Topiknyitó: Assur-nasir-apli 2011. 08. 02. 10:27

CHF devizahitelesek  

előrebocsátom, h nincs semmilyen devizahitelem.



De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.

Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.

Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.

Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?



Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.



És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.



Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.

Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2011. 08. 15. 16:26
Előzmény: #418  blazember
#420
"Egyébként ezt a gondolatsort követve mit gondolsz/gondoltok Angyal József (remélem jól emlékszem a nevére) ötletéről?"

Butaság. A taerméknek azon tulajdonságát támadja, ami alapján akkor a Ft hitelszerződések is semmisek. De továbbmegyek, bármilyen tőzsdei, pénzügyi termékre való ügylet is az.

A tőzsdén egy derivatíva esetében sem tudhatod mennyi lesz a későbbi kötelezettséged.
Törölt felhasználó 2011. 08. 15. 16:24
Előzmény: #418  blazember
#419
"a saját rossz (?) üzletpolitikája miatti kockázatát az ügyfeleire hárítja, akiknek ezt le is kell nyelni (első pontod ugye)."

NEM. Nem ezt írtam. A bank rossz üzletpolitikája ebben az esetben abban merül ki, hogy sok bedőlt hiteles van/lesz. Ezt a bank viseli. Lásd 1. ismételt hozzászólásom. Annak max. egy részét hárítja át. Ezt viszont szerintem sem teheti meg. Lásd 2. hozzászólásom.
blazember 2011. 08. 15. 16:20
Előzmény: #417  Törölt felhasználó
#418
Ez így teljesen igaz. De az ügyfél csak arra tud szerződni, amilyen feltételről tud. Az tény, hogy otthon Józsi bá nem mutogathat a bankra, hogy hát elvitte a kenyérre valót. Csak én abban nem vagyok teljesen biztos, hogy jogilag védhető, hogy a bank a saját rossz (?) üzletpolitikája miatti kockázatát az ügyfeleire hárítja, akiknek ezt le is kell nyelni (első pontod ugye). És az ügyfelei ezzel a kockázattal egyáltalán nem is lehettek tisztában. Mert ezen megy a vita, nem az árfolyamon. Az árfolyamemelkedés alig több, mint a fele a törlesztők emelkedésének. Szóval én azért kíváncsi leszek majd ezekre a próbaperekre is.

De ezzel persze nem cáfolni akarlak, mert egyetértünk.

Egyébként ezt a gondolatsort követve mit gondolsz/gondoltok Angyal József (remélem jól emlékszem a nevére) ötletéről?
Törölt felhasználó 2011. 08. 15. 15:03
Előzmény: #416  Törölt felhasználó
#417
100-adjára #2:

"A tömeges jelleg a bankok és az állam felelősségét is előhívta, és nyilvánvalóan kezelniük kell a problémát, de ez nem ment fel az egyéni bukód alól.

Ahogy 2 éve is írtam:
- Az egyoldalú szerződésmódosítást nem kéne hagyni. Ezt kis részben megoldották.
- A kamatpolitikának átláthatónak és előre rögzítettnek kell lennie - ebben nem történt előrelépés.
- A devizahiteleknél nem kéne engedni, hogy a tőke- és kamatfizetésen felüli költségelemek devizában legyenek denominálva - nem történt előrelépés.
- Sőt, a költségelemeket eleve felül kellene vizsgálni és maximálni (nonszensz az évi 2%-os tőkearányos kezelési költség és indokolatlanul sok a vételi/eladási spread is, a devizahitelesnek ez a két legfontosabb plusz terhe a tőke- és kamattörlesztésen felül).
- A szerződésmódosítást meg kell könnyíteni - ez részben megtörtént.
- A kiváltást, bankváltást meg kell könnyíteni (nonszensz a teljes tőketartozásra bukott vételi/eladási spread, amit még egy 10%-os árfolyamveszteség tartalékkal meg is toldanak, mindez a szerződésmódosítás/végtörlesztés, ill. az új banknál a belépés minden költsége mellett!). - Ebből szinte semmi nem valósult meg, pedig ez lenne a legfontosabb (sokkal többet érne, mint az agyament kamu árfolyamrögzítés).
- Az előtörlesztést is megkönnyíteni - ez részben megvalósult (lásd pl. középárfolyam alkalmazása, de szerződésmódosítási díj azt hiszem még mindig van).

Szóval lenne még mit tenni szabályozási meg banki részről. De attől még az alap érvényben marad: te vetted fel, neked kell visszafizetni. A fentiek egyébként, ha mind megvalósulnának azért sokkal nagyobb segítséget jelentenének, mint a rém ostoba "árfolyamrögzítés". Persze, az jobban hangzik, jól át lehet verni vele az embereket, akik 3 év múlva hirtelen még nagyobb szarban találják majd magukat..."

A fentit kiegészítem ebben a topicban 1-2 napja valaki által felvetett ponttal (legközelebbi idézésnél hozzámásolom a pontokhoz):
- A havi törlesztőt nonszensz, hogy nem lehet devizában törleszteni (külföldön pl. lehet - ez ugyan közvetlenül nem jelent könnyebbséget a legtöbb hazai hitelesnek, de a banki vételi/eladási spreadek csökkenéséhez vezethet).
Törölt felhasználó 2011. 08. 15. 14:58
Előzmény: #415  Törölt felhasználó
#416
100-adjára:

"Különítsük már el az egyes felelősségeket.

1. Az, hogy valaki felvette és nem tudja fizetni, az a saját EGYÉNI felelőssége.
2. Az, hogy a bank rosszul mérte fel, hogy mennyien tudják fizetni, mennyien nem, és többen dőlnek be, mint gondolták, az az BANK felelőssége. Ők is fognak bukni rajta, ha ezen buknak.
3. Az, hogy a rendszer egészében túlzott mértéket és arányt ért el a devizahitel, az a SZABÁLYOZÁS felelőssége.

Attól, mert 2., 3. felelősség létezik a bank és az állam részéről is a saját működési területükön, az semmivel nem mentesíti az egyént a saját maga által hozott döntés saját magára gyakorolt hatásának egyéni felelőssége alól.

Tehát ki MIÉRT felel? Az egyén a pozíciójából eredő buktáért (1. pont). A bank a túl sok bedőltért, ha így lesz, az veszteség a banknak, azért a bank a felelős (2. pont). Az államé (3. pont) a szabályozási problémákból eredő veszteségek (a problémák rendszerszintű kezelésének költségei, amibe minden beletartozik, kezdve a bankokon keresztülvert középárfolyam, a hitelesek mint politikai tényező, stb. stb. végső soron az utcára tett emberek valamilyen megsegítése). A devizahitelezés ÖSSZES kárán tehát már most is osztozik a 3 szereplő.

Te a pozícióból eredő buktát akarod megosztani..."
Törölt felhasználó 2011. 08. 15. 14:56
Előzmény: #409  blazember
#415
Blazember:

"Egy dolgot viszont nem mondtak el. Mégpedig a "mi olyannak is adunk hitelt, akinek nagyon nem kéne, ennek a kockázatát is ön viseli" nem hangzott el szerintem egy banknál se. És emiatt az apróság miatt nem elég az adósoknak az árfolyamemelkedéssel nőtt terheket nyögniük, hanem a bank rossz hitelezésének a kockázatát is rajtuk verik le. Ez pedig (már bocsánat, de) nem az adós felelőssége. Ez egyrészről a bank (a bank leszarja), másrészről az állam felelőssége. Ők azok, akik erről tudtak, engedték, támogatták."

Ez igaz. De ezt mársokszor leírtam (lásd kövi 2 hozzászólásomat).
zsolo71 2011. 08. 15. 14:49
Előzmény: #413  blazember
#414
Ok, így már értem.
blazember 2011. 08. 15. 14:38
Előzmény: #411  zsolo71
#413
Úgy értem nem (csak) az fordította vissza az árfolyamot, hogy az SNB azt mondta, hogy ez már aztán elég. Ha beesik az EUR/CHF 1 alá, az már valószínűleg nem csak az adósoknak okozna gondot. A mögöttes gondolat pedig az, hogy a jó adósok (akik jelenleg képesek még fizetni) úgy vettek fel hitelt, hogy a fizetésük nagyon max 20-30%-ánál ne költsenek többet hitelre. Gyanítom, hogy a reál fizetések nem nagyon nőttek manapság, a törlesztések viszont nőttek, kb a duplájára. Ezt pedig már az említett fizetőképes réteg is eléggé megérzi. Biztos nem értük még el a tűréshatárt, de 1 EUR-os CHF-nél már (szigorúan szerintem) nagyon közel járnánk hozzá. Ennek a határnak az átlépése viszont már a banknak sem érdeke, mert az árverezésekből ő se él meg. Neki a kamat kell.
vcsmate 2011. 08. 15. 14:30
Előzmény: #404  Törölt felhasználó
#412
Penznyelo, CJ itt irt gondolataival egyet ertesz?
zsolo71 2011. 08. 15. 14:26
Előzmény: #410  blazember
#411
"De persze, az SNB szúrós nézése miatt fordult le a CHF nem sokkal a paritásról :)"
Ezt, hogy kell érteni?
blazember 2011. 08. 15. 14:16
Előzmény: #408  lol
#410
A banknak sajnos nincs reális kockázata, pont ezért tartunk itt. Kockázata az adósnak van. A banknak csak ott jön el a kockázata, amikor már nem tudja átterhelni az adósokra a bedőlő hitelek kockázatát, mert már a jó adósok is fizetésképtelenné válnak. Ezt a kockázatot viszont jó eséllyel beszabályozza a piac. De persze, az SNB szúrós nézése miatt fordult le a CHF nem sokkal a paritásról :)
blazember 2011. 08. 15. 14:00
Előzmény: #407  Törölt felhasználó
#409
Egy dolgot viszont nem mondtak el. Mégpedig a "mi olyannak is adunk hitelt, akinek nagyon nem kéne, ennek a kockázatát is ön viseli" nem hangzott el szerintem egy banknál se. És emiatt az apróság miatt nem elég az adósoknak az árfolyamemelkedéssel nőtt terheket nyögniük, hanem a bank rossz hitelezésének a kockázatát is rajtuk verik le. Ez pedig (már bocsánat, de) nem az adós felelőssége. Ez egyrészről a bank (a bank leszarja), másrészről az állam felelőssége. Ők azok, akik erről tudtak, engedték, támogatták.

Amikor Józsi bá odament és azt mondták neki, hogy törlesztesz havi 100 CHF-et nekem, az most 150 Ft-os árfolyam mellett 15e. Ha 200 lesz, akkor 20e, ha 250, akkor 25e lesz. Azzal viszont az adós semmit nem tudott kalkulálni, hogy ha 250 lesz a CHF, akkor nem 25-öt, hanem 32-33-at kell fizessen, mert már közel sem 100 CHF-et törleszt a rengeteg rossz hitel miatt. Mert ugye ez történik jelenleg. És persze, mondták, hogy változó kamatláb, meg minden. De ez az infó valahogy elsiklott a hurráfizessnekünksokat lózungok között.
lol 2011. 08. 15. 11:54
Előzmény: #407  Törölt felhasználó
#408
Ha valaki a bankokat meg akarja fogni akkor szerintem (nem olvasva végig az összes hozzászólást, ezért elnézést, ha már volt erről szó) itt lehet:
amikor valaki felvette a hitelt, akkor azért adtak annyit, amennyit, mert előtte megvizsgálták az ügyfél hitelképességét (ingatlan értéke, rendszeres jövedelem, fix kiadások). Azért adtak annyit, amennyit, mert így érezte magát bebiztosítva a bank, nem hülye ugyanis, hogy fedezet nélkül nyújtson hitelt.
Ebből az következik, hogy a kb. 30%-nál nagyobb gyengülésre ők sem voltak felkészülve, vagy ha igen, akkor biztosítást (fedezeti ügyletet) kellett (volna?) kötniük, hogy a kockázattól megszabaduljanak.
Fentiek miatt az ingatlanra benyújtott pótlólagos fedezeti igény szerintem jogtalan, ahogy a 30%-nál nagyobb havi törlesztő kiszámlázása is (azonos kamatkondíciók, stb. mellett).
Törölt felhasználó 2011. 08. 15. 11:20
Előzmény: #406  Sony123
#407
Te Sony, ezt mind alá is írtad és elmondták a közjegyzőnél is...

Olyat meg semmilyen cégtől ne várj, hogy azt hangsúlyozza, hogy "ez azért kell neked, mert én jobban járok". Pedig hidd el, az Audi sem azért fejleszt és ad el a kocsit, hogy neked jó legyen, hanem azért, hogy keressenek rajta. Ez ilyen egyszerű.
Sony123 2011. 08. 15. 10:30
Előzmény: #405  denis_
#406
Látod!

Ez az amitől kinyílik a bicska zsebemben! Szerinted hányan vették volna igénybe, ha úgy tájékoztatják a tisztelt hitelfelvevőket, hogy:

Tisztel Ügyfél, azért kell ezt neked felvenned, mivel én mint bank sokkal jobban járok ezzel és minden kockázat tied. Ha emelkedik a CHF, akkor te többet fogsz fizetni és max a házadat 2/3-ra értékeltem és ha nem tudsz fizetni, akkor kilakoltatlak belőle három hónap után.

Hitelkonstrukció olyan, hogy először a kamatokat fizeted és tőke meg gyakorlatilag nem csökken, azonban változik a CHF árfolyam esetleg nő, akkor kamatos kamattal újra számolom és amit most felvettél, akkor nyugodtan a dupláját is fizetheted. Ha évek múlva eszedbe jutna előtörleszteni, azt felejtsd el, mivel úgyse fogod megtenni. Azért, mivel minden eszközzel akadályozni fogom, mivel így nem keresek rajtad, ha pedig mégis sikerülne, akkor külön díjat fogok felszámolni azért, mivel korábban akarod visszafizetni.

De ezt ajánlom neked, mivel számodra ez legjobb!!!

Itt tényleg senki sem érzi ennek visszásságát és mindenki úgy gondolja, hogy ez természetes és rendben van??????
denis_ 2011. 08. 15. 08:31
Előzmény: #402  villac
#405
nem chf hitelezésről szól a történet, hanem chf devizaalapú hitelezésről.
A kettő nagyon nem azonos és emiatt vannak a félreértések.
Akinek van egy kis fx ismerete, annak jobb lehet a dolgokra a rálátása.
Törölt felhasználó 2011. 08. 14. 22:33
Előzmény: #403  xmann
#404
Azt hiszik, hogy attól, mert valamit határidőnek meg swapnak hívnak, akkor az nincs, mert hókuszpók. Csak, mert ők nem értik.
xmann 2011. 08. 14. 22:19
Előzmény: #400  longolo
#403
"Ha ez valóban így működik, a ft-ra váltás nem kerülne senkinek költségbe, max. a bankok elvesztenék a swappolási lehetőségüket és be kellene érjék a ft betét és hitel kamat közti külömbség nyereségét"

jaigen. A partnerek meg, akikkel a swapot kötötték vigyorogva lemondanának a nyereségről, mi???

A swapok által gyakorlatilag az történt, hogy a bankok effektíve chfben tartoznak, nekik meg a lakosság tartozik chfben. Nem lehet egy tollvonással ezt forintosítani, mert az azt jelentené, hogy a lakosság megszabadul a többlettehertől, a bankok nyakán meg ottmaradnak a swapok. Tönkremennének azonnal. szép lenn. van még ilyen jó ötlet?
villac 2011. 08. 14. 21:42
Előzmény: #400  longolo
#402
gondolom, ezt nagyon nem szeretnek
es minden chf hiteles tovabbra is szivni fog
villac 2011. 08. 14. 21:42
Előzmény: #400  longolo
#401
gondolom, ezt nagyon nem szeretnek
es minden chf hiteles tovabbra is szivni fog
longolo 2011. 08. 14. 21:08
Előzmény: #399  villac
#400
Ha ez valóban így működik, a ft-ra váltás nem kerülne senkinek költségbe, max. a bankok elvesztenék a swappolási lehetőségüket és be kellene érjék a ft betét és hitel kamat közti külömbség nyereségét.
villac 2011. 08. 14. 20:26
Előzmény: #398  longolo
#399
ezeket miert nem vizsgalja senki?
longolo 2011. 08. 14. 20:15
Előzmény: #397  villac
#398
Nekem ebből az jön le , hogy a bank nem elégszik meg az 5% -os marzs-al / betéti kamat és hitel kihelyezés külömbözete / hanem az adós havi törlesztéseiből derivatív ügyleteteket kezdeményez, aminek hasznát el is teszi. És az ehhez szükséges tőke folyamatosan rendelkezésére áll, az adós chf-ben nyilvántartott tartozása által.
villac 2011. 08. 14. 19:55
Előzmény: #396  szabozsolt23
#397
hogy ne kelljem annyit keresgelni:
idezet:

"Hogyan is működik a svájci frank alapú hitel?



Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a bankjától svájci frank pénznemben veszi fel a hitelt, és ezt a svájci pénzt váltja át a bank forintra, amit aztán kézhez kapunk. A törlesztésnél pedig a forint törlesztőrészleteket váltják át frankra, és visszafizetik a frank hitelt. Azonban valójában nem ez történik, mert a magyar bankoknak nincsen svájci frankjuk, mert nem svájci betéteseik vannak, hanem magyarok, akik döntően forintban helyezik el a betéteket.



Mari néni és a többi betétes illetve számlavezető berakja pénzét, FORINTJAIT az OTP-be, amire kapnak 0-8% kamatot, átlagban mondjuk kb 5%-ba kerül a banknak a pénzforrás. A bank ezeket a pénzeket, a FORINTOKAT adja oda lakáshitelre és jelzáloghitelre a hitelfelvevőknek átlag 10%-os kamatra természetesen FORINTBAN, de a svájci frank árfolyamához és kamattendenciájához kötve a forint törlesztőrészleteket. Ezt a virtuális svájci frankosítást pedig devizaspekulációval oldja meg a bank, derivatív FX-swap ügyletekkel [=mintha svájci frankot forintra váltanánk, de előre megállapodunk, hogy egy év múlva vissza is váltjuk majd ezt a virtuális tranzakciót frankra, így csak a különbözetet kell elszámolni, nincs valódi tőkemozgás] mellyel a forint és svájci frank kamatszintje közötti különbözetet a bank megnyeri, miközben az árfolyamváltozásból erdedő kockázatot a hitelfelvevő ügyfelekre hárítja. Tehát a bankok ezen a devizaspekuláción a svájci és a magyar kamatszint különbözetét nyerték meg, amely az elmúlt években jellemzően 5-8%-os kamatnyereséget jelentett, miközben eme biztos kamatnyereséggel járó üzlet ára a svájci frank potenciális árfolyamkockázata, mely viszont döntően az ügyfelekre van hárítva. A svájci frank alapú hitelezés tehát valójában ugyanúgy forinthitelezés, Mari néni forintbetétjéből adják oda a lakashitelt a fiatal házaspároknak szintén forintban. Valódi svájci frankot soha nem is látnak az OTP-ben, sem az ügyfelek, csupán a forint hitelezéssel párhuzamosan spekulatív határidős devizaügyleteket is köt a bank saját (és közvetve részben az ügyfele) hasznára, de döntően az ügyfél kockázatára. A bank tulajdonléppen úgyanúgy spekulál, mint határidős BUX kontraktus esetében. Ott sem vesz valaki MOLt, Richtert, meg a többi részvényt, hanem csupán egy fogadást köt a BUX indexre, melynek értékét a részvények árfolyama határozza meg, az üzlet nyeresége vagy vesztesége pedig a nyitási és zárási BUX árfolyamunk különbözete alapján kerül elszámolásra. És akkor lássuk az egyenleget: A bank átlag 5% kamatot fizet a betéteseinek. Átlag 10% kamatot kér a hitelfelvevőktől. A derivatív devizaspekuláción pedig keres 5-8%-ot. Vagyis a bank nyeresége, nettó kamatmarzsa minden forint betét svájci frank alapon történő hitelkihelyezésével 10-13%. Impozáns extraprofit más pénzének forgatása által. Még Soros György hedge fundja sem tud ekkora jutalékot bekaszírozni az ügyfelein. Miközben ennek a svájci frank spekulációnak az árfolyamkockázata döntően az ügyfelekre van hárítva, a devizaspekuláció hasznából azért az ügyfelek is profitálnak, hiszen a bank az ügylet nyereségének a felét tulajdonképpen átengedi a hitelfelvevő ügyfeleknek, akik így néhány százalékkal alacsonyabb kamatláb mellet kapják a forinthitelt svájci frank alapon, mint színtiszta forinthitel esetében. Így a hitelfelvevő átlag 15%-os színtiszta forinthitelkamatláb helyett átlag 10%-os svájci frank alapú forintkamatlábbal juthat hitelhez, vagyis egyértelműen vonzóbb kondíciónak tűnik svájci frank alapon hitelt felvenni, mint forintban. A svájci frank shortolása forint ellenében egyébkéntis megalapozott spekulációs stratégia volt, mely az évek folyamán impozáns profitokat hozott. Nincs is ezzel semmi gond, abszolút racionális magatartás, de ez spekuláció. (Az euró alapú hitelekkel más a helyzet, azok részben valódi külföldi források kötvénykibocsátásból és külföldi anyabankoktól, nem csupán derivatív spekulációs fogadások.)"

szabozsolt23 2011. 08. 14. 19:05
Előzmény: #395  Civinjanos
#396
A CHF alapú hitelezés mikéntjéről itt: link

Az archívumból keresd ki a 2008.10.19. bejegyzést!
Civinjanos 2011. 08. 14. 16:53
Előzmény: #394  longolo
#395
Tisztelt Longoló,

igen nagy valószínűséggel. Szerintem, ha ez valóban jó üzlet lett volna, akkor egy - a forrásokkal egyébként rendelkező - svájci bank nyitott volna Magyarországon üzletet (bankot, bankfiókot).

Ha viszont - amint azt én nem feltételezem - a bank valóban hosszú lejáratú CHF hiteleket vett fel, azért, hogy azt forintban kiadja, akkor ezekkel a hitelekkel csúnyán megvezették a népet, mondván, ha a jó minősítésű adósaink dőlnek, dőlünk mi is, de nem baj, hiszen a bank veszteségeit mindig államosítják. Akkor a bankárok, akik ezt a terméket kitalálták, hát... nem is tudom mit mondjak, a saját bankjukat vitték tudatosan csődbe. Ez nyilván nem lehetséges, tehát az ügyletet a bank hedge-elte, akkor viszont megint forintalapú az egész és ott vagyunk az eszmefuttatásom elején.

Őszinte híve

Őszinte híve
longolo 2011. 08. 14. 15:36
Előzmény: #391  Civinjanos
#394
Értelmezésem szerint Ön azt állítja a deviza alapú hitel nem más mint egy deviza árfolyam alapú hitel. Anno a bank a betétesek pénzéből odaadott a hitelesnek 10mill. ft-ot, megnézte az aznapi deviza árfolyamot/ legyen 150 ft / átváltotta hogy ez kb. 66 ezer chf, és ezt beírta a nyilvántartásába a hiteles tartozásaként.
Igy semmi chf ügylet nincs mögötte de a nyilvántartás miatt / a chf árf.változás következtében / a hiteles az eredeti 10mill. helyett 17mill-el tartozik ?
Jól látom Ön kizárja, hogy a kölcsön folyósítását akár forrás szerzés vagy kedvező kamatnyújtási lehetőség céljából megelőzte volna bármiféle swap vagy carry trade ügylet ?
Civinjanos 2011. 08. 14. 12:23
Előzmény: #392  myrath
#393
Tisztelt Myrath,

talán nem tűnt fel Önnek, de az én eszmefuttatásom előző fejezete arról szólt, hogy a CHF alapú hiteleknek ma semmiféle banki CHF kitettsége nincs, ezek a hitelek nem láttak soha CHF-ot. Egész egyszerűen egy devizához kötött szerződés áll fenn, amelyet nyugodtan, mindenféle banki veszteség nélkül forintra lehet és kell konvertálni, a futamidőt kell meghosszabbítani. Ekkor tiszta víz kerül abba a pohárba, amelybe az állam igyekszik most további piszok belekavarásával még zavarosabbá tenni.

Meg kell erősítenem, hogy Inszolvens bank nincs és nem is lesz, mert mindaddig, amíg ez lehetséges, addig – mint írtam – minden veszteséget államosítanak.

Hogy legyen még egy elég – a banki kockázatokat, veszteséget csillapító - tőkeerős állam, ezért létrehozták az Európai Uniót és annak központi bankját, amely most saját kötvényeket bocsát ki, így átvállalja az egyes államoktól az általuk átvett hiteleket (tőkésítette a bajban lévő bankokat). Ez a rendszer egy egységes adót szedő Európát feltételez. Más megoldás nem nagyon van – kivéve a devizális szeparációt (drachma, német márka újra bevezetése, elvetve az eurót stb.), illetve az erőszakot.
Az egységes európai adó elkerülhetetlen és tovább csökkenti a fogyasztást és a beruházást, ezért növekedést várni, mindaddig, amíg a helyzet ezen az alapon nem konszolidálódik, badarság. A megoldás a fogyasztás reális szintre való csökkenése.

Ezért volt óriási hiba OV részéről erre az iniciatívára hónapokkal ezelőtt nemet mondania és arra utalnia, hogy a „nem” oka a szuverén magyar adórendszer, amely majd felfuttatja a gazdasági növekedést és így a magyar állam adósságát a növekedés okozta relatív szufficittel oldja meg. Ez kizárt, mert növekedni belülről az ország nem tud, kívülről pedig nincs segítség (IMF elzavarva). A kínai beszállás a magyar finanszírozásba Európa érdekei ellen való, ezért az európai vezetők bizonyosan arra fogják terelgetni a kínai állami és vállalkozói tőkét, hogy európai kötvényeket jegyezzenek, ne magyart (vagy más nemzetét).

Őszinte híve
myrath 2011. 08. 14. 11:06
Előzmény: #391  Civinjanos
#392
Ez így igaznak tűnik, de ami az adósságvállság fő okozója az a tőkeáttét. Vagyis ha 1000 Ft hitelt ad a bank, akkor csak 8-9% tartalékot különít el. A fedezetet tőkeként kezeli, és újra hitelez. Vagyis ha a banknak van mondjuk 1000$ saját tőkéje, akkor abból kb. 100.000 $ hitelt nyújthat.
Ha most mindenki kivenné a pénzét a bankból (elmélet), kb. 2 nap múlva inszolvens lenne minden bank.
Civinjanos 2011. 08. 14. 09:15
Előzmény: #296  longolo
#391
Tisztelt Longoló,

a devizaalapú – így a CHF hitelezés – megértéséhez elsősorban a hitelezés, mint kereskedelmi folyamat megértése a szükségszerű. A hitelezés egy olyan tevékenység, amelynek alapja az a pénztöbblet, amelyet az emberek azért gyűjtenek össze és helyezik el a banknál, mert nincs mit kezdeniük vele – nincs prompt, vagy hosszú távú beruházási és fogyasztási céljuk. A kínálat a potenciális betétes oldalán azért keletkezik, mert a bank kamatot kínál és a kamat az jövedelem. Ki az, aki ennek ellen tud állni? Kizárólag az, akinek nincs bizalma a bankrendszerben és cihában tarja a pénzét (és azok, akik fogyasztásra és beruházásra szánják a pénzüket, mint írtam).

Axióma: Van egy nagy része a pénzünknek, amit bankban tartunk.

A bank ezt a pénzt kihelyezi, hiszen ha csak betéteket gyűjtene, nem lenne miből kifizetni a kamatot, amit a betétesnek ígért.
Eljött az a pillanat, amikor a dolog kereskedelmi ügyletté vált, azaz világos, hogy a bank profitorientált vállalkozás.

Tisztelt a kivételnek, de valamennyi bank a minél magasabb, azonnali profitban érdekelt. Az, hogy a bank valóban hosszú távon, biztonságosan működjék, az nem alapvető szempont, mivel evidencia, mi több axióma, HOGY A BANKI PROFITOKAT MINDIG PRIVATIZÁLJÁK (KIVESZIK A TULAJDONOSOK, MINT OSZTALÉKOT) A BANKI VESZTESÉGEKET PEDIG MINDIG ÁLLAMOSÍTJÁK. Az, hogy mennyi pénzt és jó adósnak adja-e kölcsönképpen a bank, azt a „prudens” működést biztosító banki belső szabályok „garantálják”.
A kereskedelmi bank célja, hogy jónak minősíthető adósnak, megfelelőnek minősített fedezet mellett a lehető legtöbb pénzt adja ki, minél magasabb kamatra.

És akkor ezen ismeretek birtokában lássuk a devizahitelezés módját.

Ha a piacon rengeteg, e célra még fel nem használt ingatlan fedezet van, akkor a jelzáloghitelezés piaca nagy. Az adósok minősítése a kérdés. Az adós jövedelme és annak rendszeressége a döntő. Van-e jó(nak minősíthető) adósból elegendő a piacon?
Úgy tűnt nincs, mert Magyarországon a bevallott jövedelmek alacsonyak, ezért magas törlesztő részlettel és magas kamatokkal a potenciális adós (a bank ügyfele, azaz a kereskedő vevője) nem minősíthető jó kuncsaftnak. Ekkor jön az (a) ingatlan alapú (b) devizában folyósítható banki kölcsön, mint termék. Az ingatlanra hosszú távra (relatíve alacsony törlesztő részlettel) és devizában nominált (relatíve alacsony kamatra) lehet a forintot kihelyezni – quod erat demonstratum a deviza alapú ingatlan hitelekre van piac, a forint alapúra kevésbé. Semmit nem kell tenni egy alulfizetett munkavállalóktól és a jövedelmüket be nem valló kényszervállalkozóktól nyüzsgő piacon, mint egy alacsony kamatozású devizát találni, majd erre alapozva a piacon hemzsegő potenciális vevőkört eladósítani. A profit biztos, a jövő meg nem számít – mivel a banki iparágban axióma, hogy A BANKI PROFITOKAT MINDIG PRIVATIZÁLJÁK (KIVESZIK A TULAJDONOSOK, MINT OSZTALÉKOT) A BANKI VESZTESÉGEKET PEDIG MINDIG ÁLLAMOSÍTJÁK.

Őszinte híve
Dezso_Laszlo 2011. 08. 14. 00:57
Előzmény: #388  Törölt felhasználó
#390
Social aspect.
Törölt felhasználó 2011. 08. 13. 22:44
Előzmény: #386  myrath
#389
A leírás jó, de a cím borzasztóan rossz.

"A chf hitel a bankok szemszögéből nem más mint egy cerry trade"

A CHF hitel az ADÓS szemszögéből carry trade. A bank szemszögéből semmi, mert neki a nettó devizapozíciója 0.
Törölt felhasználó 2011. 08. 13. 22:41
Előzmény: #387  Dezso_Laszlo
#388
" lesz pénz a legsúlyosabb CHF-esetek állami kivásárlására"

Mi az, hogy legsúlyosabb? Legfelelőtlenebb? Legjobban rinyáló?
Dezso_Laszlo 2011. 08. 13. 22:08
Előzmény: #1  Assur-nasir-apli
#387
A legsúlyosabb hiteleket a kormány felvásárolhatja. Ehhez le kell mondani Paks bővítéséről és a teljes felszabaduló összeget ERRE lehetne fordítani:

link

(a részletek #29-ben: ha HITELMENTESEN indítunk be a paksinál tízszer nagyobb energiafejlesztést, akkor lesz pénz a legsúlyosabb CHF-esetek állami kivásárlására)
myrath 2011. 08. 13. 20:42
#386
A carry trade.

A carry trade olyan hosszú távú kereskedési stratégia, amely a devizák kamatkülönbözetére épül.

Aki már vett fel svájci frank alapú hitelt, az egy klasszikus carry trade ügyletet hajtott végre.

A carry trade lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában hitelt veszünk fel, és a pénzt elhelyezzük egy magas kamatozású devizában. A betéti kamatból kifizetjük a hitel kamatát a többi pedig nyereség.

Alacsony kamatozású deviza, például a japán yen (1 %) vagy a svájci frank (2.5 %) Magas kamatozású deviza pl. az ausztrál dollár (6 %) az USA dollár (5 %) vagy a török líra (17%).

A carry trade-hez ki kell választani egy olyan devizapárt, amelyben egy magas és egy alacsony kamatozású deviza van összepárosítva. Ha az alacsony kamatozású deviza a jegyzett deviza, tehát a második helyen áll a párban, mint pl. USD/JPY devizapár esetében, akkor ezt a párt longolni kell a carry trade-hez. Hiszen ekkor japán yenért vásárolunk dollárt. Az a brókercég, amelynél nekem van számlám az USD/JPY devizapár longolása esetén 1% -os margin mellett évi 273% kamatot fizet. Ez, azt hiszem elég magas ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozni vele.

Ha a devizapárban a magas kamatozású deviza a jegyzett deviza, tehát a második helyen áll, akkor ezt shortolni kell. Pl. az EUR/TRY devizapár esetében. Ha ezt a párt longolnánk, akkor elég sok kamatot kellene fizetni, mert a nagyon magas kamatozású török líráért vennénk eurót. Ezt a párt shortolni kell, tehát el kell adni az eurót a török líra ellenében (vagy Ft).

A carry trade ügylethez nagyon fontos az, hogy megfelelő beszálló pontot találjunk, mert ha csak találomra belenyitunk, akkor az árfolyam mozgása miatt veszteség érhet minket. Ne feledjük, hogy a forex-en nem csak a kamat határozza meg a profitot vagy a veszteséget, hanem az árfolyamváltozás is! Sőt, a legtöbb deviza esetében a kamat mennyisége eltörpül az árfolyam változásából eredő nyereséghez, vagy veszteséghez képest!

Ha azonban olyan stratégiával szeretnénk kereskedni, amely a bekötés után naponta csak minimális időt igényel a részünkről, akkor a carry trade egy nagyon jó lehetőség erre.

Példaként említve, 1% -os margin mellett az USD/JPY long pozícióban húszezer dollár (kb 3.7 m ft.) saját tőkét az én brókercégem napi 150 dollár kamattal honorál.

Mivel az árfolyamkockázat kizárólag a hitelfelvevőt terheli, ezért a kamatkülönbözet IS(!) busás hasznot hozott és hoz is a bankoknak! ;)

Törölt felhasználó 2011. 08. 13. 14:14
Előzmény: #381  zsolo71
#385
Zsolo, ezt kiválóan leírtad.

Általában ez a vita forrása itt sok emberrel. Sokan a gazdasági kérdéseket a saját egyéni szemszögükből vizsgálják. Ez persze teljesen rendben is lenne, ha az a kérdés, hogy ő a saját életében mit lépjen. De egy gazdasági fórumon szerintem rendszerszinten kell vizsgálni a problémákat. Én pedig általában ezt teszem.
longolo 2011. 08. 13. 11:14
Előzmény: #380  Törölt felhasználó
#384
"Határidős devizánál annyival bonyultabb a helyzet, hogy devizát csak egy másik deviza ellenében tudsz adni,"
Ez továbbra sem tiszta. Vesznek chf-et és fedezik egy határidős ügylettel vagy már maga a chf vétel egy határidős ügylet ?
Letudnád írni pontosan ki mit vesz -ad és mivel mit fedez ?
longolo 2011. 08. 13. 11:05
Előzmény: #381  zsolo71
#383
Rosszul látod.Azt boncoljuk hogy hol van a hitelben a chf ,és ha ez csak esetleg egy pár éves határidős ügylet amit a bank valszeg nyereséggel lezár akkor a hiteles miért fizet évekkel utána is chf- ben nyilvántartott tartozást ?
Nem a saját hitelemről beszélek / bár van és igen, aggódom / a számok csak példák amivel könnyebben számolunk.
longolo 2011. 08. 13. 10:57
Előzmény: #346  denis_
#382
"Tehát én mint bank a derivativ piacon Huf-ot adok el Chf ellenében, azaz nyitok egy ChfHuf devizapárra egy short poziciót 10 milla Huf értékben mondjuk az éppen aktuális 180 ChfHuf spot árfolyam ellenében. Kapok virtuálisan 10 mill.Huf/ellenében 55.555 Chf-et. Ezt nyilván tartom, mit a hitelfelvevő kitettségét"
A bank vesz 10mill.-ért chf-et és ezzel párhuzamosan nyit egy határidős chfhuf short ügyletet ?
zsolo71 2011. 08. 13. 09:13
Előzmény: #298  Törölt felhasználó
#381
ha jól látom, Longolo a saját hiteléről beszél,azért aggódik, Pénznyelő meg rendszer szinten nézi a problémát, és ezért nem értik meg egymást.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 23:42
Előzmény: #376  longolo
#380
Longolo, hogy mi alapján alakul ki a határidős ár?

1. Nézzük először a legegyszerűbb példát: határidős részvény, vagy tőzsdeindex. Év eleje van, az OTP 5000 Ft a prompt piacon, 6% körüli az állampapírhozam. Az OTP decemberi határidős ára 5300 Ft körül lesz. Miért?
- Ha mondjuk 6000 Ft lenne, akkor 6%-os (ennél nyilván picit magasabb) hitelből megveszem 5000-ért és rögtön nyitok egy határidős pozit 6000-ért. Év végére BIZTOSAN a zsebenben van a 20%, ami nekem 6%-ba került. Tehát kockázatmentesen kerestem (arbitrázs). Ha ezt sokan megcsinálják, akkor sok vevő lesz a prompton, azaz sokan akarnak 5000-ért venni és sok eladó a határidón, azaz sok eladó lesz 6000-en a decemberi határidőre, tehát az egyik ár emelkedik, másik csökken.
- Ha mondjuk 4500 lenne a decemberi határidő, akkor a fordított ügyletsor hoz kockázatmentes hozamot: shortolom a promptot 5000 Ft-on, és megveszem a határidőt, máris eltettem 10%-ot év végéig BIZTOSAN és az eladott promptért kapott pénz még 6%-on kamatoztathatom is. Megint kockázat nélkül nyertem. És mivel ezt sokan észreveszik, adni kezdik a promtot és venni a határidőt, így ez a különbség is meg fog szűnni.
Ezért aztán a határidős ár beáll a prompt + kamatszint közelébe. Mivel persze a hitel és betéti kamat nem ugyanaz, meg mivel shoroltni nem mindent és mindig és mindenkinek lehet mondjuk 1 évig, így a gyakorlatban van valamennyi mozgástere a határidős árnak, de bármennyi nem lehet.

2. Határidős devizánál annyival bonyultabb a helyzet, hogy devizát csak egy másik deviza ellenében tudsz adni, vagy venni és mindkettőnek van valamilyen, többnyire más kamatszintje. Ezért a deviza határidős árát mindkét kamatszint befolyásolja. Ha mondjuk a frank éves kamata 0,5%, a Ft-é meg mondjuk 6%, és a sport frank árfolyam mondjuk 200 Ft, akkor az egy éves forward árfolyam 200/1,005x1,06=211 Ft lesz. Ha nem ennyi lenne, akkor annak az 1-es pont két alpontja szerinti gondolatmenet alapján a piac vetne előbb-utóbb véget.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 23:30
Előzmény: #368  Sony123
#379
Sony, az a baj, hogy úgy tényleg nem lehet vitázni valakivel, hogy fogalma sincs arról, hogy hogyan működik az, amiről beszél.

Longolo legalább érdeklődik, kérdez és a kérdéseiből látszik, hogy alapokkal azért valamennyire tisztában van. Bántás nélkül: nálad ezt nem látom. És mégegyszer: nem a hozzá nem értés hiánya a baj, hanem a megértés, megérteni akarás szándéka. Csak hajtogatod a butaságot, amit ha picivel jobban képben lennél, magad is tudnád, hogy butaság. De te nem akarsz jobban képben lenni. Én meg többet nem tudok tenni.

" Amit te állítasz az csak akkor igaz, ha pl tárgyidőszakban egy adott banktól felvettek CHF hitelt pl 10 évre összesen 10 milla CHF értékben. Erre a bank is ugyanígy tett és szintén 10 évre felvett 10 milla CHF-t tíz évre!"

A tőzsdén, amikor OTP részvényt veszel, akkor csak kapsz egy elszámolást, vagy hazaviszed kinyomtatott papírokban, hogy "OTP részvény"? Kötöttél már határidős BUX-ra? Ott mit kapsz, mi történik? De hogy ne menjünk messzire, gondolom, fizettél már bankkártyával... Ugye, ugye... Azért mert valami kinyomtatva, kézzelfoghatóan nem létezik, attól az még van.
koborvillam 2011. 08. 12. 23:10
Előzmény: #375  Törölt felhasználó
#378
ez egy hatalmas kaotikus hisztéria, a bankok is ugyan úgy hisztiznek és toporzékolnak mohóságukban az extra bevételi lehetőségekért, gusztustalan, beteges dolog ez az egész, ennek pedig teret enged a politikum a maga hisztijével
okádékok
denis_ 2011. 08. 12. 22:31
Előzmény: #375  Törölt felhasználó
#377
Sajnos ezek a chf alapú hitelek már régen jóval túlmutatnak az egyéni felelősségeken, hiszen az egész ország stabilitása került már veszélybe. Nem elsősorban a bankok felelőssége ez, mert azok csak a munkájukat végezték. Ők is és a hitelesek is azt hitték hogy ezzel mindenki jól jár.Ezért is jött létre az üzlet. Tette mindeni a dolgát. Ami nem tiltott, az szabad alapon.
Sztem elsősorban a felügyelet/törvényhozás felelőssége, és nem utolsósorban az MNB-é is, hogy idáig fajultak a dolgok.
Azon a szinten kellett volna a korlátokat beszabályozni, hisz elméletileg nekik volt a dolgokra (elméletileg) rálátásuk a gazdasági makro folyamatokra.
Első lépésben, a hitelezési időszakban hazavágták az exportot az erős Huf-al, mostanra pedig az egész magyar gazdaságot.
A bankok csak éltek a lehetőségeikkel és eladtak egy terméket. A Bankok esetén max. csak a reális költségeket kérhetik számon, a közvetlen teher a hitelfelvevőé marad, a közvetett pedig mindenkié...:(
longolo 2011. 08. 12. 22:15
Előzmény: #348  Törölt felhasználó
#376
"Akkor jelenben vett chf-et, amit majd a jövőben ad el egy előre rögzített jövőbeni árfolyamon ?"

"Igen, egy előre rögzítatt határidős árfolyamon. A határidős árfolyam pedig tartalmazza a devizák kamatkülönbözetét,"
Ez mit jelent ? Azt mondja pl. 3 év múlva eladom 200ft -on.Ha akkor 180 az árfolyam akkor bukik a bank , ha 220 akkor nyer az ügyleten ? Vagy hogy ne nyerjen vagy bukjon ezt az ügyletet is lefedezi egy másik határidős ügylettel?
Mi a határidős ügylet időtávja és zárhatják-e lejárati idő előtt is ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 22:05
Előzmény: #372  McLain
#375
Mostanában, (tisztelet a kivételnek) minden szakmában, hivatásban csak azt látom, hogy összecsapják a munkát (orvostól a kőművesen át a hitelügyintézőig ... stb.), bezsebelik az érte járó díjat és viszont látásra. Ma már olyan, hogy jó munka, sajnos nem létezik, vagy aki úgy végzi a dolgát, azt hülyének nézik és nem is tud belőle megélni. Szörnyű. :(
evazeller 2011. 08. 12. 22:03
Törölt hozzászólás
#374
McLain 2011. 08. 12. 21:59
Előzmény: #370  Törölt felhasználó
#373
sajna, összeroppan a tudatuk, ha egy "a" betűvel több van a papíron.
McLain 2011. 08. 12. 21:57
Előzmény: #370  Törölt felhasználó
#372
én 1et értek az általad mondottakkal.
és azt teszem hozzá: a hitelfelvételem kapcsán ásták el magukat nálam az ügyintézők, de az osztályvezetők, sőt, egy fiókvezető is.
nagyon észen kell lenni, és sajna, a legtöbb dologba bele kell tanulni. annak ellenére, hogy ez alapvetően nem helyes, hiszen a transzpalntációba sem tanulunk bele (hogy maradjak az előbbi példánál).
1ébként 1 személyi bankár azt a nyilvánvaló baromságot is elmagyarázta, hogy akkor is bekaszálom a mínuszt, ha nem zárom a pozimat...
és hangsúlyozom: személyi bankár az illető.
evazeller 2011. 08. 12. 21:54
Törölt hozzászólás
#371
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:49
Előzmény: #355  McLain
#370
Mikor én vettem fel hitelt (2005), akkor a duplájára akart rábeszélni az ügyintéző, mert a fedezet úgy is bőven elég lett volna. Mondtam neki, hogy nagyon jó lenne, de sajnos vissza is kell fizetni, így köszönöm, de csak annyit veszek fel, amennyi feltétlenül szükségem van. Ennyit a segítőkész ügyintézőkről, akik égre-földre esküdöztek amikor vacilláltam, hogy milyen hitelt vegyek fel, hogy a svájci frank alapú törlesztőrészlet "örök időkig" ennyi lesz. Még egy. 2011. májusban a fele hitelt előtörlesztettem 206,32 Ft/CHF árfolyamon. Előtte már jóval magasabb is volt, így örültem, hogy ennyiért tudtam visszafizetni. Az ügyintéző megjegyezte, hogy miért akarom most törleszteni, amikor megy ez még sokkal lejjebb is. Mondtam neki, hogy én ebben nem nagyon hiszek és most áldom az eszemet, hogy nem hagytam magam lebeszélni az előtörlesztésről.

Mindenki azt mondja, hogy a hitelt felvevő a hibás, amiért nem volt elég tájékozott. Kérdezem, hogy ha házat építek, akkor nekem kell a kőművesnek megmondani, hogy mit és hogyan csináljon? Szerintem szakemberhez fordul az ember, akitől jogosan várja el, hogy teljes körűen tájékoztassa mindenről. A hitelügyintézők szerintetek a toppon voltak a hitelfelvételkor vagy csak a saját jutalékukra hajtottak és sz*rtak minden másra?
evazeller 2011. 08. 12. 21:46
Törölt hozzászólás
#369
Sony123 2011. 08. 12. 21:45
Előzmény: #367  Törölt felhasználó
#368
Egy dolgot érts meg! Amit te állítasz az csak akkor igaz, ha pl tárgyidőszakban egy adott banktól felvettek CHF hitelt pl 10 évre összesen 10 milla CHF értékben. Erre a bank is ugyanígy tett és szintén 10 évre felvett 10 milla CHF-t tíz évre! Tehát a banknak törlesztenie kell és mivel a befolyt összeg forintban van így, így azt minden hónapban át kell váltania árfolyamkockázattal!

Ezt kérdőjelezték meg és ezért érdekes a per! Ha nem igaz, akkor a bank jogosulatlanul hivatkozik árfolyamkockázatra, tehát azt el sem számolhatja! Pert azért indították, mivel úgy gondolják, hogy itt minden forint alapú és a CHF behozatala csak egy könyvelési trükk! Ez még mindig nem zárja ki azt, hogy adott pillanatban átváltottak 10 milla CHF-t, de akkor nincs törlesztése a banknak, tehát szintén jogosulatlanul számolja az árfolyamnyereséget!
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:27
Előzmény: #363  Sony123
#367
"Látom elfogyott az összes puskaporod"

Nem fogyott el semmilyen puskapor. Elmagyaráztam lejjebb a folyamatot. Más is leírta neked. Te nem értetted. Többet nem tudok tenni. Vedd elő a könyveket.
evazeller 2011. 08. 12. 21:25
Törölt hozzászólás
#366
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:25
Előzmény: #363  Sony123
#365
Ezt te mondod nekem, aki még azt se tudja, mi az a határidős ár, meg mi az a swap?
McLain 2011. 08. 12. 21:21
Előzmény: #358  Törölt felhasználó
#364
nos, lehet igazad, az 1ik nem igaz.

vagy az is lehet: hogy más időpontban történt.

mire is gondolok: mikor 2008 körül kitört a válásg, úgymond "megszigorították" a hitelezést: pl.: eltörölték a nulla önrészt, a havi jövedelemnek csak bizonyos százaléka vált terhelhetővé. ezzel voltak tele a hírek. én meg csak pilláztam: mikor én vettem fel a hitelt, akkor szigorúbbak voltak a feltételek, mint amilyenre 2008körül szigorodtak.
a segélyes példát 1ébként mind2nk által kommentelt totyikból vettem, biztos Te is mléxel rá, hogy elhangzott.
Sony123 2011. 08. 12. 21:20
Előzmény: #352  Törölt felhasználó
#363
Látom elfogyott az összes puskaporod megkerülöd a kérdést, de ha gondolod akkor segítek! Létezik olyan, hogy pénzügy! Még mindig nem késő tanulni!

evazeller 2011. 08. 12. 21:19
Törölt hozzászólás
#362
McLain 2011. 08. 12. 21:14
Előzmény: törölt hozzászólás
#361
arcom lerogyik!
ne mondjam: pofám leszakad!

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek