Valaki aki nem hiszi el, tegyen feljelentést ellenem, mert szivesen megosztom, hogyan kell 5 milliárd ft-t szervezett bűnőzésben ellopni, úgy hogy a rendőrség ne ismerje fel a Bűncselekményt.
Az OPIMUS RT. vezetői egy gazdasági bűncselekményben vettek részt.
Szervezett bűnőzésben el fogják tüntetni a részvényesek vagyonát, ugyanúgy mint elődeik tették.
Az én állításom az elejétől fogva az volt, hogy a nem realizált bukót úgy kell egy spekinek is kezelnie, mintha realizált lenne. Nem mondhatod azt, hogy nem realizáltam, tehát nem buktam. És erre írtam annyit érvként, hogy egy gazdálkodó szervezet elszámolásában is így kell eljárni (persze nem részleteztem, hogy kinek, milyen típusú termékeknél, milyen szinten, és pontosan hogyan könyvelve stb. stb.).
Ezt az állításomat továbbra is tartom, az utóbbival együtt.
Megjegyzem, pontosan egyébként úgy kell elszámolni a szóban forgó tételeket (ezt a lépést lent kihagytam, mert nem akartam részletezni, bonyolítani), hogy a 3-as, 4-es számlacsoport követelésekkel, kötelezettségekkel szemben számolod el az elszámolási betéten keletkezett levonást/jóváírást. Majd pedig időbeli elhatárolással szemben könyveled a menetközbeni bukót/nyerőt, mint pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai/nyereségei.
Akkor pedig mi a gond?
Nézd meg a fejezet címeket is. 7.§ leírja hogyan kell értékelni és milyen gyakorisággal. (A cég belső szabályzata szerint. Persze a tv. keretein belül.)
A 9.§ pedig leírja a könyvvezetés szabályait. (9/B.§ kiemelten a hatit)
Emberi nyelvre lefordítva, a 0-ásban nyílvántartod az értékelési szabályok szerint, a mérlegben pedig pozi zárás után kimutatod.
A mi viszonylatunkban is ugyanez van. Nyílvántartjuk, tudjuk miben hogy állunk. De amikor pozi zárás van, akkor realizálunk.
"Megkönnyítené a helyzetemet, ha a továbbiakban előbb átgondolnád, mi is a véleményed és nem 2-3 hsz-ben fejtenéd ki sokszor követhetetlen ellentmondásos módon"
:)
Írtam, hogy nem zavar, ha ünnepled magad. Szvsz csak kiröhögteted magad azokkal, akik otthonosan mozognak a témában. A szurkolók pedig szimpátia alapján döntenek. Tehát én nyugodt szívvel rábízom az olvasóra a döntést. Ez a "7. §22 (1)23 „ nem tudom honnan való. A végrehajtási rendelet ugyanis nem ezt írja elő. Idézem mit ír elő:
szintén 9/B. §
„(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve a opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor – az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor – jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.“
Tehát I-IV. szla osztályon belül kell könyvelni, eredményt nem érintő módon. (Ahogy azt eddig is írtam, de nincs kedvem sokat ismételgetni magam.)
Egyébként érdekelne, hogy az általad idézett 7. §22 (1)23 honnan való.
Megkönnyítené a helyzetemet, ha a továbbiakban előbb átgondolnád, mi is a véleményed és nem 2-3 hsz-ben fejtenéd ki sokszor követhetetlen ellentmondásos módon. Nem sürgetlek, inkább írj kevesebb átgondolt, mint sok átgondolatlan véleményt.
Hazudni, beültetni, ezen kívül semmit nem tud! Régi nick ő, monk, elcamino.annyi essze nincs, ha már a 3. Nick nevével jön ki, hogy legalább másképp fogalmazna....
"7. §22 (1)23 A befektetési alap eszközeit és a javára kötött származtatott ügyleteket (határidős, opciós és swap ügyleteket) a Kbftv. előírásai szerinti gyakorisággal és az alapján, valamint a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével elkészített - a befektetési alap Tv. szerinti számviteli politikájának részét képező - értékelési szabályoknak megfelelően a letétkezelő (illetve ingatlanok esetében az ingatlanértékelő szervezet) által meghatározott piaci értéken kell értékelni.
...
(4) A származtatott ügyletek piaci értékének az ügylet jövőben várható nyereségét vagy veszteségét kell tekinteni, amely értéken a le nem zárt ügylet - mint pozíció - továbbértékesíthető. Az ügylet piaci árának meghatározásánál figyelembe kell venni többek között:
a) határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum piaci ára és határidős kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegét"
Nem tudom, minek görcsölsz még.
Egy alapnak teljesen nyilvánvalóan el kell számolnia a nyitott pozi nem realizált nyerőjét és bukóját is.
Nem kell, hogy elismerd, hogy (megint) tévedtél. Mindenki látja.
"9/B. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani......"
Ez szerinted mit jelent?
Szerintem azt, ami le van írva (amit sose vitattam, sőt én írtam ide le korábban más miatt), hogy a határidős ügylet az mérlegen kívüli tétel. Ennyit tartalmaz. Azt NEM, hogy az abból eredő napi veszteséget/nyereséget miként kell elszámolnod. Megjegyzem, nem csak az alapok esetében igaz, hogy a hatis pozi mérlegen kívüli tétel (nézd csak meg az OTP bármelyik jelentését - ott szerepel benne merlegen kívül a nyitott hatis és swap kötésállomány).
"9/B. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani......"
Ez szerinted mit jelent?
Szerintem azt, ami le van írva (amit sose vitattam, sőt én írtam ide le korábban más miatt), hogy a határidős ügylet az mérlegen kívüli tétel. Ennyit tartalmaz. Azt NEM, hogy az abból eredő napi veszteséget/nyereséget miként kell elszámolnod. Megjegyzem, nem csak az alapok esetében (nézd csak meg az OTP bármelyik jelentését - ott szerepel benne merlegen kívül a nyiott kötésállomány).
A napi elszámolású határidős poziknál nem tehetsz mást a nyitott poziknál se, NINT ELSZÁMOLNI! Hiszen a pénzt vonják ill. beérkezik s zámládra. Azt nem lehet nem lekönyvelni...
Értem, hogy nem bírod beismerni, hogy tévedtél, de a számviteli törvény tök egyértelmű.
A határidős pozik mérlegen kívül vannak nyilvántartva a kötési árfolyamon.
A nyitott pozik miatt keletkező nem realizált veszteséget/nyereséget pedig a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása/nyeresége -ként kell elszámolni.
Le van írva.
egyértelműen leírt dolgokkal kapcsolatban nem fogok vitatkozni. És ha nem akarod magadat tovább égetni, akkor te se teszed. Tudod, azzal csak magadat járatod le, ha azt vitatod, hogy az ég kék.
nem hallottam novemberre ígért bejelentést. mit tudsz? mivel kapcsolatos? bróker mit mondott? az nem elég indok, hogy figyelj rá, emiatt senki nem fog egy elfelejtett főtolvajpapírra koncentrálni. az is gyanús, hogy a concorde-os broki egyáltalán ismeri ezt a papírt.
:)
Kérdésem az nincs. De arra felhívom a figyelmet, hogy a számviteli törvényt tévesen értelmezed! :)
Én inkább az olvasóra bízom, ítélje meg mi jó, mi rossz. :)
A számviteli törvényt vizsgáljuk inkább összefüggéseiben.
„59/A. §250 (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - a számviteli politikájában rögzített döntése szerint - a pénzügyi instrumentumok (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott körére alkalmazhatja az e §-ban, valamint az 59/B-59/F. §-okban előírt valós értéken történő értékelés szabályait.“
Ha értelmezzük, akkor amire hivatkozol, azt (59/F) megengedi alkalmazni általában. (alkalmazhatja!!!)
Tehát elhibázott értelmezés, ha valaki úgy gondolja, hogy „kell“ !
(„Tehát pont azt kell tenni, amit írtam...“)
A számviteli törvény megjelenése után a kormányrendelet kizárólag az alapok számvitelét szigorúbban szabályozza. (Mint végrehajtási rendelet!)
Emlékeztetlek, hogy te hivatkoztál az alapok számvitelére. (Tudod, amihez én nem értek, amivel kapcsolatban hülyeség, amit írtam! :D) Ezért vettem elő az alapok szabályozását.
A hierarchia pedig nem azt jelenti, hogy azt kell alkalmazni, ami neked szimpatikusabb! :)
Akit e témakör érdekel mélyebben, az a leírt vélemények, ill. a hivatkozások alapján nyugodtan kialakíthatja a saját véleményét. Nekem a továbbiakban nincs kedvem rágni ezt a csontot. Részemről kifejtettem, hogy akár bukónak is tekintheti bárki a minuszos pozikat. Csupán a szakmai hivatkozást vitattam kifejtett véleményem és jogszabályok alapján. (Amit szintén nem kell elfogadni. :D Csupán alkalmazni kell! :D )
Hogy mit akartam a számviteli törvény beidézett részével mondani? Azt, ami le van benne írva: hogy egy nyitott határidős pozi NEM REALIZÁLT nyereségét/veszteségét pénzügyi műveletek egyéb bevétele/ráfordítása -ként kell elszámolni.
Te azt írtad nem. Én meg igazoltam, hogy baromira rossz, amit írtál. Ennyi történt.
1. Ez egy kormányrendelet. Ha ismernéd a jogi hierachiát, akkor tudhatnád, hogy a törvény a kormányrendelet felett áll.
2. De nincs ellentmondás sem! Ez arról szól, hogy a nyitott határidős pozit mérlegen kívül kell nyilvántartani a kötési árfolyamon. A számviteli törvény meg előírja, hogy pénzügyi egyéb bevétel és ráfordításként kell elszámolni a nyitott deritvatív pozik időközbeni nem realizált nyereségét ill. veszteségét. A kettő nem mond ellent egymásnak!
„Végre valami, amit normális stílusban és szakszerűen írsz“
Te tényleg képtelen vagy állandó minősítgetések nélkül kommunikálni!? Ki kíváncsi a minősítgetésedre!?
Ha elolvasod alaposan a rendelet ide vonatkozó részét:
9/B. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani ......
Szóval, amit te rendeletként bemásoltál tris, az bizony csak arról szól, hogy a határidős pozik mérlegen kívüli tételek (amiben semmi meglepő nicns számomra, hiszen azon túl, hogy ezt nyilvánvalóan ismerem, én magam sokszor leírtam ide).
Arról ez a rendelet nem szól, hogy a nyitott pozik menetközbeni nyereségét veszteségét hogyan kell elszámolni...
Idézet a hatályos számviteli törvényből (2000. évi C. törvény):
"59/F. (2)
c) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, a d) pontba nem tartozó származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, valamint az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetendő kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, az egyéb bevételekkel szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását függetlenül attól, hogy fedezeti vagy nem fedezeti célú, a követelések vagy a kötelezettségek között megnyitott - származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, valamint az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetendő kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal szemben;" link
Végre valami, amit normális stílusban és szakszerűen írsz. De hibásan. A nyitott határidős pozi után az elszámolási betéten keletkezett változásokat kizárólag pénzügyi művetelek egyéb bevételei, kiadásai közé tudod elszámolni.
És bizony eredmény növelő/csökkentő tétel.
Egy export vagy import cég határidős fedezeti pozijainál is pontosan ez történik.
„Basszus, de nem érted, hogy a határidős pozi értékelése a mérlegben a napi veszteség/nyereség jóváírások miatt megtörténik? „
Ez itt a lényeg. Megértéséhez menjünk le alapszintre. (Elnézést a számvitelhez kevésbé értő olvasótól, de itt kénytelenek leszünk szakmai zsargont nyomni. )
Az idézett rendelet értelmében pozi zárásig 5-9 szla osztályt nem könyvelhetsz ezzel kapcsolatban. Tehát az elszámolási számlának kereshetsz ellenszámlát 1-4-ben. Ez viszont eredményt nem befolyásoló tétel. Vagyis éppen eredmény/veszteség nem képződik. Tehát a vitánk szempontjából lényeges kérdés, hogy a mérlegben eredmény/veszteség oldalon a nyitott pozi hogy jelenik meg!?
(A kevésbé szakértő olvasóknak kis segítség. Pl. a hitel felvétel is megjelenik az elszámolási betétszlan, de az eredményt nem érinti, mert a könyvelési tétel mindkét „lába“ 1-4 szla osztályon belül marad.)
Egyébként meg írd le, te mit állítasz, mert egyelőre öncélú kötekedésnek tűnik, amit teszel, aminek a célját nem érteni, és még rosszul is csinálod, mert hibás érvekkel támadsz (rosszba és rosszul kötsz bele).
"Ezek után idéztem az ide vonatkozó rendeletből, miszerint pozi zárásig mérlegen kívüli tételként kell kezelni...."
Basszus, de nem érted, hogy a határidős pozi értékelése a mérlegben a napi veszteség/nyereség jóváírások miatt megtörténik?
Maga a pozi a határidős kötési áron van nyilvántartva mérlegen kívül. De a mérlegben az elszámolási betéten FOLYAMATOSAN az aktuális értéken értékelődik, hiszen vonják naponta a buktát, jóváírják napint a nyerőt.
A teljes mérleged így a határidős pozinál MINDIG az aktuális piaci ár szerint alakul!
Erősödő Opimus