Portfolio Portfolio
5
5
1
2013. április 11. | 14:54
#1

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés  

ugrás a cikkhez
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
2013. április 17. | 21:59
előzmény: #73  Törölt felhasználó
#80
Megmutatnád, hol történt ilyen? (mert ez nem igaz, általában egyáltalán nem változtak a kezelési költség mértékei - de ezt nyilván nem mutatják a chartok).
2013. április 17. | 21:56
előzmény: #70  Törölt felhasználó
#79
Látom, nehéz a felfogásod (is), ezért újra mondom: igen, fenntartom.
2013. április 17. | 21:54
előzmény: #66  Törölt felhasználó
#78
Hadd kérdezzek valamit a te stílusodban: fradista vagy? Merthogy olyan ződeket beszélsz...

Valójában a banki szerződésmódosítás is csak a jövendő törlesztésekre vonatkozik, nem a már megtettekre.

Ha változik az árfolyam, ugyanazért a devizáért eltérő forintot kell fizetni, ha fenn akarod tartani az egyensúlyt. Ha változik a forrásköltség, változnia kell a hitelkamatnak. Ha pedig ezt meghaladó mértékben emel a bank, magát árazza ki a piacról.

Ha elkednek a betét "versenytársainak" hozamai a forrásgyűjtés versenyében, emelni kell a betéti kamatokat, ha forrásbőség van, csökkenteni. Ezt is csak a kereslet-kínálat befolyásolja, mint sok minden mást. Itt a hiba a logikádban, a betéteknél elvárod a piaci logika érvényesülését, a hitelnél nem. (milyen iskolába jártál?)

A piaci környezet egyben korlátozza a teljesen korlátlan módosítás lehetőségét, de ezt csak egy közgazdász értheti...
2013. április 17. | 21:42
Törölt hozzászólás!
#77
2013. április 17. | 21:37
előzmény: #73  Törölt felhasználó
#76
A joggyakorlat elemző csoport a vonatkozó magyar és uniós jogi szabályozás folyamatában történt feldolgozása, közel 50 ítélet áttanulmányozása után, a német és osztrák joggyakorlatról készült tanulmány, a csoport közgazdász tagja véleményének ismeretében az alábbi megállapításokra jutott:

1.) A pénzügyi intézmény a fogyasztói nem lakáscélú hitel – és kölcsönszerződésekre (fogyasztói kölcsönszerződés) vonatkozó általános szerződési feltételei között (üzletszabályzatában) a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát – törvényi felhatalmazás alapján, annak megfelelően - kikötheti. E szerződési kikötés nem semmis önmagában a miatt, mert a pénzügyi intézmény maga számára a fogyasztóra hátrányos egyoldalú szerződésmódosítás jogát kiköti.

2.) Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nemcsak jogszabályba ütközés miatt lehet semmis, hanem azért is, mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel - tartalmát tekintve - indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára, ezért a Ptk. 209.§-ának (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.

A Ptk. 209.§-ának (6) bekezdése alapján azonban a bíróság által nem vizsgálható az olyan feltétel tisztességtelensége, amelyet jogszabály határoz meg, vagy amely tisztességtelenségének vizsgálatát jogszabály kizárja (209. § (5) bekezdés). A Magatartási Kódexben foglalt egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek semmisségét a bíróság vizsgálhatja.

3.) Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző – az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés, ha:

a) tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos (világos és egyértelmű megfogalmazás elve);

b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);

c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);

d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);

e) a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát.

4.) Mind a jogszabályba ütköző, mind a tisztességtelen szerződési feltétel semmis; e két érvénytelenségi ok vizsgálatának nincs a jogszabályból levezethető kötelező sorrendje.

5.) Ha a fogyasztó a szerződéskötési eljárás során az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit nem ismerheti meg, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem válik a szerződés részévé.

6.) a.) A bíróságnak a per tárgyává tett általános szerződési feltétel érvénytelenségét hivatalból kell észlelnie, ha az érvénytelenség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható.

b.) A bíróságnak a már nem alkalmazott vagy nem hatályos általános szerződési feltétel érvényességét is vizsgálnia kell, ha ez szükséges a jogvita eldöntéséhez.

c.) A bíróságnak az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés érvénytelenségét attól függetlenül kell vizsgálnia, hogy azt a fogyasztóval szerződő fél ténylegesen alkalmazta-e.

7.) Az ok-listában szereplő érvénytelen – tisztességtelen, semmis – kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés e kikötés mellőzésével, egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. A bíróság ítéletében azt állapítja meg, hogy mely tisztességtelen feltétel érvénytelen. Nincs lehetőség arra, hogy a bíróság az érvénytelen szerződési feltétel helyett, vagy azt kiegészítve új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.

Olyan esetben, amikor a szerződési feltételnek csak meghatározott része tisztességtelen, nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – ne a teljes szerződési kikötés, hanem csak a tisztességtelen jellegét okozó rész érvénytelenségét állapítsa meg és az érvénytelen részt mellőzze, a szerződési kikötést pedig az érvénytelen része nélkül, annak elhagyásával érvényessé nyilvánítsa, ha az adott esetben ennek az érvénytelenségi jogkövetkezménynek az alkalmazása célszerű és indokolt.

8.) a) Az általános szerződési feltételek között szereplő ok-listában foglalt feltételek érvénytelensége az egyoldalú szerződésmódosítás érvényességével kapcsolatosan is vizsgálható.

b.) Az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránt – ha az általános szerződési feltételnek minősül – közérdekű kereset indítható.

c.) Az egyoldalú szerződésmódosítás érvényességének körében vizsgálandó, érvényesül-e a ténylegesség és az arányosság elve.

Címkék: devizahitelesek, per, semmis szerződés, Kúria, érdekvédők
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 21:35
előzmény: #67  Törölt felhasználó
#75
Helyesen: ...CDS...
2013. április 17. | 21:34
előzmény: #61  Castorp
#74
A "módosítás" a magyar nyelvben növekedést és csökkenést is jelenthet. A gyakorlatban 2008 őszéig inkább csökkenés, ezt követően emelkedés történt.
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 21:33
előzmény: #67  Törölt felhasználó
#73
És kérdés #3:

A kezelési költségnek vajon milyen banki költségelem elkerülhetetlen, váratlan külső piaci változás miatt "kellett", hogy 2-2.5-szörösére ugorjon?
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 21:32
előzmény: #69  manci007
#72
És kérdés Mancinak #2:

Hitelügynök vagy?
2013. április 17. | 21:31
előzmény: #56  Törölt felhasználó
#71
"Nem vagyok jogász, de én jogilag legfeljebb az átváltási árfolyamok, a durván felemelt kezelési költség és az indokolhatatlan mértékű kamatemelés megtámadását látom."

Még jó hogy nem vagy jogász. A felvetett kérdések megválaszolása nem jogi, hanem közgazdasági választ igényelnének. De láthatóan csak kérdezni tudsz.
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 21:31
előzmény: #69  manci007
#70
Rendben, akkor kérdezek.

Kérdés Mancinak #1:

Írtad ezeket az állításokat:
"Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat." 

"Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni." 

"A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság"

"...több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"

Fenntartod ezeket továbbra is?
2013. április 17. | 21:27
előzmény: #54  Törölt felhasználó
#69
"Ezekért egyenként kihajítanának egy valamire való közgáz iskolából."

Ezt te honnan tudod? Válaszaidból kitűnik, közelében sem jártál az emlegetett iskolának, bár ezt agresszivitással ügyesen palástolod. Én nem vizsgálom, mivel foglalkozol, mert nem érdekes. Érveid nincsenek, nincs mivel vitatkozni. Kérdéseidre - ha jól emlékszem, 35. alatt - már válaszoltam.
2013. április 17. | 21:26
előzmény: #67  Törölt felhasználó
#68
na ebből kiderül milyen ügynök manci! :D
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 21:22
előzmény: #65  manci007
#67
Manci, csak egyre válaszolj: a kezelési költség vajon mivel indokolhatóan nőtt 2-2.5-szörösére?

- Az árfolyam változott a piaci árfolyamokkal, oké. (a vételi/eladási spread nagyságán már lehetne vitázni, ahogy az alkalmazásán önmagában véve is).
- A kamatok a forrásköltségváltozással változtak (most eltekintünk attól, hogy miközben a frankkamatok lementek, a CDF növekedéssel együtt se kellett volna ilyen mértékben nőjjenek, meg valahogy felfelé mindig követte a piacot, lefelé azért kevésbé, de ismerjük ezt a benzinárnál is, oké).
- De a kezelési költség vajon milyen banki költségelem elkerülhetetlen, váratlan külső piaci változás "kellett", hogy 2-2.5-szörösére ugorjon? Nos?
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 21:15
előzmény: #60  manci007
#66
"Az egyoldalú módosítás lehetőségét - hasonlóan pl. a biztosítási, a közmű-, a telefon- és az ingatlanbérleti szerződésekhez - a szerződés tartalmazta."

Nagy tévedésben vagy, szándékosan összemosod a dolgokat. Közművek esetében a jövő fogyasztásával kapcsolatosan változhatnak díjtételek. Egy bank esetében éppen az a probléma, hogy a múltban megkapott hitel feltételei változnak. Ez nagy különbség.

"Az "alakítás" csak a kockázatokhoz igazítást eredményezheti."

Azzal semmi bajom nincs, hogy változnak a betétek kamatai. Az hasonlít a közműhöz. A hitel viszont múltbeli döntés, nem tudom visszacsinálni, ha nem tetszenek a feltételek.

Másrészt a változó piaci környezethez kötés és a TELJES SZABAD MÓDOSÍTÁS között is óriási a különbség.

De tudom, hogy ezeket hiába írom neked, mert ahogy egy Brókernetessel nem lehet vitázni befektetésekről, egy hitelügynökkel mint ami te vagy se lehet a hitelekről. Neked azt kell eladd minden áron és soha semmiről nem a hitelt adó tehet és válságokkal nem is kell foglalkozni, hiszen 40 évig bla-bla-bla...
2013. április 17. | 21:06
előzmény: #53  Castorp
#65
" Az (mármint a szerződésmódosítás) a váratlan helyzetek miatt kell, amivel úgy éltek vissza a bankok, hogy saját üzletkockázatuk hibás döntéseit a jól fizető ügyfelekre hárítottak."
Ez a lényeg, ezt fogalmaztam már meg itt és máshol is számtalanszor és szerintem ez lehet az a pont, ahol a bíróságon is sikeresen lehetne támadni a bankokat.

Ezzel már nagyon sokan próbálkoztak minden fórumon, de senkinek sem sikerült ezt bizonyítania. Sőt, éppen az bizonyosodott be, hogy a bankok a költségnövekedésnek megfelelően, vagy éppen ez alatti mértékben emelték, illetve költségcsökkenés esetén csökkentették a kamatokat.
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 21:04
előzmény: #54  Törölt felhasználó
#64
Manci, erre nem reagáltál.
2013. április 17. | 21:03
előzmény: #61  Castorp
#63
is,meg ha mondjuk a "bankvezérnek" új kéró kellett azt is megoldották belőle.
2013. április 17. | 21:01
előzmény: #52  gepida
#62
"Van aki persze körbejár és beszedi a lakbért. A bankok is ezt teszik most. 20 évre előre."

A kölcsönből az adós előrehozhatja fogyasztását, megveheti a li a hitakását, amelyben lakik, amikor fizetelét. Tehát pont az adós jut előre a hitel gyümölcséhez, a bank előre teljesíti szerződéses kötelezettségét, időben később fizeti vissza tartozását az adós.
2013. április 17. | 21:00
előzmény: #56  Törölt felhasználó
#61
Az egyoldalú szerződésmódosítás, amennyire én tudom kamatemelést jelentett.
2013. április 17. | 20:56
előzmény: #51  Törölt felhasználó
#60
Az egyoldalú módosítás lehetőségét - hasonlóan pl. a biztosítási, a közmű-, a telefon- és az ingatlanbérleti szerződésekhez - a szerződés tartalmazta. Az "alakítás" csak a kockázatokhoz igazítást eredményezheti.

Talán neked kellene gondolkodni, mielőtt összevissza beszélsz.
2013. április 17. | 20:51
előzmény: #50  gepida
#59
" Aláírnak olyat, hogy a bank annyaival emeli a 'költségeit' amennyivel csak akarja."

Nem, nem a költséget. A törlesztőrészlet változhat, csak annyival, amennyivel a kockázatok és az árfolyamok változnak. Ezek csökkenésével a törlesztőrészletek is csökkentek.
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 20:48
előzmény: #55  manci007
#58
Majd alain válaszol, de az árfolyamokból ítélve '98 körül lehetett a kezdő és 2005 után a lejárati időpont.

Persze ezt illene tudnod neked is, látszik, hogy chartokat se nagyon látták. Egyébként is a te szempontodból mindegy, mert te azt írtad, hogy az elmúlt 40 évben nem volt jelentős árfolyamelmozdulás... Abban bőven benne van a példa. De a szöveged amúgy is nyilvánvalóan akkora blődség, hogy ilyet egy kezdő tőzsdés se mond már.
2013. április 17. | 20:46
előzmény: #48  gepida
#57
" Az adósok többségének ingatlana nem ér annyit amennyi a hitel rajta, már ha egyáltalán el is tudná adni."

Most. Miután az árfolyamok elszabadultak, a tartozás forintban növekedett, a fedezeti ingatlanok ára lezuhant.
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 20:44
előzmény: #53  Castorp
#56
Szerintem jogilag ezen a ponton egyáltalán nem megfoghatóak. Nem vagyok jogász, de én jogilag legfeljebb az átváltási árfolyamok, a durván felemelt kezelési költség és az indokolhatatlan mértékű kamatemelés megtámadását látom. De ez egy adós esetében nem akkora tétel, mint az egész hitel, vagy akárcsak az árfolyamveszteség, így a lényegen nem változtat.
2013. április 17. | 20:43
előzmény: #49  alain
#55
Mikor?
Törölt felhasználó
2013. április 17. | 20:38
előzmény: #45  manci007
#54
Nézzük Manci, tegnap óta miket hordtál itt össze.

"Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat." 

"Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni." 

"A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság"

"...több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"

Nos. Ezekért egyenként kihajítanának egy valamire való közgáz iskolából. De tudom, hogy manapság egy "pénzügyi tanácsadónak" diploma sem szükséges. Elég ha kellően határozottan és erőszakosan tud biztosítást/hitelt tukmálni a naiv ügyfélre. Gondolom, te is valami ilyesmi vagy. Már a fenti butaságok miatt, meg amiatt, hogy válság ide, vagy oda, ugyanazt fújod, mint korábban. Az árfolyamokra vonatkozó teljesen blőf szöveged tipikus "pénzügyi tanácsadó"-s beetető szöveg, aki még chartokat se látott.

Az meg jellemző szintén az ilyen amway szintű rábeszélő mesterség művelőire, hogy válaszolni nem válaszolnak, az igazoltan blőd szövegeikről hallgatnak és folytatják, mintha mi se történt volna az általános maszlagot.

A problémakör ugyanis mégegyszer a következő:
- kik a felelősek a kialakul helyzetért (ki miben)?
- mi a megoldás a probléma kezelésére
- mik a tanulságok.

Ez a három kérdés a lényeg a devizahitelezéssel kapcsolatban. Te ahelyett, hogy erről beszélnél, írkod az üres, általános gazdasági közhelyeket.
2013. április 17. | 20:32
előzmény: #34  Törölt felhasználó
#53
" Az (mármint a szerződésmódosítás) a váratlan helyzetek miatt kell, amivel úgy éltek vissza a bankok, hogy saját üzletkockázatuk hibás döntéseit a jól fizető ügyfelekre hárítottak."
Ez a lényeg, ezt fogalmaztam már meg itt és máshol is számtalanszor és szerintem ez lehet az a pont, ahol a bíróságon is sikeresen lehetne támadni a bankokat.
2013. április 17. | 20:23
előzmény: #50  gepida
#52
Legtöbb ember örül ha azt elmondhatja a saját lakásában, házában él.

Van aki persze körbejár és beszedi a lakbért. A bankok is ezt teszik most. 20 évre előre.

Törölt felhasználó
2013. április 17. | 20:22
előzmény: #45  manci007
#51
Mancika, össze-vissza beszélsz.

"Azt pedig nem értem, hogy feleljenek a bankok azért is, ami nincs benne a szerződésben. Milyen dolgokért és milyen okból felejenek? Nem a szerződés köti mindkét felet?"

Hát éppen ez az. Az egyik fél egyoldalúan alakíthat rajta. A másik NEM. Az egyoldalú alakítást ráadásul vissza se utasíthatod, előre aláírtad.
2013. április 17. | 20:20
előzmény: #48  gepida
#50
Mindjárt kapok pénznyelőtől, és részben igaza is van, bár azt hiszi mindenki ügyvéd és van annyi agya is mint neki. Pedig ez nem így van.

Miért nem olvasták el a szerződést mielőtt aláírták? Aláírnak olyat, hogy a bank annyaival emeli a 'költségeit' amennyivel csak akarja.
2013. április 17. | 19:24
előzmény: #47  manci007
#49
szűk sávban mozogtak az árfolyamok??? én anno kaptam 300 feletti HUF-on USD-t, amit 200 alatt fizettem vissza...
2013. április 17. | 19:17
előzmény: #16  Castorp
#48
Hatalmas szerencséd volt hogy törleszteni tudtál. Nem azért mert megvolt a fedezeted, hanem mert kaptál kiszállási lehetőséget. Na de a "Jónép" nagyrésze ennek a közelében sem volt. Adósrabszolgasság, ez a sorsuk.

Volt cikk itt portfolion. Az adósok többségének ingatlana nem ér annyit amennyi a hitel rajta, már ha egyáltalán el is tudná adni.
2013. április 17. | 19:11
előzmény: #42  alain
#47
Igazad van, csak a válság utáni változásokhoz, ugrálásokhoz képest volt szűk az a sáv.
2013. április 17. | 19:09
előzmény: #41  alain
#46
Éppen azt mondtam, hogy mindenkinek van kamatkockázata eltérő kirovó-lerovó pénznem esetén.

Tudod az a szakmai blamázs, ha olyan valamit hiányolsz, ami mindig is a bankműködés alapeleme volt, a lejárati transzformáció, a jellegzetesen rövid források és a jellegzetesen hosszú hitelek lejárati összehangolása. Ennek persze semmi köze a forró pénzből finanszírozás természetes üzleti kockázatának értékeléséhez.

Azt is vedd figyelembe, hogy akkor lehet a hitelkamatokat egyetlen fixinghez kötni, ha a hitel forrása is egyetlen forrás. Vegyes forrásnál ez szakmailag nem lehet.
2013. április 17. | 19:00
előzmény: #40  matsca
#45
Hát éppen ez az, a válság a bankot is sújtja, a következményeket ő is viseli. Csak a szerződlés szerinti kötelezettségeket kell teljesíteni mindkét oldalnak. Azt pedig nem értem, hogy feleljenek a bankok azért is, ami nincs benne a szerződésben. Milyen dolgokért és milyen okból felejenek? Nem a szerződés köti mindkét felet?
2013. április 17. | 18:55
előzmény: #39  signal2
#44
A saját pozícióját igen, de ha a forrásköltség növekedését nem érvényesíthetné ügyfelénél, bukna.
2013. április 17. | 18:53
előzmény: #38  Törölt felhasználó
#43
Nos, akkor lássuk, ki beszél félre:

Az értékegyensúly fenntartása minden körülmények között szükséges, nem csupán egy átalakuló gazdaságban. Ez közgazdasági-jogi alaptétel, ezt éppen neked illene tudni a legjobban.

A hitelportfólió romlása növeli a visszafizetés kockázatát (az ügyfélkockázatot), ami költségként megjelenik az árban (a jó adósokéban, a rossz adósokéban egyaránt). Ez megint csak alaptétel, amelyet neked is illene tudni.

Ezt írtam: "Az egyoldalú módosítás a gazdasági környezetben beállott változásokhoz igazítja a szerződés feltételeit,különben a változásokkal az egyik fál jól járna, a másik meg rosszul. Ezt hívják az értékegyensúly folyamatos fenntartásának." Szó sincs csak a kondícióváltoztatásról, a körülmények változása más szerződési feltétel változtatását is lehetővé teszi. És ez így működik mindenhol, bár valóban a kamat-költség változik a leggyakrabban. Az oklista meg humbug: 25-30 évre előre nem lehet listázni a várható kockázatokat.
Nézz körül az EU-ban, nem igazolt állításaidat nem kívánom tagadni, alaptalanságuk maguktól látszik.

2013. április 17. | 10:18
előzmény: #35  manci007
#42
"Nos, ami a rettenetes butaságit illeti: több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"
hol élsz, a holdon? inkább gondold át előtte, ha ilyen merész (és ostoba) kijelentésekkel indítasz bármilyen hozzászólást...
2013. április 17. | 10:16
előzmény: #33  manci007
#41
"Hosszúlejáratú hitel esetén mindig van kamatkockázat, mennyire drága forrásból tudod megújítani a hitelt."
nagyon pongyolán fogalmazol. kinek nincs kamatkockázata? aki fix kamaton vett fel 20 évre hitelt? vagy aki rövid forrásból adott 20 évre hitelt? Mert aki felvette a hitelt, annak nem lenne szabad kamatkockázatot futnia...

Komoly felügyeleti hiányosság volt a maturity mismatch felett szemet húnyni éveken keresztül... de a bankok részéről szakmailag is nagy blamázs, hogy miközben saját maguk rövid pénzekből adtak hosszú hiteleket, addig a hozzájuk hitelért folyamodó kérelmezőknél (cégek esetén) épp azt is nézik, hogy pl beruházásokat rövid vagy hosszú forrásokból finanszírozták, stb.

Más persze a helyzet, ha a bank a hosszú EUR vagy CHF hiteleket valamilyen piaci kamatláb változásához kötötte, de sok esetben nem ez történt, hanem azt tervezték, hogy a változást simán lenyomják az ügyfél torkán...
2013. április 17. | 09:35
előzmény: #26  manci007
#40
ez mind igaz ,majdnem, de a bankoknak is jött a válság, ami ugyanúgy nincs a szerződésben (,hogy aztán, akkor mi a fene van....) az ügyfélnek,mint a banknak....sokan elfelejtik, hogy a szerződést két fél köti....a bankoknak igenis van felelősségük abban, amit ők is aláírtak és azért is felelnek, ami esetleg nincs benne a szerződésben....Összefoglalva, ami nincs a szerződésben azt mindkét fél közösen viseli....
2013. április 17. | 08:44
előzmény: #36  manci007
#39
A banknak nincs árfolyamkockázata, csak az ügyfélnek. A bank naponta semlegesíti a devizapozícióját, az ügyfél ellenben teljes mértékben felvállalja (hacsak egy másik eszközzel nem áll a másik oldalon is, pl CHF-betét, vagy CHF munkabér, stb.).
Törölt felhasználó
2013. április 16. | 23:52
előzmény: #36  manci007
#38
Manci, félrebeszélsz és a triviális dolgokat akarod megmagyarázni.

"Az egyoldalú módosítás a gazdasági környezetben beállott változásokhoz igazítja a szerződés feltételeit,különben a változásokkal az egyik fál jól járna, a másik meg rosszul. Ezt hívják az értékegyensúly folyamatos fenntartásának."

Ezt senki nem vitatta. De ez egy elvi maszlag. Ráadásul a bank és ügyfél között van némi érdekérvényesítő képességbeli különbség. Világos, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást a fenti miatt engedték meg a bankoknak. Ez egy átalakuló gazdaságban érthető is ('90-es évek). Egy fejlett gazdaságban viszont túlzott előnyt jelent a bankok számára és oda vezet, hogy a rossz hiteleket is a jó ügyfelekkel fizettetik meg. Pedig ez banki működési kockázat, ezt neki kéne viselniük, de ezt is áthárították nálunk.

"Nézz körül a világban, az egyoldalú módosítás lehetőségét minden országban alkalmazzák"

Ez sem igaz ebben az általános formában. A kérdés ugyanis az, hogy mit változtathatnak meg egyoldalúan. Nálunk 2009-ig bármely szerződési feltétel egyoldalúan, a fogyasztóra hátrányosan módosítható volt, majd 2009. augusztus 1-től kezdődően csak a kamatra, díjra, költségre vonatkozó rendelkezések. És ez is tovább szigorodott, hogy a változtatások milyen indokkal és feltételekkel tehetők meg egyoldalúan.

Olyan laza, bankok számára megengedő szabályozás, mint nálunk korábban volt, nem volt máshol az EU-ban. Tény, ne akard tagadni.
Törölt felhasználó
2013. április 16. | 23:35
előzmény: #35  manci007
#37
"Nos, ami a rettenetes butaságit illeti: több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"

40 év? Te láttál már hosszútávú chartokat? Ez megint nem igaz. Íme a chfhuf '95 óta.
link
Aki 2005-ben vett fel frankhitelt az pontosan tudhatta, hogy 10 éves távlatban minden extrémitás nélkül elmozdulhat 60%-ot az árfolyam.
2013. április 16. | 23:31
előzmény: #34  Törölt felhasználó
#36
Butaságokat beszélsz. Az egyoldalú módosítás a gazdasági környezetben beállott változásokhoz igazítja a szerződés feltételeit,különben a változásokkal az egyik fál jól járna, a másik meg rosszul. Ezt hívják az értékegyensúly folyamatos fenntartásának.

Persze, az a legegyszerűbb, ha a tartozás és a törlesztés ugyanabban a pénznemben történik, akkor nincs árfolyamkockázat. De ha az alacsony kamat miatt a kirovó pénznem a deviza, az adós forintjövedelme miatt a lerovó pénznem a forint, akkor szükségképpen keletkezik árfolyamkockázat.Az pedig kompéett hülyeség, hogy az egyoldalú módosítással a saját hibás döntéseiket korrigálták volna. Nézz körül a világban, az egyoldalú módosítás lehetőségét minden országban alkalmazzák, ahol a kirovó és a lerovó pénznem eltér, vagyis keletkezik árfolyamkockázat. Ez a prudens bankműködés szükségképpeni velejárója. Megjegyzem, ha az ügyfél devizatartozását törleszteni akarja devizában, de jövedelme forintban keletkezik, akkor is át kell váltania forintját devizára (vagyis devizát kell vennie), ha ezt nem a hitelnyújtó banknál teszi.
2013. április 16. | 23:15
előzmény: #31  Törölt felhasználó
#35
Nos, ami a rettenetes butaságit illeti: több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak.A mostani problémák nem a konstrukcióból adódnak, hanem a válságból (jól mutatja, hogy a fointhiteladós sem tudja törleszteni hitelét, ha elveszíti munkáját, vagy vállalkozása csődbe megy).

Az első kérdésed is összetett, de végtelenül leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a subprime válságot elindító amerikai bankok. z pedig, aki a második kérdésre megfelelő választ tud adni, évekre előre megérdemli a közgazdasági Nobel-díjat, de legalább valami lovagkereszt-félét.

Az európai - és benne a magyar bankrendszer azért tudott ellenálóbb lenni a válság során az amerikainál, mert messze jobban szabályozott. A probléma felügyeleti ellenőrzéssel volt, de ez sem okozta egymagában a válságot, vagy egyéb problémákat. Az pedig teljesen természetes, ha piacgazdaságban egy vállalkozás költségeit érvényesíti áraiban.

A második megállapításod teljesen ül, csak annyit tennék hozzá: a végtörlesztés teljesen kivéreztette mind az adósokat, mind a bankokat.
Törölt felhasználó
2013. április 16. | 23:14
előzmény: #33  manci007
#34
Ezzel nem magyaráztad meg a lentieket.
1. Nem a lejárati transzformáció miatt van árfolyamkockázat - pedig ezt írtad.
2. Az egyoldalú szerződésmódosítás továbbra sem az árfolyamkockázat miatt volt/volt, ahogy még mindig állítod. Hiszen annak kivédéséhez az adott devizanemben történő elszámolás elegendő és ehhez NEM KELL SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS. Az a váratlan helyzetek miatt kell, amivel úgy éltek vissza a bankok, hogy saját üzletkockázatuk hibás döntéseit a jól fizető ügyfelekre hárítottak.
2013. április 16. | 22:57
előzmény: #27  Törölt felhasználó
#33
Hosszúlejáratú hitel esetén mindig van kamatkockázat, mennyire drága forrásból tudod megújítani a hitelt. Ez valóban független attól, ogy forint- vagy devizahitelről van szó. Ha azonban a kirovó és lerovó pénznem eltér, akkor ehhez társul még szükségképpen az árfolyamkockázat is.

Annyiban viszont igazad van, hogy az egyoldalú módosítás nem csupán árfolyamkockázat, hanem minden más kockázat kezelésének az eszköze.
2013. április 16. | 22:57
előzmény: #27  Törölt felhasználó
#32
Hosszúlejáratú hitel esetén mindig van kamatkockázat, mennyire drága forrásból tudod megújítani a hitelt. Ez valóban független attól, ogy forint- vagy devizahitelről van szó. Ha azonban a kirovó és lerovó pénznem eltér, akkor ehhez társul még szükségképpen az árfolyamkockázat is.

Annyiban viszont igazad van, hogy az egyoldalú módosítás nem csupán árfolyamkockázat, hanem minden más kockázat kezelésének az eszköze.
Törölt felhasználó
2013. április 16. | 22:49
előzmény: #26  manci007
#31
"A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság"

Mondok egy analógiát. A bűnözés nem jogi és társadalmi probléma. Ha nem lenne lopás...

Nagy nesze semmit puffogtatsz. Válság nélkül persze, hogy nincs probléma. Ahogy semmilyen területen nincs probléma, ha minden jól megy. Ez trivialitás. A probléma mindig speciális, extrém helyzetekkor jelentkezik. Most is ezt történt.

És több, mint rettenetesen buta hozzáállás a probléma tényét tagadni. Hiszen probléma volt/van, látjuk. Két kérdés van:
- Kik a felelősök?
- Mi a megoldás?

Az első kérdésnek leginkább tanulságbeli célja van, illetve a jövőbeni hasonló helyzetek elkerülése miatt. A másodiknak pedig az adott problémás helyzet valamilyen kezelése.

Orbánék bankok elleni kirohanásai és devizahitelesek mentő tervei éppen ezért rosszak:
- mert egyéni felelősség helyett a bankokra hárítanak, miközben a bankokkal szembeni szabályozási változások szinte kimerültek pénzelvételben (különadók), ahelyett, hogy az átláthatóbb, korrektebb működési szabályozás lett volna az elsődleges. (a szétadóztatott és ellenségnek kikiáltott bank pedig megint az ügyfelekre tud áthárítani).
- mert a helyzet problémamegoldása is több esetben káros volt inkább (árfolyamrögzítés, ami csak növeli és időben kitolja a csődöt, végtörlesztés, amivel pont azok lettek "megmentve", akiket se a társadalmi igazságosság, se az összgazdasági veszélye, se egyéni felelősség miatt nem kellett volna, hiszen jó részüknek könnyen rendelkezésre állt a hitelösszeg, és tisztában voltak hitelügyletük kockázatával).
2013. április 16. | 22:47
előzmény: #23  szivacs
#30
Nem gynús egy cseppet, hogy a határozathirdetéskor, teljesen szokatlan módon, megjelent a bíróság sajtósa, aki teljesen kész kommentárral látta el az ítéletet? Nem furcsa, hogy magát az egyoldalú módosítás lehetőségét minősítette az ítélet tisztességtelennek, holott azt jogszabály kifejezetten megengedi, a Kúria hírhedett véleménye szerint sem tisztességtelen?
2013. április 16. | 22:40
előzmény: #20  matsca
#29
Aki kapta, ingyen használta a másik pénzét, tehát nyert, aki adta, az meg semmit sem kapott érte, tehát vesztett.
2013. április 16. | 22:36
előzmény: #16  Castorp
#28
"Ami rettenetesen bosszantott az a szinte havonta érkező rövid üzenet volt a banktól, hogy kamatot emeltek."

Talán azért emelkedtek a kamatok, mert így váltztak a piaci körülmények. Egyébként egészen 2008 őszéig folyamatosan erősödött a forint, jelentősen csökkentek az árfolyamok, a devizahiteleseknek jelentősen kevesebbet kellet fizetniük, mint szerződéskötéskor, a forinthitelesekről nem is beszélve.
Törölt felhasználó
2013. április 16. | 22:30
előzmény: #24  manci007
#27
"A bankok mindig lejárati transzformációt végeznek, mert mindenki hosszú lejáratra akar felvenni hitelt, de betétet csak rövid lejáratra (max. 1 év) akarelhelyezni. Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat."

Az első mondat igaz, én írtam ide sokszor. A második nagy butaság. Árfolyamkockázat nem a lejárati transzformáció miatt van. Hiszen csak Ft betét és hitel esetében is van lejárati transzformáció, triviálisan mégsincs árfolyam kockázat.

"Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni."

Ennek az első fele igaz, a második megint butaság. A banknak nincs árfolyamkockázata. Az egyoldalú szerződés a kamatkockázata ellen véd. (azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy arra a kérdésre, hogy ez mondjuk összgazdaságilag rendben van-e, nem válasz, hogy az egyik fél, most a bank számára ez miért hasznos).
2013. április 16. | 22:30
előzmény: #14  parkinson
#26
A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság, nem szabadulnak el az árfolyamok, nem zuhannak az ingatlan értékek, nem robban a munkanélküliség, nem esik a jövedelem vásárlóértéke, vagyis az adósok tudnák fizetni tartozásukat. A devizahitel forrása olcsó volt, így a hitelkamat is alacsony volt, mindenki boldog volt - egészen a válságig. A kölcsönszerződések mindenben megfeleltek a hatályos jogszabályoknak, mind a Ptk.-nak, mind a saját üzletszabályzatuknak. Az ellentmondó ítéletek csak a bíróságok hozzá nem értését tükrözik, nem a szerződések hibáit. Talán nem véletlen, hogy az ítéletek 80%-a rendben találta a szerződéseket, csak egyes lémann-féle szerencselovagok nagyították fel a bíróságok esetleges diszfunkcióit nagyították fel a sajtóban.
Törölt felhasználó
2013. április 16. | 22:23
előzmény: #22  tomi140
#25
"soha semmi pénzért nem vennék fel hitelt. egyedüli amit fel fogok venni az a Fundamentához felvehető, szépen előre kukalkulálható hitel saját otthonhoz"

Te vagy naiv vagy vagy ügynök. A Fundamenta se ingyenkonyha, ahogy más hitel sem az ördög. Tájékozódni kell, meg kell nézni a részleteket, meg gondolkodni.
2013. április 16. | 22:15
előzmény: #11  alain
#24
Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni. Fix kamatozást lakossági körben nem alkalmaztak a bankok, mert nem fejezte ki világosan a tényleges kockázatváltozást. A bankok mindig lejárati transzformációt végeznek, mert mindenki hosszú lejáratra akar felvenni hitelt, de betétet csak rövid lejáratra (max. 1 év) akarelhelyezni. Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat.
2013. április 16. | 12:41
előzmény: #6  manci007
#23
2013. április 16. | 11:37
#22
annyira elfajzott kultúrája van a hitelnek idehaza, hogy borzasztó. soha semmi pénzért nem vennék fel hitelt. egyedüli amit fel fogok venni az a Fundamentához felvehető, szépen előre kukalkulálható hitel saját otthonhoz. még a kocsira valót is inkább kispórolom. azért milyen érdekes állatfaj az ember... a hitelt ki tudja nyögni, de ha ugyanazt a pénzt félre kéne tenni arra nem képes. pedig mennyivel kötetlenebbül - kis késéssel ugyan de kötelezettségek nélkül - tudná megvenni az áhított dolgát ha lenne egy kis önfegyelme.
2013. április 16. | 10:28
előzmény: #19  matsca
#21
Felfordul a gyomrom bármiféle általánosítástól.
2013. április 16. | 10:19
előzmény: #15  Törölt felhasználó
#20
nem nyert ,aki kapja...mondjuk inkább úgy, hogy nem vesztett így és, aki adta az meg nem nyert....
2013. április 16. | 10:18
előzmény: #13  signal2
#19
bankválságnál bankadó nélkül is veszteségesnek kellett volna lenniük....ez a továbbhárítom a problémáim miatt az ügyfelekre nem működik....tudod családtagom, aki 38 évet dolgozott banknál azt mondta csodálja ,hogy még nem égnek a bankok vagy nincs lövöldözés az ügyféltérben....
2013. április 16. | 09:08
előzmény: #15  Törölt felhasználó
#18
Ez jó. Olyan mint a: "ingyen vacsora nincs, csak valaki más fizeti a cehhet"
2013. április 16. | 09:07
előzmény: #16  Castorp
#17
Nekem is van CHF hitelem (nem Mo.-n). A kamatom a 3 havi CHF-Libor + 1% a banknak.

Jelenneg 1%-ot fizetek össz-vissz. Euróra 2% lenne, tehát 1%-ot spórolok a kamaton évente (és eddig kb 40%-ot bukok a hitelen).

FX hitel, 10 év múlva adom majd vissza az akkori árfolyamon. Addig még lesz sok esö és hó. A kb 40%-os bukásra (EUR/CHF) már megvan a fedezet.

Nem Mo-n a bankok kb 1%-ot (0,75% - 1,5%, attól függöen, ki mennyire alkudozik) tesznek a LIBOR-ra. Mo.-n a bankok (ahogy olvasom) 4%-5%-t tesznek rá (és ebben még nincs benne a CDS).
2013. április 16. | 08:49
előzmény: #10  alain
#16
Én is vettem fel devizahitelt és nagyon sok furcsaságot tapasztaltam. Először is nagyon sokszor hallottam, hogy az ügyfelek tájékozatlanul vették fel a hitelüket. Amikor hitelt vettem fel első dolgom volt végigtanulmányozni a bankok interneten közzétett szerződési feltételeit. Ezek után személyesen próbáltam tájékozódni a bankfiókokban és döbbenten tapasztaltam, hogy az ügyintézőknek fogalmuk sincs az általuk forgalmazott pénzügyi termékek kondícióiról. Ezután következett a közjegyző ahol fél óra alatt ledarálták a feltételeket, kérdezni nem lehetett, majd megkérdezték megismertük elfogadjuk-e a feltételeket. Azokat amiket a bank saját alkalmazottai sem ismernek, nem értenek.
Ha én leülök a közjegyzővel és fél óra alatt elmagyarázom neki a speciális relativitáselméletet amiben van pár nagyon egyszerű mindenki számára érthető állítás, vajon érteni fogja?
Az ügyfél elé tesznek egy száz oldalas jogi szöveget, amit jogászok hada készít elő a bank részéről. Ez a szerződés. Ha kell a pénz aláírod.
Én szerencsés voltam, mert én valóban spekuláltam amikor felvettem a hitelt relatíve magas chf/huf árfolyamon (végig meg volt a fedezet a hitelre készpénzben) és a spekuláció be is jött kezdetben amikor a forint erősödött, de nem szálltam ki időben (3 millió nyereséggel néhny hónap alatt), bennragadtam a hitelben és az árfolyam elszállt. Aztán jött az végtörlesztés és megszabadultam a hieltől.
Az árfolyamkockázatot átgondoltan vállaltam. Ami rettenetesen bosszantott az a szinte havonta érkező rövid üzenet volt a banktól, hogy kamatot emeltek.
Törölt felhasználó
2013. április 16. | 08:44
előzmény: #12  matsca
#15
"Van ilyen is, de azért jó barátok egymás közt haszon nélkül is adnak egymásnak"

Tudod ugye, hogy valaki kamat nélkül ad kölcsön, akkor az egyik jóbarát valóban haszon nélkül adta, de a másik jóbarát haszonnal kapta...
2013. április 16. | 08:44
előzmény: #10  alain
#14
Napjainkra már van egy kis történelmi háttere a magyarországi hitelezésnek, tehát lehetnek érvényes konklúziók, voltak és lettek ezzel kapcsolatban JOGSZABÁLYOK, amelyeket a FÜGGETLEN BÍRÓSÁGOK a szó szoros értelmében lesz@rtak. Lényegében azonos tényállás esetében homlok egyenest más ítéletet hoztak pl. Bank vagy pilótajátékos/uzsorakamatos esetében. A Banki szerződések totálisan szembe mentek a Ptk.-val, sőt saját Üzletszabályzatukkal, pénzügyi jogszabályokkal, a függatlen Bíróság ezeket is lesz@rta. A helyzet mostanára annyit "javult" hogy már első fokon szerencsével már lehet pert nyerni, így persze még drágább lesz a pervesztés.
2013. április 16. | 08:32
előzmény: #12  matsca
#13
Hitelintézeti szektor adózá előtti eredméynei:
2010 35 mrd HUF
2011 -243 mrd HUF
2012 -105 mrd HUF

Ez neked a "vígan" bankadózás? Remélem, egyszer te is ilyen szupernyereséges leszel.
2013. április 16. | 08:25
előzmény: #10  alain
#12
Most, hogy jön ide a magánkölcsön? ezt nem értem....Van ilyen is, de azért jó barátok egymás közt haszon nélkül is adnak egymásnak.A bankok a haszonzerzéssel (is) lökték a mélybe az adósokat és nem csak az árfolyammal....Oké legyen haszon, de ennyi?,hogy még vígan bankadóznak is
2013. április 16. | 08:09
előzmény: #9  manci007
#11
ez igaz, amúgy pont az egyoldalú kamatváltoztatás az a terület, amiben szerintem a legludasabbak a bankok... nekem is fix kamatozású hitelem volt, nem BUBOR alapú, ehhez képest durván emelt a bank... ha valahol lehet, akkor pont ezen a téren kell a bankok felelősségét firtatni. rövid pénzekből adtak 20-30 éves hiteleket, majd minden kockázatot áthárítottak...
2013. április 16. | 08:05
előzmény: #1  Portfolio
#10
Igen, sok bank visszaélt az erőfőlényével, igen, én is mentem békéltetőtő testületig bankkal szemben, igen, társadalmi probléma lett a devizahitel megoldása, és tényleg vannak szakmailag, jogilag és etikailag megalapozott követelések a bankokkal szemben, de NEM BÍROM ELVISELNI, nem tudok elmenni szó nélkül, mikor laikus emberek verik a tam-tam dobot, és részigazságaik mellett orbitális baromságokkal állnak ki a közvélemény és nyilvánosság elé.

olvastam már "hamis tanúzásra" alapított jogorvoslatot, láttam egy mérnök urat százas hallgatóság előtt beszélni arról, hogy ezek nem is deviza hitelek voltak, vételi és eladási árfolyamok alkalmazását sérelmező keresetet, stb... és sokan ezekre alapozva próbálnak a teljes kötelezettségüktől megszabadulni... keresik a közös ellenségképet... a bűnbakot, csak közben kellene némi önkritika is.

Kérdem én, hogy ha valaki magánszemélyként kölcsönt ad, és az adós nem fizet, akkor tesz-e valamit a kölcsön visszaszerzése érdekében?
2013. április 16. | 04:42
előzmény: #7  Törölt felhasználó
#9
És még hány ilyen van, aki tudattalanul fürdik a népszerűségben! A hiszékenység vámszedői!
2013. április 15. | 23:20
előzmény: #7  Törölt felhasználó
#8
van annak egy bája, amikor a lémanszerű nevű emberek ellen léman nevű ügyvéddel védetik magukat a népek. amolyan kutyaharapást szőrével
Törölt felhasználó
2013. április 15. | 23:07
előzmény: #6  manci007
#7
Ez a fickó kb. olyan kaliberű "szaktekintély" lehet, mint Drábik.
2013. április 15. | 22:41
előzmény: #1  Portfolio
#6
2013. április 15. | 12:18
előzmény: #4  stockbee
#5
Nyert perek: facebook Hitel Sikerek csoport: link
2013. április 11. | 19:00
előzmény: #3  parkinson
#4
2013. április 11. | 16:42
előzmény: #1  Portfolio
#3
ez még csak parasztvakítás.
Kárler Árpád másodfokon is nyert az OTP ellen, de a Kuria (Dr Vezekényi Ursula) szünetelteti a pert és az EU Bírósághoz fordult (1-2 év)

A fellebbezések után eddig mindig a bank nyert!!!
2013. április 11. | 15:49
előzmény: #1  portfolio
#2
\"Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés

2013. április 11. | 14:54

MTI

Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket viszont nem rótt rájuk.

Tatár Tímea, a bíróság szóvivője az MTI-vel közölte: a törvényszék érvénytelennek mondta ki a szerződések azon pontjait, miszerint a kamat és kezelési költség változó mértékű, és a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

A nem jogerős ítélet szerint a két ügyfél esetében 2007, illetve 2008 óta jogosulatlanul módosították a szerződéseket és emelték a kamatokat a bankok.

A szóvivő tájékoztatása szerint a jelzálog típusú kölcsönszerződések alapján a pénzintézet akkor változtathatja - egyoldalúan - a hiteldíjat, ha változnak a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, ha nő a hitelszámla-vezetési költség, vagy ha a hitelezőre nézve romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői. A bíróság megállapította, hogy a hiteldíj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen, mert sérti az arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét.

Az arányosság tekintetében a bíróság kimondta: a szerződési feltétel ugyan formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag azonban \"üres\", a pénzintézet kontroll nélküli bármikor egyoldalúan az ügyfélre terhelheti a többletköltséget. Mindez a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt jelent. A szerződési feltétel ugyanis a bíróság álláspontja szerint sérti az átláthatóság elvét, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tudhatja előre, hogy a szerződésben rögzített kamatok és költségek milyen mértékben emelkedhetnek a későbbiekben. Az egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható.

A szimmetria elvét pedig azért nem teljesíti a megsemmisített feltétel, mert a bíróság szerint az lenne az elvárható, ha a változó körülményekből eredő hátrányok mellett az ügyfelek az előnyökből is részesülnének. Jelen esetben azonban az érvénytelenített rendelkezés csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem - ismertette Tatár Tímea.\"

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE