Topiknyitó: Portfolio 2013. 04. 11. 14:54

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés  

Ugrás a cikkhez
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:31
Előzmény: #632  Alilou3
#640
Phylaxa, ez az, ami NEM IGAZ:

"- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16/A. § (1) bekezdése szerint nem lehetett jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt."

Az eredeti '97-es törvényben ez nem szerepelt. A 2010 (vagy 2011-es) módosítás óta nem lehet bejegyezni! Egy törvényt az eredeti dátumával jelölnrk, ha később módosítják, akkor is.

Tényleg nem érted?

Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:28
Előzmény: #638  Phylaxa
#639
Eddig azt állította, hogy minden devizás lakáshitelszerződés semmis, mert '97 óta nem lehet devizában jelzálogjogot bejegyeztetni. Ez nem igaz, cáfoltuk. Ha most mást állít, akkor azt illik - már csak a követhetőség miatt is, a korrektségről nem is beszélve - úgy kezdeni, hogy "elnézést, ebben tévedtem, de...". Ez nem történt meg, így követhetetlen, hogy pontosan mit is állít.
Phylaxa 2013. 05. 25. 13:24
Előzmény: #635  Törölt felhasználó
#638
Elég világosan leírta. Olvasd el figyelmesen!
Phylaxa 2013. 05. 25. 13:23
Előzmény: #634  Alilou3
#637
De nagy a csönd... :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:22
Előzmény: #634  Alilou3
#636
"Ezzel befejeztem a témát, mindenki fogadjon egy jó ügyvédet, garantáltan nyerni fog"

Nyilván akkor mindenki hülye, meg szar ügyvédet fogadott és ezért van az, hogy ezres nagyságrendű perben eddig egyetlen ügyfél nyertes van, amiben nem az egész devizahitelének semmisségét, hanem kisebb tételek elszámolásának jogszerűtlenségét mondta ki a bíróság.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:18
Előzmény: #632  Alilou3
#635
Ne haragudj, de össze-vissza beszélsz. Eddig azt állítottad, hogy '97 óta tiltott a devizában jelzálog bejegyzés, tehát minden devizahitel semmis. Most azt állítod, amit mi írtunk, hogy 2010 v. 2011 óta nem lehet bejegyezni, azóta nincs is devizás lakáshitel.

Most mit is állítasz tulajdonképpen? Tisztázzuk.
Alilou3 2013. 05. 25. 12:40
Előzmény: #633  Alilou3
#634
Még egy dolog:

Ha valakinek olyan gondja van a bankkal, hogy egyoldaluan módosították a szerződést, akkor kérjen a bankjától számszerű magyarázatot, az azt jelenti, hogy a banknak kötelezetsége közölni az ügyféllel a a részlet változás okát " libor, alapkamat, kockázat felár, stb" itt nem az a gond , hogy emelés volt, hanem az a legnagyobb gond, hogy csak oda és nem vissza..libor chf, most 0,08 kb, a svajci alapkamat 3,2 volt 2009 ben, most nulla, értétek ugye?

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nemcsak jogszabályba ütközés miatt lehet semmis, hanem azért is, mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel - tartalmát tekintve - indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára, ezért a Ptk. 209.§-ának (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.
Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző – az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés, ha:

a) tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos (világos és egyértelmű megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát.

Ezzel befejeztem a témát, mindenki fogadjon egy jó ügyvédet, garantáltan nyerni fog
Alilou3 2013. 05. 25. 12:25
Előzmény: #632  Alilou3
#633
Alilou3 2013. 05. 25. 12:21
Előzmény: #631  Törölt felhasználó
#632
Olvassd végig:

- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16/A. § (1) bekezdése szerint nem lehetett jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt.
- A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 261. § (4) bekezdése alapján természetes személy devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog nem volt alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis (volt).

A kérdéses rendelkezések a Ptk tekintetében 2010.08.14. napján (az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 81. §) az Inytv. tekintetében 2011.01.01. napján a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 36. § (2) bekezdés) léptek hatályba, majd 2011.07.01. napján hatályukat vesztették (A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 17. § a) és c) pontja)

Fentiekre figyelemmel a „devizakölcsön” biztosítékául jelzálogjog alapítása és bejegyzése csak és kizárólag 2010.08.14./2011.01.01 és 2011.07.01. napja között ütközött jogszabályba, és minősült semmisnek.

Akinek a lakóingatlanán esetlegesen ezen időszakban alapított volna jelzálogjogot a hitelintézet, arra hívnánk fel a figyelmét, hogy a biztosítéki szerződés semmissége nem vonja automatikusan maga után a kölcsönszerződés semmisségét.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 10:05
Előzmény: #623  Alilou3
#631
Várjuk a konkrétumokat.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 10:05
Előzmény: #623  Alilou3
#630
Várjuk a konkrétumokat.
signal2
signal2 2013. 05. 25. 09:55
Előzmény: #623  Alilou3
#629
Baromságot írsz. A kérdésedre tehát nem lehet felelni.
signal2
signal2 2013. 05. 25. 09:54
Előzmény: #623  Alilou3
#628
'97-ben még korlátozott volt Magyarországon a devizaforgalom, tehát egészen biztosan nem volt ilyen abban a törvényben.
Az más kérdés, hogy most is a 1997-es törvény van érvényben, csak azóta számtalanszor módosították. A jogtárban úgy nézz utána, hogy a 97-es verziót nézed.
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 23:44
Előzmény: #619  Törölt felhasználó
#627
Szóval, az alábbi link alapján érdekes a debreceni gyakorlat: link

Ahogyan írtam: "Az azért mindenképpen elgondolkoztató és megkérdőjelezi a bíróság elfogulatlatlanságát, hogy egy első fokú határozat hirdetésére előre odacsődíti a sajtót, majd rögtön kész a pár perccel előtte szóban kihirdetett ítélet írásos sajtókommunikációja. Mintha előre tudná a meghívás kor, mit fog hirdetni a független bíró, sőt, hogy ez szenzációs lesz, a sajtót biztosan érdekelni fogja. Ne az MTI híréből tudja meg a sajtó, mi történt, mint általában, hanem majd rögtön, első kézből a bíróságtól.

Ez egyébként nem egyedi eset Debrecenben, vagy egy hónapja már ez szintúgy megtörtént, amiből ez a topic is indult."
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 23:37
Előzmény: #623  Alilou3
#626
Én is nagyon kíváncsi lennék, pontosan mire gondolsz. 2011-ben az ingatlannyilvántartási törvényt (ez valóban 1997-es) módosították úgy, hogy ezt követően nem lehet devizahitel biztosítására ingatlan-jelzálogjogot bejegyezni.

Szóval, nagyon várom a konkrétumaidat.
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 23:31
Előzmény: #621  Alilou3
#625
"A statisztika szerint az idei második negyedévre 3752 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló 4%-os negyedéves kvótát 72%-ban használnák ki. Összesen 115 076 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt másfél évben összesen 20 912 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás."

"az ügyféllel történő megállapodás, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek. Az ügyféllel közös értékesítés - bár szintén hosszú folyamat - mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat a Nemzeti Eszközkezelő általi ingatlan vásárlások megindulása, amelytől az intézmények (és az ügyfelek is) a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak."
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 22:56
Előzmény: #623  Alilou3
#624
Másold be (hiteles forrásból) és linkeld ezt a '97-es törvényt.
Alilou3 2013. 05. 24. 22:18
Előzmény: #622  Törölt felhasználó
#623
Látom nagyon fidelsz, tényleg fatális hiba, de sajnos megtörpént.
volt egy 97 törvény : kimondja azt, hogy nem lehet jelzalogjogot bejegyzetetni egy egy ingatlanra ha a kölcsön devizában van....az a törvényt 2011-06-30. gyorsan hatályon kivül helyezték, kérem válaszolni a kérdésemre, miért is volt olyan sürgös?
a nick nevedre nézve, bankra emlékeztett, penznyelő
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 21:36
Előzmény: #621  Alilou3
#622
Alilou3:

1. Nem reagáltál a lentiekre. Emlékeztetőül: állítottad, hogy 2011 előtt tiltott volt a jelzálog deviza alapú hitelre, ezért eleve semmis minden devizahitel. Erre signal és én felhívtuk a figyelmedet arra, hogy ez nem igaz, éppen fordítva van, 2011 óta nem engedélyezett. Tehát alapjaiban hülyeség, amit itt kampányszerűen nyomatsz.
2. "Végyed" - helyesen magyarul VÉDJED. Ezt maximum egy borsodi kocsma vendégei nem tudják (a te aluliskolázott ismereteddel: nem tugyák), ráadásul ez biztosan nem véletlen félreütés. Sokmindent elárul rólad.
Alilou3 2013. 05. 24. 20:59
Előzmény: #620  Törölt felhasználó
#621
Kedves Manci,

Végyed továbbra is a bankokat, hoztam egy egy friss hírt,elmondod , hogy hány embert akart még földönfutóvá tenni?

link
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 20:22
Előzmény: #610  Törölt felhasználó
#620
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 21:37
Előzmény: #610  Törölt felhasználó
#619
Az azért mindenképpen elgondolkoztató és megkérdőjelezi a bíróság elfogulatlatlanságát, hogy egy első fokú határozat hirdetésére előre odacsődíti a sajtót, majd rögtön kész a pár perccel előtte szóban kihirdetett ítélet írásos sajtókommunikációja. Mintha előre tudná a meghívás kor, mit fog hirdetni a független bíró, sőt, hogy ez szenzációs lesz, a sajtót biztosan érdekelni fogja. Ne az MTI híréből tudja meg a sajtó, mi történt, mint általában, hanem majd rögtön, első kézből a bíróságtól.

Ez egyébként nem egyedi eset Debrecenben, vagy egy hónapja már ez szintúgy megtörtént, amiből ez a topic is indult.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:31
Előzmény: #615  Alilou3
#618
JELENLEG, 2011 óta nem lehet jelzálogot bejegyezni. 2011 előtt be lehetett.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:31
Előzmény: #615  Alilou3
#617
Ne haragudj, de azzal nem lehet mit kezdeni, aki azt állítja, hogy piros a hó. Szerintem kezeltesd magad.
signal2
signal2 2013. 05. 21. 10:18
Előzmény: #615  Alilou3
#616
Miért ismételgeted a nyilvánvaló baromságot? Gondolod, hogy ha nem lehetett volna jelzálogjogot bejegyezni ingatlanra, akkor a bankok megtették volna?
Alilou3 2013. 05. 21. 10:08
Előzmény: #613  Törölt felhasználó
#615
A törvény az ellenközőjét írja elő, azért minden szerződés semmis :-)))
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:07
Előzmény: #610  Törölt felhasználó
#614
Erről beszélünk itt régóta signallal. A devizahitel alapját NEM lehet eredményesen támadni, mert az rendben van. A szerződés egyes pontjait lehet, leginkább a kamatváltoztatásokat, meg a költségelemeket. Ezek azonban azt az alapvető tényt, hogy a hitel devizában denominált érintetlenül hagyják.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:04
Előzmény: #612  Alilou3
#613
2011 előtt LEHETETT jelzálogot bejegyezni devizában.
Alilou3 2013. 05. 21. 09:54
Előzmény: #611  signal2
#612
2011 előtt hatályos volt az ominozus törvényt :-)
signal2
signal2 2013. 05. 21. 08:54
Előzmény: #608  Alilou3
#611
Fordítva. 2011-től nem lehet bejegyezni.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 08:39
Előzmény: #603  signal2
#610
2013. május 17., péntek 16:04 Egy devizaalapú lízingszerződést érintő polgári peres eljárásában hirdetett ítéletet a Debreceni Törvényszéken dr. Tóth Endre bíró. A bíróság három rendelkezést érvénytelenített, az ítélet nem jogerős, közölte a törvényszék pénteken.

A felperes egy debreceni ingatlanra kötött devizaalapú lízingszerződést 2008 júniusában az egyik piacvezető pénzintézettel, 25 éves futamidőre. Az ügyfél által aláírt szerződés, illetve a közjegyzőnél hitelesített dokumentum kamatként kizárólag azt tünteti fel, hogy „kamatfelár: 5,3 százalék”. Ehhez képest az Üzletszabályzat a kamat egy további "kamatbázisnak" nevezett részét is rögzíti. A felperes az 5,3 százalékos kamat hiszemében kötötte meg a szerződést. A bank később egy alkalommal egyoldalúan módosította a szerződést, így a megváltozott terhek miatt nagyságrendekkel megnőtt a felperes havi lízingköltsége és nem tudta rendszeresen fizetni a részleteket. 2010-ben ezért a pénzintézet felmondta a szerződést és végrehajtási eljárást kezdeményezett a kilakoltatásra. Ez az eljárás még azóta is folyamatban van.

A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződésben nem található olyan passzus, amiből kiderülhetett volna: a kamatfizetési kötelezettség tulajdonképpen két részből tevődik össze és a rögzített 5,3 százalék mellett a kamatnak van egy olyan része is, amelyről a szerződés hallgat. A bíróság négy dokumentumot tanulmányozott át, közte az Üzletszabályzatot, illetve a Hirdetményt is, de a tényleges kamatteher mértékét még így sem lehetett kideríteni. Az „elhallgatott” kamatbázisra pedig külön sehol nem hívták fel az ügyfél figyelmét. Ennek jegyében tehát a bank jogszerűen nem kérhette volna ügyfelétől a kamatbázison alapuló többletköltségeket - állapította meg a törvényszék.

A bíróság érvénytelenítette azt a rendelkezést, miszerint a bank a kamatfelárra vonatkozóan egyoldalúan módosíthatja a szerződést. A szerződés úgy fogalmazott, hogy az egyoldalú módosítást „a pénz és tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségeinek változása, az ügyfél vagy lízingügylet kockázati besorolásának változása” alapozhatja meg. A Debreceni Törvényszék több szempontból is tisztességtelennek ítélte meg a bank magatartását, a szerződés kifogásolt eleme ugyanis „tartalmilag üres” és nyitott kaput hagy a kontroll nélküli szerződésmódosításokra.

A Debreceni Törvényszék egy harmadik rendelkezést is érvénytelenített a szerződésben, amely a többletterheket érinti. A bíróság kimondta: a bank a felmerült plusz költségeket nem háríthatja át a felperesre, így azt nem is követelheti tőle. A kifogásolt három passzus semmis, tehát a szerződés 2008-as megkötésétől számítva, a három érvénytelenített rendelkezés alapján a bank semmit nem követelhet a felperestől.

Alilou3 2013. 05. 21. 08:34
Előzmény: #607  Törölt felhasználó
#609
1997 törvényre kell hivatkozni, törölve volt 2011. de nem visszamenőlegesen : HAHA, olvasd a sorok között Kérem

AZ INGATLAN-NYILVÁ­NTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997.ÉVI CXLI. TÖRVÉNY ÚJ MEGFOGALMAZÁSA SZERINT(16/­A.§(1) BEKEZDÉS) NEM LEHET JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,­VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉ­S ALAPJÁN KAPOTT HITELT. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV 261.§(4) BEKEZDÉSE ALAPJÁN, TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,­VAGY NYÚJTOTT (DEVIZAALAPÚ) KÖLCSÖNSZERZŐDÉ­SÉBŐL KELETKEZŐ HITELEZŐI KÖVETELÉS BIZTOSíTÁSÁRA, TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ INGATLANRA JELZÁLOG NEM ALAPíTHATÓ, A FELEK ETTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE SEMMIS."TEHÁT AZ ÖSSZES EDDIG VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS
Alilou3 2013. 05. 21. 08:32
Előzmény: #607  Törölt felhasználó
#608
EZT A PARAGRAFUST A BANKOK ÉRDEKÉBEN TÖRÖLTÉK DE CSAK 2011-ben TEHÁT ADDIG HATÁLYOS VOLT, íGY SZINTE MINDENKIRE ÉRVÉNYES !!! Aki 2011 előtt vette fel a hitelt, arra vonatkozik
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 08:09
Előzmény: #606  Alilou3
#607
Te olvastad azt, amit lent írtál? Csak mert a devizában történő jelzálogbejegyzést 2011-ben tiltották be, tehát értelmetlen az egész innentől, amit írtál...
Alilou3 2013. 05. 21. 08:04
Előzmény: #600  Törölt felhasználó
#606
Leirnád nekem mi a kockázat valódi definiciója ilyen esetben? beszélünk kockázatról, hogy mérik a kockázatot? mi a neve? ki viseli a kockázatot?

Mindenki kérje számon a bankját, lehet írni, vagy személyesen jelentkezni náluk, nem lehet titkolni az ügyfél előtt azokat az adatokat...A központi kerületi biróság, külön osztályt különített a devizahitelesek gyors eljárásaihoz...Kérem pereljék a bankokat, mert egyik bank sem tudja ezt kivideni, nem lehet egy oladaluan változtatni a szerződésen , de ha igen akkor vissza felé is lehet számolni az ügyfél javára...A manci fizetett kommentátor, bozonytalanítja az deviza hiteleseket..Mondja meg az a manci néni, hogy az a kockázat miben mérik, akkor mennyi és most mennyi...Ja még egy dolog, svajci frank, vagy euro hitel, melyik libor, melyik alapkamat és melyik cds-t lehet figyelembe venni, a svajci, az europai, vagy a magyar? mert van olyan bank ahol mindkettőre hivatkoznak, miért?
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 08:03
Előzmény: #603  signal2
#605
Pontosan. Én is írtam már. Szerintem ezek az elemek perelhetőek:
1. A kamatváltoztatás (időben tájékoztattak-e, indokolható volt-e, stb.).
2. Költségelemek.
3. Konverziós díj felszámítása.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 08:01
Előzmény: #594  Alilou3
#604
"Szerencsétlen devizahiteles? Mi segítünk!
Index
2013. május 21., kedd 07:26 | A bajba jutott devizaadósok egyre komolyabb piacot jelentenek, hiába költik szinte minden pénzüket törlesztőrészletre, hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni, ha biztos megoldást ígérnek nekik. Önjelölt fogyasztóvédők és ügyvédek hirdetik magukat megmentőként, de kevés sikerről lehet hallani. Egy neten terjedő cég 80 százalékos sikerrátával reklámozza magát, de megkeresésünkre inkább titkolóztak.
...
"
link

A PSZÁF szerint az eddigi 1100 devizahiteles perben eddig jogerősen egy adós sem nyert (ez áprilisi infó, ebben nincs benne Kásler megnyert pere).
link
signal2
signal2 2013. 05. 21. 08:01
Előzmény: #597  Alilou3
#603
Rátapintottál a lényegre, ez megítélésem szerint éppen egy perelhető eleme a hitelszerződésnek. A másik a költségelemek.
Törölt felhasználó 2013. 05. 20. 23:51
Előzmény: #599  Phylaxa
#602
"Úgy tudtam, hogy amíg valakinek a pere tart és nincs jogerős ítélet addig nem hajtahatnak végre."

Jól tudtad, ez valóban így van, de csak a perrel érintett rész tekintetében. Ami nem áll per alatt, az nemteljesítés esetén végrehajtható.
Törölt felhasználó 2013. 05. 20. 23:48
Előzmény: #598  Phylaxa
#601
Nincs más nickem, változatlanul mondom: jós az, aki azt azt mondja, látta előre, mi fog történni. Talán a subprime amerikai bankok, akik a csalást elkövették, sejtettek valamait, de ez csak a bűnözők szokásos rettegése a következményektől.

Ha tényleg vennéd a fáradságot, elolvasnád az előzményeket, akkor beszélhetnénk, de így csak komolytalan vádaskodás hozzáértésed híján minden szavad.
Törölt felhasználó 2013. 05. 20. 23:42
Előzmény: #597  Alilou3
#600
Igen, ez a későnjövők hátránya, nem olvassák el az előzményeket. A kamatot nemcsak a forrásköltségek, a kockázatok is befolyásolják. Én is szeretnélek látni, amikor ezzel szembesülsz.
Phylaxa 2013. 05. 20. 23:27
Előzmény: #582  Törölt felhasználó
#599
Úgy tudtam, hogy amíg valakinek a pere tart és nincs jogerős ítélet addig nem hajtahatnak végre. Szerinted rád hallgassak és bárkit kisemmizhetnek amíg a pere tart? :)
Phylaxa 2013. 05. 20. 23:19
Előzmény: #587  Törölt felhasználó
#598
"Ha bárki is tudná, hogyan lehet elkerülni a piacgazdaság válságait, nem egy, de örökös szuper Nobel-díjat érdemelne."

Ha valaki tudná és levezetné és mindenki számára egyértelművé tenné és mindenki egyetértene vele és mindenki azt mondaná, hogy bizony ez tényleg így van, akkor sem lenne másképp. Akkor is hullámzana minden és a természet kiegyenlítené a kóros eltéréseket. Mint ahogyan most is ki fogja.

Nem kellett ehhez sem Nobel díj, hogy sokan tudják mi következik. Legközelebb sem kell majd semmi ahhoz, hogy sokan megint lássák előre mi következik. Mert lesz majd megint és Te akkor is majd a válság részében fogod mondani a frankót, amíg pedig megy majd a mutyi, addig hallgatni fogsz. A "Talán mégis más"
pedig annyi lesz, hogy más lesz a nick-ed. :)
Alilou3 2013. 05. 20. 23:05
Előzmény: #595  Törölt felhasználó
#597
Ha annyira itt véded a bankokat, tudnál nekem mondani, és magyarázatot adni, hogy a bankom miért nem hajlandó számszerüen adni nekem, hogy 2009 ben amikor emelt kamatot mik voltak azok a tényezők amelyek változtak idő közben? mennyi volt akkor és mennyi most? libor, cds, alap kamat, stb stb ...szeretném megnézni a pofájukat majd a biróságon, hamarosan fog az következni , ne félj !!
Te is ott leszel?
Alilou3 2013. 05. 20. 23:01
Előzmény: #595  Törölt felhasználó
#596
Te, azért vagy itt, hogy bizonytalanítsd az devizahiteleseket? Bankok fizetnek, hogy itt legyél a nap 24órájában? vagy mi a szössz?
Törölt felhasználó 2013. 05. 20. 22:53
Előzmény: #594  Alilou3
#595
Ezt valóban érdemes elmenteni és utóbb a kórképedhez csatolni.

Semmi mást nem bizonyít, minthogy róna nem ért hozzá, a PSZÁF meg igen.
Alilou3 2013. 05. 20. 22:37
Előzmény: #593  Törölt felhasználó
#594
Adjátok tovább Minél hamarabb !!!!!!!!!!!!!!!­!!!!!!!!!!!!!!!­!!!
NEM LEHETETT 2011.06.30.-ig JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,­ VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉ­S ALAPJÁN KAPOTT HITELT.
TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM !
AKI MÉG BIZONYTALAN, HOGY MIRŐL IS VAN SZÓ, PÁR SORBAN MEGPRÓBÁLOK RÁVILÁGJíTANI.
ELŐSZÖR IS TISZTÁZNI KELL, HOGY AZ A "TERMÉK" AMIT A BANKOK AZ EMBEREK NYAKÁBA SÓZTAK MI IS VALÓJÁBAN!
RÓNA PÉTER:
"MERT A DEVIZA HITEL EGYÁLTALÁN NEM HITEL, HANEM EGY OLYAN BEFEKTETÉS A HITELFELVEVŐ RÉSZÉRŐL, AMINEK A LÉNYEGE, HOGY AZ ÖSSZES, KIVÉTEL NÉLKÜL AZ ÖSSZES PROFIT A BANKÉ, AZ ÖSSZES KOCKÁZAT PEDIG A HITEL FELVEVŐÉ. NEM HITEL AZÉRT AZ EGYSZERŰ OKÉRT, MERT A HITEL EGY FIX ÖSSZEGBEN FELVETT KÖLCSÖN, AMIT AZONOS FIX ÖSSZEGBEN KELL VISSZAFIZETNI, A SZERZŐDÉSBEN KIJELÖLT ÉS ANNAK ALAPJÁN MINDKÉT FÉL SZÁMÁRA KISZÁMíTHATÓ KAMATTAL EGYÜTT DE A DEVIZAADÓS NEM TUDHATJA, HOGY MENNYIT KELL VISSZAFIZETNI, MERT A TÖRLESZTÉS EGY OLYAN TÉNYRŐL, AZ ÁRFOLYAM MOZGÁSTÓL FÜGG, AMIHEZ SEMMI KÖZE, HISZEN Ő FORINTOT KAPOTT ÉS FORINTBAN FIZET" - MAGYARÁZTA
DE MIT MOND ERRE A PSZÁF?
" A FELÜGYELET PSZÁF ÁLLÁSPONTJA SZERINT A PÉNZÜGYI TERMÉK BESOROLHATÓ A BSZT.-ben FOGLALT, RÉSZLETEZETT PÉNZÜGYI ESZKÖZ FOGALMÁBA, S íGY "CSAK" BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA KERETÉBEN ÉRTÉKESíTHETŐ" AKKOR MI IS A GOND AZZAL, HOGY A DEVIZA ALAPÚ KONSTRUKCIÓ KIHELYEZÉSÉNEK A SZABÁLYTALANSÁG­ÁT A HATÓSÁGAINK ELISMERJÉK?

AZ,HOGY ENNEK A BEISMERÉSE NEM CSUPÁN SEMMISSÉGI, ÉRVÉNYTELENSÉGI­ KÖVETKEZMÉNNYEL­ JÁR, HANEM EZ ÜGYFÉL KÁRTÉRíTÉSRE IS JOGOSULT !!! A PROBLÉMA PEDIG A KÖVETKEZŐ.MIUTÁ­N TISZTÁZÓDOTT,HO­GY EZ EGY MEGELŐLEGEZETT PÉNZÜGYI BEFEKTETÉS TERMÉSZETES SZEMÉLY LAKÓINGATLANÁRA­ JELZÁLOGJOGOT NEM LEHET BEJEGYEZNI !!! TESSÉK A JOGSZABÁLY:
AZ INGATLAN-NYILVÁ­NTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997.ÉVI CXLI. TÖRVÉNY ÚJ MEGFOGALMAZÁSA SZERINT(16/­A.§(1) BEKEZDÉS) NEM LEHET JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,­VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉ­S ALAPJÁN KAPOTT HITELT. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV 261.§(4) BEKEZDÉSE ALAPJÁN, TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,­VAGY NYÚJTOTT (DEVIZAALAPÚ) KÖLCSÖNSZERZŐDÉ­SÉBŐL KELETKEZŐ HITELEZŐI KÖVETELÉS BIZTOSíTÁSÁRA, TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ INGATLANRA JELZÁLOG NEM ALAPíTHATÓ, A FELEK ETTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE SEMMIS."TEHÁT AZ ÖSSZES EDDIG VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS JOGTALAN ÉS AZ íGY MEGKÁROSíTOTT ÜGYFELEKNEK KÁRTÉRíTÉS JÁR ! ! !
EZT A PARAGRAFUST A BANKOK ÉRDEKÉBEN TÖRÖLTÉK DE CSAK 2011-ben TEHÁT ADDIG HATÁLYOS VOLT, íGY SZINTE MINDENKIRE ÉRVÉNYES !!!
2011.évi LXXV. törvény
devizakölcsönök­ törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer értékesítésének­ rendjéről
17.§ Hatályát veszti
a) a Polgári Törvénykönyvről­ szóló 1959.évi IV. törvény 262.§(4) bekezdése
12.§ (1) E törvény - (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel-20­11.06.30.-án lép hatályba.
"A BTK. 318.§(1) BEKEZDÉSE íGY RENDELKEZIK: AKI JOGTALAN HASZONSZERZÉS VÉGETT MÁST TÉVEDÉSBE EJT, ÉS EZZEL KÁRT OKOZ, CSALÁST KÖVET EL.
"A CHF ALAPÚ HITELEK ESETÉBEN MIND A HÁROM KITÉTEL MEGVALÓSULT.A BANKOK RÉSZÉRŐL JOGTALAN VOLT A HASZONSZERZÉS, AZ ÜGYFELEKET TÉVEDÉSBE EJTETTÉK ÉS EZZEL NEKIK IGEN JELENTŐS KÁRT OKOZTAK.

TEHÁT MÁR HIVATALBÓL BÜNTETŐ FELJELENTÉST KELLETT VOLNA TENNI POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÚRNAK!?

KÉRLEK BENNETEKET MENTSÉTEK EL,HOGY MEGLEGYEN ÉS OSSZÁTOK FOLYAMATOSAN, MERT LEHET,HOGY ÉN MÁR NEM SOKÁIG FOGOM TUDNI OSZTANI MERT FOLYAMATOSAN LETÖRLI A RENDSZERGAZDA.
Törölt felhasználó 2013. 05. 18. 20:33
Előzmény: #589  Törölt felhasználó
#593
Eddig még senkinek sem sikerült eltalálni a TALÁNt, ezért mondom, ha tudod a receptet, többszörös Nobel-díjas lehetsz.

Egyébként meg a válságot nem a banki kockázatkezelési hibák, vagy gyakorlat okozta. Az összecsomagolás, a subprime, nem kockázatkezelési "hiba", hanem tudatos csalás , megtévesztés volt, mindenki számára, aki vásárolt ilyen mérgezett kötvényt.

Továbbá mindent, az innovációt is meg kell finanszírozni, ez azonban nem jelent "hitelezésvezérelte gazdaságot", egyszerűen így működik a gazdaság, mióta a főníciaiak feltalálták az általános egyenértékest (sőt, amióta amezopotámiaiak a hitelt).
Törölt felhasználó 2013. 05. 18. 20:32
Előzmény: #589  Törölt felhasználó
#592
Eddig még senkinek sem sikerült eltalálni a TALÁNt, ezért mondom, ha tudod a receptet, többszörös Nobel-díjas lehetsz.

Egyébként meg a válságot nem a banki kockázatkezelési hibák, vagy gyakorlat okozta. Az összecsomagolás, a subprime, nem kockázatkezelési "hiba", hanem tudatos csalás , megtévesztés volt, mindenki számára, aki vásárolt ilyen mérgezett kötvényt.

Továbbá mindent, az innovációt is meg kell finanszírozni, ez azonban nem jelent "hitelezésvezérelte gazdaságot", egyszerűen így működik a gazdaság, mióta a főníciaiak feltalálták az általános egyenértékest (sőt, amióta amezopotámiaiak a hitelt).
Törölt felhasználó 2013. 05. 18. 20:19
Előzmény: #588  Törölt felhasználó
#591
Ezért fordult a Kúriához a bank, a tanácstalan Kúria meg az EU Bírósághoz.
Törölt felhasználó 2013. 05. 16. 07:41
Előzmény: #588  Törölt felhasználó
#590
Tyúú!
Törölt felhasználó 2013. 05. 16. 06:37
Előzmény: #587  Törölt felhasználó
#589
Ha nem vennéd észre, nem azt idézted, hogy okosabbnak tartom magamat a Nobel-díjasoknál, hanem azt, hogy a váságok hatásai csökkenthetőek és TALÁN el is kerületőek.

Mint ahogy nem kevesen voltak, akik előre figyelmeztettek és figyelmeztetnek az intő jelekre, mint pl. a hibás banki kockázatkezelési gyakorlatokra. Arra, hogy a devizahitelezésből bizony baj, nagy baj lehet (így utólag látható is), vagy arra, hogy az USA-ban nem csak a részvénypiacok, de az ingatlanpiac sem emelkedhet az égig, és az sem biztos, hogy, a subprime hielezés beindítása jót tett a jelzáloghitelezésnek. Mint ahogy látjuk, nem is tett jót.

Nekem az a véleményem, hogy alapvetően téves a hitelezés-vezérelte gazdaságélénkítés, a gazdaság a történelem során sohasem attól lett fenntartható, hogy veszettül pénzt pumpáltak volna a gazdaság fejlődésébe, a gazdaság tartósan mindig az innováció alapján tudott egy magasabb termelékenységi szintre kerülni. És ez azóta így van, hogy az ember eszközt kezdett használni, de így volt a nyersanyagok, fémek, a kerék használatának elterjedésével, az ipari forradalomban a gőzgép feltalálásával, az elektromosság, a rádió, a telefon a számítógép használatba vételével, stb. És a sor nyilván nem teljes.

A gazdaság tartós mennyiségi fejlődésének alapja a folyamatos minőségi fejlődés, az innováció. A pénz a bankrendszer csupán katalizátor, de nem üzemanyag. Az üzemanyag az innováció. Innováció nélkül nincs fenntartható gazdasági fejlődés, a pénz, a túl sok pénz az lufit fúj. A lufi kipukkanásakor pedig a gazdaság tényleges szereplői, a termelő/szolgáltató/fogyasztó mindannyian veszítenek, egyedül a pénzügyérek képesek a hasznukra fordítani.
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:57
Előzmény: #586  Törölt felhasználó
#588
MÁSODFOKON is nyert a perben Kásler.
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:48
Előzmény: #578  Törölt felhasználó
#587
"A tényekkel folytatva pedig kérlek, idézz már be olyat tőlem, hogy azt állítottam volna, hogy többet tudok a világról, mint a Nobel-díjasok."

Íme az idézet:

"Sajnos valahogy én is így látom, hogy a válságok nem természetes velejárói a piacgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gazdasági szereplők tudatlanságából adódó, de megfelelő eszközökkel a kialakulásának esélye és a hatása csökkenthető, talán el is kerülhető."

Ha bárki is tudná, hogyan lehet elkerülni a piacgazdaság válságait, nem egy, de örökös szuper Nobel-díjat érdemelne. Látom, te tudod.
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:41
Előzmény: #583  Törölt felhasználó
#586
"A Kásler perében pont azt mondja ki másodfokon is a bíróság, hogy a vételi/eladási árfolyam alkalmazása nem volt jogszerű..."

Vélhetően ezért folyik jelenleg is a per, mert a bank vitatja az idézett ítéleti megállapítást (mint látjuk, jogosan).
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:39
Előzmény: #581  Törölt felhasználó
#585
Igazad van, magam is az éves jelentésre gondoltam,csak pontatlan voltam. Ahogyan forinthitelek esetén sem, úgy devizahitelek esetén sem állapítható meg, pontosan melyik forrásból (Mari néni betétjéből) származik a hosszú hitel.
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:35
Előzmény: #496  Törölt felhasználó
#584
Kásler nem háríthatott el semmit, a több tízmilliós lejárt tartozását érdemben nem befolyásolja a per alatt álló pár tízezer.
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:32
Előzmény: #579  Törölt felhasználó
#583
"Viszonylag egyszerűen belátható, hogy hogy ha devizában keletkezik a tarrtozásod, de neked forintban a jövedelmed, akkor mind a forintfolyósításhoz, mind a devizában törlesztéshez konverzióra van szökséged, vagyis vételi, illetve eladási árfolyamot kell szükségszerűen alkalmazni a banknak."

A Kásler perében pont azt mondja ki másodfokon is a bíróság, hogy a vételi/eladási árfolyam alkalmazása nem volt jogszerű...
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:31
Előzmény: #463  Törölt felhasználó
#582
Megint tévedsz: Kásler ellen folyik a végrehajtás, a vitatott árfolyamrésből eredő követelése pár tízezres, lejárt tartozása meg több tízmillió...
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:30
Előzmény: #580  Törölt felhasználó
#581
A vége mondjuk nem igaz. A magyar bankok mérlegeivel és a bankrendszer összesített mérlegét kimutató MNB jelentésekkel se megy semmire, mert a swap mérlegen kívüli tétel. Az egyes bankok jelentéseiben szerepel max., ott se részletezve.

Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:24
Előzmény: #458  Törölt felhasználó
#580
Makkos Albert a körtét az almával hasonlítja össze. Szerinta a devizaforrás hiányára bizonyíték, hogy a svájci jegybank magyar érdekeltségeknek nagyságrendekkel kisebb CHF forrást nyújt, mint amennyi CHF hitelt nyújtanaka a magyar kereskedelmi bankok, vagyis egyszerűen nem volt - szerinte - annyi devizaforrásuk a magyar bankoknak, mint amennyit devizahitel címén kihelyeztek.

Azonban az nyilvánvaló, hogy a magyar bankok devizaforráshoz nem a svájci jegybanktól jutottak, hanem alepvetően a bankközi piacon, és ott is elsősorban swapügyleteken keresztül. ehát nem a svájci jegybank adatait, hanem a magyar bankok mérlegeit kell vizsgálni (illetve az MNB jelentéseket).
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:15
Előzmény: #456  Törölt felhasználó
#579
Ez tényszerűen nem igaz:

Miért is ne tenné a kormánypárti irányítás alatt álló PSZÁF a dolgát? Az előzőek alapján játszi könnyedséggel megállapíthatná, ha nem lenne devizaforrás a devizahitelek mögött, akkor mentesülnének az árfolyamkockázat alól az adósok visszamenőleg, csökkenne az ország devizakitettsége, egy csomó adós tudná fizetni állandó összegű forinttartozását, mindenki boldog lenne. Azért nem teszi a feladatát szerinted a szakmai szervezet, mert nem azt a megállapítást teszi, amelyet te elvársz?

A Kásler ügynek meg mi köze van ehhez? Ott kizárólag a konverziós költségeken vitáznak, de ez nem érinti a források pénznemét. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy hogy ha devizában keletkezik a tarrtozásod, de neked forintban a jövedelmed, akkor mind a forintfolyósításhoz, mind a devizában törlesztéshez konverzióra van szökséged, vagyis vételi, illetve eladási árfolyamot kell szükségszerűen alkalmazni a banknak. ezen sok bizonyítani való nincsen, csak érteni kell a devizahitelezéshez.
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:09
Előzmény: #575  Törölt felhasználó
#578
A tényeknél maradva, van közgadasági végzettségem, és mielőtt visszakérdeznél, a budapesti közgázon tanultam.

A tényekkel folytatva pedig kérlek, idézz már be olyat tőlem, hogy azt állítottam volna, hogy többet tudok a világról, mint a Nobel-díjasok. Nem hiszem, hogy sikerülni fog, így ismét kiderül, hogy zöldségeket irogatsz. Ez a stílus olyankor fordul elő egy vitában, ha elfogynak az érvek.

Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 23:02
Előzmény: #453  Törölt felhasználó
#577
Ha már bizonyításra vágysz, egyszerű a helyzet, meg kell nézni a bankok mérlegeit, amelyből világosan kiderül, mennyi a devizakitettségük. Az MNB részére a bankok naponta jelentik devizapozícióikat, amelyből a központi bank játszi könnyedséggel meg tudja állapítani, milyn forrás áll a hitelek mögött. Ezeket a jelentéseket pedia PSZÁF folyamatosan ellenőrzi, eddig egyetlen esetben sem merült fel ezek alapján, hogy a devizahitel mögött ne állna folyamatosan deviza.

De ha forinthitel lenne, tudná a bank a forintkamat töredékéért adni a hitelt? Tiszta ráfizetés lenne számára, akkor miért is tenné? Csak hogy kicsesszen az ügyfelével a devizakockázattal? csak azért, hogy hosszú távra biztosítsa, hgy adósai tömegesen ne tudják fizetni hitelüket? Hogy brutális céltartalékkal kelljen csökkenteni a banki profitot?
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 22:48
Előzmény: #448  Törölt felhasználó
#576
Már megint zöldeket beszélsz: ha forinthitelről lenne szó, akkor forinkamatot kellett volna fizetni érte. Márpedig az adósok éppen azért vették fel a devizahitelt, mert a forinkamat töredékét akarták fizetni.

Egyébként a helyzet fordított: egyetlen perben sem tudták az adósok azt a zöldséget bizonyítani, amit állítasz. Márpedig a perben mindig annak kell bizonyítania, aki állít valamit. Tehát dől az egész okoskodás.
Törölt felhasználó 2013. 05. 15. 22:41
Előzmény: #446  signal2
#575
"Sajnos valahogy én is így látom, hogy a válságok nem természetes velejárói a piacgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gazdasági szereplők tudatlanságából adódó, de megfelelő eszközökkel a kialakulásának esélye és a hatása csökkenthető, talán el is kerülhető."

Hát igen, akira közgazdasági végzettség nélkül többet tud a világról és a gazdasági folyamatokról, mint a Nobel-díjasok. Mint matolcsit, a tények őt sem zavarják...
Törölt felhasználó 2013. 05. 12. 07:17
Előzmény: #573  Törölt felhasználó
#574
Nem mintha nem pont fordítva jártak volna el. ;D
Ez is a bankok irdatlan önpusztítő felelőtlenségét bizonyítja, amit "tisztességtelenül" akartak visszaszedni.
Pedig amiket most felhoztál tipikusan olyan kérdés, amit pont nem a "jótékony komcsi államnak" kellett volna mérlegre helyeznie, hanem a bankoknak.
Persze lehet, hogy, ha a hozzátartozó ügyfélvédő törvények meglettek volna - egyoldalú sz. módosítás lehetősége helyett, akkor a bankok is gyökeresen másképp tettek volna, de ennek kisebb esélyt adok.
Törölt felhasználó 2013. 05. 11. 12:21
Előzmény: #572  Törölt felhasználó
#573
Azzal egyetértek, hogy sokkal szigorúbban kellett volna eljárni a hitelelbírálatkor. Devizahitel esetében pl. 70-80% helyett csak 30%-ig engedni a hitelösszeget az ingatlanértékhez képest, jövedelem tekintetében is hasonlóan.
Törölt felhasználó 2013. 05. 11. 09:51
Előzmény: #571  Törölt felhasználó
#572
Persze, egy pénzügyekhez értő embetől ez elvárható. De méginkább elvárható a szakembertől. De a legjobban nem a hitelfelvéte előtt állóktók, hanem a hitelt nyújtóktól várható el, hogy gondolják át, ki tudná fizetni az ügyfeleik közül a ké-háromszorosára emelkedő törlesztőket?
Mert a rendszerkockázatot csakis a hitelt nyújtók tudják kiküszöbölni, az egyes hitelfelvevők nem.
A rendszerkockázatot sosem az egyes hitelfelvevők okozzák sokkal inkább maguk a bankok, akik ezeket a konstrukciós hibáktól hemzsegő termékeket árulták.

Olyan ez, mintha az autógyártók azt mondanák, hogy vedd meg az autómat, jóval olcsóbban adom, mint mások, de vigyázz, mert lehetséges, hogy valamikor a jövőben kevésbé fog majd a fék, elkopik a kormány és kieshet a kerék, a légzsák pedig lehet, hogy ki sem nyílik. De, hogy az elkövetkező 30 évben mikor, arról fogalmunk sincs, lehet, hogy 20, lehet, hogy tíz év múlva, az is lehet, hogy már jövőre.

Erre a biztonságos autókat gyártók - attól tartva, hogy "kiárazzák magukat a piacról" - beállnak a sorba, mindegyik ilyen, olcsóbb, de magasabb kockázatokal rendelkező autókat kezdenek el gyártani, a biztonsági fejlesztésen megspórolt pénzek egy részét óriási marketingre fordítják, és beindul az occsó, de kockázatos autópiac. Majd egy idő múlva sorra terjednek el a balesetek, amelyekben egyre több vétlen hal bele...

Mert kb. ezt mondjátok, hogy dehát a bankok is ugyanolyan vállalkozások, mint bárki más, szeretne vevőt és még több vevőt, abból még több profitot.

Csak halkan jegyzem meg, a szabályozás nem írja elő az autógyártóknak, hogy gyártsatok egyre biztonságosabb autókat, supán egy-két ponton ír elő biztonsági feature-öket, az autógyártók saját maguk által is ösztönözve érzik magukat arra, hogy sok energiát fordítsanak a biztonságosság fejlesztésére. Bele is vették a marketingüzeneteik közé.

Vajon a hitelt nyújtó bankok miért nem hirdetik, hogy nálunk vannak a legbiztonságosabb hitelek? Nálunk nincs kockázata annak, hogy a duplájára emelkedne a törlesztő? Ja, még csak ott járnak, hogy nálunk van a legolcsóbb hitel?

Tudod melyik sales-es érvel azzal, hogy olcsó? A lusta sales-es. Az, aki nem képes eladni más előnyt az ügyfelének.

Na, látod kb.: itt jár a bankrendszer az egész világon, szánalmas...
Törölt felhasználó 2013. 05. 10. 20:46
Előzmény: #570  Törölt felhasználó
#571
De ezeket hitelfelvétel ELŐTT kell végiggondolni...
Törölt felhasználó 2013. 05. 10. 20:16
Előzmény: #568  signal2
#570
Pl.egy újabb válság amire a ft megugorja a 3-400-as szintet és tartósan évekre ott ragad. Atom-Japán,Korea, Kína lufi,EU felbomlás, M.o kilépése,államcsőd stb.nem tudom, mem akarok túl pesszimistának tűnni.
Csak látni a lehetséges és valós kockázatokat ill. azok kezelési,megoldási tervét.Nem utólag az események után kullogva, lásd diszkó baleset,vörösiszap, március 15-i hó stb.
signal2
signal2 2013. 05. 10. 19:56
Előzmény: #556  Törölt felhasználó
#569
Akkor a 6-7%-os CHF-kamat egyből 12-13%-os HUF-kamattá változott volna, tehát nem valószínű, hogy jobban járt volna havi törlesztő-részlet szinten.
signal2
signal2 2013. 05. 10. 19:54
Előzmény: #554  Törölt felhasználó
#568
Akkor kérlek, nevezd meg, hogy most milyen nem látható buborékok vannak, ami ellen gyorsan hozni kellene valami elővigyázatossági intézkedést.
Törölt felhasználó 2013. 05. 10. 19:43
Előzmény: #561  Törölt felhasználó
#567
"180-as árfolyamon lett mondjuk 130e és te KÖTELEZŐEN Ft-osítod, amitől a következő hónaptól 170e-t kell fizetniük..."
Ez egy VALÓSÁGOS kockázat feltárás lenne a szerződésben konkrét számokkal ami szembesíti az adóst, mi vár rá egy gazdasági válság esetén ill. KÖZELEZŐ jelleggel benyeli a keletkező buktát, a további nagyobb bukás / végtelenített kockázat / helyett.
Törölt felhasználó 2013. 05. 10. 19:31
Előzmény: #561  Törölt felhasználó
#566
"Volt kezdetben mondjuk 100e törlesztőjük, aztán 180-as árfolyamon lett mondjuk 130e és te KÖTELEZŐEN Ft-osítod, amitől a következő hónaptól 170e-t kell fizetniük... "
Igen, viszont a tőke tartozásuk innentől lessz pl. 10 millió és nem kell tartani attól, hogy további ft gyengüléssel megnő 15 mill-ra.
A 170e-es törlesztőt pedig ha a tőketartozás már ft-ban van, lehetne csökkenteni pl.futamidő átütemezéssel.
Phylaxa 2013. 05. 10. 19:06
Előzmény: #554  Törölt felhasználó
#565
Határidős ügyletet minden lejárati hónapra 20 évre előre egy másik hitelből? Ehhez pénz kell nem kevés. SZerintem egyáltalán nem lett volna szabad ezeket a hiteleket kiadni. Az elején pár évre autóra azt mondom ok, de amit műveltek. Nem is értem.
Phylaxa 2013. 05. 10. 18:59
Előzmény: #553  Törölt felhasználó
#564
Talán valódi árfolyamkockázat lett volna és semmi más? Tudod amit eleve mondtak és Manci a mai napig állítja, hogy így volt? :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 10. 18:46
Előzmény: #559  Törölt felhasználó
#563
"Akkor ott a 180ft feletti árf.-nál az adós kötelezése fedezeti ügylet kötésére.Bank kötné, adós pedig magasabb kamatokat fizetne / ügylet díja /- erre írtad régebben hogy ez gyakorlatilag egyenlő egy ft hitellel, ellenben kikerülne a törlesztőből az árf.kockázat."

Az árfolyamfedezett devizahitel az egyenlő egy Ft hitellel, csak drágáb.
Törölt felhasználó 2013. 05. 10. 18:45
Előzmény: #559  Törölt felhasználó
#562
"A fedezés visszavonható lenne amint a ft árfolyam újra normalizálódik."

Olyan nincs, hogy "visszavonható". Akkor lezárod a fedezeti pozit. Na ezzel meg azt mondod, hogy effektív devizatőzsdézzenek a devizahitelesek. Ami sajnos enélkül is így van, de te erre még azt mondod, hogy nyitogassanak, zárogassanak határidős pozikat is, azaz konkrétan spekizzenek...
Törölt felhasználó 2013. 05. 10. 18:42
Előzmény: #560  Törölt felhasználó
#561
"Ok, de az akkor annyi és lezártad a kockázatot"

Ezt én értem. De ezt be kell adnod olyanoknak is, akik nem. Volt kezdetben mondjuk 100e törlesztőjük, aztán 180-as árfolyamon lett mondjuk 130e és te KÖTELEZŐEN Ft-osítod, amitől a következő hónaptól 170e-t kell fizetniük...

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek