Topiknyitó: Portfolio 2013. 04. 11. 14:54

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés  

Ugrás a cikkhez
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:01
Előzmény: #78  manci007
#81
Mellébeszélsz. Soha nem azt állítottam, hogy a bankoknak semmilyen joga ne legyen követni a piaci folyamatokat. Innentől fogva az ismételten csak válaszelkerülő alap közhelygyűjteményed értelmét veszítette, kár volt ennyit írnid megint.

A kezelési költséges kérdésemre pedig várom a választ.

(Emlékeztetőül azoknak, akik 2-3 éve nem olvastak itt: Manci akkor hosszú ideig tagadta, hogy devizahitel esetében bankváltásnál oda-vissza bukná az adós a teljes hitelösszegre a deviza vételi és eladási spreadet. Erről először csak "megfeledkezett", majd topicokon és napokon keresztül tagadta, hogy lenne ilyen, azóta se ismerte be, hogy tévedett)
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:03
Előzmény: #80  manci007
#82
Ha adsz emailcímet átfaxolom az enyémet: pont a 2-szerese lett 2009-ben a kezelési ktg, mint volt 2008-ban. (1%-ról 2-re emelték, mindezt persze CHF alapon).

Tény, tehát értelmetlen mellébeszélned.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:06
#83

Hát ha te ezeket továbbra is fenntartod, akkor nincs értelme tovább vitázni. Aki szerint a lejárati transzformáció miatt van árfolyamkockázat és 40 évig nem volt jelentős árfolyamelmozdulás, az szerintem vitaképtelen egy gazdasági fórumon.

"Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat." 

"Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni." 

"A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság"

"...több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"

manci007 2013. 04. 17. 22:08
Előzmény: #81  Törölt felhasználó
#84
Akkor most mondasz igazat, vagy a 66-ban? A kettő együtt nem megy! Tévedtél megint? Valdd be! Ne vádaskodj!
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:11
Előzmény: #84  manci007
#85
Miről beszélsz?
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:11
Előzmény: #84  manci007
#86
Miről beszélsz?
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:12
Előzmény: #84  manci007
#87
A kezelési költséges kérdésre még mindig nem adtál választ? Miven indokolható annak növekedése?

(arra se válaszoltál, hogy hitelügynök vagy-e)
manci007 2013. 04. 17. 22:13
Előzmény: #83  Törölt felhasználó
#88
Sajnálom. Tényleg nem értesz a bankhoz. Egyben csúsztatsz.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:20
Előzmény: #88  manci007
#89
Ezt azok után te mondod, hogy ilyen üvöltő butaságokat írtál?

Nézzük csak a két legdurvábbat:

1. Szerinted, a lejárati transzformáció miatt van árfolyamkockázat. Na ebből eleve hülyeség az árfolyamkockázat, hiszen az a bankoknak nincs. De enélkül is blődség, amit írtál, mert e szerint egy csak Ft betéttel és hitellel rendelkező banknál is lenne árfolyamkockázat, hiszen a lejárati idők ott is eltérnek... Az, hogy még most se érted, hogy ez a szöveged mekkora butaság, az mindent elárul...
2. Szerinted 40 évig nem volt jelentős árfolyamelmozdulás. Ehhez komment se kell, nézz meg bármelyik pénzügyi oldalt, ahol chartok vannak. Lépj a quote.yahoo.com-ra, aztán írd be a devizakereszteket és máris láthatod, mennyire nem igaz, amit írtál.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:23
Előzmény: #89  Törölt felhasználó
#90
És akkor a kamatokról nem is beszéltünk, amik 10-40 évvel ezelőtti idő között sokkal szélesebb tartományban mozogtak, mint válsággal együtt az elmúlt 5-6 évben.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 22:26
Előzmény: #88  manci007
#91
Egyébként a múltkori vitánkban ugyanígy nem voltál hajlandó elfogadni a tényt, hogy bankváltásnál a devizahitel adós a teljes tőketartozásra bukja a vételi/eladási spreadet.

Gondolom, ezt azóta is vitatod szintén...
Castorp 2013. 04. 18. 07:46
Előzmény: #65  manci007
#92
A rossz felelőtlen hitelkihelyezés miatt bekövetkezett költségnövekedés nem tekinthető váratlan előre nem kalkulálható költségnövekedésnek. Ez a bank kockázata kell hogy legyen. Nem muszáj minimálbéres vállalkozóknak minimális ingatlanfedezettel hitelt adni, de égis megtették. A rossz döntéseikből származó veszteségüket TERHELTÉK RÁ A JÓ ADÓSOKRA ezért kellett folyamatosan kamatot emelni MÁR 2008 ELŐTT IS. Idő hiányában nem szeretném ezt a vitát folytatni lehet itt mantrázni marhaságokat, attól még nem lesz igaz.
Törölt felhasználó 2013. 04. 18. 10:12
Előzmény: #92  Castorp
#93
Manci még mindig nem tudott választ adni:
1. Hogy mi indokolta a kezelési költségek emelését?
2. Hogy mire alapozta azon nyilvánvalóan blőd állítását, miszerint az árfolyamok és egyéb hitelezéshez kapcsolódó tényezők 40 évig stabilak voltak? (mikor a tény az, hogy az árfolyamokban is volt akkora mozgás, mint a válság óta, a kamatok pedig még szélesebb tartományban mozogtak).
3. Hogy miért állítja azt, hogy a bankoknak árfolyamkockáuata van és, hogy ez a lejárati transzformáció következménye? (miközben nincs közvetlen árfolyamkockázata és egyébként sem eredményezhetné ezt a lejárati transzformáció, hoszen az hazai fizetőeszköz alapú betétek, hitelek esetében is megvan).
manci007 2013. 04. 18. 22:35
Előzmény: #92  Castorp
#94
Azért jó lenne, ha a valóságot is néznéd: számtalan jelentés, vizsgàlat igazolja, hogy a törlesztőrészletek nem emelkedtek jobban, mint a forrásköltségek, sőt, azért, hogy fizetõképes maradjon az adós, sok esetben még azt sem érte el. Szó sem volt rossz döntések miatti költségáthárításról, ezt cáfolja minden vizsgàlat.

