Végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd - indokolta a WikiLeaks honlapján megjelent bejegyzésben Simor András azt a véleményét, mely szerint nem kell megmenteni a magyar devizahiteleseket. A dokumentum Csányi Sándor OTP-vezér véleményét is...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=154510
Amikor a bankok forrásai majd elfogyank, akkor jönnek majd megint a 10% feletti betéti kamatok! Ez lesz az ismertető jel! Addig nincs nagy és általános gond a banki forrásoldalon!
"Akkor lenne jogos felelősségre vonni az embereket a devizahitelük miatt, ha közel azonos feltételek mellett vehettek volna fel ft és deviza hitelt."
Akkor senki nem vette volna fel devizahitelt. Mindenki tudta hogy kockázattal jár a devizahitel, viszont ha semmilyen remélt előnnyel nem járt volna, minek venné fel?
Pont így történt!
S ezt hívják törvényesen támadhatatlan ''átverésnek''.
S ezért kellett volna államilag a devizahitelezést erősen korlátozni, leginkább 2003 után, amikor felfutott a devizahitelezés, ezzel -az egyénen túl- jelentős kockázatot okozva az országnak és a bankrenszernek is.
Simornak meg nem kellett volna olyat mondani, hogy hagyni kell bedőlni a deviza lakáshiteleseket, ezzel közvetve bedönteni a magyar bankrendszert.
Belegondolva, ha ez az információ (azaz az MNB azt javasolja, hogy döntsék be a lakáshiteleseket és a magyarországi bankokat) amerikai pénzügyi körök fülébe jutott, nem véletlen, hogy többszörös támadás indult az OTP részvények ellen!
Akkor lenne jogos felelősségre vonni az embereket a devizahitelük miatt, ha közel azonos feltételek mellett vehettek volna fel ft és deviza hitelt. De ez nyilván nagyon nem így volt. És mivel nem volt különösebb állami szabályozás a devizahitelekre, ezért a bankok ezt nyomatták. Vagyis itt aki spekulált, az az állam. Azt remélték, hogy nem lesz belőle baj, és így fel tudott pörögni pl az építőipar, mert könnyen lehetett lakáshoz jutni stb. Csak hát nem jött be, és most az egész ország nyögi ennek az ötletnek a terheit.
És sajnos az valóban sehol nincs leírva egy szerződésben sem, hogy bocs, túl sok rossz hitelt helyeztünk ki, ezért extrém kamatemelkedésre számíts.
Az emberek nem értenek ehhez. Nem is elvárható, hogy értsenek. És még ha értenek, akkor sincs a kezükben minden a döntéshez szükséges infó. Így azoknak kell a hozzá nem értők felett kontrollt gyakorolni, akik értenek hozzá és az infók a kezükben vannak.
Az, hogy olyan kajákat eszel, amik rákkeltőek, mérgezőek stb, az kinek a felelőssége?
Állítólag voltak olyan kormányközeli "tanács"adó cégek, akik CHF kötvény kibocsátási projektekkel házaltak végig számos önkormányzatot - senkitől sem zavartatva.
Náluk nyilvánvalóan meg kellett lennie a kockázatokat is feltárni képes szakértelemnek, akárcsak a bankoknál és a kibocsátó önkormányzatoknál.
Nem mellesleg szerintem mindannyiótokkal aláirattak már kockázatfeltáró és mifid nyilatkozatokat, ahol kötelezően besoroltak valamelyik befektetői kategóriába a kockázatviselési hajlandóság, képesség és felkészültség alapján.
Amennyiben erre volt úniós és magyar szabályozás, amit minden egyes magánügyféllel le kellett játszani, nyilvánvaló, hogy ennél sokkal komolyabb szabályozásra volt szükség a hosszú távú hitelfelvételek és a közpénzt érintő kötvénykibocsátások esetében.
Azt, hogy ez a kellő mélységű szabályozás miért nem született meg időben a devizahitelezés szabadjára engedését megelőzően, az államnak e szabályozásra hivatott illetékesei nyilván meg tudják mondani. Vagy feletteseik utasítása ellenére ők mulasztották el ezt meghozni, vagy a feletteseik nem utasították őket a szabályozás megalkotására. Mindkét esetben beazonosíthatóak a felelősök.
Túlértékeled az MNB szerepét.
Az MNB nem tudja megakadályozni a devizahitelezést, az MNB annyit tehet, hogyha megkérdezik, javasolja a devizahitelezés korlátozását, de maga a korlátozás kizárólag a kormány lehetősége, felelőssége!
Hát ebben tévedsz,nem volt odaírva.De ilyen szerződést jogállamban nem lehet kötni.Az hogy mi nem jogállamban élünk az egy más kérdés.Hogy egy kommentelőt idézzek a vasorrúbábát lehet hívni csipkerózsikának de attól az még vasorrúbába marad.
Mivel az első Matolcsy-féle gazdasági csoda nem járt sikerrel, a zemberek importrta költöttek a forintjaikat, így a bankok szabad forintforrásai egyszerűen elfogytak...
Ez úgy kezdődött hogy az Orbán kormány megteremtette a jegybank függetlenségét, alapkamatmegállapítással mint fő eszközével, aztán a lakástámogatási rendszerével el is vette az egyetlen eszközét...
Törölt felhasználó2011. 08. 30. 11:26
Előzmény:
törölt hozzászólás
#27
Fogunk is.Azt elfelejtettem mondani hogy a vendégek iraki veteránok.
''2003-ban az összes lakossági hitelállomány csupán 5 százalékát tették ki a devizahitelek, nem egészen öt év múlva már a hitelállomány 62 százaléka devizában volt.''
Törölt felhasználó2011. 08. 30. 11:23
Előzmény:
törölt hozzászólás
#24
Már folyamatban van a pertársaság alakítása.Egyébként nem vagyok profi közgazdász és ügyvéd mert akkor nem írtam volna alá. Nagy-Britanniában több milliárd fontot fizettek bankok kártérítésként miután kiderült hogy átverték az ügyfeleket.Szerintem neked fogalmad sincs arról hogy néz ki egy "deviza"hitel szerződés amire a közjegyző előtt volt 20 perced hogy áttanulmányozd ügyvéd nélkül.A leírtak köszönő viszonyban sincsenek a hitelajánlattal.A reklámokban nem véletlenül van az apró betűsben hogy nem minősül nyilvános ajánlattételnek.
"2003-ban az összes lakossági hitelállomány csupán 5 (!) százalékát tették ki a devizahitelek, nem egészen öt év múlva már a hitelállomány 62 (!!!) százaléka devizában volt.
A 2000-es évek eleji devizahitel-kamatokkal csak a támogatott alapú forintkamatok voltak versenyképesek, de 2003 végén az állam a kamattámogatást mérsékelte, majd 2006 őszén a forinthitelek után járó adókedvezményt is eltörölte."
Ezek azért mégiscsak mutatnak némi korrelációt a kormány és a "nemzeti" bank kompetenciájával, nem?
Államilag jóváhagyott, sőt (még Csányi szerint is) támogatott konstrukció volt, azaz nincs semmi különösen kivetni való abban sem, hogy az önkormányzatok is spekuláltak.
Ráadásul maga az állam is spekulált azzal, hogy a devizathitelek aránya 25% körüliről 50% körülire nőtt 2002 és 2010 között! (Rosszabb esetben -ha szándék szerinti volt a forint leértékelése- nem spekulált, hanem tudatosan növelte az államadósságot!)
"Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket" - fogalmazott Simor András jegybankelnök 2008-ban April Foley amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésén egy, a WikiLeaksen keresztül most nyilvánosságra került amerikai nagykövetségi távirat szerint.
A Wikileaks múlt hét végén 20 ezer újabb amerikai nagykövetségi táviratot hozott nyilvánosságra, köztük több mint ezer magyar vonatkozásút is. Az [origo] folyamatosan dolgozza fel a táviratok tartalmát.
A devizaadósok megsegítése ellen foglalt állást Simor András MNB-elnök az April Foley akkori amerikai nagykövettel folytatott 2008 végi beszélgetése során - ez derül ki abból a pénteken nyilvánosságra hozott táviratból, amit az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségéről küldött Foley 2008. október 30-án. Simor a távirat szerint azt mondta, a devizahiteleseket nem lenne helyes megmenteni (az eredetiben: "foreign currency debtors should not be saved"), mert "végre meg kell tanulnunk, hogy nincs ingyen ebéd".
Simor a nagykövettel folytatott magánbeszélgetésben azt is kijelentette, hogy nincs hatékony eszköz a devizahitelek visszafogására és a magyaroknak meg kell tanulniuk "helyesen cselekedni, csak azért, mert az a helyes", nem pedig azért, mert rá vannak kényszerítve. Simor András 2008 végén nyilvánosan is hasonló álláspontot fogalmazott meg: "jelenleg nem látható, hogy meg kellene menteni a devizahiteleseket".
Új Wikileaks táviratok kerültek nyilvánosságra
A most nyilvánosságra került irat annak a 265 táviratnak az egyike, amit Budapestről küldtek az amerikai külügyminisztériumba, és amelyeket a múlt héten a WikiLeaks több mint kétszázezer további amerikai távirattal együtt nyilvánosságra hozott. Foley devizahitelesekkel foglalkozó jelentése nem titkos, a külügyminisztérium belső osztályozása szerint az "unclassified" azaz osztályozás nélküli. A távirat tetején ennek ellenére szerepel, hogy "csak hivatalos használatra".
Az aktuális helyzetet röviden feltárva a távirat kitér arra, hogy egy héttel korábban Gyurcsány Ferenc bejelentett egy megállapodást a Bankszövetséggel. Eszerint a gyenge forint miatt megugrott havi törlesztések terhe alól meg kell próbálni tehermentesíteni a háztartásokat. A megállapodás értelmében lazítanának a törlesztési feltételeken, lehetővé tennék a futamidő megnyújtását azért, hogy a havi törlesztések mérséklődhessenek, továbbá megengednék, hogy az adósok forintra konvertálják a devizahiteleiket.
Bár a legtöbben azt várják és remélik, hogy az IMF-csomag megerősíti és stabilizálja a forint árfolyamát, az elmúlt napok láttán sokan attól tartanak, hogy a forint gyengülésének komoly hatása lesz a devizaalapú lakás- vagy autóhitellel rendelkező háztartásokra - áll a nagykövet táviratában, amelyben többször hivatkoznak Simor András jegybankelnökre.
Akkor kaptuk az IMF-hitelt
Az amerikai nagykövet levele előtt egy nappal, október 29-én, magyar idő szerint hajnalban egyeztek meg az IMF, az EU, és a Világbank vezetői arról, hogy 20 milliárd eurós összegű hitelkeretet nyújtanak Magyarországnak, amelynek segítségével kerülte el hazánk az államcsődöt.
A nagykövet levele is említést tesz arról, hogy nagyon rövid idő alatt hatalmasra duzzadt a magánszemélyek és a vállalatok devizahitel- (elsősorban svájcifrank-, másodsorban euró-) állománya. 2003-ban az összes lakossági hitelállomány csupán 5 százalékát tették ki a devizahitelek, nem egészen öt év múlva már a hitelállomány 62 százaléka devizában volt.
A 2000-es évek eleji devizahitel-kamatokkal csak a támogatott alapú forintkamatok voltak versenyképesek, de 2003 végén az állam a kamattámogatást mérsékelte, majd 2006 őszén a forinthitelek után járó adókedvezményt is eltörölte."
[origo] 2011. 08. 29., 14:45
Devizahiteles probléma: Simort és Csányit idézi a WikiLeaks
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=154510