Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
"A banknak a hitelkamatból kell megfizetnie forrásainak költségét, így pl. betéteseinek kamatát."
A betétesek mindig kisebb kamatot kapnak mint ami a bank bevétele a hitelkamatból. A bank nem helyezi ki az összes betétet hitelbe, hanem ő is betétbe, befektetésbe helyez. Így nem mindig a hitelkamatból fizeti a betétesek kamatát, hanem saját betétje kamatából is fizethet kamatot a betéteseinek. Ill. a banknak számos jól jövedelmező egyéb bevétele is van / szlavezetés,tranzakciós kltségek,konverzió stb./ amivel rengeteg nyereséget tud termelni.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy folyamatosan kihegyezitek azt, hogy "szegény bank" kizárólag csak a dev.hitelesek megemelt kamatai miatt maradhat rentábilis, ennek hiányában ugyanis az egész banki működés összedőlne, ami szerintem elég erős csúsztatás.
Viszont valszeg vannak akik peren kívül elértek klnféle eredményeket " engedményeket a hitel fizetésben " a jogtalan kamatemelések, egyoldalú szerződés módosítások stb. tekintetében.
Akkor a pereknek mégiscsak van valami alapja, nem ?
"A forrásköltség az, amit a magyar nyelv általános szabályai alapján jelent: az az ár, amelyért a bank forráshoz jut a piacon egy pillanatban."
És akkor mi a swappon elszemvedett veszteség ? A bank vesztesége vagy beépíti forrásköltség vagy bármi címen a hitelesnek ? Lehet tudni a bank milyen lejárati periódusokra köti a swappokat ?
"Ha a bank, havi swap-okat kötött volna, akkor minden rendben lenne.
De!!! Mivel nem így történt, ezért a bank swap-ján veszteség keletkezett, ami a saját üzleti tevékenységének a vesztesége."
Pl. én , de itt a fórumon is írta valaki, hogy megegyezett a bankkal " üzleti döntés "keretében. Ő is azt mondta hogy az egész dev. hitel szerződést összességében támadni lehetetlen és egy csomó "zagyva" beadvány kerül a bíróságok elé, viszont részleteiben vagy egy-egy szegmensében eredményesen támadható.
Köszi, később /időhiány / elolvasom,csak röviden ennyi : bukhat a bank hiteles érdekében kötött swap ügyletén ? Ha igen az a bank vagy hiteles vesztesége ? Ha a hitelesé akkor az nem "áthárított" veszteség-e ?
"Ha a bank, havi swap-okat kötött volna, akkor minden rendben lenne.
De!!! Mivel nem így történt, ezért a bank swap-ján veszteség keletkezett, ami a saját üzleti tevékenységének a vesztesége."
Egy bank a teljes hitelállományára köti ezeket az ügyleteket, amiket tovább görget. Nem kell ahhoz havi futamidő, hogy havonta változzon a meglévő swapok ügyleti értéke, ha havonta mindig felülvizsgálja a szükséges fedezeti pozíció mértékét és a szükségeshez igazítja. (ennél persze sokkal bonyolultabb ez valójában, de az érthetőség kedvéért egyszerűsítettem). Tehát a fenti úgy hülyeség, ahogy van...
Röviden : 2010-ben küldtek értesítést kamatemelésről / közel a duplája / amit nem fogadtunk el. 4 hónapig jártam a nyakukra először egyedül, később ügyvéddel a pereskedést is kilátásba helyezve. Ízekre szedtük a szerződést,közjegyzői okiratot,ászf-t,kondiciós listákat,hirdetményeket magatartási kódexet stb.Találtam bennük egy rakás ellentmondást így főleg a hibás tájékoztatás és a kockázatok tekintetében kevésbé részletező , nem megfelelő tájékoztatásra / megtévesztés/ apelláltam. A kamatemelés /egyoldalú / jogosságát és mértékét is vitattam és a kódex erre vonatkozó pontjaival állítottam szembe.
Valamint hivatkoztam megváltozott körülményeim figyelembe vételére, jó erkölcs,arányosság elve, miegymás. A hitelt minden körülmények közt rendesen fizettem, határidőre, így nem győztem hangsúlyozni jó adósi mivoltamat és a hosszutávu elköteleződésünket is. Pontokba szedtem a bank álláspontját, szembeállítva a sajátjaimmal,ügyvéd küldte pszf-nek vizsgálat céljából.Ezután nem sokkal később behívtak / a nyilvánosságot kerülve / és megegyeztünk a változatlan kamatról.
Mert ha a bank rövid lejáratú forrással finanszíroz hosszú távú kihelyezést, akkor mindig az aktuális árfolyamon fog forrást szerezni, és ha nő az országkockázat, az a bank hitelminősítését is befolyásolhatja, azaz drágulhat a forrás. Ha a hitelszerződés szerint a bank a forrásköltségét továbbháríthatja, akkor így az ügyfél szenvedheti meg az országkockázat emelkedését.
1. "Mert ha a bank rövid lejáratú forrással finanszíroz hosszú távú kihelyezést, akkor mindig az aktuális árfolyamon fog forrást szerezni"
Ezt hívják lejárati transzformációnak. Amióta bank a bank így működik. Az ok is egyszerű: többnyire rövid betétekre, viszont hosszabb hitelekre van igény. Szerinted hányan kötnének le 20-25 évre betétet? Senki. A lakáshitelek többségét viszont ennyire veszik fel.
2. "és ha nő az országkockázat, az a bank hitelminősítését is befolyásolhatja, azaz drágulhat a forrás."
Ha pedig csökken az országkockázat, akkor olcsóbb lesz a forrás és így csökkenhet a hitel kamat. Mi is ezzel a baj?
Már a másik topikban leírtam, de ott sem akartad elismerni.
Kap az ügyfél X CHF-nyi hitelt... ami 600Ft.
Minden hónapban 1Ft-al több a törlesztőrészlet, mert így változott az árfolyam.
Vagyis első hónapban 101Ft-ot fizet.... az 6. hónapban 106-ot
A Bank félléves swap-ot kötött rá... és a félév elteltével 636Ft-ba kerül a határidős ügylet lezárása, de az ügyféltől a havi türlesztések összegeként csak 621Ft-ot kapott.
Az ügyfél rendben fizette havonta az árfolyamemelkedés szerinti törlesztőt.
A bank-nak mégis vesztesége keletkezne(!!!!), ha azt a 15Ft-nyi különbséget nem szedi be az ügyféltől.
És most ne gyere azzal, hogy ez bonyolultabb, meg, hogy több hitelt kezel egyszerre a bank, mert ehhez nekem, mint Mari néninek semmi közöm. A lényeg, hogy így keletkezhet a swap-on veszteség.... és ezeket a veszteségeket hívják "forrásköltség"nek, meg országkockázatnak... meg stb...ami mind csak humbukk, a bank vesztesége, nem az ügyfélé, mégis áthárították.
A valóságban ez biztosan nem így működik, mivel mindenh ónapban fogy a bank eszközoldalán a CHF-alapú hitel, azaz a CHF kitettség az annuitásos törlesztés miatt, a swap-ból is kénytelen ennyit lezárni minden hónapban, mert a mérlegében nem hagy nyitott devizapozíciót. És a zárásokat szintén azon az aktuális árfolyamon teszi, amelyiken kapja a törlesztőrészletet.
Rossza fiktív példád. A példádban a határidő árban VAN kamattartalom, nem is kicsi, míg a bank 0 kamatra adta a hitelt. A példádban a bank tehát nem azért bukott, mert swapot kötött, hanem azért, mert 0 kamatra nyújtott hitelt, miközben ő nem 0 kamattartalommal szerezte a forrást.
Szerintem is, ne higyj se a szakértőknek, se a felügyeletnek, se a bíróságoknak, se a bankoknak, se senkinek, aki mást mond, mint amit te gondolsz. Egyedül neked van, neked lehet igazad!
Igen, ezt már múltkor is mondtad, hogy rossz a példa, de ettől még a példa jó.
De, ha ragaszkodsz a kamathoz, akkor tekintsd úgy, hogy a törlesztésből havi kb 1Ft a kamat. Ettől még fél év után vesztesége lesz a banknak.
Akkor is ugyanott vagyunk.
Az a lényeg, hogy a bank szempontjából a swap-nak is van árfolyamkockázata, ha nem a törlesztéshez igazodik a futamideje. És ennek veszteségét utólag az ügyfélen behajtani tisztességtelen, mert csakis a bank tehet róla.
Persze, tudom, hogy a gyakorlatban nem így működik, nyilván nem hitelenként kötik a swap-ot. Viszont ebből látszik, hogy a bank is okozhat magának veszteséget.
Ez csak egy példa arra, hogy a bank működési veszteségét hogy hárítják át az ügyfélre. Ezt nevezik aztán forrásköltségnek, meg országkockázatnak.
Ne haragudj bokaly, de úgy néz ki, hogy vagy félreértesz valamit, vagy alap dolgokban hiányosnak az ismereteid.
Válaszolj légyszi a kérdéseimre:
1. Ha 600 Ft-ot ad kölcsön a bank és te 6 hónapon keresztül 100 Ft-okat törlesztesz (az 1 Ft-os növekedés az árfolyam miatt van, te írtad). Akkor az 0 kamat. Ugye szerinted is?
2. a.) Ha egy spot 600 Ft-os értékhez fél év múlvai 636 Ft-os határidős ár tartozik (te írtad), akkor annak ugye szerinted is éves 12%-os a kamattartalma?
b.) Ugye tudod, hogy a devizák határidős ára a spot ár szor a két deviza kamatának hányadosa? (Leegyszerűsítve, közelítve a kamatkülönbözettel növelt spot ár). Tehát a példabeli 12%-os kamat kamatkülönbség ráadásul.
3. A példádban tehát a bank 0 kamaton helyezett ki (1. pont) olyan forrást, amiért sokkal többet fizet (2. pont), ezért bukik. Ugye érted már?
(4. Azt meg már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a swap nem is így működik, tehát a példa már csak ezért is rossz. A swappal a bank jelenben cserél devizát oda és határidőre vissza, amivel a bank a kamatkülönbözetet teszi gyakorlatilag el).
"De, ha ragaszkodsz a kamathoz, akkor tekintsd úgy, hogy a törlesztésből havi kb 1Ft a kamat. Ettől még fél év után vesztesége lesz a banknak."
Vesztesége lesz hát. Hiszen még mindig sokkal alacsonyabb a kihelyezett hitel kamata (fél évre alig 1%, azaz éves 2), mint a forrásé (ami legalább 12).
Szerintem ő a példájában eltekintett mind az FX swap kamattartalmától, mind a hitel ügyleti kamatától. Viszont nem vette figyelembe, hogy a swap-nál már az elején ismert a határidős ár is, így ebből a szempontból mindegy, hogy merre megy az árfolyam.
De azt hiszem kicsit félreérted a dolgot.
Ha nem, akkor meg én értem félre. :)
A swap megkötésekor valóban úgy számolják ki az árat, ahogy írtad, s azt meg is fizeti egyből a bank. Viszont itt időben két tranzakció van... egy a kötéskor és egy a lejáratkor és az élet nem a kamatok szerint változtatja az árfolyamot, vagyis, amikor a bank a fél év elteltével eleget tesz határidős kötelezettségének, akkor bizony az akkori árfolyamon kénytelen visszacserélni a zsozsót.
Vagyis, amit a 2.b-ben írsz, az az az ár, amit a kötéskor kiszámolnak. Viszont lejáratkor már az aktuális árfolyam játszik.
"Szerintem ő a példájában eltekintett mind az FX swap kamattartalmától, mind a hitel ügyleti kamatától."
A hitelkamattól eltekintett. De ha megnézed a swap határidős részének árfolyamát, akkor annak van kamattartalma. (636 Ft-os a fél év múlvai határidős ár, 600 a spot).
Igen, a kiszámolt határidős árfolyamot tudják. De a lejáratkor nem aszerint folyik a csere. (Ha igen, akkor inkább csökkennie kellett volna a kamatoknak, mikor fél év alatt 20-30%-ot ment fel a CHF árfolyama, hisz akkor a bank egy csomót nyert rajta. Ugyanis a határidős árfolyamban tuti nem volt 30%-os ajánlat)
Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy merre megy az árfolyam, hisz a határidős árfolyam a kötés pillanatában számít. Ha úgy lenne, ahogy írod, akkor a swap-nak nem lenne árfolyamkockázata.
Kap most a bank 1 CHF-et..., ezért "cserébe" adott 10Ft-ot, a határidős ár azt jelenti, hogy 6 hónap múlva vissza kell adnia mondjuk 1.1CHF-t és megkapná érte az forintját. Viszont ahhoz, hogy 1.1CHF-et vissza tudjon adni, ahhoz a napi árfolyamon kell a tőlem, mint hitelestől kapott forintokat CHF-re váltania, De a 1.1CHFért csak annyit kap vissza, amennyit az elején cserébe adott.
Kicsit bonyolultan írtam, de a lényeg, hogy van árfolyamkockázat.
Hisz elvileg nem rendelkezik CHF-el, mert azt Ft-ra váltotta és nekem adta.
Az elején X ft svájcban van cserébe Y CHF-ért... Az Y CHF-et meg Ft-ra váltva megkaptam.
Aztán, ahogy törlesztek Ft-ban... azt megint CHF-re váltja (és itt nem mindegy, hogy mikor)... visszamegy a CHF svájcba... a bank meg megkapja a cserébe adott Ft-ját.
Az FX-forwardot a bank a szintetikus deviza forrás előállítására használja, azaz amikor a Ft-forrásaiból akar deviza alapú hitelt nyújtani.
Tekintsünk el mindenféle kamattól, és nézzük az alábbi példát:
1. Banknak van Ft-forrása (pl betét), amit 6 hónap múlva vissza kell fizetnie a betétesnek.
2. Nyújt CHF- alapú hitelt ügyfelének, 6 CHF-t ahol az aktuális törlesztőket az aktuális CHF/HUF alapján kapja.
3. Elad 6 CHF-t 6 hónapos határidőre, mert a mérlegpozija így lesz 0.
4. Amikor bejönnek a törlesztők az aktuális árfolyamon leváltja CHF-re.
5. 6 hónap múlva pont 6 CHF-je lesz, amit leszállít és a határidős kötési árfolyamnak megfelelő Ft-t kapja érte.
Nem látom, hol van itt árfolyam-kockázata a banknak. Csak az ügyfélnek van.
Ok... ha ez így van (és így kéne lennie valóban), akkor miért is hivatkoznak forrásköltségre, meg országkockázatra???
Miért is nem a kamatok közti változásnak megfelelően alakultak a CHF-ben számított törlesztőrészletek??
Törölt felhasználó2013. 04. 25. 22:11
#242
Sziasztok,
Jól elvagytok ezekkel a swapokkal meg fx forwardokkal... :)
Ez két dolgot jelenthet a devizahitelesek pereivel kapcsolatban:
1. a devizahiteleseknek olyan mély pénzügyi ismeretekkel kellett volna rendelkezniük a hitelszerződéük aláírásakor, mint amilyenekben Ti magatok sem értetek egyet, avagy
2. amiről itt vitatkoztok, annak az égadta világon semmi köze sincs a tárgyhoz.
Amúgy pedig több hozzászóló is megragadta korábban a lényeget atekintetben, hogy mire kellene lőniük a pereskedőknek a bankok tisztességtelen szerződési feltételeivel kapcsolatban:
1. A bankok a saját hitelezési kockázataikat sem kívánták fölvállalni, így olyan szerződési feltételeket ajánlottak a gyanútlan ügyfeleiknek, amelyekben nem hívták föl kifejezetten erre a kockázatra az ügyfelek figyelmét, hanem eltitkolták előlük.
(A saját szakmámból hozva példát, ahhoz tudnám hasonlítani, mintha bármely biztosítási szerződésedben a biztosító lehetőséget tartana meg saját maga számára a szolgáltatás korlátozására olyan esetekre is, amelyeket konkrétan ne sorolt föl a szerződés kizárásai vagy mentesülései között... Mert biztos vagyok abban, hogy egyetlen egy hitelszerződés sem tartalmazta tételesen az összes okot, amelyek esetén módosíthatott egy hosszú távú hitelszerződés kamatán, kezelési költségén és más kondícióján...)
2. A hitelszerződésben olyan - a hitelfelvevők által egyáltalán nem befolyásolható/ellenőrizhető/felmérhető/stb. - pénzpiaci kockázatokat hárítottak a szintén gyanútlan ügyfelekre, amelyekhez nem csupán brókervizsga, de néhány pénzügyi válságon átívelő brókeri tapasztalat volna szükséges. Ilyenek voltak a fedezetlen devizakockázatok és a rövid forrásból vállalt hosszú hitelek forrásköltség-kockázatai, amely kockázati tényezők olyan sokrétűek, ameyet évek óta taglaltok itt a fórumon.
A fogyasztói szerződések csak és csakis akkor nem minősülnek tisztességtelennek, ha a fogyasztót tételesen és közérthetően tájékoztatják arról, hogy konkrétan milyen események, és milyen mértékben módosíthatják a törlesztés mértékét. Tehát, pl. ha a bank nem méri föl jól az adósai kockázatát és ezért az adósok 10%-a nem fog fizetni, akkor a kedves ügyfél 8, 10 vagy 15%-kal fog-e többet fizetni...
Arról nem is beszélve, hogy ez a vitátok kezd olyanná fajulni, mint amikor a gyerekek a homokozóban azzal kérkednek, hogy az apukájának mindig egyel több érve van ahhoz, hogy neki legyen igaza... :)
Ismét nagyot alkottál (jobb, ha maradsz a biztosításnál), de egy valamiben igazad van: amiről most vitatkoznak a többiek, annak már semmi köze a devizahitelikhez, az már talán a belső banki likviditásmenedzselés része.
Az ügyfél számára ez rejtve marad, de nem is fontos. A lényeg, hogy a forinthiteleknél jelentősen olcsóbban jutott forránshoz, hogy megvalósítsa gazdasági célját (lakást, autót, stb vegyen, előrehozza a fogyasztását). Cserébe vállalta, hogy tartozását hosszabb időn át elnyújtva fizeti meg, s mivel más pénznemben fizet, mindig a nyilvántartott pénznem egyenértékét kell megfizetnie, vagyis őt terheli a két pénznem közötti árfolyamváltozás kockázata. Ez viszonylag egyszerű és tiszta összefüggés, ehhez nem kell különösebb pénzügyi jártasság vagy szakértelem.
Ha nem a hitelnyújtó bank vállalja folyósítás kor illetve törlesztés kor a pénz nemek közötti váltást, az ügyfélnek kell az valahol az aktuális árfolyamon megtennie. A devizában fennálló tartozását devizában kell be vinnie bankba és megfizetnie. A devizahitel esetén az árfolyamkockázat mindig az ügyfélé (adósé).
Folytatva: tehát szó sincs áthárításról, a kockázat a konstrukcióból következik, az egy pillanatig nem volt a banké, így nem is háríthatta át. Legfeljebb a meglévő kockázatokról volt köteles tájékoztatni, ezt viszont az igen részletes kockázatfeltárónyilatkozatokban meg is tették ( minden szakértő vizsgálat és az ezen alapuló döntés ezt igazolja).
Az pedig tévút, hogy bárki 20-30 évre előre tételesen és mértékkel meg tudja mondani, milyen, az árfolyamot befolyásoló kockázatok merülnek fel, ezek milyen százalékos mértékben befolyásolják a törlesztését. Persze, minden ember szeretné előre tudni, mit hoz a jövő, mindenki kiszámíthatóság rá vágyik, de ez sokszor lehetetlen.
Abban akira-nak igaza van, hogy a kamatperióduskor fellépő kamatváltoztatások okai a fogyasztó előtt teljsen rejtve maradtak. Ezért jobb a referenciakamathoz kötött hitel. Most már általában ilyet kínálnak.
Pénznyelő esetében pedig a kezelési költséget emelték meg igen durván, ami szintén nem indokolható.
Tehát véleményem szerint a fenti két tétel támadható csak a bíróságon, ugyanis azok vélhetően nem voltak egzaktul szabályozva a szerződésekben.
Az árfolyamváltozásból eredő kockázat az ügyfél számára tiszta sor volt.
"mindig a nyilvántartott pénznem egyenértékét kell megfizetnie, vagyis őt terheli a két pénznem közötti árfolyamváltozás kockázata. Ez viszonylag egyszerű és tiszta összefüggés, ehhez nem kell különösebb pénzügyi jártasság vagy szakértelem."
Ettől még nem lettek volna dupla törlesztőrészletek. Ezt az összefüggést általános iskolás korban nagyjából mindenki elsajátítja. A problémák abból fakadnak, hogy erre ráépülnek olyan plusz tételek, amiket még ma sem tudnak sokan. Ha jól tudom, akkor az idézett részben benne foglaltatott pl. a váltás költsége mindkét oldalon tisztes haszonnal. EZ utólag kiderült. De kérdezek én egy konkrét dolgot tőled. Ha ma bemegyek egy bankba és devizahitelt kérek, mondjuk te vagy az ügyintéző. Megtudod mondani nekem, hogy 6 év múlva mekkora törlesztőrészletem lesz és ez miből jön össze? :)
"Az pedig tévút, hogy bárki 20-30 évre előre tételesen és mértékkel meg tudja mondani, milyen, az árfolyamot befolyásoló kockázatok merülnek fel, ezek milyen százalékos mértékben befolyásolják a törlesztését. Persze, minden ember szeretné előre tudni, mit hoz a jövő, mindenki kiszámíthatóság rá vágyik, de ez sokszor lehetetlen."
Bocs megtaláltam közben a válaszodat. Ebből egyértelműen következik, hogy ilyen hiteleket nem szabad felvenni. De kínálni szabad olyan mértékben, amilyen mértékben felvették családok ( akik tudom tömegével nyerészkedtek), önkormányzatok , vállalatok? Ez teljesen rendben van? :)
Ahogyan mondtam, referenciakamatot akkor lehet alkalmazni, ha van referencia, vagyis a forrás is meghatározott, referenciakamatozású. Ha több forrás áll rendelkezésre eltérő forrásköltséggel, nehéz egyetlen referenciához kötni, hiszen az szükségképpen torzít valamilyen irányba, vagy a bank, vagy az adós jár rosszabbul. A referenciakamatozást nem is szakmai megfontolásokból alkalmazzák a bankok, hanem mert a jogszabály kényszeríti rájuk.
Bármely kondícióváltozást eddig is jogosult volt a rendszeres vizsgálatai során vizsgálni a bankfelügyelet, ha indokoplatlan, intézkedhet, bírságolhat. Ezért is javasoltam pénznyelő esetében, ha indokolatlanak tartja a konkrét esetet, menjen a PSZÁF-hoz. De csak úgy, a konkrétumoktól elvonatkoztatva nem lehet kijelenteni valamiről, hogy sok. Egyébként bolond az a bank, aki kezelési költséget emel, ha ügyfele a kamatot (+árfolyamváltozást) sem tudja megfizetni, ezt is leírtam.
Fenntartom, hogy előre, üzletileg beláthatatlan időre nem lehet minden kockázatot tételesen beleírni a szerződésbe. Azért tartják többek között az államok a felügyeleteket, hogy egyenként vizsgálják minden változtatás indokoltságát. Nem a szakmailag laikus bíróságra kell annak megítélését bízni, hogy valamely utóbb bekövetkezett valós kockázat indokolta-e a változást. A bíróság csak formálisan képes vizsgálni, hogy a szerződés szövege tartalmzta-e a kockázat leírását vagy sem. Baltával próbál Dávidot faragni.
"A problémák abból fakadnak, hogy erre ráépülnek olyan plusz tételek, amiket még ma sem tudnak sokan. Ha jól tudom, akkor az idézett részben benne foglaltatott pl. a váltás költsége mindkét oldalon tisztes haszonnal. EZ utólag kiderült."
Erről egyrészt annyit, hogy nem tudom, milyen nem tudott tételekre gondolsz, én ma sem tudok ilyenről. Másrészt, ha alacsonykamatozású devizát veszel igénybe, de forintért vásárolt lakást, akkor a devizádat valahol forintra kell váltani, akár a hitelező banknál, akár a váciutcai arab pénzváltónál. Ha pedig forintod van, de devizában kell törlesztened a bankhitelt, akkor devizát kell venni (bárhol), hogy a szerződésben foglaltak eleget tudjál tenni. Ez nem utólag derült ki, ez a devizahitel eredeti természete.
A konkrétumra pedig: semennyi. Ma Magyarországon tiltott a devizahitel, illetve teljesíthetetlen feltételekhez kötöttték. De változó kamatozású forinthitel esetén sem tudnám megmondani, ha nem referenciakamathoz lenne kötve.
"egyértelműen következik, hogy ilyen hiteleket nem szabad felvenni. De kínálni szabad olyan mértékben, amilyen mértékben felvették családok ( akik tudom tömegével nyerészkedtek), önkormányzatok , vállalatok? Ez teljesen rendben van? :)"
Nagyon régóta ismert az a hitelezés, amikor a nyilvántartott pénznemtől eltérő pénznmben törleszt az adós. Minden ilyen esetben az árfolyamkockázat értelemszerűen az adóst terheli (akár pozitív, akár negatív irányban). Pl. Ilyen módon épült a 19. század végén egész Budapest is. 2008-ig a devizahitelek bedőlése nem volt nagyobb arányú, mint a forinthiteleké. A devizahitelek törlesztésében a válság hozott változást, amely koszámíthatatlanná tette nem csak a devizahitelezést, hanem az egész gazdaságot. A devizahitelekkel az alapvető probléma a devizaárfolyamok elszabadulása, amelyre pedig semmi hatása a bankoknak, ők is csak elszenvedik, mint az adósaik.
"Ahogyan mondtam, referenciakamatot akkor lehet alkalmazni, ha van referencia, vagyis a forrás is meghatározott, referenciakamatozású. Ha több forrás áll rendelkezésre eltérő forrásköltséggel, nehéz egyetlen referenciához kötni, hiszen az szükségképpen torzít valamilyen irányba, vagy a bank, vagy az adós jár rosszabbul. A referenciakamatozást nem is szakmai megfontolásokból alkalmazzák a bankok, hanem mert a jogszabály kényszeríti rájuk."
Mert ezáltal átláthatóbb, követhetőbb, tisztább lesz a banki kamatszámítás.
Igen, átláthatóbb, ugyanakkor "az szükségképpen torzít valamilyen irányba, vagy a bank, vagy az adós jár rosszabbul. A referenciakamatozást nem is szakmai megfontolásokból alkalmazzák a bankok, hanem mert a jogszabály kényszeríti rájuk."
Tisztábbnak nem tisztább, szakmailag nem szakszerűbb.
"árfolyamkockázat értelemszerűen az ADÓST TERHELI"
"a devizaárfolyamok elszabadulása, amelyre pedig semmi hatása a BANKOKnak, ők is csak ELSZENVEDIK"
Szegény bankok hogy szevednek az adósok terhei miatt. :D
Arról nem is beszélva, hogy a romló forint és devizában való forintköltségek elszámolásával egyre olcsóbb nekik a titkárnő, a különbözet meg megmarad profitban.
Szegény bankokat még az egyre növekvő profit terhe is húzza. :D
" A devizahitelekkel az alapvető probléma a devizaárfolyamok elszabadulása, amelyre pedig semmi hatása a bankoknak, ők is csak elszenvedik, mint az adósaik."
170 CHF/HUF- on felvett hitel 235-nél dupla törlesztőrészlet. 38%-os árfolyamemelkedésnél 100%-os törlesztőrészletemelkedés. Nos ez a potom 62% a "plusz tételek". Ez nem derül ki még ma sem. Tudom kockázati felár. Egy hitelnél pláne 10 évre bizony ennél több információ kellene.
A bank ugyanis - bármennyire szeretnéd te mega politikusok így láttatni - nem zéróösszegű játszma. Vagyis ami rossz az ügyfélnek, az nem jó szükségképpen a banknak és fordítva. A banknak az a jó, ha a z ügyfelének is jó: ha adósai visszafizetik ahiteleket rendben, szerődésszerint, időben, ha fölös pénzei keletkeznek az ügyfélnek és betétként behozza a bankba, ha apörög a gazdaság, amelynek olajozásához, fejlesztésekhez pénz kell. Az ügyfél örül, ha a bank magas kamatot fizet betétjéért, könnyen és olcsón kap hitelt.
A bank szenved, ha ügyfele elveszti munkahelyét, ekkor sem betétet nem hoz a bankba, sem hitelét nem tudja visszafizetni. A banknak külön bonyulult és drága követelésbehajtási eljárásokat kell lefolytatni, amelyből alig térül valami.
Ez az árfolyamváltozás hatása, vagyis vér, verejték, könnyek (bocsánat, az árfolyam pozitív változása pedig csak az ügyfélnek jó, csökken a törlesztőrészlet). Ez a bankok szenvedése, ha akarod, érted.
A bank ugyanis - bármennyire szeretnéd te mega politikusok így láttatni - nem zéróösszegű játszma. Vagyis ami rossz az ügyfélnek, az nem jó szükségképpen a banknak és fordítva. A banknak az a jó, ha a z ügyfelének is jó: ha adósai visszafizetik ahiteleket rendben, szerődésszerint, időben, ha fölös pénzei keletkeznek az ügyfélnek és betétként behozza a bankba, ha apörög a gazdaság, amelynek olajozásához, fejlesztésekhez pénz kell. Az ügyfél örül, ha a bank magas kamatot fizet betétjéért, könnyen és olcsón kap hitelt.
A bank szenved, ha ügyfele elveszti munkahelyét, ekkor sem betétet nem hoz a bankba, sem hitelét nem tudja visszafizetni. A banknak külön bonyulult és drága követelésbehajtási eljárásokat kell lefolytatni, amelyből alig térül valami.
Ez az árfolyamváltozás hatása, vagyis vér, verejték, könnyek (bocsánat, az árfolyam pozitív változása pedig csak az ügyfélnek jó, csökken a törlesztőrészlet). Ez a bankok szenvedése, ha akarod, érted.
A bank ugyanis - bármennyire szeretnéd te mega politikusok így láttatni - nem zéróösszegű játszma. Vagyis ami rossz az ügyfélnek, az nem jó szükségképpen a banknak és fordítva. A banknak az a jó, ha a z ügyfelének is jó: ha adósai visszafizetik ahiteleket rendben, szerődésszerint, időben, ha fölös pénzei keletkeznek az ügyfélnek és betétként behozza a bankba, ha apörög a gazdaság, amelynek olajozásához, fejlesztésekhez pénz kell. Az ügyfél örül, ha a bank magas kamatot fizet betétjéért, könnyen és olcsón kap hitelt.
A bank szenved, ha ügyfele elveszti munkahelyét, ekkor sem betétet nem hoz a bankba, sem hitelét nem tudja visszafizetni. A banknak külön bonyulult és drága követelésbehajtási eljárásokat kell lefolytatni, amelyből alig térül valami.
Ez az árfolyamváltozás hatása, vagyis vér, verejték, könnyek (bocsánat, az árfolyam pozitív változása pedig csak az ügyfélnek jó, csökken a törlesztőrészlet). Ez a bankok szenvedése, ha akarod, érted.
Már csak a motivációd nem értem.
Igaz, amit írsz, azt sem, de nyilván csak azért, mert neked sokkal jobb a rózsaszín szemüveged, mint az enyém. Hol lehet olyat kapni, ami neked van??
Esetleg linkelhetnél phylaxia példájára egy kockázat feltáró nyilatkozatot, amiben leírják,hogy 40%-os árf.változás esetén 100%-al fog emelkedni a törlesztőrészlet,ezt jelenti az árf.kockázat.
Teljesen mindegy, hogy milyen bank, az összesből tudok példát és nem is egyet. Látod a probléma pont ez, hogy se te sem pedig más nem tud hozzászólni a plusz tételekhez. Nem lepődtem meg egyébként, mert ez megy évek óta. Csak jelezni akartam, hogy a mellébeszélés helyett talán erről kellene információt adni az embereknek, különösen akkor, ha a jövőben hiteleket szeretnének nyújtani a bankok. Az nem információ, hogyha esetleg 62%-al megugrik majd a törlesztőrészlet az érthető kamatemelés felett, akkor fáradjon majd be a felügyelethez. :)
Biztos "tiszteletbeli" bankigazgató, akinek 100 millióról 50-re csökkent a jutalma. :D
Annyi mellébeszélést és propagandát, amit itt ebben a témában összehoz a bankszövetségtől összesen nem hallottam.
"Hol lehet olyat kapni, ami neked van??"
Ha elég hosszú a nyelved, akkor egy haver beültet egy posztra és azt is elmondja, hogy mit kell szajkózni.
Csak aztán, mivel semmit nem tudsz és semmit nem értesz, akkor ne csodálkozz, ha nem tudsz majd a kérdésekre válaszolni.
Meg azon se, hogy kiröhögnek, ha olyanokat írsz, hogy az árfolyamkockázat hogy növeli a kamatot.
Ha elég rövid az eszed, akkor gondolkodás nélkül elfogadsz mindent és szajkózod.
Ha végképp kifogytál eddig sem létező érveidből, nyugodtan mocskolódj, bátran állítsd, nem kaptál választ semmire. Lehet, hogy ott a válasz előtted, csak te nem érted (nem akarod érteni). Nyugodtan röhögj a valóságon, csak téged minősít.
Próbálom megérteni, hogy mi motivál arra, hogy butaságokat írj.
Nem zavartatom magam amiatt, hogy a saját beírásaidra hivatkozol, mint hiteles forrásra, és magyarázatra, de tényleg érdekel, hogy miért pereg le rólad minden és miért teszel úgy, mintha nem értenéd a mások érveit?? Biztos megvan enenk is az oka... no, ez érdekelne.
Meg persze az is, hogy hol lehet azt a jó kis rózsaszín cuccot beszerezni.
Talán az motívál, hogy a hozzád hasonlóan hozzá nem értők ék elmagyaráztam, megértessem velük a valóságot. Megértem, hogyan sokan görcsösen próbálnak hinni abban, amit szeretnének hallani, s ilyen igényüket számos sarlatánok (politikusuk, önjelölt ügyvédek, közgazdászok) gyalázatosan megpróbálják kihasnálni, hogy a zemberek megmentőiként tetszelegjenek.
De belátom, akarata ellen senkit sem lehet e szélhámosok karmaból megmenteni. Ha akarsz, csak higgyék tovább. Remélem azonban, hogy vannak számosan, akik olvasták bejegyzéseimet, elgondolkoznak azokon, s valamivel közelebb jutnak a valóság megértéséhez.
Talán az motívál, hogy a hozzád hasonlóan hozzá nem értők ék elmagyaráztam, megértessem velük a valóságot. Megértem, hogyan sokan görcsösen próbálnak hinni abban, amit szeretnének hallani, s ilyen igényüket számos sarlatánok (politikusuk, önjelölt ügyvédek, közgazdászok) gyalázatosan megpróbálják kihasnálni, hogy a zemberek megmentőiként tetszelegjenek.
De belátom, akarata ellen senkit sem lehet e szélhámosok karmaból megmenteni. Ha akarsz, csak higgyék tovább. Remélem azonban, hogy vannak számosan, akik olvasták bejegyzéseimet, elgondolkoznak azokon, s valamivel közelebb jutnak a valóság megértéséhez.
Értem.
Ez igazán nemes misszió.
De, ha már ezt magadra vállaltad, akkor nem ártana mégegyszer végigolvasni, hogy milyen szempontok is merültek fel.
Továbbá, azt biztos belátod, hogy a hitelesek tömege sokkal kevésbé ért hozzá, mint akik ide írtak, vagy akár csak olvassák. És ha szerinted még nekik/nekem is a Te magyarázatodra van szükségük, akkor valami nem stimmel.
Ezt belátván, egy ici-pici kétely felmerülhetne benned, hogy a tömegeket tán mégis kihasználták.
S hidd el, pontosan látom, hogy hitelszerződések alapjait nem lehet perre vinni. No, nem azért, mert nem támadható, hanem azért, mert ez egy lavinát indítana el. Ezért csak jogi csűrés-csavarás szerű perek lehetnek.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy a bankok nem vezették meg a hiteleseket.
Nos, akkor hadd magyarázzák meg egy példàn. Veszel egy szép, kisfogyasztású autót. Nem vagy műszaki ember, de mégha az is vagy, akkor sem érted pontosan minden részletét az autó működésének (pl. Hogyan működik az injektor, mikor kapcsol be az elektromos hajtás, hogyan jelez a fedélzeti számítógép). Ettől még hibátlanul működik a járgány, nem mondhatod, hogy "valami nem stimmel".
Persze lehetnek egyedi hibák, urambocsá karambolozhatsz, mégse mondhatod, hogy általában "a" gépkocsival van baj, a gyártó lenne a hibás ezért.
Egyetértek ezért veled abban, hogy a devizahitelesek perek csak jogi csűrés-csavarás jellegűek lehetnek, mert a probléma nem a szerződésekkel van, nem jogi és nem banki természetű. Azért nem tudják fizetni az adósok terheiket, mert elveszítették munkájukat. Azért szabadulhattak el az árfolyamok, mert az ország gazdasági teljesítménye igen gyenge. Ezekhez pedig a mégoly nagyhatalmú az tartott magyar bankoknak semmi de semmi köze.
"S hidd el, pontosan látom, hogy hitelszerződések alapjait nem lehet perre vinni."
Ha már az alapoknál járunk, ezt speciel a pénzügyi felügyeleteknek kellene megtenni.
Gondolj csak bele, hogy a deviza alapú forint hitel a jogszabály szerint eleve egy deviza hitel, azzal a különbséggel, hogy igencsak jó pénzért fizetéskori (persze nem teljesen meghatározott pillanatban/módon) számlapénzeket váltanak ide-oda és bocsájtják rendelkezésedre.
Na, most ez a tranzakció nem egy bankközi határidős csere-üzlet, hanem attól egy jóval drágább dolog, mely tartalmaz minden átváltási és árfolyamkockázat költséget (mégpedig ügyféli szinten), továbbá a bank profitját is.
A bankok, mivel nem hülyék - vélhetőleg - soha nem alkalmaztás ezt, csak kiszámlászták, helyette nyilván valamiféle rövid lejáratú határidős ügyleteket kötöttek, ami ugye elvben nem is lenne baj, hisz a bank így szerzi be a valutáját.
Az viszont jogsértő, ha az előző számlapénzeket nem kezelték, csak kiszámlázták a költségeket. (Nos, erről a felügyeletnek tudnia kell - mert a te orrodra nem kötik rá -, és kötelessége megtenni a szükséges lépéseket. Teszik? Te nem teheted meg, mert ezzel nem károsítottak anyagilag meg.)
Az viszont a pofátlanság teteje, hogy kiszámláznak egy drágább műveletet, majd a kamatokban kiszámlázzák az alternatív műveletet is. (Egy felügyeletnek erről is tudnia kell, ráadásul ezért már perelhetsz is. Sőt azért is perelhetsz, ha "következetlenül" az adott napi gyakorlatilag legmagasabb árfolyamon számlázzák ki neked a váltást.)
Továbbá, mivel törvény szerint a forint költségek (pl. titkárnők stb.) devizában vannak meghatározva, a forint gyengülése automatikusan kamatcsökkenést vonna maga után. Noha nincs meghatározva, hogy egy bank mennyi profitot tehet zsebre, ez is megér egy tisztességtelen eljárás miatt indított próbapert.
Nem is beszélve egyéb nyalánkságokat: ünnepek előtt fél perccel kiküldött csekkek miatti 1 hónapnyi plusz tőkén keletkezett kamat, vagy esetleges más hónapban elszámolt törlesztők, a bank nem alkalmazza a szerződésében foglalt "adós bajban van, ingyen futamidő hosszabítás önkéntes lehetőségét" stb.
Tehát van itt mit perre vinni, csak az ügyfeleknek kicsi dolgok jutnak, amibe nem akarnak belemászni (mik jó részben még itthon is nyerők lennének, sőt jó eséllyel per sem kellene), csak az eleve vesztes nagy hasznot hozó dolgokba. (Gyarló az ember... mindig többet akar.)
A "nagy dolgok" pedig az állam feladatai közé tartoznának... de attól tartok ezt max. úgy lehetne elintézni, ha feljelented a magyar államot.
Én legalább kialudhatom, de te nem pihenhetsz, mert folyton nyomatnod kell a propagandát. :DD (Bár biztos jól fizetnek érte, hogy ilyen kitartó vagy. Hajrá! :))
Nyilván hallottál már arról, hogy bizony előfordult már a történelemben, hogy bizony a gépkocsiban van/volt a hiba. Ilyenkor visszahívják és orvosolják. Egy fillérébe sem kerül a tulajnak. Csupán rossz/veszélyes/káros volt a termék (ahogy a dev.hitel is)
Az is nagyon ügyes, nagy rutinra vall, hogy olyan dologban értesz egyet velem, ami nem is az én véleményem. Ügyes!!!!
Én ugyanis nem azt mondom, hogy nem lehet támadni. Dehogynem.
Csupán megértem, hogy nem támadják. Már túl nagy kárt okozna (elsősorban az emberek fejében, de gazdasági következménye is lenne), ha elismernék, hogy a dev.hitel egy alapjaiban hibás termék és tisztességtelen szerződéseken alapul.
Ügyesen próbálod a válságra fogni a dolgot, de ha nincs válság, akkor is tisztességtelen hibás terméket nagyüzemben az emberek nyakába sózni. Ez akkor is tisztességtelen, ha az emberek meg tudják fizetni, csak akkor nem annyira húsba vágó.
Csak baromi nagy kárt okozna, ha ezt kerek-perec elismernék az illetékesek. És nem csak a bankoknak okozna kárt. Morálisan felvállalhatatlan, hogy egy ekkora horderejű dologban őszinték legyenek.
Ez ahhoz hasonló probléma, hogy ha tudják, hogy 24órán belül összeütközik a Föld a Holddal, akkor azt bejelentsék-e vagy inkább hallgassanak.
Manci,ez a link lenne a kockázat feltáró nyilatkozat ? Aranyos a pszaf ahogy figyelmeztet,sőt jól látom még hitel kalkulátort is lehet használni stb.Mikor is került fel ez a netre,2011-ben ? Lsz. egy 2008-előttit linkelj és ha lehet egy bankosat, mert ez így utólag tőled / és a pszaf -tól is /elég gyenge volt.
Amúgy szerintem te nem felvilágosítod a " tudatlanoknak" hogy megértsék a körülöttük lévő világot ,hanem valamiféle banki szerecsen mosdatást végzel.
"bizony előfordult már a történelemben, hogy bizony a gépkocsiban van/volt a hiba. Ilyenkor visszahívják és orvosolják." De ugye nem azt mondja senki, hogy a gépkocsi hibás konstrukció? Mint ahogyan nyilván vannak olyan bankok, illetve ezek némely szerződése, amelyek jogilag nem mindenben korrektek. Te minden szerződésről, az egész konstrukcióról nyilvánítasz elmarasztaló véleményt, ami nyilván nem igaz.
"Én ugyanis nem azt mondom, hogy nem lehet támadni. Dehogynem.
Csupán megértem, hogy nem támadják." Ez sem igaz, sokan, sokféle okkal támadják, tele van vele a sajtó, csakhogy előbb-utóbb minden okról kiderül, alaptalan.
" ha elismernék, hogy a dev.hitel egy alapjaiban hibás termék és tisztességtelen szerződéseken alapul." Ezt te is tudod, nem elismerésen alapul, ez a bíróság dolga, illetve a felperesé a bíróság előtt, hogy bizonyítsa. Ezt azonban eddig senki sem tudta.
"ha nincs válság, akkor is tisztességtelen hibás terméket nagyüzemben az emberek nyakába sózni." Te viszont ügyetlenül csinálod: em tudod igazolni, hogy a termék hibás, miben hibás, de kinyilatkoztatod, hogy tisztességtelen az értékesítése. Más oldalról azt sem veszed figyelembe, hogy 2005-2008 ósze között folyamatosan erősödött a forint, így azok a szerencsétlenek, akiket fegyverrel kényszerítettek a devizahitel felvételére, jelentős összegeket "nyertek", vagyis az eredetihez képest folymatosan alacsonyabb törlesztőrészleteket kellett fizetniük. volt, aki másfél millával fizetett ezen időszak alatt kevesebbet - a "hibás" termék miatt.
Szép az összeesküvés elméleted, csak "hibás". Gondolod, ha lenne fogás a konstrukción, nem használták volna ki ezerrel a politikusok meg a hozzád hasonlók? Tudsz bármit bizonyítani, vagy fecsegsz a világba?
Már korábban ezeken az oldalakon többször üldtem 2008 előttit, majd holnap keresek neked egyet. Ha meg szerecsenmosdatásról beszélsz, akkor mutasd meg előbb, hol az a szerecsen? Vagy talán te is csak a levegőbe beszélsz? Akit nem érdekelnek a témyek?
Már korábban ezeken az oldalakon többször üldtem 2008 előttit, majd holnap keresek neked egyet. Ha meg szerecsenmosdatásról beszélsz, akkor mutasd meg előbb, hol az a szerecsen? Vagy talán te is csak a levegőbe beszélsz? Akit nem érdekelnek a témyek?
A linkedben pszaf ezt írja :"devizahitelek esetén a pénzügyi intézmények 2010. nov. 27-től semmiféle külön költséget, díjat nem számíthatnak fel az átváltással kapcsolatosan.)" Ha ezt 2008 előtt írták,már tudták mi lesz 2010 novemberben ?Vagy 2011-ben írták mikor már beszüntették a lakossági devizahiteleket ?Jó,hogy utólag ilyen alapos a tájékoztatás...
Ha nem tud mit mondani akkor hablatyol valami oda nem illő hülyeséget, aminek semmi köze a témához. :D (2010-ben módosították ezzel a Hpt-t egyébként.)
Arról nem is beszélve, hogy marhaság e módosítás.
Gondoljunk csak bele, hogy ez mit jelenthet:
a) nem lehet különbség a vételi és eladási árfolyam között, márpedig a törvény szerint az átváltással kapcsolatos költségeket itt kell érvényesíteni a bankoknak - ergo a bank már a költségei behjtásaival is jogsértést követ el. (Nyilván ez egy baromság.)
b) ami valószínűbb, bár idióta a megfogalmazás - a bank itt érvényesíti a költségeit és hasznát és nem érvényestheti a kamatban (sem mind a kettőben, ahogy vélhetően meg is tették a nyilatkozatok és a kamatemelkedés ismeretében). Ez utóbbi amúgy is jogsértő (több szempontból), úgyhogy a törvényi - semmit nem érő - "túlbiztosítás" helyett, inkább a meglévő jog érvénysesülésére kellene fektetni a hangsúlyt... ezzel kapcsolatban meg inkább nem minősítem a felügyeletet.
"Gondolod, ha lenne fogás a konstrukción, nem használták volna ki ezerrel a politikusok meg a hozzád hasonlók?"
Már megint vicces vagy.
Hisz a "hozzám hasonlók" épp azt látják, hogy szar van(volt) a palacsintában, de nincs mit tenni, már megették. (Csak csendben jegyzem meg, ez a "hozzád hasonlók" nem nagyon illik abba a magasztos képbe, amit korábban festettél magadról és a motivációdról, miszerint a tudatlanokkal igyekszel megosztani hatalmas tudásod.)
"Tudsz bármit bizonyítani, vagy fecsegsz a világba?"
Bizonyítani?? Ismét csak azt tudom javasolni neked, hogy ha visszaolvasol egy kicsit, akkor találsz ott elég stiklit/ellentmondást, amit persze mindig figyelmen kívül hagysz. (Ismét csendben jegyzem meg, nem méltó egy bölcs tanítóhoz, hogy egy tudatlanról azt mondja "fecseg a világba".)
Az unio is tegnap hozott törvényt a dev.hitelesek védelmében / utólag / a felelőtlen hitelezés ellen.
Az unio által is kimondott felelőtlen hitelezés fogalma jogilag rendben van, így az nem is perelhető ?
Íme neked egy 2008-as kockázatfeltáró nyilatkozat:
6. Kockázatfeltáró nyilatkozat devizában nyilvántartott lakás- és jelzálog típusú hitelekhez kapcsolódóan
Alulírottak jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul vesszük, hogy az ….. Bank az általunk forintban igényelt, de devizában nyilvántartott lakás- és jelzálogtípusú kölcsön összegét forintban folyósítja. A folyósított összeg a folyósítás napján érvényes, az …. Bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon kerül kiszámításra.
A kölcsön törlesztése forintban történik. Az egyes törlesztő részletek forint összege az ….. Bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján kerül meghatározásra. Fix törlesztésű, devizában nyilvántartott hitelek esetében a fix törlesztőrészlet a szerződéskötés napját megelőző második banki munkanapon, … Hitel esetén az első fix törlesztőrészletet követő újabb fix törlesztőrészletek a megállapításuk napját megelőző napon érvényes, az Bank által alkalmazott deviza eladási árfolyam alapján kerülnek megállapításra.
Tudomással bírunk arról, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik, ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztőrészlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Tudomásul vesszük, hogy az igényelt kölcsön törlesztéséül szolgáló lakossági folyószámlán – a kölcsönszerződésben szereplő devizanem állandó változására figyelemmel – olyan forint összeget kell biztosítanunk, amelyből az ……… Bank az esedékesség időpontjában le tudja vonni az aktuális törlesztő részlet összegét.
Amennyiben az esedékesség napján a törlesztő részlet megfizetéséhez szükséges fedezet nem áll a kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakossági folyószámlán rendelkezésre, az …. Bank a hátralékos követelés késedelmi kamattal növelt forint összegét későbbi időpontban is jogosult a banknál vezetett lakossági folyószámlánkról beszedni. A hátralékos követelés késedelmi kamattal növelt forint összege a beszedés napján, az …… Bank által alkalmazott deviza eladási árfolyamon kerül megállapításra.
Fix törlesztôrészlettel nyújtott deviza hitelek esetében tudomásul vesszük, hogy amennyiben a fix törlesztôrészlet periódus alkalmazásának tartamán belül a deviza …. Bank által a havi törlesztési esedékességi időpontoknál alkalmazott deviza eladási árfolyama eltér a kölcsönszerződésben rögzített, vagy az egyes fix törlesztôrészletek megállapításakor alkalmazott mértéktől, a törlesztőösszegben a tőke és a hiteldíj egymáshoz viszonyított aránya változik. Abban az esetben, ha a Bank által alkalmazott deviza eladási árfolyamának változása miatt a havi törlesztôrészlet csak a hiteldíj egy részének a megfizetésére elegendő, a hiteldíj fennmaradó része a tőke összegét növeli. Tudomásul vesszük, hogy az árfolyam, fentiekben részletezett, a fix törlesztôrészlet fizetése alatt történt kedvezőtlen változását az …. Bank a fix törlesztôrészlet-periódus lejártával érvényesíti, az új törlesztôrészlet összegében. Az árfolyamváltozás hatásaira figyelemmel ezért az új törlesztő részlet összege jelentősen emelkedhet az eredeti, fix törlesztôrészlet összegéhez képest.
Tudomásul vesszük, hogy az …. Bank a fix törlesztôrészlet-periódus alkalmazásának tartamán belül a kamat- és kezelésiköltség-változtatásokat érvényesíti, amelynek hatása a fix törlesztôrészlet összegét nem módosítja. Abban az esetben, ha a Bank által alkalmazott hiteldíj változása miatt a havi törlesztôrészlet csak a hiteldíj egy részének a megfizetésére elegendő, a hiteldíj fennmaradó része a tőke összegét növeli. Tudomásul vesszük, hogy a hiteldíj, fentiekben részletezett, a fix törlesztôrészlet fizetése alatt történt kedvezőtlen változását az .. Bank a fix törlesztôrészlet-periódus lejártával érvényesíti az új törlesztôrészlet összegében. A hiteldíjváltozás hatásaira figyelemmel ezért az új törlesztôrészlet összege jelentősen emelkedhet az eredeti, fix törlesztő részlet összegéhez képest.
Tudomásul vesszük, hogy a … és a forintot csak nagyon laza és áttételes közgazdasági kapcsolat fűzi össze, amely alapvető különbséget jelent a forintárfolyam szabályozásában bázisvalutaként használt euró, illetve a szigorúan az euróval szemben szabályozott, és az euróövezet gazdasága által jelentős mértékben meghatározott svájci frank és a forint viszonya között. Emiatt a .. forinthoz viszonyított árfolyamingadozása érdemben nagyobb, mint az euró, illetve a svájci frank forinthoz viszonyított árfolyamingadozása. Tudomásul vesszük, hogy globális tőkepiaci korrekciók esetén gyakran előfordul, hogy a forint árfolyamának gyengülése mellett a … árfolyama erősödik
Tudomásul vesszük továbbá, hogy az árfolyamkockázat különösen a rövid lejáratú hitelek esetén jelentős, a hosszú lejáratú hitelek ezeknél alacsonyabb devizakockázatot képviselnek, mert hosszabb időszak alatt nagyobb az ingadozások kiegyenlítődésének valószínűsége.
Tudomásul vesszük, hogy a fenti tényezők azt eredményezhetik, hogy a …ben nyilvántartott kölcsön tőketartozása a folyamatos törlesztés ellenére is az eredetileg folyósított összeg fölé kerülhet.
Tudomásul vesszük, hogy ……. hitel esetében, devizanemváltás esetén a fenti árfolyamkockázatok ugyanúgy érvényesülnek. Tudomásul vesszük, hogy az ilyen hiteleknél devizanemváltás esetén a kölcsön új devizában történő nyilvántartása a váltásra vonatkozó igényünk benyújtását követő esedékesség napjától kezdődik, az első, új deviza-nyilvántartás alapján fizetendő törlesztő részlet összege azonban csak az ezt követő esedékesség napján kerül levonásra a hitelszámláról.
Tudomásul vesszük, hogy devizanemváltás esetén a kölcsön fennálló összegének forintban történő megállapítása az Átváltás Napja előtti tényleges nyilvántartási devizanemnek az .. Bank által alkalmazott, az Átváltás Napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamán történik, majd a kölcsön új forintösszege az új nyilvántartási devizanemnek az Bank által alkalmazott, az Átváltás Napját megelőző napon érvényes vételi árfolyamán kerül megállapításra. A fentiek miatt a devizanemváltás jelentős körültekintést igényel részünkről.
Tudomásul vesszük, hogy ……. hitelek esetében amennyiben az árfolyamváltozások vagy bármilyen egyéb ok következtében a fennálló kölcsöntartozás összegének és hitelbiztosítéki értékének egymáshoz viszonyított aránya meghaladja a …%-ot, az Bank felszólítása alapján kötelesek vagyunk pótfedezet bevonásáról gondoskodni, vagy a felszólításban megjelölt, olyan mértékű előtörlesztést teljesíteni, mely alapján a kölcsöntartozás/hitelbiztosítéki érték aránya …% alá csökken. Tudomásul vesszük, hogy ezen kötelezettségünk nem teljesítése esetén az … Bank a kölcsönszerződést felmondhatja, és a teljes tartozást egy összegben esedékessé teheti.
1 A nem kívánt törlendő
Tudomásul vesszük, hogy ……. hitelek folyósítását az… Bank – az árfolyamingadozások hatása miatt – a kölcsön összegét jelentős mértékben meghaladó összegű jelzálogjog kikötése mellett engedélyezi.
Kijelentjük hogy, a fentiekre figyelemmel a devizában nyilvántartott kölcsön folyósítását úgy kérjük, hogy az árfolyamváltozásokból eredő kockázat jellegét megértettük, a felmerülő kockázatot viseljük. Kijelentjük továbbá, hogy az … Bankkal szemben az általa alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyamok változásának kockázatából eredően igényt nem érvényesítünk.
Kelt:…………………………………..
Tudod, vannak, akikkel lehet vitázni, mert vannak érveik. A hozzád hasonlóknak nincsen. Nekik szemüveg kellene, hogy ne keressenek mindenben szart, lehet, hogy az nutella. Aki meg kellő hozzáértés híján stikliket sejt mindenütt, amit nem ért, s meg sem akarja érteni a dolgokat, az nem egyszerűen tudattalan, mert nincs meg benne a tudásvágy, az csak fecseg a világba.
Fene tudja, hogy ettől perelhető-e, előbb be kéne illeszteni a hazai jogrendszerbe!!??
Szerintem a indokolatlan kamatemeléseken kívül a termékszavatosságot is rá lehetne húzni, meg burkolt tőkeáttétes devizaműveletet stb..., de így utólag már necces.
Ha a munkád 6 év múlva is megvan, akkor meg tudod becsülni, hogy e szerződés szerint mennyi lesz a törlesztőrészleted? Ez alapján a Bank egyszerűen kijelenti, hogy bármi történik, a hitelfelvevőt terheli az egész. Ennél több nem is kell. Aki ilyet felvesz az magára vessen, mondja a józan ész. Nos azért ez a valóságban sokkal szomorúbb képet fest. Érthetetlen számomra, hogy miért nem lehet normális hitelhez jutni itthon. Na mindegy, ez van. Majd talán újabb 20 év múlva. A remény hal meg utoljára. :)
Viccelsz? A Hpt. kijelenti, hogy létezik egyoldalú sz. módosítás (később arra korlátozták, amire a bankok egyébként is alkalmazták - így a korlátozás is gyakorlatilag nevetségesen felesleges). (Persze, ha olyat kell megváltoztatni véletlenül, akkor még mindig be lehet írni a szerződésbe. :D)
Ezek után a bank mégis hogy viselkedjen? Írja bele a szerződésbe, hogy nem tart ígényt a törvényben foglalt korlátlan előnyökre? :D
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504