6.) IDÉZET a Morgan Stanley elemzéséből (2006. október 20-án közölte a PORTFOLIO):
„2007. második félévében legalább 100 bp-os kamatcsökkentésre lát esélyt.”
.
.
7.) Ha összeveted az 1-5) pontokat a 6)-al és számolsz egy kicsit, néhány művelet után rájössz, hogy 12 hónap múlva 50 %-os hozamot érhetsz el az ÉMÁSZ részvényeken. (28000-30000 Forintos forward árfolyam + 2006. év után 1800 Forintos árfolyam).
.
.
És ehhez nem kell csinálni semmit, csak megvenni az ÉMÁSZt és kivárni türelemmel. Nem kell izgulni hogy hova rakd a stoppot, nem kell monitort bámulnod napi 8 órában, tengernyi időd marad mindenre......
.
.
Ha meg belegondolunk abba, hogy a konvergencia alapján milyen állampaírhozamok várhatók 2007 után, akkor az osztalékalapú árazás alapján 30.000-40.000 Forintos ÉMÁSZ árfolyamról kell beszélnünk + kapsz egy nagyon komoly osztalékhozamot minden évben (akkor az állampapírhozam lesz 5 % körül /se/) .
Szerintem igen. Nem elképzelhetetlen egy gáláns kivásárlási ajánlat,bár azért annak kicsi az esélye. Inkább a hosszú távon is szép osztalékért érdemes venni TBSZ számlára.
Utána néztem egy kicsit. Azért mert a konszolidált beszámolót úgy kell elkészíteni hogy a konszolidálásba bevont vállalatok( tehát anyavállalat és leányvállalatok) együttes jövedelmi ,vagyoni ,pénzügyi helyzetét mutassa. Ezért lesz más az eredmény. (Nem feltétlenül nagyobb lásd pl Elmű , ott 2895--->2595 lett) Szóval az osztalék várakozásnál a nem konszolidáltat kell nézni, mert az csak az adott vállalattal foglalkozik és mi attól kapjuk az osztalékot.( Csak az Émász Nyrt-től és nem az Émász Nyrt és leányvállalataitól) A saját tőkének is utána néztem. A tőkepiaci törvény(2001.évi CXX. trv 72.§) sem fogalmaz egyértelműen,mert csak annyit ír hogy az ajánlati ár nem lehet kisebb az egy részvényre jutó saját tőkénél. Na most ha azt nézzük hogy az Émász Nyrt részvényeire tesznek ajánlatot akkor a nem konszolidáltat kellene figyelembe venni , ha pedig az Émász vállalatcsoportra tehát az Émász Nyrt-re és leányvállalataira akkor pedig a konszolidáltat. Ahogy visszanéztem a felvásárlásokat a konszolidált IFRS szerinti árat adják meg. Tehát osztaléknál a nem konszolidáltat nézzük ,a saját tőkénél pedig a konszolidáltat akkor biztos nem ér meglepetés.
A saját tőke azért nagyobb a nem konszolidáltnál mert az nem tisztított a halmozódásoktól. Ha megnézed akkor az eredménytartalékok különbsége(konszolidáltnál 50,62 mrd, nem konszolidáltnál 62,46 mrd) adja a saját tőke különbözetet tehát valami féle duplikáció van.Ezt szűri ki a konszolidált beszámoló. Ezért kell az egy részvényre jutó tőkénél a konszolidáltat figyelembe venni. Arra viszont nem tudom a választ h az osztalékfizetésnek miért a nem konszolidált az alapja.
Én is így gondolom. Viszont az osztalékot a nem konszolidált eredmény adat figyelembe vételével fizetik ki. (A saját tőke érdekes módon a nem konszolidált jelentésben a nagyobb.)
Bár nem vagyok szakértő, de ha jól tudom akkor a konszolidált eredményeket kell nézni. Az tartalmazza a leányvállalatokat illetve kiszűri a különböző halmozódásokat tehát az mutat komplex képet a vállalatcsoportról. Úgyhogy az alapján az egy rv-re jutó 2663 illetve a saját tőke 81 mrd. Egyébként ha megnézed a Bét honlapjan a cégeknél a pénzügyi adatoknal is mindig a konszolidált adatok vannak megadva.
Valaki megvilágíthatná (aki profi számvitel szakértő),hogy 1575 Ft vagy 2663 Ft az egy részvényre jutó eredmény?Ugyanígy a saját tőke most akkor 81.136 milliárd,vagy 92.771 milliárd?
Na most látom csak a belinkelt cikket,mert tegnap pont kivételesen nem néztem ide be. (Ma és tegnap az én pakkomat szaggatták.) Azt az egyetlen dolgot ne felejtsük el,hogy az MVM-nek 12.05%-a van az Émászban és erős 15%-a az Elműben,tehát kiszorítás biztos nem lesz,de attól még az ajánlatot a kisrészvényesek elfogadhatják. Kiváncsi leszek az ajánlatra,de az még egy kicsit odébb lesz.
Emlékszem anno a Brau- ra is milyen arcpirító ajánlatot adott a heineken. Árazásának köze nem volt az Osztrák anya felvásárlási árához. Ha lesz ajánlat, akkor hasonló "nagyvonalúság" várható.
Az általam belinkelt cikk szerint valószínűleg nincs GVH-s akadálya az ügyletnek,mert lakossági oldalról egyáltalán nincs (szabott árak miatt), a nem lakossági oldalon meg mivel 50% körüli részesedés lenne,valószínű,hogy nincs akadály.
Ez bár áttételesen kapcsolódik csak ide, de itt írnak arról hogy az innogy megszűnik ezáltal az eon közvetlen tulajdonos lesz émászban, elműbenhttps://www.vg.hu/vallalatok/hazai-energiaszolgaltato-anyaceget-osztjak-fel-827427/
Sziasztok! Régebb óta olvasgatom a fórumot most gondoltam hozzá is szólok. Bennem felmerült néhány kérdés a két cég jövőjével kapcsolatban. 1. Egyáltalán létrejön-e az e.on illetve az rwe násza. Szerintem lesz még ebben kanyar mert bár nagyon szép terveket fogalmaztak meg azonban mit szól majd ehhez az unió ,felvethet ilyen formában versenyjogi aggályokat szép számban,szóval ha meg is valósul a nagy deal nem biztos hogy ilyen formában.Bár azt szögezzük le a német energialobbinak jelentős befolyása van. Franciák(főleg az Innogyra ácsingózó Edf, Engie),olaszok, spanyolok viszont biztos megpróbálnak majd keresztbe tenni. 2. mit szól ahhoz majd a GVH hogy az eon gyakorlatilag a 6 nagy regionális áramszolgáltatóból 5-öt fog birtokolni. Illetve áttételesen a MÁSZ megszerzésével az eddigi saját országos versenypiaci ellenfelét is kiiktatja és még a gázpiacból is hasít egyet. Egyáltalán az eon tulajdont szerezhet-e az elműben, émászban. Ha nem akkor kié lehet a pakk. MvM ( logikus lenne a nagy újraállamosítások közepette,kérdés van-e 2-300 milliárdja erre az államnak illetve az mvm-nek házon belül ott az ellenlábasa az nkm is) esteleg MNV(kisebb az esély) vagy talán maga ML is képbe kerülhet? Ez utóbbiban lenne ráció hiszem a termelés már az övéké miért ne lehetne az egyébként egyre nyereségesebb hálózat is. A mátrai erőműhöz hasonló formációban itt is megjelenhetnek( a népszava cikk ír is erről) Bár a cseh EPH úgy tudom inkább a termelésben érdekelt. Ettől függetlenül ott meglenne a szakmai háttér is. És persze mit szól majd mindehhez az eddigi csendestárs EnBW. 3. Tőzsdén maradnak-e a cégek? Én személy szerint remélem igen. Bár ha az eon eddigi ténykedést(Édász,Dédász,Titász) figyelembe vesszük akkor megvan az esély a kivezetésre. Azonban itt a helyzetet bonyolítja hogy három nagy tulajdonos is van. A három már kivezett áramszolgáltatónál úgy emlékszem az eon a bayernwerk ag-n keresztül egyedüli tulajdonos volt. Szóval kérdéses a kivezetés. Ha ez a kettő matuzsálem is távozik akkor a Bét amúgy sem színes palettája tovább szűkül ami azt hiszem egyikőnknek sem érdeke. Ha az Ml papírokat nem számítjuk lassan nem lesz mibe fektetni. Telekom döglődik, most Richter is vacakol, Otp szerintem drága az osztalék mértékéről nem is beszélve, nem tudják felvenni a versenyt az Elmű-Émész párossal.A két legjobb osztalékpapír tűnne el hiszen egyszerre képesek még növekedni és szép osztalékot is fizetni évről évre. Arról a készpénzhegyről nem is beszélve amin ülnek. Szóval a maga kategóriájában egyedülálló a két papír. Ahogy számolgatok idén is ezeknek lesz majd a legnagyobb osztalékhozama. Szvsz nagyot veszítene mindenki ha távoznának ezek a papírok is , persze megértem azokat is akik a gáláns kivásárlási ajánlatra spekulálnak, de én azért remélem maradnak... Van itt néhány kérdés azért.
Ez már nem az a cég, mint 7-8 éve. Inkább hálózati szolgáltató és szabad piaci nagykereskedő, nem egy garantált megtérüléssel működő lakossági szolgáltató.
Felvetésed jó , a kérdés annyi , hogy mi legyen a közel 20 ezer Ft-os eredménytartalékkal ? Kifizessék rendkívüli osztalékként vagy azt is vegye meg az E-on ? Ebben az esetben hozzáírandó az álltalad említett összeghez.
Fogalma sincs mi lesz, talán az állam most lecsap rá, bár elégé el vannak foglalva a választással, ML tőzsdei cégeivel és azzal, hogy valahogy belépjenek a telekommunikációs piacra. Meg a németek is elégé ragaszkodnak a közművekhez. Legyen jó eredmény meg sok osztalék és akkor nem lehet baj. :)
ÉMÁSZ ÁRFOLYAM 2007 VÉGÉRE: 30.000 FORINT
ÉMÁSZ osztalékalapú árazása – 12 HÓNAPOS CÉLÁR 30.000 FORINT
(A leírtak objektív tények, a forrásokat megjelölöm – a legvalószínűbb verziójú árampiaci szabályozás alapján íródtak a megjelölt elemzések):
.
.
1.) 2006. augusztus 01-én hatályba lépett a kompenzációs rendelet, ÉMÁSZ jövőbeni osztalékalapját alaposan megnövelte.
.
.
2.) Raiffeisen elemzője (2006. augusztus 04-i Portfolio cikk):
„2006-OS OSZTALÉKALAP 1800-2000 FORINT RÉSZVÉNYENKÉNT.”
.
.
3.) 2006. augusztus 04-i Portfolio cikk:
A 2007-ES NETTÓ EREDMÉNYT TÖBB, MINT 4 MILLIÁRD FORINNTAL NÖVELHETI A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA.
.
.
4.) IDÉZET a 2006. szeptember 01-i Portfolio cikkből:
„Ha a 2007-re várt 2.200 -2600 FORINT KÖZÖTTI OSZTALÉK TARTÓSAN FENNMARADNA, AZ ÁRFOLYAM 25.000-30.000 FORINT közötti szintre kerülhetne.
.
.
5.) IDÉZET a 2006. szeptember 01-i Portfolio elemzésből:
„Az Émász részvényei 150-250 bázispontos prémiummal forognak a kockázatmentes állampapírokkal …. szemben.”
.
.
6.) IDÉZET a Morgan Stanley elemzéséből (2006. október 20-án közölte a PORTFOLIO):
„2007. második félévében legalább 100 bp-os kamatcsökkentésre lát esélyt.”
.
.
7.) Ha összeveted az 1-5) pontokat a 6)-al és számolsz egy kicsit, néhány művelet után rájössz, hogy 12 hónap múlva 50 %-os hozamot érhetsz el az ÉMÁSZ részvényeken. (28000-30000 Forintos forward árfolyam + 2006. év után 1800 Forintos árfolyam).
.
.
És ehhez nem kell csinálni semmit, csak megvenni az ÉMÁSZt és kivárni türelemmel. Nem kell izgulni hogy hova rakd a stoppot, nem kell monitort bámulnod napi 8 órában, tengernyi időd marad mindenre......
.
.
Ha meg belegondolunk abba, hogy a konvergencia alapján milyen állampaírhozamok várhatók 2007 után, akkor az osztalékalapú árazás alapján 30.000-40.000 Forintos ÉMÁSZ árfolyamról kell beszélnünk + kapsz egy nagyon komoly osztalékhozamot minden évben (akkor az állampapírhozam lesz 5 % körül /se/) .