Topiknyitó: Portfolio 2013. 04. 11. 14:54

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés  

Ugrás a cikkhez
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Phylaxa 2013. 05. 26. 17:37
Előzmény: #686  manci007
#700
A 80-as évek végén devizabetét konstrukció? Tehát devizabetétekről beszélsz, amikor az emberek egyszerűen mindent devizába mentettek amit lehetett, felkészülve a legrosszabra? Ez szerinted ugyanaz mint amikor devizahitelt vesznek fel? Oups. Nem hiszem, hogy nekünk van közös témánk. :)

Figyelj Manci! ELőre kell nézni. Megtörtént ami megtörtént. Azzal kell törődni, hogy ilyen eset többé ne fordulhasson elő és valahogy megoldani azt, hogy az emberek higgyenek a jövőben a bankoknak és ne kelljen generációkat várni. Ezt viszont értelmesen lehet csak megvalósítani és olyan törvényekkel, amit mindenki betarthat. Szerintem Te egy álomvilágban élsz és azt hiszed, hogy ha vége a válságnak ( Sok országban egyébként nincs válság) akkor minden megy tovább ahogy eddig. Nos nálunk felesleges a bankokat hitelnyújtásra kötelezni, mert nincs hitelfelvevő. Amit az MNB csinál most, az a vállalatok devizahitelkonvertálását segíti és ezért is csinálják.
tuksz 2013. 05. 26. 17:32
Előzmény: #697  Törölt felhasználó
#699
Ne viccelj már, van egy pl. 5 éves futamidejű x ft-os hiteled, fizeted 4,5 évig (immáron több, mint dupla törlesztőrésszel) és még mindig marad 4/5 x ft tartozásod.
Hogy vezeted le az ilyesmiket az árfolyamváltozásból?
Elárulom, sehogy!
Helyette van egyoldalú - sőt tájékoztatás nélküli - szerződésmódosítás, ami semmilyen más szolgáltatásnál nincs!!! Ismétlem, nincs!!
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 17:27
Előzmény: #696  Phylaxa
#698
Penznyelo@freemail.hu. Ide küld légyszi a konkrét példabeli hitel szerződését és a két csek másolatát.

Megengeded ugye, hogy amíg ez nem történik meg, addig mendemondának kezeljem a "konkrét esetet"?

Két eset van:
- ilyen kedvezményes konstrukcióról van szó,
- vagy éven felüli árfolyam- ill. kamatperiódusúról.
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 17:24
Előzmény: #693  tuksz
#697
"meg nem lenne több 5 év után a tartozás, mint a felvett összeg."

Hát a devizahitel már csak ilyen, ha az adósnak rossz irányba mozdul az adott pénz...
Phylaxa 2013. 05. 26. 17:16
Előzmény: #692  Törölt felhasználó
#696
Mégegyszer: semmiféle kedvezmény nem volt az aktuális hitelen és egyik hónapról a másikra duplázódott. Egyébként így, hogy a korábban felhozott törvények nem voltak 2012 előtt, ezen már nem is csodálkozom. De hadd ne írjak le mindent kétszer!
Phylaxa 2013. 05. 26. 17:13
Előzmény: #691  manci007
#695
Ezt pénznyelőnek írtam, hogy tudja tudok sokfajta hitelről. Semmi köze az alapgondolathoz amit az elején leírtam.
Phylaxa 2013. 05. 26. 17:11
Előzmény: #688  manci007
#694
Oups. Manci! Kérlek nézz mégegyszer utána, hogy ezek a mondataid miről szólnak és mire válaszoltál velük. Ha jól látom, akkor minden egyes mondatot félreérthettél. :)

A hitel egy sima annuitásos hitel volt 0 kedvezménnyel. Okosan vették fel, én sem hiszek a kedvezményekben.

Pontosan. Tehát nekem ne hazudozzon senki és terhelje nyugodtan rám. Így korrekt. Ha nem tetszik, majd elmegyek másik bankhoz.

A TV csatornákon megtudod, szerintem mindenki leadta. Gondolom, hogy PSZÁF-nak hívják egyébként az intézményt.

Ha jobban tetszik, akkor "szilvásgombóc" alapon is mehet és nem a költségérvényesítés a hazudozás, hanem a hivatalos dokumentálása és az, hogy valakit megbüntetnek érte kb egy buszjegy árára, másokat pedig békén hagynak. Ez nem hiszem, hogy bármilyen tudást feltételezne, az viszont, hogy szinte mindent máshogy értesz mint ahogyan írom, az valami mást feltételez. Szövegértés? Általános alsó tagozat? :)
tuksz 2013. 05. 26. 17:11
Előzmény: #687  Törölt felhasználó
#693
1) A jogállamban a jogszabályok ált. úgy szólnak, hogy a szolgáltatást igénybe vevőt pozitívan tetszőlegesen meg lehet lepni, csak a negatív változás az, amik feltételhez kötöttek.
Tehát vélhetően nem a "bunkó devizahitelesekkel" van a gond, mert ez természetes a jogalkotók körében is. (Kivéve hitelintézetek jogszabályai, ahol korlátlanul engedték, gyakorlatilag engedik a negatív változásokat. Nézz meg pl. egy telekom. cégre vonatkozó jogszabályt... meglátod a különbségeket.)

2) Továbbá egy apró részletet elfelejtesz említeni. Az emberek nem értik, hogy amikor pl. a deviza 30-50%-kal javul a forinthoz képest, akkor miért nő a duplájára a részlet.
Innentől kezdve qrvára nem csoda a felháborodás. Közel nem lenne ekkora a felháborodás, ha csak 1,5x-es lenne a változás és nem 2x-es, meg nem lenne több 5 év után a tartozás, mint a felvett összeg.
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 17:06
Előzmény: #689  Phylaxa
#692
Akkor meg miért vagy meglepődve azon, hogy volt olyan, akinek egyik csekről a másikra lett dupla a törlesztője? Erről nem a bank tehet, hanem ő igényelt ilyen spec konstrukciót, ami a válsággal együtt ezt idézte elő.
manci007 2013. 05. 26. 17:02
Előzmény: #689  Phylaxa
#691
"Még olyan kedvezményes konstrukció is volt, hogy 5 évig csak kamatokat fizetett"

Látod, a kedvezmény megszűnését követő, a válság miatt megnövekedett forinttartozás valóban lehetett jelentősen nagyobb. De ez benne volt a szerződésben, nem lehetett meglepetés.
manci007 2013. 05. 26. 16:57
Előzmény: #687  Törölt felhasználó
#690
"A külöbség az, hogy azon nyertek. Így nem lett belőle tömeghiszti. Ha valami csoda folytán beizmosodik akkor a Ft, akkor abból is hőbörgés lett volna. Ahogy fordítva: ha nincs válság és itthon is rendben mennek a dolgok, akkor csendben eltette volna minden devizahiteles a nyerőt. Nem akarta volna betiltatni az egészet, nem szídta volna az államot, hogy ezt miért engedik és nem akarta volna a nyerőjét megosztani a bankkal."

Milyen igazad van!
Phylaxa 2013. 05. 26. 16:56
Előzmény: #681  Törölt felhasználó
#689
Még olyan kedvezményes konstrukció is volt, hogy 5 évig csak kamatokat fizetett. Sokféle konstrukció volt.
manci007 2013. 05. 26. 16:55
Előzmény: #683  Phylaxa
#688
A hitelnek azért járj utána, talán mégis akciós hitelt vettek fel, olvasd el a szerződést.

A trnzakciós illeték meg költség, amelyet egy vállalkozás érvényesít az áraiban. Ne csodálkozz, hogy neked kell végül megfizetni azt.

Arra pedig kíváncsi vagyok, ezért vajon ki, melyik bankot, milyen alapon büntetett ezért? Mert ennek a laza állításnak csak bizonyítás mellett lehet alapja...

Arra is kíváncsi lennék, melyik banknál bankolcs "dióstészta" alapon, s miért lenne a költségérvényesítés hazudozás. Talán megint rés van a tudásodon?
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 16:54
Előzmény: #686  manci007
#687
A külöbség az, hogy azon nyertek. Így nem lett belőle tömeghiszti. Ha valami csoda folytán beizmosodik akkor a Ft, akkor abból is hőbörgés lett volna. Ahogy fordítva: ha nincs válság és itthon is rendben mennek a dolgok, akkor csendben eltette volna minden devizahiteles a nyerőt. Nem akarta volna betiltatni az egészet, nem szídta volna az államot, hogy ezt miért engedik és nem akarta volna a nyerőjét megosztani a bankkal.
manci007 2013. 05. 26. 16:44
Előzmény: #680  Phylaxa
#686
A 80-as évek végén létezett a devizabetét konstrukció, ami pontosan ezen az elven működött? az alacsonyabb kamatozást ellensúlyozta az árfolyamváltozás. Akkor mindenki pontosan értette, "mi a fenéről van szó". Hm...
manci007 2013. 05. 26. 16:36
Előzmény: #674  Phylaxa
#685
Ugye, akkor is vezetsz autót, amikor nem is tudod, honnan származik és pontosan hogyan működik az injetor? Szerinted csak felsőfokú bankszakmai végzettséggel lehetne hitelt felvenni?
manci007 2013. 05. 26. 16:29
Előzmény: #671  Phylaxa
#684
"Ezt majd megérted, amikor mindenhol beindul valami csak nálunk nem"

Ennek csak az lesz az indoka, hogy erőteljes kormányzati intézkedésekkel visszafogták a hitelezést, nem lesz miből finanszírozni a jó projeteket sem. Egyáltalán nem felesleges erről besélni, ezt már most világosan kell látni.

"A dupla és tripla tartozások annak a következményei, hogy pár hónap alatt ennyire emelte fel a bank a törlesztőrészleteket."

Vajon miért emelte a bank a törlesztőrészleteket (vajon miért csökkentette korábban)? Talán, mert vltoztak a forrásköltségek és a kockázatok? Ezt talán még Piroska is tudja. Ne légy büszke, ha nem érted!

"A szerződések erre adtak lehetőséget ahol ma tartunk. Ha nem adtak volna erre lehetőséget, akkor törvénytelenségről beszélnénk és bebukna az egész bankrendszer."

Hát igen, ha egy vállalkozás nem képes költségeit érvényesíteni áraiban, akkor valóban bebukik. Ezzel valóban Piroska szintű bölcsességet mondtál! PONTOSAN AZÉRT ADTAK LEHETŐSÉGET ERRE A SZERZŐDÉSEK, HOGY AZ ADÓSOK VALÓBAN PIACI ÁRAT FIZESSENEK A KÖLCSÖNÖK UTÁN. Ez is a piacgazdaság.

' Bárhol megtörténhetne, ahol nincsenek alapvető szabályok lerögzítve. Az "etikát" légyszi fel ne hozd nekem! :)"

Az a körülmény, hogy nem vagy tisztában az alapvető szabályokkal, törvényszerűségekkel, nem biztos (sőt, biztosan nem), hogy a szabályok hiányoznak, hanem valami más. A bankok persze nem etikai mintaintézmények, de nem is etika, hanem jól felfogott gazdasági, üzleti érdekeik miatt csak korlátozottan élnek az egyoldalú módosítás lehetőségével.
Phylaxa 2013. 05. 26. 16:27
Előzmény: #679  Törölt felhasználó
#683
Nem ilyen volt. Ugyanannyi lett volna végig. Nem szórakoztak sokat. A következő csekk már a duplája volt.

Egyébként nem csodálkozom, hogy a hírekből ezt nem lehet megtudni. Valamelyik nap hallottam a tranzakciós díjról, mely szerint valakit megbüntettek, mert simán továbbterhelte az ügyfelekre. Én egy másik banknál vagyok és "diós tészta" fedőnév alatt fizetem. AZt nem értem, hogy miért kell hazudozni. Én tudom, hogy fizetem. Valószínűnek tartom, hogy sokan fizetik. Erre jön a hír, hogy valamelyik bankot megbüntetik. Ilyenkor mindig az az érzésem, hogy az illetékes hatóságnál ezzel meg is vannak nyárra a jutalmak.Mert kb ennyi a valóságtartalmuk. :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 16:27
Előzmény: #681  Törölt felhasználó
#682
Aki pl. 150-es CHF-nél vett fel 2008. tavaszán hitelt, méghozzá éves árfolyam- és kamatperiódussal és kedvezményes első évbeli törlesztéssel, annak 2009. tavasza után valóban egyik csekkről a másikra lett dupla a törlesztője.
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 16:20
Előzmény: #676  Phylaxa
#681
Sokan azt is elfelejtik, hogy volt olyan banki konstrukció, ami az első fél évben, vagy 1-2 évben kedvezményes kondíciókkal kínálta a hitelét, pl. alacsonyabb kamat, vagy kezelési ktg. nélkül. Annak akkor is 20-50%-al ugrott volna a havi törlesztője a kedvezményes időszak lejártával, ha minden piaci körülmény változatlan.

Lehet, hogy amit te láttál, az pont ilyen volt.
Phylaxa 2013. 05. 26. 16:19
Előzmény: #677  Törölt felhasználó
#680
Azt az egyet mondták, igen. Mást nem.

AZ utólag arra vonatkozott, hogy ha most elmondanák hivatalosan és elmagyaráznák mondjuk iskolákban, akkor sem értenék meg sokan, hogy mi a fenéről van szó. Tehát még, ha el is mondták volna előre akkor sem értette volna a 90% és erre nyugodt szívvel tömték az embereket. Hm...
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 16:19
Előzmény: #676  Phylaxa
#679
Sokan azt is elfelejtik, hogy volt olyan banki konstrukció, ami az első fél évben, vagy 1-2 évben kedvezményes kondíciókkal kínálta a hitelét, pl. alacsonyabb kamat, vagy kezelési ktg. nélkül. Annak akkor is 20-50%-al ugrott volna a havi törlesztője a kedvezményes időszak lejártával, ha minden piaci körülmény változatlan.

Lehet, hogy amit te láttál, az pont ilyen volt.
Phylaxa 2013. 05. 26. 16:16
Előzmény: #675  Törölt felhasználó
#678
Arra gondolok, hogy azt kellene megértened, hogy a dolognak nincs vége. A probléma el lett odázva minden szinten. Nem tudják elárverezni az ingatlanokat és az árfolyamgát is csak egy eltolás.

Nem tudtam egyébként amit írsz. Viszont ha nem lett volna ez a devizahitel őrület, akkor kevesebben vettek volna fel hiteleket. Mert nem volt reális piaca a hitelek többségének. Ez viszont már egy új vita kezdete lenne. :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 16:13
Előzmény: #674  Phylaxa
#677
"Utólag?"

Nem, azt hogy van árfolyamkockázata a hitelnek, azt előre is elmondták.
Phylaxa 2013. 05. 26. 16:11
Előzmény: #673  Törölt felhasználó
#676
1. Annak hiszem el, aki megmutatta.
2. Annak hiszem el aki megmutatta egymás utáni két csekkjét.
3. Az, hogy mi válthat ki ilyesmit, arról illett volna beszélni pár szót a hitelnyújtásnál és akkor korrekt lenne amit írtál.
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 16:09
Előzmény: #673  Törölt felhasználó
#675
4. A bedőlésekről meg: tudtad, hogy a Ft alapú lakáshitel nem fizetések aránya kb. 2011-ig jóval a devizás lakáshitel nemfizetési arány felett volt? Pedig ott nem duplázódott a törlesztő.
Phylaxa 2013. 05. 26. 16:07
Előzmény: #670  manci007
#674
"De egyébként is rossz a kérdés: nem az árfolyam változott háromszorosára és nem csupán az árfolyam határozza meg a kölcsönök árát, ezt talán Piroska is megérti."

És ezt ugyanígy emondták a hitelfelvelőknek? Mert ők is megértették volna talán. A következőről lehetett szó: " Kockázat?... Hm.... Hát ha a CHF erősödne, akkor értelemszerűen emelkedne a törlesztőrészlet is, de ilyenekre kár gondolni, hiszen dübörög minden." :)

Emelkedettebb szinten: " Igen, van árfolyamkockázata a hitelnek."

Utólag? Utólag talán páran értik a swap-et, az országkockázati piacot stb. Hidd el nekem, hogy még ma sem értik a legtöbben, pedig már te is magyarázod pár éve. :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 26. 16:06
Előzmény: #671  Phylaxa
#673
"A dupla és tripla tartozások annak a következményei, hogy pár hónap alatt ennyire emelte fel a bank a törlesztőrészleteket."

Ez szimplán nem igaz.
1. Háromszoros törlesztő sehol nem volt.
2. Nem néhány hónap alatt következett be a dupla se.
3. Nem a bank emelte önkényesen, hanem a piaci szitu változott ekkorát.
manci007 2013. 05. 26. 16:05
Előzmény: #666  Phylaxa
#672
Igen, a kockázatfeltáró nyilatkozatot minden adós aláírta hitelfelvételkor, mindenki tudhatta ezt.

Igen, minden konstrukció így működik, ahol eltérő a hitel/betét pénzneme attól, amiben a betétes/adós jövedelme keletkezik. A bank is termékket értékesít, mint bármely kereskedő. Ha a termék ára változik, változik mindenki számára, aki igénybe veszi a terméket.
Phylaxa 2013. 05. 26. 15:57
Előzmény: #667  manci007
#671
"Te tévedsz, azok a "jelek", amelyekről beszélsz, a válság és következményeinek jelei (nincs építkezés, nincs autóvásárlás). "

Ezt majd megérted, amikor mindenhol beindul valami csak nálunk nem. Addig feleslegess erről beszélni.

"A dupla és tripla tartozások meg annak a következményei, hogy nem volt lehetőség meggyőződni a leendó adósok meglévő tartozásairól."

A dupla és tripla tartozások annak a következményei, hogy pár hónap alatt ennyire emelte fel a bank a törlesztőrészleteket.

"...az, hogy itt tartunk, nem a szerződések következménye és nem jogi probléma, hanem a válság miatti változások következménye."

A szerződések erre adtak lehetőséget ahol ma tartunk. Ha nem adtak volna erre lehetőséget, akkor törvénytelenségről beszélnénk és bebukna az egész bankrendszer. Na akkor tuti, hogy IMF hitel kellett volna és nem is kevés. :)

"Nem érted, hogy a bank piaci körülmények között - minden jogi szabályozás nékül is - nem vátoztathatják szabadon a feltételeket, mert piacot veszítenének. Nem lehet szabad rablás, mert az egy határon túl éppen veszteséget okozna a banknak. Ne légy büszke arra, hogy ezt nem érted!"

Ne haragudj, de egy pillanatig se hittem soha életemben, hogy valahol is szabad verseny létezik. Most is csak igazolva látom ezt a tapasztalatomat. A szabad rablást pedig ne vedd annyira a szívedre, a jogi követelmények híján erre képes az emberiség. Bárhol megtörténhetne, ahol nincsenek alapvető szabályok lerögzítve. Az "etikát" légyszi fel ne hozd nekem! :)
manci007 2013. 05. 26. 15:56
Előzmény: #665  Phylaxa
#670
Hát igen, a kisgyerek megkérdezheti, mint ahogyan azt is, hogy nagymama, mitől olyan nagyok a fogaid? De ez egy gazdasági és nem gyermekmese topic, ezt csak a hozzád hasonlók gondolják, bármit be lehet mesélni a felnőtteknek is.

De egyébként is rossz a kérdés: nem az árfolyam változott háromszorosára és nem csupán az árfolyam határozza meg a kölcsönök árát, ezt talán Piroska is megérti.
seri2 2013. 05. 26. 15:45
Előzmény: #666  Phylaxa
#669
na srácok,mi lesz ha mondjuk semmisnek mondja ki valamelyik bíróság a devizahiteleket? mindenki belenyúl a zsebébe és kiköhögi az adósságát???? vagy a sok gyökér azt hiszi,hogy nem kell fizetni semmit????
seri2 2013. 05. 26. 15:45
Előzmény: #666  Phylaxa
#668
na srácok,mi lesz ha mondjuk semmisnek mondja ki valamelyik bíróság a devizahiteleket? mindenki belenyúl a zsebébe és kiköhögi az adósságát???? vagy a sok gyökér azt hiszi,hogy nem kell fizetni semmit????
manci007 2013. 05. 26. 15:41
Előzmény: #664  Phylaxa
#667
Ok, folytatom a viccelődést.

Te tévedsz, azok a "jelek", amelyekről beszélsz, a válság és következményeinek jelei (nincs építkezés, nincs autóvásárlás).

A dupla és tripla tartozások meg annak a következményei, hogy nem volt lehetőség meggyőződni a leendó adósok meglévő tartozásairól. Az ember léha, nem tudja előre felbecsülni, meddig tart az az állapot, amelyben kötelezettséget vállal. Azt pedig nemcsak az adósok, de senki sem látta előre, hogy a válság radikálisan lecsökkenti fizetőképességüket: elvesztik állásukat, a devizaárfolyamok elszabadulnak, stb.

Ennyi a gazdasági háttér. A mindenkori adatvédelmi szakemberek, hivatalok, folyamatosan aggályoskodtak a pozitív listás adósnyilvántartás megvalósítása ellen, pedig az éppen a bankok erőltatték volna 2002-ben és azóta is. A banki szerződések akkor is megfeleltek ezen elvárásoknak, az, hogy itt tartunk, nem a szerződések következménye és nem jogi probléma, hanem a válság miatti változások következménye.

Nem érted, hogy a bank piaci körülmények között - minden jogi szabályozás nékül is - nem vátoztathatják szabadon a feltételeket, mert piacot veszítenének. Nem lehet szabad rablás, mert az egy határon túl éppen veszteséget okozna a banknak. Ne légy büszke arra, hogy ezt nem érted!
Phylaxa 2013. 05. 26. 15:19
Előzmény: #662  manci007
#666
"A bankok árait nemcsak anyag (forrás)költségei határozzák meg, hanem kockázatainak költségei is. Ezért, bár csökkennek a forrásköltségei, de igen jelentősen emelkedtek ország-, ügyfél- és egyéb költségei (ezeket egyébként a Felügyelet rendszeresen vizsgálja), ezért nem tudja kamatait csökkenteni. "

És erre előre figyelmeztettek mndenkit a hitelek felvételénél. Mondok én még jobbat. SZerinted valakinek elmondták azt, hogyha bedőlnek hitelek azokat is a megmaradókra fogják terhelni? Ennek a pontnek is megfeleltek a bankok? :)
Phylaxa 2013. 05. 26. 15:03
Előzmény: #661  manci007
#665
Nagyon helyes, hogy megváltoztatták. Viszont el kell telnie vagy 10 évnek, hogy ezt el is higgye valaki. Ezt az árfolyam dumát pedig sürgősen el kell felejteni. Már egy kishgyerek is tudja, hogy a határon túl, ha más a valuta akkor mit ésrdemes és mit nem. Ezután joggal teszi fel a kérdést, hogy " Na de Apu, háromszorosára drágult a svájci frank fél év alatt?"

Válaszolj neki, ha megkérhetlek! Szerintem tudod, hogy mit fog kérdezni a válaszodra már előre. :)
Phylaxa 2013. 05. 26. 14:57
Előzmény: #663  manci007
#664
Ezeknek a feltételeknek megfeleltek a bankok? Te viccelsz. Akkor nem tartanánk itt. Ez a valóság amit írunk, egy másik dolog amiről beszélünk. Nincs építkezés, nincs autóvásárlás, nincs semmi. Ezt te és sokan mások a válságra fogod, míg én arra, hogy azok, akik maga a vásárlóerő voltak, ki vannak tömve dupla és tripla közötti tartozásokkal, melyek az életben nem tudnak csökkenni, mert a szerződések első 5 éve maga a kamat.

A bukásról, ha ezek a pontok valóban nem voltak 2012 előtt, akkor nincs is értelme beszélni. Viszont így már érthető, hogy miért is tartunk itt. Gyakorlatilag egy szabad rablásról beszélsz, ha ezek a törvények nem léteztek. Ne légy erre büszke!!!
manci007 2013. 05. 26. 14:18
Előzmény: #653  Phylaxa
#663
Azért nagyon szívesen venném, ha a megelőlegezett bukás indokat részletesebben is kifejtenéd.

Egyébként az idézett lista 2012-től elvárás, de ennek korábban is megfeleltek a bankok.
manci007 2013. 05. 26. 14:14
Előzmény: #645  Alilou3
#662
Nincs képlet. A kamat a kölcsön ára, a bank a kamat meghatározása során árképzést végez, ugyanúgy, mint bármelyik termelőüzem. Már 2008 előtt is a banknak minden szerződésébe be kellett írnia, milyen feltételek változása esetén változtathat (emelhet vagy csökkenthet) kamatain. Az ár versenyeszköz, minden termelő és kereskedő saját árképzését üzleti titokként kezeli. Árai ugyanúgy vonatkoznak korábbi ügyfeleire és jövendő ügyfeleire is. Ha tehát indokolatlanul emeli (vagy nem csökkenti) árait, piacot veszít, saját magát árazza ki a piacról. Ez a piacgazdaság.

A bankok árait nemcsak anyag (forrás)költségei határozzák meg, hanem kockázatainak költségei is. Ezért, bár csökkennek a forrásköltségei, de igen jelentősen emelkedtek ország-, ügyfél- és egyéb költségei (ezeket egyébként a Felügyelet rendszeresen vizsgálja), ezért nem tudja kamatait csökkenteni. Ez a válság hatása.
manci007 2013. 05. 26. 13:58
Előzmény: #638  Phylaxa
#661
Idézet az idézett levélből:

"A 2010. évi XC. törvény 82. § (1) bekezdésében megállapított, az Inytv fentiekben idézett
rendelkezéseit (16/A.§) csak a hatálybalépését követően, vagyis 2010. augusztus 14.
napját követően megkötött jelzálogjog alapítására irányuló szerződésekre kell
alkalmazni. "
manci007 2013. 05. 26. 13:54
Előzmény: #634  Alilou3
#660
"Ezzel befejeztem a témát, mindenki fogadjon egy jó ügyvédet, garantáltan nyerni fog"

Tistára, mintha lémant hallanám. nem az vagy? Az is hasonlóképpen tudatlanul, nagy szájjal nyilatkozgat, még azután is, hogy tömegével veszítenek ügyfelei (mert ő nem képes elmenni se a tárgyalásokra...).
tuksz 2013. 05. 26. 09:16
Előzmény: #656  Törölt felhasználó
#659
Súlyozd az aktuális hitelesek vásárlóerejével. (Vélhetően jobban korrelál ezzel a kamatteher, mint a GDP.)
Amíg a kormány a megbízhatóbb adósokért jótáll és nem a megbízhatatlanabbakért, a GDP alapú összehasonlítás várhatólag nem mutat valós képet.
Phylaxa 2013. 05. 26. 08:54
Előzmény: #656  Törölt felhasználó
#658
Ez a 30% a magas kamatteherrel (törlesztőrészletek) valószínűleg nem oszlik el szépen az aktív keresőkön...
tuksz 2013. 05. 26. 08:53
Előzmény: #640  Törölt felhasználó
#657
Ne csodálkozz már, amikor a csapból is az folyik, hogy egyes jogszabályokban az a legnagyobb baj, hogy benne van egy "kommunista évszám".
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 23:38
Előzmény: #655  Phylaxa
#656
Pontosan mit is akarsz mondani, mert ebből nem elég világos.
Phylaxa 2013. 05. 25. 23:27
Előzmény: #654  Törölt felhasználó
#655
Ez így kevés. Mennyi ember nyakában van ez és a maradéknak mennyi %-a él hónapról hónapra. Úgy már pontosabb lenne a kép.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 20:30
Előzmény: #653  Phylaxa
#654
A lakossági eladósodottságunk nem magas az EU-ban.

Íme egy érdekes grafikon (18. oldal).
link
Phylaxa 2013. 05. 25. 20:10
Előzmény: #642  Alilou3
#653
"a) tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos (világos és egyértelmű megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát. "

Ez. Ha belegondolok, ezzel bebukna a hazai bankrendszer. Nem tudom, hogyan fogják megoldani, de egyelőre, mintha egy időzített bombán ülnénk, ugyanis a stagnálás, ha sikerül, akkor még szerencsés helyzet lesz. Márpedig ennyi családnak nem fog a stagnálásban megoldódni a problémája.
Phylaxa 2013. 05. 25. 20:04
Előzmény: #651  Törölt felhasználó
#652
Így igaz, akkor már rég menekültek bele a világból. Amíg nem gyengül addig nem is tudnak kamatot emelni.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 17:33
Előzmény: #634  Alilou3
#651
Amúgy ez sem igaz:

"svajci alapkamat 3,2 volt 2009 ben"

2009-ben már 0 körül volt, 2008-ban 2.2% volt.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 17:24
Előzmény: #649  Alilou3
#650
Ja, ok. Tehát ne is várjunk itt tőled korrekt választ.
Alilou3 2013. 05. 25. 17:13
Előzmény: #648  Törölt felhasználó
#649
Semmit !!! befejeztem a veled való társolgást...
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 16:52
Előzmény: #647  Alilou3
#648
1. Bankja válogatja, hogyan árazza a kamatokat.
2. Még mindig nem tudom, pontosan mit is állítasz. Válaszolsz?
Alilou3 2013. 05. 25. 16:37
Előzmény: #646  Törölt felhasználó
#647
Megint kerülöd a kérdéseket? mindenáron akartál bizonyítani, hogy hülyeséget írtam, amikor feltettem a kérdéseket, akkor hirtelen csend lett :-))) remélem egy hozzáértő meg fogja írni, vagy mindig titok marad?
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 15:34
Előzmény: #645  Alilou3
#646
Ha nem csak írnál, hanem olvasnál is, akkor tudnád, hogy én:
- szintén nem értek egyet az egyoldalú szerződésmódosítás ilyen megengedő formájával, ahogyan az korábban létezett nálunk.
- ügyfél szempontjából átláthatatlannak tartom a bankok kamatalakítását.

Te viszont még mindig nem írtad le, hogy pontosan mit is állítasz?
Alilou3 2013. 05. 25. 14:18
Előzmény: #640  Törölt felhasználó
#645
Még egy dolog, és úgy viselkedsz mint egy szakértő. Tudnál nekem segíteni és leirni nekem, hogy mi a képlet? miből lehet számolni egy kamatot deviza alapú hitelnél? mik azok a tényezők amelyek figyelembe lettek véve, hogy a bank egyoldolúan emelt kamatot? mennyi volt akkor számszerüen? és mennyi most? évente hogyan változott 2009 óta? Miért titkosak azok tényezők értékei? ha egyszer emeltek kamatotazok miatt, mert változtak, miért nem csökkentettek a kamaton amikor nem csak vissza álltak, hanem akár negativ vagy nulla tartományba kerültek? lsd: CHF libor, SNB kamat, stb stb , ha annyira informált vagy, akkor segítsél légy szives :-)))
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 14:14
Előzmény: #643  Alilou3
#644
Egyik sem. Kérlek, válaszolj: mit is állítasz pontosan.
Alilou3 2013. 05. 25. 14:13
Előzmény: #639  Törölt felhasználó
#643
Mindegy, hogy mit álítottam, a lényeg az írásaidban van, forgatod a szavaimat, mintha egy bank dolgozó lennél...vagy van valami hasznod attól, hogy minél többen döljenek a devizahitelek miatt? most melyik igaz? bankokat védsz? vagy végrahajtó? h minél több munkád legyen
Alilou3 2013. 05. 25. 14:03
Előzmény: #641  Phylaxa
#642
melyik beirás érdekes?
Phylaxa 2013. 05. 25. 13:41
Előzmény: #640  Törölt felhasználó
#641
Én értem és valószínűleg nem tolták volna a bankok fűnek-fának ezeket a hiteleket, ha törvény tiltotta volna. Én inkább a másik beírását tartom érdekesnek. Úgy érzem, mintha pontosan így működött volna a hitelezés. A fene gondolta volna, hogy még erre is világos és egyértelmű törvények vonatkoznak. :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:31
Előzmény: #632  Alilou3
#640
Phylaxa, ez az, ami NEM IGAZ:

"- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16/A. § (1) bekezdése szerint nem lehetett jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt."

Az eredeti '97-es törvényben ez nem szerepelt. A 2010 (vagy 2011-es) módosítás óta nem lehet bejegyezni! Egy törvényt az eredeti dátumával jelölnrk, ha később módosítják, akkor is.

Tényleg nem érted?

Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:28
Előzmény: #638  Phylaxa
#639
Eddig azt állította, hogy minden devizás lakáshitelszerződés semmis, mert '97 óta nem lehet devizában jelzálogjogot bejegyeztetni. Ez nem igaz, cáfoltuk. Ha most mást állít, akkor azt illik - már csak a követhetőség miatt is, a korrektségről nem is beszélve - úgy kezdeni, hogy "elnézést, ebben tévedtem, de...". Ez nem történt meg, így követhetetlen, hogy pontosan mit is állít.
Phylaxa 2013. 05. 25. 13:24
Előzmény: #635  Törölt felhasználó
#638
Elég világosan leírta. Olvasd el figyelmesen!
Phylaxa 2013. 05. 25. 13:23
Előzmény: #634  Alilou3
#637
De nagy a csönd... :)
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:22
Előzmény: #634  Alilou3
#636
"Ezzel befejeztem a témát, mindenki fogadjon egy jó ügyvédet, garantáltan nyerni fog"

Nyilván akkor mindenki hülye, meg szar ügyvédet fogadott és ezért van az, hogy ezres nagyságrendű perben eddig egyetlen ügyfél nyertes van, amiben nem az egész devizahitelének semmisségét, hanem kisebb tételek elszámolásának jogszerűtlenségét mondta ki a bíróság.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 13:18
Előzmény: #632  Alilou3
#635
Ne haragudj, de össze-vissza beszélsz. Eddig azt állítottad, hogy '97 óta tiltott a devizában jelzálog bejegyzés, tehát minden devizahitel semmis. Most azt állítod, amit mi írtunk, hogy 2010 v. 2011 óta nem lehet bejegyezni, azóta nincs is devizás lakáshitel.

Most mit is állítasz tulajdonképpen? Tisztázzuk.
Alilou3 2013. 05. 25. 12:40
Előzmény: #633  Alilou3
#634
Még egy dolog:

Ha valakinek olyan gondja van a bankkal, hogy egyoldaluan módosították a szerződést, akkor kérjen a bankjától számszerű magyarázatot, az azt jelenti, hogy a banknak kötelezetsége közölni az ügyféllel a a részlet változás okát " libor, alapkamat, kockázat felár, stb" itt nem az a gond , hogy emelés volt, hanem az a legnagyobb gond, hogy csak oda és nem vissza..libor chf, most 0,08 kb, a svajci alapkamat 3,2 volt 2009 ben, most nulla, értétek ugye?

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nemcsak jogszabályba ütközés miatt lehet semmis, hanem azért is, mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel - tartalmát tekintve - indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára, ezért a Ptk. 209.§-ának (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.
Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző – az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés, ha:

a) tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos (világos és egyértelmű megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát.

Ezzel befejeztem a témát, mindenki fogadjon egy jó ügyvédet, garantáltan nyerni fog
Alilou3 2013. 05. 25. 12:25
Előzmény: #632  Alilou3
#633
Alilou3 2013. 05. 25. 12:21
Előzmény: #631  Törölt felhasználó
#632
Olvassd végig:

- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 16/A. § (1) bekezdése szerint nem lehetett jelzálogjogot bejegyezni olyan ingatlanra, amelyre a természetes személy devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszerződés alapján kapott hitelt.
- A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 261. § (4) bekezdése alapján természetes személy devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra jelzálogjog nem volt alapítható, a felek ettől eltérő rendelkezése semmis (volt).

A kérdéses rendelkezések a Ptk tekintetében 2010.08.14. napján (az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 81. §) az Inytv. tekintetében 2011.01.01. napján a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 36. § (2) bekezdés) léptek hatályba, majd 2011.07.01. napján hatályukat vesztették (A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 17. § a) és c) pontja)

Fentiekre figyelemmel a „devizakölcsön” biztosítékául jelzálogjog alapítása és bejegyzése csak és kizárólag 2010.08.14./2011.01.01 és 2011.07.01. napja között ütközött jogszabályba, és minősült semmisnek.

Akinek a lakóingatlanán esetlegesen ezen időszakban alapított volna jelzálogjogot a hitelintézet, arra hívnánk fel a figyelmét, hogy a biztosítéki szerződés semmissége nem vonja automatikusan maga után a kölcsönszerződés semmisségét.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 10:05
Előzmény: #623  Alilou3
#631
Várjuk a konkrétumokat.
Törölt felhasználó 2013. 05. 25. 10:05
Előzmény: #623  Alilou3
#630
Várjuk a konkrétumokat.
signal2
signal2 2013. 05. 25. 09:55
Előzmény: #623  Alilou3
#629
Baromságot írsz. A kérdésedre tehát nem lehet felelni.
signal2
signal2 2013. 05. 25. 09:54
Előzmény: #623  Alilou3
#628
'97-ben még korlátozott volt Magyarországon a devizaforgalom, tehát egészen biztosan nem volt ilyen abban a törvényben.
Az más kérdés, hogy most is a 1997-es törvény van érvényben, csak azóta számtalanszor módosították. A jogtárban úgy nézz utána, hogy a 97-es verziót nézed.
manci007 2013. 05. 24. 23:44
Előzmény: #619  manci007
#627
Szóval, az alábbi link alapján érdekes a debreceni gyakorlat: link

Ahogyan írtam: "Az azért mindenképpen elgondolkoztató és megkérdőjelezi a bíróság elfogulatlatlanságát, hogy egy első fokú határozat hirdetésére előre odacsődíti a sajtót, majd rögtön kész a pár perccel előtte szóban kihirdetett ítélet írásos sajtókommunikációja. Mintha előre tudná a meghívás kor, mit fog hirdetni a független bíró, sőt, hogy ez szenzációs lesz, a sajtót biztosan érdekelni fogja. Ne az MTI híréből tudja meg a sajtó, mi történt, mint általában, hanem majd rögtön, első kézből a bíróságtól.

Ez egyébként nem egyedi eset Debrecenben, vagy egy hónapja már ez szintúgy megtörtént, amiből ez a topic is indult."
manci007 2013. 05. 24. 23:37
Előzmény: #623  Alilou3
#626
Én is nagyon kíváncsi lennék, pontosan mire gondolsz. 2011-ben az ingatlannyilvántartási törvényt (ez valóban 1997-es) módosították úgy, hogy ezt követően nem lehet devizahitel biztosítására ingatlan-jelzálogjogot bejegyezni.

Szóval, nagyon várom a konkrétumaidat.
manci007 2013. 05. 24. 23:31
Előzmény: #621  Alilou3
#625
"A statisztika szerint az idei második negyedévre 3752 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló 4%-os negyedéves kvótát 72%-ban használnák ki. Összesen 115 076 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt másfél évben összesen 20 912 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás."

"az ügyféllel történő megállapodás, amelyre az intézmények továbbra is elsődleges megoldásként tekintenek. Az ügyféllel közös értékesítés - bár szintén hosszú folyamat - mindkét fél számára kedvezőbb kimenetet ígér, és ezt a törekvést erősítheti a lakóingatlanok piacának lassuló megélénkülése. Ugyanebbe az irányba hathat a Nemzeti Eszközkezelő általi ingatlan vásárlások megindulása, amelytől az intézmények (és az ügyfelek is) a kényszerértékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak."
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 22:56
Előzmény: #623  Alilou3
#624
Másold be (hiteles forrásból) és linkeld ezt a '97-es törvényt.
Alilou3 2013. 05. 24. 22:18
Előzmény: #622  Törölt felhasználó
#623
Látom nagyon fidelsz, tényleg fatális hiba, de sajnos megtörpént.
volt egy 97 törvény : kimondja azt, hogy nem lehet jelzalogjogot bejegyzetetni egy egy ingatlanra ha a kölcsön devizában van....az a törvényt 2011-06-30. gyorsan hatályon kivül helyezték, kérem válaszolni a kérdésemre, miért is volt olyan sürgös?
a nick nevedre nézve, bankra emlékeztett, penznyelő
Törölt felhasználó 2013. 05. 24. 21:36
Előzmény: #621  Alilou3
#622
Alilou3:

1. Nem reagáltál a lentiekre. Emlékeztetőül: állítottad, hogy 2011 előtt tiltott volt a jelzálog deviza alapú hitelre, ezért eleve semmis minden devizahitel. Erre signal és én felhívtuk a figyelmedet arra, hogy ez nem igaz, éppen fordítva van, 2011 óta nem engedélyezett. Tehát alapjaiban hülyeség, amit itt kampányszerűen nyomatsz.
2. "Végyed" - helyesen magyarul VÉDJED. Ezt maximum egy borsodi kocsma vendégei nem tudják (a te aluliskolázott ismereteddel: nem tugyák), ráadásul ez biztosan nem véletlen félreütés. Sokmindent elárul rólad.
Alilou3 2013. 05. 24. 20:59
Előzmény: #620  manci007
#621
Kedves Manci,

Végyed továbbra is a bankokat, hoztam egy egy friss hírt,elmondod , hogy hány embert akart még földönfutóvá tenni?

link
manci007 2013. 05. 24. 20:22
Előzmény: #610  longolo
#620
manci007 2013. 05. 21. 21:37
Előzmény: #610  longolo
#619
Az azért mindenképpen elgondolkoztató és megkérdőjelezi a bíróság elfogulatlatlanságát, hogy egy első fokú határozat hirdetésére előre odacsődíti a sajtót, majd rögtön kész a pár perccel előtte szóban kihirdetett ítélet írásos sajtókommunikációja. Mintha előre tudná a meghívás kor, mit fog hirdetni a független bíró, sőt, hogy ez szenzációs lesz, a sajtót biztosan érdekelni fogja. Ne az MTI híréből tudja meg a sajtó, mi történt, mint általában, hanem majd rögtön, első kézből a bíróságtól.

Ez egyébként nem egyedi eset Debrecenben, vagy egy hónapja már ez szintúgy megtörtént, amiből ez a topic is indult.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:31
Előzmény: #615  Alilou3
#618
JELENLEG, 2011 óta nem lehet jelzálogot bejegyezni. 2011 előtt be lehetett.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:31
Előzmény: #615  Alilou3
#617
Ne haragudj, de azzal nem lehet mit kezdeni, aki azt állítja, hogy piros a hó. Szerintem kezeltesd magad.
signal2
signal2 2013. 05. 21. 10:18
Előzmény: #615  Alilou3
#616
Miért ismételgeted a nyilvánvaló baromságot? Gondolod, hogy ha nem lehetett volna jelzálogjogot bejegyezni ingatlanra, akkor a bankok megtették volna?
Alilou3 2013. 05. 21. 10:08
Előzmény: #613  Törölt felhasználó
#615
A törvény az ellenközőjét írja elő, azért minden szerződés semmis :-)))
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:07
Előzmény: #610  longolo
#614
Erről beszélünk itt régóta signallal. A devizahitel alapját NEM lehet eredményesen támadni, mert az rendben van. A szerződés egyes pontjait lehet, leginkább a kamatváltoztatásokat, meg a költségelemeket. Ezek azonban azt az alapvető tényt, hogy a hitel devizában denominált érintetlenül hagyják.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 10:04
Előzmény: #612  Alilou3
#613
2011 előtt LEHETETT jelzálogot bejegyezni devizában.
Alilou3 2013. 05. 21. 09:54
Előzmény: #611  signal2
#612
2011 előtt hatályos volt az ominozus törvényt :-)
signal2
signal2 2013. 05. 21. 08:54
Előzmény: #608  Alilou3
#611
Fordítva. 2011-től nem lehet bejegyezni.
longolo 2013. 05. 21. 08:39
Előzmény: #603  signal2
#610
2013. május 17., péntek 16:04 Egy devizaalapú lízingszerződést érintő polgári peres eljárásában hirdetett ítéletet a Debreceni Törvényszéken dr. Tóth Endre bíró. A bíróság három rendelkezést érvénytelenített, az ítélet nem jogerős, közölte a törvényszék pénteken.

A felperes egy debreceni ingatlanra kötött devizaalapú lízingszerződést 2008 júniusában az egyik piacvezető pénzintézettel, 25 éves futamidőre. Az ügyfél által aláírt szerződés, illetve a közjegyzőnél hitelesített dokumentum kamatként kizárólag azt tünteti fel, hogy „kamatfelár: 5,3 százalék”. Ehhez képest az Üzletszabályzat a kamat egy további "kamatbázisnak" nevezett részét is rögzíti. A felperes az 5,3 százalékos kamat hiszemében kötötte meg a szerződést. A bank később egy alkalommal egyoldalúan módosította a szerződést, így a megváltozott terhek miatt nagyságrendekkel megnőtt a felperes havi lízingköltsége és nem tudta rendszeresen fizetni a részleteket. 2010-ben ezért a pénzintézet felmondta a szerződést és végrehajtási eljárást kezdeményezett a kilakoltatásra. Ez az eljárás még azóta is folyamatban van.

A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződésben nem található olyan passzus, amiből kiderülhetett volna: a kamatfizetési kötelezettség tulajdonképpen két részből tevődik össze és a rögzített 5,3 százalék mellett a kamatnak van egy olyan része is, amelyről a szerződés hallgat. A bíróság négy dokumentumot tanulmányozott át, közte az Üzletszabályzatot, illetve a Hirdetményt is, de a tényleges kamatteher mértékét még így sem lehetett kideríteni. Az „elhallgatott” kamatbázisra pedig külön sehol nem hívták fel az ügyfél figyelmét. Ennek jegyében tehát a bank jogszerűen nem kérhette volna ügyfelétől a kamatbázison alapuló többletköltségeket - állapította meg a törvényszék.

A bíróság érvénytelenítette azt a rendelkezést, miszerint a bank a kamatfelárra vonatkozóan egyoldalúan módosíthatja a szerződést. A szerződés úgy fogalmazott, hogy az egyoldalú módosítást „a pénz és tőkepiaci változások, a refinanszírozás költségeinek változása, az ügyfél vagy lízingügylet kockázati besorolásának változása” alapozhatja meg. A Debreceni Törvényszék több szempontból is tisztességtelennek ítélte meg a bank magatartását, a szerződés kifogásolt eleme ugyanis „tartalmilag üres” és nyitott kaput hagy a kontroll nélküli szerződésmódosításokra.

A Debreceni Törvényszék egy harmadik rendelkezést is érvénytelenített a szerződésben, amely a többletterheket érinti. A bíróság kimondta: a bank a felmerült plusz költségeket nem háríthatja át a felperesre, így azt nem is követelheti tőle. A kifogásolt három passzus semmis, tehát a szerződés 2008-as megkötésétől számítva, a három érvénytelenített rendelkezés alapján a bank semmit nem követelhet a felperestől.

Alilou3 2013. 05. 21. 08:34
Előzmény: #607  Törölt felhasználó
#609
1997 törvényre kell hivatkozni, törölve volt 2011. de nem visszamenőlegesen : HAHA, olvasd a sorok között Kérem

AZ INGATLAN-NYILVÁ­NTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997.ÉVI CXLI. TÖRVÉNY ÚJ MEGFOGALMAZÁSA SZERINT(16/­A.§(1) BEKEZDÉS) NEM LEHET JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,­VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉ­S ALAPJÁN KAPOTT HITELT. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV 261.§(4) BEKEZDÉSE ALAPJÁN, TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,­VAGY NYÚJTOTT (DEVIZAALAPÚ) KÖLCSÖNSZERZŐDÉ­SÉBŐL KELETKEZŐ HITELEZŐI KÖVETELÉS BIZTOSíTÁSÁRA, TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ INGATLANRA JELZÁLOG NEM ALAPíTHATÓ, A FELEK ETTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE SEMMIS."TEHÁT AZ ÖSSZES EDDIG VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS
Alilou3 2013. 05. 21. 08:32
Előzmény: #607  Törölt felhasználó
#608
EZT A PARAGRAFUST A BANKOK ÉRDEKÉBEN TÖRÖLTÉK DE CSAK 2011-ben TEHÁT ADDIG HATÁLYOS VOLT, íGY SZINTE MINDENKIRE ÉRVÉNYES !!! Aki 2011 előtt vette fel a hitelt, arra vonatkozik
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 08:09
Előzmény: #606  Alilou3
#607
Te olvastad azt, amit lent írtál? Csak mert a devizában történő jelzálogbejegyzést 2011-ben tiltották be, tehát értelmetlen az egész innentől, amit írtál...
Alilou3 2013. 05. 21. 08:04
Előzmény: #600  manci007
#606
Leirnád nekem mi a kockázat valódi definiciója ilyen esetben? beszélünk kockázatról, hogy mérik a kockázatot? mi a neve? ki viseli a kockázatot?

Mindenki kérje számon a bankját, lehet írni, vagy személyesen jelentkezni náluk, nem lehet titkolni az ügyfél előtt azokat az adatokat...A központi kerületi biróság, külön osztályt különített a devizahitelesek gyors eljárásaihoz...Kérem pereljék a bankokat, mert egyik bank sem tudja ezt kivideni, nem lehet egy oladaluan változtatni a szerződésen , de ha igen akkor vissza felé is lehet számolni az ügyfél javára...A manci fizetett kommentátor, bozonytalanítja az deviza hiteleseket..Mondja meg az a manci néni, hogy az a kockázat miben mérik, akkor mennyi és most mennyi...Ja még egy dolog, svajci frank, vagy euro hitel, melyik libor, melyik alapkamat és melyik cds-t lehet figyelembe venni, a svajci, az europai, vagy a magyar? mert van olyan bank ahol mindkettőre hivatkoznak, miért?
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 08:03
Előzmény: #603  signal2
#605
Pontosan. Én is írtam már. Szerintem ezek az elemek perelhetőek:
1. A kamatváltoztatás (időben tájékoztattak-e, indokolható volt-e, stb.).
2. Költségelemek.
3. Konverziós díj felszámítása.
Törölt felhasználó 2013. 05. 21. 08:01
Előzmény: #594  Alilou3
#604
"Szerencsétlen devizahiteles? Mi segítünk!
Index
2013. május 21., kedd 07:26 | A bajba jutott devizaadósok egyre komolyabb piacot jelentenek, hiába költik szinte minden pénzüket törlesztőrészletre, hajlandóak mélyen a zsebükbe nyúlni, ha biztos megoldást ígérnek nekik. Önjelölt fogyasztóvédők és ügyvédek hirdetik magukat megmentőként, de kevés sikerről lehet hallani. Egy neten terjedő cég 80 százalékos sikerrátával reklámozza magát, de megkeresésünkre inkább titkolóztak.
...
"
link

A PSZÁF szerint az eddigi 1100 devizahiteles perben eddig jogerősen egy adós sem nyert (ez áprilisi infó, ebben nincs benne Kásler megnyert pere).
link
signal2
signal2 2013. 05. 21. 08:01
Előzmény: #597  Alilou3
#603
Rátapintottál a lényegre, ez megítélésem szerint éppen egy perelhető eleme a hitelszerződésnek. A másik a költségelemek.
manci007 2013. 05. 20. 23:51
Előzmény: #599  Phylaxa
#602
"Úgy tudtam, hogy amíg valakinek a pere tart és nincs jogerős ítélet addig nem hajtahatnak végre."

Jól tudtad, ez valóban így van, de csak a perrel érintett rész tekintetében. Ami nem áll per alatt, az nemteljesítés esetén végrehajtható.
manci007 2013. 05. 20. 23:48
Előzmény: #598  Phylaxa
#601
Nincs más nickem, változatlanul mondom: jós az, aki azt azt mondja, látta előre, mi fog történni. Talán a subprime amerikai bankok, akik a csalást elkövették, sejtettek valamait, de ez csak a bűnözők szokásos rettegése a következményektől.

Ha tényleg vennéd a fáradságot, elolvasnád az előzményeket, akkor beszélhetnénk, de így csak komolytalan vádaskodás hozzáértésed híján minden szavad.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 4 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek