A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente tollat ragadott, és kiírta magából a bankok elmúlt években elszenvedett kálváriáját. Fontosabb gondolatait csokorba szedtük. Kovács Levente a devizahiteles ügy kapcsán osztotta meg gondolatait a...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=203859
Saját tapasztalat. Mi többször kértük a banktól, tárgyaljuk újra a szerződést. Nem voltak hajlandóak. Minimális segítőkészség nem volt bennük. Az lehet, hogy küldtek levelet, de ez valóban édes kevés. Ettől még a kisujjukat sem mozdították az ügyfeleik érdekében!
Ez a másik nagyon szomorú a történetben! A bankok a saját ügyfeleikkel csinálták meg ezt. Azokkal, akikkel elméletileg partneri kapcsolatba kellet volna lenniük. Akik megbíztak az adott bankban.
Egy felelős bank, aki az ügyfeleit partnernek nézni, mikor látja baj van, leül velük és újratárgyalja a szerződést. Mert hosszú távon ez a bank és az ügyfél érdeke is! Ez nem történt meg. Így keletkezett egy bizalom deficit a bankokkal szemben, amit jó lenne - saját érdekükben is - helyreállítani.
1 hetet? Annak mi értelme? Ne fárassz a hülyeségeiddel. A bankellenes történet és a devizahiteles sztori 4 éve zajlik. És az utóbbi egy évben nagyon intenzív és azon belül is idén év eleje óta pörögtek fel az események (2 Kúria jogegységi döntés, EB, új törvény).
Az a fura, hogy egy érteles embernek tűnsz és ki tudja miért ezekben a topicokban néha olyan, mintha elment volna az eszed.
Most 1 hetet akarsz nézni, napos Ft mozgásokat (!!) és összehasonlítgatni napi hírekkel, igazolva azt a nyilvnvaló blődséget, hogy a devizahiteles sztorinak és a bankellenes dolgoknak semmilyen negatív hatása nincs a Ft-ra.
Bezzeg pár napja, amikor kormányzati ciklusokat és az ezekhez kapcsolódó Ft árfolyamokat hasonlítottuk össze, akkor ÉVES átlagokkal jöttél. Ami meg szintén nyilvánvaló baromság, ha egyszer év közben már egy másik ciklus van annak minden kommunikációjával, lépéseivel.
Egyetlen hét napi árfolyamain akarsz lemérni hónapok, évek óta zajló dolgokat, korábban meg éves átlagokon év közben váltott ciklusokat... Eh.
Ennyire görcsösen már ne akard igazolni a nyilvánvaló hülyeségeket. Még, hogy te nem vagy elfogult...
abban egyetértek, hogy a bankok minimális munkával szerették volna megúszni, az egyik bankár csóka mondta: "mi tényleg mindent megtettünk, levelet is küldtünk minden késésben levő ügyfelünknek, hogy tárgyaljunk egyedi megoldásról"
Pl.180-nál ordítottak volna az összes média felületen keresztül, emberek forintosítsatok mielőtt tönkrementek-megyünk a nem megfelelően kezelt kockázatok miatt és folyamatosan tárgyaltak volna az ügyfelekkel és a politikusokkal az akkor még "csak" 30ft/chf veszteség megosztásán.
Nem árt csokorba szedni azt is miért kell most a bankoknak a zsebükbe nyúlniuk.
1. A bankok nem jótékonysági intézmények, de azért van az állam, hogy a gátlástalanságot kordába tartsa. Ez Magyarországon eddig nem történt meg! Ezért történhetett meg, hogy az „értünk dolgozó” és a mi adónkból fizetett állami szervek hathatós közreműködésével a bankok a lakosságra szabadíthatták a devizahiteleket.
2. Nem pénzügyi analfabéták gyülekezete azok, akik felvettek devizahitelt, hanem megvezetett állampolgárok. Ehhez a megfelelő kommunikáció is megvolt (ezt is érdemes felidézni, mert már úgy néz ki elfelejtették), melyben a konstrukció előnyeit méltatták a „szakemberek”. Az emberek pedig elhitték a „szakembereknek”, hogy ez jó. Igaz, hogy volt tájékoztatás a veszélyekről is, de ezt a szerződéskötők és a bankok igyekeztek elkenni. (Mellesleg egy időben a forinthitelezés is teljesen leállt!)
3. A többség igenis utánaszámolt, mit bír el még a pénztárcája, sőt a bankok is felmérték a leendő ügyfelek teljesítőképességét. Sem az ügyfelek, sem a bankok – józanul – nem számolhattak ekkora kilengéssel. (Azt is lehetett józanul tudni, hogy nem a bankok fognak rosszul járni a devizahitelezéssel. Szerintem teljesen fölösleges arról beszélni, mi lett volna, ha a forint erősödik a CHF-el és az EURO-val szemben. Ezt a hitelfelvevők döntő többsége, aki józanul gondolkodott nem várta.)
4. A forint elszabadulásánál azonban kibukott a bankok rosszhiszeműsége! Ahelyett, hogy azonnal leültek volna az ügyfelekkel újratárgyalni a hiteleket és saját hatáskörben rendezték volna a helyzetet, beismerve, hogy hibás a konstrukció, elkezdték a hitelfelvevőket hibáztatni! Egyszerűen úgy tettek, mintha nem lenne ebben az egészben felelősségük. Mindent a hitelfelvevőn akartak hárítani. Az ügyfeleiket semmibe véve, arrogánsan, lekezelően kezdtek beszélni. Hirtelen úgy kezelték a hitelfelvevőket, mintha legalábbis egyenrangú tudás birtokában lettek volna a bankkal, sőt az egész közgazdász társadalommal. Ugyanaz az ember, aki akkor még a konstrukció előnyeiről beszélt, ekkor már felsőbbrendűen kijelentette, mi megmondtuk a kockázatokat, úgyhogy tessék viselni a felelősséget. Mintha a hitelfelvevők tehettek volna arról, hogy elszabadult a forint.
5. Arról meg nem is érdemes beszélni, hogy valóban egészen más a helyzet, mint a konstrukció bevezetésekor. De ez a bankok szempontjából is így van! A bankok elvárták, hogy az ügyfelek minden áron teljesítsenek, ők viszont statikussá váltak. Nem voltak hajlandóak változtatni politikájukon.
6. A bankok – feltételezem – arra vártak, hogy majd az állam – mint ahogyan azt megszokták a ’90-es években – rendezi a helyzetet és az ügyfelek helyett kifizeti a számlát. Ők meg duplán jól járnak, hiszen addig is fizetik – már aki tudta – a megsokszorozódott törlesztő részletet, ha meg már nem tudják tovább sajtolni az ügyfelet, akkor az állam helytáll. Mikor az állam végre először Magyarországon a bankok hibáját nem volt hajlandó kifizetni, sőt a bankokkal akarja megfizetteti a hibás konstrukciójukat, csodálkoznak.
7. Nem értik meg, hogy ez nem csak pénzügyi, jogi kérdés, hanem erkölcsi is. Sőt a Bankszövetség tisztségviselői sem értik ezt. Ismét hangsúlyozom saját hatáskörben ezt a bankok megoldhatták volna. De még mindig arrogánsan számon kérnek az ügyfelektől, hibáztatják a kormány politikáját, vagdalkoznak, és végső soron még mindig az ügyfél a hibás. Ahelyett, hogy végre a tévedésüket elismernék. Ez a fajta erkölcsi elégtétel még várat magára. Jó lenne, mert talán akkor helyreállhatna a bizalom a bankokkal szemben.
...erre írtam én, hogy az EURHUF-ra rengeteg dolognak van hatása, és kiemelni, hogy egy adott időszak két rámutatással meghatározott pontja közötti változást a végtörlesztés okozott -- meggyőzőbb érvek kellenek, mint a mondat végi pont.
Itt arról volt szó, hogy a kormányzati lépéseknek, kommunikációnak (most az összes közül leszűkítve a devizahitel, bank témakörre) milyen hatása van a Ft-ra.
Te is pontosan tudod, hiszen egy másik topicban éppen te írtad valakinek, hogy a magyar kormánynak triviálisan nincs hatása az EURCHF-re, így aztán az EURHUF a mérvadó.
A cikk szerint az általam itthon hiányolt "kockázati szelep " is benne volt a hitelszerződésükben :
"Ez kimondja, hogy ha a svájci frank árfolyama tíz százalékkal nő, a bank az eredeti árfolyamon számolhatja a törlesztőrészletet. Nem köteles, de megteheti."
Vérszemet kaptak ? "A személyazonossága elhallgatását kérő nő 2008-ban vette fel hitelét, de pár év alatt törlesztőrészlete kétszeresére nőtt a frank erősödése miatt."
Szvsz. így kaptak volna vérszemet :
"A személyazonossága elhallgatását kérő nő 2008-ban vette fel hitelét, de pár év alatt törlesztőrészlete felére csökkent a frank gyengülése miatt" de most további kamatcsökkentést,törlesztőrészletei további mérséklését ill. tőketertozása elengedését KÖVETELI.
magyarországon 2011 szeptemberében kb 1 millió (főleg CHF) hitele volt a kb 3 millió háztartásnak, és még most is ezeknek kb fele élő hitel.
romániában 8 millió háztartásnak van 200 ezer CHF hitele - a banki hitelállomány egészében tehát még most is 6-8-szor kisebb súlya van a devizahiteleknek, mint nálunk.
Devizahitelek: betelt a pohár a bankszövetség főtitkáránál
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=203859