Portfolio Portfolio
5
5
1
2013. január 09. | 06:55
#1

Devizahitelek, tranzakciós illeték: támad a pénzügyi ezotéria  

ugrás a cikkhez
A devizahitelek mint hibás termékek megtámadása, a kilakoltatások leállítása és a tranzakciós illeték áthárításának megakadályozása - láthatóan e három cél bűvöletében töltötte első munkanapjait a pénzügyi jogok biztosa. Doubravszky György első...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=177953
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
2013. január 17. | 21:15
előzmény: #42  manci007
#49
Manci

Semmit nem fogsz amit írok. Semmit. Azt mondod beszélgetünk, de te személyeskedsz és funkcionális analfabétának nevezel.
Sajnos alacsony az intelligenciaszinted, tisztán látszik a kettőnk közötti kommunikációs szakadék, egyrészt nem érted az iróniát, ebből fakadóan pedig erőlködsz, hogy lenyomj.

Figyelj, ne kelj velem birokra ebben a témában, az, hogy egy bankfiókban ülsz mint előadó, nem avat bankárrá.
pf2
2013. január 17. | 20:41
előzmény: #44  longolo
#48
Szakmai felügyelet ellen a Bíróságon índitottam egy pert .

Nem teljesítették véleményem szerint tv. szerinti feladatukat , ezért kárt szenvedtem.

Viszont a kárt + költségeimet ( á-tól zet-ig)megtérítették így visszavontam keresetemet( pedig 4 jogász is ott ült szemben velem.
2013. január 17. | 20:34
előzmény: #45  signal2
#47
A cikk azt is kihangsúlyozhatná a törlesztőrészletek szempontjából : amíg a ft törlesztő 5 év alatt átlagosan 5%-ot változott / azaz tervezhető, kiszámítható / addig a chf törlesztő átlag 60%-al, jelenleg kb.90%-al nőtt.Gondolom ez nem olyan lényeges szempont mert a hitelesek jövedelme is valszeg ilyen mértékben emelkedett...
Tanulságos volna egy olyan vizsgálat is ami megmutatja a törlesztőrészleten belül a tőke és kamat fizetés megváltozásának arányát is.
És amit a cikk nem említ, míg a ft hitelnél a tőketartozás az 5 év alatt folyamatosan csökkent, addig chf esetében dupla törlesztőrészlet ellenére a tőketartozás semmit sem csökkent, sőt majdnem duplájára nőtt....
2013. január 17. | 20:04
előzmény: #45  signal2
#46
Újra támad a banki ezotéria. Nem is rossz az a chf hitel csak a hitelesek gondolják úgy hogy buktak, pedig valójában egyfolytában csak nyernek...
2013. január 17. | 07:56
előzmény: #40  neomodel
#45
Ez rövid lesz.
link
Ennyi.
2013. január 16. | 23:09
előzmény: #34  manci007
#44
"Az egyszerű adós számára talán kiszámíthatatlan, de éppen ezért van a szakmai felügyelet, hogy folyamatosan ellenőrizze minden egyes banknál, hogy a változtatások (emelések-csökkentések) indokoltak-e. "
Akkor elmondom a "szakmai felügyelet " 2009-ben nekem is megpróbált "szakmailag indokoltan " kamatot emelni.Izekre szedtem a hitel szerződésemben leírtakat, a közjegyzői okiratot,a bank ÁSZF- ét, aktuális hirdetményét és kondíciós listáit. Az eredmény : tele voltak joghézagokkal ellentétes információkkal ill. hiányosságokkal.Na ennyit a szakmaiságról...Ezután már csak a bank jogászai próbáltak puhítani sikertelenül, 3 hónap után kiharcoltam, hogy üzleti döntés keretén belül változatlanul hagyták a kamatot az eredeti formájában.Szóval bármit lehet,bármikor de főleg a bankoknak...
2013. január 16. | 22:26
előzmény: #28  manci007
#43
A 30%-ot példának írtam, semmi konkrét.

Na végre ebból és a stb-ből már kiindulhatunk. Azt hittem sosem jön el ez a helyzet. Szóval országkockázat, ügyfélkockázat, és a satöbbi, ezek tisztán benne voltak, tervezhetően a szerződésekben ugye? :) Basszus, nem csodálom, hogy itt tart ez az ország.

Amit ma hirdetnek a tv-ben kamattámogatásos lakáshitel 9,5%, ez is hasonlóan biztos és tervezhető? A diákhitel II. is hasonlóan tuti? :)
2013. január 16. | 21:29
előzmény: #38  neomodel
#42
Mindenekelőtt hasonlítsd össze írásaink hosszát, majd tartalmát, aztán kritizáld, ki írjon többet és jobban. Ha már nem érted a hitelezést, akkor legalább a szerződésedet olvasd el.

