Topiknyitó: Portfolio 2013. 04. 11. 14:54

Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés  

Ugrás a cikkhez
Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
szivacs
szivacs 2013. 04. 11. 15:49
Előzmény: #1  portfolio
#2
\"Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés

2013. április 11. | 14:54

MTI

Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket viszont nem rótt rájuk.

Tatár Tímea, a bíróság szóvivője az MTI-vel közölte: a törvényszék érvénytelennek mondta ki a szerződések azon pontjait, miszerint a kamat és kezelési költség változó mértékű, és a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni.

A nem jogerős ítélet szerint a két ügyfél esetében 2007, illetve 2008 óta jogosulatlanul módosították a szerződéseket és emelték a kamatokat a bankok.

A szóvivő tájékoztatása szerint a jelzálog típusú kölcsönszerződések alapján a pénzintézet akkor változtathatja - egyoldalúan - a hiteldíjat, ha változnak a bankközi hitelkamatok, a fogyasztói árindex, a jegybanki alapkamat, az állampapírok hozama, ha nő a hitelszámla-vezetési költség, vagy ha a hitelezőre nézve romlanak a lakossági hitelek kockázati tényezői. A bíróság megállapította, hogy a hiteldíj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen, mert sérti az arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét.

Az arányosság tekintetében a bíróság kimondta: a szerződési feltétel ugyan formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag azonban \"üres\", a pénzintézet kontroll nélküli bármikor egyoldalúan az ügyfélre terhelheti a többletköltséget. Mindez a bank számára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az ügyfél számára pedig indokolatlan és egyoldalú hátrányt jelent. A szerződési feltétel ugyanis a bíróság álláspontja szerint sérti az átláthatóság elvét, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tudhatja előre, hogy a szerződésben rögzített kamatok és költségek milyen mértékben emelkedhetnek a későbbiekben. Az egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható.

A szimmetria elvét pedig azért nem teljesíti a megsemmisített feltétel, mert a bíróság szerint az lenne az elvárható, ha a változó körülményekből eredő hátrányok mellett az ügyfelek az előnyökből is részesülnének. Jelen esetben azonban az érvénytelenített rendelkezés csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem - ismertette Tatár Tímea.\"
parkinson 2013. 04. 11. 16:42
Előzmény: #1  Portfolio
#3
ez még csak parasztvakítás.
Kárler Árpád másodfokon is nyert az OTP ellen, de a Kuria (Dr Vezekényi Ursula) szünetelteti a pert és az EU Bírósághoz fordult (1-2 év)

A fellebbezések után eddig mindig a bank nyert!!!
stockbee 2013. 04. 11. 19:00
Előzmény: #3  parkinson
#4
szivacs
szivacs 2013. 04. 15. 12:18
Előzmény: #4  stockbee
#5
Nyert perek: facebook Hitel Sikerek csoport: link
manci007 2013. 04. 15. 22:41
Előzmény: #1  Portfolio
#6
Törölt felhasználó 2013. 04. 15. 23:07
Előzmény: #6  manci007
#7
Ez a fickó kb. olyan kaliberű "szaktekintély" lehet, mint Drábik.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 15. 23:20
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#8
van annak egy bája, amikor a lémanszerű nevű emberek ellen léman nevű ügyvéddel védetik magukat a népek. amolyan kutyaharapást szőrével
manci007 2013. 04. 16. 04:42
Előzmény: #7  Törölt felhasználó
#9
És még hány ilyen van, aki tudattalanul fürdik a népszerűségben! A hiszékenység vámszedői!
alain 2013. 04. 16. 08:05
Előzmény: #1  Portfolio
#10
Igen, sok bank visszaélt az erőfőlényével, igen, én is mentem békéltetőtő testületig bankkal szemben, igen, társadalmi probléma lett a devizahitel megoldása, és tényleg vannak szakmailag, jogilag és etikailag megalapozott követelések a bankokkal szemben, de NEM BÍROM ELVISELNI, nem tudok elmenni szó nélkül, mikor laikus emberek verik a tam-tam dobot, és részigazságaik mellett orbitális baromságokkal állnak ki a közvélemény és nyilvánosság elé.

olvastam már "hamis tanúzásra" alapított jogorvoslatot, láttam egy mérnök urat százas hallgatóság előtt beszélni arról, hogy ezek nem is deviza hitelek voltak, vételi és eladási árfolyamok alkalmazását sérelmező keresetet, stb... és sokan ezekre alapozva próbálnak a teljes kötelezettségüktől megszabadulni... keresik a közös ellenségképet... a bűnbakot, csak közben kellene némi önkritika is.

Kérdem én, hogy ha valaki magánszemélyként kölcsönt ad, és az adós nem fizet, akkor tesz-e valamit a kölcsön visszaszerzése érdekében?
alain 2013. 04. 16. 08:09
Előzmény: #9  manci007
#11
ez igaz, amúgy pont az egyoldalú kamatváltoztatás az a terület, amiben szerintem a legludasabbak a bankok... nekem is fix kamatozású hitelem volt, nem BUBOR alapú, ehhez képest durván emelt a bank... ha valahol lehet, akkor pont ezen a téren kell a bankok felelősségét firtatni. rövid pénzekből adtak 20-30 éves hiteleket, majd minden kockázatot áthárítottak...
matsca 2013. 04. 16. 08:25
Előzmény: #10  alain
#12
Most, hogy jön ide a magánkölcsön? ezt nem értem....Van ilyen is, de azért jó barátok egymás közt haszon nélkül is adnak egymásnak.A bankok a haszonzerzéssel (is) lökték a mélybe az adósokat és nem csak az árfolyammal....Oké legyen haszon, de ennyi?,hogy még vígan bankadóznak is
signal2
signal2 2013. 04. 16. 08:32
Előzmény: #12  matsca
#13
Hitelintézeti szektor adózá előtti eredméynei:
2010 35 mrd HUF
2011 -243 mrd HUF
2012 -105 mrd HUF

Ez neked a "vígan" bankadózás? Remélem, egyszer te is ilyen szupernyereséges leszel.
parkinson 2013. 04. 16. 08:44
Előzmény: #10  alain
#14
Napjainkra már van egy kis történelmi háttere a magyarországi hitelezésnek, tehát lehetnek érvényes konklúziók, voltak és lettek ezzel kapcsolatban JOGSZABÁLYOK, amelyeket a FÜGGETLEN BÍRÓSÁGOK a szó szoros értelmében lesz@rtak. Lényegében azonos tényállás esetében homlok egyenest más ítéletet hoztak pl. Bank vagy pilótajátékos/uzsorakamatos esetében. A Banki szerződések totálisan szembe mentek a Ptk.-val, sőt saját Üzletszabályzatukkal, pénzügyi jogszabályokkal, a függatlen Bíróság ezeket is lesz@rta. A helyzet mostanára annyit "javult" hogy már első fokon szerencsével már lehet pert nyerni, így persze még drágább lesz a pervesztés.
Törölt felhasználó 2013. 04. 16. 08:44
Előzmény: #12  matsca
#15
"Van ilyen is, de azért jó barátok egymás közt haszon nélkül is adnak egymásnak"

Tudod ugye, hogy valaki kamat nélkül ad kölcsön, akkor az egyik jóbarát valóban haszon nélkül adta, de a másik jóbarát haszonnal kapta...
Castorp 2013. 04. 16. 08:49
Előzmény: #10  alain
#16
Én is vettem fel devizahitelt és nagyon sok furcsaságot tapasztaltam. Először is nagyon sokszor hallottam, hogy az ügyfelek tájékozatlanul vették fel a hitelüket. Amikor hitelt vettem fel első dolgom volt végigtanulmányozni a bankok interneten közzétett szerződési feltételeit. Ezek után személyesen próbáltam tájékozódni a bankfiókokban és döbbenten tapasztaltam, hogy az ügyintézőknek fogalmuk sincs az általuk forgalmazott pénzügyi termékek kondícióiról. Ezután következett a közjegyző ahol fél óra alatt ledarálták a feltételeket, kérdezni nem lehetett, majd megkérdezték megismertük elfogadjuk-e a feltételeket. Azokat amiket a bank saját alkalmazottai sem ismernek, nem értenek.
Ha én leülök a közjegyzővel és fél óra alatt elmagyarázom neki a speciális relativitáselméletet amiben van pár nagyon egyszerű mindenki számára érthető állítás, vajon érteni fogja?
Az ügyfél elé tesznek egy száz oldalas jogi szöveget, amit jogászok hada készít elő a bank részéről. Ez a szerződés. Ha kell a pénz aláírod.
Én szerencsés voltam, mert én valóban spekuláltam amikor felvettem a hitelt relatíve magas chf/huf árfolyamon (végig meg volt a fedezet a hitelre készpénzben) és a spekuláció be is jött kezdetben amikor a forint erősödött, de nem szálltam ki időben (3 millió nyereséggel néhny hónap alatt), bennragadtam a hitelben és az árfolyam elszállt. Aztán jött az végtörlesztés és megszabadultam a hieltől.
Az árfolyamkockázatot átgondoltan vállaltam. Ami rettenetesen bosszantott az a szinte havonta érkező rövid üzenet volt a banktól, hogy kamatot emeltek.
cumi01 2013. 04. 16. 09:07
Előzmény: #16  Castorp
#17
Nekem is van CHF hitelem (nem Mo.-n). A kamatom a 3 havi CHF-Libor + 1% a banknak.

Jelenneg 1%-ot fizetek össz-vissz. Euróra 2% lenne, tehát 1%-ot spórolok a kamaton évente (és eddig kb 40%-ot bukok a hitelen).

FX hitel, 10 év múlva adom majd vissza az akkori árfolyamon. Addig még lesz sok esö és hó. A kb 40%-os bukásra (EUR/CHF) már megvan a fedezet.

Nem Mo-n a bankok kb 1%-ot (0,75% - 1,5%, attól függöen, ki mennyire alkudozik) tesznek a LIBOR-ra. Mo.-n a bankok (ahogy olvasom) 4%-5%-t tesznek rá (és ebben még nincs benne a CDS).
cumi01 2013. 04. 16. 09:08
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#18
Ez jó. Olyan mint a: "ingyen vacsora nincs, csak valaki más fizeti a cehhet"
matsca 2013. 04. 16. 10:18
Előzmény: #13  signal2
#19
bankválságnál bankadó nélkül is veszteségesnek kellett volna lenniük....ez a továbbhárítom a problémáim miatt az ügyfelekre nem működik....tudod családtagom, aki 38 évet dolgozott banknál azt mondta csodálja ,hogy még nem égnek a bankok vagy nincs lövöldözés az ügyféltérben....
matsca 2013. 04. 16. 10:19
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#20
nem nyert ,aki kapja...mondjuk inkább úgy, hogy nem vesztett így és, aki adta az meg nem nyert....
signal2
signal2 2013. 04. 16. 10:28
Előzmény: #19  matsca
#21
Felfordul a gyomrom bármiféle általánosítástól.
tomi140
tomi140 2013. 04. 16. 11:37
#22
annyira elfajzott kultúrája van a hitelnek idehaza, hogy borzasztó. soha semmi pénzért nem vennék fel hitelt. egyedüli amit fel fogok venni az a Fundamentához felvehető, szépen előre kukalkulálható hitel saját otthonhoz. még a kocsira valót is inkább kispórolom. azért milyen érdekes állatfaj az ember... a hitelt ki tudja nyögni, de ha ugyanazt a pénzt félre kéne tenni arra nem képes. pedig mennyivel kötetlenebbül - kis késéssel ugyan de kötelezettségek nélkül - tudná megvenni az áhított dolgát ha lenne egy kis önfegyelme.
szivacs
szivacs 2013. 04. 16. 12:41
Előzmény: #6  manci007
#23
manci007 2013. 04. 16. 22:15
Előzmény: #11  alain
#24
Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni. Fix kamatozást lakossági körben nem alkalmaztak a bankok, mert nem fejezte ki világosan a tényleges kockázatváltozást. A bankok mindig lejárati transzformációt végeznek, mert mindenki hosszú lejáratra akar felvenni hitelt, de betétet csak rövid lejáratra (max. 1 év) akarelhelyezni. Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat.
Törölt felhasználó 2013. 04. 16. 22:23
Előzmény: #22  tomi140
#25
"soha semmi pénzért nem vennék fel hitelt. egyedüli amit fel fogok venni az a Fundamentához felvehető, szépen előre kukalkulálható hitel saját otthonhoz"

Te vagy naiv vagy vagy ügynök. A Fundamenta se ingyenkonyha, ahogy más hitel sem az ördög. Tájékozódni kell, meg kell nézni a részleteket, meg gondolkodni.
manci007 2013. 04. 16. 22:30
Előzmény: #14  parkinson
#26
A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság, nem szabadulnak el az árfolyamok, nem zuhannak az ingatlan értékek, nem robban a munkanélküliség, nem esik a jövedelem vásárlóértéke, vagyis az adósok tudnák fizetni tartozásukat. A devizahitel forrása olcsó volt, így a hitelkamat is alacsony volt, mindenki boldog volt - egészen a válságig. A kölcsönszerződések mindenben megfeleltek a hatályos jogszabályoknak, mind a Ptk.-nak, mind a saját üzletszabályzatuknak. Az ellentmondó ítéletek csak a bíróságok hozzá nem értését tükrözik, nem a szerződések hibáit. Talán nem véletlen, hogy az ítéletek 80%-a rendben találta a szerződéseket, csak egyes lémann-féle szerencselovagok nagyították fel a bíróságok esetleges diszfunkcióit nagyították fel a sajtóban.
Törölt felhasználó 2013. 04. 16. 22:30
Előzmény: #24  manci007
#27
"A bankok mindig lejárati transzformációt végeznek, mert mindenki hosszú lejáratra akar felvenni hitelt, de betétet csak rövid lejáratra (max. 1 év) akarelhelyezni. Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat."

Az első mondat igaz, én írtam ide sokszor. A második nagy butaság. Árfolyamkockázat nem a lejárati transzformáció miatt van. Hiszen csak Ft betét és hitel esetében is van lejárati transzformáció, triviálisan mégsincs árfolyam kockázat.

"Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni."

Ennek az első fele igaz, a második megint butaság. A banknak nincs árfolyamkockázata. Az egyoldalú szerződés a kamatkockázata ellen véd. (azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy arra a kérdésre, hogy ez mondjuk összgazdaságilag rendben van-e, nem válasz, hogy az egyik fél, most a bank számára ez miért hasznos).
manci007 2013. 04. 16. 22:36
Előzmény: #16  Castorp
#28
"Ami rettenetesen bosszantott az a szinte havonta érkező rövid üzenet volt a banktól, hogy kamatot emeltek."

Talán azért emelkedtek a kamatok, mert így váltztak a piaci körülmények. Egyébként egészen 2008 őszéig folyamatosan erősödött a forint, jelentősen csökkentek az árfolyamok, a devizahiteleseknek jelentősen kevesebbet kellet fizetniük, mint szerződéskötéskor, a forinthitelesekről nem is beszélve.
manci007 2013. 04. 16. 22:40
Előzmény: #20  matsca
#29
Aki kapta, ingyen használta a másik pénzét, tehát nyert, aki adta, az meg semmit sem kapott érte, tehát vesztett.
manci007 2013. 04. 16. 22:47
Előzmény: #23  szivacs
#30
Nem gynús egy cseppet, hogy a határozathirdetéskor, teljesen szokatlan módon, megjelent a bíróság sajtósa, aki teljesen kész kommentárral látta el az ítéletet? Nem furcsa, hogy magát az egyoldalú módosítás lehetőségét minősítette az ítélet tisztességtelennek, holott azt jogszabály kifejezetten megengedi, a Kúria hírhedett véleménye szerint sem tisztességtelen?
Törölt felhasználó 2013. 04. 16. 22:49
Előzmény: #26  manci007
#31
"A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság"

Mondok egy analógiát. A bűnözés nem jogi és társadalmi probléma. Ha nem lenne lopás...

Nagy nesze semmit puffogtatsz. Válság nélkül persze, hogy nincs probléma. Ahogy semmilyen területen nincs probléma, ha minden jól megy. Ez trivialitás. A probléma mindig speciális, extrém helyzetekkor jelentkezik. Most is ezt történt.

És több, mint rettenetesen buta hozzáállás a probléma tényét tagadni. Hiszen probléma volt/van, látjuk. Két kérdés van:
- Kik a felelősök?
- Mi a megoldás?

Az első kérdésnek leginkább tanulságbeli célja van, illetve a jövőbeni hasonló helyzetek elkerülése miatt. A másodiknak pedig az adott problémás helyzet valamilyen kezelése.

Orbánék bankok elleni kirohanásai és devizahitelesek mentő tervei éppen ezért rosszak:
- mert egyéni felelősség helyett a bankokra hárítanak, miközben a bankokkal szembeni szabályozási változások szinte kimerültek pénzelvételben (különadók), ahelyett, hogy az átláthatóbb, korrektebb működési szabályozás lett volna az elsődleges. (a szétadóztatott és ellenségnek kikiáltott bank pedig megint az ügyfelekre tud áthárítani).
- mert a helyzet problémamegoldása is több esetben káros volt inkább (árfolyamrögzítés, ami csak növeli és időben kitolja a csődöt, végtörlesztés, amivel pont azok lettek "megmentve", akiket se a társadalmi igazságosság, se az összgazdasági veszélye, se egyéni felelősség miatt nem kellett volna, hiszen jó részüknek könnyen rendelkezésre állt a hitelösszeg, és tisztában voltak hitelügyletük kockázatával).
manci007 2013. 04. 16. 22:57
Előzmény: #27  Törölt felhasználó
#32
Hosszúlejáratú hitel esetén mindig van kamatkockázat, mennyire drága forrásból tudod megújítani a hitelt. Ez valóban független attól, ogy forint- vagy devizahitelről van szó. Ha azonban a kirovó és lerovó pénznem eltér, akkor ehhez társul még szükségképpen az árfolyamkockázat is.

Annyiban viszont igazad van, hogy az egyoldalú módosítás nem csupán árfolyamkockázat, hanem minden más kockázat kezelésének az eszköze.
manci007 2013. 04. 16. 22:57
Előzmény: #27  Törölt felhasználó
#33
Hosszúlejáratú hitel esetén mindig van kamatkockázat, mennyire drága forrásból tudod megújítani a hitelt. Ez valóban független attól, ogy forint- vagy devizahitelről van szó. Ha azonban a kirovó és lerovó pénznem eltér, akkor ehhez társul még szükségképpen az árfolyamkockázat is.

Annyiban viszont igazad van, hogy az egyoldalú módosítás nem csupán árfolyamkockázat, hanem minden más kockázat kezelésének az eszköze.
Törölt felhasználó 2013. 04. 16. 23:14
Előzmény: #33  manci007
#34
Ezzel nem magyaráztad meg a lentieket.
1. Nem a lejárati transzformáció miatt van árfolyamkockázat - pedig ezt írtad.
2. Az egyoldalú szerződésmódosítás továbbra sem az árfolyamkockázat miatt volt/volt, ahogy még mindig állítod. Hiszen annak kivédéséhez az adott devizanemben történő elszámolás elegendő és ehhez NEM KELL SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS. Az a váratlan helyzetek miatt kell, amivel úgy éltek vissza a bankok, hogy saját üzletkockázatuk hibás döntéseit a jól fizető ügyfelekre hárítottak.
manci007 2013. 04. 16. 23:15
Előzmény: #31  Törölt felhasználó
#35
Nos, ami a rettenetes butaságit illeti: több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak.A mostani problémák nem a konstrukcióból adódnak, hanem a válságból (jól mutatja, hogy a fointhiteladós sem tudja törleszteni hitelét, ha elveszíti munkáját, vagy vállalkozása csődbe megy).

Az első kérdésed is összetett, de végtelenül leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a subprime válságot elindító amerikai bankok. z pedig, aki a második kérdésre megfelelő választ tud adni, évekre előre megérdemli a közgazdasági Nobel-díjat, de legalább valami lovagkereszt-félét.

Az európai - és benne a magyar bankrendszer azért tudott ellenálóbb lenni a válság során az amerikainál, mert messze jobban szabályozott. A probléma felügyeleti ellenőrzéssel volt, de ez sem okozta egymagában a válságot, vagy egyéb problémákat. Az pedig teljesen természetes, ha piacgazdaságban egy vállalkozás költségeit érvényesíti áraiban.

A második megállapításod teljesen ül, csak annyit tennék hozzá: a végtörlesztés teljesen kivéreztette mind az adósokat, mind a bankokat.
manci007 2013. 04. 16. 23:31
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#36
Butaságokat beszélsz. Az egyoldalú módosítás a gazdasági környezetben beállott változásokhoz igazítja a szerződés feltételeit,különben a változásokkal az egyik fál jól járna, a másik meg rosszul. Ezt hívják az értékegyensúly folyamatos fenntartásának.

Persze, az a legegyszerűbb, ha a tartozás és a törlesztés ugyanabban a pénznemben történik, akkor nincs árfolyamkockázat. De ha az alacsony kamat miatt a kirovó pénznem a deviza, az adós forintjövedelme miatt a lerovó pénznem a forint, akkor szükségképpen keletkezik árfolyamkockázat.Az pedig kompéett hülyeség, hogy az egyoldalú módosítással a saját hibás döntéseiket korrigálták volna. Nézz körül a világban, az egyoldalú módosítás lehetőségét minden országban alkalmazzák, ahol a kirovó és a lerovó pénznem eltér, vagyis keletkezik árfolyamkockázat. Ez a prudens bankműködés szükségképpeni velejárója. Megjegyzem, ha az ügyfél devizatartozását törleszteni akarja devizában, de jövedelme forintban keletkezik, akkor is át kell váltania forintját devizára (vagyis devizát kell vennie), ha ezt nem a hitelnyújtó banknál teszi.
Törölt felhasználó 2013. 04. 16. 23:35
Előzmény: #35  manci007
#37
"Nos, ami a rettenetes butaságit illeti: több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"

40 év? Te láttál már hosszútávú chartokat? Ez megint nem igaz. Íme a chfhuf '95 óta.
link
Aki 2005-ben vett fel frankhitelt az pontosan tudhatta, hogy 10 éves távlatban minden extrémitás nélkül elmozdulhat 60%-ot az árfolyam.
Törölt felhasználó 2013. 04. 16. 23:52
Előzmény: #36  manci007
#38
Manci, félrebeszélsz és a triviális dolgokat akarod megmagyarázni.

"Az egyoldalú módosítás a gazdasági környezetben beállott változásokhoz igazítja a szerződés feltételeit,különben a változásokkal az egyik fál jól járna, a másik meg rosszul. Ezt hívják az értékegyensúly folyamatos fenntartásának."

Ezt senki nem vitatta. De ez egy elvi maszlag. Ráadásul a bank és ügyfél között van némi érdekérvényesítő képességbeli különbség. Világos, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást a fenti miatt engedték meg a bankoknak. Ez egy átalakuló gazdaságban érthető is ('90-es évek). Egy fejlett gazdaságban viszont túlzott előnyt jelent a bankok számára és oda vezet, hogy a rossz hiteleket is a jó ügyfelekkel fizettetik meg. Pedig ez banki működési kockázat, ezt neki kéne viselniük, de ezt is áthárították nálunk.

"Nézz körül a világban, az egyoldalú módosítás lehetőségét minden országban alkalmazzák"

Ez sem igaz ebben az általános formában. A kérdés ugyanis az, hogy mit változtathatnak meg egyoldalúan. Nálunk 2009-ig bármely szerződési feltétel egyoldalúan, a fogyasztóra hátrányosan módosítható volt, majd 2009. augusztus 1-től kezdődően csak a kamatra, díjra, költségre vonatkozó rendelkezések. És ez is tovább szigorodott, hogy a változtatások milyen indokkal és feltételekkel tehetők meg egyoldalúan.

Olyan laza, bankok számára megengedő szabályozás, mint nálunk korábban volt, nem volt máshol az EU-ban. Tény, ne akard tagadni.
signal2
signal2 2013. 04. 17. 08:44
Előzmény: #36  manci007
#39
A banknak nincs árfolyamkockázata, csak az ügyfélnek. A bank naponta semlegesíti a devizapozícióját, az ügyfél ellenben teljes mértékben felvállalja (hacsak egy másik eszközzel nem áll a másik oldalon is, pl CHF-betét, vagy CHF munkabér, stb.).
matsca 2013. 04. 17. 09:35
Előzmény: #26  manci007
#40
ez mind igaz ,majdnem, de a bankoknak is jött a válság, ami ugyanúgy nincs a szerződésben (,hogy aztán, akkor mi a fene van....) az ügyfélnek,mint a banknak....sokan elfelejtik, hogy a szerződést két fél köti....a bankoknak igenis van felelősségük abban, amit ők is aláírtak és azért is felelnek, ami esetleg nincs benne a szerződésben....Összefoglalva, ami nincs a szerződésben azt mindkét fél közösen viseli....
alain 2013. 04. 17. 10:16
Előzmény: #33  manci007
#41
"Hosszúlejáratú hitel esetén mindig van kamatkockázat, mennyire drága forrásból tudod megújítani a hitelt."
nagyon pongyolán fogalmazol. kinek nincs kamatkockázata? aki fix kamaton vett fel 20 évre hitelt? vagy aki rövid forrásból adott 20 évre hitelt? Mert aki felvette a hitelt, annak nem lenne szabad kamatkockázatot futnia...

Komoly felügyeleti hiányosság volt a maturity mismatch felett szemet húnyni éveken keresztül... de a bankok részéről szakmailag is nagy blamázs, hogy miközben saját maguk rövid pénzekből adtak hosszú hiteleket, addig a hozzájuk hitelért folyamodó kérelmezőknél (cégek esetén) épp azt is nézik, hogy pl beruházásokat rövid vagy hosszú forrásokból finanszírozták, stb.

Más persze a helyzet, ha a bank a hosszú EUR vagy CHF hiteleket valamilyen piaci kamatláb változásához kötötte, de sok esetben nem ez történt, hanem azt tervezték, hogy a változást simán lenyomják az ügyfél torkán...
alain 2013. 04. 17. 10:18
Előzmény: #35  manci007
#42
"Nos, ami a rettenetes butaságit illeti: több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"
hol élsz, a holdon? inkább gondold át előtte, ha ilyen merész (és ostoba) kijelentésekkel indítasz bármilyen hozzászólást...
manci007 2013. 04. 17. 18:53
Előzmény: #38  Törölt felhasználó
#43
Nos, akkor lássuk, ki beszél félre:

Az értékegyensúly fenntartása minden körülmények között szükséges, nem csupán egy átalakuló gazdaságban. Ez közgazdasági-jogi alaptétel, ezt éppen neked illene tudni a legjobban.

A hitelportfólió romlása növeli a visszafizetés kockázatát (az ügyfélkockázatot), ami költségként megjelenik az árban (a jó adósokéban, a rossz adósokéban egyaránt). Ez megint csak alaptétel, amelyet neked is illene tudni.

Ezt írtam: "Az egyoldalú módosítás a gazdasági környezetben beállott változásokhoz igazítja a szerződés feltételeit,különben a változásokkal az egyik fál jól járna, a másik meg rosszul. Ezt hívják az értékegyensúly folyamatos fenntartásának." Szó sincs csak a kondícióváltoztatásról, a körülmények változása más szerződési feltétel változtatását is lehetővé teszi. És ez így működik mindenhol, bár valóban a kamat-költség változik a leggyakrabban. Az oklista meg humbug: 25-30 évre előre nem lehet listázni a várható kockázatokat.
Nézz körül az EU-ban, nem igazolt állításaidat nem kívánom tagadni, alaptalanságuk maguktól látszik.

manci007 2013. 04. 17. 18:55
Előzmény: #39  signal2
#44
A saját pozícióját igen, de ha a forrásköltség növekedését nem érvényesíthetné ügyfelénél, bukna.
manci007 2013. 04. 17. 19:00
Előzmény: #40  matsca
#45
Hát éppen ez az, a válság a bankot is sújtja, a következményeket ő is viseli. Csak a szerződlés szerinti kötelezettségeket kell teljesíteni mindkét oldalnak. Azt pedig nem értem, hogy feleljenek a bankok azért is, ami nincs benne a szerződésben. Milyen dolgokért és milyen okból felejenek? Nem a szerződés köti mindkét felet?
manci007 2013. 04. 17. 19:09
Előzmény: #41  alain
#46
Éppen azt mondtam, hogy mindenkinek van kamatkockázata eltérő kirovó-lerovó pénznem esetén.

Tudod az a szakmai blamázs, ha olyan valamit hiányolsz, ami mindig is a bankműködés alapeleme volt, a lejárati transzformáció, a jellegzetesen rövid források és a jellegzetesen hosszú hitelek lejárati összehangolása. Ennek persze semmi köze a forró pénzből finanszírozás természetes üzleti kockázatának értékeléséhez.

Azt is vedd figyelembe, hogy akkor lehet a hitelkamatokat egyetlen fixinghez kötni, ha a hitel forrása is egyetlen forrás. Vegyes forrásnál ez szakmailag nem lehet.
manci007 2013. 04. 17. 19:11
Előzmény: #42  alain
#47
Igazad van, csak a válság utáni változásokhoz, ugrálásokhoz képest volt szűk az a sáv.
gepida 2013. 04. 17. 19:17
Előzmény: #16  Castorp
#48
Hatalmas szerencséd volt hogy törleszteni tudtál. Nem azért mert megvolt a fedezeted, hanem mert kaptál kiszállási lehetőséget. Na de a "Jónép" nagyrésze ennek a közelében sem volt. Adósrabszolgasság, ez a sorsuk.

Volt cikk itt portfolion. Az adósok többségének ingatlana nem ér annyit amennyi a hitel rajta, már ha egyáltalán el is tudná adni.
alain 2013. 04. 17. 19:24
Előzmény: #47  manci007
#49
szűk sávban mozogtak az árfolyamok??? én anno kaptam 300 feletti HUF-on USD-t, amit 200 alatt fizettem vissza...
gepida 2013. 04. 17. 20:20
Előzmény: #48  gepida
#50
Mindjárt kapok pénznyelőtől, és részben igaza is van, bár azt hiszi mindenki ügyvéd és van annyi agya is mint neki. Pedig ez nem így van.

Miért nem olvasták el a szerződést mielőtt aláírták? Aláírnak olyat, hogy a bank annyaival emeli a 'költségeit' amennyivel csak akarja.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 20:22
Előzmény: #45  manci007
#51
Mancika, össze-vissza beszélsz.

"Azt pedig nem értem, hogy feleljenek a bankok azért is, ami nincs benne a szerződésben. Milyen dolgokért és milyen okból felejenek? Nem a szerződés köti mindkét felet?"

Hát éppen ez az. Az egyik fél egyoldalúan alakíthat rajta. A másik NEM. Az egyoldalú alakítást ráadásul vissza se utasíthatod, előre aláírtad.
gepida 2013. 04. 17. 20:23
Előzmény: #50  gepida
#52
Legtöbb ember örül ha azt elmondhatja a saját lakásában, házában él.

Van aki persze körbejár és beszedi a lakbért. A bankok is ezt teszik most. 20 évre előre.

Castorp 2013. 04. 17. 20:32
Előzmény: #34  Törölt felhasználó
#53
" Az (mármint a szerződésmódosítás) a váratlan helyzetek miatt kell, amivel úgy éltek vissza a bankok, hogy saját üzletkockázatuk hibás döntéseit a jól fizető ügyfelekre hárítottak."
Ez a lényeg, ezt fogalmaztam már meg itt és máshol is számtalanszor és szerintem ez lehet az a pont, ahol a bíróságon is sikeresen lehetne támadni a bankokat.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 20:38
Előzmény: #45  manci007
#54
Nézzük Manci, tegnap óta miket hordtál itt össze.

"Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat." 

"Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni." 

"A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság"

"...több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"

Nos. Ezekért egyenként kihajítanának egy valamire való közgáz iskolából. De tudom, hogy manapság egy "pénzügyi tanácsadónak" diploma sem szükséges. Elég ha kellően határozottan és erőszakosan tud biztosítást/hitelt tukmálni a naiv ügyfélre. Gondolom, te is valami ilyesmi vagy. Már a fenti butaságok miatt, meg amiatt, hogy válság ide, vagy oda, ugyanazt fújod, mint korábban. Az árfolyamokra vonatkozó teljesen blőf szöveged tipikus "pénzügyi tanácsadó"-s beetető szöveg, aki még chartokat se látott.

Az meg jellemző szintén az ilyen amway szintű rábeszélő mesterség művelőire, hogy válaszolni nem válaszolnak, az igazoltan blőd szövegeikről hallgatnak és folytatják, mintha mi se történt volna az általános maszlagot.

A problémakör ugyanis mégegyszer a következő:
- kik a felelősek a kialakul helyzetért (ki miben)?
- mi a megoldás a probléma kezelésére
- mik a tanulságok.

Ez a három kérdés a lényeg a devizahitelezéssel kapcsolatban. Te ahelyett, hogy erről beszélnél, írkod az üres, általános gazdasági közhelyeket.
manci007 2013. 04. 17. 20:43
Előzmény: #49  alain
#55
Mikor?
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 20:44
Előzmény: #53  Castorp
#56
Szerintem jogilag ezen a ponton egyáltalán nem megfoghatóak. Nem vagyok jogász, de én jogilag legfeljebb az átváltási árfolyamok, a durván felemelt kezelési költség és az indokolhatatlan mértékű kamatemelés megtámadását látom. De ez egy adós esetében nem akkora tétel, mint az egész hitel, vagy akárcsak az árfolyamveszteség, így a lényegen nem változtat.
manci007 2013. 04. 17. 20:46
Előzmény: #48  gepida
#57
" Az adósok többségének ingatlana nem ér annyit amennyi a hitel rajta, már ha egyáltalán el is tudná adni."

Most. Miután az árfolyamok elszabadultak, a tartozás forintban növekedett, a fedezeti ingatlanok ára lezuhant.
Törölt felhasználó 2013. 04. 17. 20:48
Előzmény: #55  manci007
#58
Majd alain válaszol, de az árfolyamokból ítélve '98 körül lehetett a kezdő és 2005 után a lejárati időpont.

Persze ezt illene tudnod neked is, látszik, hogy chartokat se nagyon látták. Egyébként is a te szempontodból mindegy, mert te azt írtad, hogy az elmúlt 40 évben nem volt jelentős árfolyamelmozdulás... Abban bőven benne van a példa. De a szöveged amúgy is nyilvánvalóan akkora blődség, hogy ilyet egy kezdő tőzsdés se mond már.
manci007 2013. 04. 17. 20:51
Előzmény: #50  gepida
#59
" Aláírnak olyat, hogy a bank annyaival emeli a 'költségeit' amennyivel csak akarja."

Nem, nem a költséget. A törlesztőrészlet változhat, csak annyival, amennyivel a kockázatok és az árfolyamok változnak. Ezek csökkenésével a törlesztőrészletek is csökkentek.
manci007 2013. 04. 17. 20:56
Előzmény: #51  Törölt felhasználó
#60
Az egyoldalú módosítás lehetőségét - hasonlóan pl. a biztosítási, a közmű-, a telefon- és az ingatlanbérleti szerződésekhez - a szerződés tartalmazta. Az "alakítás" csak a kockázatokhoz igazítást eredményezheti.

Talán neked kellene gondolkodni, mielőtt összevissza beszélsz.

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek