Te foglalkoztál a legtöbbet itt a fórumon az új rendszerrel.Szerintem talán te vagy az aki összefoglalhatná egyszerűen hogy mi lesz benne az ujdonság.
Mert megvallom őszintén én nem értem.
Természetesen csak ha van időd és kedved hozzá.
Előre is köszi.
Szerintem " Újból formálni", ebből következik, hogy átalakítani. Nos ettől még nem biztos, hogy nem lesz rosszabb mint volt. Persze ez is nézőpont kérdése. Az eü-t és az oktatást én a lakosság szempontjából nézem és amivel így nem értek egyet az az állami egészségbiztosítás és az ingyenes első diploma megszüntetése. Vagyis sok sok ember kiszorítása ebből a kettőből. Más területeken a szabad piac pártján állok, bár tudom, hogy olyan nincs.
Az állami egészségbiztosítás megszüntetését egy ilyen országban, ahol tömegeknek nincs normális jövedelmük, nos finoman szólva őrültségnek, de hogy az emberekkel való nem törődésnek tartom az biztos. Ezt még olyan országokban sem valósították meg, ahol komoly vásárló erő van és nem az a napi problémájuk az embereknek, hogy fűtsenek vagy ne. De szerintem ez nem is fog megvalósulni......érzik ezt a biztosítók is. Ahhoz hogy ez normálisan működhessen egyrészt egy csomó embert ki fognak hagyni a rendszerből, másrészt pedig év végén kemény összegekkel fog a költségvetés besegíteni. Akkor ki álmodozik? Széchenyi egyébként a magán vagyonához nyúlt amikor újítani akart. Ezt csak csendben és mellékesen jegyzem meg.
"Így mindenki rövid idő alatt a neki megfelelő egészségügyi szolgáltatóhoz kerülhetne, s megkaphatná a szükséges ellátást. "Ehhez a szervezéshez viszont, saját bevallásuk szerint, a biztosítótársaságok nem értenek" – mondja Gaál Péter."
Akár még érthetnének is hozzá, de nem az ő dolguk. Az ellátásszervezés nem biztosítói feladat. A biztiosítók feladata a kockázatvállalás. Leegyszerűsítve: mindenkitől beszedni a díjakat, és annak kifizetni, akinek szüksége van rá. A szükségletet pedig a szolgáltató és a beteg közösen kell, hogy meghatározzák, a biztosító ebbe nem szólhat bele.
Ez az ideális rendszer, mert ha nem így működik, hanem úgy, hogy a biztosító beleszól, hogy kinek milyen ellátást kell kapnia, akkor sérül a beteg gyógyuláshoz való joga. A gyógyítás orvosszakmai kérdés, a kockázatok vállalása pedig biztosítás-szakmai. Ezt a kettőt nem volna szabad "egy kézbe adni", mert soha nem fog jól működni. Erre a nyakamat teszem. Mindig azzal a biztosítással van a baj, ahol a biztosító utólag mérlegelhet. Azoknál a biztosítási szerződéseknél, ahol előre meghatározott esemény (kár) bekövetkezte esetén mindenképpen fizetnie kell a biztosítónak, ott nem jellemző a vita, azok a biztosítási rendszerek jól - a biztosítottak megelégedésére - működnek.
Az ellátás-szervezést tehát vagy a piacra, vagy a biztosítóktól független, önálló forrásokkal rendelkező orvosszakmai szervezetnek kellene végezni.
A kormányzati modell azonban éppen a hagyományos biztosítói kockázatvállalást (kockázatfelmérést, díjkalkulációt, díjbeszedést, biztosítási feltételek megfogalmazását) veszi ki a biztosítók kezéből, és az ellátásszervezést kívánja a kezükbe adni.
Nem csoda, ha a biztosítók nem ugrálnak örömükben a kormányzati modell láttán, így nem tatrtom túl valószínűnek, hogy bármelyik biztosító részt venne a modell megvalósításában. Ha máshol nem, itt biztosan elbukik majd ez a modell, és ha ez nyilvánvalóvá válik, azzal a kormány is.
"A szakértő szerint a máig homályos részletek miatt egyetlen biztosítónak sem kellene beszállnia a rendszerbe, hiszen ilyen feltételek között nem lehet remélt nyereséget és várható költségeket előre kalkulálni. A nyereségérdek megjelenése miatt paradox helyzet alakulhat ki a rendszerben. A magyarázat egyszerű: minél betegebb valaki, annál költségesebb ellátásra van szüksége, ez ellentétes az üzleti logikával működő, profitszerzésre törekedő társaság érdekével. "Várhatóan az a biztosító megy majd tönkre először, amelyik a társadalmi igényeknek megfelelően működik" – mondta ezzel kapcsolatban Gaál Péter. Bár a befizetési oldalon megmarad a szolidaritási elv – hiszen ezután is a jövedelmével arányosan fizet majd járulékot mindenki –, az ellátás, vagyis a biztosítók kiadási oldalán fölborul az egyensúly. Könnyen elképzelhető, hogy a profitérdekelt "befektetők" tudatosan alacsonyan tartják majd az ellátás színvonalát, nem finanszíroznak költségesebb gyógyeljárásokat azért, hogy maguk ne legyenek vonzók. A kezdeti toborzás után ugyanis már nem kedvez nekik, ha szelektíven csak a betegek fordulnak hozzájuk, mert az többletköltséggel, nagyobb kiadással jár.
A legnagyobb változás várhatóan a kórházi ellátást érinti majd. A biztosítók nem lesznek kötelesek minden kórházzal preferált szerződést kötni. Ha a beteg ilyen kórházat szeretne fölkeresni, akkor azt a biztosító megtagadhatja, és nem finanszírozza az ellátást. Ez a kórházbezárások folytatásával járhat.
Gaál Péter szerint nem véletlen, hogy ma ilyen siralmas az egészségügy helyzete. Az egyetlen eredmény, amit a liberális vezetésű szaktárca fel tud mutatni a területen, hogy az egészségbiztosítási alap nem deficites. Csakhogy ennek megvan az ára. A veszteséget ugyanis a szolgáltatói szektorra, a gyógyító intézményekre hárították. A kórházakat fenntartó, a betegellátásra törvényben kötelezett önkormányzatoknak pedig csak annyit üzent a miniszter: oldják meg gondjaikat, gazdálkodjanak okosabban. A pénzhiányt azonban az új rendszer sem oldja meg. Az anyagi források ugyanis csak akkor szabadulhatnának föl, ha igazán hatékonyan lehetne szervezni a betegutakat. Így mindenki rövid idő alatt a neki megfelelő egészségügyi szolgáltatóhoz kerülhetne, s megkaphatná a szükséges ellátást. "Ehhez a szervezéshez viszont, saját bevallásuk szerint, a biztosítótársaságok nem értenek" – mondja Gaál Péter.
Az új modell bevezetése után – ha nem válik be – szinte lehetetlen lesz változtatni, mert a befektetők nem hagyják majd magukat. Erre jó példa Hollandia, ahol már előfordult, hogy egy biztosító beperelte az államot, mondván: hatékonyan gazdálkodik, mégis veszteséges."
Minap olvastam ezzel kapcs egy statisztikát.
Most ne gyere azzal, hogy a statisztika hazudik.
Ha átlag 180 rongy jön be a vizitdíjból, a többit már csak beszedik a kártyapénzből...
Télleg igaz, amit lantolsz:
Mert ki kap hálapénzt? Elsősorban a házidoki. Az asszisztencia már nem. Házidokinak átlag 3-400 rongy a jövedelme (netto). Ezt tetézi a hálapénz: meg a tyúk, a kakas, a kacsa, gyümölcs, szóval kaja, pia.
Kórházban ki kap hálapénzt: főleg osztályvezető főorvos, meg a főnővér, elvétve egy-két más doki.
Műtétek esetén, ahol adott esetben elég nagy team dolgozik, szerintem a hálás beteg annyira azért nem hálás, hogy mindenkit végigjárjon. Pedig pl az aneszteziológus ha elrontja, hát nem ébred föl beteg.
S ezek mind egyébként is magas fizetést kapnak. A többinek meg jut a morzsa.
"Mi a gond a Gyurcsány-Molnár féle változtatásokkal? "
Hogy azt a melót amit majd az axa, alllianz, meg stb elvégez, azt olcsóbban, profitkivonás nélkül is meg lehet oldani, és az ein bisschen szociálisan közelebb áll hozzám.
Ettől még kiegészítő biztosítóként jöjjenek nyugodtan a cégek, talán még én is befizetnék rá, ha jó melóm lenne:)
"Akkor hogyan függ a hálapénz a fizutól?"
Talán ha egy ápoló, orvos mittomén 250ezret vinne haza meg se fordulna a fejében, hogy eltegye a zsét. Persze ehhez majd 1 emberöltő kell. Amúgy nemtom hogy a jobban fizetett orvos tenné-e el a hálapénzt, nekem nincsenek ilyen irányú tapasztalataim. Talán mert sose fizettem hálapénzt .
"Pl úgy működhetne, hogy mindenki, aki valamilyen jövedelemmel rendelkezik fizet egészségügyi hozájárulást. Persze a jelenlegi befizetők számát is növelni kellene, emellett kismértékű járulékemelésre is szükség volna.
A kiadási oldalon le lehet faragni úgy 5-10% ot kb hasonló módon, mint a mai kormány [kórházösszevonás, max 5%! kórház bezárás, hatékonyságnövelés stb.].
Így mindkét oldalon javulna a helyzet, és úgy gondolom egyensúlyi állapot állna fenn az eü pénztárban.
Ezenkívül a kórházak egy része lehet magán, ha jól bánnának velük. A többit pedig költségvetési pénzből lehetne fejleszteni [pl műszer, tatarozás, fizu emelés].
Nyilván az eü kasszát önállóan kellene végre kezelni, nemúgy ahogy az eddigi kormányok bántak vele.
Ja tudom itthon nincs olyan bátor "államférfi " aki ilyet be mer vezetni"
Ha így gondolod, nem értem miért nem tetszik az eddigi reform neked? Növelték a befizetők körét, csökkentették a kiadásokat, ahogy te is írtad, a kórházak egy része magán. Mi a gond a Gyurcsány-Molnár féle változtatásokkal?
A hálapénzről:
"Majd ki felejtem hálapénz. Méfg hatékony rendszer esetén is ídőbe telne amíg megszünne a hálapénz. Értsd: ha az orvosok, ápolók, stb megkeresnek egy jó rendszerben! egy jó egzisztenciás fizut, akkor megszünhet. "
Ma az orvosok és ápolók jelentős része nem kap (kér) hálapénzt. Nincs jó egzisztenciális fizujuk.
Aki kap (kér) hálapénzt, annak jelentősen jobb a fizuja összeségében.
Akkor hogyan függ a hálapénz a fizutól? Én nem látom az összefüggést.
A második bekezdéseddel maximálisan egyetértek, de mégis kiemelnék belőle egy-két sort:
"Ma ebben az országban MINDENT politikai szempontból értékelnek. "
és
"Ma sosem azt nézik, hogy mit mond, hanem, hogy ki mondja. "
Éppen ez a bajok fő forrása! Az emberek többsége sajnos túldimenzionálja a politika - mindennapi életükre gyakorolt - hatását, azt gondolják (persze erre nagyon komolyan ráerősít maga a politika is), hogy ez így természetes. Pedig nem az!
Véleményem szerint ez azonban csak abban az esetben fog tudni megváltozni, ha egyre többen lesznek olyan emberek ebben az országban, akik nem vevők a politikai lózungokra, - akár tudatosan is - függetleníteni tudják magukat ezektől, és képesek reálisabban szemlélni a körülöttük lévő eseményeket.
Igazad van, szeretném politikától függetlenül szemlélni a szakmai kérdéseket. Szerinted ez baj?
Politikai meggyőződésről vitázni szerintem hasonlatos badarság, mint, hogy ki milyen istenben hisz, avagy nem hisz. Vitatkozni szakmai kérdésekről lehet.
Te egy jószándékú ember vagy, de úgy teszel, mintha nem ebben az országban élnél. Most ezzel nem a már többször vázolt eü-elképzeléseid kritikáját akarom megfogalmazni, hanem arra a megjegyzésedre szeretnék reagálni mely szerint nem szeretnéd politikai szempontból értékelni az eü reformelképzeléseket.
Ma ebben az országban MINDENT politikai szempontból értékelnek. Nem tudsz olyan témát találni, amely mellett tisztán szakmai érvek vagy ellenérvek hangzanak el, mert ha azokat annak is akarják mutatni, mögöttük folyton ott van részben az érvelő személye és politikai beállítottsága, másrészt ha mégsem, úgy rögvest ráhúzzák azt. E tekintetben nem állítom, hogy bármely oldal jobb lenne a másiknál.
Ma sosem azt nézik, hogy mit mond, hanem, hogy ki mondja.
Ettől kezdve és éppen ezért az egészségügyi reform esetében sem beszélhetünk pusztán szakmai érvekről, azt át és áthatja a politika. Abban az értelemben is, hogy mi volt eredetileg a reform elképzelőjének a szándéka a reform mélységét illetően és mi lett belőle egy olyan közegben, amely per pillanat nem teszi lehetővé annak kristálytiszta megvalósítását.
"Szó sincs arról, hogy a magánbiztosításnak semmi keresnivalója nincs az egészségügyben.
(A kormány jelenlegi tervei szerintieket azonban nagyobb hiba részben is megvalósítnai, mint hagyni a régi modellt!)
Egy választható(!) önrészt sem ellenéznék, még akko sem, ha azt vizitdíjnak neveznék."
Most meg ezt írod:
"Félreértetél!
Soha nem mondtam azt, hogy SZÜKSÉG van magánbiztosításokra, önrészre és különösen, hogy szükség van a jelenleg meglevő vizitdíjra!"
Én tényleg arra vagyok kíváncsi, hogy pontosan mennyiben ellenzed, vagy ha nem, akkor milyen formában lennél elégedett a magán-egészségbiztosítással és/vagy az önrésszel, és miért.
Ezt azonban nem értem abból, amit írsz.
Azt azonban látom, hogy nem értesz egyet a kormány reformjával, de egyetértesz az ellenzékével. Annyi különbség mindenképpen van kettőnk véleménye közt, hogy míg mindketten elutasítjuk a kormány jelenlegi elképzelését a biztosítási rendszer átalakításával kapcsolatban, addig az ellenzék elképzeléseiről szögegyenest ellentétes a véleményünk. Te egyetértesz azzal amit az ellenzék kommunikál (legyen az bármi is), én viszont arról azt gondolom (bár az elképzelésük részleteiről még annyit sem lehet tudni, mint a kormányzatéról), hogy még rosszabb, mint a kormányé.
Azért mondom ezt, mert a kormány elképzelésének alapötletével - miszerint szükség van a magánszféra ill. a szolgáltatásokhoz való közvetlen pénzügyi hozzájárulás jelenlétére a tervezett átalakításban (hiszen pl. ettől lenne reformértékű) - egyetértek, viszont az ellenzék mindezt abszolút módon utasítja el.
Továbbá abban is különbséget vélek fölfedezni véleményeink között, hogy míg én igyekszem megkeresni mások (pl. a kormány és ellenzék) elképzeléseiben a szükséges elemeket, addig Te helyből elutasító ill. helyből elfogadó vagy - vélhetőleg politikai indíttatásból fakadóan...
(Ezzel kapcsolatban nyugodtan visszaolvashatsz, minden alkalommal amellett érveltem, hogy párhuzamosan szükséges az állami és a magán egészségügyre, biztosításra. Ennek a két rendszernek nem egymás ellen, hanem épp egymás kiegészítésért kellene működnie... A két rendszer viszont alapelveiben, céljaiban és struktúrájában is különbözőnek kellene lennie, nem csak a tulajdonviszonyaiban.)
Most persze - sajnos - belementem egy olyan vitába, amelybe nem szerettem volna (ugyanis helyből nevetségesnek tartom azt a vitát, hogy melyik politikai oldalnak van rosszabb elképzelése az egészségbiztosításról), sokkal inkább szakmai kérdésekről szeretnék vitázni.
A hiden futkos a hátamon, amikor azt hallom, hogy "politikai konszenzusra jutottak a kormánypártok". De akkor is, amikor a magánbiztosításnak vagy az öngondoskodásnak (kezdeménynek) még a gondolatát is elutasítják a különböző szervezetek...
Azt gondolom, hogy ez a mostani váltás már "kijárt" nekünk. Node mindegy.
Nyilvánvaló, hogy tisztán állami szerepvállalással is lehet jó egészségügyet fenntartani, csak az ehhez szükséges politikai bátorság/támogatotság nem volt meg eddig egyetlen kormánynál sem kivétel nélkül.
Most aztán megoldódik a probléma, kérdés milyen társadalmi hatékonysággal [halkan megjegyzem normális társadalom-e amiben most élünk?]
Bármilyen megoldás is születik figyelembe kell venni, hogy ez az ország csóró sajnos.
Hospinvest ...
.. ez a cég eddig egyik intézmény működtetésének átvétele után sem teljesítette a vállalásait. Sőt, színre lépését követően tömeges elbocsátásokra és ágyszámcsökkentésekre került sor, illetve elmaradtak a beígért fejlesztések. Vagyis a 24. órában vagyunk; nem szabad hagyni, hogy konkvisztádorok martalékává váljon a kórház.
Az egészségügy magánosítását támadja a Magyar Szociális Fórum
Egyértelmű és totálisnak nevezhető támogatásáról biztosítja a LIGA Szakszervezetek és más szervezetek által felvállalt társadalmi ellenállást a Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztala.
A szervezet csütörtöki közleményében leszögezi: a kormány előtt fekvő egészségbiztosítási törvényjavaslat elfogadásával nem csak az egészséges élethez és a gyógyuláshoz fűződő emberi jogokat vonnák kétségbe, hanem tettükkel a demokrácia mibenlétét is megkérdőjeleznék.
A szolidaritás alapú társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer védelme, a kórházprivatizáció elutasítása a demokratikus szabadságjogok védelmét is jelenti. Ezért a Magyar Szociális Fórum Szociális Kerekasztala teljes támogatásáról biztosítja a dolgozók és szakszervezeteik elszánt fellépését alapvető emberi jogaik megvédéséért azokkal szemben, akik a társadalmi érdek helyett egy maroknyi csoport üzleti érdekeit részesítik előnyben – áll abban a közleményben, amelyet a Szociális Kerekasztal körül helyet foglaló 54 szervezet nevében tettek közzé csütörtökön.
Mint fogalmaznak, a sikerhez példa értékűnek tartják azt a társadalmi összefogást, amely Egerben valósult meg azért, hogy a Markhot Ferenc Kórház ne kerüljön magántulajdonba, hanem továbbra is önkormányzati intézményként működjön.
Sztrájkot hirdethetnek a Markhot Ferenc Kórház dolgozói
Határozatlan idejű sztrájkot kezdenek december 6-án reggel 6 órakor az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozói. Az intézmény működtetési jogának eladása ellen tiltakoznak.
Orvosok, nővérek a lakossággal együtt tiltakoznak az egri Markoth Ferenc kórház működtetési jogának privatizációja ellen. A szocialista többségű megyei önkormányzat ugyanis arra készül, hogy eladja a 250 éves szakmai múlttal rendelkező egészségügyi intézmény fenntartását a Hospinvest magáncégnek.
A Fidesz sajtótájékoztatóján Pesti Imre, a párt egészségpolitikusa a 1552-es török ostromhoz hasonlította a jelenlegi helyzetet. Csak most nem a török ellen, hanem egy "pénzzel és furmánnyal" támadó gazdasági társaság ellen kell védekezni Egerben - tette hozzá. A megyegyűlési pályázat a kiskunhalasi, a hatvani és a gyöngyösi kórházakat működtető, az egészségügyi rendszer átalakítása során rablóprivatizátorként működő Hospinvest számára készült - jelentette ki. Közölte: ez a cég eddig egyik intézmény működtetésének átvétele után sem teljesítette a vállalásait. Sőt, színre lépését követően tömeges elbocsátásokra és ágyszámcsökkentésekre került sor, illetve elmaradtak a beígért fejlesztések. Vagyis a 24. órában vagyunk; nem szabad hagyni, hogy konkvisztádorok martalékává váljon a kórház - mondta a politikus.
Lehet, hogy kábulatban írtam, vágyom csak az igazságosságot, de mint írtam, annak esetleges szándékát a jelenlegi kormánytól -biztosan tudva, hogy vágya, így ötlete sincs rá- nem várom!
És régen baj, ha egy közösségben kábulatban gondolható a közös és arányos teherviselés!
Ez ugyanis az adóelkerülés melegágya és a egyéb törvények elértéktelenítése is egyben!
1.
Az elmúlt két korményzati ciklusban öt olyan év volt, amikor a költségvetési kiadási oldal jobban nőtt, mint a bevételi oldal.
2001-ben 1% alatt volt a különbség, 2002-ben az MSZP-SZDSZ kormány által módosított költségvetés után több, mint 15%(!), 2004-ben kb. a 2001-es mértéknek megfelelően (már ebbe belebukott Megyó!), 2005-ben kicsit 1% felett, majd 2006-ban több, mint 10%-kal.
Ha a költségvetés hiányát nézzük, akkor az 2002-2006 között csak 2003-ban volt kevesebb mint 12%-a bevételnek.
-
Az újraelosztás mértékét úgy is lehet csökkenteni, ha a GDP nagyobb arányban nő, mint ahogyan a költségvetés kiadási oldala. Azaz ha a GDP növekedése nagyobb, mint a költségvetés bevétele, máris javulhat az arány. Persze a bevételt nem lehet az adósság kárára csökkenteni, azaz kerülendő az a módszer, hogy egyre nagyobb lesz a tényleges bevétel és a kiadás között, mert ezzel csak elodázzuk a beszedést. Ez történt 2003-2006 között, azaz a kiadási oldal intenzívebb növekedését hitelből finanszírozta a kormány, tehát tolta maga előtt a problémát.
2.
Szerinted a közös és arányos közteherviselés bla-bla. Ez ár önmagában baj.
De szerencsére ezügyben már erősít a kormány (mint ezt írtam előző beírásomban is), azaz az adóreform egy előkészületét végzik, bár még inkább kisebb sikerrel.
Pedig ha lenne eszük, akkor ebben látványos konszenzusra-törekedést kezdenének el.
A kérdés jogos, hogy miért fizetne az többet, aki most kevesebbet fizet. Én csak annyit mondok, hogy mindenki számára a nettó jövedelméből kerüljön kifizetésre az adó- és a járulék. Mert miért is van az, hogy ma sokan több adót fizetnek és kevesebb nettót visznek haza, mint mások? Menj el az iskolába és nézd meg, hogy kik kapnak támogatás!!! (Persze nem csak az baj, hogy jár a Mercedes-es "vállalkozónak", hanem z is, hogy képe igényleni azt!!!) És meglátod, miről beszélek!!!
Ez ugyan valóban Btk. kérdés, de ha a Btk. működtetve lenne, akkor azok, akik most többet fizetnek kevesebbet fizethetnének, változatlan költségvetés mellett...
(Arról már nem is bszélek, hogy a GDP ~7% elünik a feketegazdaságban, azaz a valós arányt korrigálni lehetne egyszerűen...)
3.
Mint írtam is már, a kiadások csak 2001 óta (akkor még 1% alatt) nőnek jobban mint a bevételek. És különösen 2005-ben, ha a válsztási éveket nem nézzük...
Nagyobb baj, hogy a viszonylag kis egyensúlyromlás 2003-2005 között a jelentősen megnövekedő privatizációs bevételeknek volt tudható és nem a jó gazdálkodásnak!
Én is várom, hogy gyurcsány menjen, ne aggódj, nála bárki jobb!
És mégjobban azt várom, hogy a gazdasági mutatók a 2002-es szinten legyenek, akár az évvégin is...!
És ne csak a bruttó átlagjövedelme 1989-es áron! Mert az hamarosan ott lesz, ahol 2002-ben volt... (Jövőre ugyanis a 2003-as átlagjövedelemszint várható!)
Valóban, abban igazad van, hogy nem a vizitdíj ellen kellene népszavazás, hanem az egészségbiztosítási rendszer kormányzat szerinti átalakítsa ellen!!!
A vizitdíj itt csak szimbólum, ráadásul nem is testesíti meg az önrészt, még illúzió szinten sem (és talán nem is kimondott kormányzati cél).
Abban részben egyetértünk, hogy az önrész és megánbiztosítás lehetséges (tehát nem törvényszerű) kelléke egy eü. reformank.
(De a jelenlegi vizitdíj -ami ellen lesz a népszavazás is- semmiképpen sem!!!)
Egészségügyi reform