A kamatváltozások - mind a csökkenés, mind a növekedés - normatív, vagyis egyaránt vonatkozik a jó és a rossz adósok rá. Ha bemész a boltba venni egy zsömlét , nem kapsz olcsóbban semmit arra hivatkozva, hogy jó vevő vagy. A bankok is a terméket árazzák, nem az adósokat.
Törölt felhasználó 2013. 04. 18. 22:45
Előzmény: #94  manci007
#95
A betanult alaprizsa helyett válaszold meg, hogy a kezelési költség növekedésének milyen indoka volt?
Törölt felhasználó 2013. 04. 19. 13:56
Előzmény: #94  manci007
#96
Látom, hogy még mindig nem sikerült erre az egyszerű kérdésre a válasz: mi indokolta a kezelési költségek emelkedését?
tuksz 2013. 04. 19. 19:50
Előzmény: #96  Törölt felhasználó
#97
Látod ezt is csak bolsevista módon lehet megindokolni: azokat az extraprofitokat, melyet globálisan a bankok vesztettek (pl. Lengyelországban) extra-extraprofittal pótolták lokálisan Magyarországon.

De félretéve a tréfát a <áthúzva>rubel</áthúzva>forintelszámolással úgy "megmentették" a devizahiteleseket, hogy a Hpt-ben még mindig ott van az egyoldalú szarződésmódosítás lehetősége. ;(
Zorro1973 2013. 04. 19. 20:54
Előzmény: #92  Castorp
#98
Szvsz senkinek nem volt kötelezô hitelt felvenni.
A bank adta a pénzt a feltételeket szerzôdésben foglalták(Mindenki aláírta és boldog volt), egy darabig.
Volt olyan aki az ingatlan érték felbecsülésére plusz pénzt ajánlott fel,hogy több pénz kapjon.
Én forint hitelt vettem fel két könyvelôvel beszéltem a hitelrôl a forint alapú hitelt javasolták.
Amikor Én 6% kamatot fizettem a dev hitel 2% Volt.
A 15 évbôl még van kb 5 év 5000000 huf 10000000 kell visszaadni.
Hát......
manci007 2013. 04. 19. 21:47
Előzmény: #98  Zorro1973
#99
Hát igen, devizahitelre több forintot és olcsóbban lehetett felvenni. Egészen 2011 végéig ugyanaz a forintértékű hitelért kisebb törlesztőrészletet kellett fizetni, válságostól, árfolyamkockázatostól, mindenestől.
Törölt felhasználó 2013. 04. 19. 21:52
Előzmény: #99  manci007
#100
Ez igaz. De azt áruld már el, hogy a kezelési költségek emelését mi indokolta? Mert erre még mindig nem válaszoltál?

(a válasz elkerülése neked egyre cikibb, nem nekem)
manci007 2013. 04. 19. 21:52
Előzmény: #97  tuksz
#101
A válság sem extra, sem semmilyen profitnövkedést nem hozott a bankoknak. Az árfolyamvltozás miatt ugyanazért a devizáért többet fizet az adós forintban, a bank meg ugyanannyit a forrásért devizában.
Törölt felhasználó 2013. 04. 19. 21:58
Előzmény: #101  manci007
#102
Ezt a közgazdasági közhelyet ismerjük. Nem kell folyamatosan mantráznod.

A kezelési ktg. emelésének indokára viszont még nem válaszoltál? Nem megy?
tuksz 2013. 04. 20. 08:15
Előzmény: #101  manci007
#103
Még véletlenül sem a feltett kérdésre válaszolsz.
Ezek szerint nem tudsz válaszolni?
(Ez nem vita, hogy beírsz valami tetszőleges demagóg marhaságot, melynek nincs köze a kérdéses témához.)
Törölt felhasználó 2013. 04. 20. 09:41
Előzmény: #102  Törölt felhasználó
#104
Úgy látom, már másnak is sikerült átlátnia mancin.
manci007 2013. 04. 20. 22:55
Előzmény: #103  tuksz
#105
Neked válaszoltam a 101-Ben, érdemben, ezt még pénznyelő is elismerte (pedig az már nagy szó!).mire vagy még kíváncsi?
Törölt felhasználó 2013. 04. 21. 01:51
Előzmény: #105  manci007
#106
Döbbenetes, hogy képes vagy abban is kamuzni, amit itt láthat mindenki 2 hozzászólással lejjebb.

"Ezt a közgazdasági közhelyet ismerjük. Nem kell folyamatosan mantráznod.

A kezelési ktg. emelésének indokára viszont még nem válaszoltál? Nem megy?"

Ebben mit ismertem?

Éppen azt írtam, amit már más is észrevett, hogy közhelyeket rizsázol, meg mellébeszélsz. A kérdésre meg nem válaszolsz.

