Michael Jackson halála felszabadította a média által eddig kényes helyzetbe kényszerített rajongóit. Újra hallani dalait, amelyekhez foghatót zenei találékonyság, az énekhang és az előadásmód eredetisége tekintetében talán senki nem produkált a popzenében. A legkönnyebb azt mondani, hogy a kétségkívül excentrikus és infantilis fiatalember (most már csak az marad) önsorsrontó egyéniség volt, akit a tehetségén élősködő több ezer manipulátor tett tönkre idő előtt. Ez csak sablonszöveg.
Ezzel szemben én Bakács Tiborral értek egyet, aki szerint a kisgyermekek megrontásával és saját arcának elpusztításáig terjedően beteges hiúsággal vádolt amerikai popsztár valójában a média halottja. Abban viszont már nem adok igazat neki, hogy az igazán nagy ember időben hal meg. Jackson turnéjának elmaradása egy trendmeghatározó kulturális világesemény elmaradása is lehetett. Arca és karrierje régen romokban hevert, de semmi ok annak feltételezésére, hogy alkotói vénája kimerült volna. Egy ötvenéves előadó fiziológiai okokból biztosan kénytelen változtatni a táncstílusán, de Jackson öntörvényű karaktere ezt sem engedte. A napi hatórás táncpróbák, amelyek ahhoz kellettek, hogy újra formába hozza magát, megerőltetők voltak. Lehet, hogy halálosan megerőltetők. A tehetség azonban nem korhoz kötött. A 83 éves Dave Brubeck budapesti zongorajátéka vagy a hatvanon felüli hazai „Ki mit tud?”-osok elgondolkodtatón sikeres koncertjei nem a fáradtság, nem a kiégettség, hanem az érettség élményével szolgáltak.
A legcsekélyebb mértékben sem fogadható el Jackson jellemzésére az a hazai újságban olvasott megjegyzés, amely szerint Michael Jackson „a popipar tökéletes árucikke” lett volna. Személyiségként kezelhetetlen volt, előadóművészként abszolút szuverén és öntörvényű. Különc volt tehát, és irtózatos árat fizetett érte. Katharine Hepburn, Elizabeth Taylor pártfogása nem volt elegendő ahhoz, hogy megóvják őt az újabb és újabb támadásoktól. Különösen a pikantériákon élősködő és mindig a furcsaságokra, soha nem a produkcióra figyelő bulvármédia gyilkolta módszeresen „a pasast”, ahogy a magyar közszolgálati televízió műsorvezetője titulálta őt halála alkalmából.
A kifejezés a riportert minősítette, de sokadszor is arra emlékeztetett, hogy a társadalmat, legalábbis a médiából ítélve, egyre kevésbé érdeklik a valóságos teljesítmények. Csak a látvány és az effekt számít. Ez a torz szemlélet lassan már a korábban megbízhatón teljesítménycentrikus élsportra is kiterjed. Egy televíziós hirdetőket vonzó sportágban, például a bokszban vagy a teniszben közepes vagy annál gyengébb teljesítménnyel is gyorsan legyártják számunkra az ügyeletes médiasztárt. Ha majd túl sokat veszít az illető, legfeljebb kikerül a pikszisből. Közben többszörös olimpiai és világbajnokoknak vagy halálra kell hajtaniuk magukat (Kolonics György), vagy egy ócska fészer engedély nélküli lebontásának iszonyú gyanújába kell keveredniük (Kőbán Rita) ahhoz, hogy a média néhány napig odafigyeljen amúgy modellértékű személyükre.
A teljesítmények tehát nem számítanak. És a tények? A magát Tények címmel kitüntető esti televíziós hírműsor Jackson halálának másnapján arról a szenzációról számolt be, hogy eltűnt Jackson orvosa. Murray doktor azonban ekkor már több órája „megkerült”. Méghozzá úgy, hogy sosem tűnt el, és maga kereste fel a Los Angeles-i hatóságokat, hogy segítsen tisztázni a sztár halálának pontos körülményeit. Ez a fejlemény azonban nemkívánatos módon normális volt, nem illett a hírszerkesztők dramaturgiai elképzeléseibe. Ők inkább Jackson gyógyszerfogyasztási szokásairól és a koncert elmaradásával kapcsolatos pénzügyi balhékról szóló hírekből nyújtottak át izgalmasnak vélt csokrot a nézőiknek. Ennyit a tényekről.
Kétszer találkoztam Michael Jacksonnal. Először 1984-ben, a Kansas City stadionban megtartott első koncertjén. Már a saját gyermeki fantáziavilágából felépített színpadképen látni lehetett, hogy ez a fiú nem a média és a szórakoztatóipari korporációk találmánya. A sajtópáholy félig üres volt, a stadionban viszont egy gombostűt sem lehetett leejteni. És ami akkor legjobban feltűnt: a publikum szinte kizárólag középosztálybeli fehérekből állt. Már csak azért is, mert a rendezők még azt is meg merték tenni, hogy négynél kevesebb jegyet ne lehessen rendelni, vagyis 300 dollár volt a minimális beugró. A publikum már akkor gyaníthatta, hogy mi történik: egy fekete tehetség nem akart csak a feketéké lenni.
A média azonban nem lát tovább a saját orránál, amikor folyton azt ismételgeti, hogy Jacksonnak tönkrement az orra a sok átoperálás következtében. Ami egyébként igaz. De az első koncertkörút kezdetén senki nem sejthette, hogy huszonöt év múlva ugyanez a jelenség megismétlődik majd a nagypolitikában is. Csak érezni lehetett, nem tudni, hogy ez a különös, fekete és fehér hangzáselemeket elegyítő zene a faji gyűlölködésbe belefáradt amerikai társadalom lelkének legmélyebb bugyraiból érkezett.
Személyesen Budapesten, a kilencvenes évek közepén találkoztam Michael Jacksonnal. A Bethesda-kórház gyermekosztályára kísértem el azokban a napokban, amikor a History című lemezének klipjét forgatták. Halk beszéde, tétova mosolya, a figyelem, amelyet a beteg gyermekeknek szentelt, kis távolságból nem tűnt őszintétlennek az együtt töltött néhány óra egyetlen pillanatában sem. Az akkor már javában zajló nagy hazai privatizációs forgatagban tűnődésre inkább az adott okot, hogy Michaelt, aki akkor már túl volt néhány tízmillió lemezen, milyen marketingmegfontolás indíthatta arra, hogy százezreket költsön egy kelet-európai kisfiú műtétjére. Semmilyen. Ezek kizárólag emberbaráti megfontolások lehettek.
A szupersztárok, kevés kivétellel, szuperérzékeny művészek, akiknek idegrendszere és fizikuma is erősen túlterhelt. A szupersztárok, kevés kivétellel, agyondolgozzák magukat, mert túlságosan sok embert kell eltartaniuk. Ez az egyszerű magyarázata Michael Jackson korai halálának. Nem valami érdekes magyarázat. Különben pedig mindegy. Michael Jackson meghalt. Elvitte a szíve. Nagy szíve volt. Ezért siratják most milliók. És van valami, ami mégiscsak örömmel töltheti el azokat, akik tudnak tisztességesen gyászolni és szeretik Michael Jackson zenéjét. Zenei életműve Barack Obama Amerikájában most töri át a legutolsó korlátokat. Második karrierje pedig, mely csak most kezdődik, az elsőnél is sikeresebb lesz.
A szerző újságíró
Törölt felhasználó2009. 06. 27. 19:58
#81
Eddig azt hittem jimi volta király.:)))Azért az osloi koncert itt sem maradhat el/sajna.
"A Fehér Ház is kiadott egy közleményt, amiben elmondták, hogy Obama elnök nagy rajongója volt Jacksonnak. Barack Obama a legmélyebb együttérzését küldte a Jackson családnak. Az amerikai kongresszusban 1 perces csönddel emlékeztek meg a Pop Királyról."
Törölt felhasználó2009. 06. 27. 09:19
#77
Jacko bekerűlt a Guiness Rekordok Könyvébe mint a legnagyobb, adakozó. Eszembe jutott erről hogy a másik ikon Elvis anno mint az államok legnagyobb adózója címmel büszkélkedhetett.
Ifjúkoromban Jacko volt az első és azóta is eggyetlen a popműfajban akiért rajongtam. (ez legalább 5 évig tartott)
Remélem egy jobb helyen van...
jó pedagógus válhatott volna belőle.....értett a gyerekek nyelvén
Törölt felhasználó2009. 06. 27. 08:03
#75
Legmélyebb tiszteletem! R.I.P.
Én azt gyanítom (persze nem tudhatom), hogy az utóbbi évtizedek eseményei sokkal inkább a média és az erre vevő nagyközönség szégyene.
Én nem voltam nagy rajongó, de szeretem a zenéit. Főleg a régieket.
Tudom kik a nagy emberek, és azokról tisztelettel beszélek.
"ez így igaz
...kivéve azokat, akik jegyüzéreknél vették marha drágán...na azok kenhetik a hajukra.."
De az nem a szervezők felelőssége. (és nem is az ő bizniszük). Aki jegyűzérnél vesz, az olyan mint a használt autó: számolnia kell a kockázatokkal. Itt a nincs gari pont azt jelenti, hogy ha bármi miatt nincs koncert, bukják a pénzt. Aki jegyűzérnél vesz, az ezt tudja, vagy tudnia kellene.
Amit nyerthettek az max. a jegyárak 1-3 havi kamata. Ez nem valami sok, pláne, hogy nem Ft kamatokban kell gondolkozni... Ja és költeniük kellett a koncertek hirdetéseire, a jegyeladások megszervezésére, stb. És akkor a koncertek szervezését nem is számolom (mert ugye rosszindulatú feltételezés szerint erre nem költöttek, hiszen átverés). Aligha nyerhettek, nyerhetnek ezen...
...nálatok a "akkor sem szarunk bele más gyászába" az konkrétan mit jelent??
..olvasd vissza mit írtam, ha te ezt annak tartod, akkor tényleg menj el szemészetre... :DD
....vagy a hegyekbe... :DD
...meditálni, hogy kiteljesedjen a szűk látóköröd
...azért az élet ennél sokkal, de sokkal gazdagabb...butaság ennyire egyoldalúan szemlélni az életet
:DDD
tudtam, hogy a vegen eloallnak valamilyen kifogassal, hogy miert marad el a koncertkorut...:)
Viccen kivul: azert azt tenyleg meg lehetne vizsgalni, hogy amikor a koncertsorozatot meghirdettek, akkor vajon tudtak -e mar, hogy eselye sincs es valojaban egy oriasi csalas volt az egesz koncertsorozat beharangozas...
Amugy szegeny Jacko-t isten nyugosztalja, ot mar nem zaklatjak tobbet sem a sajto, sem a hitelezok, sem az orvosok, sem a birosagok...Jo ember volt, tiszta lelku.
Tutira rengetegen sajnálják.Van aki igaziból van aki műböl.nekem közömbös.Tudjuk hogy a szár csinálás hogy mükszik.tehát a film pereg tovább."Isten ne verjen +érte" de Szögi Lajos-t Králik Attila-t jobbik sajnálom De azé nyugodjon békében.
..ha elmennék egy temetésre talpig fehér ruhában, akkor azt mondaná rám a gyásznép, hogy illetlenül viselkedem...ha ugyanebben a ruhában elmennék indiába, ott a legtermészetesebb, hogy fehérben gyászolok...
...kis gazdám, bölcs padaván...
elmondhatatlanul örülök, hogy te felmutatsz számunkra egy értéket.....biztos sok munkád volt benne, hogy ideáig eljusssshhhhh......
kis gazdám ki akar itt kiemelkedni??? te??...nosza rajta..sok sikert hozzá...
irigység, szürkeség?? ezt miből vontad le?? rokonom vagy, hogy ennyire jól ki ismertél?
..a te "ledumálásaid" és linkelgetéseid millió számra köszönik szépen jól vannak...te ilyen esetekben biztos nem dumálsz, csak valaki írogat a nevedben..
A vélemény alkotáshoz mindenkinek jóga van:-)
+néztem a linket Róla a Gyökerek-hez azaz Kunta Kinte-hez jobban hasonlított mint a mostani mű valójához !Találtam 1 eredeti(EMI) Tamla Motown bakelitet .Volume 4..eddig semmibe néztem.Ez mostantól sokat ér?
elszomorító? mi? ...az hogy, a nép azt tartja a legjobbnak és legnagyobbnak, akiről a legtöbb hír folyik a médiából?? ...ha valaki utána nézne, rájönne, hogy milliószámra vannak olyan tehetségek, mint M.J. .....a különbség köztük csupán annyi, hogy az egyiket felkapta a média, a másikat nem....az értékük ettől még ugyanaz..
..tehát valóban elszomorító, hogy a társadalom még itt tart...
"viccnek itt nincs helye" ...akkor minek? a sírásnak??...annak konkrétan miért van több helye itt??
Korszakalkotó volt mind zenében, mind videóklipjeiben, mind színpadi megjelenésben és show-ban!
Tényleg Madonnához lehet hasonlítani, illetve Madonnát Őhozzá. Ha majd 100-200 év múlva lesz még a Földön emberi civilizáció, akkor ők ketten lesznek kiragadva, mint az énekesi showbiznisz igazi, egyszeri és megismételhetetlen ikonjai férfi, illetve női vonalon!
Sajnos ő Madonnához képest nem tudott annyiszor megújulni, és folyamatosan az élvonalban maradni... A 80-as években viszon évtizedekkel megelőzte korát minden téren! Bizonyítják ezt a megismételhetetlen eladási rekordok, amik a nevéhez fűződnek.
Jó lett volna, ha sikerül visszatérnie, az előzetes jegyeladások világosan mutatták, hogy a mai napig vevők az emberek a produkciójára, és "ki vannak rá éhezve"! Biztos nagy dodás lett volna, de ezt már soha nem tudjuk meg! :(
Nagyon nagy zenéi vannak, én szerettem őket! (A magánélete más kategória, de engem spec. az soha nem érdekelt...)
Amit szinte 100%-ra veszek, hogy csinálnak Neki egy grandiózus emlékkoncertet, mint annak idején Freddie Mercury-nek, és a legnagyobb énekesek fogják előadni a dalait! Na az sem lesz egy semmi show, garantált az élő közvetítés az egész világon!
csak arra próbáltam rávilágítani, hogy picivel nagyobb közönség volt rá kíváncsi, mint az általad említett művészekre, akik kategóriájukban bizonyára nagyon tehetségesek. :)
..ja éééértem...tehát az előadók "nagyságának" mértékegysége az elalélt, hisztériás publikum nagysága...teljesen korrekt mérőszám
...micsoddaaa??...Lagzi Lajcsit egyenesen szét tépik.....igaz nem a fiatal lányok, hanem a kisnyugdíjasok..na de akkor is...biztos vagyok benne, hogy nagyon sok kisnyugdíjas néni konyhájában, ágya felett ott van pl. L.L-ről egy poszter..vagy egy aranyozott képkeretben a fotója a TV tetején.
Én nem szerettem a zenéjét, de azt elismerem h nagyot alkotott életében, a Jackson 5, majd később a szólókarrierjében is...
A 80-as években, 90-es évek elején olyan volt ő férfi vonalon, mint a női vonalon Madonna.... egy ikon...
Részemről semleges hír és remélem nem befolyásolja a részvények árát!!
Habár ha Jackonak naon sok Otp, Ricsi, Matyi stb, -je volt és azt az örökösök reánk borítják ,akkor menekűljön mindenki amerre lát.
Hát ez az ,ha 1 cigóra csak csúnyát gondolsz a sok léhűtögető ombudsmanus és kisebbség védőnek tele a hangjával az írott és electronikus sajtó.Remélhetőleg ennek a magyarosított nevű mohácsi vésztől is megszabadulunk és csatlakozik az Eu helyett a gyanúsítottak népes táborához!!!
Lehet szép, okos, gazdag . de ha ütött az utolsó akkor már +ette a fene.
Törölt felhasználó2009. 06. 26. 08:54
#13
Nagy énekes volt.Nyugodjon békében.50-éves az még nagyon fiatal.
Hát ez engem is rendesen ledöbbentett.
Kétségtelenül a popzene királya volt, a mai napig megállják a helyüket a zenéi.
Korszakalkotó volt Jacko, a zenéin nőttem fel én is.
Ezzel egy mára már halványodó, de dicső korszak végleg lezárult.
Nyugodjon békében.
U.i.: Amit mint magánember művelt, na az már más megítélés alá kerülhet.
Elhunyt Michael Jackson