pont az oilsandok közelében. Ez szerintem nem egy probléma, amit itt a cikkben írnak (azaz hogy nem lesz elég földgáz). Nagy túlkínálat van földgázból mind Kanadában, mind az USA-ban, rengeteg a feltörekvő gáztermelő cég, és alacsony a gázár.
Az oilsandcégeknél szerintem inkább 2 másik fő probléma lehet:
1. költségszint (különösen a technológiailag nehezebb feladatok jelentő sandoknál, illetve ahol esetleg környezetvédelmi problémák lépnek fel)
2. olajár
A kitermelés önköltsége 20 dollár felett van (nehezebb esetekben jóval felette), úgyhogy nem mindegy, mennyi az olajár. Ráadásul amit termelnek az nem könnyűolaj (tehát nem az a WTO, amit hallunk a hírekben), hanem annál olcsóbb nehézolaj ill. (még olcsóbb) bitumen.
Emellett sok ilyen projekt még a fejlesztési fázisban (azaz a termelés megindulása előtt) tart, úgyhogy még ez is kockázatot jelent. Persze ezekkel szemben áll, hogy nagyon sok olajuk van.
Business Model : a crash scenario for the Athabasca Oil Sands
More problematic is the business model assumed for the development of the Athabasca Oil Sands. Indeed, the exploitation of the bitumen and the production of syntetic oil from this bitumen consume a massive amount of heat and hydrogen, these both components coming from natural gas for the moment.
The real question is to know if the Canadian production of natural gas will be enough to ensure the continuation of the Oil Sand activities. For the moment, nothing seems to prove that the economical and technical models would be valuable at long-term.
ez azért érdekes - Iránban is lehet még olajpala (tar sands), nekik földgázuk is van. Mezopotámia arrafelé volt - kérdés, mennyi olajpala van még. A sah rezsimje biztosan engedett be geológusokat a Nyugatról. Na keresek már vmi geológus szakfolyóiratot :)
Kösz, de arról pl. nem hallottam, amit Monster írt, érdemes az Ő szempontjára nagyon figyelni.
Államosítás:
Például a ma délutáni Bolgár Györgybe máris betelefonált valaki, hogy államosítani kellene.
Ez egy világklasszis készlet
(nem tudom létezik-e ma nagyobb Európában. USA-ban az egyik mai menő gázrégióban, a Barnett Shalen van hasonló mennyiségű gáz, és ilyen nagyságú mezőből úgy tudom kb. 4-5 volt az egész USÁ-ban). Úgyhogy nagy a csábítás. Több mint 50 évre biztosíthatná Magyarország minden gázszükségletét... Ezt a mezőt igazából csak megtalálni volt iszonyú nehéz (és kellettek hozzá worldclass szakemberek), kitermelni már jóval könnyebb :))
Ráadásul 2 évenként szoktuk hosszabbítani a koncessziót (legalábbis eddig úgy volt). Mit mondjak? :)) - ez sem egy igazán nagyvonalú gesztus (bár ha srófolni akarjuk őket, akkor előnyös).
De azért én is bízom benne: csak nem leszünk akkora világraszóló bunkók, hogy megvonjuk a koncesszió meghosszabbítását.
Ez a cég már a 80-as években is a tőzsdén volt, csak behalt a részvénye (nem tudom miért), és egy alvó papír volt 2005-ig. Pár idős szaki vezette a céget, remek tudással, csak sokáig tartott, amíg valamiben dobbantani tudtak. De ezzel megütötték a főnyereményt!
A mai sztori 2005 nyarán már ismert volt , a smart investorok akkor léptek be.
Én 2005 novemberében hallottam róla először (akkor csak 11Tcf gázról tudtak, ami mára többszörösére nőtt). Még akkor is nagyot lehetett volna keresni vele, csak nem volt jó kanadai elérésem, USA-ban meg nem kellően likvid papír volt. Ma viszont már széles körben ismert az amerikai tőzsdéken, a menő privát investorok, és a kisméretű befektető cégek biztos, hogy mind ismerik. Igaz azonban, hogy a nagy alapok általában még csak korlátozottan ill kevéssé szoktak belépni ilyen cégekbe, mert nem szeretik az ekkora kockázatot. Jobban szeretnek akkor belépni, mikor már nyugodtan megy a termelés. USA alappiacokra (NYSE/AMEX/ NASDAQ) sincs még bevezetbe, USA-ban még mindig OTC papír, azaz ebben is van még tartalék.
Chartjait megnézheted akármilyen bontásban, ha pl. rámész a bigcharts.com-ra, és beírod a CA:FO szimbólumot a szimbólumkeresőbe.
vicuna,
le a kalappal, nagyon alapos rövid összegzést adtál
az államosítás esélye nekem eszembe se jutott, szerintem ez jelentéktelen kockázati tényező
én csak max éves chartokat tudtam elérni, már korábban is a tőzsdén volt?
Igazából úgy egy éve volt érdemes :)) A Falcon nem ma, hanem akkor volt sztori a kanadai tőzsdén.
Jelenleg rövidtávra nézve szeintem elég reálisan van árazva. Nem tom, talán tudod, hogy ez egy elég régi cég (amely sokadvirágzását kezdte meg ezzel a projekttel). Ezért igen sok részvénye van, kb. 450M (sőt "fully diluted" értelemben, azaz beváltható opciókkal ill. más részvényre konvertálható papírokkal együtt 500M). Emiatt a teljes piaci kapitalizációja már ma is elég magas: 1,5Mrd dollár körül van. A még nem termelő ásványkincs cégek közül alig van ennél magasabb a világon. Én igazából egyetlenegyet ismerek csak: a világ legjobb urán explorere, az ausztrál Paladin Resources kapitalizációja kb. 3,5Mrd dollár.
De ez egyedi eset. Vele szemben pl. a legnagyobb új aranylerakatokat megtaláló 2 cég, a Novagold kb. 1,6Mrd és a Northern Dynasty 0,7Mrd kapitalizációval jócskán elmarad ettől. A legnagyobb olaj-, réz stb. felfedezésekkel rendelkező, és még nem termelő cégek szintén jócskán 1,5Mrd alattiak (legalábbis akik USA/Kanada/Xetra tőzsdén vannak, az ázsiai piacokat nem ismerem).
Emellett az ár már hosszú ideje egy range-ben mozog, ez is azt mutatja, hogy egyensúlyi árról van szó.
Hosszútáv:
Itt más a helyzet, hosszútávon általában az a papírforma, hogy felértékelődik az ilyenfajta cégek döntő része. A projekt előrehaladásával, a termelés megindulásával törvényszerűen fel kell értékelődnie, hacsak nem érvényesül valamelyik fontos kockázati tényező. Itt 5 ilyen lehet szerintem:
1. magyar kormány nem hosszabbítja a koncessziót (azaz kvázi államosítjuk a projektet). Ez egyébként iszonyú barbár dolog lenne, ilyet csak 1-2 helyen csinálnak a világon (pl. Venezuelában, Castro barát elnökkel). Hosszú időre leírnánk magunkat a nyugati olaj/gáz/bányászati üzletemberek előtt. De Orbántól én még ezt is el tudnám képzelni.
2. CEO: a Falcon CEO-ja, Bruner elég ellentmondásos személyiség, volt elnök klasszis cégnél (Ultra Petroleum) de bukó cégnél is (Gasco). USA tőzsdefórumon kiszámíthatatlannak nevezték azok a befektetők, akiknek olvastam a róla való beszélgetésüket. De az persze egyértelmű, hogy nagy tapasztalata van.
3. higítás: tavaly elég szépen higították a részvényeket (felment a számuk 350M-ről 450M-re); igaz ez nagyrészt indokolt, mert a projekt beindításakor nagyon sok pénzre van szükség.
4. Technikai kockázatok (mennyire gazdaságosan termelhető)
5. gázár: gázból helyi piacok vannak, szvsz az európai piac jó a Falconnak (sokkal jobb, mint az USA, erős túlkínálattal nagy versennyel), ebben szvsz kevésbé van kockázat.
Összefoglalva:
én arra tippelek, hogy hosszútávon megéri, fel fog menni, hacsak nem államosítjuk őket, vagy nem történik valami nagyon nagy technikai gubanc. Idővel (pár év alatt) szépen felmehet, 10Mrd USD kapitalizáció fölé is.
De azért be van árazva a projekt, USA/Kanada tőzsdén már jóval korábban híres lett, mint nálunk a rádióban :)) Azaz megkérik az árát, nem egy ingyenvacsora, vannak jobb fogások is az USA tőzsdén.
Technikailag érdemes lehet figyelni a range-ből forgalommal való kitörést: talán ez az egyik legesélyesebb módszer.
Azt mondta az igazgatójuk, hogy még 5-6 hónap, hogy kiderüljön, ki tudják-e termelni a gázt.
Sztem addig, amíg ez nem derül ki, 50% esély van arra, hogy jó lesz:D
FALCON Oil and Gas Ltd.
Vajon érdemes-e venni a Falcon papírjaiból?