Egyre cikibb, amit művelsz.

Kérdés, amire még mindig nem válaszoltál: a kezelési ktg. emelése mivel indokolható?
tuksz 2013. 04. 21. 08:29
Előzmény: #106  Törölt felhasználó
#107
"Döbbenetes, hogy képes vagy abban is kamuzni, amit itt láthat mindenki 2 hozzászólással lejjebb."

Minimum egy miniszteri, vagy kormányszóvivői posztot kaphatna is, mert "jól" csinálja. :D
tuksz 2013. 04. 21. 08:43
Előzmény: #105  manci007
#108
Azért az érdekes, hogy az általad emlegetett "masszív közgazdasági tanok" miért is nem alkalmazódtak például a sokkal demokratikusabbnak tartott - egyébként szintén volt komcsi és nem nyugati - Lengyelországban? És miért pont az ellenkezője következett be?
Elárulom: úgy, hogy az általad is említett demagóg kijelentésnek nincs köze e tárgykörhöz, amit most tárgyalunk.

Azon kívül, hogy nem a devizakockázat volt (és még mindig van) a kérdés, nagyon mellélőttél, mert az olyan járulékos költségeken, mint a titkárnők fizetése pont profit termelődik a deviza relatív felértékelődésével, mivel (törvényileg) devizában számolják el, de forintban fizetik... és ráadásul ugyanannyit fizetnek és nem növelik a titkárnő fizetését az árfolyamváltozás függvényében... sőt az igazgatóét sem valószínű.

Úgyhogy én is megismétlem a kérdést, amire kíváncsi vagyok: a banki kezelési költség emelése mivel indokolható (mondjuk a lengyel csökkenéssel összevetve)?

(És maradjunk annyiban, hogy ezt a devizakockázat, ami az ügyfélé, nem befolyásolja... legalábbis olyan irányban, mint próbálod elhitetni, nem.)
manci007 2013. 04. 21. 21:58
Előzmény: #108  tuksz
#109
Te most ki vagy? Mert hozzászólásaidban pénznyelő visszhangzik, egyetlen önálló gondolatod sincsen, sőt, még az általa feltett kérdést is ismét és. Te nyilván egy klón vagy, de ügyesen csinálod...

Ezért neked válaszolok. Lengyelországban más volt a szabályozás és a lengyel piac sokkal nagyobb és masszîvabb, ott megcsinàlták azokat a reformokat, amelyeket mi nem (1996-2013). Csak nézzél utána, mielőtt megmondod a tutit!

Te miről beszélsz a bérköltségek esetén? Legjobb tudomásom szerint a legtöbb ( ha nem minden) banki alkalmazott forintban kapja a fizetését, s a vizsgálatok szerint ( volt bőven!) a törlesztőrészletek, legfeljebb a kockázati költségekkel növekedtek.

Arról pedig fogalmam sincs, pénznyelő hol banktól, mindenesetre nincs tudomásom, hogy ablakok többsége emelt volna 2008 ősze óta a kezelési költségen. Miért is tette volna? Elég volt, hogy akockázatemelkedés miatt nem tudták azadósok fizetni a tartozást, miért akartak volna még több céltartalékot képezni? Nem azért van annak, hogy kincses szén ügyfelével és ezzel magával is!
Törölt felhasználó 2013. 04. 21. 22:08
Előzmény: #109  manci007
#110
"Legjobb tudomásom szerint a legtöbb ( ha nem minden) banki alkalmazott forintban kapja a fizetését"

Akkor egy frank alapú hitelnél a kezelési ktg, ami a bank működési ktg-eit hivatott fedezni, miért CHF-ben volt denominálva?

(az emelkedő kezelési ktg %-os aranyban emelkedett több helyen duplájára, az egy külön kérdés, hogy ráadásul devizában volt denominálva).
Törölt felhasználó 2013. 04. 21. 22:12
Előzmény: #109  manci007
#111
"Arról pedig fogalmam sincs, pénznyelő hol banktól, mindenesetre nincs tudomásom, hogy ablakok többsége emelt volna 2008 ősze óta a kezelési költségen."

Raifeissen. Amúgy nézz körül a neten. Egyrészt minden bank devizában denominálta a kezelési ktg-t is. Ami már önmagában megkérdőjelezhető. Mástészt sok helyen emeltek a kezelési ktg-en 2008 után (évi 0.5-1.5%-ról 1-2.5-re emelkedtek tipikusan).
manci007 2013. 04. 21. 23:36
Előzmény: #108  tuksz
#112
Egyébként olvass utána, nem emlegettek "masszív közgazdasági tanokat", bár ettől még igazat mondok.
tuksz 2013. 04. 22. 05:09
Előzmény: #109  manci007
#113
"Lengyelországban más volt a szabályozás"

Egyszóval mégsem tudsz egyéb indokot adni azon kívül, hogy "csak", mert szabad volt.

"piac sokkal nagyobb és masszîvabb"

"Annyira", hogy pl. a CDS-változás az adott kérdéses időre vonatkoztatva azonos mértékben változott a két országban.
Itt mégis kamatot emeltek a CDS-re hivatkozva, amíg ott kamatot csökkentettek.

"Te miről beszélsz a bérköltségek esetén? Legjobb tudomásom szerint a legtöbb ( ha nem minden) banki alkalmazott forintban kapja a fizetését"

Pontosan erről. Az ügyfelek számláján pedig devizában volt ez a költség is eredetileg deklarálva. (Ráadásul ezt törvény írta elő.) azaz, ha a forint romlott, akkor automatikusan nőtt az alkalmazottak fizetésére szánt összeg forintban. (Pedig ez a költség is nyilván eredetileg is túl volt számlázva, mert számolni kellett - "teljes joggal*" - egy forinterősödéssel.)

* habár a banknak ott az egyoldalú sz.módosítás lehetősége, az ügyfélnek meg nem. (A törvényre visszatérve, most is megvan... viszont "qrvára megszigorítva", mert most már meg van jelölva vagy 3-4 dolog, amire alkalmazni lehet pl. pont kamatok :DD, a többi ilyet meg nyilván magába a szerződésbe kell belefoglalni és megintcsak lehet.)

Azaz a banknak egy forintgyengülés nemhogy veyzteséget, hanem épphogy nyereséget okozott a költségek területén, azaz lefelé kellett volna menni.
tuksz 2013. 04. 22. 05:10
Előzmény: #112  manci007
#114
Ezt senki nem is vitatta. Csk épp mellébeszélsz és annak semmi köze a témához:

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan KAMATEMELÉS.
tuksz 2013. 04. 22. 05:17
Előzmény: #111  Törölt felhasználó
#115
"Egyrészt minden bank devizában denominálta a kezelési ktg-t is. Ami már önmagában megkérdőjelezhető."

Ezzel vitatkoznék. Mármint nem a "jogosságról", hanem a jogosságról, ugyanis törvény írta elő, hogy így kell eljárni.
Abban persze igazad van, hogy az elkészítésénél nyilván ott voltak a bankok is és nem hallottuk, hogy tiltakoztak volna. Persze mivel ott az egyoldalú sz.módosítás lehetősége, nincs is miért, mert a bank nem bukhat, csak az ügyfél.
pf2 2013. 04. 22. 08:00
Előzmény: #114  tuksz
#116
Amennyíben a Lehmann ügyvéd által elkezdett perekről van szó ott VESZÍTETTEK A DEVIZAHITELESEK.

Köszönhetően a rosszul megírt keresetlevélnek.

Egyedi esetekben van már olyan per megnyerve másodfokon . Viszont több dologra terjeszkedik ki ,mint ami jogos - szvsz - ezért ez ügyekben a Kúria EU unios állásfoglalást kért.

Egyes esetben , ahol nem lett per tárgya a CHF/EUR/HUF árfolyam , csak a meg nem hirdetett rejtett költségek és egyoldalú emelések lettek megkérdőjelezve KÖZÖS MEGEGYEZÉS SZÜLETETT. Persze ehhez komoly jogász és igazságügyi-pénzügyi szakközgazdász vélemény segítség kellett a Bíróság részére.

Na ezek nem lesznek BULVÁR CIKKEK ALANYA mert a megállapodáshoz titoktartás is tartozik.
manci007 2013. 04. 22. 17:29
Előzmény: #113  tuksz
#117
A devizában nyilvántartott kölcsönszerződés alapján a pénzügyi intézmény köteles az adós által igényelt forintösszegnek megfelelő devizát az adós rendelkezésére bocsátani azzal, hogy mind a kölcsönösszeg folyósítása, mind pedig a kölcsön törlesztése – az irányadó devizaárfolyamon átszámított – forintösszeg megfizetésével történik. Ebből következően a forint árfolyamának változásából (gyöngüléséből vagy erősödéséből) eredő kockázatot teljes körűen viselni az adós tartozott.

Ettől az egyszerű közgazdasági ténytől tekintette el a lengyel szabályozás, amikor limitálta az ügyfél kockázatát. Ez - ha tetszik, fogyasztóvédelmi szempontból - eltérítette a rendes üzleti kockázatok rendes viselésének törvényszerűségétől a konstrukciót. Magyarországon ilyen szabály nem volt, itt apiacszerű kockázatviselési szabályok érvényesültek. Emiatt Lengyelországban a CDS változása is másként jelentkezett.

Jogszabály 2010-ig a tőkeösszeg százalékában kifejezve írta elő a kezelési löltség számítását, ezért a kezelési költséget - devizahitel esetében - csak devizában lehetett felszámolni, vagyis megint zöldeket beszélsz.
manci007 2013. 04. 22. 17:31
Előzmény: #114  tuksz
#118
Ha elolvastad volna a 6. hozzászólásoma, tudnád, mi a topic tárgya. Ki beszél akkor félre?
manci007 2013. 04. 22. 17:33
Előzmény: #115  tuksz
#119
Túl nagyra becsülöd a bankok hatalmát. Az elmúlt cca. tíz év éppen arról szólt, hogy nincs beleszólásuk a jogalkotásba.
manci007 2013. 04. 22. 17:38
Előzmény: #116  pf2
#120
A Kúria kérdései álkérdések, egy pályakezdő meg tudja válaszolni, márha nem nehezedik rá nyomás.

"meg nem hirdetett rejtett költségek" márprdig nincsenek, ilyet még a Kúria sem mondott. A Kúria a hoizzá értő banki szakjogászok és szakközgazdászok segítségét elutasította, ezért is olyan a vélemény.
Törölt felhasználó 2013. 04. 22. 17:39
Előzmény: #117  manci007
#121
Még mindig nem válaszoltál arra, hogy ha szerinted a bankok kamat- és díjemelései kizárólag a forráskötlségek emelkedését követte, mi indokolta a kezelési költségek %-ban kifejezett emelését (ami sok esetben dupláját jelentette)?
manci007 2013. 04. 22. 22:02
Előzmény: #117  manci007
#122
Pénznyelő meg rossz bankot választott magának, most meg rossz választását mentegeti, hogy minden bank emelt költséget. De az összes többi állítás igazát sem hajlandó elismerni, pedig ő sem tévedhetetlen, ő sem mindentudó.
Törölt felhasználó 2013. 04. 22. 22:07
Előzmény: #122  manci007
#123
"Pénznyelő meg rossz bankot választott magának, most meg rossz választását mentegeti, hogy minden bank emelt költséget."

Három nagybanknál papírral tudom igazolni, hogy emelték a kezelési költséget. Kinek akarsz hazudozni?
manci007 2013. 04. 22. 22:08
Előzmény: #122  manci007
#124
Ha meg érdekli a konkrét válasz, kérdezze meg a saját bankját, én nem ismerem a Rafi üzletpolitikáját.
Törölt felhasználó 2013. 04. 22. 22:10
Előzmény: #122  manci007
#125
Ugyanígy nem voltál hajlandó elismerni a vételi/eladási spread buktát bankváltásnál. Pont ugyanezek voltak a reakciók és folyamat is: nem válasz, mellébeszélés, magyarázkodás, sértegetés, eltűnés és kussolás.

Hidd el, valamilyen hibának/tévedésnek a beismerése sokkal kevésbé ciki, mint az, amikor egyre nyilvánvalóbban kerüli azt valaki, miközben már mindenki rajta nevet.

Én pl. szoktam hibázni és nem esik nehezemre beismerni. Ember vagyok.
Törölt felhasználó 2013. 04. 22. 22:11
Előzmény: #124  manci007
#126
Mégegyszer. Három nagybanknál papírral tudom igazolni, hogy emelték a kezelési költséget.
manci007 2013. 04. 23. 01:49
Előzmény: #125  Törölt felhasználó
#127
Már tudom, miért volt a földrengés! Pénznyelő azt írta: szoktam hibázni, és nem esik nehezére beismerni!

Na akkor kezdd a listát! Hosszú lesz! Folytasd a beismerésekkel! Nagyon kurta (0) lesz!
tuksz 2013. 04. 23. 04:52
Előzmény: #117  manci007
#128
Ne beszélj mellé!
A téma nem a deviza árfolyamáról szól, hanem a kamatról.
Akárhányszor elismétled az ügyfél devizakockázatos demagógiádat, annak soha nem lesz köze a kamathoz.
(Ahoz a kamathoz, aminek a valuta szerint csökkenie kellett volna, a forint relatív romlásával csökkennie kellett volna.)

"csak devizában lehetett felszámolni, vagyis megint zöldeket beszélsz."
Ez aztán érv!
Megismétled, amit írtam - persze azzal a kis különbséggel, hogy szándékosan kihagyod, hogy korábbi állításoddal szemben ebből az követketkezik, hogy a forint relatív romlásával a banknak pont nyeresége és nem vesztesége keletkezik - majd azt állítod, hogy zöldeket beszélek.
Ne is haragudj, de nevetséges, amit művelsz és már kezd nagyon undorító lenni.
tuksz 2013. 04. 23. 04:55
Előzmény: #124  manci007
#129
A téma címét sem ismered, csak egy hozzá köze nincs propagandát fújsz. ;)
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 07:47
Előzmény: #127  manci007
#130
És még mindig nem válaszoltál arra a kérdésre, hogy mi indokolta a kezelési ktg emelését?
signal2
signal2 2013. 04. 23. 08:07
Előzmény: #130  Törölt felhasználó
#131
A működési költségek emelkedése (bérek, irodabérlet, rezsi, stb.).
signal2
signal2 2013. 04. 23. 08:07
Előzmény: #131  signal2
#132
+ adók emelkedése
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 08:22
Előzmény: #131  signal2
#133
Olvasd az előzményeket. A k
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 08:24
Előzmény: #131  signal2
#134
Olvasd az előzményeket. A kérdés konkrétan a 2009-ben meglépett kezelési ktg. emelésekre vonatkozik. 2009-ben nem duplázódtak a bérek, bérleti díjak, irodai eszközök, stb. Több bank is megemelte a kezelési ktg-t. A kérdésem erre vonatkozott. Nyilván tisztában vagyok vele, hogy a kezelési ktg., milyen költségelemeket hivatott fedezni.
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 08:28
Előzmény: #131  signal2
#135
Ha a bank megduplázta a kezelési ktg-et, az - ha elfogadjuk, hogy kizárólag költségnevekedés mértékében emelnek - azt jelentené, hogy a működési és általános költségeik megduplázódtak... Dupla bérleti díj, fizu, rezsi, eszközök, adók. Így volt 2009-ben? Nem.
bokaly 2013. 04. 23. 13:17
Előzmény: #134  Törölt felhasználó
#136
Az a gond ezzel az ítélettel, hogy csak jogi csűrés-csavarásnak tűnik.
Nyilván pontosan meghatározott(??), hogy mi lehet a kezelési költség, de az a gyanúm, hogy a bankok elég nagy szabadsággal tologathatják, hogy épp mit is tekintenek kezelési költségnek.

Továbbá a forrásköltség is gumicsont.

A bíróságok simán elfogadják, hogy a bank bármilyen kockázatot átháríthat. Aztán néha találnak valamit amire hivatkozva néhány hitles nyer a perben. De az indokolás elég bizonytalan.

signal2
signal2 2013. 04. 23. 13:40
Előzmény: #134  Törölt felhasználó
#137
Ha annyi volt az emelés mértéke (1,5 -> 2,5), mint amit írtál, akkor nyilván indokolatlan volt, és a szivítás kategória.
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 14:35
Előzmény: #137  signal2
#138
Ezért tettem fel a kérdést mancinak, aki még mindig képtelen volt rá válaszolni.
manci007 2013. 04. 23. 20:23
Előzmény: #128  tuksz
#139
Tökmindegy, melyik neveden írsz, agresszív, durva butaságod mindenen átsüt. A téma különböző bírói ítéletekről szól, amelyekben pro-kontra szerepelnek a devizahitelek. Tájékozatlanságodat agresszivitással próbálod pótolni, de sikertelenül.

Ha azt kérdezed, devizahitel kezelési költségét miért devizában számította fel a bank, akkor érv az, a jogszabály kötelező jelleggel előírta. Ehhez képest másodlagos, hogy ez előnyös volt-e a bank számára vagy sem, egyszerűen nem tehetett másként. Akkor felmerül, mi és ki is a nevetséges és undorító.
manci007 2013. 04. 23. 20:27
Előzmény: #132  signal2
#140
Nyugodj meg, a téma nem az, amiről pénznyelő és klónja beszél, csak szeretnék arraterlni a hangot. A tárgy a devizahiteles perek, ahol hol nyernek, hol meg veszítenek a bankok. Ennek okait kutatjuk, ki így, ki úgy.
manci007 2013. 04. 23. 20:34
Előzmény: #136  bokaly
#141
Örülök, hogy te is így látod. Valóban elég nyakatekert jogi problémává transzformálni, egyszerűsíteni a devizahitelek ügyét, amely valójában egy nagyon bonyolult társadalmi probléma. Azért nem tudja valaki fizetni a hitelt, mert elveszítette a munkáját, nincs jövedelme, az árfolyamok elszabadultak, stb. Ezért tűnik jogi csűrés-csavarásnak minden ezzel kapcsolatos per, minden ítélet, ezért nem lehet meggyőző egyetlen ítélet sem.
manci007 2013. 04. 23. 20:38
Előzmény: #137  signal2
#142
Ha valóban indokolatlan volt az emelés, csak egyetlen bejelentés a PSZÁF-nak, aki valóban hozzáértőként kivizsgálja egy fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyet. Addig azonban - pénznylőre jellemzően - alaptalan minden állítás.
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 21:26
Előzmény: #142  manci007
#143
Mancika, te is tudod, hogy egy dolog, hogy mikor és mit tud közbelépni a PSZÁF és egy másik, hogy mi történik. A BÉT-en kapásból fel tud sorolni bárki (aki foglalkozik tőzsdével, nem úgy mint te) 5-10 olyan papírt, esetet, amivel nem kezdtek semmit. Másrészt itt a múltbeli hibák és azok tanulságairól beszéltünk. A banki szabályozás elég laza, megengedő és a bankok számára egyoldalúan kedvező volt nálunk. A topic erről szó. És itt egyébként értelmesen és előremutató szándékkal próbáltuk ezt a kérdéskört megvitatni. Te agresszív módon szajkózod a közhelyeket és véded a bankokat.

Az én szerinted alaptalan állításom tény. Megismétlem: szívesen átfaxolom, emailezem a megduplázott kezelési ktg-emet. Erre még mindig nem adtál semmilyen választ, csak mellébeszélsz. Értem, hogy hitelügynökként ebből élsz, ezzel semmi baj nincs, ettől még lehetnének önálló, értelmes és előremutató gondolataid.
Törölt felhasználó 2013. 04. 23. 21:27
Előzmény: #142  manci007
#144
"Addig azonban - pénznylőre jellemzően - alaptalan minden állítás."

A múltkor a vételi és eladási spreadekkel kapcsolatban is te égtél be iszonyatosan, miközben ugyanilyen vehemenciával írtad a mellédumákat.
manci007 2013. 04. 23. 21:49
Előzmény: #142  manci007
#145
Pénznyelő nyilván jó befektető, de szemmel láthatóan nem ért a bankhoz. Az európai, de különösen a hazai szabályozás jóval szigorúbb, mint az amerikai vagy akár az angol. Ezért nem fordulhatott elő olasmi, mint Amerikában, és ezért nem érte az európai bankrendszert olyan súlyosan a válság, mint az amerikaikat.

Pénznyelő megpróbálja tematizálni a topicot, de nyilván nem arrók szól, mint amiről ő beszélni akar. A téma a devizahiteles perekről szólt, amelyek egyike sem szólt a kezelési költségről. Világos jogszabályi előírás volt, hogy a devizahitelek után devizában kellett a kezelési költséget felszámítani, Ha pedig szerinte indokolatlan volt a bankja kezelési költség emelése, akkor annak okát a bankjától kell megkérdeznie, ha pedig nem elégedett a válasszal, fordulhat a Felügyelethez. Én nem fogom tudni megmagyarázni a saját bankja döntését, az azonban tény, hogy a bankok döntő többsége nem emelte kezelési költségét 2008 óta.
bokaly 2013. 04. 23. 22:29
Előzmény: #141  manci007
#146
Az, hogy még(!!) senki sem merte támadni az alapokat, vagyis magát a konstrukciót, az még nem jelenti azt, hogy támadhatatlan.

És nem csak társadalmi, hanem gazdasági probléma is, hogy a bankok minden kockázatot/veszteséget a hitelesek nyakába varrtak, még azokat is, ami saját dolgozóik tévedésének tudható be.

Értem persze a bank álláspontját, mert egyrészt gáz a tulajok felé jelenteni, hogy bizonyos ügyleteken nagyot buknak, másrészt meg amíg megtehetik, persze, hogy mindent áttolnak a hitelesre.

bokaly 2013. 04. 23. 22:37
Előzmény: #145  manci007
#147
"az azonban tény, hogy a bankok döntő többsége nem emelte kezelési költségét 2008 óta."

Ez így túl általános. Úgy tán igaz lehet, ha azt mondod, hogy volt olyan bank (és meg is nevezed), amelyik nem emelte a kezelési költséget.
Pl. nálam is emelkedet nagyon a kezelési költség.

Egy viszont biztos: a kamatok nem a CHF/HUF árfolyam és kamatok változása szerint változtak.
manci007 2013. 04. 23. 22:51
Előzmény: #146  bokaly
#148
Felhívom a figyelmedet a 117-re, de meg is ismételem:

A devizában nyilvántartott kölcsönszerződés alapján a pénzügyi intézmény köteles az adós által igényelt forintösszegnek megfelelő devizát az adós rendelkezésére bocsátani azzal, hogy mind a kölcsönösszeg folyósítása, mind pedig a kölcsön törlesztése – az irányadó devizaárfolyamon átszámított – forintösszeg megfizetésével történik. Ebből következően a forint árfolyamának változásából (gyöngüléséből vagy erősödéséből) eredő kockázatot teljes körűen viselni az adós tartozott.

2003-tól 2008 őszéig folymatosan erősödött a forint, ezért a rörlesztőrészlet folymatosan csökkent, tehát a kockázat pozitív oldalán volt az adós. A válsággal változott a helyzet: a forint ugrásszerűen gyöngült, a törlesztőrészletek az egekbe emelkedtek. Ekkor kezdett élénken vizsgálódni a GVH és a Felügyelet, de mindig csak a kockázatemelkedés miatti emelkedést tudták megállapítani. Az esetleges banki hibák egyébként sem a törlesztőrészlet vagy a kamat, hanem a céltartalék emelkedésében muttkozik. Aki jelentősebb, indokolatlan kockázatot vállalt, annak meredeken emelkedett a min ősített állománya, ezáltal céltartalékolási kötezetettsége. Volt, aki olyan szemetet gyűjtött össze, hogy az első válságfuvallatra a teljes évi profitját (!) elvitte a céltartalék. De ez sem a kamat változásában mutatkozott!

A bank vissza akarja kapni a pénzét az adósától, nem érdemes bedönteni őt. Inkább ad kedvezményeket, hogy fenntartsa az adós fizetőképességét, amíg lehet. Kleine fische gute fische - mondta Róbert bácsi.
manci007 2013. 04. 23. 22:58
Előzmény: #147  bokaly
#149
Legalább öt olyan banot tudok, amely nem emelte a kezelési költséget, hszen az adós a kamatot sem tudta fizetni, akkor meg értelmetlen is lett volna az emelés.

Az árfolyam változása csak az egyik oka a kamat változásának. Emellett alapvetően a különböző kockázatokat árazzák a bankok (jellemzően országkockázat, ügyfélkockázat, a biztosítékok értékének változása). Mindezek eredője határozza meg a bank által alkalmazott kamatváltozást.
manci007 2013. 04. 23. 23:03
Előzmény: #146  bokaly
#150
Egyébként nagyon sokan próbálták már magát a konstrukciót, különböző okokból támadni, vitatni, de alappal senkinek sem sikerült. Pl. Róna Péter, a nagy sarlatán próbálja folyton bizonygatni, hogy a devizahitel hibás termék, nem is hitel, nincs is mögötte deviza, stb. de ezek viszonylag könnyen cáfolhatók. A tények kemény dolgok.
bokaly 2013. 04. 24. 03:27
Előzmény: #148  manci007
#151
"Ebből következően a forint árfolyamának változásából (gyöngüléséből vagy erősödéséből) eredő kockázatot teljes körűen viselni az adós tartozott. "

Ez tiszta sor.
Nem is ezzel van gond, mert ezt mindenki tudta.
Az a gond, ha a kamatok úgy változnak, hogy az nem köthető a deviza párok kamatváltozásaihoz. Ami viszont tény, hogy a kamatok nem eszerint változtak.

És nem a céltartalékokkal volt a gond, hanem a rossz ütemben kötött swap-okkal. Ennek kockázatát áthárítani az ügyfélre tisztességtelen.
bokaly 2013. 04. 24. 03:33
Előzmény: #150  manci007
#152
Bizony, hogy kemény dolgok.

Szerinted egy átlagos ügyfél a kamatváltozáson és az árfolyamváltozáson kívül tudott-e bármilyen kockázatról???

Egy olyan határidős ügyletbe vitték bele, amihez manapság mindenféle nyilatkozatot kell kitölteni arról, hogy ismered a kockázatokat.

Ez simán támadható, hisz a többségnek fogalma sincs ezek kockázatairól. Ami persze így is van rendjén. Csak akkor ezek veszteségeit ne rakják a nyakába (mint ahogy a nyereségeit is a bank teheti el)
bokaly 2013. 04. 24. 03:36
Előzmény: #149  manci007
#153
"Legalább öt olyan banot tudok, amely nem emelte a kezelési költséget, hszen az adós a kamatot sem tudta fizetni, akkor meg értelmetlen is lett volna az emelés. "

Egy így még mindig elég harmatos. Vagyis ellenőrizhetetlen az állításod. Ha mondod a bankokat és az időszakot, akkor ellenőrizhető. Így csak maszatolás.
bokaly 2013. 04. 24. 03:40
Előzmény: #148  manci007
#154
"Ekkor kezdett élénken vizsgálódni a GVH és a Felügyelet, de mindig csak a kockázatemelkedés miatti emelkedést tudták megállapítani."

Mi köze egy ügyfélnek a kockázatemelkedéshez???? Ez a bank magányügye. Az ügyfél sem csökkentheti a kamatot, mert emelkedik ez áram ára.
signal2
signal2 2013. 04. 24. 07:56
Előzmény: #149  manci007
#155
Az árfolyamváltozásból eredő kockázat nyilvánvalóan az ügyfélé. A vételi-eladási spread változtatása viszont semmivel nem indokolható.
A forrásköltségek emelkedéséből következő kamatemelés tiszta sor, amint visszacsökkentik, ha a forrásköltség újra javul. Most mintha nem ez történne.
Minden egyéb kockázati költség (nem teljesítő ügyfelek, adóemelések, hitelbiztosítáéki érték változása, stb.) beépítése a kamatokba teljes mértékben elfogadhatatlan, hiszen ezek felmérése teljes mrtkben a bank kompetenciája.
Az, hogy a bank olyan ügyfélnek adott kölcsönt, aki később nemteljesítővé vált és/vagy nem tudja érévnyesíteni a fedezetet, az legyen az ő gondja. (Tudok olyan bankot mondani, ahol számolatlanul adták a hiteleket minimálbérre, vagy 10% önerővel. Nyilvánvaló mohóság és szarvashiba.)
bokaly 2013. 04. 24. 12:06
Előzmény: #155  signal2
#156
"A forrásköltségek emelkedéséből következő kamatemelés tiszta sor,"

Ez miért is tiszta sor?????
Pont ez jelzi a bank ügyetlenségét.

Ugyanis a bankok általában a kamatperiódussal megegyező futamidejű swap-ot kötnek (az ügyfél által havonta napi árfolyamon törlesztett összeg és a bank által hat havonta, az akkor aktuális árfolyam közti veszteséget/nyereséget hívják talányosan forrásköltségnek), míg az ügyfél havonta fizet.
Így aztán a bank "késlekedésének" (mármint, hogy nem havi swap-okat köt) is a hiteles issza meg a levét.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:19
Előzmény: #155  signal2
#157
Abszolút erről van szó, jól összefoglaltad.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 12:27
Előzmény: #156  bokaly
#158
""A forrásköltségek emelkedéséből következő kamatemelés tiszta sor,"

Ez miért is tiszta sor?????
Pont ez jelzi a bank ügyetlenségét."

Nem. Egyszerűen a banki működés alapja a lejárati transzformáció: rövid forrásokból finanszíroz hosszú eszközöket. Az ok is egyszerű: hitelt többnyire hosszabb távra veszel fel, pénzt meg rövidebb időre kötsz le. Amióta bank a bank, így működik.

A forrásköltséget persze, hogy az ügyfél viseli. Ahogyan az autó alkatrészeinek és összeszerelésének költségeit is az autó vevője...
bokaly 2013. 04. 24. 14:19
Előzmény: #158  Törölt felhasználó
#159
Így van, a bank így működik és itt tudnak hibákat elkövetni.

Ugyanis, ha nem féléves, hanem havi swap-okat kötnek, akkor nem buknak, s fél év múlva nincs mit áthárítani az ügyfélre.

Az autós példádnál maradva, ez olyan, mintha kifizetnéd a szervíz díját (vagy megveszed az autót), aztán pár hónap múlva szólnak, hogy még fizess valamennyit, mert drágább lett a raktározás.
Törölt felhasználó 2013. 04. 24. 14:59
Előzmény: #159  bokaly
#160
"Így van, a bank így működik és itt tudnak hibákat elkövetni.

Ugyanis, ha nem féléves, hanem havi swap-okat kötnek, akkor nem buknak, s fél év múlva nincs mit áthárítani az ügyfélre."

Ha a bank béna, akkor drága forrásokat szerez be. Ebben az esetben vagy veszteséges lesz, vagy csak drága hitelt tudni, kevesebb kamatot fizetni a betéteseknek. Ha meg így van, akkor elmennek tőle az ügyfelek, nem őt választják az új ügyfelek. A bank nyilván nem a saját ellensége, így megfelelő swapokat igyekeztek felvenni. Ebben nyilván számít az ár (árfolyamok, kamatkülönbözet), a futamidő, új hitel igények, kifutó hitelek, a lejáró lekötések. Egy egész banki részleg dolgozik azon, hogy ez megfelelő legyen. Nem olyan egyszerű ez, mint ahogy fent írod (megjegyzem, a fenti példád önmagában is rossz, mert csak ennyiből nem eldönthető, melyik a kedvezőbb, hosszabb, vagy rövidebb swap, mert a rövidebbnél gyakrabban kell újra kötni, ez plusz munka, kockázat, költség).

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek