Topiknyitó: Assur-nasir-apli 2011. 08. 02. 10:27

CHF devizahitelesek  

előrebocsátom, h nincs semmilyen devizahitelem.



De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.

Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.

Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.

Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?



Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.



És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.



Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.

Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
longolo 2011. 08. 14. 21:08
Előzmény: #399  villac
#400
Ha ez valóban így működik, a ft-ra váltás nem kerülne senkinek költségbe, max. a bankok elvesztenék a swappolási lehetőségüket és be kellene érjék a ft betét és hitel kamat közti külömbség nyereségét.
villac 2011. 08. 14. 20:26
Előzmény: #398  longolo
#399
ezeket miert nem vizsgalja senki?
longolo 2011. 08. 14. 20:15
Előzmény: #397  villac
#398
Nekem ebből az jön le , hogy a bank nem elégszik meg az 5% -os marzs-al / betéti kamat és hitel kihelyezés külömbözete / hanem az adós havi törlesztéseiből derivatív ügyleteteket kezdeményez, aminek hasznát el is teszi. És az ehhez szükséges tőke folyamatosan rendelkezésére áll, az adós chf-ben nyilvántartott tartozása által.
villac 2011. 08. 14. 19:55
Előzmény: #396  szabozsolt23
#397
hogy ne kelljem annyit keresgelni:
idezet:

"Hogyan is működik a svájci frank alapú hitel?



Az ember azt gondolná, hogy ilyenkor a bankjától svájci frank pénznemben veszi fel a hitelt, és ezt a svájci pénzt váltja át a bank forintra, amit aztán kézhez kapunk. A törlesztésnél pedig a forint törlesztőrészleteket váltják át frankra, és visszafizetik a frank hitelt. Azonban valójában nem ez történik, mert a magyar bankoknak nincsen svájci frankjuk, mert nem svájci betéteseik vannak, hanem magyarok, akik döntően forintban helyezik el a betéteket.



Mari néni és a többi betétes illetve számlavezető berakja pénzét, FORINTJAIT az OTP-be, amire kapnak 0-8% kamatot, átlagban mondjuk kb 5%-ba kerül a banknak a pénzforrás. A bank ezeket a pénzeket, a FORINTOKAT adja oda lakáshitelre és jelzáloghitelre a hitelfelvevőknek átlag 10%-os kamatra természetesen FORINTBAN, de a svájci frank árfolyamához és kamattendenciájához kötve a forint törlesztőrészleteket. Ezt a virtuális svájci frankosítást pedig devizaspekulációval oldja meg a bank, derivatív FX-swap ügyletekkel [=mintha svájci frankot forintra váltanánk, de előre megállapodunk, hogy egy év múlva vissza is váltjuk majd ezt a virtuális tranzakciót frankra, így csak a különbözetet kell elszámolni, nincs valódi tőkemozgás] mellyel a forint és svájci frank kamatszintje közötti különbözetet a bank megnyeri, miközben az árfolyamváltozásból erdedő kockázatot a hitelfelvevő ügyfelekre hárítja. Tehát a bankok ezen a devizaspekuláción a svájci és a magyar kamatszint különbözetét nyerték meg, amely az elmúlt években jellemzően 5-8%-os kamatnyereséget jelentett, miközben eme biztos kamatnyereséggel járó üzlet ára a svájci frank potenciális árfolyamkockázata, mely viszont döntően az ügyfelekre van hárítva. A svájci frank alapú hitelezés tehát valójában ugyanúgy forinthitelezés, Mari néni forintbetétjéből adják oda a lakashitelt a fiatal házaspároknak szintén forintban. Valódi svájci frankot soha nem is látnak az OTP-ben, sem az ügyfelek, csupán a forint hitelezéssel párhuzamosan spekulatív határidős devizaügyleteket is köt a bank saját (és közvetve részben az ügyfele) hasznára, de döntően az ügyfél kockázatára. A bank tulajdonléppen úgyanúgy spekulál, mint határidős BUX kontraktus esetében. Ott sem vesz valaki MOLt, Richtert, meg a többi részvényt, hanem csupán egy fogadást köt a BUX indexre, melynek értékét a részvények árfolyama határozza meg, az üzlet nyeresége vagy vesztesége pedig a nyitási és zárási BUX árfolyamunk különbözete alapján kerül elszámolásra. És akkor lássuk az egyenleget: A bank átlag 5% kamatot fizet a betéteseinek. Átlag 10% kamatot kér a hitelfelvevőktől. A derivatív devizaspekuláción pedig keres 5-8%-ot. Vagyis a bank nyeresége, nettó kamatmarzsa minden forint betét svájci frank alapon történő hitelkihelyezésével 10-13%. Impozáns extraprofit más pénzének forgatása által. Még Soros György hedge fundja sem tud ekkora jutalékot bekaszírozni az ügyfelein. Miközben ennek a svájci frank spekulációnak az árfolyamkockázata döntően az ügyfelekre van hárítva, a devizaspekuláció hasznából azért az ügyfelek is profitálnak, hiszen a bank az ügylet nyereségének a felét tulajdonképpen átengedi a hitelfelvevő ügyfeleknek, akik így néhány százalékkal alacsonyabb kamatláb mellet kapják a forinthitelt svájci frank alapon, mint színtiszta forinthitel esetében. Így a hitelfelvevő átlag 15%-os színtiszta forinthitelkamatláb helyett átlag 10%-os svájci frank alapú forintkamatlábbal juthat hitelhez, vagyis egyértelműen vonzóbb kondíciónak tűnik svájci frank alapon hitelt felvenni, mint forintban. A svájci frank shortolása forint ellenében egyébkéntis megalapozott spekulációs stratégia volt, mely az évek folyamán impozáns profitokat hozott. Nincs is ezzel semmi gond, abszolút racionális magatartás, de ez spekuláció. (Az euró alapú hitelekkel más a helyzet, azok részben valódi külföldi források kötvénykibocsátásból és külföldi anyabankoktól, nem csupán derivatív spekulációs fogadások.)"

szabozsolt23 2011. 08. 14. 19:05
Előzmény: #395  Civinjanos
#396
A CHF alapú hitelezés mikéntjéről itt: link

Az archívumból keresd ki a 2008.10.19. bejegyzést!
Civinjanos 2011. 08. 14. 16:53
Előzmény: #394  longolo
#395
Tisztelt Longoló,

igen nagy valószínűséggel. Szerintem, ha ez valóban jó üzlet lett volna, akkor egy - a forrásokkal egyébként rendelkező - svájci bank nyitott volna Magyarországon üzletet (bankot, bankfiókot).

Ha viszont - amint azt én nem feltételezem - a bank valóban hosszú lejáratú CHF hiteleket vett fel, azért, hogy azt forintban kiadja, akkor ezekkel a hitelekkel csúnyán megvezették a népet, mondván, ha a jó minősítésű adósaink dőlnek, dőlünk mi is, de nem baj, hiszen a bank veszteségeit mindig államosítják. Akkor a bankárok, akik ezt a terméket kitalálták, hát... nem is tudom mit mondjak, a saját bankjukat vitték tudatosan csődbe. Ez nyilván nem lehetséges, tehát az ügyletet a bank hedge-elte, akkor viszont megint forintalapú az egész és ott vagyunk az eszmefuttatásom elején.

Őszinte híve

Őszinte híve
longolo 2011. 08. 14. 15:36
Előzmény: #391  Civinjanos
#394
Értelmezésem szerint Ön azt állítja a deviza alapú hitel nem más mint egy deviza árfolyam alapú hitel. Anno a bank a betétesek pénzéből odaadott a hitelesnek 10mill. ft-ot, megnézte az aznapi deviza árfolyamot/ legyen 150 ft / átváltotta hogy ez kb. 66 ezer chf, és ezt beírta a nyilvántartásába a hiteles tartozásaként.
Igy semmi chf ügylet nincs mögötte de a nyilvántartás miatt / a chf árf.változás következtében / a hiteles az eredeti 10mill. helyett 17mill-el tartozik ?
Jól látom Ön kizárja, hogy a kölcsön folyósítását akár forrás szerzés vagy kedvező kamatnyújtási lehetőség céljából megelőzte volna bármiféle swap vagy carry trade ügylet ?
Civinjanos 2011. 08. 14. 12:23
Előzmény: #392  myrath
#393
Tisztelt Myrath,

talán nem tűnt fel Önnek, de az én eszmefuttatásom előző fejezete arról szólt, hogy a CHF alapú hiteleknek ma semmiféle banki CHF kitettsége nincs, ezek a hitelek nem láttak soha CHF-ot. Egész egyszerűen egy devizához kötött szerződés áll fenn, amelyet nyugodtan, mindenféle banki veszteség nélkül forintra lehet és kell konvertálni, a futamidőt kell meghosszabbítani. Ekkor tiszta víz kerül abba a pohárba, amelybe az állam igyekszik most további piszok belekavarásával még zavarosabbá tenni.

Meg kell erősítenem, hogy Inszolvens bank nincs és nem is lesz, mert mindaddig, amíg ez lehetséges, addig – mint írtam – minden veszteséget államosítanak.

Hogy legyen még egy elég – a banki kockázatokat, veszteséget csillapító - tőkeerős állam, ezért létrehozták az Európai Uniót és annak központi bankját, amely most saját kötvényeket bocsát ki, így átvállalja az egyes államoktól az általuk átvett hiteleket (tőkésítette a bajban lévő bankokat). Ez a rendszer egy egységes adót szedő Európát feltételez. Más megoldás nem nagyon van – kivéve a devizális szeparációt (drachma, német márka újra bevezetése, elvetve az eurót stb.), illetve az erőszakot.
Az egységes európai adó elkerülhetetlen és tovább csökkenti a fogyasztást és a beruházást, ezért növekedést várni, mindaddig, amíg a helyzet ezen az alapon nem konszolidálódik, badarság. A megoldás a fogyasztás reális szintre való csökkenése.

Ezért volt óriási hiba OV részéről erre az iniciatívára hónapokkal ezelőtt nemet mondania és arra utalnia, hogy a „nem” oka a szuverén magyar adórendszer, amely majd felfuttatja a gazdasági növekedést és így a magyar állam adósságát a növekedés okozta relatív szufficittel oldja meg. Ez kizárt, mert növekedni belülről az ország nem tud, kívülről pedig nincs segítség (IMF elzavarva). A kínai beszállás a magyar finanszírozásba Európa érdekei ellen való, ezért az európai vezetők bizonyosan arra fogják terelgetni a kínai állami és vállalkozói tőkét, hogy európai kötvényeket jegyezzenek, ne magyart (vagy más nemzetét).

Őszinte híve
myrath 2011. 08. 14. 11:06
Előzmény: #391  Civinjanos
#392
Ez így igaznak tűnik, de ami az adósságvállság fő okozója az a tőkeáttét. Vagyis ha 1000 Ft hitelt ad a bank, akkor csak 8-9% tartalékot különít el. A fedezetet tőkeként kezeli, és újra hitelez. Vagyis ha a banknak van mondjuk 1000$ saját tőkéje, akkor abból kb. 100.000 $ hitelt nyújthat.
Ha most mindenki kivenné a pénzét a bankból (elmélet), kb. 2 nap múlva inszolvens lenne minden bank.
Civinjanos 2011. 08. 14. 09:15
Előzmény: #296  longolo
#391
Tisztelt Longoló,

a devizaalapú – így a CHF hitelezés – megértéséhez elsősorban a hitelezés, mint kereskedelmi folyamat megértése a szükségszerű. A hitelezés egy olyan tevékenység, amelynek alapja az a pénztöbblet, amelyet az emberek azért gyűjtenek össze és helyezik el a banknál, mert nincs mit kezdeniük vele – nincs prompt, vagy hosszú távú beruházási és fogyasztási céljuk. A kínálat a potenciális betétes oldalán azért keletkezik, mert a bank kamatot kínál és a kamat az jövedelem. Ki az, aki ennek ellen tud állni? Kizárólag az, akinek nincs bizalma a bankrendszerben és cihában tarja a pénzét (és azok, akik fogyasztásra és beruházásra szánják a pénzüket, mint írtam).

Axióma: Van egy nagy része a pénzünknek, amit bankban tartunk.

A bank ezt a pénzt kihelyezi, hiszen ha csak betéteket gyűjtene, nem lenne miből kifizetni a kamatot, amit a betétesnek ígért.
Eljött az a pillanat, amikor a dolog kereskedelmi ügyletté vált, azaz világos, hogy a bank profitorientált vállalkozás.

Tisztelt a kivételnek, de valamennyi bank a minél magasabb, azonnali profitban érdekelt. Az, hogy a bank valóban hosszú távon, biztonságosan működjék, az nem alapvető szempont, mivel evidencia, mi több axióma, HOGY A BANKI PROFITOKAT MINDIG PRIVATIZÁLJÁK (KIVESZIK A TULAJDONOSOK, MINT OSZTALÉKOT) A BANKI VESZTESÉGEKET PEDIG MINDIG ÁLLAMOSÍTJÁK. Az, hogy mennyi pénzt és jó adósnak adja-e kölcsönképpen a bank, azt a „prudens” működést biztosító banki belső szabályok „garantálják”.
A kereskedelmi bank célja, hogy jónak minősíthető adósnak, megfelelőnek minősített fedezet mellett a lehető legtöbb pénzt adja ki, minél magasabb kamatra.

És akkor ezen ismeretek birtokában lássuk a devizahitelezés módját.

Ha a piacon rengeteg, e célra még fel nem használt ingatlan fedezet van, akkor a jelzáloghitelezés piaca nagy. Az adósok minősítése a kérdés. Az adós jövedelme és annak rendszeressége a döntő. Van-e jó(nak minősíthető) adósból elegendő a piacon?
Úgy tűnt nincs, mert Magyarországon a bevallott jövedelmek alacsonyak, ezért magas törlesztő részlettel és magas kamatokkal a potenciális adós (a bank ügyfele, azaz a kereskedő vevője) nem minősíthető jó kuncsaftnak. Ekkor jön az (a) ingatlan alapú (b) devizában folyósítható banki kölcsön, mint termék. Az ingatlanra hosszú távra (relatíve alacsony törlesztő részlettel) és devizában nominált (relatíve alacsony kamatra) lehet a forintot kihelyezni – quod erat demonstratum a deviza alapú ingatlan hitelekre van piac, a forint alapúra kevésbé. Semmit nem kell tenni egy alulfizetett munkavállalóktól és a jövedelmüket be nem valló kényszervállalkozóktól nyüzsgő piacon, mint egy alacsony kamatozású devizát találni, majd erre alapozva a piacon hemzsegő potenciális vevőkört eladósítani. A profit biztos, a jövő meg nem számít – mivel a banki iparágban axióma, hogy A BANKI PROFITOKAT MINDIG PRIVATIZÁLJÁK (KIVESZIK A TULAJDONOSOK, MINT OSZTALÉKOT) A BANKI VESZTESÉGEKET PEDIG MINDIG ÁLLAMOSÍTJÁK.

Őszinte híve
Dezso_Laszlo 2011. 08. 14. 00:57
Előzmény: #388  Törölt felhasználó
#390
Social aspect.
Törölt felhasználó 2011. 08. 13. 22:44
Előzmény: #386  myrath
#389
A leírás jó, de a cím borzasztóan rossz.

"A chf hitel a bankok szemszögéből nem más mint egy cerry trade"

A CHF hitel az ADÓS szemszögéből carry trade. A bank szemszögéből semmi, mert neki a nettó devizapozíciója 0.
Törölt felhasználó 2011. 08. 13. 22:41
Előzmény: #387  Dezso_Laszlo
#388
" lesz pénz a legsúlyosabb CHF-esetek állami kivásárlására"

Mi az, hogy legsúlyosabb? Legfelelőtlenebb? Legjobban rinyáló?
Dezso_Laszlo 2011. 08. 13. 22:08
Előzmény: #1  Assur-nasir-apli
#387
A legsúlyosabb hiteleket a kormány felvásárolhatja. Ehhez le kell mondani Paks bővítéséről és a teljes felszabaduló összeget ERRE lehetne fordítani:

link

(a részletek #29-ben: ha HITELMENTESEN indítunk be a paksinál tízszer nagyobb energiafejlesztést, akkor lesz pénz a legsúlyosabb CHF-esetek állami kivásárlására)
myrath 2011. 08. 13. 20:42
#386
A carry trade.

A carry trade olyan hosszú távú kereskedési stratégia, amely a devizák kamatkülönbözetére épül.

Aki már vett fel svájci frank alapú hitelt, az egy klasszikus carry trade ügyletet hajtott végre.

A carry trade lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában hitelt veszünk fel, és a pénzt elhelyezzük egy magas kamatozású devizában. A betéti kamatból kifizetjük a hitel kamatát a többi pedig nyereség.

Alacsony kamatozású deviza, például a japán yen (1 %) vagy a svájci frank (2.5 %) Magas kamatozású deviza pl. az ausztrál dollár (6 %) az USA dollár (5 %) vagy a török líra (17%).

A carry trade-hez ki kell választani egy olyan devizapárt, amelyben egy magas és egy alacsony kamatozású deviza van összepárosítva. Ha az alacsony kamatozású deviza a jegyzett deviza, tehát a második helyen áll a párban, mint pl. USD/JPY devizapár esetében, akkor ezt a párt longolni kell a carry trade-hez. Hiszen ekkor japán yenért vásárolunk dollárt. Az a brókercég, amelynél nekem van számlám az USD/JPY devizapár longolása esetén 1% -os margin mellett évi 273% kamatot fizet. Ez, azt hiszem elég magas ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozni vele.

Ha a devizapárban a magas kamatozású deviza a jegyzett deviza, tehát a második helyen áll, akkor ezt shortolni kell. Pl. az EUR/TRY devizapár esetében. Ha ezt a párt longolnánk, akkor elég sok kamatot kellene fizetni, mert a nagyon magas kamatozású török líráért vennénk eurót. Ezt a párt shortolni kell, tehát el kell adni az eurót a török líra ellenében (vagy Ft).

A carry trade ügylethez nagyon fontos az, hogy megfelelő beszálló pontot találjunk, mert ha csak találomra belenyitunk, akkor az árfolyam mozgása miatt veszteség érhet minket. Ne feledjük, hogy a forex-en nem csak a kamat határozza meg a profitot vagy a veszteséget, hanem az árfolyamváltozás is! Sőt, a legtöbb deviza esetében a kamat mennyisége eltörpül az árfolyam változásából eredő nyereséghez, vagy veszteséghez képest!

Ha azonban olyan stratégiával szeretnénk kereskedni, amely a bekötés után naponta csak minimális időt igényel a részünkről, akkor a carry trade egy nagyon jó lehetőség erre.

Példaként említve, 1% -os margin mellett az USD/JPY long pozícióban húszezer dollár (kb 3.7 m ft.) saját tőkét az én brókercégem napi 150 dollár kamattal honorál.

Mivel az árfolyamkockázat kizárólag a hitelfelvevőt terheli, ezért a kamatkülönbözet IS(!) busás hasznot hozott és hoz is a bankoknak! ;)

Törölt felhasználó 2011. 08. 13. 14:14
Előzmény: #381  zsolo71
#385
Zsolo, ezt kiválóan leírtad.

Általában ez a vita forrása itt sok emberrel. Sokan a gazdasági kérdéseket a saját egyéni szemszögükből vizsgálják. Ez persze teljesen rendben is lenne, ha az a kérdés, hogy ő a saját életében mit lépjen. De egy gazdasági fórumon szerintem rendszerszinten kell vizsgálni a problémákat. Én pedig általában ezt teszem.
longolo 2011. 08. 13. 11:14
Előzmény: #380  Törölt felhasználó
#384
"Határidős devizánál annyival bonyultabb a helyzet, hogy devizát csak egy másik deviza ellenében tudsz adni,"
Ez továbbra sem tiszta. Vesznek chf-et és fedezik egy határidős ügylettel vagy már maga a chf vétel egy határidős ügylet ?
Letudnád írni pontosan ki mit vesz -ad és mivel mit fedez ?
longolo 2011. 08. 13. 11:05
Előzmény: #381  zsolo71
#383
Rosszul látod.Azt boncoljuk hogy hol van a hitelben a chf ,és ha ez csak esetleg egy pár éves határidős ügylet amit a bank valszeg nyereséggel lezár akkor a hiteles miért fizet évekkel utána is chf- ben nyilvántartott tartozást ?
Nem a saját hitelemről beszélek / bár van és igen, aggódom / a számok csak példák amivel könnyebben számolunk.
longolo 2011. 08. 13. 10:57
Előzmény: #346  denis_
#382
"Tehát én mint bank a derivativ piacon Huf-ot adok el Chf ellenében, azaz nyitok egy ChfHuf devizapárra egy short poziciót 10 milla Huf értékben mondjuk az éppen aktuális 180 ChfHuf spot árfolyam ellenében. Kapok virtuálisan 10 mill.Huf/ellenében 55.555 Chf-et. Ezt nyilván tartom, mit a hitelfelvevő kitettségét"
A bank vesz 10mill.-ért chf-et és ezzel párhuzamosan nyit egy határidős chfhuf short ügyletet ?
zsolo71 2011. 08. 13. 09:13
Előzmény: #298  Törölt felhasználó
#381
ha jól látom, Longolo a saját hiteléről beszél,azért aggódik, Pénznyelő meg rendszer szinten nézi a problémát, és ezért nem értik meg egymást.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 23:42
Előzmény: #376  longolo
#380
Longolo, hogy mi alapján alakul ki a határidős ár?

1. Nézzük először a legegyszerűbb példát: határidős részvény, vagy tőzsdeindex. Év eleje van, az OTP 5000 Ft a prompt piacon, 6% körüli az állampapírhozam. Az OTP decemberi határidős ára 5300 Ft körül lesz. Miért?
- Ha mondjuk 6000 Ft lenne, akkor 6%-os (ennél nyilván picit magasabb) hitelből megveszem 5000-ért és rögtön nyitok egy határidős pozit 6000-ért. Év végére BIZTOSAN a zsebenben van a 20%, ami nekem 6%-ba került. Tehát kockázatmentesen kerestem (arbitrázs). Ha ezt sokan megcsinálják, akkor sok vevő lesz a prompton, azaz sokan akarnak 5000-ért venni és sok eladó a határidón, azaz sok eladó lesz 6000-en a decemberi határidőre, tehát az egyik ár emelkedik, másik csökken.
- Ha mondjuk 4500 lenne a decemberi határidő, akkor a fordított ügyletsor hoz kockázatmentes hozamot: shortolom a promptot 5000 Ft-on, és megveszem a határidőt, máris eltettem 10%-ot év végéig BIZTOSAN és az eladott promptért kapott pénz még 6%-on kamatoztathatom is. Megint kockázat nélkül nyertem. És mivel ezt sokan észreveszik, adni kezdik a promtot és venni a határidőt, így ez a különbség is meg fog szűnni.
Ezért aztán a határidős ár beáll a prompt + kamatszint közelébe. Mivel persze a hitel és betéti kamat nem ugyanaz, meg mivel shoroltni nem mindent és mindig és mindenkinek lehet mondjuk 1 évig, így a gyakorlatban van valamennyi mozgástere a határidős árnak, de bármennyi nem lehet.

2. Határidős devizánál annyival bonyultabb a helyzet, hogy devizát csak egy másik deviza ellenében tudsz adni, vagy venni és mindkettőnek van valamilyen, többnyire más kamatszintje. Ezért a deviza határidős árát mindkét kamatszint befolyásolja. Ha mondjuk a frank éves kamata 0,5%, a Ft-é meg mondjuk 6%, és a sport frank árfolyam mondjuk 200 Ft, akkor az egy éves forward árfolyam 200/1,005x1,06=211 Ft lesz. Ha nem ennyi lenne, akkor annak az 1-es pont két alpontja szerinti gondolatmenet alapján a piac vetne előbb-utóbb véget.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 23:30
Előzmény: #368  Sony123
#379
Sony, az a baj, hogy úgy tényleg nem lehet vitázni valakivel, hogy fogalma sincs arról, hogy hogyan működik az, amiről beszél.

Longolo legalább érdeklődik, kérdez és a kérdéseiből látszik, hogy alapokkal azért valamennyire tisztában van. Bántás nélkül: nálad ezt nem látom. És mégegyszer: nem a hozzá nem értés hiánya a baj, hanem a megértés, megérteni akarás szándéka. Csak hajtogatod a butaságot, amit ha picivel jobban képben lennél, magad is tudnád, hogy butaság. De te nem akarsz jobban képben lenni. Én meg többet nem tudok tenni.

" Amit te állítasz az csak akkor igaz, ha pl tárgyidőszakban egy adott banktól felvettek CHF hitelt pl 10 évre összesen 10 milla CHF értékben. Erre a bank is ugyanígy tett és szintén 10 évre felvett 10 milla CHF-t tíz évre!"

A tőzsdén, amikor OTP részvényt veszel, akkor csak kapsz egy elszámolást, vagy hazaviszed kinyomtatott papírokban, hogy "OTP részvény"? Kötöttél már határidős BUX-ra? Ott mit kapsz, mi történik? De hogy ne menjünk messzire, gondolom, fizettél már bankkártyával... Ugye, ugye... Azért mert valami kinyomtatva, kézzelfoghatóan nem létezik, attól az még van.
koborvillam 2011. 08. 12. 23:10
Előzmény: #375  Törölt felhasználó
#378
ez egy hatalmas kaotikus hisztéria, a bankok is ugyan úgy hisztiznek és toporzékolnak mohóságukban az extra bevételi lehetőségekért, gusztustalan, beteges dolog ez az egész, ennek pedig teret enged a politikum a maga hisztijével
okádékok
denis_ 2011. 08. 12. 22:31
Előzmény: #375  Törölt felhasználó
#377
Sajnos ezek a chf alapú hitelek már régen jóval túlmutatnak az egyéni felelősségeken, hiszen az egész ország stabilitása került már veszélybe. Nem elsősorban a bankok felelőssége ez, mert azok csak a munkájukat végezték. Ők is és a hitelesek is azt hitték hogy ezzel mindenki jól jár.Ezért is jött létre az üzlet. Tette mindeni a dolgát. Ami nem tiltott, az szabad alapon.
Sztem elsősorban a felügyelet/törvényhozás felelőssége, és nem utolsósorban az MNB-é is, hogy idáig fajultak a dolgok.
Azon a szinten kellett volna a korlátokat beszabályozni, hisz elméletileg nekik volt a dolgokra (elméletileg) rálátásuk a gazdasági makro folyamatokra.
Első lépésben, a hitelezési időszakban hazavágták az exportot az erős Huf-al, mostanra pedig az egész magyar gazdaságot.
A bankok csak éltek a lehetőségeikkel és eladtak egy terméket. A Bankok esetén max. csak a reális költségeket kérhetik számon, a közvetlen teher a hitelfelvevőé marad, a közvetett pedig mindenkié...:(
longolo 2011. 08. 12. 22:15
Előzmény: #348  Törölt felhasználó
#376
"Akkor jelenben vett chf-et, amit majd a jövőben ad el egy előre rögzített jövőbeni árfolyamon ?"

"Igen, egy előre rögzítatt határidős árfolyamon. A határidős árfolyam pedig tartalmazza a devizák kamatkülönbözetét,"
Ez mit jelent ? Azt mondja pl. 3 év múlva eladom 200ft -on.Ha akkor 180 az árfolyam akkor bukik a bank , ha 220 akkor nyer az ügyleten ? Vagy hogy ne nyerjen vagy bukjon ezt az ügyletet is lefedezi egy másik határidős ügylettel?
Mi a határidős ügylet időtávja és zárhatják-e lejárati idő előtt is ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 22:05
Előzmény: #372  McLain
#375
Mostanában, (tisztelet a kivételnek) minden szakmában, hivatásban csak azt látom, hogy összecsapják a munkát (orvostól a kőművesen át a hitelügyintézőig ... stb.), bezsebelik az érte járó díjat és viszont látásra. Ma már olyan, hogy jó munka, sajnos nem létezik, vagy aki úgy végzi a dolgát, azt hülyének nézik és nem is tud belőle megélni. Szörnyű. :(
evazeller 2011. 08. 12. 22:03
Törölt hozzászólás
#374
McLain 2011. 08. 12. 21:59
Előzmény: #370  Törölt felhasználó
#373
sajna, összeroppan a tudatuk, ha egy "a" betűvel több van a papíron.
McLain 2011. 08. 12. 21:57
Előzmény: #370  Törölt felhasználó
#372
én 1et értek az általad mondottakkal.
és azt teszem hozzá: a hitelfelvételem kapcsán ásták el magukat nálam az ügyintézők, de az osztályvezetők, sőt, egy fiókvezető is.
nagyon észen kell lenni, és sajna, a legtöbb dologba bele kell tanulni. annak ellenére, hogy ez alapvetően nem helyes, hiszen a transzpalntációba sem tanulunk bele (hogy maradjak az előbbi példánál).
1ébként 1 személyi bankár azt a nyilvánvaló baromságot is elmagyarázta, hogy akkor is bekaszálom a mínuszt, ha nem zárom a pozimat...
és hangsúlyozom: személyi bankár az illető.
evazeller 2011. 08. 12. 21:54
Törölt hozzászólás
#371
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:49
Előzmény: #355  McLain
#370
Mikor én vettem fel hitelt (2005), akkor a duplájára akart rábeszélni az ügyintéző, mert a fedezet úgy is bőven elég lett volna. Mondtam neki, hogy nagyon jó lenne, de sajnos vissza is kell fizetni, így köszönöm, de csak annyit veszek fel, amennyi feltétlenül szükségem van. Ennyit a segítőkész ügyintézőkről, akik égre-földre esküdöztek amikor vacilláltam, hogy milyen hitelt vegyek fel, hogy a svájci frank alapú törlesztőrészlet "örök időkig" ennyi lesz. Még egy. 2011. májusban a fele hitelt előtörlesztettem 206,32 Ft/CHF árfolyamon. Előtte már jóval magasabb is volt, így örültem, hogy ennyiért tudtam visszafizetni. Az ügyintéző megjegyezte, hogy miért akarom most törleszteni, amikor megy ez még sokkal lejjebb is. Mondtam neki, hogy én ebben nem nagyon hiszek és most áldom az eszemet, hogy nem hagytam magam lebeszélni az előtörlesztésről.

Mindenki azt mondja, hogy a hitelt felvevő a hibás, amiért nem volt elég tájékozott. Kérdezem, hogy ha házat építek, akkor nekem kell a kőművesnek megmondani, hogy mit és hogyan csináljon? Szerintem szakemberhez fordul az ember, akitől jogosan várja el, hogy teljes körűen tájékoztassa mindenről. A hitelügyintézők szerintetek a toppon voltak a hitelfelvételkor vagy csak a saját jutalékukra hajtottak és sz*rtak minden másra?
evazeller 2011. 08. 12. 21:46
Törölt hozzászólás
#369
Sony123 2011. 08. 12. 21:45
Előzmény: #367  Törölt felhasználó
#368
Egy dolgot érts meg! Amit te állítasz az csak akkor igaz, ha pl tárgyidőszakban egy adott banktól felvettek CHF hitelt pl 10 évre összesen 10 milla CHF értékben. Erre a bank is ugyanígy tett és szintén 10 évre felvett 10 milla CHF-t tíz évre! Tehát a banknak törlesztenie kell és mivel a befolyt összeg forintban van így, így azt minden hónapban át kell váltania árfolyamkockázattal!

Ezt kérdőjelezték meg és ezért érdekes a per! Ha nem igaz, akkor a bank jogosulatlanul hivatkozik árfolyamkockázatra, tehát azt el sem számolhatja! Pert azért indították, mivel úgy gondolják, hogy itt minden forint alapú és a CHF behozatala csak egy könyvelési trükk! Ez még mindig nem zárja ki azt, hogy adott pillanatban átváltottak 10 milla CHF-t, de akkor nincs törlesztése a banknak, tehát szintén jogosulatlanul számolja az árfolyamnyereséget!
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:27
Előzmény: #363  Sony123
#367
"Látom elfogyott az összes puskaporod"

Nem fogyott el semmilyen puskapor. Elmagyaráztam lejjebb a folyamatot. Más is leírta neked. Te nem értetted. Többet nem tudok tenni. Vedd elő a könyveket.
evazeller 2011. 08. 12. 21:25
Törölt hozzászólás
#366
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:25
Előzmény: #363  Sony123
#365
Ezt te mondod nekem, aki még azt se tudja, mi az a határidős ár, meg mi az a swap?
McLain 2011. 08. 12. 21:21
Előzmény: #358  Törölt felhasználó
#364
nos, lehet igazad, az 1ik nem igaz.

vagy az is lehet: hogy más időpontban történt.

mire is gondolok: mikor 2008 körül kitört a válásg, úgymond "megszigorították" a hitelezést: pl.: eltörölték a nulla önrészt, a havi jövedelemnek csak bizonyos százaléka vált terhelhetővé. ezzel voltak tele a hírek. én meg csak pilláztam: mikor én vettem fel a hitelt, akkor szigorúbbak voltak a feltételek, mint amilyenre 2008körül szigorodtak.
a segélyes példát 1ébként mind2nk által kommentelt totyikból vettem, biztos Te is mléxel rá, hogy elhangzott.
Sony123 2011. 08. 12. 21:20
Előzmény: #352  Törölt felhasználó
#363
Látom elfogyott az összes puskaporod megkerülöd a kérdést, de ha gondolod akkor segítek! Létezik olyan, hogy pénzügy! Még mindig nem késő tanulni!

evazeller 2011. 08. 12. 21:19
Törölt hozzászólás
#362
McLain 2011. 08. 12. 21:14
Előzmény: törölt hozzászólás
#361
arcom lerogyik!
ne mondjam: pofám leszakad!
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:13
Előzmény: törölt hozzászólás
#360
Éva, erre most mit mondjak?

Semmi nincs ingyen. Azon lehetne vitakozni, hogy a konkrét számladíj drága-e vagy sem, de azért be kell látni, hogy MINDEN termék esetében van olyan határ, ami alatt nem éri azt meg tartani, fogyasztani.

Ha veszel egy autót és a garázsban áll és csak a sarki közértig mész vele le hetente egyszer, az autó piaci értéke akkor is csökken, akkor is öregebb lesz, biztosítást, adót akkro is fizethetsz rá, a műszakija akkor is lejár x évente, stb. stb.

Ha egy terméket/szolgáltatást veszel, tudnod kell, hogy annak ára van és az neked megéri, vagy sem.

A példabeli ember saját lustaságának áldozata. Ennyi.
evazeller 2011. 08. 12. 21:13
Törölt hozzászólás
#359
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:10
Előzmény: #355  McLain
#358
"mikor én vettem fel hitelt, bakker, a gatyám színét is megnézték. és nem adtak 10-12MFt hitelt, ha csak segélyt igazolt az ember!"

Ezt majd mondjad el azoknak is, akik szerint csak úgy szórták a bankok a hiteleket és boldog-boldogtalannak ajánlgatták, sőt erőltették...

Ilyenkor van az, hogy két "mocskos bankok" hőbörgés üti egymást akaratlanul is. Egyik hőbörgés azt mondja, hogy a szemetek mindent leellenőriznek, megnéznek, átvizsgálnak, nem adnak, csak kemény feltételek mellett. A másik hőbörgés azt mondja, hogy a felelőtlen bankok mindenkinek azonnal odaadták, sőt rábeszélték a CHF-esre...

A kettőből az egyik nem igaz.
evazeller 2011. 08. 12. 21:10
Törölt hozzászólás
#357
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:08
Előzmény: törölt hozzászólás
#356
Éva. Van mondjuk 50.000 CHF tartozásod. Az 240 Ft-os árfolyamon 12 millió, 270 Ft-os árfolyamon 13,5 millió. A kettő különbsége: 1,5 millió Ft...

Van még kérdés?
McLain 2011. 08. 12. 21:06
Előzmény: #340  Törölt felhasználó
#355
semennyire sem akarok demagóg lenni, de nem láttam még bankot, amelyiknek kockázata lett volna. mindent túlbiztosítanak az ügyfél költéségére (most csak 2tétel jut eszembe: közjegyzői díj, amit én csengettem ki, valamint a lakásbiztosítás éves díja, amelynek a bank a kedvezményzettje)

mikor én vettem fel hitelt, bakker, a gatyám színét is megnézték. és nem adtak 10-12MFt hitelt, ha csak segélyt igazolt az ember!
evazeller 2011. 08. 12. 21:03
Törölt hozzászólás
#354
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 21:00
Előzmény: törölt hozzászólás
#353
Éva, nem kell mindent elhinni, amit valahol hallassz, olvasol. Gondolj csak ezekre a fórumokra...

"egy hiteles végre kifizette az utolsó szögig a hitelét, de kapott több százezerről számlát,amit a bank a számlalezárási ügyintézésre hivatkozva benyújtott neki ---"

Valószínűleg ugyanarról van szó, amit olvasni lehetett a neten is itt-ott. Abban arról volt szó, hogy amikor lezárta a szerződését és megállapították az összeget Ft-ban az történt mondjuk hétfőn. És amikor az ügyletet lezárták, elszámolták, az meg mondjuk pénteken. És ez a szemét frank hétfő és péntek között képes volt ennyit drágulni... Ilyen van.

Ennek a fordítottja is előfordul. Én a kocsimra megkötöttem a szerződést tavaly május elején egy keddi napon kb. 265 körüli eurónál, aztán csütörtökön és péntelen Kósa és Szíjjártó beomlasztotta a tőzsdét és a Ft-ot és nekem a folyosítás éppen péntekre esett, így 280 felett folyósították a Ft-ot... Tehát kevesebb eurót kellett felvegyek.

Ilyen van. És ez nem feltétlenül a mocskos bankok miatt van. Az más kérdés, hogy mi a francnak telik el x nap a fenti esetben. De pl. aki szerdán ment be lezárni és azóta csökkent a frank, annak visszajár majd összeg, csak az nem fog újsághoz meg rádióhoz szaladgálni...
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 20:54
Előzmény: #350  Sony123
#352
Nézd, én nem mondom azt egy transzplantációra, hogy nem értem, mit rinyálnak az orvosok és miért akarnak több fizetést és mi tart egy ilyen műtéten 15 órán át, amikor néhány eret összevarrnak aztán csókolom...

Nem mondok ilyet, mert nem értek hozzá. És van annyi intelligenciám, hogy amihez nem értek, arról nem nyilvánítok véleményt, pláne nem ilyen sarkosat és vehemenset.

Te kb. ezen a szinten vagy képben a pénzügyekben. Azt sem értetted, hogy miért nincs devizakitettsége a banknak, nem érted, mi a a határidős ügylet, nem érted a swapokat, semmit. És nem az a legnagyobb baj, hogy ezeket nem tudod. Mert senki nem úgy születik, hogy tudja. Hanem az, hogy neked nincs igényed arra, hogy ezeket megismerd, de nagy hanggal kijelenteni dolgokat, azt tudsz.

Mondom, kb. mintha a kocsmában a transzplantációról a fentit mondaná valaki...
evazeller 2011. 08. 12. 20:54
Törölt hozzászólás
#351
Sony123 2011. 08. 12. 20:48
Előzmény: #349  Törölt felhasználó
#350
Értsd meg már végre, hogy forintban, csak behoztak egy kockázati tényezőt amin nyernek és nem akarnak lemondani róla!
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 20:39
Előzmény: #345  Sony123
#349
"Azért nem lehet CHF-be törleszteni, mivel akkor felborulna a bank mérlege!"

Nem borulna fel a mérlege, mert a hiteled így is úgy is devizában van nyilvántartva.

Nyilván azért nem lehet CHF-el törleszteni a frankhitelt, mert a bankok a váltáson is keresnek. Éves szinten az összes devizahitelre ez nem kis pénz, erről pedig nyilván nem akarnak lemondani.

Ennyi a történet.

Szörnyű, hogy egy tőzsdei fórumon ilyen alapokkal sincsenek sokan tisztában.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 20:37
Előzmény: #347  longolo
#348
"Akkor jelenben vett chf-et, amit majd a jövőben ad el egy előre rögzített jövőbeni árfolyamon ?"

Igen, egy előre rögzítatt határidős árfolyamon. A határidős árfolyam pedig tartalmazza a devizák kamatkülönbözetét, úgy, mint ahogy a határidős BUX-nak, meg részvényeknek van kamattartalma.
longolo 2011. 08. 12. 20:32
Előzmény: #343  Törölt felhasználó
#347
"Majdnem. A devizaswap azt jelenti, hogy promt deviza vétel/eladás ugyanarra a devizára vonatkozó forward eladással/vétellel egyben. "
Akkor jelenben vett chf-et, amit majd a jövőben ad el egy előre rögzített jövőbeni árfolyamon ?

denis_ 2011. 08. 12. 20:31
Előzmény: #342  Sony123
#346
Én vagyok a bank_Tőlem kölcsönkérsz 10 milla Huf-ot, de azt szeretnéd, ha ez a kölcsönfolyósítás alacsony kamatozással kerüljön hozzád bevállalva a jövőbeni (előre nem látható árfolyam és kamat) kockázatokat.
Tehát felvállalod az előre nem látható kockázatokat és felveszed a chf alapú hitelt, melynek jóval alacsonyabb a kamat költsége, mint a Huf hitelé.
Tehát én mint bank a derivativ piacon Huf-ot adok el Chf ellenében, azaz nyitok egy ChfHuf devizapárra egy short poziciót 10 milla Huf értékben mondjuk az éppen aktuális 180 ChfHuf spot árfolyam ellenében. Kapok virtuálisan 10 mill.Huf/ellenében 55.555 Chf-et. Ezt nyilván tartom, mit a hitelfelvevő kitettségét. Én mint bank a huf tőkefedezetet biztosítom a tarnakcióért, melyért költséget számolok fel.
Mindkét deviza másképpen kamatozik. A tranzakció folytán , mivel Chf-et eladtam, ennek a kb 2%-os kamatát kifizetem, míg az eladott Huf kamatot megkapom, ez mondjuk legyen 6% .
Mivel nekem (bank is vannak költségeim ez legyen 6%) Tehát a kapott hitelek után a hitelfelvevő kamat terhe/költsége legyen 2%. .
Az idő elteltével a chf árfolyama emelkedni kezd, eléri a 200 Huf-ot, tehát a visszalévő alap törlesztőrészlet 200/180=kb 11%-al megemelkedik.Ez az árfolyamkockázat.
Amennyiben az MNB esetleg kamatot csökkent 100 bp-al, azaz 1%-al 5%-ra csökken, abban az esetben a Huf swap értéke, azaz a hitelfelvevő kamatköltsége is kb ennyivel megemelkedik.Ez pedig a kamatkockázat.
Sony123 2011. 08. 12. 20:31
Előzmény: #344  Törölt felhasználó
#345
Azért nem lehet CHF-be törleszteni, mivel akkor felborulna a bank mérlege! Ő számolja az árfolyamnyereséget és azt sem tudni, hogy ténylegesen mennyiért kapja, mivel bankok döntő többsége külföldi kézben van. Nem tudjuk, hogy az anyabanktól mennyiért kapja, de biztos olcsóbban mintha itt vennék az MNB-től!

Tehát a nyilvántartás forintban van és nem CHF-ben! Más országokban ha CHF a tartozás akkor úgyis vezetik, de itt ez nem éri meg nekik, ezért pofátlanok....és ez csak elszámolás kérdés!

Ha csökken az árfolyam a bankok akkor sem vesztenének, mivel egyszerű húzással áttérnek a CHF nyilvántartásra és maradna a kamat.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 20:20
Előzmény: #342  Sony123
#344
"Mivel magyarázod azt, hogy nem lehet CHF-ben törleszteni???"

Normális bankban külföldön pl. a devizahitelt törlesztheted devizában is. Valóban baj, hogy nálunk ezt nem lehet. (illetve nem tudok róla, hogy lehet-e, elképzelhető, hogy van olyan bank, ahol lehet).

Ezt már sokszor írtam ide, hogy ez valóban gáz szerintem is. Fel is írhatjuk a sokszor bemásolt pontjaim közé, meg is teszem. Köszi, hogy emlékeztettél rá.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 20:18
Előzmény: #335  longolo
#343
"A jelenben megszerzett chf /long / swap ügylet lába nem egy jövőbeni ft eladás / short / pozíció ?"

Majdnem. A devizaswap azt jelenti, hogy promt deviza vétel/eladás ugyanarra a devizára vonatkozó forward eladással/vétellel egyben.

Sony123 2011. 08. 12. 20:12
Előzmény: #338  Törölt felhasználó
#342
Ebben tévedsz alapvetően!

Ez nem CHF tartozás, hanem forint tartozás! A bank csak betett, additív kockázati tényezőt és minden kockázatot a ügyfélre hárít!

Mivel magyarázod azt, hogy nem lehet CHF-ben törleszteni??? Azért mert mindenhol forintban van nyilvántartva!..és banknak úgy jó, hogy számolja az árfolyamnyereséget és ezt teszi be könyvekben! De kérdésem hol van a CHF?? Nálam nincs és annál sincs aki felvette és bankban sincs!
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 20:10
#341
Ezzel én is teljesen egyetértek!

Ezt magyarázza meg valaki és elfogadom.

"Ha én bemegyek egy pénzváltohóz és átváltok Ft-ot 1000 CHF-re és azt utána neked odaadom X kamatra, akkor Nekem NINCS CHF kitettségem, mert a CHF-eket neked adtam. Neked viszont van. "
Ezta példát nem értem. Ha te lennél a bank aki ft- ot chf -re vált akkor nekem chf-et kellett volna kapnom a példád szerint de én ft-ot kaptam azaz ft kitettségem van.
Ha viszont vett chf-et és azt váltotta forintra amit nekem adott akkor a chf nála maradt ami azóta dupla ft-ot ér.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 19:59
Előzmény: #338  Törölt felhasználó
#340
Bocsánat, hogy beleugatok, de olvasgatlak benneteket és nekem is az homályos, hogy ha a bank CHF-et vett és Ft-ot adott, akkor a CHF még a mai napig is ott van a bankban? Miért nem lehet CHF-ben törleszteni a hitelt ha úgy gondolom? Mi a bank kockázata, ha az ő értékbecslője szerint felértékelt ingatlan ma a töredékét éri, de mégis áthárítja az adósra a bedőlt ingatlan ára és a felvett hitel közötti különbözetet? Akkor mi a bank kockázata?
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 19:53
Előzmény: #333  mettor
#339
Mettor, ez nagy butaság:

"Válasz magamnak:-ha nemes egyszerűséggel anno a forint brutálisan megerősödött volna akkor ezzel a kitalált árfolyammal semmissé lehetett volna tenni a forint erősödést.A bankok akkor is annyiban számolták volna a CHF-et amennyiben akarják."

Miért, most annyin számolják, amennyin akarják? Nem, a piaci áron és minden banknak van egy néhány %-os vételi/eladási marzsa.

Ha erősödött volna a Ft (mint ahogy 2004-hez képest ez meg is történt olykor 2008-ig), akkor is ez történt volna. És bizony, amikor erősödött, akkor láss csodát csökkentek a törlesztők. És láss csodát, nem buktak a bankok.

Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 19:51
Előzmény: #334  Sony123
#338
Gyerekek, ez komoly, hogy egy gazdasági/tőzsdei fórumon ilyeneket kell elmagyarázni?

Sony:

"ha nincs CHF kitettsége, akkor miért számol más árfolyamon, mint amikor nekem eladta???"

Mert neked lett egy CHF hiteled, ezért neked van árfolyamkitettséged.

Ha veszel egy brókercégen keresztül OTP részvényt, akkor neked lesz OTP részvény kitettséged (ha esik az ára, szívsz, ha emelkedik, nyersz). A brókercégenek nem lesz, mert ő csak lebonyolította az ügyeletet.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 19:48
Előzmény: #332  mettor
#337
Mettor:

"Egy kérdésem lenne a "közgazdász" urakhoz:
_mi az a hitelfolyósítási árfolyam és mi az a hiteltörlesztési árfolyam, ha már árfolyamokról beszélünk"

Ehhez nem kell közgazdásznak lenni, hanem elég csak magyarul tudni és értelmezni a fogalmakat logikusan.

Hitelfolyosítási árfolyam: a folyosításkori banki vételi árfolyam (ezen az áron jött ki az igényelt Ft összegből az igényelt deviza összeg).

Hiteltörlesztési árfolyam: a törlesztéskori banki eladási árfolyam (ezen az áron számolják el az általad befizetett Ft-ot törlesztett devizának).
longolo 2011. 08. 12. 19:06
Előzmény: #326  Törölt felhasználó
#336
"Ha én bemegyek egy pénzváltohóz és átváltok Ft-ot 1000 CHF-re és azt utána neked odaadom X kamatra, akkor Nekem NINCS CHF kitettségem, mert a CHF-eket neked adtam. Neked viszont van. "
Ezta példát nem értem. Ha te lennél a bank aki ft- ot chf -re vált akkor nekem chf-et kellett volna kapnom a példád szerint de én ft-ot kaptam azaz ft kitettségem van.
Ha viszont vett chf-et és azt váltotta forintra amit nekem adott akkor a chf nála maradt ami azóta dupla ft-ot ér.

longolo 2011. 08. 12. 18:57
Előzmény: #313  Törölt felhasználó
#335
"Pontosabban kötött egy swap ügyletet, amivel jelenben megszerzett CHF-t el is adta a jövőben, megnyerve a Ft/CHF kamatkülönbözetet"
A jelenben megszerzett chf /long / swap ügylet lába nem egy jövőbeni ft eladás / short / pozíció ? Hogy működik pontosan ez a swap ügylet és mik a lábai ?
Sony123 2011. 08. 12. 18:40
Előzmény: #313  Törölt felhasználó
#334
Pont erről beszélek:" Mert a banknak nincs CHF kitettsége."

ha nincs CHF kitettsége, akkor miért számol más árfolyamon, mint amikor nekem eladta???

mettor 2011. 08. 12. 18:35
Előzmény: #332  mettor
#333
Válasz magamnak:-ha nemes egyszerűséggel anno a forint brutálisan megerősödött volna akkor ezzel a kitalált árfolyammal semmissé lehetett volna tenni a forint erősödést.A bankok akkor is annyiban számolták volna a CHF-et amennyiben akarják.
mettor 2011. 08. 12. 18:30
#332
Egy kérdésem lenne a "közgazdász" urakhoz:
_mi az a hitelfolyósítási árfolyam és mi az a hiteltörlesztési árfolyam, ha már árfolyamokról beszélünk.
longolo 2011. 08. 12. 16:57
Előzmény: #320  Törölt felhasználó
#331
"Egy swap ügyletet kötöttek, ami során azonnali vétel mellett határidősen el is adták a CHF-et. "
Az összeset eladják egyből ? Nem csak akkor amikor a határidős ügylet lejár ?
McLain 2011. 08. 12. 15:21
Előzmény: #329  Törölt felhasználó
#330
ühümmm
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 15:17
Előzmény: #328  McLain
#329
"viszont akkor a banknak árfolyamkockázata sincs. bármerre megy az árfolyam."

Nincs hát, miért lenne? A bank nem spekulál.
McLain 2011. 08. 12. 15:16
Előzmény: #326  Törölt felhasználó
#328
hmmm....
végül is logikus...

viszont akkor a banknak árfolyamkockázata sincs. bármerre megy az árfolyam.
wyl 2011. 08. 12. 15:00
Előzmény: #311  Sony123
#327
Miből gondolod, hogy lesz még valaha 200 alatti chf? A két gazdaság közötti olló egyre tágabbra nyílik, melyből egyenes következtetés az egyre növekvő árfolyamkockázat.
persze ebben lesznek korrekciók, de az irány adott.
Aki fixálja az árfolyamot, az duplán, a kamatra is fizeti a kamatot.
A chf hitelek kezelésére nincs jó megoldás,a fixálás csak egy időzített bomba sztem.
A chf hitelek nem más, mint egy beragadt carry trade, melynek súlyos ára van....sajna ezt a felelőtlenséget az is megszívta, akinek nincs chf hitele.
A bankok sem tudják ám a végtelenségig finanszírozni a chf hitelesek helyett. Pár kilengést elbírnak, de a tartósan magas szinteket >260 feletti keresztet nem sokáig.
Itt abban lehet BÍZNI, hogy a svájciak tesznek valamit, hogy ne omoljon be a gazdaságuk, de a piaccal ők is csak ideig óráig tudnak szembe menni.Ha meg beomlik a gazdaságuk, akkor lehet egy korrekció, de
3 év múlva 300 felett lesz sztem tartósan a chf árfolyam, persze ne legyen igazam....
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 14:55
Előzmény: #325  McLain
#326
Mert az ügyfél hitele CHF-ben denominált. Mit nem értesz ezen.

Ha én bemegyek egy pénzváltohóz és átváltok Ft-ot 1000 CHF-re és azt utána neked odaadom X kamatra, akkor Nekem NINCS CHF kitettségem, mert a CHF-eket neked adtam. Neked viszont van.

McLain 2011. 08. 12. 14:50
Előzmény: #316  Törölt felhasználó
#325
jó, akkor adódik a kérdés: ha a banknak nincs chf kitettsége, akkor hogy lehet az ügyfélnek????
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 14:47
Előzmény: #323  Törölt felhasználó
#324
És az is valószínű, hogy ezért van sok banknál fix törlesztési nap, vagy több fix törlesztési nap. Hogy a nagymennyiségben kötött, lejáró swapok minél jobban fedjék a napi banki üzletmenetet, különben maradhat devizakitettség, ami kockázatot jelent.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 14:45
Előzmény: #322  longolo
#323
A jövőbeli határidős ár tartalmazza a két deviza kamatkülönbözetét.

"Az milyen ár, honnan tudta mennyi ?"

Nem vagyok bankár, de gondolom a banközi piacokon kötik ezeket a swap ügyleteket, nyilvánvalóan nagy tételekben.
longolo 2011. 08. 12. 14:29
Előzmény: #313  Törölt felhasználó
#322
"Pontosabban kötött egy swap ügyletet, amivel jelenben megszerzett CHF-t el is adta a jövőben, megnyerve a Ft/CHF kamatkülönbözetet, amivel aztán neked kisebb kamatra tudott kölcsönadni. "
Akkor megtartotta a chf -et és tőketartalékba helyezte vagy azonnal el is adta / jövőbeni áron ? Az milyen ár, honnan tudta mennyi ?

Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 14:28
Előzmény: #319  McLain
#321
"ha a jövőben adja el a chf-et"

Nem a jövőben adja el, hanem a jelenben a jövőre vonatkozó előre rögzített áron. (lásd határidős kereskedés a Bux-on pl.).

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek