A Kúria döntése szerint ezentúl a strómanok és a cégeket ténylegesen a háttérből irányító árnyékvezetők saját vagyonukkal vonhatók felelősségre.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által indított perben a Fővárosi Ítélőtábla, hivatkozva a Kúria döntésére először mondta ki, hogy egy felszámolás során megszűnő cég névleges vezetője, vagyis strómanja és a háttérből irányító árnyékvezető is személyesen felelős a vállalkozás kifizetetlen tartozásaiért.
A konkrét esetben a vezetők a tartozások kifizetése helyett egy megkérdőjelezhető valóságtartalmú kölcsönszerződéssel menekítettek volna ki tizenöt millió forintot a cégből.
A bíróság határozata szerint a törvények megkerülésére nem jutalmazható azzal, hogy a névleges vezető mentesül a felelősség alól, a valódi vezető pedig nem tehető felelőssé. Vagyis a stróman hiába védekezik azzal, hogy „én csak a nevemet adtam, és valójában semmit nem csináltam a cégben, és semmiről nem is tudtam”.
Az árnyékvezető sem mentesülhet a következmények alól, azért mert ugyan nem szerepel a cégnyilvántartásban, de a háttérben „megbújva” a valóságban ő irányítja a vállalkozást. Az adóhatóság saját közlése szerint a jövőben folyamatosan pereket fog indítani a névleges és az árnyékvezetők kártérítési felelősségének megállapítása miatt.
Erősödő Phylaxia