Topiknyitó: Portfolio 2013. 04. 11. 14:54

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés  

Ugrás a cikkhez
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:58
Előzmény: #478  _Joker1
#480
Én erre reagáltam:
"mert máshol marginális szerepet játszik, vagy be van tiltva ez a konstrukció."
Tényszerű tévedés. Rengeteg országban volt, és nem marginális jelentősséggel.
signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:57
Előzmény: #475  signal2
#479
Továbbá:
link
8. oldal. Itt látható, hoyg a balti államokban sokkal nagyobb mértékben folyt a deviza alapú hitelezés. De ugyanúgy jelen volt Romániában és Bulgáriában.
_Joker1 2013. 05. 09. 08:56
Előzmény: #475  signal2
#478
Igen itt meg 5000 ezer milliárd forint volt 2012-ben az állomány.

Albert1=Penznyelo_=Signal2

Én természetesen nem fogok több nicknevet gyártani és időm sincs 24 órás vitákba bocsátkozni...
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:51
Előzmény: #468  _Joker1
#477
"A mai napon Kásler Árpád az OTP Bankkal szemben másodfokon is pert nyert. Az ítélet kimondja: a bank nem számolhatta volna el a törlesztőrészletek forint összegét deviza eladási árfolyamon akkor, amikor a hitelt deviza vételi árfolyamon folyósította."

link
(szándékosan egy szélsőjobbos lapról másoltam be a hírt)

Tehát miben is nyert Kásler? Amiről én beszéltem. De ettől még a hitele devizaalapú maradt.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:47
Előzmény: #474  _Joker1
#476
Az érdemi részre nincs mondanivalód?
signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:46
Előzmény: #467  _Joker1
#475
Legalább ismernéd a tényeket.
link
Ausztriában 37 milliár eurónyi devizahitel van, ebblő 35 mrd frank alapú, 2 mrd japán yen alapú.
_Joker1 2013. 05. 09. 08:46
Előzmény: #472  Törölt felhasználó
#474
Nevetséges vagy kis barátom, de én vagyok a hibás, hogy szóba álltam veled. Erről ennyit.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:45
Előzmény: #470  signal2
#473
"Szerintem csak kettő dolgot lehet táamdni: nem megfelelő tájékoztatást, indokolatlan kamat -és egyéb költségemelést."

Pontosan, szerintem is.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:44
Előzmény: #468  _Joker1
#472
Megismétlem: a swap mérlegen kívüli tétel. Lásd számviteli tv. Az MNB statisztika az összesített banki mérlegeket tartalmazza.

Azt jobb is, ha nem játszod el, amit plágium ügyben (így kisbetűvel, mert magyarul így helyes), mert ott eléggé beégetted magad. Örülök, ha tanultál belőle.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:42
Előzmény: #468  _Joker1
#471
A swap mérlegen kívüli tétel. Lásd számviteli tv. Az MNB statisztika az összesített banki mérlegeket tartalmazza.

(azt j
signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:42
Előzmény: #463  _Joker1
#470
Szerintem csak kettő dolgot lehet táamdni: nem megfelelő tájékoztatást, indokolatlan kamat -és egyéb költségemelést.
A devizaalapúság nem támadható, mert az ügyfél attól függetlenül vállalta, hogy az aktuális FX-árfolyamon számolt HUF-részletet fizeti, hogy a bank a devizalapú hitelt milyen forrásból nyújtotta.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:42
Előzmény: #463  _Joker1
#469
"Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket."

Azzal még senki nem nyert, hogy a devizahitel mögött semmilyen devizaforrás nem volt ergo nemis devizaalapú a hitele.
_Joker1 2013. 05. 09. 08:41
Előzmény: #466  Törölt felhasználó
#468
Még egyszer olvasd el mit írtam le. (Azt nem játszom el mint Plágium ügyben, hogy papagájt játszom.)
_Joker1 2013. 05. 09. 08:40
Előzmény: #462  signal2
#467
Ez butaság, esetleg euró alapú hitelnél igaz. Az anyabankoknak nincs szükségük Svájci frankra, mert máshol marginális szerepet játszik, vagy be van tiltva ez a konstrukció.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:39
Előzmény: #463  _Joker1
#466
Mégegyszer: Kásler abban nyert, hogy a bank nem számolhatott volna vételi/eladási árfolyamokkal. Ettől még devizaalapú maradt a hitele. Keress csak rá a hírekben.
signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:39
Előzmény: #458  _Joker1
#465
A Pénzügyi Biztos létrehozása csak a FIDESZ demagóg-kommunikációs hadjáratának egy állomása. Beültettek oda egy szakmán kívüli paprikajancsit, aki mantraszerűen terjeszti a kormány-igét, tovább rombolva a magyar pénzügyi kultúrát.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:37
Előzmény: #459  Törölt felhasználó
#464
...vételi/eladási árfolyamot...
_Joker1 2013. 05. 09. 08:37
Előzmény: #459  Törölt felhasználó
#463
Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket. Ami a köztudatban él az egyik konkrét ügy eredménye. De Kásler ellen kezdeményezték ettől függetlenül a végrehajtást, amit a lent kifejtettek alapján hárított el!!!
signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:37
Előzmény: #458  _Joker1
#462
Azt hallottam. No comment. Orbitális demagógia. A magyar bankok nem svájci bankoktól vettek fel forrásokat, hanem az anyáktól.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:36
Előzmény: #459  Törölt felhasználó
#461
"1. Hogy lehetne a PSZÁF, az igaz."

Helyesen: hogy lehetne a PSZÁF keményebb,...
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:35
Előzmény: #458  _Joker1
#460
A swap mérlegen kívüli tétel. Lásd számviteli tv. Az MNB statisztika az összesített banki mérlegeket tartalmazza.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:32
Előzmény: #456  _Joker1
#459
1. Hogy lehetne a PSZÁF, az igaz. Szerintem is. És korábban is annak kellett volna lennie.
2. Kásler sem azzal nyert pert, hogy a hitel mögött nem volt semmilyen devizás forrás, hanem azzal, hogy mivel Ft-ban kapta a pénzt és kizárólag Ft-ban törleszthette, nem számolhatta el a bank a vételi/eladási spreadet. Hiszen váltást nem végzett. Ez akkor is igaz, ha a hitel mögött swap van. A vételi/eladási spread alkalmazását én is évek óta kifogásolom. De ez nem ugyanaz, mint azt állítani, hogy a devizahitel mögött semmilyen devizaforrás nincs. Ne keverd a kettőt.
_Joker1 2013. 05. 09. 08:28
Előzmény: #454  signal2
#458
Igen, pont ez is egy bizonyítási eszköze a civil szervezeteknek. Lépj fel fől a Pénzügyi Biztos honlapjára és hallgasd meg Makos Albert előadását. Ő a Svájci Jegybank hasonló statisztikáját mutatta be...
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:25
Előzmény: #454  signal2
#457
Mondjuk a swapok ebben pont nincsenek benne...
_Joker1 2013. 05. 09. 08:25
Előzmény: #455  Törölt felhasználó
#456
Ez tényszerűen igaz:

1) A PSZÁF nem teszi törvényes feladatait, ennek megfelelően Magyarországon mértékeiben egyedülállóan itt alakulhatott ki a jelenlegi deviza alapú hitelkrízis.
2) Jelenleg mindenütt ezzel a módszerrel operálnak. (Lásd Kásler ügy.)
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 08:18
Előzmény: #453  _Joker1
#455
"Igen ezt is állítják a bankok, csak még senkinek nem bizonyították, a PSZÁF meg milyen meglepő nem vizsgálta."

Ez tényszerűen nem igaz.
1. A PSZÁF vizsgálta a bankokat.
2. Perek során még senkinek nem sikerült az ellenkezőjét igazolnia.

signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:15
Előzmény: #453  _Joker1
#454
Az MNB statisztikáiban és publikációiban követhető az eszközök és források devizánkénti összetétele.
link
_Joker1 2013. 05. 09. 08:09
Előzmény: #450  Törölt felhasználó
#453
Igen ezt is állítják a bankok, csak még senkinek nem bizonyították, a PSZÁF meg milyen meglepő nem vizsgálta. A civil szervezetek ennek megfelelően a behajtás alatt álló szerencsétleneknek azt javasolja, hogy a bank az ehhez kapcsolódó ügyleteit és felmerült költségeit, számvitelileg vezettesse le a bíróság elött (kezdeményezze a költségek le tételes levezetését, bizonyítását), amit a pénzintézetek nem tudnak megtenni!

De most már befejeztem a "Hegyi beszédemet".
signal2
signal2 2013. 05. 09. 08:06
Előzmény: #451  _Joker1
#452
"Az MNB mostani vezetése is tisztában van a helyzettel, nem véletlen, hogy be akarja olvasztani a szervezetébe a PSZÁF-ot."

Nincs is baj ezzel, csak egy dolgot nem értek. Amikor 2 éve ezzel próbálkoztak, akkor a PSZÁF-elnökét javasolták az egyesített szervezet vezetőjének, most pedig a jegybankelnököt. Miért? Ez neked mit üzen?
_Joker1 2013. 05. 09. 08:04
Előzmény: #445  Törölt felhasználó
#451
A PSZÁF Alapító okiratában, illetve szervezetét, hatáskörét szabályozó törvényben le van írva, hogy a Hatóság alapvető kiemelt feladata a rendszerkockázatok megelőzése, felderítése és felszámolása. Többekközt a deviza alapú hitelnél a kötelező feladatait elszabotálta a felügyeleti szerv. Ez a konstrukció ugyanis egy alapvető nemzetgazdasági szintű rendszerkockázat, amit a felügyeleti szervnek fel kellett volna számolni!

Miért Banki érdekképviseleti szerv, azért, mert nem a társadalom érdekét szolgálják, hanem a bankokét. Ennek megfelelően a kormány -holott a PSZÁF szintén kiemelt feladata a fogyasztó védelem, de mivel a szervezet ezt a feladatát is elszabotálta,- létrehozta a Pénzügyi Biztos Hivatalát. Ami egyértelműen jelzi, hogy már a kormányzat is a civil szervezetek nyomására felismerte a visszás helyzetet.

Az MNB mostani vezetése is tisztában van a helyzettel, nem véletlen, hogy be akarja olvasztani a szervezetébe a PSZÁF-ot.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 07:58
Előzmény: #448  _Joker1
#450
A devizahitelek mögött devizaswapok állnak.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 07:56
Előzmény: #447  signal2
#449
Nyilván ez igaz, Magyarországon szerintem nem sok ember kap CHF-ben fizut. Meg szerintem nem is volt 5 éves kamatperiódusú devizahitel.
_Joker1 2013. 05. 09. 07:52
Előzmény: #444  Törölt felhasználó
#448
Igaz pontosítanom kell magamat, ugyanis Magyarországon nem hagyományos deviza hitelt vettek fel a parasztok, hanem devizához indexált forint hitelt (banki állítás szerint deviza alapú hitel). Tehát nem devizában vették fel az adósok a hitelt, illetve a bankok a peres ügyek folyamán bizonyítani sem tudják a forrás deviza elkülönítését és átváltását.

A többi megállapításom a fentiek kiegészítve fenntartom.
signal2
signal2 2013. 05. 09. 07:49
Előzmény: #444  Törölt felhasználó
#447
Attól függ ha abban a devizában veszel fel hitelt, amelyben a fizetésedet kapod, és a kamatperiódus megegyezik a hitel lejáratával, akkor végig azonos törlesztőrészletet fizetsz.
Jelenleg is vannak 5 éves kamatperiódusú forint hitelek, és azért nem életszerűtlen 5 évre hitelt felvenni.
signal2
signal2 2013. 05. 09. 07:47
Előzmény: #440  akira
#446
"Sajnos valahogy én is így látom, hogy a válságok nem természetes velejárói a piacgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gazdasági szereplők tudatlanságából adódó, de megfelelő eszközökkel a kialakulásának esélye és a hatása csökkenthető, talán el is kerülhető."

Sajnos nem tudhatjuk, hogy a szabályozásnak köszönhetően mennyit kerültünk el, mivel csak arról szerzel tudomást, ami bekövetkezett.
De egyébként sem hiszek abban, hogy szabályozással sokat lehet ez ellen tenni, ugyanis a kapzsi szereplők olyan leleményesek, hoyg azonnal találnak kerülőutat, bármilyen szabályozás is legyen.
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 07:41
Előzmény: #438  _Joker1
#445
És miért is azonos szerinted nálunk a PSZÁF és a Bankszövetség?
Törölt felhasználó 2013. 05. 09. 07:39
Előzmény: #438  _Joker1
#444
"1) A bank áthárítja az ügyfelekre sajnos a kockázatait. Az árfolyamkockázatot természetesen sehol a világon nem terhelik egy az egyben az ügyfélre. Ez ugyanis akkor nem hitel ügylet. Még egy deviza spekulációnál is behatároltak a spekuláns veszteségei, a magyal deviza hitelnek csúfolt esetben nem!"

Ez mondjuk nem igaz.
1. Devizahitelnél a világon mindenhol a hitelfelvevő viseli a teljes árfolyamkockázatot.
2. Alaphelyzetben egy devizaspekulációnál se behatároltak a veszteségek (persze, alkalmazhatsz veszteséglimitáló eszközöket, de az se ad biztos védelmet).
akira 2013. 05. 09. 06:57
Előzmény: #442  akira
#443
Ja, és az is gyerekes érv, hogy hát a devizahitel az ilyen konstrukció.

Ha ilyen konstrukció, akkor ott konstrukciós hibáról van szó, amely pl. az autóiparban tömeges visszahívás következményével jár.
akira 2013. 05. 09. 06:55
Előzmény: #436  manci007
#442
"Milyen többségről beszélsz? A devizahitelesek többsége szerncsére rendesen, problémamentesen törleszt. "

A nem fizető ügyfelek többségéről állítottam, hogy a másfélszeresére, duplájára emelkedett törlesztőjük miatt nem fizetnek, nem azért, mert túlnyújtóztak a takarójukon.

Ha nem változott volna ilyen nagy mértékben a törlesztő, nagyobb eséllyel tudnák kifizetni. Akkor meg méginkább, ha a bankok nem okoznak pénzügyi válságot a butaságukkal, a rövid távú gondolkodásukkal, a rövid távú profitmaximalizálást célzó és a hosszú távú kockázatkezelést teljesen elmulasztó üzletpolitikájukkal, akkor még nagyob eséllyel tudnák fizetni a Marikanénik a hitelüket.

És ezek nem aprócska hibák, hanem rendszerszintű hibák. Olyanok, amelyeket nem lett volna szabad megcsinálni, ill. megengedni.

Nem lett volna szabad korlátlan árfolyamkockázattal szerződést kínálni, nem lett volna szabad megengedni, hogy egyoldalú szerződésmódosítást helyezzenek el egy fogyasztói szerződésben, stb., már kibeszéltük.

Nem lett volna szabad megengedni sem a bankoknak maguknak, sem a felügyeletnek. De azt gondolom, hogy mivel a bankok nem kiskorú gyerekek, akik tevékenységéért a gondviselőjük felelős, hanem szuverén, teljes jogú tagjai a társadalomnak, illene fölvállalniuk a teljes felelősségüket, nem a apucira (a a felügyeletre) mutogatniuk, és hatósági árazásért kiáltaniuk, mint a volt Bankszövetség elnök.

Gyerekes érvelés, hogy dehát, megengedték nekünk, hogy hülyeséget csináljun. Én ennél felelősségteljesebb vezetést várok el bármelyik bankvezetőtől, bankszövetség elnöktől, de bármelyik vállalkozótól és mindegyik vezetőtől, legyen az családapa, vállalati menedzser, vagy buszsofőr...

Remélem, érdted, mire gondolok, és nem (szándékosan vagy csak butaságból) félreérted - mint a többséget, akik a törlesztőrészletek emelkedése miatt nem tudták kifizetni a hitelüket...
akira 2013. 05. 09. 06:29
Előzmény: #438  _Joker1
#441
Ezek is helyes meglátások... :)
akira 2013. 05. 09. 06:28
Előzmény: #435  _Joker1
#440
Sajnos valahogy én is így látom, hogy a válságok nem természetes velejárói a piacgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gazdasági szereplők tudatlanságából adódó, de megfelelő eszközökkel a kialakulásának esélye és a hatása csökkenthető, talán el is kerülhető.
Viszont sajnos az is igaz, hogy a gazdasági válság, pénzügyi válság valóban érdeke egyes gazdasági szereplőknek, és valóban, mint a háborúk után, jelentősen megváltozhatnak a tulajdonviszonyok.
A viág fejlettebb része azt már fölismerte, hogy a háborúzás (hazai földön) túl sok áldozattal jár, és mindenkinek, még a háborúban érdekelteknek is fájdalmas, ezért szerencsére olyan világba és helyre születtünk, ahol nekünk, és szüleink generációjának már nem kellett - és reméljük nem is kell - megéljük. Ellentétben a nagyszüleink és szinte bármely felmenőnk generációjának.
Remélem, egyszer a gazdasági válság tekintetében is eljutunk odáig, hogy belássuk, ne szükségszerűek, elkerülhetőek, de ahhoz az odavezető okokat, hibákat föl kell ismerjük, és a jövőben ki kell küszöböljük.
_Joker1 2013. 05. 08. 22:52
Előzmény: #437  manci007
#439
Na itt én be is fejeztem magam részéről, mert egyre nevetségesebb ez a párbeszéd (el sem kellett volna kezdenem).
_Joker1 2013. 05. 08. 22:51
Előzmény: #434  manci007
#438
Sajnos nem tudlak követni...

1) A bank áthárítja az ügyfelekre sajnos a kockázatait. Az árfolyamkockázatot természetesen sehol a világon nem terhelik egy az egyben az ügyfélre. Ez ugyanis akkor nem hitel ügylet. Még egy deviza spekulációnál is behatároltak a spekuláns veszteségei, a magyal deviza hitelnek csúfolt esetben nem!
2) A banknak az az érdeke, hogy maximalizálja a profitját, ennek rendeli alá a magatartását. De hogy jön ez ide?!
3)Ez badarság! Máshol a hitelszerződésekben tételesen nevesítve van, milyen okokból növekedhetnek egyes költségek, és be van határolva a mértékük, sok helyen még ezt sem engedik!
5)A bankok úgy képzik az áraikat, ahogy a verseny és a szabályozási környezet megengedi. Erre jó negatív példa Magyarország.
6)Magyarországon azonos!
7) Badarság, nyilván ha valaki banki vezérnek mehet vissza valahova, nem fogja a bank rendszert magára haragítani. A rablóból lett pandúr sem fogja magára haragítani az alvilágot, ha maffia vezérnek készül visszamenni (esetleg a konkurenciát iktatja ki).
manci007 2013. 05. 08. 22:50
Előzmény: #435  _Joker1
#437
A folyamatos minősítésének általános szabályai vannak, ott nem nagyon lehet hibázni, sokkal inkább a hitelbírálatnál.
manci007 2013. 05. 08. 22:46
Előzmény: #427  akira
#436
Milyen többségről beszélsz? A devizahitelesek többsége szerncsére rendesen, problémamentesen törleszt.

Megint jósnak tekintendő a bankot, pedig az ilyen árfolyamváltozást, a válságot senki sem látta előre.

A konkrét osztrák esetben rosszul állapították a prémiumfeltételeket. Az normálisan nem fordulhat elő, hogy ha zuhan a bank nyeresége, egekbe emelkedik az első számú vezető prémiumot. Ma nálunk a bank nyeresége az első számú prémiumfeltétel.
_Joker1 2013. 05. 08. 22:37
Előzmény: #430  manci007
#435
Itt nem erről van szó. Természetesen előfordulhat az, hogy a banki hitelbírálat értékelési folyamatát rosszul alakították ki, ami miatt eleve nem megfelelő ügyfelek is hitelhez juthatnak.

Amiről a kolléga és én írtam a meglévő hitelállományhoz kapcsolódik, amit a bank ügyfelenként rendszeres időközönként értékel. Pl. 30 napon belüli, 30-90 napon belüli, 90 napon túli késedelmes adósok, hogy szemléletes szempontokat kiemeljek. A kockázatosabb ügyfelekkel többet kell foglalkozni, felszólítás, behajtási lépések stb. Ezek többlet költségek.

A formális logika azt sugallja, hogy a bankok racionálisan járnak el. A bankoknak tulajdonló pénzhatalmi rendszereknek érdekük lehet válságokat előidézni. Jó példa erre a nagy gazdasági világválság, ami után az elértéktelenedett ingatlanokat, termelő eszközöket fillérekért fel lehetett vásárolni. A vagyoni viszonyok ebben az időben változtak meg az USA-ban alapjaiban, egyesek nagyon sokat nyertek a válságon, az emberek, a társadalom nyomorán!

Magyarországon is néhányan tömegesen fogják felvásárolni a bagóért kínált ingatlanokat, ebben biztosak lehetünk!
manci007 2013. 05. 08. 22:34
Előzmény: #418  _Joker1
#434
Rendkívül tudatlanság okát állítasz.

1. A bank nem hárít át kockázatot, a konstrukció szerint az árfolyamkockázatot az adós viseli, itt is, a fejlett nyugaton is.
2. A bankoknak nem érdekük, hogy az adós aki fizetésképtelenné váljanak, ezért mindenképpen megpróbálják azt fenntartani, sokszor igen jelentős áldozatokkal.
3. Az egyoldalú módosítás nyugaton is ismert, kockázatkezelési eszköz. Ez nem ideológia, ez tény.
4. Az árképzés szabályainak betartásaról a banknak folyamatosan el kell tudni számolni a felügyeletnek.
5. A PSZÁF nem azonos a Bankszövetséggel.
6. Ha valaki nem vezetett bankot, hogyan rendelkezne azzal a szakértelemmel, amivel ellenőrizni lehetne? Ez a világ más részein is gyakorlat (tudod, rablóból lesz a legjobb pandúr).
manci007 2013. 05. 08. 22:19
Előzmény: #417  longolo
#433
Sohasem állítottam hogy a bankok nem követtek el hibákat. Csak nem ott és nem azt, amit és ahol ti kerestek.
manci007 2013. 05. 08. 22:16
Előzmény: #414  signal2
#432
Ha emelkedik az árait a piaci szint fölé, nem lesznek új ügyfeleit, nem lesz bevételek. Nyerték profitot, vagy veszítettél?
manci007 2013. 05. 08. 22:12
Előzmény: #420  akira
#431
Akkor rosszul gondoltad te is.
manci007 2013. 05. 08. 22:11
Előzmény: #419  _Joker1
#430
Azért sem igaz, amit aki rá mond, mert egyáltalán nem biztos, hogy a végén hírül fel az adósállomány. Lehet, hogy a kezdetekkor gyűjti be a bank a rossz adósokat, majd tanul belőle és javítja az állományt. Vagy akár váltogatva: egyes adósok jók, mások rosszak. Helytelen azt feltételezni, hogy a gaz bankok utóbb szándékosan csempésznek rossza adósokat az állományba. Mi érdekük lenne?
_Joker1 2013. 05. 08. 21:58
Előzmény: #424  akira
#429
De a rossz hitelekkel kapcsolatban a banknak többlet adminisztratív költségei keletkeznek (amit természetesen szintén megpróbál ráterhelni az érintett ügyfélre) egészen addig, amíg diszkont értéken el nem adja a követelését (kivéve ha kamatostul sikerül behajtani). Ekkor keletkezik szintén egy realizált vesztesége az ügylethez kapcsolódóan.

A fentiek csökkentik az adózás előtti eredményét a profitját és természetesen rontja a jövedelmezőségi, likviditási és tőkeellátottsági stb. mutatóit a banknak.
manci007 2013. 05. 08. 21:57
Előzmény: #412  akira
#428
Nagyon okosak vagytok, de természetesen nem erről beszélek. Alapvető, hogy a meglévő adósokra ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a leendő új akar. Ha tehát a meglévőkre korlátlanul változtathatnak a bank, nem lenne új ügyfele (csak a gyengébbek kedvéért).
akira 2013. 05. 08. 21:53
Előzmény: #425  Törölt felhasználó
#427
Nem, nem és nem:

"Hogy Marika néni nem tudja fizetni a hitelét, mert túlnyújtózkodott a takarón, az leginkább Marikanéni felelőssége."

A devizahitelezés kollektív kudarcával összefüggésben ez nem igaz, hiszen itt arról a többségről van szó, akik azért nem tudták fizetni a devizahiteleiket, mert a törlesztőrészletük közel a duplájára emelkedett, ne azért, mert Marikanéni nem mérte föl jól, hogy ki tud-e fizetni havi fix 50 ezret. Ez utóbbi valóban felelős, de a mank is, hogy nem tudta fölmérni Marika néni helyett, hogy ki tudja-e fizetni.

"A bank és a szabályozás között pedig szerintem a szabályozásé a nagyobb felelősség, a bank ugyanis egy profitorientált vállalkozás (mint bármelyik másik vállalkozás), ami adott szabályrendszerben a lehető legtöbb hasznot akarja. És ezt nem lehet a szemükre vetni."

Sosem ezt vetettem a szemükre, hanem azt, hogy egy banknak önállóan is hosszú távon kell gondolkodnia, akkor meg pláne, ha 30 évre hitelez. Ezt a hosszú távú felelősségvállalást, és az ehhez szükséges ösztönzőket hiányolom.

A minap olvasom a zinterneten, hogy egy osztrák bankvezér demonstratíve visszaadta a fizetése közel felét, mert sokallta. Németországban is csökkentik a csúcsvezetők fizetését. Szerintem ez baromság.

Ha enyém lenne egy ilyen bank, vagy nagyvállalat, azt mondanám a vezetőnek, hogy mindegy, mennyi ideig dolgozik nálam, a jövedelme jelentős részét csak évek, esetleg évtizedek múlva kaphatja meg. Jóval az után, hogy ő már esetleg nem is dolgozik ott, vagy nyugdíjas. Sőt, lehet, hogy azt mondanám neki, a 10-20 év múlva termelt profitból fogja megkapni a bónuszát, mert ma nem a mai profitért kell dolgoznia, hanem a holnapiért, a jövő éviért, a 10 évvel későbbiért, vagy a 30 évvel későbbiért. Ma kell megalapozni a holnapot és a holnaputánt meg az azutánt is.

Ez a fajta gondolkodásmód volt jellemző korábban a családi vállalkozások esetén, ahol az apa azért dolgozott 40 évig, hogy a fia tovább vihesse az üzletet, a fiú pedig azért, hogy az ő fia is továbbvihesse, gyarpíthassa. Ez volt az igazán hosszú távú érdekeltség.

Ma miért nem lehet ilyen érdekeltségeket kialakítani a csúcsvezetők részére?

Ja, hogy a tulajdonosok is rövid távon, csak addig, amíg megtartják a részvényüket, addig érdekeltek?

Na látod, ezért becsülöm sokkal többre a hosszú távon gondolkodó befektetőket, mint pl Buffet is - még akkor is, ha csupán a másodlagos piacon fektetnek is be -, mint a rövid távon meggazdagodni vágyó spekulánsokat.

A leginkább pedig a startup cégeket sikeresen elindító elsődleges tőkebefektetőket tartom hasznosnak, mert az innováció a legtöbbször az ilyen startupoktól jön, és nekik bizony valóban szükségük lehet kezdőtőkére, hogy felépítsenek egy sikeres vállalkozást ...

akira 2013. 05. 08. 21:32
Előzmény: #422  akira
#426
"Megszokottnak nevezte ugyanakkor, hogy a kapitalizmusban előfordulnak a fellendüléssel és visszaeséssel járó ciklusok. A fék a rendszerben a lélektan, vagyis a félelem akadályozhatja meg, hogy a bankárok elkövessék ismét azokat a hibákat, amelyek a negatív következményekhez vezettek - mondta Felcsuti."

Ezzel nem értek egyet, a fék nem a félelem, hanem az óvatosság, a helyes kockázatkezelés. Ezen véleménye ismét meggyőzött arról,hogy még a mai napig nem azonosították az elkövetett hibák lényegét.

"Ez például Magyarországon azt jelenti, hogy nem lehet hitelesen frankhitellel előállnia egy banknak a jövőben. Ugyanakkor a devizahitelezés nem teljes ostobaság, főleg ami az euróhiteleket illeti - vélte a bankszövetség korábbi elnöke."

Ezzel viszont egyetértek.

"...a bankok mégis felvállaltak egy olyan mérlegszerkezetet, amely külföldi és rövid forrásból devizakitettséget finanszírozott, feltételezve eközben, hogy az anyabankok mindig ott állnak mögöttünk, a swap piacok pedig folyamatosan működnek - említette Karvalits."

Ezzel is egyetértek, pont arról szól, amelyről magam is érveltem, bár senki nem értett velem egyet. Arról ugyanis, hogy nem volt egészséges az, hogy rövid forrásból finanszíroztak hosszú hiteleket.

"A hiba kettős: a makroprudenciális eszközök nem enyhítették a bankok mérlegfeszültségeit, másrészt az árazás szabályozásával nem sikerült mérsékelni a devizahitelezésből fakadó kockázatokat: míg máshol a deviza-alapkamat csökkenése átárazódott a devizahitelekbe, nálunk ez nem történt meg. Karvalits szerint nem volt olyan kockázatelemző, amely ilyen szélsőséges árfolyamingadozással számolt volna. "

Na, látjátok, évek óta azt mondom, hogy hibás volt a bankok kockázatelemzése. Ki kell mondanom, egyszerűen fogalmuk sincs a megfelelő kockázatkezelés lényegéről, csupán a felszínt kapargatják. Iszonyatos energiákat fordítanak arra, hogy az általuk vállalható kockázatokat áthárítsák, de oda sem figyelnek az őket is veszélyeztető katasztrófa-kockázatokra.Vállalatok » Pénzügy
Felcsuti és Karvalits: kollektív kudarcba fulladt a devizahitelezés
2013. május 8. 11:40


Számos banki és szabályozói hiba vezetett oda, hogy a devizahitelezés ekkora problémává duzzadt Magyarországon - értett egyet a Portfolio.hu konferenciáján Felcsuti Péter, a Raiffeisen, és Karvalits Ferenc, a CIB korábbi vezérigazgatója, akik számos értékes tanulságot is megfogalmaztak.

Beszámolóink a Portfolio.hu szerdai hitelezési konferenciájáról:
2013.05.08 09:38 Balog: létező hitelkorlátot bont le új programjával a jegybank
2013.05.08 10:25 Repülnek a bankvezérek, ha nem hiteleznek a magyar bankok
2013.05.08 12:40 Orbán a devizahitelekről: nagyon jó az ír magáncsőd, felvettük a kapcsolatot

hirdetés

Kollektív kudarc, ami a devizahitelekkel történt Magyarországon - mondta Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója a Karvalits Ferenccel, a CIB Bank korábbi vezérével folytatott beszélgetésben. Megszokottnak nevezte ugyanakkor, hogy a kapitalizmusban előfordulnak a fellendüléssel és visszaeséssel járó ciklusok. A fék a rendszerben a lélektan, vagyis a félelem akadályozhatja meg, hogy a bankárok elkövessék ismét azokat a hibákat, amelyek a negatív következményekhez vezettek - mondta Felcsuti. Ez például Magyarországon azt jelenti, hogy nem lehet hitelesen frankhitellel előállnia egy banknak a jövőben. Ugyanakkor a devizahitelezés nem teljes ostobaság, főleg ami az euróhiteleket illeti - vélte a bankszövetség korábbi elnöke. A gazdaságpolitikának nem javasolnám, hogy alapvetően a fogyasztás felpörgetésére bazírozzon - fogalmazott meg egy fontos üzenetet.

Karvalits szerint nemzetközi összehasonlításban a magyar helyzet sajátossága az, hogy a hitel/betét arány agresszívan nőtt, más országokhoz képest a megtakarítások növekedése kevésbé támogatta a hitelezés növekedését. A költségvetés kiszorító hatása ellenére a bankok mégis felvállaltak egy olyan mérlegszerkezetet, amely külföldi és rövid forrásból devizakitettséget finanszírozott, feltételezve eközben, hogy az anyabankok mindig ott állnak mögöttünk, a swap piacok pedig folyamatosan működnek - említette Karvalits. A hiba kettős: a makroprudenciális eszközök nem enyhítették a bankok mérlegfeszültségeit, másrészt az árazás szabályozásával nem sikerült mérsékelni a devizahitelezésből fakadó kockázatokat: míg máshol a deviza-alapkamat csökkenése átárazódott a devizahitelekbe, nálunk ez nem történt meg. Karvalits szerint nem volt olyan kockázatelemző, amely ilyen szélsőséges árfolyamingadozással számolt volna.

"A felügyeleti feladatok MNB és PSZÁF közötti megosztása biztosan nem segítette, hogy a kockázatokat helyesen kezeljék - mondta Felcsuti. Szerinte az a hit is erős volt, miszerint a liberális államnak nem feladata, hogy beavatkozzon."

Na, már hárít, a felügyeletet okolja, hogy a saját kockázatkezelésük hibás volt? Ettől még persze a felügyelet is hibás, de azt ismerje el maga a felügyelet, a bankár/bankszövetség elnök meg a sajátját.

"Felcsuti szerint illúzió elvárni a bankoktól azt, hogy képesek önszabályozásra, és hogy felismerjék a hosszú távú érdekeiket."

Ez a vélemény igencsak aggasztó, annyira, hogy azonnal megyek is a bankba kiveszem az összeset és elásom.... :) A viccet félretéve, tényleg elkeserítő, hogy még csak nem várja el önmagától, hogy hosszú távon fenntartható, felelősségteljes üzleti gondolkodás az alapja a bankári, de bármely vezetői, vállalkozói szemléletnek.

"A menedzsment ösztönzői döntően rövid távúak, a bankok szisztematikusan alulbecsülik a saját egyéni kockázataikat, a rendszerszintű kockázatokat pedig definíciószerűen nem is tudhatják."

Pedig az alapvető hiányosságokkal és hibákkal tisztában van (rövid távú vezetői ösztönzők), de az meg már egyenesen égbekiáltó dilettantizmus, hogy a saját és rendszerszintű kockázataikat DEFINÍCIÓSZERŰEN nem is tudhatják. Nem definíciószerően nem tudják, hanem ha rövid távúak az ösztönzőik, akkor ez okozza, hogy "elfelejtenek" hosszú távon is fenntarthatóan gondolkodni.

"Karvalits úgy vélte, transzparens, versenyző, fair árazást folytató piacok biztosítása a hatóságok feladata."

Ezt már nem hiszem el, hogyan mondhat ekkora baromságot! Hatósági árakat szeretne? Miért nem mindjárt jegyrendszert? Ez meggárgyult?

"Nem az, hogy az állam "adó formájában elvegyen", majd más úton visszaadja a bankok számára..."

Ez viszont igaz, az államnak nem az a feladata, hogy a piacgazdasági szereplők között pénzforrást közvetítsen, elvegye a soikeresektő és odaadja a sikerteleneknek. A különadó és a vállakozások állami támogatása pedig ez.

"Gazdaságpolitikai fordulatot nem látok, nem vagyok optimista, lassú kilábalást várok - mondta Felcsuti. A jegybanki hitelprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott, erre szerinte azt szokták mondani, "nem lesz ettől senkinek gyereke". Még gazdaságpolitikai fordulat esetén is csak több éves kilábalásra van kilátás - vélte. "

Érzésre jókat mond, egyetértek azzal, hogy nem a finanszírozás megléte vagy nem megléte fog bármiféle változást előidézni, csak az a baj, hogy azt nem látja, hogy vajon micsoda.

Az én véleményem az, hogy csakis az innováció az, ami gazdasági fellendülést hoz, nem a pénzpumpa. Ez így volt a történelem folyamán onnantól kezdve, hogy az ember felfedezte a szerszámkészítést, ahhoz a nyersanyagokat, föltalálta a kereket, az építőanyagokat, a téglát, a betont, a vízvezetéket, később az elektromosságot is a szolgálatába állította, az ipari forradalom vívmányait, a rádiót, a sorozatgyártást, a telefont, a repülőgépet, a számítógépet, az arra írt hasznos szoftvereket, az internetet, a mobil-technológiát, soroljam még, hogy mik azok, amelyek globálisan képesek voltak növelni az emberiség által létrehozott gazdasági értékeket?

Törölt felhasználó 2013. 05. 08. 20:42
Előzmény: #422  akira
#425
"Azt, hogy cinikus azt állítani, hoy a hitelfelvevők tehetnek a devizahitelezsé kapcsán kialakult helyzetükről, at írtam, hogy első sorban a bankok, aztán a szabályozók, és messze lemaradva tőlük a hitelfelvevők vonhatóak felelősségre a devizahizelezés válságáért és következményeiért."

Én másképpen fogalmaznék. Hogy Marika néni nem tudja fizetni a hitelét, mert túlnyújtózkodott a takarón, az leginkább Marikanéni felelőssége. Hogy túl sok Marikanénit engedett a rendszer felelőtlenül dönteni és ez már nemzetgazdasági szintű probléma és kockázat lett, az szabályozói és banki felelősség. A bank és a szabályozás között pedig szerintem a szabályozásé a nagyobb felelősség, a bank ugyanis egy profitorientált vállalkozás (mint bármelyik másik vállalkozás), ami adott szabályrendszerben a lehető legtöbb hasznot akarja. És ezt nem lehet a szemükre vetni. Az, hogy a bankrendszer egészségesen működjön, az meg szabályozási feladat.
akira 2013. 05. 08. 20:23
Előzmény: #419  _Joker1
#424
Egyetértek, azzal a különbséggel hogy ha a hitelportfolió romlik, akkor nem a költségei emelkednek, hanem a hitelezési tevékenység profitabilitása csökken, esetleg a vesztesége növekedik. És ez nem csupán nézőpont kérdése, ezért azt mondom, hogy a banknak eleve úgy kelene hozzáállnia, hogy a hitelportfolió romlásából fakadó költségeit neki kellene viselnie.

Ha mégsem így történik, az számomra olyan, mintha a mobiltársaságnak egyoldalú havidij-emelésre volna jogosítványa a hűségidőn belül. Hiszen a banknak az adósa 20-30 éves futamidejő hűséget írt alá - ugye?

Ezért a bejegyzésem nem csupán áttételesen igaz, hanem konkrétan is. És nem is először, hanem folyamatosan... :)
Hogy is mondta Besenyő M M I V István? Má' megint igazam van!
akira 2013. 05. 08. 20:10
Előzmény: #418  _Joker1
#423
Ezzel a véleményeddel maximálisan azonosulni tudok... :)
akira 2013. 05. 08. 20:08
Előzmény: #417  longolo
#422
ugyanezt olvasva gondoltam, hogy be is linkelem, hiszen már nncs a főoldalon:

link

"Felcsuti és Karvalits: kollektív kudarcba fulladt a devizahitelezés
2013. május 8. 11:40

Számos banki és szabályozói hiba vezetett oda, hogy a devizahitelezés ekkora problémává duzzadt Magyarországon - értett egyet a Portfolio.hu konferenciáján Felcsuti Péter, a Raiffeisen, és Karvalits Ferenc, a CIB korábbi vezérigazgatója, akik számos értékes tanulságot is megfogalmaztak."

Mit is mondtam ezzel kapcsolatban a minap és már évekkel ezelőtt is már topikban?

Azt, hogy cinikus azt állítani, hoy a hitelfelvevők tehetnek a devizahitelezsé kapcsán kialakult helyzetükről, at írtam, hogy első sorban a bankok, aztán a szabályozók, és messze lemaradva tőlük a hitelfelvevők vonhatóak felelősségre a devizahizelezés válságáért és következményeiért.

Ehelyett az adófizetők fizetik (ld: adósmentés) a túlzott kockázatvállalás utólagos költségeit, ahelyett, hogy a valódi felelősök fizetnék...

De még ennél fontosabb lenne, hogy végre maguk a felelősök is felismerjék, hogy hibáztak, és önmaguktól átalakítanák a hitelezés kockázatkezelési módszereit és a szabályozását is.

Ezért is örülök, hogy végre a bankárok, exbankárok is hamut szórnak a fejükre...
akira 2013. 05. 08. 19:59
Előzmény: #415  signal2
#421
Na ez egy tipikus ad-hoc szabályozás, amely ne az okokat és alapvető hibákat vizsgálta meg, csupán a sok-sok részletből kiragadott egyet-kettőt, és egy tollvonással megszüntette...

Hasonlóra gondoltam akkor is, amikor az itt olvasott komnetek egy részéről azt állítottam, hogy a felszínt kapirgálják azzal hogy egy-egy részleten vitáznak, ahelyett, hogy hátrébb lépnének és egészében, alapjaiban kérdőjeznék meg a hitelezés konkrét gyakorlatának veszélyeit.
akira 2013. 05. 08. 19:55
Előzmény: #413  Törölt felhasználó
#420
Igen, pont erre gondltam akkor, amikor kibukott belőlem, hogy Manci ződségeket irogat... :)
_Joker1 2013. 05. 08. 15:06
Előzmény: #411  manci007
#419
Manci erre is kénytelen vagyok reagálni. Amennyiben a hitelportfólió romlik, abban az esetben a bank költségei is emelkednek. A rossz hitelhez kapcsolódóan megnőtt költségeket a bank az ügyfeleivel, többekkközt a jó adósokkal fizetteti meg, oly módon, hogy a szolgáltatásban beállt kedvezőtlen feltételek miatt, a kamatokat, vagy járulékos költségeket, egyszeri díjakat emel. Ezért Akira bejegyzése áttételesen igaz!
_Joker1 2013. 05. 08. 14:57
Előzmény: #410  manci007
#418
Te Manci, csak nem Felcsuti klon vagy álnéven, mert nehéz nem válaszolni ennyi butaságra, mint amit leírsz.

Tehát egyoldalú szerződésmódosítás: Máshol a fejlett és civilizált világban az adós és a bank megosztja a kockázataikat amik a pénzügyi szolgáltatáshoz kötödnek. Ez azt jelenti, hogy ha kedvezőtlenül változnak a szolgáltatási körülmények ennek a költségeit a bank korlátlanul nem terhelheti az ügyfeleire. Nálunk ez másképp van. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőséget teremt a banknak, hogy szubjektív módon, előre nem meghatározott mértékben ügyfeleire terheljen olyan költségeket, amire akár általános ideológiát is gyárthat, tételesen nem kell elszámolnia, bizonyítania az ügyfeleinek.

A PSZÁF, vagy másképpen a Bankszövetség hivatalos érdekvédelmi szervét, most egy volt bankvezér vezeti. Az az abszurd körülmény, hogy egy banki felső vezető átmehet egy felügyeleti szerv élére, majd vissza bankvezérnek, majd ismét PSZÁF elnöknek a világ boldogabbik részén elő sem fordulhat az összeférhetetlenségi szabályok miatt. Mutyisztánban minden belefér, ezért a PSZÁF-ra talán nem elegáns dolog hivatkozni...
longolo 2013. 05. 08. 14:32
Előzmény: #411  manci007
#417
Ennek ellenére is folytatod a szerecsen mosdatást ? "Számos banki és szabályozói hiba vezetett oda, hogy a devizahitelezés ekkora problémává duzzadt Magyarországon - értett egyet a Portfolio.hu konferenciáján Felcsuti Péter, a Raiffeisen, és Karvalits Ferenc, a CIB korábbi vezérigazgatója,"
SZÁMOS BANKI HIBA... / vagy ők is tudatlanok ?
Törölt felhasználó 2013. 05. 08. 08:47
Előzmény: #413  Törölt felhasználó
#416
Javítok, mert késő volt már és hülyeséget írtam. Helyesen:
- oda-vissza buktad azonnal a teljes tőketartozásra a vételi/eladási spreadet (ami amúgy is magas volt, sok helyen 3-4%, de volt ahol 5 körül),
signal2
signal2 2013. 05. 08. 08:28
Előzmény: #413  Törölt felhasználó
#415
Lehetséges, hogy most már tiltja a törvény a vételi-eladási spreadet a devizalapú hiteleknél. A havi törlesztőnél biztosan így van, elő -és végtörlesztésnél nem vagyok benne biztos.
signal2
signal2 2013. 05. 08. 08:27
Előzmény: #411  manci007
#414
A CT-képzés pedig ráfordítás. Ha a bank tartani akarja a profitot (a profitmaximalizáslás közgazdasági alapvetés, és a bankok törekednek is rá), akkor bevételt kell növelnie. Na, miből tudja ezt megtenni?
Törölt felhasználó 2013. 05. 08. 01:40
Előzmény: #412  akira
#413
Devizahitelnél ráadásul most már bankot se tudsz váltani, de eddig is a bankváltásnál:
- új hitelbírálat miatt a megugrott árfolyamok, eső ingatlanárak miatt könnyen alacsonynak bizonyulhatott a hitelfedezet,
- szigorodtak is a fedezethez képesti hitelösszegek, így a legtöbb devizahiteles már eleve váltani se tudott,
- oda-vissza buktad azonnal a teljes tőketartozásra a vételi/eladási spreadet (ami amúgy is magas volt, sok helyen 3-4%, ez 6-8% oda-vissza, brutál),
- szerződésmódosítás, előtörlesztés díjai, kb. 100e Ft,
- az új hiteligénylés miatt rakat adminisztráció és 50-100e körüli költség.

Hát így gyakorlatilag nincs meg a mobilitás. (ez az, amin mancival 3 éve is vitáztam, ő nem volt hajlandó elismerni az azonnal elbukott vételi/eladási spreadet).
akira 2013. 05. 07. 23:35
Előzmény: #410  manci007
#412
"A bank természetesen nem emelheti korlátlanul árait, mert akkor saját magát árazná ki a piacról. "

Szerintem pedig te beszélsz zöldségeket.. ha egy adós elkötelezte magát egy bankhoz 20 évre, nem olyan könnyű és olcsó átszerződni egy olyan bankhoz, aki kedvezőbb kondíciókkal kínálja a hitelét, mint a régi bank az egyoldalú szerződésmódosításával.

A hitelszerződés nem túl "likvid" szerződés, hasonló, mint egy 20 éves hűségszerződés a mobilszolgáltatóddal...
manci007 2013. 05. 07. 22:49
Előzmény: #409  akira
#411
Megint tévedsz, a rossz adósok befogadása nem a kamatokban, hanem a céltartalékokban mutatkozik meg. Tehát megint feltételez el valamit, megint vádaskodsz, megint tévedsz.
manci007 2013. 05. 07. 22:46
Előzmény: #404  akira
#410
Látod, nem tudod, mit beszélsz.

Az egyoldalú módosítás azt jelenti, hogy folyamatosan fenn lehet tartani a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyensúlyát, vagyis a pénz használatáért az adós mindenkor annyit tartozik fizetni, amennyibe az ténylegesen kerül.. A bank természetesen nem emelheti korlátlanul árait, mert akkor saját magát árazná ki a piacról.

Amit te írsz, az azt jelentené, hogy a számos kockázati tényezőt és annak aránya változását előre lehetne látni, tételesen beírni a szerződésbe. Vlójában azonban ezen tényezők bekövetkezése, aránya, ezek egymásra hatása teljesen kiszámíthatatlan, sőt, az ügyfél számára kockás papíron ellenőrizhetetlen. Ezért bízta az ellenőrzést a jogalkotó egy szakértő szervezetre, a PSZÁF-ra.

Tehát sejtés és ismét alaptalan .
akira 2013. 05. 07. 22:38
Előzmény: #408  manci007
#409
"De akira nem is ezt állította. Azt mondta, utóbb terheltek olyan kockázatot az ügyfelekre (a "jó" ügyfelekre, amelyekről korábban nem tájékoztatták őket."

Igen, ez a legdurvább... nem tájékoztatták előre arról, hogy attól is emelkedhet a törlesztő, hogy a bank befogad gyenge minősítésű adósokat, így sok lesz a nem fizetők aránya, amely a kezelési költségek korlátlan emelkedését is jelentheti.
manci007 2013. 05. 07. 22:32
Előzmény: #403  Törölt felhasználó
#408
Mellébeszélést.

Több hatóság vizsgálta a kamatemelések mértékét (érdekes a csökkenést senki), de egyik sem tudta kimutatni, amit mondasz, vagyis az emelések nem haladták meg a költségek emelkedését.

De akira nem is ezt állította. Azt mondta, utóbb terheltek olyan kockázatot az ügyfelekre (a "jó" ügyfelekre, amelyekről korábban nem tájékoztatták őket.
akira 2013. 05. 07. 22:19
Előzmény: #405  Törölt felhasználó
#407
... és korlátlanul...

tehát, ha az benne lett volna a devizahitel szerződésben, hogy a törlesztés max 20%-kal emelkedhet, mert a bank az efeletti kockázatot lefedezi, akkor a hitelfelvevő egyértelmű, számszerűsíthető mértékű kockázatot vállalt volna.

De az is korrekt, ha ez nem 20%, hanem 100%. Persze az nyilván ijesztő lett volna, így a bankok a kockázat mértékét nem mutatták be elég egyértelműen, hogy még többen vegyen föl hitelt.

De mondok egy példát. A kórházban a sebészeten aláíratnak veled egy papírt, hogy a műtéted kockázatos. De nem számszerűsítik. Vállalod, vagy nem vállalod?

Az USA-ban viszont számszerűsítik. Annyira, hogy több alternatív megoldást is javasolnak, az egyikre azt mondják, hogy 10% az átlagos halálozási ráta, de nálunk csak 7%, mert a mi intézményünk erre szakosodott. 150.000 dollár. A másik terápia csupán 40.000 dollár, de az átlagos halálozási ráta 25%, s annyi nálunk is.

Na, látod, hogy miért fontos, hogy beárazzuk a kockázatot és ne csak úgy általánosan hívjuk föl a figyelmet a kockázatra?
akira 2013. 05. 07. 22:09
Előzmény: #399  upgrayeddAKS
#406
Így van! A magam részéről nem azzal tudok hozzájárulni a vitához, hogy pontosan levezetem a pénzügyi kockázatok kezelésének pénzpiaci technikáját, hanem arra az egyszerű elvre, hogy ha valahol kockázat (bizonytalanság) van, azt azonosítani, megmérni, beárazni és kockázatkezelési megoldáson gondolkodni nem hiábavaló dolog. Leginkább azért, mert ha az árazásnál az derül ki, hogy ezt az árat úgysem fizetné meg senki, akkor az intő jel lehet arra, hogy azt a bizonyos tevékenységet talán nem is kellene végezni.

Ha ez a gondolkodásmód elfogadható bárki számára, akkor talán azon is érdemes lenne elmélázni, hogy mennyire volt helyes ezeket a kockázatokat kezeletlenül áthárítani olyanokra, akik azt pláne nem képesek kezelni.

Egy utolsó gondolat még a fentiekhez: a kockázatos tevékenységek árát MINDIG meg kell fizetni valakinek. Vagy előre annak, aki a kockázatos tevékenységet végzi (beleértve ez esetben a hitelnyújtót és a hitelfelvevőt is), avagy utólag a kockázat eredményét (kárt) elszenvedőknek, ill. amennyiben ők erre nem késpesek (lásd adósmentés), akkor az egész társadalomnak.

A végén úgyis meg fogja fizetni valaki a számlát.

Az én szakmám arról szól, hogy inkább azok és inkább előre fizessék meg a számlát, akik a kockázatos tevékenység (itt: hitelezés, hitelnyújtás) alanyai, hogy fel tudják mérni, belevágjanak-e a kockázatos tevékenységbe ilyen áron.
Törölt felhasználó 2013. 05. 07. 22:06
Előzmény: #404  akira
#405
Jól érzékeltetted a példákkal a különbséget. És ugyanez igaz a kamatra (meg nyilván minden más tételre is). Nem az a baj, ha az nem fix, hanem az, ha az átláthatatlanul, kiszámíthatatlanul, egyoldalúan, tetszőlegesen változtatható.
akira 2013. 05. 07. 21:56
Előzmény: #403  Törölt felhasználó
#404
Valóban nem állítottam olyat, hogy utólag belekerülne valami a szerződésbe, habár az egyoldalú szerződésmódosítás valami ilyesmit jelent - nem?

Tehát arra szerződünk, hogy a kezelési költség 1%, meg ara, hogy ezt a bank az ügyfél előzetes hozzájárulása nélkül korlátlanul emelheti (külső, várt vagy nem várt körülményekre hivatkozva) pl. 10%-ra. Valójában ez a 10% egy utólagosan belekerült érték a szerződésbe - nem?

Ehelyett az volna a korrekt, ha azt írnák, 1% a kezelési költség, és a külső körülmény megváltozása, azaz, ha a nemfizető adósok aránya növekszik, akkpor azzal egyenes arányban növekszik a kezelési költség. 1%-nyi nemfizető ügyfélarány növekedés esetén 2%-ponttal növekszik a kezelési költség.

Ez utóbbi nem is szerződésmódosítás, hiszen előre, pontosan meg van határozva, hogy milyen esetben mennyivel emelkedik a kezelési költség.

Ha ezt így, részletesen és érthetően leírták volna a szerződésben, és nem csak általános lehetősége lenne a hitelszerződésben külső körülményekre hivatkozva korlátlanul díjat emelni, akkor valóban korrektebb lenne a szerződés, de az elterjedt formájában nem ez volt - ha jól sejtem...
Törölt felhasználó 2013. 05. 07. 21:04
Előzmény: #401  manci007
#403
"Utólag semmi nem kerül a szerződésbe. Az azonos termékek fogyasztói, végig ugyanazt a a kockázatot viselik, végig ugyanazt az árat fizetik."

Mellébeszélsz.

Akira arról beszélt, hogy a kamatemelések, egyéb díjtételek (pl. kezelési ktg) emelése nagyobb volt a külső változások által indokoltnál, hiszen ezzel akarták a jól fizető ügyfelekkel kompenzálni a tervezettnél több rossz fizető miatti többletbeszteségeiket.
manci007 2013. 05. 07. 19:32
Előzmény: #396  akira
#402
A kockázat költséget jelent, de ha számodra megnyugtató, ablakok semmilyen kockázatot nem hárít annak át, amely eredetileg őket terhelte volna szerződéskötéskor.
manci007 2013. 05. 07. 19:29
Előzmény: #395  akira
#401
Utólag semmi nem kerül a szerződésbe. Az azonos termékek fogyasztói, végig ugyanazt a a kockázatot viselik, végig ugyanazt az árat fizetik.

Abból a szempontból van azonos súlya a tájékoztetásnak, hogy te mentesíteni akarod a fogyasztót minden felelősség alól, bármilyen tájékoztatást kap.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók


  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek