Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Igen, ez a későnjövők hátránya, nem olvassák el az előzményeket. A kamatot nemcsak a forrásköltségek, a kockázatok is befolyásolják. Én is szeretnélek látni, amikor ezzel szembesülsz.
Úgy tudtam, hogy amíg valakinek a pere tart és nincs jogerős ítélet addig nem hajtahatnak végre. Szerinted rád hallgassak és bárkit kisemmizhetnek amíg a pere tart? :)
"Ha bárki is tudná, hogyan lehet elkerülni a piacgazdaság válságait, nem egy, de örökös szuper Nobel-díjat érdemelne."
Ha valaki tudná és levezetné és mindenki számára egyértelművé tenné és mindenki egyetértene vele és mindenki azt mondaná, hogy bizony ez tényleg így van, akkor sem lenne másképp. Akkor is hullámzana minden és a természet kiegyenlítené a kóros eltéréseket. Mint ahogyan most is ki fogja.
Nem kellett ehhez sem Nobel díj, hogy sokan tudják mi következik. Legközelebb sem kell majd semmi ahhoz, hogy sokan megint lássák előre mi következik. Mert lesz majd megint és Te akkor is majd a válság részében fogod mondani a frankót, amíg pedig megy majd a mutyi, addig hallgatni fogsz. A "Talán mégis más"
pedig annyi lesz, hogy más lesz a nick-ed. :)
Ha annyira itt véded a bankokat, tudnál nekem mondani, és magyarázatot adni, hogy a bankom miért nem hajlandó számszerüen adni nekem, hogy 2009 ben amikor emelt kamatot mik voltak azok a tényezők amelyek változtak idő közben? mennyi volt akkor és mennyi most? libor, cds, alap kamat, stb stb ...szeretném megnézni a pofájukat majd a biróságon, hamarosan fog az következni , ne félj !!
Te is ott leszel?
Adjátok tovább Minél hamarabb !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
NEM LEHETETT 2011.06.30.-ig JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT, VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN KAPOTT HITELT.
TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM !
AKI MÉG BIZONYTALAN, HOGY MIRŐL IS VAN SZÓ, PÁR SORBAN MEGPRÓBÁLOK RÁVILÁGJíTANI.
ELŐSZÖR IS TISZTÁZNI KELL, HOGY AZ A "TERMÉK" AMIT A BANKOK AZ EMBEREK NYAKÁBA SÓZTAK MI IS VALÓJÁBAN!
RÓNA PÉTER:
"MERT A DEVIZA HITEL EGYÁLTALÁN NEM HITEL, HANEM EGY OLYAN BEFEKTETÉS A HITELFELVEVŐ RÉSZÉRŐL, AMINEK A LÉNYEGE, HOGY AZ ÖSSZES, KIVÉTEL NÉLKÜL AZ ÖSSZES PROFIT A BANKÉ, AZ ÖSSZES KOCKÁZAT PEDIG A HITEL FELVEVŐÉ. NEM HITEL AZÉRT AZ EGYSZERŰ OKÉRT, MERT A HITEL EGY FIX ÖSSZEGBEN FELVETT KÖLCSÖN, AMIT AZONOS FIX ÖSSZEGBEN KELL VISSZAFIZETNI, A SZERZŐDÉSBEN KIJELÖLT ÉS ANNAK ALAPJÁN MINDKÉT FÉL SZÁMÁRA KISZÁMíTHATÓ KAMATTAL EGYÜTT DE A DEVIZAADÓS NEM TUDHATJA, HOGY MENNYIT KELL VISSZAFIZETNI, MERT A TÖRLESZTÉS EGY OLYAN TÉNYRŐL, AZ ÁRFOLYAM MOZGÁSTÓL FÜGG, AMIHEZ SEMMI KÖZE, HISZEN Ő FORINTOT KAPOTT ÉS FORINTBAN FIZET" - MAGYARÁZTA
DE MIT MOND ERRE A PSZÁF?
" A FELÜGYELET PSZÁF ÁLLÁSPONTJA SZERINT A PÉNZÜGYI TERMÉK BESOROLHATÓ A BSZT.-ben FOGLALT, RÉSZLETEZETT PÉNZÜGYI ESZKÖZ FOGALMÁBA, S íGY "CSAK" BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA KERETÉBEN ÉRTÉKESíTHETŐ" AKKOR MI IS A GOND AZZAL, HOGY A DEVIZA ALAPÚ KONSTRUKCIÓ KIHELYEZÉSÉNEK A SZABÁLYTALANSÁGÁT A HATÓSÁGAINK ELISMERJÉK?
AZ,HOGY ENNEK A BEISMERÉSE NEM CSUPÁN SEMMISSÉGI, ÉRVÉNYTELENSÉGI KÖVETKEZMÉNNYEL JÁR, HANEM EZ ÜGYFÉL KÁRTÉRíTÉSRE IS JOGOSULT !!! A PROBLÉMA PEDIG A KÖVETKEZŐ.MIUTÁN TISZTÁZÓDOTT,HOGY EZ EGY MEGELŐLEGEZETT PÉNZÜGYI BEFEKTETÉS TERMÉSZETES SZEMÉLY LAKÓINGATLANÁRA JELZÁLOGJOGOT NEM LEHET BEJEGYEZNI !!! TESSÉK A JOGSZABÁLY:
AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1997.ÉVI CXLI. TÖRVÉNY ÚJ MEGFOGALMAZÁSA SZERINT(16/A.§(1) BEKEZDÉS) NEM LEHET JELZÁLOGJOGOT BEJEGYEZNI OLYAN INGATLANRA, AMELYRE A TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,VAGY DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS FORINTBAN TÖRLESZTETT KÖLCSÖNSZERZŐDÉS ALAPJÁN KAPOTT HITELT. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV 261.§(4) BEKEZDÉSE ALAPJÁN, TERMÉSZETES SZEMÉLY DEVIZÁBAN NYILVÁNTARTOTT,VAGY NYÚJTOTT (DEVIZAALAPÚ) KÖLCSÖNSZERZŐDÉSÉBŐL KELETKEZŐ HITELEZŐI KÖVETELÉS BIZTOSíTÁSÁRA, TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ INGATLANRA JELZÁLOG NEM ALAPíTHATÓ, A FELEK ETTŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSE SEMMIS."TEHÁT AZ ÖSSZES EDDIG VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS JOGTALAN ÉS AZ íGY MEGKÁROSíTOTT ÜGYFELEKNEK KÁRTÉRíTÉS JÁR ! ! !
EZT A PARAGRAFUST A BANKOK ÉRDEKÉBEN TÖRÖLTÉK DE CSAK 2011-ben TEHÁT ADDIG HATÁLYOS VOLT, íGY SZINTE MINDENKIRE ÉRVÉNYES !!!
2011.évi LXXV. törvény
devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer értékesítésének rendjéről
17.§ Hatályát veszti
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény 262.§(4) bekezdése
12.§ (1) E törvény - (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel-2011.06.30.-án lép hatályba.
"A BTK. 318.§(1) BEKEZDÉSE íGY RENDELKEZIK: AKI JOGTALAN HASZONSZERZÉS VÉGETT MÁST TÉVEDÉSBE EJT, ÉS EZZEL KÁRT OKOZ, CSALÁST KÖVET EL.
"A CHF ALAPÚ HITELEK ESETÉBEN MIND A HÁROM KITÉTEL MEGVALÓSULT.A BANKOK RÉSZÉRŐL JOGTALAN VOLT A HASZONSZERZÉS, AZ ÜGYFELEKET TÉVEDÉSBE EJTETTÉK ÉS EZZEL NEKIK IGEN JELENTŐS KÁRT OKOZTAK.
TEHÁT MÁR HIVATALBÓL BÜNTETŐ FELJELENTÉST KELLETT VOLNA TENNI POLT PÉTER LEGFŐBB ÜGYÉSZ ÚRNAK!?
KÉRLEK BENNETEKET MENTSÉTEK EL,HOGY MEGLEGYEN ÉS OSSZÁTOK FOLYAMATOSAN, MERT LEHET,HOGY ÉN MÁR NEM SOKÁIG FOGOM TUDNI OSZTANI MERT FOLYAMATOSAN LETÖRLI A RENDSZERGAZDA.
Eddig még senkinek sem sikerült eltalálni a TALÁNt, ezért mondom, ha tudod a receptet, többszörös Nobel-díjas lehetsz.
Egyébként meg a válságot nem a banki kockázatkezelési hibák, vagy gyakorlat okozta. Az összecsomagolás, a subprime, nem kockázatkezelési "hiba", hanem tudatos csalás , megtévesztés volt, mindenki számára, aki vásárolt ilyen mérgezett kötvényt.
Továbbá mindent, az innovációt is meg kell finanszírozni, ez azonban nem jelent "hitelezésvezérelte gazdaságot", egyszerűen így működik a gazdaság, mióta a főníciaiak feltalálták az általános egyenértékest (sőt, amióta amezopotámiaiak a hitelt).
Eddig még senkinek sem sikerült eltalálni a TALÁNt, ezért mondom, ha tudod a receptet, többszörös Nobel-díjas lehetsz.
Egyébként meg a válságot nem a banki kockázatkezelési hibák, vagy gyakorlat okozta. Az összecsomagolás, a subprime, nem kockázatkezelési "hiba", hanem tudatos csalás , megtévesztés volt, mindenki számára, aki vásárolt ilyen mérgezett kötvényt.
Továbbá mindent, az innovációt is meg kell finanszírozni, ez azonban nem jelent "hitelezésvezérelte gazdaságot", egyszerűen így működik a gazdaság, mióta a főníciaiak feltalálták az általános egyenértékest (sőt, amióta amezopotámiaiak a hitelt).
Ha nem vennéd észre, nem azt idézted, hogy okosabbnak tartom magamat a Nobel-díjasoknál, hanem azt, hogy a váságok hatásai csökkenthetőek és TALÁN el is kerületőek.
Mint ahogy nem kevesen voltak, akik előre figyelmeztettek és figyelmeztetnek az intő jelekre, mint pl. a hibás banki kockázatkezelési gyakorlatokra. Arra, hogy a devizahitelezésből bizony baj, nagy baj lehet (így utólag látható is), vagy arra, hogy az USA-ban nem csak a részvénypiacok, de az ingatlanpiac sem emelkedhet az égig, és az sem biztos, hogy, a subprime hielezés beindítása jót tett a jelzáloghitelezésnek. Mint ahogy látjuk, nem is tett jót.
Nekem az a véleményem, hogy alapvetően téves a hitelezés-vezérelte gazdaságélénkítés, a gazdaság a történelem során sohasem attól lett fenntartható, hogy veszettül pénzt pumpáltak volna a gazdaság fejlődésébe, a gazdaság tartósan mindig az innováció alapján tudott egy magasabb termelékenységi szintre kerülni. És ez azóta így van, hogy az ember eszközt kezdett használni, de így volt a nyersanyagok, fémek, a kerék használatának elterjedésével, az ipari forradalomban a gőzgép feltalálásával, az elektromosság, a rádió, a telefon a számítógép használatba vételével, stb. És a sor nyilván nem teljes.
A gazdaság tartós mennyiségi fejlődésének alapja a folyamatos minőségi fejlődés, az innováció. A pénz a bankrendszer csupán katalizátor, de nem üzemanyag. Az üzemanyag az innováció. Innováció nélkül nincs fenntartható gazdasági fejlődés, a pénz, a túl sok pénz az lufit fúj. A lufi kipukkanásakor pedig a gazdaság tényleges szereplői, a termelő/szolgáltató/fogyasztó mindannyian veszítenek, egyedül a pénzügyérek képesek a hasznukra fordítani.
"A tényekkel folytatva pedig kérlek, idézz már be olyat tőlem, hogy azt állítottam volna, hogy többet tudok a világról, mint a Nobel-díjasok."
Íme az idézet:
"Sajnos valahogy én is így látom, hogy a válságok nem természetes velejárói a piacgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gazdasági szereplők tudatlanságából adódó, de megfelelő eszközökkel a kialakulásának esélye és a hatása csökkenthető, talán el is kerülhető."
Ha bárki is tudná, hogyan lehet elkerülni a piacgazdaság válságait, nem egy, de örökös szuper Nobel-díjat érdemelne. Látom, te tudod.
Igazad van, magam is az éves jelentésre gondoltam,csak pontatlan voltam. Ahogyan forinthitelek esetén sem, úgy devizahitelek esetén sem állapítható meg, pontosan melyik forrásból (Mari néni betétjéből) származik a hosszú hitel.
"Viszonylag egyszerűen belátható, hogy hogy ha devizában keletkezik a tarrtozásod, de neked forintban a jövedelmed, akkor mind a forintfolyósításhoz, mind a devizában törlesztéshez konverzióra van szökséged, vagyis vételi, illetve eladási árfolyamot kell szükségszerűen alkalmazni a banknak."
A Kásler perében pont azt mondja ki másodfokon is a bíróság, hogy a vételi/eladási árfolyam alkalmazása nem volt jogszerű...
A vége mondjuk nem igaz. A magyar bankok mérlegeivel és a bankrendszer összesített mérlegét kimutató MNB jelentésekkel se megy semmire, mert a swap mérlegen kívüli tétel. Az egyes bankok jelentéseiben szerepel max., ott se részletezve.
Makkos Albert a körtét az almával hasonlítja össze. Szerinta a devizaforrás hiányára bizonyíték, hogy a svájci jegybank magyar érdekeltségeknek nagyságrendekkel kisebb CHF forrást nyújt, mint amennyi CHF hitelt nyújtanaka a magyar kereskedelmi bankok, vagyis egyszerűen nem volt - szerinte - annyi devizaforrásuk a magyar bankoknak, mint amennyit devizahitel címén kihelyeztek.
Azonban az nyilvánvaló, hogy a magyar bankok devizaforráshoz nem a svájci jegybanktól jutottak, hanem alepvetően a bankközi piacon, és ott is elsősorban swapügyleteken keresztül. ehát nem a svájci jegybank adatait, hanem a magyar bankok mérlegeit kell vizsgálni (illetve az MNB jelentéseket).
Miért is ne tenné a kormánypárti irányítás alatt álló PSZÁF a dolgát? Az előzőek alapján játszi könnyedséggel megállapíthatná, ha nem lenne devizaforrás a devizahitelek mögött, akkor mentesülnének az árfolyamkockázat alól az adósok visszamenőleg, csökkenne az ország devizakitettsége, egy csomó adós tudná fizetni állandó összegű forinttartozását, mindenki boldog lenne. Azért nem teszi a feladatát szerinted a szakmai szervezet, mert nem azt a megállapítást teszi, amelyet te elvársz?
A Kásler ügynek meg mi köze van ehhez? Ott kizárólag a konverziós költségeken vitáznak, de ez nem érinti a források pénznemét. Viszonylag egyszerűen belátható, hogy hogy ha devizában keletkezik a tarrtozásod, de neked forintban a jövedelmed, akkor mind a forintfolyósításhoz, mind a devizában törlesztéshez konverzióra van szökséged, vagyis vételi, illetve eladási árfolyamot kell szükségszerűen alkalmazni a banknak. ezen sok bizonyítani való nincsen, csak érteni kell a devizahitelezéshez.
A tényeknél maradva, van közgadasági végzettségem, és mielőtt visszakérdeznél, a budapesti közgázon tanultam.
A tényekkel folytatva pedig kérlek, idézz már be olyat tőlem, hogy azt állítottam volna, hogy többet tudok a világról, mint a Nobel-díjasok. Nem hiszem, hogy sikerülni fog, így ismét kiderül, hogy zöldségeket irogatsz. Ez a stílus olyankor fordul elő egy vitában, ha elfogynak az érvek.
Ha már bizonyításra vágysz, egyszerű a helyzet, meg kell nézni a bankok mérlegeit, amelyből világosan kiderül, mennyi a devizakitettségük. Az MNB részére a bankok naponta jelentik devizapozícióikat, amelyből a központi bank játszi könnyedséggel meg tudja állapítani, milyn forrás áll a hitelek mögött. Ezeket a jelentéseket pedia PSZÁF folyamatosan ellenőrzi, eddig egyetlen esetben sem merült fel ezek alapján, hogy a devizahitel mögött ne állna folyamatosan deviza.
De ha forinthitel lenne, tudná a bank a forintkamat töredékéért adni a hitelt? Tiszta ráfizetés lenne számára, akkor miért is tenné? Csak hogy kicsesszen az ügyfelével a devizakockázattal? csak azért, hogy hosszú távra biztosítsa, hgy adósai tömegesen ne tudják fizetni hitelüket? Hogy brutális céltartalékkal kelljen csökkenteni a banki profitot?
Már megint zöldeket beszélsz: ha forinthitelről lenne szó, akkor forinkamatot kellett volna fizetni érte. Márpedig az adósok éppen azért vették fel a devizahitelt, mert a forinkamat töredékét akarták fizetni.
Egyébként a helyzet fordított: egyetlen perben sem tudták az adósok azt a zöldséget bizonyítani, amit állítasz. Márpedig a perben mindig annak kell bizonyítania, aki állít valamit. Tehát dől az egész okoskodás.
"Sajnos valahogy én is így látom, hogy a válságok nem természetes velejárói a piacgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gazdasági szereplők tudatlanságából adódó, de megfelelő eszközökkel a kialakulásának esélye és a hatása csökkenthető, talán el is kerülhető."
Hát igen, akira közgazdasági végzettség nélkül többet tud a világról és a gazdasági folyamatokról, mint a Nobel-díjasok. Mint matolcsit, a tények őt sem zavarják...
Nem mintha nem pont fordítva jártak volna el. ;D
Ez is a bankok irdatlan önpusztítő felelőtlenségét bizonyítja, amit "tisztességtelenül" akartak visszaszedni.
Pedig amiket most felhoztál tipikusan olyan kérdés, amit pont nem a "jótékony komcsi államnak" kellett volna mérlegre helyeznie, hanem a bankoknak.
Persze lehet, hogy, ha a hozzátartozó ügyfélvédő törvények meglettek volna - egyoldalú sz. módosítás lehetősége helyett, akkor a bankok is gyökeresen másképp tettek volna, de ennek kisebb esélyt adok.
Azzal egyetértek, hogy sokkal szigorúbban kellett volna eljárni a hitelelbírálatkor. Devizahitel esetében pl. 70-80% helyett csak 30%-ig engedni a hitelösszeget az ingatlanértékhez képest, jövedelem tekintetében is hasonlóan.
Persze, egy pénzügyekhez értő embetől ez elvárható. De méginkább elvárható a szakembertől. De a legjobban nem a hitelfelvéte előtt állóktók, hanem a hitelt nyújtóktól várható el, hogy gondolják át, ki tudná fizetni az ügyfeleik közül a ké-háromszorosára emelkedő törlesztőket?
Mert a rendszerkockázatot csakis a hitelt nyújtók tudják kiküszöbölni, az egyes hitelfelvevők nem.
A rendszerkockázatot sosem az egyes hitelfelvevők okozzák sokkal inkább maguk a bankok, akik ezeket a konstrukciós hibáktól hemzsegő termékeket árulták.
Olyan ez, mintha az autógyártók azt mondanák, hogy vedd meg az autómat, jóval olcsóbban adom, mint mások, de vigyázz, mert lehetséges, hogy valamikor a jövőben kevésbé fog majd a fék, elkopik a kormány és kieshet a kerék, a légzsák pedig lehet, hogy ki sem nyílik. De, hogy az elkövetkező 30 évben mikor, arról fogalmunk sincs, lehet, hogy 20, lehet, hogy tíz év múlva, az is lehet, hogy már jövőre.
Erre a biztonságos autókat gyártók - attól tartva, hogy "kiárazzák magukat a piacról" - beállnak a sorba, mindegyik ilyen, olcsóbb, de magasabb kockázatokal rendelkező autókat kezdenek el gyártani, a biztonsági fejlesztésen megspórolt pénzek egy részét óriási marketingre fordítják, és beindul az occsó, de kockázatos autópiac. Majd egy idő múlva sorra terjednek el a balesetek, amelyekben egyre több vétlen hal bele...
Mert kb. ezt mondjátok, hogy dehát a bankok is ugyanolyan vállalkozások, mint bárki más, szeretne vevőt és még több vevőt, abból még több profitot.
Csak halkan jegyzem meg, a szabályozás nem írja elő az autógyártóknak, hogy gyártsatok egyre biztonságosabb autókat, supán egy-két ponton ír elő biztonsági feature-öket, az autógyártók saját maguk által is ösztönözve érzik magukat arra, hogy sok energiát fordítsanak a biztonságosság fejlesztésére. Bele is vették a marketingüzeneteik közé.
Vajon a hitelt nyújtó bankok miért nem hirdetik, hogy nálunk vannak a legbiztonságosabb hitelek? Nálunk nincs kockázata annak, hogy a duplájára emelkedne a törlesztő? Ja, még csak ott járnak, hogy nálunk van a legolcsóbb hitel?
Tudod melyik sales-es érvel azzal, hogy olcsó? A lusta sales-es. Az, aki nem képes eladni más előnyt az ügyfelének.
Na, látod kb.: itt jár a bankrendszer az egész világon, szánalmas...
Pl.egy újabb válság amire a ft megugorja a 3-400-as szintet és tartósan évekre ott ragad. Atom-Japán,Korea, Kína lufi,EU felbomlás, M.o kilépése,államcsőd stb.nem tudom, mem akarok túl pesszimistának tűnni.
Csak látni a lehetséges és valós kockázatokat ill. azok kezelési,megoldási tervét.Nem utólag az események után kullogva, lásd diszkó baleset,vörösiszap, március 15-i hó stb.
"180-as árfolyamon lett mondjuk 130e és te KÖTELEZŐEN Ft-osítod, amitől a következő hónaptól 170e-t kell fizetniük..."
Ez egy VALÓSÁGOS kockázat feltárás lenne a szerződésben konkrét számokkal ami szembesíti az adóst, mi vár rá egy gazdasági válság esetén ill. KÖZELEZŐ jelleggel benyeli a keletkező buktát, a további nagyobb bukás / végtelenített kockázat / helyett.
"Volt kezdetben mondjuk 100e törlesztőjük, aztán 180-as árfolyamon lett mondjuk 130e és te KÖTELEZŐEN Ft-osítod, amitől a következő hónaptól 170e-t kell fizetniük... "
Igen, viszont a tőke tartozásuk innentől lessz pl. 10 millió és nem kell tartani attól, hogy további ft gyengüléssel megnő 15 mill-ra.
A 170e-es törlesztőt pedig ha a tőketartozás már ft-ban van, lehetne csökkenteni pl.futamidő átütemezéssel.
Határidős ügyletet minden lejárati hónapra 20 évre előre egy másik hitelből? Ehhez pénz kell nem kevés. SZerintem egyáltalán nem lett volna szabad ezeket a hiteleket kiadni. Az elején pár évre autóra azt mondom ok, de amit műveltek. Nem is értem.
"Akkor ott a 180ft feletti árf.-nál az adós kötelezése fedezeti ügylet kötésére.Bank kötné, adós pedig magasabb kamatokat fizetne / ügylet díja /- erre írtad régebben hogy ez gyakorlatilag egyenlő egy ft hitellel, ellenben kikerülne a törlesztőből az árf.kockázat."
Az árfolyamfedezett devizahitel az egyenlő egy Ft hitellel, csak drágáb.
"A fedezés visszavonható lenne amint a ft árfolyam újra normalizálódik."
Olyan nincs, hogy "visszavonható". Akkor lezárod a fedezeti pozit. Na ezzel meg azt mondod, hogy effektív devizatőzsdézzenek a devizahitelesek. Ami sajnos enélkül is így van, de te erre még azt mondod, hogy nyitogassanak, zárogassanak határidős pozikat is, azaz konkrétan spekizzenek...
Ezt én értem. De ezt be kell adnod olyanoknak is, akik nem. Volt kezdetben mondjuk 100e törlesztőjük, aztán 180-as árfolyamon lett mondjuk 130e és te KÖTELEZŐEN Ft-osítod, amitől a következő hónaptól 170e-t kell fizetniük...
"És ne felejtsd el, hogy a kamatkülönbözetek miatt a 180-as CHF-nél forintosítás a törlesztőben olyan, mintha rögtön 220-240-re ugrott volna a CHF."
Ok, de az akkor annyi és lezártad a kockázatot, mert most elmehetünk 250-300 és akármeddig, arra várva hogy egyszer majd jobb lessz, azaz lassan 5 éve nyitva áll ez a kockázat és akár tovább is gyengülhet a forint.
Az meg tarthatatlan, hogy felvettél x ft kölcsönt, y ft törlesztővel és tartozol 2x ft-al, 2y ft -os törlesztők fizetése mellett.
Akkor ott a 180ft feletti árf.-nál az adós kötelezése fedezeti ügylet kötésére.Bank kötné, adós pedig magasabb kamatokat fizetne / ügylet díja /- erre írtad régebben hogy ez gyakorlatilag egyenlő egy ft hitellel, ellenben kikerülne a törlesztőből az árf.kockázat.
A fedezés visszavonható lenne amint a ft árfolyam újra normalizálódik.
Itt valszeg a tőketartozás továbbra is magas lenne, de a törlesztő hasonlóan alakulna mint a most 180-on rögzített törlesztés.
1." Ha Ft-osítod, akkor tulajdonképpen realizáltatod a bukót az adóssal. Fixálod a magasabb tőketartozást, a Ft hitel miatt ráadásul magasabb kamattal is, így mégnagyobb lesz a törlesztő."
Ez igaz,de pl."csak" 180ft-on realizáltad volna a bukót és fixáltad volna a tőketartozást így viszont évek óta kb.240-es árf.-al törlesztesz és tőketartozol,tehát most többet buksz mint akkor buktál volna. És nem erősödött vissza a forint pár hónap alatt.Azaz vennék egy bázisárat pár év átlagából pl.140ft, majd meghatároznék egy extrém kilengést az árfolyamban pl.30% ami 182ft és adnék a kilengésnek egy időtávot pl.5+5 hónap.Amennyiben az idő alatt nem közelít az árfolyam vissza a 150ft-os bázisárhoz /az extrém változás tartósnak minősíthető / akkor lehetne életbe léptetni a 182ft os knock out kiütési pontot-a forintosítás szükségességét,mert a kockázat rendszer szintű lett mind az adósok mind a bankok mind a társadalom számára.
Ezt valszeg Veres János és a bank vezérek is felismerték 2009-ben mikor aláírták az összes dev.hitel 180-on ft-ra váltását csak nem tudom miért felejtették el a lakosság tájékoztatását.
"Szerintem a hitel szerződésnek és a szabályozásnak kellett volna tartalmazni egy rendszer kockázati elemet, extrém kockázat változás esetén. Pl. amennyiben a ft/chf árfolyam 30%-al változik / mérték / 5 hónapon belül / időtáv / és következő 5 hónap alatt sem tér vissza a kiinduló állapothoz a hitelt forintosítani kell. Vagy a hitel mellé fedezeti ügyletet kell kötni."
1. Ha Ft-osítod, akkor tulajdonképpen realizáltatod a bukót az adóssal. Fixálod a magasabb tőketartozást, a Ft hitel miatt ráadásul magasabb kamattal is, így mégnagyobb lesz a törlesztő. Szerinted milyen felháborodás lenne, ha utána visszaerősödik a Ft?
2. A fedezeti ügyletet kivel köttetnéd? Másrészt azzal szintetikusan ugyanazt teszed, mint az előző esetben.
Szerintem a hitel szerződésnek és a szabályozásnak kellett volna tartalmazni egy rendszer kockázati elemet, extrém kockázat változás esetén. Pl. amennyiben a ft/chf árfolyam 30%-al változik / mérték / 5 hónapon belül / időtáv / és következő 5 hónap alatt sem tér vissza a kiinduló állapothoz a hitelt forintosítani kell. Vagy a hitel mellé fedezeti ügyletet kell kötni.
"Ilyen körülmények között, hogy lehet korrekten hitelképességet megállapítani a bank részéről?!
Válaszolok a költői kérdésemre sehogy!
Ilyen körülmények között, hogy lehet a bank vagy ügyfél oldaláról kockázatot kezelni, ha nem kalkulálható a jövőbeni adósság változása?!
Erre is válaszolok, sehogy!
A felügyeleti szerv, ilyen körülmények között, hogyan tudja kezelni a rendszerkockázatot? Úgy hogy betiltja a terméket, vagy a termékbe biztosítékokat épít be!"
Bizony. Egyébként ez a CHF alapú hitelkonstrukció még 2000 körül jött ki és rövid távú max 5 éves autóhitelekre. Aztán 2006 körül elszabadult a pokol. Senki sem láthatta, hogy egy menkülő devizában felvett 20 éves hitellel,amit ráadásul nem is lehet devizában törleszteni, alapjaiban gondok lehetnek. Nevetséges az egész. Mintha ebben az országban nem értene senki a hitelekhez. Na az állami ellenőrzésről pedig ne is beszéljünk. Nem törődött is senki semmivel.
Olvasd vissza magadat. Kettőnk közül te személyeskedted végig a vitafolyamot. Mert érveid nem voltak. Ahogy most sem. Hihetetlen vegemenciával összehordasz minden szakmaiságot nélkülöző, féligazságokon alapuló katyvaszt, tényként állítasz szélsőséges véleményeket. Miközben alapvető fogalmakkal, összefüggésekkel nem vagy tisztában.
A magam részéről a jövőben csak abban az esetben reagálok bármilyen észrevételedre, ha van benne valami értékelhető tartalmi elem.
Sem én sem a fórumtársak nem kíváncsiak személyeskedő, semmitmondó, provokáló bejegyzésekre. Szakmai érvekre, értékelhető a témát érintő új szempontokra annál inkább!
Természetesen vannak nemzetközi standardok, ezen belül az eu-n belül is vannak kötelező biztosítékok, irányelvek amelyeket a szerződéses feltételek közé kötelező beépíteni!
Rólad az árul mindent, hogy olyan alapvető evidenciákkal nem vagy tisztában, amely manapság már a közgazdasági, jogi felső oktatásban is a tananyag részét képezik!
Halvány lila gőzöd nincs tudatlanságodból kifolyólag miről írnak egyesek, és még te minősítesz!
Mancinak észre sem vettem ezeket a blöd beírásait. Azon töprendek, hogy Manci is _penznydeelo forumtársunknak egy újabb nick megjelenése, vagy csak a bank lobby ráuszított egy trollt a kérdéskört tárgyaló fórumokra. Talán szavazást kéne tartani erről.
Akira amit leírsz abban van igazság, de hangsúlyozom amit a magyar parasztok felvettek nem hagyományos deviza hitel. Akkor lenne az, ha a svájci frank hitelüket frankban kapták volna meg, és frankban lehetne visszatörleszteni. Itt nem erről van szó, a bankok tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy az adósok kevés kivételtől eltekintve forintban kapják a jövedelmüket.
A jelenlegi deviza alapú konstrukció nem felel meg a hiteltermékekkel kapcsolatban elvárt és meghatározott nemzetközi standardoknak sem. Még egy tőke áttételes forex termék esetén is, be van határolva, hogy a spekuláns mennyit veszíthet, mi a likvidációs szint amikor a pozícióját felszámolják. Max. elbukja a befektett tőkéjét és technikai okok miatt ennél valamivel többet esetleg. Ezeknél a hitelterméknek csúfolt konstrukciónál még ilyen fék sincs. Az adós rossz esetben a tőkéje többszörösét is elbukhatja.
Ilyen körülmények között, hogy lehet korrekten hitelképességet megállapítani a bank részéről?!
Válaszolok a költői kérdésemre sehogy!
Ilyen körülmények között, hogy lehet a bank vagy ügyfél oldaláról kockázatot kezelni, ha nem kalkulálható a jövőbeni adósság változása?!
Erre is válaszolok, sehogy!
A felügyeleti szerv, ilyen körülmények között, hogyan tudja kezelni a rendszerkockázatot? Úgy hogy betiltja a terméket, vagy a termékbe biztosítékokat épít be!
"Szerintem az a gyerekes, ahogyan nem veszel tudomást a tényekről."
Az valóban az lenne, csak itt szó sincs arról, hogy ne venném figyelembe a tényeket. Ez csupán jól hangzó puffogtatás, sokszor vágjátok egymás szemébe érvként, akkor is, ha semmi alapja. Te az érveimre nem reagálsz, és nem akarod megérteni amit világosan leírok, azt is félremagyarázod, amit mindenki más megért, csak Te nem.
"Az árfolyamkockázat a világon mindenütt az adósát terheli."
Ettől még érvelhetek az ellen, hogy ez így nincs jól, még akkor is, ha ez évtizedekig nem okozott problémát, csak most, és akkor is, ha a problémamentes évek, évtizedek alatt betonbiztosnak alakult ki az a gyakorlat, hogy az adós viseli a deviza árfolyamkockázatát. És valóban, azért okozott problémát, mert a banki kockázatkezelők alapvetően tapasztalati tényekből indulnak ki, amikor kockázatot kezelnek, nem abból, hogy egyáltalán előfordulhat-e emiatt krízis. 20-30 éves távlatra nem úgy kell kockázatot kezelni, hogy bízzunk benne, nem szabadulnak el az árfolyamok, hanem úgy, hogy arra is keresünk kockázatmaximalizáló megoldást, ami még sosem fordult elő, de nem zárható ki teljes mértékben. Főleg, ha ez rendszerszintű veszélyekkel fenyeget.
(Hasonló okok miatt nem támogatom az atomenergiát, hiszen mint láthatjuk, igen komoly veszélyekkel jár az, ha olyan triviális kockázatokat is figyelmen kívül hagynak, hogy nem építünk földrengés és szökőárveszélyes helyre épp a tengerpartra atomerőművet. Az atomhulladék egyébként még nagyob rendszerszintű kockázat, de ez már más topik...)
"A törlesztőrészlet nem a bank vagy a konstrukció miatt változott meg, hanem a helytelen gazdaságpolitika meg a válság miatt."
Ezek egymásra hatottak, és ezt a kockázatot bizony a banknak illene kezelnie, nem az adósnak.
"Az adós szintén felnőtt magyar állampolgár, aki elvileg tudja, mit csinál."
Aha, épp most olvastuk, a bankszövetség elnökétől, hogy nem volt kockázatkezelő, akik ekkora árfolyamelmozdulásra számítottak volna... A "felnőtt magyar állampolgár"-nak viszont számolnia kellett volna még ezzel a kockázattal is - ugye?
"Én felelősségteljesebb magatartást várok el tőlük is, meg a felelőtlenül bujtogató fogyasztóvédőktől is (meg persze a bankoktól is)."
A "felelőtlenül bujtogató" fogyasztóvédők közel sem csinálnak olyan rendszerszintű károkat a gazdaságban, mint a felelőtlen (dilettáns?) banki kockázatkezelők és banki (bankszövetségi) döntéshozók...
"Azt meg végképp nem értem, milyen többségről beszélsz, hiszen a törlesztőrészlete mindenkinek emelkedett, akár tudja fizetni, akár nem."
Pedig már kétszer is leírtam, hogy a NEM FIZETŐ ÜGYFELEK többségéről, akik nem azért nem fizetnek, mert felelőtlenül bevállaltak havi 50 ezer törlesztőt, hanem azért, mert ugyancsak "felelőtlenül" nem számoltak azzal a kockázattal - amivel egyébként a banki kockázatkezelők sem -, hogy a törlesztőjük a duplájára is emelkedhet...
"Színtiszta demagógia, amit mondasz."
Persze, demagógia... a fentiekből is világosan látszik... :)
"Szerintem az a gyerekes, ahogyan nem veszel tudomást a tényekről."
Az valóban az lenne, csak itt szó sincs arról, hogy ne venném figyelembe a tényeget. Ez csupán jól hangzó puffogtatás, sokszor vágjátok egymás szemébe érvként, akkor is, ha semmi alapja. Te az érveimre nem reagálsz, és nem akarod megérteni amit világosan leírok, azt is félremagyarázod, amit mindenki más merért, csak te nem.
"Az árfolyamkockázat a világon mindenütt az adósát terheli."
Ettől még érvelhetek az ellen, hogy ez így nincs jól, még akkor is, ha ez évtizedekig nem okozott problémát, csak most, és akkor is, ha a problémamentes évek, évtizedek alatt betonbiztosnak alakult ki az a gyakorlat, hogy az adós viseli a deviza árfolyamkockázatát. És valóban, azért okozott problémát, mert a banki kockázatkezelők alapvetően tapasztalati tényekből indulnak ki, amikor kockázatot kezelnek, nem abból, hogy egyáltalán előfordulhat-e emiatt krízis. 20-30 éves távlatra nem úgy kell kockázatot kezelni, hogy bízzunk benne, nem szabadulnak el az árfolyamok, hanem úgy, hogy arra is keresünk kockázatmaximalizáló megoldást, ami még sosem fordult elő, de nem zárható ki teljes mértékben. Főleg, ha ez rendszerszintű veszélyekkel fenyeget.
(Hasonló okok miatt nem támogatom az atomenergiát, hiszen mint láthatjuk, igen komoly veszélyekkel jár az, ha olyan triviális kockázatokat is figyelmen kívül hagynak, hogy nem építünk földrengés és szökőárveszélyes helyre épp a tengerpartra atomerőművet. Az atomhulladék egyébként még nagyob rendszerszintű kockázat, de ez már más topik...)
"A törlesztőrészlet nem a bank vagy a konstrukció miatt változott meg, hanem a helytelen gazdaságpolitika meg a válság miatt."
Ezek egymásra hatottak, és ezt a kockázatot bizony a banknak illene kezelnie, nem az adósnak.
"Az adós szintén felnőtt magyar állampolgár, aki elvileg tudja, mit csinál."
Aha, épp most olvastuk, a bankszövetség elnökétől, hogy nem volt kockázatkezelő, akik ekkora árfolyamelmozdulásra számítottak volna... A "felnőtt magyar állampolgár"-nak viszont számolnia kellett volna még ezzel a kockázattal is - ugye?
"Én felelősségteljesebb magatartást várok el tőlük is, meg a felelőtlenül bujtogató fogyasztóvédőktől is (meg persze a bankoktól is)."
A "felelőtlenül bujtogató" fogyasztóvédők közel sem sinálnak olyan rendszerszintű károkat a gazdaságban, mint a felelőtlen (dilettáns?) banki kockázatkezelők és banki (bankszövetségi) döntéshozók...
"Azt meg végképp nem értem, milyen többségről beszélsz, hiszen a törlesztőrészlete mindenkinek emelkedett, akár tudja fizetni, akár nem."
Pedig már kétszer is leírtam, hogy a NEM FIZETŐ ÜGYFELEK többségéről, akik nem azért nem fizetnek, mert felelőtlenül bevállaltak havi 50 ezer törlesztőt, hanem azért, mert ugyancsak "felelőtlenül" nem számoltak azzal a kockázattal - amivel egyébként a banki kockázatkezelők sem -, hogy a törlesztőjük a duplájára is emelkedhet...
"Színtiszta demagógia, amit mondasz."
Persze, demagógia... a fentiekből is világosan látszik... :)
"Szerintem az a gyerekes, ahogyan nem veszel tudomást a tényekről."
Az valóban az lenne, csak itt szó sincs arról, hogy ne venném figyelembe a tényeget. Ez csupán jól hangzó puffogtatás, sokszor vágjátok egymás szemébe érvként, akkor is, ha semmi alapja. Te az érveimre nem reagálsz, és nem akarod megérteni amit világosan leírok, azt is félremagyarázod, amit mindenki más merért, csak te nem.
"Az árfolyamkockázat a világon mindenütt az adósát terheli."
Ettől még érvelhetek az ellen, hogy ez így nincs jól, még akkor is, ha ez évtizedekig nem okozott problémát, csak most, és akkor is, ha a problémamentes évek, évtizedek alatt betonbiztosnak alakult ki az a gyakorlat, hogy az adós viseli a deviza árfolyamkockázatát. És valóban, azért okozott problémát, mert a banki kockázatkezelők alapvetően tapasztalati tényekből indulnak ki, amikor kockázatot kezelnek, nem abból, hogy egyáltalán előfordulhat-e emiatt krízis. 20-30 éves távlatra nem úgy kell kockázatot kezelni, hogy bízzunk benne, nem szabadulnak el az árfolyamok, hanem úgy, hogy arra is keresünk kockázatmaximalizáló megoldást, ami még sosem fordult elő, de nem zárható ki teljes mértékben. Főleg, ha ez rendszerszintű veszélyekkel fenyeget.
(Hasonló okok miatt nem támogatom az atomenergiát, hiszen mint láthatjuk, igen komoly veszélyekkel jár az, ha olyan triviális kockázatokat is figyelmen kívül hagynak, hogy nem építünk földrengés és szökőárveszélyes helyre épp a tengerpartra atomerőművet. Az atomhulladék egyébként még nagyob rendszerszintű kockázat, de ez már más topik...)
"A törlesztőrészlet nem a bank vagy a konstrukció miatt változott meg, hanem a helytelen gazdaságpolitika meg a válság miatt."
Ezek egymásra hatottak, és ezt a kockázatot bizony a banknak illene kezelnie, nem az adósnak.
"Az adós szintén felnőtt magyar állampolgár, aki elvileg tudja, mit csinál."
Aha, épp most olvastuk, a bankszövetség elnökétől, hogy nem volt kockázatkezelő, akik ekkora árfolyamelmozdulásra számítottak volna... A "felnőtt magyar állampolgár"-nak viszont számolnia kellett volna még ezzel a kockázattal is - ugye?
"Én felelősségteljesebb magatartást várok el tőlük is, meg a felelőtlenül bujtogató fogyasztóvédőktől is (meg persze a bankoktól is)."
A "felelőtlenül bujtogató" fogyasztóvédők közel sem sinálnak olyan rendszerszintű károkat a gazdaságban, mint a felelőtlen (dilettáns?) banki kockázatkezelők és banki (bankszövetségi) döntéshozók...
"Azt meg végképp nem értem, milyen többségről beszélsz, hiszen a törlesztőrészlete mindenkinek emelkedett, akár tudja fizetni, akár nem."
Pedig már kétszer is leírtam, hogy a NEM FIZETŐ ÜGYFELEK többségéről, akik nem azért nem fizetnek, mert felelőtlenül bevállaltak havi 50 ezer törlesztőt, hanem azért, mert ugyancsak "felelőtlenül" nem számoltak azzal a kockázattal - amivel egyébként a banki kockázatkezelők sem -, hogy a törlesztőjük a duplájára is emelkedhet...
"Színtiszta demagógia, amit mondasz."
Persze, demagógia... a fentiekből is világosan látszik... :)
Nyilván nem Kásler Árpád viszi a primet a perek és feljelentések során, hanem az ügyvédei, jogi apparátusa. Javaslom írjál neki, hogy tegye ki a kereseteit, feljelentéseit (állítólag több tucat van neki ebből), az én levelem és a válasza is kint van egyébként a honlapján. Írjál neki ő, vagy harcostársai korrekten válaszolni fognak, hogy a bankok tudják-e bizonyítani számvitelileg a követeléseiket.
Valóban vannak nemzetközi hírű szakértők akik nem a bankokhoz kötődnek. Kiemelném közük Róna Pétert, Boros Imrét, de az egyetemi tanár Bogár professzor is ebbe a körbe tartozik. Drábik János előadásaiból, könyveiből minden közgazdász csak tanulni tud.
A tények azok, hogy a bankok eddig nem tudták bizonylatokkal alátámasztani az ehhez kapcsolódó költségeiket.
A tények azok, hogy a Pénzügyi biztos erre vonatkozó kérdésére nem adott korrekt választ a Bankszövetség. A tények azok, hogy a Biztos erre vonatkozó tárgyalási felhívását megtagadták.
A tények azok, hogy a Biztos az apparátusával nagy mintában fogja vizsgálni, azt, hogy valós költségeket terheltek-e az adósokra az árfolyamváltozásból adódóan (természetesen más költség tényezők valódiságát is átvilágítják egy Audit Trail alkalmazásával).
A frankhitel ezt követően már kétséges, hogy az marad aminek a bankok szeretnék, hogy maradna...
A www.kaslerarpad.hu-n se nagyon találni más pereket (csak amit most akar még indítani, meg amit idéztem). Nyilván annyira titkos a többi, hogy még ő se tud róla.
(azt meg csak mellékesen jegyzem meg, hogy kiválóan illeszkedik a Drábik, Bogár vonalhoz, hozzáértése is ilyen szintűnek tűnik)
Lehet, hogy sokminden mást is vitat, de az kit érdekel? A perében két dologban nyert:
- devizában denominált kezelési ktg.
- vételi és eladási árfolyamok alkalmazása.
A frankhitele ettől még frankhitel maradt. Tehát a te kiinduló állításod, miszerint a bankoknak eddig még nem sikerült bizonyítania, hogy a devizahitelek mögött van valamilyen devizaforrás, annak éppen a fordítottja igaz: még senkinek nem sikerült igazolnia, hogy SEMMILYEN devizaforrás nincs a devizahitelek mögött.
Megint idézem magamat:"(#518) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#515: penznyelo_) | válasz erre | Ma, 15:41
Megint hamis állítás!
Kásler rengeteg pontot vitatott és vitat a szerződésével összefüggésben, sok per tárgyat elutasítottak, mer pontatlanul fogalmazott sajnos, és eljárásai most is folyamatban vannak.
Természetesen Ő is vitatja, hogy a kölcsön ügylete mögött van svájci frank.
Kásler interjuk is vannak a neten (jó pár szerencsére), saját honlapja is van..."
Hogy több megnyert pere van ilyet senki nem állított megint hazudsz!
A vita arról szól, hogy folyamatosan csúsztatsz, de érdemi hozzászólásra nem vagy képes. Na ez a blama, a vergődés!
Pontatlanul a keresetéből azok a pontok vannak kiemelve amelyben eredményes volt, az összes pontot nem részletezik ki, mert nem ítélik úgy hogy hírértéke lenne!
Tekintettel arra, hogy egy hónapja még hivatala sem volt, saját apparátussal nem vizsgálhatott. De többekközt van olyan banki nyilatkozat is már a kezében amelyben elismerik, hogy a deviza ügylet mögött nincs svájci frank. Tehát nagy mintaszámmal nincsenek kivizsgálva az ügyek!
"A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke keresetében azt kifogásolta, hogy az OTP a vételi árfolyamon számolva folyósított devizaalapú hitele törlesztőrészleteit eladási árfolyamon számítva szedte be, valamint azt, hogy devizában tartotta nyilván a hitelhez kapcsolódó kezelési költséget. Utóbbit a Szegedi Ítélőtábla érdemben nem vizsgálta, de az előbbi kérdésben igazat adott a felperesnek, és visszamenőleg semmisnek nyilvánította a szerződés erről rendelkező pontját."
forrás: origo
Nincs szükség arra, hogy elismerd, hogy ismét valótlanságot állítottál. Mindenki látja.
"Pert nyert az OTP ellen a Banki Érdekvédelmi Szervezet elnöke. Kásler Árpád azért fordult bírósághoz, mert a bank a törlesztőrészlet kiszámításakor a deviza eladási árát alkalmazta."
Dubrovszky ha jól emlékszem kb. 1 hónapja itt a portfolión már nyilvánosságra hozta a vizsgálatok eredményét, melyben megállapították a devizahitelek egy része mögött valóban volt chf, másik részük mögött pedig nem- ezt állították elő szintetikusan swap-al.
Kásler rengeteg pontot vitatott és vitat a szerződésével összefüggésben, sok per tárgyat elutasítottak, mer pontatlanul fogalmazott sajnos, és eljárásai most is folyamatban vannak.
Természetesen Ő is vitatja, hogy a kölcsön ügylete mögött van svájci frank.
Kásler interjuk is vannak a neten (jó pár szerencsére), saját honlapja is van...
"Rengeteg per folyamatban van, rengeteg behajtást sikerült felfüggeszteni, mert a bank nem tudta bizonyítani a követelés
összegét."
Ez ebben a formában nem igaz. A te stílusodban: hazugság.
"- Aki azért perelt, hogy a CHF hitel mögött nem volt semmilyen frankforrás, az bukott. Azt senkinek nem sikerült eredményesen perelnie, hogy a felvett hitelösszeg, ill. tőketartozás CHF-ben annyi amennyi. Nem is fogja tudni."
Bárki aki felmegy a Bank Hitelkárosultak oldalaira, vagy bankcsapda, vagy Léhman György ügyeire meggyőződhet arról kinek van igaza. Tehát itt megint te hazudsz!
"- Aki azért perelt, hogy a CHF hitel mögött nem volt semmilyen frankforrás, az bukott. Azt senkinek nem sikerült eredményesen perelnie, hogy a felvett hitelösszeg, ill. tőketartozás CHF-ben annyi amennyi. Nem is fogja tudni."
Ez megint egy orbitális kamu, mert Dubrovszky pont ezt akarja kivizsgáltatni szakértői szinten. A vizsgálat erdményeként érvényteleníthetik a szerződéseket. Pontosan azt akarja elérni, hogy a banknak automatikusan bizonyítási kényszere legyen. Ha még az alapokkal sem vagy tisztában csak ferdítesz és blöffölsz nem tudom mi értelme a vitának?!
A veled való vita nem érdemi, mert nem előre viszed a témakör megértését, hanem hátráltatod csúsztatásokkal, ferdítésekkel, személyeskedésekkel. Veled ezért befejeztem!
Kásler pont azt a két pontot vitatta - nem véletlenül - amit évekkel ezelőtt én is leírtam, hogy szerintem is problémás:
- a kezelési ktg. devizában denominálása,
- vételi és eladási árfolyam alkalmazása.
A hitele ettől azonban még CHF alapú maradt, árfolyamkockáttal mindenestől.
A swapot nem tartalmazza a hitelszerződés, miért is tartalmazná. Ha veszel egy autót, az adásvételi se fogja tartalmazni, hogy az alkatrészek milyen gyártóktól kerültek beszerzésre és azok milyen cégektől vettek hozzá alapanyagokat...
Én tisztában vagyok azzal, mi a swap, veled ellentétben céges ügyben már kötöttem is. Te viszont a jelek szerint még mindig nem érted, hogy a bankok elleni perek mit is pereltek és milyen esetekben voltak sikeresekek.
"Rengeteg per folyamatban van, rengeteg behajtást sikerült felfüggeszteni, mert a bank nem tudta bizonyítani a követelés összegét."
Ez ebben a formában nem igaz. A te stílusodban: hazugság.
- Aki azért perelt, hogy a CHF hitel mögött nem volt semmilyen frankforrás, az bukott. Azt senkinek nem sikerült eredményesen perelnie, hogy a felvett hitelösszeg, ill. tőketartozás CHF-ben annyi amennyi. Nem is fogja tudni.
- Költségelemeket, szerződés egyes mellékpontjait, illetve eltérő vételi/eladási árfolyamok alkalmazását sikerült ereményesen megtámadni.
A kettő NEM UGYANAZ. Aki nem érti a kettő közötti különbséget, az érdemi vitáta alkalmatlan egy gazdasági fórumon.
Ide ismételten bemásolom amit írtam, szerintem rajtad kívül minden olvasó már rég megértette, tehát:
"Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket. Ami a köztudatban él az egyik konkrét ügy eredménye. De Kásler ellen kezdeményezték ettől függetlenül a végrehajtást, amit a lent kifejtettek alapján hárított el!!!"
Rengeteg per folyamatban van, rengeteg behajtást sikerült felfüggeszteni, mert a bank nem tudta bizonyítani a követelés összegét.
Folyamatosan merülnek fel újabb szempontok, a jogászok és közgazdászok találékony emberek. A perek be fognak érni.
A swap ügyletet meg ha nem tudod mi, keres rá az interneten, még a portfólió is leírta az összefüggéseket. De este én is korrepetálhatlak 22 óra után a tárgykörben (ha szépen megkérsz)!
Te szemmel láthatóan nem érted, hogy a perekbennem azt állapították meg, hogy bank nem számolhatta volna el a CHF árfolyamváltozásokat.
"Itt egy a lényeg, hogy az adott hitelszerződéshez kapcsolódóan tudja-e biznyítani a deviza ügyletből felmerült költségeit a bank. Alá tudja-e támasztani hiteltérdemlően, hogy a deviza árfolyamváltozásból eredő elszámolt költségei valósak-e. Ez a lényeg, mert ha nem tudja bizonylatokkal alátámasztani mi alapján követel bármit is az adóstól!"
Na ez az, amit még senkinek nem sikerült igazolnia. Az ilyen irányú perek elbuktak, nem véletlenül.
1. Áruld el, hány percnél van, amit meg akarsz mutatni, mert nincs most időm egy közel órás videóhoz.
2. "ábrán mutatják be, hogy magyar relációban mennyi svájci frank kihelyezés történt"
És az mit igazol, hogy mennyi hitelkihelyezés történt?
Te keversz sajnos kis barátom, csúsztatsz és handabandázol.
Itt egy a lényeg, hogy az adott hitelszerződéshez kapcsolódóan tudja-e biznyítani a deviza ügyletből felmerült költségeit a bank. Alá tudja-e támasztani hiteltérdemlően, hogy a deviza árfolyamváltozásból eredő elszámolt költségei valósak-e. Ez a lényeg, mert ha nem tudja bizonylatokkal alátámasztani mi alapján követel bármit is az adóstól!
3)ponthoz: "458) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#454: signal2) | válasz erre | Ma, 08:28
Igen, pont ez is egy bizonyítási eszköze a civil szervezeteknek. Lépj fel fől a Pénzügyi Biztos honlapjára és hallgasd meg Makos Albert előadását. Ő a Svájci Jegybank hasonló statisztikáját mutatta be..."
Itt is csúsztattál. Makos Albert előadását bárki elolvashatja. Én nem az MNB-re hanem a Svájci Jegybankra hivatkoztam.
Csusztatás Professzor nick nevet is csinálhatnál magadnak!
1) #448) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#444: penznyelo_) | válasz erre | Ma, 07:52
Igaz pontosítanom kell magamat, ugyanis Magyarországon nem hagyományos deviza hitelt vettek fel a parasztok, hanem devizához indexált forint hitelt (banki állítás szerint deviza alapú hitel). Tehát nem devizában vették fel az adósok a hitelt, illetve a bankok a peres ügyek folyamán bizonyítani sem tudják a forrás deviza elkülönítését és átváltását.
453) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#450: penznyelo_) | válasz erre | Ma, 08:09
Igen ezt is állítják a bankok, csak még senkinek nem bizonyították, a PSZÁF meg milyen meglepő nem vizsgálta. A civil szervezetek ennek megfelelően a behajtás alatt álló szerencsétleneknek azt javasolja, hogy a bank az ehhez kapcsolódó ügyleteit és felmerült költségeit, számvitelileg vezettesse le a bíróság elött (kezdeményezze a költségek le tételes levezetését, bizonyítását), amit a pénzintézetek nem tudnak megtenni!"
Vegye bárki fel civil szervezetekkel a kapcsolatot, többekközt ezt fogják javasolni behajtások peresítése esetén.
Megismétlem, mert te csak a magadét szereted hajtogatni.
1. Azt állítottad, sugalltad, hogy a deviza alapú hitelek mögött nincs semmilyen devizaforrás. Leírtam, hogy swapok vannak mögötte. Erre azt írtad, hogy "Igen ezt is állítják a bankok, csak még senkinek nem bizonyították".
Ez tényszerűen nem igaz. Belinkeltem neked az OTP jelentését, láthatod, 5000 milliárdnyi nyitott swappozija van.
2. Leírtad, hogy a devizahiteleket támadók: "Jelenleg mindenütt ezzel a módszerrel operálnak. (Lásd Kásler ügy.)".
Ez tényszerűen nem igaz, a perek nem azt támadják, hogy a devizahitel mögött nincs semmi, mert az hülyeség lenne, hanem az egyoldalú szerződésmódosítást, költségelemeket, elszámolási kérdéseket feszegetnek, egyes szerződési pontokat kifogásolnak. Az általad hivatkozott Kásler sem ezt támadta és nem ebben nyert, hanem csak a vételi/eladási árak alkalmazását nem tartotta elfogadhatónak a bíróság. Bemásoltam.
3. Signalnak írtad, aki belinkelte az MNB-s statisztikát a bankrendszer mérlegéről, hogy: "Igen, pont ez is egy bizonyítási eszköze a civil szervezeteknek."
Leírtam, hogy ez hülyesg, mert ezzel nem tudnak operálni, hiszen az MNB az összesített mérlegeket tartja nyilván, a swapok a bankok mérlegén kívül vannak.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504