Semmissé nyilvánított egy svájci frank alapú hitelszerzõdést a szlovén legfelsõbb bíróság arra hivatkozva, hogy a bank nem tájékoztatta ügyfelét az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - közölte a szlovén sajtó pénteken.
a 2008 óta folyó nonstop bankmentés tükrében egy kissé egyoldalúan érvelsz... mondjuk az remek, hogy már gyakorlatilag mindenki számára nyilvánvaló, hogy a mai bankrendszernek semmi köze sincsen a normális piaci működéshez
Nincs mit megköszönjél, te, ill. az ügyvéded voltatok ügyesek: azon kevesek közé tartozol, akik elérték a teljes semmisség kimondását. Rajtad kívül nem is tudok konkrét ilyen ügyről, Kásler Árpád oldalán olvastam egy ilyet, de az elég hiteltelennek tűnt a csávóval együtt. . Az árfolyamrést valóban elég tisztességtelenül számolták a bankok (egyrészt volt, hogy nem szerepelt a THM-ben, mint nálad), másrészt igen magasra vitték fel a devizahiteleseknek, ráadásul még a hitelkiváltást is igencsak megnehezítette, mert plusz 10%-nyi tartalékot (a teljes tőketartozásra!) számoltak fel ilyen esetekben. Erről annak idején sokat vitáztam itt én magam is egy manci nevű nickkel (aki valószínűleg egy hitelügynök volt), pedig a szemetekben én is a mocskos bankokat képviseltem. Pedig nem - csak a racionalitást... . Ettől függetlenül a döntés a te felelősséged volt, és ez mindenkire igaz: a devizahitel kockázatait (leginkább árfolyamkockázat) az adósnak kell viselnie. . Megjegyzem: jogismereteim és érzékem alapján a bankod rosszul számolt el veled. A teljes semmisség kimondásával az eredeti állapotot kell helyreállítani, tehát véleményem szerint te a hitelfelvételkor folyósított Ft összeg az, amivel tartozol a banknak + kamatok (de nem a banki kamatok, hanem a mindenkori jegybanki alapkamat, hiszen így szól a PTK). Ezzel két ok miatt is jól jársz: egyrészt a felvételkori árfolyamon Ft-osodik vissza a tartozásod, másrészt a nyilvánvalóan sokkal magasabb banki kamatok helyett sima jegybanki alapkamat számítódik fel rá. De lehetséges, hogy ezt csak egy újabb perrel tudod érvényesíteni, mert amit elküldtél, abban elszámolási rendezés nincs, csak a semmisség kimondása. Mindenképpen fordulj ahhoz az ügyvédhez, aki a megnyert perben képviselt.
Vagyok. A küldött papír alapján a THM-be bele nem kalkulált árfolyamrés miatt a teljes szerződés semmis. Azt mondjuk nem bizonyítja a papír, hogy a tiéd, de egyrészt lényegtelen is, másrészt készséggel elhszem.
gondolom a bérleti díjak felrobbanásában érdekeltek, ezzel tüzelik az ingatlanbefektetőket + így ösztönzik a piaci díj fejében bérlőket is ingatlanvásárlásra
Mondjuk én úgy látom, hogy az ingatlanos egy behajtó cég ingatlanosa. Ezt 10 éve kitervelten követték el a tulajjal közösen. Tudod itt vannak cégek ilyen hirdetéssel..... nehéz törleszteni a házat, akkor hívj engem, de addig se törlessz semmit, segítek.
nem találmány, hanem - legalábbis önmagában ez - normális piaci gyakorlat, "találmánynak" inkább a jelzáloghitel személyi hitellé történő átértelmezését hívnám... afféle relikvia a korábbi még a mainál jóval piac-közelibb időkből... amikor még volt vmi a köze a bankrendszernek is a normálisan működő piachoz...
Persze volt eső pár napja is. De tényleg , itt még csatorna sincs a házon az esőnek. Fogalmam sincs hogy miért lakhatnak így 10 évig. Bérlő lett volna. Meg nem ám akármilyen helyen. Nagyon jó helyen 600 ezer dolláros, 150 nm-es házról van szó. 3 szoba, 2 fürdő....A lakó egyébként tudatosan játszott rá erre. Ez is banki hiba volt. 2500 dollár simán van a bérleti díj és sokan ki is vennék.
“Tehát, Amerikában fölvesz valaki egy hitelt, majd úgy dönt (egyoldalúan), hogy elege volt a törlesztésből, küld egy kapjátok be típusú levelet és kész.” . Nem jól értelmezed. A lényeg, hogy a bank nem követelhet többet az adóson, mint a fedezet értéke. Azaz a tőketartozás nem nőhet a fedezet fölé (mondjuk devizahitelnél), vagy ha a fedezet értéke csökken, nem követelhet annál többet a bank (ingatlanár esésnél). Mármint követelhet, de az adós számára a fizetendő plafon a fedezet értéke. Elsétálási jognak hívják. . Remek találmány, de vegyük észre, hogy ez banki részről egy ingatlanáresés és devizahiteleknél egy bizonyos szint feletti árfolyamváltozás kockázatát jelenti, amiket a bank visel. Többletkockázat = magasabb ktg., tehát drágább hitel.
ami pedig a "szerződést" illet azért ne feledjük el, hogy milyen orrba-szájba szubvencionált, privilegizált társaság áll az egyik oldalon a too big to fail nagybankár testvériségnek FED fedőnéven de facto pénznyomdája van... amely a küldetésének megfelelően már 9 éve nonstop "too big to fail" megabankot ment...
a banknak ott van a jelzáloggal megterhelt ingatlan és érvényesíti a jelzálogjogot... ha abból nem gyün ki akkor szakmailag megbukott... normál esetben ez így megy...
Tehát, Amerikában fölvesz valaki egy hitelt, majd úgy dönt (egyoldalúan), hogy elege volt a törlesztésből, küld egy kapjátok be típusú levelet és kész. Azért kíváncsi lenné arra, ha mondjuk ha valaki veled szemben rúgna föl egy szerződést, azzal az indokkal, hogy már nem tetszik neki az.
nekem remekül bejön:) de ha neked nem, akkor a sztori dióhéjban a 80-es évek végén 3,7 milliárd USD-t eltapsoló Trumpról szól, aki 4-szer dőlt be az ingatlanpanamáival az akkor 3,7 milliárd USD-s bukta ma jóval 10 milliárd USD fölött lenne:)
az amerikai jogrendben a jelzáloghitelt nem lehet személyi hitellé átértelmezni... és ez rendkívül helyes, hiszen nem véletlenül hívják a jelzáloghitelt jelzáloghitelnek... a jelzálog nem dísz hanem azért van, hogy biztosítsa a hitelt... ha a bank olyan helyzetbe lavírozza magán, hogy nem lesz az ingatlan végrehajtás után a pénzénél akkor szakmai értelemben megbukott...
Ezt sokan mantrázták korábban is, valóban lehetne olyan szabályozás nálunk is akár, hogy csak a fedezet mértékéig kell helytállnia az adósnak. Tök jó. Csak legyünk azzal tisztában, hogy ez a hitel drágább lesz (=magasabb kamat/díjak), mint az e nélküli. Ez pénzügyi trivialitás, remélem, nem szorul magyarázatra. Tehát ha ezt bevezetik, ceteris paribus megnőnek a hitelkamatok.
én inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy a hitelfelvevő bármikor kiszállhat az amerikai rendszerben ebből a sztoriból az ingatlan átadásával visszaküldi a lakáskulcsot a banknak egy levél kíséretében melyben tájékoztatja őket, hogy a maga részéről egyszer és mindenkorra lezárta ezt a történetet, az ingatlanra a továbbiakban nem tart igényt, csináljon vele a bank amit akar és ezen a ponton a bank a továbbiakban semmit sem követelhet tőle max "rossz adósnak" nyilváníthatja... ennyi...
Amit bemásoltál az Kásler Árpád netes oldalán található, nem a TE ítéledet. Az a szerencsétlen ezzel haknizott annak idején, hogy minél több devizahiteles ügyfelet toborozzon magának. . Én a TE ítéletedre lettem volna kíváncsi, de ez az, amit sose írtál meg. . A most leírt elszámolási infók alapján pedig az van, amit írtam: nem lett semmis a teljes szerződésed. Pont az történt, amit annak idején még per közben megjósoltam neked, hogy nemhogy felvételkori árfolyam lesz és jaj de jól jársz, hanem egy összegben válik esedékessé a drága CHF-el számolt tartozásod...
Na, ez már félig válasz. A bank tehát adott időpontra szüntette meg a szerződésedet, és az aktuális CHF tőketartozzással számolt az adott időpontbeli árfolyamon. A számokból ez nyilvánvaló. . Ezek alapján neked nem lett semmis a teljes szerződésed, csak bizonyos elemeire mondták ki a semmisséget, a szerződésed pedig ezek korrigálásával élt továbbra is, és akkor érthető, hogy a bank nemfizetés miatt felmondta azt és a felmondáskori CHF árfolyamon számolva követeli a felmondáskori CHF tőketartozást. (A devizahiteles pereknél - már ahol egyáltalán valamilyen semmisséget mondott ki bíróság - részleges semmisséget szoktak megállapítani, egyetlen hazai teljes semmisséggel végződő ügyről nem hallottam.)
Érdekes döntés született egy szlovén devizahiteles ügyben
Ugrás a cikkhez