Teccettek volna megkérdezni, hogy a hosszúhitelemet szeretném-e rövidhitellel finanszíroztatni? De nem teccettek.
Miről és kinek kellett volna megkérdezni? Arról, hogy a 15-20 millát egy év alatt vagy 25 év alatt akarod visszafizetni? Unortodox.

Nekem meg egyszerű adósnak aztat mondták, hogy a törvény úgy szól, hogy kettőféle hitel van;
1/ Fix kamatozású
2/ Referenciakamathoz kötött
Ki és mikor mondta? Mert ilyen csak 2011-től van. A Te hiteled mikori, mint egyszerű adósnak?

nem kölcsön, hanem valami más. De most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy mi az.
Ha nem tudod, minek beszélsz róla? Hosszan, hosszan, minőség nélkül.

Nem tudom kiket nevezel önjelölt fogyasztóvédőknek, nekem nem kell segítség, olvasni is tudok, szövegértési problémám sincs, minden jogszabályt elérek egyetlen pillanat alatt. Nem bonyolult, hanem silány banki hablaty szövegekkel van teleírva.
Önjelölt fogyasztóvédőknek a hozzád hasonlókat nevezem, akik bevallottam nem értik, amiről beszélnek, ezért mindent (mivel semmit nem értenek), mindent hablatynak neveznek. Bár nem érted, de ezt hívják funkcionális analfabetizmusnak.

Erre jó példa:
Ha akarom svájci frankó és fizesd meg az árfolyam emelkedést, ha akarom nem svájci frankó és nem csökkentek kamatot. Nem, azt nem mert a cds feláram nőt. Ja cds felár az kimaradt a kockázatelemzési nyilatkozatból.
No comment...

a kölcsön törlesztőjét érdekelni kellene az országkockázatnak?? Ez egy színtiszta banküzemi kockázat, mi köze hozzá az adósnak, meg a finanszírozás rövidsége. Egyébként a bank, ha svapol még árfolyamkockázata sincs, ha cds felárat fizet finanszírozási kockázata nincs, különben meg opciózik előre a forrásainak a biztosításához.
Ahogyan a tudatlanságot manapság egyes körökben nevezik: unortodox.
mro
2013. január 16. | 02:06
előzmény: #22  Pitzu
#41
A te sztorid az még semmi, én úgy tudtam csak elérni, hogy egyáltalán folyósítsák a hitelt, hogy először felépítettem a házat és lakhatási engedélyt szereztem. Ha ezt meg tudtam csinálni, miért volt jó ötlet az állam részéről, hogy mint nem rászorulót, kamattámogatásban részesítsen? Miért fizet az állam családi pótlékot a legjobban keresőknek is, vagy nyugdíjat a kétszázmilliós ingatlanban lakóknak is?

Egy kérdés CHF hitelek kapcsán: a forrásköltség csak az egyik dolog a sok közül, amit a bank a különféle kamatokkal, egyszeri, fix és tőkearányos "jutalékokkal" beszed. Nem is a legnagyobb rész, mert a bank mondjuk 2% körül kapott akármilyen lejáratú frankot. Jelentős rész az ügyfél hitelkockázata alapján számított rész, és a bank működési költségeit, hasznát fedező rész. Ez utóbbi komponenseket forintban kellene számolni, egyébként a bank extraprofitra tesz szert az árfolyamnövekedésből. (Nagy árfolyamváltozás esetén megnő ugyan a nemteljesítés aránya, de az forint hitelnél is megnő, ha jön pl. egy recesszió).

De ami miatt az ingatlanos szakmát nem sajnálom a padlófogás kapcsán (azon kívül, hogy majdnem mindenki elkerülte az adózást): EUR-ban meghatározott bérleti díjra forint infláció szerinti emelések kikötése! Zseniális, de ki volt az a barom, aki először aláírt ilyesmit, és miért?
2013. január 16. | 01:12
előzmény: #35  manci007
#40
Manci, nem hagysz lefeküdni.

"A bankok többsége a válság 2006 őszi beköszönte óta nem változtattak az árfolyamrés mértékén.."

Pontosan, szépen; válság beköszönte 2008. szeptember.
A pofám leszakad, amikor ilyeneket olvasok, a bankok a válság beköszöntét követően legalább 2x változtattak az árfolyamrés mértékén. Ja, emeltek. Fölfelé. Csak azért írom le egyértelműen, mert látom bankfan vagy, és banki miliőben az emelést lehet, hogy csökkenésnek értik.

"..azt a devizakonverziós hirdetményekből egyértelműen megállapítható." Mutatsz nekem egy ilyen hirdetményt? Azonnal megállapítom. De nem tudsz ilyet mutatni, mert sem a szerződésben sem a mellékelt szerződési anyagokban a hitelkondíciók felsorolása között és az adósnak mellékelt hirdetményben sem találsz ilyen adatot. Semmit. Ez a bibi most. És nagyon bibi. Annyira bibi, hogy emiatt 2012-ben elkaszáltak a Budapesti Törvényszéken, azaz másodfokon a kedvenc otp bankomnak egy szerződését. Totál semmis. Amiatt, hogy véletlenül ez a kicsi, de azért pár milliárdocskát tejelő árfolyamrésecske, kimaradt a szerződésből, mint költség feltüntetés.

" Később a THM, így az árfolyamrés sem bír semmilyen jelentőséggel."
Nem? Az árfolyamrés emelésével kicsinykét nő a hitel törlesztőrészlete. Éppen annyi százalékkal, amennyivel az ügyfél számára láthatatlanul megemelték 1-2-3%-al az induló árfolyamrés mértékét. A THM-nek nincs jelentősége, de az árfolyamrésnek...??? Manci, hol tanultál?

"Egyébként a bíróságok 20 esetből 19-ben a decembaer 7-ivel ellentétes döntést hoztak. Kinek is kell beszarni?"

Hát ja, korábban, de tudod, a hadseregben is az utolsó parancs az érvényes. Tehát nyugodtan beszarhatnak.
Te olvastál ilyen ítéletet. Mert én igen. Ajánlom a december 7-it elolvasásra és akkor majd megérted, hogyan kell egy jogszabályt értelmezni és levezetni egymáshoz képest.

"Minden szerződés tartalmazza, hogy a folyósítás vételi, a törlesztés eladási árfolyamon történik (pontosabban tartalmazta, amíg jogszabály - nem piackonform, vagyis unortodox módon a középárfolyamot elő nem írta)."

Előírta, a lakáscélú hiteleknél. A többinél miért nem? Talán azok vannak többen, ejnye-bejnye, csak azok a csúsztatások ne lennének, ami előkerül rögtön, amint fogást talál az ember. És ez még unortodox is, amikor még pénzváltás sem történt. Tényleg unortodox, de nem a középárfolyam miatt.

Sok írnivalót adsz, de ezennel a jövőre nézve is befejezem, hacsak nem írsz nagy szamárságokat.

Jó éjt
2013. január 16. | 00:52
előzmény: #37  manci007
#39
Manci, ezt egyszerűen nem tudom kihagyni.
Ne haragudj, pedig majd leesek a székről, olyan álmos vagyok.

Be kell linkeljem az egész szöveget, mert nem lehet belőle semmit kihagyni.

"Egyetértek,.." így kezded a gondolatot, na nézzük mivel is;

"...a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja,...." ilyeneket honnan veszel, melyik perben mondtak ki ilyesmit, gyorsan a linket ahol olvashatom az ítéletet!!!

"....akkor az árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania...." Sőt, azt is kimondhatná a bíróság, hogy egyáltalán ne lehessen vizsgálni a hitelszerződéseket, és punktum, mert azok tisztességesek.

"...Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni." Na, akkor helyben is vagyunk, tehát ezzel értesz egyet, hogy beszariak.
Ezzel én is egyetértek, de az azért eszembe jut, meghallgatva a Kúria ítéletének indoklását, hogy miért nem teccettek ezekről az EGK 1993-as irányelvekről még esetleg 2004-ben kikérni az Európai Bíróság jogértelmezését, pláne miért nem teccettek ezt a magyar jogrendbe időben beleilleszteni, nem csak 2006. márciusában, és ha már 2006 márciusában bele teccettek illeszteni , akkor miért nem teccett 2006-ban feltűnni a nagyszerű szakmai felügyeleti szerveknek, (az aranyszerszámoknak), hogy itten valami kicsike ütközés leend a beillesztett jogszabályok és a magyar gyakorlat között. Hangyácskányi. Nem?

a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja, akkor aaz árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania. Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni.
2013. január 16. | 00:38
előzmény: #34  manci007
#38
manci

"Referenciakamathoz akkor köthető a hitelkamat, ha a forráskamat is csak ahhoz kötött. Márpedig ez rövid forrásból hosszúhitelt finanszírozva nem megy."

Teccettek volna megkérdezni, hogy a hosszúhitelemet szeretném-e rövidhitellel finanszíroztatni? De nem teccettek.

Nekem meg egyszerű adósnak aztat mondták, hogy a törvény úgy szól, hogy kettőféle hitel van;
1/ Fix kamatozású
2/ Referenciakamathoz kötött

Harmadik féle, olyan mint ez a magyarosch rablóhitel, nincsen, de még a magyar törvények szerint se szabadna lennie. Az a kölcsön, ami a visszafizetés ellenére folyamatosan növekszik, nem kölcsön, hanem valami más. De most hirtelen nem tudnám megmondani, hogy mi az. Esetleg, uzsora? Az lehetne a neve? Uzsoráskölcsön? És viszem a fedezet mellett az összes mozdítható vagyont is?

A szerződésben egy frászt volt minden leírva. Egy frászt. Nem tudom kiket nevezel önjelölt fogyasztóvédőknek, nekem nem kell segítség, olvasni is tudok, szövegértési problémám sincs, minden jogszabályt elérek egyetlen pillanat alatt. Nem bonyolult, hanem silány banki hablaty szövegekkel van teleírva. Ahogyan ügyvédék mondják, ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes.
Ha akarom svájci frankó és fizesd meg az árfolyam emelkedést, ha akarom nem svájci frankó és nem csökkentek kamatot. Nem, azt nem mert a cds feláram nőt. Ja cds felár az kimaradt a kockázatelemzési nyilatkozatból, ami úgy elemezte a kockázatot mint nagyanyám az ónos esőt.

Ne már, Manci.
Ilyeneket írsz, hogy a kölcsön törlesztőjét érdekelni kellene az országkockázatnak?? Ez egy színtiszta banküzemi kockázat, mi köze hozzá az adósnak, meg a finanszírozás rövidsége. Egyébként a bank, ha svapol még árfolyamkockázata sincs, ha cds felárat fizet finanszírozási kockázata nincs, különben meg opciózik előre a forrásainak a biztosításához.

Manci többet, jobban, minőségben, ha már ennyit írsz.

Most nincs már időm, írogatni, de az a szakmai felügyelet, amit írsz, na ezt nem tudom, hogy miért hívják őket így.
2013. január 16. | 00:07
előzmény: #32  pf2
#37
Egyetértek, a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja, akkor aaz árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania. Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni.
2013. január 16. | 00:07
előzmény: #32  pf2
#36
Egyetértek, a Kúria nem mert dönteni, de de ha a másodfok egyik esetben (a kezelési költség esetében) elismerte, hogy azt nem vizsgálhatja, akkor aaz árfolyamrés esetén is ezt kellett volna mondania. Beszari társaság, nem merték felvállalni a logikus döntést, most álkérdésekkel próbálnak az EU mögé bújni.
2013. január 16. | 00:00
előzmény: #30  neomodel
#35
Nos, az árfolyamrés a THN számításnál jön figyelembe. A THM-nek meg két szerepe van: egyrészt a banki ajánlatok összevetésénél az ajánlati szakaszban a referenciaTHM-nek, majd a konkrét szerződés megkötésének napján, a konkrét feltételek ismeretében számítva. Később a THM, így az árfolyamrés sem bír semmilyen jelentőséggel.

A bankok többsége a válság 2006 őszi beköszönte óta nem változtattak az árfolyamrés mértékén, azt a devizakonverziós hirdetményekből egyértelműen megállapítható. Minden szerződés tartalmazza, hogy a folyósítás vételi, a törlesztés eladási árfolyamon történik (pontosabban tartalmazta, amíg jogszabály - nem piackonform, vagyis unortodox módon a középárfolyamot elő nem írta).

Annak külön örülök, hogy előre látod, mit válaszol majd az EU Bírósága, illetve mit hoz a Kúria. Egyébként a bíróságok 20 esetből 19-ben a decembaer 7-ivel ellentétes döntést hoztak. Kinek is kell beszarni?
2013. január 15. | 23:43
előzmény: #29  Pitzu
#34
Tényleg, a tények:

szinte biankó szerződést írattak alá a devizahitelesekkel, ami csak az árfolyamváltozásra volt kihegyezve
ezzel szemben a szerződésekben minden le volt (van) írva, az önjelölt fogyasztóvédők pont arra hivatkoztak, hoyg túl hosszú és bonyolult a szerződés

Szó nem volt országkockázatról és nem láttam olyan hitelszerződést sem, ahol a kamat rögzítve lett volna, tehát svájci alapkamat +x%
Ezzel szembena kockázatfeltáró nyilatkozatok minden kockázatról tájékoztatták az adósokat. A kamat mértékét pedig nem csupán a svájci alapkamat befolyásolja, hanem egyebek mellett éppen az országkockázat is, amia mindenkori kormány teljesítményének legfőbb indikátora.

kiszámíthatatlan,követhetetlen és ellenőrizhetetlen hogy mikor mennyi lesz a kamatod
Az egyszerű adós számára talán kiszámíthatatlan, de éppen ezért van a szakmai felügyelet, hogy folyamatosan ellenőrizze minden egyes banknál, hogy a változtatások (emelések-csökkentések) indokoltak-e.

nem lehet belőle érdemben kiszállni, mert istentelen nehéz bármit változtatni rajta, tehát például forintra vagy euróra konvertáltatni
A bankok már a devizahitelezés beindulásakor szövegszerű javaslatokat tettek a bankváltás megkönnyítésére, ezzel a piaci verseny erősítésére. A mindenkori kormánynál mindez süket fülekre talált.

nagyon kíváncsi lennék a hitelek mögötti ügyletekre és a bank kockázatára...Biztos, hogy levédéték magukat még plusszban, nem csak annyival, hogy az adósé az összes kockázat.
A Felügyelet pontosan ezeket a forrásügyleteket vizsgálja. Még jó, hogy levédik magukat, hiszen ha nem ezt tennék, indokolatlanul veszélyeztetnék a betések pénzét. Ezt hívják prudenciának.

Két dolgot kellett volna meglépni a hitelezés durva felfutása előtt:
-a fedezet csak és kizárólag az ingatlan (mint az USA-ban)
- a kamatozás referencia kamathoz kötése minden szerződés esetében.
Ha csak az ingatlan lenne a fedezet, alacsonyabb lenne a hitelösszeg és magasabb a hitelkamat.
Referenciakamathoz akkor köthető a hitelkamat, ha a forráskamat is csak ahhoz kötött. Márpedig ez rövid forrásból hosszúhitelt finanszírozva nem megy.

Nos, ezek a tények.
2013. január 15. | 14:16
előzmény: #32  pf2
#33
Naná, h nem, erről ki kell majd kérni a "döntéshozók" véleményét.

Ilyen intézkedésekkel kellett volna operálni, nem a barom végtörlesztéssel, ami egyrészt csak egy igen marginális részét érintette az adósoknak, másrészt bizonytalanságot eredményezett és az borította a Ft-ot.

El kellett volna számolni visszamenőleg a kamatemeléseket a kamatperiódusnak megfelelő LIBOR-al és swap felárral és a különbözetet jóváírni a tőketartozásban. És ugyanezt a vételi-eladási árfolyam játéknál.
Ezek az intézkedések mindenkit érintettek volna, morálisan, jogilag rendben vannak, emiatt talán a Ft sem borult volna el.
pf2
2013. január 15. | 13:36
előzmény: #30  neomodel
#32
Jellemző nem mer dönteni a KURIA.

Tudják jogilag a BANKOK felelősek , de tovább tolják a felelősség kimondását.
Végzést lehetett volna hozni ,kötelezni az eredeti ítélet szerint az OTP-t az árfolyamra és közben lehetett volna állásfoglalást kérni, hogy devizahiteleseknek könnyebb legyen.
2013. január 15. | 13:18
előzmény: #29  Pitzu
#31
Ezek jogos megállapításoknak tűnnek.
Erre viszont nem a háború a helyes válasz.
2013. január 15. | 13:10
előzmény: #29  Pitzu
#30
Ne felejtsük el ezt a bizonyos árfolyamrést.
Megfejthető a banki mérlegadatokból, (most fejből mondom, lehet nem pontos csak nagyságrendileg) legkevesebb évi 10 milliárd forint származott az árfolyamrés alkalmazásából, és menet közben a kétszeresére emeléséből.
Az árfolyamrést a bankok különféle mértékben alkalmazták, vicces, de az otp még elég szolid a maga 2%-os résével, de a k&h 4,1%-a már arcpirító, különösen úgy, hogy eleve 2%-ról ment fel 4% fölé. Mindezt a legnagyobb titokban, semmilyen hirdetményük nem tartalmazta, és szerintem most sem tartalmazza amely a kölcsönök kondícióiról ad tájékoztatást.
Természetesen a szerződés sem, bár megemlíti az eladási-vételi árfolyamot, ez a művelet nincs megmagyarázva, nincs kimutatva, hogy ennek milyen hatása van számszakilag a törlesztőrészletre, nincs rögzítve és a szerződésbe beleírva a mértéke, nincs az emeléséről semmilyen értesítés, miért emelkedik, és az ügyfél azt sem tudta, hogy bár a kölcsönszerződésben rögzített forintösszeg megjelenik, valamint a CHF összeg is megjelenik, az a CHF már a bank eladási árfolyamán van megadva, vagyis magasabb forintösszeg adódna annál, amit valójában felvett. Nem írtam el, eladási árfolyamon, vagyis az alacsonyabb árfolyamon osztotta el a bank a kívánt forintösszeget, így az éppen alkalmazott árfolyamrésnek megfelelő összeggel többel indult a törlesztés, tehát több CHF a követelés, mint amit az adós gondolt.
Ezt természetesen észre sem vette, nem kezdett osztani szorozni, az adóst a forint érdekelte, az annyi volt amennyit akart, a CHF-re oda sem figyelt. Különben is eltelt vagy 4 hét a papírokkal, örült mint majom a farkának, mindent aláírt mit a gép.

Na ez lesz, remélem elkaszálva a Kúrián, (én még nem tudom az eredményét a Kásler pernek) és maga az árfolyamrés meg nem jelenítése miatt semmis egy másik szerződés, amely 2012. december 7-én lett jogerősen kimondva a Törvényszéken.

Bankárok, lehet beszarni.
2013. január 15. | 12:45
előzmény: #23  manci007
#29
Hát eléggé elbeszéltünk egymás mellett. Megtévesztés, vagy csalás, hívhatjuk akárhogy, de a tények:

-szinte biankó szerződést írattak alá a devizahitelesekkel, ami csak az árfolyamváltozásra volt kihegyezve. Szó nem volt országkockázatról és nem láttam olyan hitelszerződést sem, ahol a kamat rögzítve lett volna, tehát svájci alapkamat +x%
-az előzőből következik, hogy kiszámíthatatlan,követhetetlen és ellenőrizhetetlen hogy mikor mennyi lesz a kamatod
- nem lehet belőle érdemben kiszállni, mert istentelen nehéz bármit változtatni rajta, tehát például forintra vagy euróra konvertáltatni
- azért én nagyon kíváncsi lennék a hitelek mögötti ügyletekre és a bank kockázatára...Biztos, hogy levédéték magukat még plusszban, nem csak annyival, hogy az adósé az összes kockázat. Mint ahogy a casco nélküli gépkocsi hitelekre azért ők megkötötték a casco-t maguknak a hátad mögött...

Két dolgot kellett volna meglépni a hitelezés durva felfutása előtt:
-a fedezet csak és kizárólag az ingatlan (mint az USA-ban)
- a kamatozás referencia kamathoz kötése minden szerződés esetében.

Ez utóbbira van már lehetőség, de most a CHF kamatok az egekben vannak, szerintem a bankok röhögnek a markukba, hogy most milyen jól rögzíthetik...

2013. január 13. | 23:22
előzmény: #25  Phylaxa
#28
Tisztesséesen leírom: a frankárfolyam változása csak az egyik, a törlesztőrészletre ható tényező. Emellett még jelentős az országkockázat, az ügyfélkockázat, stb. hatása is.

Egyebekben a 150-hez képest a 235 nem 30%.
2013. január 13. | 23:17
előzmény: #24  neomodel
#27
Nyugodtan cáfold meg, azért vagyunk itt, hogy beszélgessünk. Én ortodox vagyok.
2013. január 13. | 20:32
előzmény: #25  Phylaxa
#26
Nőtt a devizatörlesztő részlet, nőtt a tőketartozás, és amelyik hitelnél kamatot emeltek megváltozott a törlesztésen belül a kamat és tőke fizetés aránya is az utóbbi kárára.
2013. január 13. | 19:28
előzmény: #19  manci007
#25
"Ha a devizahitelt hibásan értékesítik, akkor a forinthitelt is, mivel csak az árfolyamkockázat a különbség a kettő között."

Hosszú évek teltek el, hogy ezt leírva olvastam. Miért nem lehet tisztességesen leírni, hogy ha 30%-al nőtt a CHF, akkor az nem azt jelenti, hogy ugyanannyival nőtt a devizahiteltörlesztőrészlet? :)
2013. január 13. | 18:27
előzmény: #23  manci007
#24
manci007

Egyszerűen nem értem, honnan veszed a megállapításaidat, a kiindulópontjaid is teljesen tévesek.

2013. január 13. | 15:45
előzmény: #21  Pitzu
#23
Ahogyan írtam, csak az árfolyamkockázat a különbség, forinthitelnél is van - nem az árfolyamváltozásból eredő - forrásköltségváltozás.

Persze, a bankok is megtehették volna 2009-10-ben, amikor az árfolyamok égbe szöktek, a fedezet értéke meg zuhant, hogy pótfedezetet kétnek, mint rendes esetben szokás, csak akkor tömegével döntötték volna be a hiteleket, ez pedig sem az adósoknak, sem a bankoknak, sem az ingatlanpiacnak nem hiányzott.

Azt azonban ne várd el, hogy új hitelt ilyen fedezettséggel nyújtsanak.

A befektetésekről meg annyit, hogy ott te kockáztatsz, a devizahitelnél meg a bank. Te ki tudsz szállni a nyitott pozícióból, a bank csak akkor, ha felmondja a hiteledet. Ne a bankot szidd, ha változik a körülmény, ő is csak elszenvedi azt, nem ő okozza.
2013. január 11. | 14:08
#22
Az én történetem a devizahitellel 2008-ban kezdődött. A számokat nem nagyképűségből, vagy hencegésből írom, hanem fontos szerepük van a történetben. 2008 májusában vettem egy házat 25 millió forintért Budán. A ház erősen felújítandó vagy bontandó állapotban volt, nem is ez volt a lényeg, hanem a telek. A házra úgy tekintettem, hogy esetleg használható bővítésre, de az sem nagy baj, ha le kell bontani. Az Unicredit Banktól felvett hitel összege 12 millió forint volt. Mielőtt még valaki elkezdene fröcsögni, hogy minek a 25 milliós ház, elárulom, hogy ez Budapesten nagyjából a már éppen lakható kategória alja volt akkoriban. A környéket figyelembe véve pedig ez egy igen jutányos árnak számított. A banki értékbecslő 24,5 millióra értékelte az ingatlant. A túlvállalásról pedig annyit, hogy igen jó fizetésem van, 5 db Fundamenta szerződésem futott már akkor 1,5 éve, szóval kombinált hitelt vettem fel. A kamat kb. 60 ezer volt havonta, plusz az 5 db Fundamenta, amelyek, ha az árfolyam nem sokat változik, akkor 2014-ben kedvezményes kölcsön felvétele nélkül kifuttatta volna a hitelemet! Szóval 6 évben gondolkodtam, nem hiszem, hogy felelőtlenül vállaltam túl magam…
Persze a fizetendő összeg nőtt az árfolyamváltozással. 2008 végén már 90 ezer volt, aztán a bank 1 év után a 1,5 szeresére emelte a kamatot! Onnantól kezdve 140.000 alatt nem is fizettem, és ez csak a kamat volt. De nem is ezen akarok siránkozni, mert teljesen más a lényeg:
Annyiban lehettem volna előre látó a vásárlásnál, hogy a hitelfelvételkor csak a telket értékeltetem. De hát mindig utólag okos az ember… A gond akkor kezdődött amikor a házat bontani akartam. 2008 telén felmérettem a házat, hogy mit lehet vele kezdeni. Az jött ki, hogy minden szempontból érdemesebb lebontani. 2009-ben el is készült az új ház terve és a bontási engedély terv. Hogy minek vesz fel az ember hitelt, ha építkezni vagy bővíteni is akar? Azért, mert a megvásárláskor pont nem volt annyi gyorsan mozgósítható pénzünk, és úgy voltunk vele, hogy akkor a vásárlásra vesszük fel és az építkezésre már nem.
A bontáshoz a bank hozzájárulása is kellett, ez újabb értékbecsléssel járt. Az értékbecslő 2009 őszén a telekre 16,5 milliót hozott ki. 2009-ben még nagyon nem csökkentek az ingatlan árak, de ez az összeg még ma is elképesztően kevésnek számítana. A fő indok a válság volt, és ehhez mindvégig ragaszkodtak is. Miután ezt közölték, azonnal levelezésbe kezdtem a bankkal (mert máshogy nem lehet velük érdemben kommunikálni), nagyon irreálisnak tartva az összeget. A levelezés kb. 3 hónapig tartott. Kezdetben még jóhiszeműen hozzáállva, aztán már fenyegetőzve írtam a leveleimet. Egyébként az a tapasztalatom, hogy van a fenyegetésnek az a szintje, amit a bank is komolyan vesz, legalább is amikor legalább elkezd tenni az ügy érdekében. 2009-ben még elég volt a Pszáf-ot emlegetni. Az a röhej, hogy kezdetben még azért is harcolnom kellett, hogy a részletes értékbecslésből (amit persze én fizettem) kapjak egy példányt. Ebből kiderült, hogy az értékbecslő összehasonlításul több olyan ingatlant vett figyelembe, ami még csak nem is környéken található. Erre én az ingatlan.com-ról összegyűjtöttem az összes, a környéken eladó telek hirdetését és adatait. Elemzést készítettem és elküldtem az egész csomagot a banknak. Erre végül benyögtek egy 20 milliós összeget, persze úgy, hogy előtte nem voltak kint a helyszínen. Kérdezték, hogy ez megfelel-e. Mondtam, hogy nem igazán, de már közelítünk… Itt kellett volna résen lenni, és egy újabb értékbecslést kérni a teljes ingatlanra. A 24,5 és a 20 millió forint között már nem lett volna nagy játéktér arra vonatkozóan, hogy csak a telek és a teljes ingatlan mennyit ér. Az már furcsán mutatott volna, hogy ha bontani akarok akkor válság van, ha nem akarok, akkor meg nincsen válság.
De erre már nem volt idő, mert időközben beadtam az önkormányzathoz az építési és bontási engedély kérelmet. Az építési engedély már megjött, amikor a bontási engedélynél hiánypótlásként még mindig a bank hozzájárulására vártunk. Kezdett lejárni a hiánypótlásra adott határidő, ezért cselekedni kellett. Ja, és a legszebb az egészben, hogy a bank semmilyen más megoldási javaslattal nem állt elő, csak az ingatlan pótfedezet bevonásával. Aztán az én javaslatomra megegyeztünk abban, hogy a 20 és 24,5 millió forint közötti 4,5 millió forint különbözetet pótfedezetként letétbe helyezem náluk, addig, amíg az ingatlan értéke az épülő házzal együtt meg nem haladja ezt a 24,5 milliót. A készpénzt 100%-ban elfogadták fedezetként (még jó hogy). Ezt az 1 oldalas kiegészítést az eredeti szerződéshez kb 2 hétig tartott megírni nekik, de legalább a letétre a lekötött betéti kamatot fizették nekem. Az önkormányzathoz a hiánypótlást az utolsó napon sikerült beadnom…
2010 tavaszán lebontottuk a régi házat, nyár elején meg már meg is kezdődött az építkezés. 2010 végére már szerkezetkész volt a ház. 2011. márciusában elkezdtem intézni a letétbe helyezett pénzem visszaszerzését. Ez újabb értékbecsléssel járt. Fontos tudni, hogy az értékbecslőt nem én rendelem ki, hanem a bankhoz beadott kérelemben kell megigényelni, és a bank küldi ki. Az értékbecslő először nem értette, hogy mit kérek (ez már eleve furcsa, hogy gőze sincs a szituációról). 10 percig magyaráztam a helyzetet, és úgy tűnt, hogy felfogta, de aztán a megküldött értékbecslésből az derült ki, hogy megint csak a telket értékelték, mondván, hogy a ház nincsen rajta a helyszínrajzon. Épülő házat nem lehet a helyszínrajzon feltüntetni, csak a használatbavételi engedély birtokában… Egyébként a telekre ő is kihozta a 20 milliót (jé, 2 év alatt mit sem csökkent a válság hatására az értéke…) Ja, és most már rögtön kaptam részletes példányt! Mennyit számít, ha az ember kötözködik és lerázhatatlan
Ezután megint elkezdődött a bankkal a levelezés, hogy én nem ezt igényeltem, és kérem vissza az értékbecslés árát. Egyébként a pénzt zokszó nélkül visszaadták. Aztán igényelhettem az újabb értékbecslést. Szerencsére volt még pénzünk, úgyhogy ment tovább az építkezés. A következő értékbecslő már kb. 75-80%-os készültségi foknál érkezett. Ez már azt értékelte, amit kellett, részletes példányt is kaptam belőle. A megállapított 35 millió forintos összeg még mindig vérlázítóan alacsony volt a bekerülési árhoz képest, de már nagyságrendekkel az eredeti 24,5 millió forint felett járt. Azt gondoltam, hogy minden ok, de a bank itt is elkezdett köcsögösködni. Hivatkozott az elszaladt árfolyamra, meg hogy nem fér bele a hitel mostani értéke a fedezet 50%-ába, stb, stb. Meg olyat is mondtak, hogy majd akkor adják vissza, ha a ház befejezéséhez már csak pont az a 4,5 millió forint hiányzik. Ilyen feltételek azonban nem voltak kikötve a letéti szerződésben.
Megint levelezésbe kezdtem velük, először újfent a becsült értékkel kötözködve. Az értékbecslés alapjául szolgáló összehasonlító adatokban már ugyan a válságban köttetett adás-vételekből volt merítés, ám új vagy épülő ház egy sem volt közte. Volt egy társasházi lakás, egy 80-as években épült ház nem is a környéken, stb. Ez a 80-as évekbeli ház nagyon érdekes, mivel hasonló méretű volt az enyémhez. Ha a telekméretbeli különbséggel korrigáltam a házam becsült árát, akkor az épületre az jött ki, hogy az én épülő, prémium minőségű, A+ energiaosztályú házam annyit ér, mint egy 30 éves épület… Eddig sem tartottam sokra az értékbecslőket, de ezután inkább nem is minősíteném ezeket a hozzá nem értő barbárokat…
Mivel érték ügyben nem jutottunk dűlőre, és már szeptember!!! eleje volt, megírtam a banknak, hogy 10 napon belül legyen a számlámon a pénz, különben a történetet már nem a Pszáf-nak küldöm el, hanem az összes elérhető médiumnak és garantálom, hogy benne lesznek névvel. Csodák-csodája, ott volt a pénz.
Összesen 9 hónapom ment el a bankkal folytatott hadakozásra, és rengeteg méreggel járt. Szerencsére a végtörlesztéssel megszabadultam tőlük. Most a Fundamenta áthidaló kölcsönre és megtakarításra annyit fizetek összesen, mint előtte csak kamatra… Ha egy jó adóssal - aki az ingatlana értékét min. a duplájára növeli - így bunkózik egy bank, akkor el sem tudom képzelni mi lehet azokkal, akik tényleg bajba kerülnek…
2013. január 11. | 14:06
#21
Nagyon egyszerű kijelenteni azt, hogy a deviza hitelnél a forint hitelhez képest csak az árfolyam kockázat a fő különbség.
A devizahitel szerződésekbe gyakorlatilag semmilyen féket nem építettek be. A tőzsdén megnyitott pozíciómat lezárom, ha nagyon rosszul vagy jól alakulnak a dolgok. A devizahitelt nem tudod egyszerűen forintra konvertálni, ha rosszul alakulnának a dolgok.
Én megpróbáltam 2009-2010 tavaszán. Azt mondták, hogy az új értékbecslés, új hitelfelvétel, a fedezet valószínűleg nem lesz elég... Érdekes: CHF-ben minden ok, de ha át akarod váltani, akkor nem elég a fedezet.
Nekem olyan kálváriám volt a bankkal, hogy az hihetetlen. Majd mindjárt bemásolom ide a sztoryt. Tőlem nyugodtan lehet őket ütni, vágni nem sajnálom őket. Szerencse, hogy a végtörlesztéssel megszabadultam a mocskos g*ciktől...

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
5 5 1

aktív fórumozók

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE