Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Egyébként már régóta várom, hogy valaki felhozza, az európai országok lakáshitelkamatait. Lehet az eurós ország, lehet saját devizával rendelkező.
Ez azért is lenne jó, mert nem kellene álmokat kergetni abban, hogy nálunk lakásokat fognak építeni. A lakáshiteleink THM-je kitermelhetetlen a legtöbb családnak. Aztán a felvétel után pár évvel elkezdik ezt emelni.
Nem a CHF/HUF árfolyamának változása a gond. Ezt a kockázatot mindenki fel tudta mérni. Ha mégsem, akkor felhívták rá a figyelmét.
Elképzelhető (!!!) hogy a kamatkülönbözetből eredő kockázatot is látták sokan.
Nem ezzel van a gond.
Ott a bibi, hogy a törlesztőrészletek NEM az árfolyamváltozás és a kamatkülönbözet változásának arányában változtak, hanem becsempésztek mindenféle misztikus tényezőt is.
Egy átlag ügyféltől nem elvárható, hogy ennél mélyebbre ásson a kockázatokat illetően (mármint ami nem az életkörülmények változását illeti).
Amiről te beszélsz az minden hitelkihelyezésnél alapkockázat és mindíg lesz is, ettől még a hitelek működnek, mert beárazzák, tehát maga a hitel piac ok és ezért is működik hosszú-hússzú ideje.
Amiről szó van az pedig egy olyan hitel, hogyha senki sem veszítené el az állását, akkor sem működik Magyarország esetében.
Mondom, nem véletlen, hogy aki ezt vitatja, az nem másol be CHF/HUF chartot.
másold már be, hogy a hitelfelvevők hány százaléka vesztette el az állását! hány százalékuknál bővült a család, tervezetlenül. hányan kerültek sittre. hánynak lehetetlenült el a vállalkozása.
igen, vannak kockázatok, amik a hitel visszafizetését veszélyeztetik. ezt hívják tényeknek.
"Megfordítva az okfelytéseket:
a bank adott volna CHF hitelt, hogyha tudja hogy ez lesz a vége? "
A bank minden felelősséget rátolt az ügyfélre és úgy gondolta, hogy ez elég lesz. Nem tudom pontosan az összeget, amit betoltak a szerződések lezárásához (állam,végtörlesztők, önkormányzatok, vállalatok), de ez a része a banki működésnek valószínűleg borzalmas állapotban lenne, ha nem tették volna.
Gondolom feltűnt, hogy jóhiszeműen képzelem el és ezért írok hibáról.
"Másoldd be a CHF/HUF chartot 20 éves intervallumokban!"
Mit értesz pontosan a 20 éves intervallumok alatt?? 20 éves gyertyákra gondolsz???
Amúgy az árfolyam grafikon megnézhető az MNB oldalán. Tán 1970-től megvan.
Megfordítva az okfelytéseket:
a bank adott volna CHF hitelt, hogyha tudja hogy ez lesz a vége?
Amúgy a 2008-as válság pontosan a pénzintézetek zabolátlansága miatt következett be, amiért nem a bankok felelősek, hanem a szabályozó szervek, és akik a szabályok betertását ellenőrzik.
A Bank, mint egy vállalkozó is, profitra törekszik, ideális esetben a törvényi lehetőségeit maximálisan kihasználva.
Ha meg volt engedve a banknak hogy devizahitelt adjon, hát megtette...
Már a világháborúkban is az volt.Amiről te beszélsz, az a válság hatására menekítés. Én a hosszú távú biztonságról beszélek. Hosszú távon sosem romlott és nem is fog, mert az a világ "elitjének" érdeke.
Nálunk viszont a bankok tömegével tolták a hosszú hiteleket benne. Persze a magyar bankok nem tudhatták, hogy hosszú távon nem nyerhetnek vele. :)
A jogszabályok (majdnem) mindíg le vannak maradva az élettől. Ezért is szokták utólag hozzáigazítani az élethez a jogszabályokat. De ez szerintem természetes. Miért is kellene tiltani alapból a mérgező festékkel bevont játékokat, amikor épeszű ember ilyet nem gyárt a saját gyerekének. De, sajnos kiderült, hogy a más gyerekének meg igen...
"iadtak 20 évre ilyen hiteleket, mikor tudták, hogy a HUF sosem tarthatja a lépést a CHF-el."
demagógia a köbön.
a bankok azt is tudhatták volna, hogy az adósok jó része elveszíti az állását. meg hogy a postás gyereket csinál az asszonynak (nem a sajátjára gondolok), és "be nem tervezett" költségek jönnek a hitelesnél. azt is tudhatták volna, hogy a hitelfelvevők egy részét valamiért lesittelik. azt is tudhatták volna, hogy a hitelfelvevők egy részére káros adótörvény-változások jöhetnek.
és még lehet sorolni. miért adnak egyáltalán hitelt? ja, mert ezért vannak, léteznek. ők hitelt ajánlanak, a hitelfelvevő meg eldönti, hogy elfogadja-e az ajánlatot. ne a bank kezdjen már aggódni, hogy a hiteles családja gyarapszik, mert nőcsábász postást osztottak a hitelező körzetébe...
Az a helyzet, hogy naponta eszel ismeretlen kaját... hacsak nem magad termeled az élelmiszered. A különbség az, hogy bízol(!!!) abban, hogy nem lesz belőle bajod, mert a megfelelő szervek ellenőrzik. A láncfűrész is veszélyes.... de, ha felrobban a kezedben, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy felelőtlen, aki láncfűrészt vesz a kezébe.
Civin-re pedig inkább ne hivatkozz, az ő bugyuta udvariasságba csomagolt arrogáns álláspontjai, érvei a kárörvendő szélhámos archaikus példája.
Na... pont ez a bökkenő!! A jogszabályok le voltak maradba az élettől.
Ez tipikusan a mérgező festékkel bevont gyerekjáték esete. Azok a hülye, felelőtlen szülők meg megveszik.
De említhetném az utasoldali légzsákot is, ami az USA-ban nem egy gyereket agyoncsapott az anyósülésen, míg megszületett a matrica, hogy az anyósülésen csak menetiránnyal szemben szabad a gyerekülést berakni. Stb-stb...
Az, hogy a CHF menekülő deviza, csak az utóbbi évek találmánya. Korábban, a 2000-es években nem volt az. Emlékezz csak... legalább 3 hét kellett ahhoz, hogy az "okosok" kitalálják, miért is erősödik annyira a CHF mindennel szemben. Csak mióta kitalálták, azóta "menekülő" deviza.
Törölt felhasználó2013. 06. 25. 11:35
Előzmény:
törölt hozzászólás
#863
".chf-et sem tudhatták....akkor minek mentek bele olyanba, amiről fogalmuk sem volt???? legtöbben ismeretlen kaját sem esznek meg, nemhogy eladósítsák magukat a sárga földig..."
Pont erről beszélek én is, meg ezt írta Civin is. Ezért hazug szöveg az, hogy ennek (egyéni döntés) felelősségét bárki a bankokra akarja áttolni.
Teljesen igazad van. Amit nem tudhatsz előre 20 évre, pl. az egyéve felvett YEN/HUF hitelt sem tudod, hogy 19 év múlva hogyan is áll, de még 5 év múlva sem, az neked nem lehet üzlet. Nem kell belemenni. Maximálisan egyetértek.
Viszont, ahhoz, hogy neked itthon a az elkövetkező évtizedben normális életed lehessen, ahhoz rendezni kell a már megtörtént szörnyűséget. Ezt pedig az adófizetők fizetik. Ezért nem szabad ilyen termékeket a piacunkon árulni.
A CHF hitel pár évre autóra volt népszerű. 2006 környékén a népi módszer szerint ment körbe, hogy zárni kell. Tudod, a fülbesúgós módszer. Ennyi történt.
A 15-20 éves konstrukciók lakásra, nos azt nem zárhatták, a jellegéből fakadóan. De a furcsa, hogy nemhogy abbamaradt volna a felvétele, de akkor kezdődött a boomja.
Utólag könnyű okosnak lenni, ez bizony így van. De, hogy még utólag sem tudják belátni sokan a hibát az bizony nagy baj. Amit próbálok mondani, az az, hogy a 3 partnernek meg kellene egyeznie és lezárni ezt a borzalmat. De mint láthatod, ez többekben óriási aggodalmat vált ki. Mert miért "én fizessem ki mikor nem is vettem fel". Az már nem érdekli, hogy már jó ideje egyre többet fizet ő is. Szétterítik az adókat és szinte mindenkit elérnek. Összefüggés? Ja, az nincs. Hülye a kormány, hülyék a dev. hitelesek és kész. Kb. ez a hozzáállás. Komoly nem? :)
Utólag könnyű okosnak lenni, pláne pénzügyi árfolyamokat illetően. 2007-ben nem írtad tele a fórumokat ugyanezzel mindenkit óvva a frankhitel felvételétől...
Másrészt, ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor ezzel éppen saját magadat cáfolod, mert ezek alapján hülye volt, aki ilyet felvett ilyet, miközben mindenki tudhatta, amiket írsz.
Ha nincs ilyen hitel a piacon akkor nem vesznek fel ilyet. Ennyire egyszerű.
Úgy látom, hogy még sokszor lefogom ezt írni, mert valamiért a CHF/HUF történelem nem érdekel bizonyos köröket.
A hosszú távú CHF/HUF sosem volt pariban. Nem tudsz ilyen grafikont bemásolni, mert nincs. Ezenkívül a CHF egy menekülő deviza. Ott tartja az egész világ a pénzét hosszú távon.
Az, hogy mi hova konvergálunk és milyen álmaink vannak az egy dolog. A hihetetlen eladósodásnak köszönhetően tudtunk pár %-os GDP emelkedést produkálni a 2000-es években, amit aztán a természet egy pillanat alatt helyrerakott. A teher viszont ott maradt a fogyasztók, vállalatok, önkormányzatok és az állam nyakán. Nem bonyolult dolog ez, csak páran állatira nem akarják megérteni. "Széllel szemben nem lehet... "!!! :)
A hitelfelvevők meg felvettek 20 évre ilyen hiteleket, mikor tudták, hogy a HUF sosem tarthatja a lépést a CHF-el...
Megjegyzem: a frank '98 őszén 150 Ft volt, ahogy 2008 nyarán is. És egy EU konvergáló, feltörekvő ország vagyunk. Megvolt az esély arra, hogy ne következzen be jelentős Ft gyengülés/frank erősödés. A kamatkülönbözet pedig elbírt valamekkora kedvezőtlen árfolyamelmozdulást is.
Másolj be nekem egy grafikont, ami arról szól, hogy a HUF 20 éven át tartotta a szintet a CHF-el. Tehát egy CHF/HUF grafikont várok tőled, mely 20 éves időtartamú.
Ha pedig nem tudsz ilyet akkor légyszíves takarítsd ki a piacról a 15-20 éves CHF hiteleket és a jövőben ne is adj lehetőséget, hogy egy ilyen konstrukióval hazavágják a vásárlóerőt!
Ki turkál? Az aki a messze túladóztatott adófizetők pénzéből akarja megmenteni a devizaadósokat? Én a kezére csapnék a helyedben! Ez az igazi probléma, nem a megkötött, jogilag nem kifogásolható szerződések teljesítése!
Szóval. Szerintem neked kellene nagyobb fogyelemmel viseltetned kissé. Karcsi bát ugyanis megkérdezte a Kúria, ő meg válaszolt. A Kúria azért kérdezte meg, mert a kúria nem szakértő ezekben a kérdésekben, Karcsi bá meg igen. Karcsi bá meg nem sugalmazott semmit, egyszerűen elmondta a tényeket és a szakmai hátterüket.
Szóval most azt mondod, hogy a bevallottan nem hozzáértő Kúria ne vegye figyelembe az általa felkért, kétségbevonhatatlanul szakértő szakmai véleményét. Vajon miért? Egyszerűen, mert neked nem tetszik? Vagy mást szeretnél hallani, az üvöltő, populista kórust, amely a bankok fejét követeli, mindegy, mi történik valójában? Hja, az élet nem kívánságműsor, a tények kemény dolgok, meg kell tanulnom neked is, meg a kóristáknak is szembenézni velük.
Egy esetleges szerencsétlen döntés következményeiről szintén a Kúria kérdezte Karcsi bát, csá erre válaszolt, arra meg nem emlékszem, hogy ezt a Kúria bármilyen formában, bármilyen okból kikérte volna. A kérdéseket és a válaszokat eredetiben a PSZÁF honlapján, FIGYELMESEN elolvashatod, utána majd térjünk vissza a kérdésre.
:) Ejjjj.... ha elolvastad volna -vagy, ha olvastad, akkor meg is értetted volna- akkor megspórolhattad volna magadnak (és nekem meg másoknak) a sok-sok beírásod.
Segítek: a párbeszéd arról folyt, hogy HA(!!!) a Bíróságok tömegesen semmissé nyilvánítják a szerződéseket, akkor hogy lehet az eredeti állapotot visszaállítani.
Csak még egy apró félreértés.... ez: "Nem szabadna, hogy a Kúria, vagy a bíróságok álláspontját befolyásolja." a PSZÁF Karcsi alig burkolt sugalmazására vonatkozott.
Egyrészt úgy tudom, hogy PSZÁF Karcsi nem "egyik fél", sőőőt, egyik fél sem.... másrészt, ha "egyik fél" is lenne, az nem egy jogszerű hivatkozás, hogy, ha így és így dönt a Bíróság, akkor annak ilyen-meg olyan következménye lesz. Szerencsére ezt másnap a Kúria is kikérte magának.
"A továbbiakban pedig az ilyen hiteleket felejtsük már el jogilag. Szerintem még mindig kevesen látják, hogy mekkora a probléma."
Szeretem, amikor valaki szorult jogi helyzetben azt mondja, félre a szerződésekkel meg a jogszabályokkal! A problémát nagyon sokan látják, csak egyszerűbb a politikának azt mondani, fúj, csúnya bankok mindenért ti feleltek! - ahelyett, hogy valamilyen érdemi megoldást keresnének (persze, ezért mindenkinek a zsebébe kellene nyúlni...).
Nem-nem, te mondtada hitelfelvételkor a banknak, hogy olcsó hitelt akarsz, a bank ezért szerzett be devizt és futja annak kockázatát akár évtizedeken keresztül.
"Nem szabadna, hogy a Kúria, vagy a bíróságok álláspontját befolyásolja."
Most hülyéskedsz? Azt mondod, hogy egy perben a bíróság ab ovo hagyja figyelmen kívül az egyik fél érveit és bizonyítékait? Még az Alaptörvény szerint is jogállamban élünk, amit mondasz, az Fehéroroszországban vagy Észak-Koreában lehetséges, de - remélem - egyelöre nálunk nem.
Ó, de fog örülni az adós néhány év múlva, amikor végre beindul a gazdaság és esik a CHF árfolyama, hogy ő 2013-ban, a csúcson forintosította hitelét! Aranyba fogja foglalni a nevedet! Erre vágysz?
""1. Milyen árfolyamon forintosítanál? "
mivel senki sem kapott CHF-et, hanem csak HUF-ot ezért a kezdeti árfolyam adott. A törlesztésekkor is megvan az árfolyam, tehát ez is adott, hogy mennyivel csökkent a CHF tartozás (CHF kamattal és bankköltségek nélkül!!!!).
Akár az is lehetne, hogy a bank csak a CHF kamatait kaphatná.... de legyünk nagyvonalúak... kapja meg mindenkori jegybanki alapkamatot. Innen már biztos tovább tudod számolni.
Persze a bank ekkor nem kapná meg a nyereségét, a költségeit stb.... De nem is cél, hisz ha a szerződés semmis, akkor elvileg a kezdeti állapotot kell visszaállítani. De mivel ez nem lehetséges... ezért lenne ez egy mód az eredeti állapot kvázi visszaállítására.
A hitelből még hátramaradt részről már úgy állapodnak meg, ahogy akarnak.
UGYE NEM GONDOLOD KOMOLYAN, HOGY CHF KAMATON JUTHATSZ FORINFORRÁSHOZ? oLYAN, MINTHA MERCEDESÉRT AKARNÁL TRABANT ÁRAT FIZETNI!
"2. Ha a jegybanki alapkamatot kellene utólag megfizetnie a Ft-osított devizahiteleseknek, akkor miért kapnának ők jelentős kamatkedvezményt azokhoz képest, akik nem akartak kockáztatni és eleve Ft hitelt vettek fel? Miért jutalmaznád a devizahiteleseket?"
Mivel ez inkább egy hangulatkeltő szónoki kérdés, vegyük úgy, mintha meg sem kérdezted volna. (Ugyanis a perről van szó és az ítélet esetleges következményeiről.)
MIVEL NEM VESZEL TUDOMÁST A DEVIZÁBAN NYÚJTOTT ÉS A FORINTHITEL KÖZÖTT, NEM IS ÉRTED A KÉRDÉST!
Tökmindegy, miből indulsz ki, alapkamatból vagy THM-ból, alapjaiban téves az egész gondolkodásod. Ráadásul devizahitelek esetén forint alapkamatról beszélsz, körtét az almához hasonlítod.
Egyébként ne nekem kelljen kitalálni, mit akarsz mondani! Írd le végre világosan, összefüggően, hogy mindenki értse.
"A dev. hitelek 5-7.5%-os THM-el futottak/futnak. Ami nem nagyon különbözik/különbözött a mindenkori jegybanki kamattól és ott van még az oda-vissza váltás legalább 1%-a is. Vagyis az eddigi befizetések simán fedezik a kamatkülönbözetet."
Gondolom, te is ingyen dolgozol, használod az áramot, vizet, stb, fizeted az üzlethelyiséget meg az alkalmazottakat. Mert a bankok ezért fizetnek, arról nem is beszélve, hogy nem alapkamatot fizettek a forrásért. Ugyanígy futják a forrásköltség változásának, a nemfizető adósok behajtásának, stb kockázatát is. Csudajó lenne mélyen a piaci ár alatt pénzhez jutni, ugye?
Ez nem a szavak forgatása, pénznyelő éppen a gondolatmenet gyengéit ragadta meg. Vagy te csak a másik oldal véleményét akarod hallgatni? Ha nem csak a sorok között akarsz mindig olvasni, hanem a sorokat is, talán hamarabb megérted a lényeget.
Sajnos, mindenkinek tudomásul kell venni, hogy vége az "aranykornak". Ha egy kicsit figyelmesebben olvasnád a híreket, látnád, hogy a PSZÁF nem utasította semmire sem a Kúriát, csupán válaszolt a Kúria által nekiszögezett kérdésekre, teljes szakmaisággal, érvekkel alátámasztva. Lehet persze benne kételkedni, de akkor érveket, szakmai érveket kell vele szembeállítani.
Meg aztán hibás a gondolkodásod is. a hitelezés mindkét félnek előnyös a serződéskötéskor, nem zéróösszegű játszma a játékelmélet szerint, nem szükségképpen hátrányos, ami a másiknak előnyös (főleg, ha számára sem jár előnnyel).
PHYL, TE VISSZASÍROD A 3,60-AS KENYERET, AMIKOR MINDEN ÖSSZETEVŐJE TÖBB TÍZSZERESÉRE DRÁGULT? Mert az egyoldalú módosítás korlátok közötti alkalmazásának kizárása pontosan ezt jelentené!
Hát igen, még az a szerencse, hogy a per szakmai kérdés, az ítéleteket nem közvéleménykutatás alapján hozzák, hanem tények és jogszabályok alapján. Az pedig csak 2013 Magyarországában létezik, hogy egy peres fél az interneten bujtogatva szervez magának népszerűséget, ezzel próbálva befolyásolni az igazságszolgáltatást.
Nincs igazad, gondold csak végig. Ha van egy állítás, ami arról szól, hogy MINDEN, akkor ha annak egy eleméről igazoltam, hogy nem igaz, máris cáfoltam az egész állítást.
A bankváltás lehetővététele csupán kicsinyke részben megoldása/megelőzése a kialakult helyzetnek.
Az alapvető probléma az az, hogy az, hogy egy deviza jelzálog-hitelben MINDEN kockázatot a hitelfelvevő viselt, a bank pedig nem kezelte azokat. Ebben rejlett a rendszer kockázata, amit a hitelfelvevők aligha tudtak kezelni, ezt a bankoknak kellett volna.
A rendszerkockázatot pedig az jelenti, hogy a fedezet elértéktelenedett, az ügyfél pedig fizetőképtelen lett. És nem csupán egy, hanem jóval több annál, amit a bankrendszer el tudna viselni.
"Amúgy ha nem lenne lehetőség az egyoldalú szerződésmódosításra, akkor szerintem sokkal magasabb kamatok mellett lehetne csak hitelt kapni."
Alapvetően nem volna baj, ha a kockázatokat beáríznák a bankok a költségeikbe, így a hitelek drágábbak lennének, hiszen épp ez az, amely minden résztvevőt (bankot, hitelfelvevőt) átgondoltabb szerződésre ösztönözné...
Azért sem volna baj, hiszen akkor kevesebben adósodnának el és ez össztársadalmi szempontból is kedvezőbb lenne.
Viszont minden olyan részlet, amely az óvatosabb, átgondoltabb, prudensebb hitelezés felé tolná el ezt a szolgáltatási ágazatot, a kockázatot is csökkentené, azaz a kockázatok felára nem is lenne olyan magas, mint azt ma elképzeljük.
1. Elképzelhető, hogy félreértettem. Ugyanis álmomban sem gondoltam, hogy az ügyfél tud plusz(!!) kockázatot gerjeszteni. Mármint olyat, amiről a bank nem tud (illetve nem kéne tudnia). Végülis, aki olyan kisautót vesz a gyermekének, ami akár meg is mérgezheti ha gyermeke lenyalja róla a festéket, az valóban maga gerjeszti a kockázatot, ezért aztán nem is érdemes olyan kisautót gyártani, amiről nem tudja lenyalni a mérgező festéket az felelőtlen gyermek.
Amúgy -komolyabbra fordítva a szót- megint azt ismétled meg, hogy ha a bank korrekt módon, felelőssége teljes tudatában felmérte volna a kockázatokat, illetve (ha feltételezzük, hogy tudott róla, hisz lám, Te is tudod) a kamataiban érvényesítette volna ezeket a kockázatokat, akkor magasabbak lettek volna (lennének) a kamatok (azt már csak én teszem hozzá, hogy akkor persze nem tudott volna annyi hitelt kihelyezni... vagyis nuku üzlet).
Lehetséges, de ezek szerint mégiscsak csőbe húzta az adóst, hisz, bár tudott a kockázatról, mégis a szükséges kamatnál kisebb kamattal ajánlotta a hiteleit, csak vigyék, ezek a felelőtlen, kockázatot gerjesztő ügyfelek.
2.Azon morfondírozom, hogy az ésszerű, szakmainak induló érvek mellett/között miért bukkan fel időről-időre a felelőtlen, kockázatokkal nem törődő, magát direkt, előre megfontoltan csődbe hajszoló dev.hiteles rémképe???
"Csakhogy ahogy írtam, az egyik a 0. időpontban teljesít, a másik meg 1 és x között folyamatosan. Az egyik már teljesített, amikor változnak a körülmények, a másik fél még csak részben. "
Ez igaz, de ennek semmi köze nincs az információs aszimmetriához. A külső körülmények jövőbeli változásairól a bank is épp annyit tud, mint az ügyfél.
"Ez igaz. De ehhez megint nem szükséges az egyoldalú szerződésmódosítás intézménye."
Az lehet, hogy ezt a problémát sokkal bonyolultabb módokon is lehet kezelni, csak kérdés, hogy minek? Minden kis dologra kössék ki, hogy ekkor és ekkor mi történik?
-ha születik egy gyereke ez, ha kettő az
-ha ennyit esik a bére ez, ha ennyit nő az
-ha kirúgják ez,
-ha tartós orvosi kezelésre szorul az
És mi van, ha mondjuk a bank kamatot emelne, mert azt látja, hogy az ügyfélnek megszűnt a munkahelye, az ügyfél meg közli, hogy de hát ezt már a szerződéskor tudhatta volna a bank, mert a munkahely már akkor jelezte, hogy egy év múlva bezárják azt az üzemet. Az ügyfél tudta, a bank nem, de ha a bank rákérdez megtudhatta volna, így akkor ez a bank bukója.
De ez most egy elég erőltetett példa volt, így gyorsan csak ennyit tudtam kiagyalni. A lényeg, hogy ilyen 15-20-25-40 éves szerződéseket egyszerűen lehetetlen helyesen megítélni a kezdetükkor, ezért szükséges a kiigazítás.
"Megjegyzem, egy betétes esetében pedig a banki ügyfél van információs asszimetriában a bankkal szemben (nem tudja, mennyire stabil a bank, és ez más szolgáltatókra, cégekre is igaz), mégsincs ügyféloldali egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége..."
Igen, de pont ezért hozták létre a betétbiztosítási alapot. És ott a bank fizeti be szépen a biztosítási díjat! Úgyhogy pont hogy megvan a párja az egyoldalú szerződésmódosításnak a betéti oldalon.
Szerintem félreértetted amit írni akartam. (Vagy nem jól fogalmaztam.)
1. Arról a kockázatról kellett volna tájékoztatnia a banknak az ügyfelet, amit maga az ügyfél gerjeszt? Ez a bank számára kockázat. Ha a bankok nem módosíthatnának a szerződésen például az ügyfél hitelminősítésének megváltozása miatt, akkor ez a banknak jelentősen nagyobb kockázatot jelentene, így magasabbak lennének a kamatok MINDEN ÜGYFÉLNEK! Azoknak is, akiknél nem módosul a hitelminősítés a szerződés alatt. Ez társadalmilag/közgazdaságilag káros. Ez nem Pareto-hatékony.
2. Lehet, hogy mehetett volna így is. Hány ügyfél kérte volna a magasabb THM-et? Elvégre a devizahitelesek épp az alacsony kamat miatt nyomultak a devizára, a kockázatokkal nem törődtek.
"A külső körülmény az nem az információs aszimmetriából adódik. Az mindkét félnek külső, ebben nincs előnyben a hitelfelvevő."
Csakhogy ahogy írtam, az egyik a 0. időpontban teljesít, a másik meg 1 és x között folyamatosan. Az egyik már teljesített, amikor változnak a körülmények, a másik fél még csak részben.
"Az információs aszimmetria: az ügyfél rengeteg olyan dolgot tud magáról, ami befolyásolná a hitelminősítését, de a bank ennek csak töredékét tudja megismerni a hitelelbírálásnál."
Ez igaz. De ehhez megint nem szükséges az egyoldalú szerződésmódosítás intézménye. Pl. megváltozott jövedelmi viszonyok esetére előre rögzíthet a szerződés szigorúbb kondíciókat, ott a felmondási lehetőség x idejű lejárt tartozásnál stb. A bank tehát előre lefektetett szabályokkal is tudja kezelni az infornációs asszimetria miatti kockázatát.
Megjegyzem, egy betétes esetében pedig a banki ügyfél van információs asszimetriában a bankkal szemben (nem tudja, mennyire stabil a bank, és ez más szolgáltatókra, cégekre is igaz), mégsincs ügyféloldali egyoldalú szerződésmódosítási lehetősége...
Az információs aszimmetria miatt az egyoldalú szerződésmódosítás kell. Ahogy írod is: "Pontosan ezért változhat a kamat, stb., mert menet közben változhatnak a külső körülmények." A külső körülmény az nem az információs aszimmetriából adódik. Az mindkét félnek külső, ebben nincs előnyben a hitelfelvevő. A külső körülmények kezelésére valóban valóban használható valamennyire a 2-es pontod is, de az 1-es is.
Az információs aszimmetria: az ügyfél rengeteg olyan dolgot tud magáról, ami befolyásolná a hitelminősítését, de a bank ennek csak töredékét tudja megismerni a hitelelbírálásnál. A hitelszerződés fennállta alatt a bank jobban megismerheti az ügyfelet, és átértékelheti a hitelminősítését, ami miatt módosíthatja a szerződést. (1-es pontod)
Neked is javaslom, hogy olvasd el a PSZÁF-es oldalt, amit linkeltem, hogy megtudd, hogy mennyire is van kiszolgáltatva az ügyfél a banknak. Meg fogsz lepődni.
"Önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás nem ördögtől való dolog. Azért van rá szükség, mert információs aszimmetria áll fenn a hitelfelvevő javára. (Legalábbis szerintem ezért létezik az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége.)"
Különítsünk el két dolgot:
1. Egyoldalú szerződésmódosítás.
2. Szerződésmódosítás nélkül előre rögzített keretek és feltételek között változó paraméterek.
A 2-es pont éppen azért szükséges, amit írtál. Egy hitelügyletben az egyik fél teljesítése és a másik fél teljesítése nem esik egy időbe, hanem akár nagyon hosszú időtávot (20-30 év) ölel át. Pontosan ezért változhat a kamat, stb., mert menet közben változhatnak a külső körülmények. Ez azonban egyoldalú szerződésmódosítás nélkül is lehetséges, ha a változtatható paraméterek előre lefektetett és a szerződésben rögzített szabályok szerint változhatnak. Megjegyzem, hogy a valódi verseny, könnyű bankváltás lehetősége is segít, hogy ezekkel ne történjen visszaélés. A devizahitelek esetében a bankváltás gyakorlatilag lehetetlen ill. értelmetlen volt, a megugrott CHF miatt fedezeti problémák miatt lehetetlen is. Ez nagy baj. Többek között éppen - a ráadásul nem is kicsi - vételi és eladási spread miatt volt gyakorlatilag lehetetlen a bankváltás (egy 10 milliós hitelnél kb. 4-500e Ft). Ez, a teljesen átláthatatlan kamatváltoztatás és az egyoldalú szerződésmódosítás miatt az ügyfél szélsőségesen ki volt/van szolgáltatva a banknak. Ez nem megengedhető.
1. ha így van, akkor épp itt van a kutya elásva!! :D
A bankok becsempészték a szerződésbe ennek a kockázatát, anélkül, hogy erről a hitel felvevőjét tájékoztatták volna.
2. ha ez így van, akkor úgy lett volna tisztességes, hogy választási lehetőséget adnak az ügyfélnek:
- egyoldalú módosítás és kisebb THM, vagy,
- nincs egyoldalú módosítás de akkor nagyobb THM.
Na ez az... "szükséges", "indokolható", "elméleti"... stb. Pont ezek azok a fogalmak, amit nem kéne a Bíróságok értelmezésére bízni.
A rosszhiszeműség megállapításában van gyakorlatuk, de aztán ennyi.
Az is rázós kérdés, hogy ha egy elemre kimondják, hogy "rosszhiszemű", akkor az vajon kihat-e az egész szerződés megítélésére, vagy csak arra a szerződési elemre. Mindkettőre van példa.
Önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás nem ördögtől való dolog. Azért van rá szükség, mert információs aszimmetria áll fenn a hitelfelvevő javára. (Legalábbis szerintem ezért létezik az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége.)
De az egyoldalú szerződésmódosítás nem olyan, mint aminek te gondolod, hogy a bank bármit bármikor átírhat a szerződésben. Szabályozva van ez a dolog. Például olyan eset is előállhat, hogy a banknak CSÖKKENTENIE kell a kamatokat egyoldalú szerződésmódosítással. Itt megnézheted, hogy hogy is működik: link
Biztos vannak olyan devizahitelesek, akiknél a linkben felsorolt elveket megsértették, és ott jogos a per és szerintem kedvező ítéletet is kapnak. De ezeket az eseteket egyenként, szerződésenként kell vizsgálni. Nem lehet az összes devizahitelt egy kalap alá venni. Más bankok, más termékek, másképp szövegezett szerződések, stb.
Továbbra sem érted meg, mire hivatkozva mondom, hogy ne volt tisztességes a devizahitel? Ezt írod:
"A Ft lakáshitel is:
- ugyanilyen hosszú távú
- ugyanúgy minden kockázat az ügyfélé (ott ez csak kamat-)
- ott is limit nélküli a kockázat (bármekkora lehet a kamat) "
Én pedig azt írtam, hogy azért nem tisztességes a szerződési feltétel, mert egy fogyasztói szerződésben (ha tudod egyáltalán, mitől fogyasztói szerződés egy lakossági hitelszerződés) semmiképpen sem tisztességes a szolgáltató részéről az egyoldalú szerződésmódosítási lehetőség, miközben a fogyasztónak nyilvánvalóan nincs esélye ilyen módosítás esetén elállni a szerződéstől. Mert nyilván nincs, már csak azért sem, mert nincs pénze, de úgy sincs, hogy akkor hagyom az égészet, vidd a házat, de hadd szabaduljak meg a hitelemtől.
Ha pedig az egyoldalú szerződésmódosítás jellemző a forinthitelekre is, akkor az sem tisztességes fogyasztói szerződés.
A bankoknak pedig olyan prudensen kellene működniük, hogy ne csupán az írott törvényekenek, de az alapvető üzleti tisztességnek megfelelően működjenek. Valamint elvárható az is, hogy tevékenységükkel ne sodorják csődközeli állapotba saját magukat, így az egész bankrendszert is - még úgy sem, ha sokak szerint a pénzügyi válság okozta a jelen Helyzetet.
"Most csak néhány elemet emelnék ki. Egyik sem nagy ötlet, de egyben egy szigorú intézkedéscsomagban mégis eredményes lenne:
- kezelési ktg. devizában való denonimálásának tiltása és alacsonyabb szinten maximálása (max. 0.5% / év, jelenleg 2-2.5%);
- átlátható kamatpolitika (banközi kamatokhoz kötött átlátható, követhető kamatok);
- vételi és eladási spread alkalmazásának megszüntetése;
- egyoldalú szerződésmódosítás tiltása."
Amennyiben az alpereseknek adnak igazat bizonyos nem indokolható díjtételeket és kamatváltoztatásokat tekintve, akkor mindössze ki kell számolni, mai értéken mekkora volt az eltérés a megfizetett törlsztőrészletek és az elméleti között, majd ezzel csökkenteni kell a tőketartozást. Továbbá a kamatszintet beállítani szükséges a jelenleg indokolható mértékre.
Szerződés semmisségét szerintem nem fogják kimondani, hanem csak egyes elemeinek semmisségét, vagy egyszerűen hibás és/vagy rosszhiszemű alkalmazását.
Utólag könnyű persze okosnak lenni, de a leírt pontok mellett az lett volna még a megfelelő lépés, ha a devizahitelek felvételét bizonyos szigorúbb feltételeknek való megfeleléssel korlátozzák (szigorúbb önrész arányok, a befektetésekhez hasonló megfelelési tesztek, stb.).
De mégegyszer, könnyű utólag okosnak lenni. E tekintetben a szabályozásnak kellett volna leginkább körültekintőnek lennie. Egy bank persze, hogy addig terjeszkedik és olyan módon, amire a jogszabályok lehetőséget adnak neki.
"Tehát a helyzetet nem a hitelfelvevők, nem az állam, hanem maguk a bankok idézték elő, mert olyan hosszú távó hitelkonstrukciókat vezettek be, amelyek mellőzték a tisztességes üzleti feltételek kritériumait több ponton is, részben az áltatad említettek, de főként abban a tekintetben, hogy az összes kockázatot, limit nélkül áthárították a hitelfelvevőkre."
A Ft lakáshitel is:
- ugyanilyen hosszú távú
- ugyanúgy minden kockázat az ügyfélé (ott ez csak kamat-)
- ott is limit nélküli a kockázat (bármekkora lehet a kamat)
Az pedig, hogy ezt a terméket széleskörben kínálhatják a bankok és olyan feltételekkel, ahogy, az SZABÁLYOZÁSI kérdés.
"Tehát az államcsődöt nem a bíróságok idézhetik most elő, hanem maguk a bankok, még anno, amikor tisztességtelen szerződési feltételeket honosítottak meg a piacon."
"- kezelési ktg. devizában való denonimálásának tiltása és alacsonyabb szinten maximálása (max. 0.5% / év, jelenleg 2-2.5%);
- átlátható kamatpolitika (banközi kamatokhoz kötött átlátható, követhető kamatok);
- vételi és eladási spread alkalmazásának megszüntetése;
- egyoldalú szerződésmódosítás tiltása."
Én továbbra is azt gondolom, hogy csak részben van igazad abban, hogy az állami szabályozóknak ezeket kellett volna meglépnie, de ennél szerintem árnyaltabb a kép:
Nem 2008-ban, hanem akkor, amikor az első bank kijött olyan hitelkonstrukcióval, amely fenti elemeket nem tartalmazta, azaz szerintem tisztességtelen üzleti gyakorlatot vezetett be a piacra, amellyel a bankok maguk idézték elő azt a helyzetet, amiben vagyunk.
Tehát a helyzetet nem a hitelfelvevők, nem az állam, hanem maguk a bankok idézték elő, mert olyan hosszú távó hitelkonstrukciókat vezettek be, amelyek mellőzték a tisztességes üzleti feltételek kritériumait több ponton is, részben az áltatad említettek, de főként abban a tekintetben, hogy az összes kockázatot, limit nélkül áthárították a hitelfelvevőkre.
Mert, hogy se az árfolyamnak, sem a kamatoknak, sem a költségek emelkedésének nem volt semmilyen - szerződésben garantált - gátja.
Tehát az államcsődöt nem a bíróságok idézhetik most elő, hanem maguk a bankok, még anno, amikor tisztességtelen szerződési feltételeket honosítottak meg a piacon.
Megjegyzem, hogy egyébként részben pont ezek azok a kritikus pontok, amiket a devizahiteles perekben azóta vitatnak is.
Sajnos beidézni nem tudom, mert törölték a korábbi hozzászólásaimat. De ha a keresőben kulcsszavakra rákeresel, a kereső még kidobja, így láthatod, hogy ezeket évekkel ezelőtt valóban leírtam.
Megjegyzem, hogy egyébként részben pont ezek azok a kritikus pontok, amiket a devizahiteles perekben azóta vitatnak is.
Sajnos beidézni nem tudom, mert törölték a korábbi hozzászólásaimat. De ha a keresőben kulcsszavakra rákeresel, a kereső még kidobja, így láthatod, hogy ezeket évekkel ezelőtt valóban leírtam.
De ezzel még mindig nem válaszoltál arra, hogy TE milyen megoldást gondolnál a problémára. Beírásaidban ugyanis ezt hiányoltad, miközben egyetlen gondolatot sem írtál arról, hogy te mit tennél.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504