Topiknyitó: Törölt felhasználó 2011. 08. 02. 10:27

CHF devizahitelesek  

előrebocsátom, h nincs semmilyen devizahitelem.



De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.

Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.

Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.

Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?



Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.



És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.



Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.

Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 11:54
Előzmény: #238  Törölt felhasználó
#241
Azért mert itt divat a hozzá nem értésből, de annál nagyobb hanggal szövegelés, ami sokszor még a szimpla logikának és racionális gondolkodásnak sem felel meg, azért még ne gondold, hogy az a tuti.

De ha szerinted baromság, amit stock írt, akkor lássuk a konkrétumokat és érveket. Vagy az nem megy (neked se)?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 11:58
Előzmény: #239  Törölt felhasználó
#242
Kérdezem sokadjára (még egyikötök sem válaszolt erre). Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:
- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?
- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?
- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?

Várom a válaszokat (longolo, pop, toce, tuksz és az összes ide írogatótól).
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:00
Előzmény: #241  Törölt felhasználó
#243
Több hete ontod ezen a fórumon a félinformációidat
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:01
Előzmény: #241  Törölt felhasználó
#244
amiből pont annyi derül ki, hogy értelmes vitába ne szálljak veled.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:03
Előzmény: #244  Törölt felhasználó
#245
A személyeskedést hagyjuk. Tessék, válaszolj az előző kérdéseimre. Konkrétumokat és érveket várok.

Nem megy?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:04
Előzmény: #243  Törölt felhasználó
#246
"Több hete ontod ezen a fórumon a félinformációidat"

Konkrétumok, érvek?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:05
Előzmény: #246  Törölt felhasználó
#247
Olvasd vissza magad...ha szerencsénk van, akkor ez eltart pár napig :)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:09
Előzmény: #247  Törölt felhasználó
#248
Tehát nincsenek se konkértumok, se érvek. Nem lep meg, de ez így nagyon kevés. Még ide is (mások legalább megpróbálnak nagy hanggal leírni valami kurucinfós lózungot).
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:11
Előzmény: #248  Törölt felhasználó
#249
Látom tényleg nem megy az olvasás...veled vitázni értelmetlen, haszontalan időtöltés.
Na szevasz!
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:14
Előzmény: #249  Törölt felhasználó
#250
Sértegetés helyett írj konkrétumokat és érveket. Ez ilyen egyszerű.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:17
Előzmény: #250  Törölt felhasználó
#251
A kérdéseim, amikre senki nem válaszolt itt:

Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:
- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?
- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?
- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:19
Előzmény: #251  Törölt felhasználó
#252
pénzelnyelőőőő...már itt is égeted magad? :)
meséltél már a nagy buktáidról, meg arról hogy vered át a kezdőket? hmm?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:29
#253
Itt egy érdekes kis leírás, ajánlom figyelmetekbe:

link
stock33
stock33 2011. 08. 10. 12:36
Előzmény: #237  Törölt felhasználó
#254
De szerencsére nem is te döntöd el... Kikérheted magadnak, de mivel nem hiszem, hogy az elmúlt 5 évre vonatkozóan akár csak egy ilyen megnyilvánulással is tudnál szolglni, ezért különösebben nem veszem a szívemre.
stock33
stock33 2011. 08. 10. 12:38
Előzmény: #238  Törölt felhasználó
#255
Micsoda lehengerlő érvelés :)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:43
Előzmény: #237  Törölt felhasználó
#256
Runner, neked is ajánlom figyelmedbe a korábban általam írtakat:

"Különítsük már el az egyes felelősségeket.

1. Az, hogy valaki felvette és nem tudja fizetni, az a saját EGYÉNI felelőssége.
2. Az, hogy a bank rosszul mérte fel, hogy mennyien tudják fizetni, mennyien nem, és többen dőlnek be, mint gondolták, az az BANK felelőssége. Ők is fognak bukni rajta, ha ezen buknak.
3. Az, hogy a rendszer egészében túlzott mértéket és arányt ért el a devizahitel, az a SZABÁLYOZÁS felelőssége.

Attól, mert 2., 3. felelősség létezik a bank és az állam részéről is a saját működési területükön, az semmivel nem mentesíti az egyént a saját maga által hozott döntés saját magára gyakorolt hatásának egyéni felelőssége alól.

Tehát ki MIÉRT felel? Az egyén a pozíciójából eredő buktáért (1. pont). A bank a túl sok bedőltért, ha így lesz, az veszteség a banknak, azért a bank a felelős (2. pont). Az államé (3. pont) a szabályozási problémákból eredő veszteségek (a problémák rendszerszintű kezelésének költségei, amibe minden beletartozik, kezdve a bankokon keresztülvert középárfolyam, a hitelesek mint politikai tényező, stb. stb. végső soron az utcára tett emberek valamilyen megsegítése). A devizahitelezés ÖSSZES kárán tehát már most is osztozik a 3 szereplő.

Te a pozícióból eredő buktát akarod megosztani..."
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:45
Előzmény: #240  -bubu-
#257
Szeretnék egy kicsit kotnyeleskedni!
Kérlek titeket, ne kövezzetek meg, ha hülyeséget írnék!

Lehet arról tudni valamit, hogy milyen és mekkora problémával is állunk szemben?
Pontosan:
a.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és nem akarnak fizetni?
b.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és nem tudják fizetni?
c.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és azt mondják, kapja be a bank?
d.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot és csak kínkeservesen képesek fizetni?
e.) Hányan vannak, akik sokallják a kamatot, de még ki tudják köhögni?
Ezeket nem lenne rossz tudni, hogy mégis mekkora a probléma.

Úgy tudom, a bankadót már elköltöttük államadóságra és az idei költségvetésre. Az indoka az volt, hogy annak idején államilag támogatott hitel jól jött a bankoknak, mivel felfutatta a hitelezést. Tehát, ha ebből leírható lenne a kamatkülönbözet, akkor azt látom, hogy csak az adós (ez függne az árfolyamgát nagyságától) és az állam vállalja kockázatot, vagyis a buktát. Tehát a bank nem jár rosszul, hogy nem megfelelően értékelte az ügyfél fizetési képességét.
Vagy tévedek?

A horvát modell nem volna jobb?
Ott csak a bank és az adós vállalja a veszteséget.
Ha jól értettem.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:46
Előzmény: #253  Törölt felhasználó
#258
Erre is szintén magamat másolom be:

"A tömeges jelleg a bankok és az állam felelősségét is előhívta, és nyilvánvalóan kezelniük kell a problémát, de ez nem ment fel az egyéni bukód alól.

Ahogy 2 éve is írtam:
- Az egyoldalú szerződésmódosítást nem kéne hagyni. Ezt kis részben megoldották.
- A kamatpolitikának átláthatónak és előre rögzítettnek kell lennie - ebben nem történt előrelépés.
- A devizahiteleknél nem kéne engedni, hogy a tőke- és kamatfizetésen felüli költségelemek devizában legyenek denominálva - nem történt előrelépés.
- Sőt, a költségelemeket eleve felül kellene vizsgálni és maximálni (nonszensz az évi 2%-os tőkearányos kezelési költség és indokolatlanul sok a vételi/eladási spread is, a devizahitelesnek ez a két legfontosabb plusz terhe a tőke- és kamattörlesztésen felül).
- A szerződésmódosítást meg kell könnyíteni - ez részben megtörtént.
- A kiváltást, bankváltást meg kell könnyíteni (nonszensz a teljes tőketartozásra bukott vételi/eladási spread, amit még egy 10%-os árfolyamveszteség tartalékkal meg is toldanak, mindez a szerződésmódosítás/végtörlesztés, ill. az új banknál a belépés minden költsége mellett!). - Ebből szinte semmi nem valósult meg, pedig ez lenne a legfontosabb (sokkal többet érne, mint az agyament kamu árfolyamrögzítés).
- Az előtörlesztést is megkönnyíteni - ez részben megvalósult (lásd pl. középárfolyam alkalmazása, de szerződésmódosítási díj azt hiszem még mindig van).

Szóval lenne még mit tenni szabályozási meg banki részről. De attől még az alap érvényben marad: te vetted fel, neked kell visszafizetni. A fentiek egyébként, ha mind megvalósulnának azért sokkal nagyobb segítséget jelentenének, mint a rém ostoba "árfolyamrögzítés". Persze, az jobban hangzik, jól át lehet verni vele az embereket, akik 3 év múlva hirtelen még nagyobb szarban találják majd magukat..."
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:52
Előzmény: #258  Törölt felhasználó
#259
Engem meggyőztél!
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 12:53
Előzmény: #235  stock33
#260
jó, hogy ennyire képben vagy!
Én nem vagyok szakember, csak leírtam a gondolataimat.
Te szakértőnek tűnsz, de számokat/érveket nem látok...
Felvetésedre: "csesszél ki a bankoddal, vegyél fel máshol 0,5%-ra svájci frank kölcsönt, a mostanit meg törleszd elő." csak annyit reagálnék, hogy mint azt bizonyára olvastad (képben vagy), nem folyósítanak a bankok CHF hitelt.
Számomra a kamat különbség nem értelmezhető!
Tudja valaki, hogy ma milyen kamattal lehetne felvenni HUF és EUR hitelt?
A két hitel kamata ma milyen arányban lenne az MKB és EKB alapkamatokkal?
Lenne akkora különbség mint anno CHF és HUF között?
Azt próbálom feszegetni, hogy ma nincs viszonyítási alap, hiszen senki sem folyósít CHF alapú hitelt.
Pedig érdekelne a különbség.
Mellesleg arra is utaltam korábban, hogy a bankok az árfolyam kockázat mellett a kamatkockázatra is felhívták a figyelmet. Akkor azt állították, hogy az alpesi alapkamat változása befolyásolhatja a kamat változást.

Még egyszer.
Nem vagyok szakértő, nem próbálok okoskodni, vagy azt bizonygatni, hogy képben vagyok. Egyesektől ezt látom, de észérveket nem.
Azt sem gondolom, hogy ilyen fórumtól kell várni a megoldást.
A kiindulás az volt, hogy a kamatszintekre nincs ráhatás, nem számítható és a bankok sem adnak tájékoztatást, hogy mi alapján kalkulálják.

Ja és még valami! A forint hitelek kamata nem emelkedett ilyen mértékben! Sőt tudtommal csökkent! Akkor?

üdv.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:00
Előzmény: #260  Törölt felhasználó
#261
A kamatfelvetésed egy jogos problémára világít rá: a hitelfelvevők nem tudják, nem ellenőrizhetik, számukra semennyire nem nem előre tervezhető, de még utólag sem transzparens a banki kamatpolitika. Ez szerintem is megengedhetetlen. Ez teszi ugyanis lehetővé azt, hogy a bank a rossz hitelesek veszteségeit a fizetőkön hajtsa be.

Egy hitelszerződésnek előre rögzített módon kellene tartalmazni a kamatot, ill. a kamatot befolyásoló elveket, mutatókat, módszereket. Mondjuk pl. Libor + X%.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:00
Előzmény: #258  Törölt felhasználó
#262
- "A devizahiteleknél nem kéne engedni, hogy a tőke- és kamatfizetésen felüli költségelemek devizában legyenek denominálva - nem történt előrelépés."
Ha tényleg nem állt mögötte chf akkor a tőkét és a kamatot sem.
"Persze, az jobban hangzik, jól át lehet verni vele az embereket, akik 3 év múlva hirtelen még nagyobb szarban találják majd magukat..."
De a 3 év védelem alatt kedvezőbb árf.mellett belehet törleszteni vagy akár végtörleszteni és csak a gyüjtőszámla marad a tartozás.Ellenben további chf erősödés esetén ha nem tud fizetni az adós mindent elbukik.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:02
Előzmény: #262  Törölt felhasználó
#263
"Ha tényleg nem állt mögötte chf akkor a tőkét és a kamatot sem."

De ezt csak te gondolod így hozzá nem értésből. Válaszolj a lenti kérdéseimre.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:03
Előzmény: #262  Törölt felhasználó
#264
"De a 3 év védelem alatt kedvezőbb árf.mellett belehet törleszteni vagy akár végtörleszteni és csak a gyüjtőszámla marad a tartozás."

Nem. Előtörleszteni nem lehet a kedvezményes árfolyamon (egyébként ezt már írtam neked, jó lenne, ha nem csak írnál, hanem olvasnál is). Logikus is, mert az egyenlő lenne azzal, hogy Ft-osítod a hiteled.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:14
Előzmény: #264  Törölt felhasználó
#265
Ne legyél már ilyen értetlen. Havonta törlesztek a 180ft -os árfolyamon. Majd pl.öröklök és az aktulis árfolyam 150ft. Akkor azon az aktuális árfolyamon előtörlesztek vagy kifizetem az egész hitelt. Ez így érthető ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:16
Előzmény: #265  Törölt felhasználó
#266
Ok, de mit akarsz ezzel mondani?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:16
Előzmény: #262  Törölt felhasználó
#267
És arra is felhívnám a figyelmet a "mentő" csomaggal kapcsolatban, hogy azoknál akik nemrég vették fel a hitelt, és a tőketörlesztés kicsi a kamat és a kezelési költség összegéhez képest, az is előfordulhat, hogy valakinek a mentőszámlájára nagyobb összeget írnak, mint az adott hónapban a devizaszámláról levont tőketörlesztése. Tehát előfordulhat az is, hogy a tőketartozás nőni fog (a két számlán együttvéve) a törlesztő részlet levonása után.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:18
Előzmény: #263  Törölt felhasználó
#268
"Ha tényleg nem állt mögötte chf akkor a tőkét és a kamatot sem."

"De ezt csak te gondolod így hozzá nem értésből. Válaszolj a lenti kérdéseimre."
Valóban nem értek hozzá, de szerintem ez az alapkérdés és már hónapokkal ezelőtt is kértem tőled hogy írd le mi történik pontosan egy chf alapú hitelnél.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:19
Előzmény: #267  Törölt felhasználó
#269
Bizony-bizony. Ezt írtam én is még hónapokkal ezelőtt, amikor az "árfolyamrögzítés" ötlete felmerült.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:23
Előzmény: #266  Törölt felhasználó
#270
Azt hogy védelem nélkül bedőlhetek a hitelbe pár hónapon belül és akkor minden úszik.Védelemmel pedig biztosan kalkulálhatok 3 évig és kapok egy lehetőséget kedvező árfolyam esetén, hogy akár kiszálljak a hitelből. Ez azért nem ugyanaz mint a bedőlés...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:23
Előzmény: #269  Törölt felhasználó
#271
Örülök, hogy más is látja ezt a problémát, s szerintem erre kellene nagyon felhívni mindenkinek a figyelmét, hisz ez gyakorlatilag a kamattartozás tőkésítése, ha jól gondolom.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:25
Előzmény: #270  Törölt felhasználó
#272
Longolo:

És ha tovább nő a CHF, akkor a védelem után nem dőlnek be?

Dehogynem: csak akkro egyszerre és hirtelen dőlnek be. Különben meg folyamatosan, ami a bankoknak és a gazdaság egészének is jobb.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 13:26
Előzmény: #270  Törölt felhasználó
#273
Longolo:

"Azt hogy védelem nélkül bedőlhetek a hitelbe pár hónapon belül és akkor minden úszik.Védelemmel pedig biztosan kalkulálhatok 3 évig és kapok egy lehetőséget kedvező árfolyam esetén, hogy akár kiszálljak a hitelből"

Mégegyszer: kiszállni NEM tudsz a rögzített árfolyamon. Az csak a havi törlesztésre érvényes.
Civinjanos 2011. 08. 10. 13:34
#274
A CHF hitelügyletekkel az alapvető baj az, hogy ezek mögött soha nem volt (nem kellett legyen) CHF-bani banki kitettség. A bankok a hitelt lakásvásárlásra adták, aminek a vételárát HUF-ban kellett megfizetni. Vállalati hitelek esetében ugyanez a helyzet. Az önkormányzati hitelek esetében szintén, azzal, hogy némely önkormányzatok CHF-ben felvett hitelüket azonnal átváltották HUF-ra, és a magasabb HUF kamatból adódó pozitív kamatkülönbségből éltek, amíg rájuk nem szakadt az árfolyam-emelkedés.

Szóval a HUF-ban folyósított magán, vállalati és önkormányzati hiteleket a lehető legritkábban (sohasem) vették fel CHF-ben az adósok, ennélfogva a hitelező banknak a legritkábban (sohasem) keletkezett emiatt CHF kitettsége.

Ennyit a megoldás zálogáról. A bank nyugodtan konvertálhatja a hitelt forintra, semmiféle veszteséget nem kell leírnia, kizárólag azt a virtuális nyereséget, amelyet az elvárt (de eddig be nem folyó) CHF-hez kötött magasabb befizetésekből remélt és könyvelt le. Effektív, azaz cash vesztesége a banknak nincs, nem lehet. A továbbiakban is forintot kap az adóstól, csakúgy, mint eddig de most már nem napi CHF árfolyamhoz kötve, hanem fixen, HUF-ban. Ez a fizető adósok legfőbb (és egyetlen jogos) igénye. A kamatkülönbözetnek mától fedeznie kell az árfolyam-ingadozásból adódó banki veszteséget, ami mától kezdve inkább nyereség lesz, mert a CHF/HUF árfolyamnak ebből a magasságból várhatóan a HUF erősödésével járva, csökkennie kell.

Ha mégis CHF-ben talált volna forrást a hitelező bank, akkor pedig a helyzet a következő: át kellett váltania az általa (a hitelező bank által felvett) hitelt, vagy egyéb forrást azon nyomban HUF-ra, mivel a folyósítás HUF-ban történt. Ekkor viszont nyitott (bukható) CHF pozíciója maradt, ami a bank kockázata. Ezt viszont egy az egyben az adósára kell hárítania, hiszen a banknak saját pénze nincs, a betétesei pénzét reszkírozza. A továbbiakban is forintot kap az adóstól, csakúgy, mint eddig napi árfolyamon. A kamatkülönbözetnek mától fedeznie kell az árfolyam-ingadozásból adódó banki veszteséget, ami mától kezdve inkább nyereség lesz, mert a CHF/HUF árfolyamnak ebből a magasságból várhatóan a HUF erősödésével járva, csökkennie kell.

Valamennyi CHF hitel azonnal HUF-ra fordítható.

A vállalkozók, meg az önkormányzatok nem lehettek tudatlanok, vállalniuk kell a devizaalapon felvett hitel kockázatát.

Azt, hogy a nem fizető magán adósokkal mi legyen, az már más, szociális (politikai) kérdés. Kétség kívül százezres darabszámról van szó, de ha ez 200.000, vagy 300.000 darab hitel, akkor ez 5 millió forintos jelenlegi átlagos bukással számolva „mindössze” 1000 milliárd, vagy 1500 milliárd forint. Ennek a kétszeresét-háromszorosát szedte be az állam a magánnyugdíj pénztáraktól, költötte el egykulcsos adóra, meg MOL részvényekre. Még vesztesége sem lehet, ha az így ölébe pottyanó ingatlanvagyont az állam értékpapírosítja és tőzsdére viszi, és pl. ezekkel a papírokkal fizeti ki a magas bérű közalkalmazottak 300.000 forint nettó feletti havi fizetését.

E sorok olvasóinak őszinte híve
Bandi_ujonc 2011. 08. 10. 13:44
Előzmény: #274  Civinjanos
#275
Kár volt ilyen hosszas gondolatmenetbe fognod, vagy idézned, mert már az első mondat ostoba: "A CHF hitelügyletekkel az alapvető baj az, hogy ezek mögött soha nem volt (nem kellett legyen) CHF-bani banki kitettség."
23x leírták, hogy ez miért butaság.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:33
Előzmény: #275  Bandi_ujonc
#276
Szóval pénznyelő, bandi_ujonc, Ti 100%-ig biztosak vagytok benne, hogy a bankok a kihelyezett CHF-denominálású hitelekhez a forrást teljes egészében valóban CHF-ben keresték és találták?

Megkérdezhetem, hogy e bizonyosságot mire alapozzátok? (pénznyelő kérdései ugyanis megfelelően megválaszolhatóak csak forint, vagy forint - CHF vegyes forrás esetében is)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:46
Előzmény: #276  Törölt felhasználó
#277
Akkor légyszíves válaszold meg a kérdéseket.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:48
Előzmény: #251  Törölt felhasználó
#278
Elmondom, én mit csinálnék, ha bankos lennék...
"Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:"
A semmilyen CHF ügylet könnyen észrevehető. Viszont azt, hogy egy adott hitelkihelyezéshez pontosan honnan van a forrás, vagy hogy az adott bank összesített hitelkihelyezése hogyan viszonyul az összesített betéti, tulajdonosi, hitel, swap ügyletek devizaneméhez, azt ismereteim szerint a kutya sem ellenőrzi. Tehát a kérdés, hogy mennyi mozgásterem van a betét és kihelyezés devizái között játszani.

Nem különös, hogy a bankok gyakorlatilag sosem hirdettek CHF-betéti akciókat? Azaz nem keresték a legolcsóbb CHF forrást, a lakosságit?

"- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?"
Kamat? Kit érdekel a kamat? A fontos a bank teljes bevétele. Ez pedig kamat + kezelési költség + oda-visszaváltási marzs + egyéb díjak. Kisebb mértékben az is (mivel kockázatos), hogy van-e a következő években növekedési potenciál ezekben (mert pl. ha CHF-árfolyamnövekedésre számítok, akkor ezek a bevételek is növekednek, amit valamennyire persze ront a nemfizetés növekedése). Na, így már nem biztos, hogy rosszul jövök ki a CHF vs FT hitel boltból, másrészt a látszólagos kamat alacsonyság miatt sokkal többet tudok kihelyezni (így minden tőkével arányos bevétel évekig nagyobb tud lenni).

És hogy miért érheti meg Ft-betétet kihelyezni CHF-alapon? Egyszerű: az a kérdés, hogy a banknál elhelyezett pénzeknek mennyi az ÁTLAGOS kamata. Nem az állampapírhozamot kell nézni, vagy a jegybanki kamatot, hanem azt, hogy mennyi kamatot adott a bank a látraszóló, vagy néhány hónapos betétekre, esetleg kombinálva többéves lekötésekkel. Lakossági és vállalati ügyfeleknek. Ezek könnyen lehetnek alacsonyabbak, mint a CHF hitel kamata, azaz forrásnak éppen még jók is lehetnek... (És rövidből finanszírozzák a hosszút, szokás szerint...)

"- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?"
Nem, mert Ft-ban a kezelési költség, valamint a váltási marzsok nem hozhatóak ki akkora mértékűre, átláthatóság esetén ezeket nem fogadják el a hitelfelvevők.

"- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?"
Valamennyi CHF kitettsége biztosan van a bankoknak természetesen. Az megkérdőjelezhető, hogy ez 100%-a kihelyezett hiteleknek. A bukás kérdését nem értem, szóval erre nem kísérelek meg válaszolni :)
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 14:54
Előzmény: #278  Törölt felhasználó
#279
És mégvalami. Nem állítom, hogy így történt - bizonyításhoz vagy cáfolathoz erősen bennfentes információk kellenének. De azért talán érdekes gondolatmenet...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:03
Előzmény: #273  Törölt felhasználó
#280
Akkor vegyük a szakértő példáját : Kaptál 100e chf et = 15mill ft.Fizettél havonta 150e ft törlesztőt. Most fizetsz 270e ft törlesztőt és tartozol 27 mill.ft-al és van egy 15 mill-os ingatlan fedezeted. A hitelt nem tudod ft- ra váltani mert nincs 27 mill-od, hogy kiszállj a hitelből.
1.Nem kérsz védelmet, pl. jövő februárban 300 chf-nél már nem bírod fizetni a törlesztést, bedőlsz. Viszik a lakást, irány albérlet és marad több mint 10 mill. ft tartozásod.
2.Kéred a védelmet, havi 180e ft-ot törlesztesz.Jövő februárban a chf lecsökken 150ft-ra. Ha ekkor pénzhez jutsz akkor 150ft -os árfolyamon azaz 15 mill. ft-ért kiváltod a teljes tőketartozásod és maradt egy párszázezer ft-os ft hiteled a gyüjtőszámlán aminek kifizetésébe már valószínűleg nem fogsz " beledögleni"
Nem érzed a két megoldás közti óriási külömbséget ??? Azt nem állítom hogy mikor és mennyi lessz az árfolyam, csak azt hogyha kedvezően alakul kaphatunk egy LEHETŐSÉGET hogy kisebb veszteséggel szálljunk ki a hitelből mint most.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:07
Előzmény: #279  Törölt felhasználó
#281
link

és akkor most tessék ránézni az OTP mérlegére is, elég jól látszódik, hogy a források hogyan állnak össze. Külön érdemes megnézni, hogy mekkora kamatráfordítás járt az ügyfelek betétállománya után.

Szóval, várom a választ, elképzelhető, hogy a CHF hitelek egy része sosem látott CHF-et, vagy 100%-ig biztosan vagytok benne, hogy botorság a dolog?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:26
Előzmény: #256  Törölt felhasználó
#282
Mi a véleményed az árviz károsultak megsegítéséről?
Nagyrészének biztosítása se volt , rengeteg ház árterületre épült és ezek közül nagyrésze engedélyel .
Ők is tudták hogy a folyó ott van tudták hogy ki szokot áradni , na de hogy ekkora áradás is lehet azt nem is gondolták volna hiszen 150 éves rekordok döltek meg!
McLain 2011. 08. 10. 15:32
Előzmény: #280  Törölt felhasználó
#283
szerintemis ez a célja: adni 1 esélyt.

viszont rosszul is elsülhet: tovább emelkedik a chf...

monnyuk a gazdaság is elindulhat közben...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:37
Előzmény: #280  Törölt felhasználó
#284
Longolo, vedd már észre, hogy te nem a rögzítést hasonlítod össze a nem rögzítéssel, hanem a 300 Ft-os CHF-et a 150-essel. Ha 150 lesz a CHF, akkor védelem nélkül is nagyon örül minden hiteles, ha 300 lesz, akkor a védelem után ugyanúgy bedől, mint védelem nélkül dőlne be.

Olvasd el mégegyszer a példát.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:38
Előzmény: #282  Törölt felhasználó
#285
Többször leírtam: abban az esetben sem kellett volna az államnak segíteni.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:39
Előzmény: #282  Törölt felhasználó
#286
Én is kérdeztem tőle, hogy az adómból lettek megsegítve plussz a ft hitelesek is az állami támogatásokkal.Azt válaszolta nem ért vele eggyet. De ettől még kifizették, többek közt az én adó forintjaimból is.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:40
Előzmény: #280  Törölt felhasználó
#287
Longolo:

"közti óriási külömbséget ??? Azt nem állítom hogy mikor és mennyi lessz az árfolyam, csak azt hogyha kedvezően alakul kaphatunk egy LEHETŐSÉGET hogy kisebb veszteséggel szálljunk ki a hitelből mint most."

Te tényleg nem érted, hogy ettől NEM csökken a terhed, csak 3 évig azt hiszed, hogy csökken, hogy utána több legyen mint korábban volt? Az összterhed ugyanannyi marad, csak 3 évig átmenetileg nem érzed.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:48
Előzmény: #284  Törölt felhasználó
#288
Vedd már észre, ha nem rögzítesz lehet már nem jutsz el a 150-hez / mert időközben 300 -nál bedőlsz / aminek a hiteles örülhet...
Ha pedig kiszállsz a hitelből és marad a gyüjtőszámlán egy " elhanyagolható " összeg, az miért lenne bedőlés ?
Nem tudom másképpen leírni, tényleg ennyire érthetetlen a gondolatmenetem ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:49
Előzmény: #287  Törölt felhasználó
#289
Ezek szerint a két példát sem érted.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:53
Előzmény: #288  Törölt felhasználó
#290
Én értem a gondolatmeneted. Ha 3 éven belül lesz 300 utána meg 150, arról beszélsz. Ennek egyrészt nagyon kicsi az esélye, másrészt ha ilyen rövid időn belül ekkora csökkenés áll be, akkor védelem nélkül sem dőlsz be. Mert a bedőlés sem egy adott árfolyamon következik be egy pillanat alatt, hanem hosszú nemfizetés után. Tehát a leírt nagyon ideális példádban védelem nélkül se dől be az adós.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 15:56
Előzmény: #283  McLain
#291
Igen a probléma 3 évre elodázása mellett egy plussz esélyt is kaphatunk ha közben csökken a chf.
Mondjuk a 3 év sem elhanyagolható, hogy tudod havonta mennyit fizetsz és nyugodtan alszol. Jelenleg chf-el kelek és fekszem nap mint nap, rágom a kefét / lassan küszöböt/ tiszta idegbaj...
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:02
Előzmény: #291  Törölt felhasználó
#292
Longolo:

"egy plussz esélyt is kaphatunk ha közben csökken a chf."

Sokadjára: HA gyengül a CHF, akkor védelem nélkül is jobb lesz az adósnak. Az esélt nem a védelem, hanem az alacsony CHF adja.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:07
Törölt hozzászólás
#293
Civinjanos 2011. 08. 10. 16:22
Előzmény: #275  Bandi_ujonc
#294
Tisztelt Bandi,

hogy a jelzáloghitelezés értelmét megértsem, alapvető volt, hogy ne higgyem el azt, amit 23-szor elmondtak. Hadd vegyük például egy új építésű ingatlan hitelezésének forrásigényét és finanszírozását (a banki betétkamatoktól meg az ÁFA vonzatoktól a példa egyszerűsége kedvéért most eltekinthetünk).

A kiindulási pontban adva van egy 100 egység értékű telekingatlan, mellette egy bank, amelynek 70 egység az alaptőkéje, valamint adva van egy banki magánbetét 285 értékben, mert valaki már ennyit összegyűjtött, hogy házat vegyen, nagy telekkel, no meg 72 egység banki vállalkozói betét, mert eddig is jól ment egy ingatlanfejlesztő cégnek.

Az ingatlanfejlesztő a 72 egységnyi betétjéből 30 egységet (hitel-önrész) erre költve megveszi a telektulajdonostól a által adott 70 egység hitellel (az egyszerűség kedvéért a bank az alaptőkéjéből) a telket. A telekingatlan eredeti tulajdonosa a 100 egységet ugyanabba a bankba helyezi el (ugyanabba a bankrendszerbe pumpálja).

Az ingatlanfejlesztő ezt követően ismét hitelt vesz fel, a házépítés finanszírozására. (Legyen ez egy nagy telek és kis ház esete.) A bank a nála az eredeti ingatlantulajdonos által elhelyezett 100 egységet ismét kiadja a fejlesztésre, anélkül, hogy az eredeti forrásaihoz (alaptőke) hozzá kellene nyúlnia. További 42 egység vállalkozói betét átmegy a projektbe. CHF még sehol, a nettó finanszírozás a 70 egység a bank alaptőkéje. A többi „hozott anyag” a betétesek (az ingatlanfejlesztő cég és a ház vevőjének megtakarítása) pénze.

A ház felépül, a fejlesztő a 242 egység ráfordítás + a banknak fizetett kamat + 10% ingatlanfejlesztői marzsnak megfelelő árat kér és kap.

Mennyi a kamat?

Az egyszerűség kedvéért számoljunk egy év projekt-futamidővel és 10% éves kamattal, akkor 100+70 hitelre a kamat egy évre 17 egység. Az eladási ár tehát eszerint 285 egység lesz. Ebből a 285-ből a fejlesztő által betett pénz, ami 72, ez neki visszajött. A telekre és az építkezésre felvett 170 hitel és 17 kamat vissza és ki lett fizetve, a banki betétállomány nem változott, a 17 egység kamat a banké. A bank keresett, hiszen a kamatok az övéi, az ingatlanfejlesztő keresett a vevő jól (nagy telken, szép házban) lakik immár.

A bank mérleg szerinti kockázata mindössze 170 egység egy 242 piaci árú ingatlan fedezet mellett, a cash flow szerinti kockázat (friss forrásgyűjtés iránti igény) mindössze 70. A többi pénzt maga a projekt hozta a bankba. Önjáró. Ha jól számoltam a 70 egységnyi kihelyezésen (mondjuk banki alaptőkéből) a hozam 17 egység egy év alatt. Ez évi bruttó 24%, adó után 19%.
CHF meg sehol.

Nos. Tételezzük fel, hogy a bank az ingatlanfinanszírozáson ennyit keres (nincsenek üzemi költségei, ismét az egyszerűség kedvéért). A banknak több ingatlanfejlesztő és potenciális ingatlanvevő lesz az ügyfele, beteszik a pénzüket a bankba, a bank ezeket a pénzeket helyezi ki és finanszíroz a más pénzéből, évi nettó 19%-okat keresve. Minek ide CHF?

Ha a bank a piaci versenyben előre rohant és nem voltak az ügyfelei között a vállalkozók, meg a potenciális vevők, akkor hitelből, CHF-ban szerez forrást, úgy finanszíroz. Évente 19%-ot eltesz. A CHF 2005-2011 években nőtt nagyra Magyarországon, mintegy 60%-ot erősödve az eredeti 160 HUF-hoz képest. Ez hét üzleti év, 133% hozam a forrásigényben. Nagy szopás, de mégis 73% a difi, megint a bank javára, úgy, hogy állítom, hogy egy qrva CHF-ot nem kell (ett volna) ebbe az egész cirkuszba bevonni, a betétesek körének jó kialakítása volt a fontos. És ezek ezt ki is alakították, mert nem ostobák.

Őszinte híve
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:26
Előzmény: #292  Törölt felhasználó
#295
"Sokadjára: HA gyengül a CHF, akkor védelem nélkül is jobb lesz az adósnak. Az esélt nem a védelem, hanem az alacsony CHF adja."
Az esélyt az IDŐ /védelem / adja hogy eljuss az alacsony chf -ig.
Ha 1 év múlva 150 lessz de én előtte fél évvel 300- nál bedőlök akkor az már nem tudok mit tenni. Hogy mennyi lessz az árfolyam és mik az esélyek nem tudom. Csak az utóbbi 2 hétben változott kb.50 ft-ot

Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 16:37
Előzmény: #294  Civinjanos
#296
Hogy lehet úgy megmentési javaslatokat adni a chf alapú hitelekhez ha magával az alaptermékkel sem vagyunk tisztában ? Mást állít Ön, mást Pénznyelő, adószakértő stb. Ez tényleg ennyire bonyolult termék vagy elmagyarázhatatlan vagy szuper titkos ? Pénznyelő jól összefoglalta pontokba szedve a felelősségi mátrixot, megoldási javaslatokat is. Nem lehetne a dev. alapú hitel folyamatát és lépéseit is pontokba szedni a szereplőkkel együtt ?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 17:35
Előzmény: #296  Törölt felhasználó
#297
Szerintem azt senki sem akarja nagy dobra verni, hogy itt a kamat tartozásokat akarják tőkésíteni.
Aki a hitele elején van azaz a futamidő első felében van annak magasabb a kamat és kezelési költség törlesztése, minta a tőketörlesztése. Így az is előfordulhat, hogy valakinek kevesebb tőketartozást vonnak le a dev. számlájáról, mint amekkora összeget felírnak a mentő számlájára.
Ezért aki a mentőcsomag igénybevételén gondolkozik, azt gondolja végig, hogy a havi törlesztőjéből mennyi a tőketörlesztés, és ennél kisebb vagy nagyobb összeg lesz az, amit a forintos számlájára átírnak.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 17:50
Előzmény: #295  Törölt felhasználó
#298
Longolo:

"Az esélyt az IDŐ /védelem / adja hogy eljuss az alacsony chf -ig.
Ha 1 év múlva 150 lessz de én előtte fél évvel 300- nál bedőlök akkor az már nem tudok mit tenni."

Mégegyszer: ha ilyen rövid idő alatt visszagyengül, akkor védelem nélkül sem dőlsz be. A bedőlés ugyanis nem egy pillanat alatt következik egy adott árfolyamnál, mint egy tőzsdei likvidálás. Hanem hosszú nem fizetés, futamidőhosszabbítás, kutyafasza, megint nem fizetés és egy ilyen legalább 1 évig tartó folyamat végeredménye (és még ott is messze van az a pont, amikor visszafordíthatatlan a bedőlés, mert még onnan is min. félév mire mondjuk el is adják a kecódat).

Ha 300-ról ilyen rövid idő alatt 150-ig megy, akkor védelem NÉLKÜL sem dőlsz be.

"Csak az utóbbi 2 hétben változott kb.50 ft-ot"

Így van. Képzeld el, hogy ha innen folyamatosan erősödik, akkor mi lesz a kamu árfolyamrögzítés után mondjuk 350 Ft-os árnál 3 év múlva... Ha folyamatosan emelkedik, akkor folyamatosan dőlnek be. Ha elhitetjük, hogy csak 180 a CHF, utána meg hirtelen 350 lesz, akkor egyszerre és azonnal dől be az összes. Melyik jobb?
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 17:57
Előzmény: #297  Törölt felhasználó
#299
Mégegyszer, a problémám az alaptermék megértése.Ha kérem a rögzítést az első nyilatkozat arról szól, hogy ismerjem el a tartozásom. Ismerjem el azt amiről nem tudom miért annyi,amennyi. Ha estleg a pertársaság pert nyer és kártérítést kap " a hibás termék" miatt, akkor utólag mondhatom, hogy én sem ismerem el a tartozásom, miután aláírtam a nyilatkozatot ?
Bandi_ujonc 2011. 08. 10. 18:41
Előzmény: #299  Törölt felhasználó
#300
Ez egy nagyon lényeges kérdés, szerintem itt is szopatás megy.
onoffon 2011. 08. 10. 18:49
Előzmény: #299  Törölt felhasználó
#301
Nagyon bosszantó, hogy magukat közgazdásznak valló, de a témához nem értők hamis ellúziókba kergetik az embereket.

A pertársaság nem fog nyerni, mert amit kitaláltak az egy hülyeség. Csak azt próbálják kihasználni, hogy a hitelesek többsége nem éti mit jelent a deviza alapú hitelezés.
Törölt felhasználó 2011. 08. 10. 19:01
Előzmény: #301  onoffon
#302
Megköszönöm ha elmagyaráznád.
onoffon 2011. 08. 10. 20:34
Előzmény: #302  Törölt felhasználó
#303
egyszerűbb, ha elmondod mit nem értesz!
Törölt felhasználó 2011. 08. 11. 10:38
#304
off kérdésem lenne

Portfolios tőzsdén belül vettem chf-et, de visszaváltásnál azt írja, hogy csak azt válthatom vissza, ami az elmúlt 30 napban legalább 1 napig befektetésben volt. Hol tudom befektetni, mibe?

Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 07:29
#305
Ma este Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az Inforádió Arénájának vendége.
Lehet kérdéseket feltenni!

link
Sony123 2011. 08. 12. 08:51
Előzmény: #303  onoffon
#306
Azért érdekes lesz a per és igenis van esélyük, hogy nyerjenek!

A probléma, abból ered, hogy valaki felvesz egy CHF hitelt, azonban ez a teljes törlesztés ideje alatt tényleges nem materializálódik, tehát maga a CHF nem kerül megvételre. Kölcsönt az ügyfél forintban kapja, forintban törleszt, ha pedig korábban szeretné kifizetni, akkor szintén csak forintban teheti! De facto a bank teljes egészében átruházza az árfolyamkockázatát és igen jelentős haszonra tesz szert, mivel a CHF csak papíron létezik csak akkor amikor számolnak és természetesen megnövelve kamatokkal.

Ha a bank nem vásárolt CHF-t, akkor milyen alapon teszi mindezt meg?? Bankok részéről pedig egy hatalmas képmutatás, hogy szegények nem tudnak mit tenni. Amikor felvették a hitelesek, akkor a bankoknak kötelességük volt megadni a THM értéket, a teljes törlesztési időre és az ügyfél ennek tudatában döntött. Ha most a bank nem tartja ezt, akkor miért várják el az ügyféltől, hogy az árfolyamkockázatot teljes egészében ő vállalja???

Minden estere érdekes lesz a per!
wyl 2011. 08. 12. 10:19
Előzmény: #306  Sony123
#307
A gazda-kutya esete...vs chfhuf iránya.
A csapásirány a két ország gazdasága között a piros vonal (nevezzük gazdának).Mitől is változna ez az irány az elkövetkezendő években?
A zöld vonal jelzi az árfolyamot (kutya)
Ergó a 3 éves fixálás roppant nagy szívás lehet (lesz), nemcsak a devizahiteleseknek, de a bankoknak, s közvetve az egész országnak.
link
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 10:19
Előzmény: #306  Sony123
#308
Jaj, megint ugyanaz a lemez:

"mivel a CHF csak papíron létezik"

Íme a kérdéseim, amire nem nagyon akaródzik a válaszadás:

Ha a CHF hitel mögött semmilyen CHF-es ügylet nem lenne:
- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?
- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?
- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?

"De facto a bank teljes egészében átruházza az árfolyamkockázatát"

Az árfolyamkockázat persze, hogy a tiéd, hiszen te vettél fel devizahitelt. Egyébként ha nem lenne mögötte semmilyen CHF ügylet a bank részéről, akkor a banknak is lenne CHF kitettsége, ami miatt árfolyamkockázata lenne (lásd 3. kérdésem).
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 10:22
Előzmény: #306  Sony123
#309
Ráadásul a per újságokban megjelent szövegében több nay marhaság is van. Ugyanezen logika mentén az a speki, akik 2008 tavaszán OTP-t vett mondjuk 8000-en, aztán eladta a válságban 2000-en, az is perelhetné a brokicéget kártérítésért? Ugyan már.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 10:31
Előzmény: #278  Törölt felhasználó
#310
Egyedül netreader próbált meg válaszolni ezekre a kérdéseimre, nézzük miket is:

1. Kérdésem: "- Akkor hogy lehetett olcsóbb a kamat a Ft kamatoknál?"

Válasza:

"Kamat? Kit érdekel a kamat? A fontos a bank teljes bevétele. Ez pedig kamat + kezelési költség + oda-visszaváltási marzs + egyéb díjak."

Ez igaz, csakhogy a vételi/eladási spreadet leszámítva a többi Ft hitel esetében is megvan, így ezzel nem tudja indokolni azt, hogy mitől érte volna meg ugyanaz olcsóbban adni a banknak.

"Kisebb mértékben az is (mivel kockázatos), hogy van-e a következő években növekedési potenciál ezekben (mert pl. ha CHF-árfolyamnövekedésre számítok, akkor ezek a bevételek is növekednek, amit valamennyire persze ront a nemfizetés növekedése)."

Ez viszont butaság, a bank nem spekulál árfolyammozgásra.

2. Kérdésem: "- Akkor miért kellett azt kamuzni, hogy CHF-es? Adhatta volna feleakkora kamattal a bank a Ft hitelét is, nem?"

Válasza:

"Nem, mert Ft-ban a kezelési költség, valamint a váltási marzsok nem hozhatóak ki akkora mértékűre, átláthatóság esetén ezeket nem fogadják el a hitelfelvevők."

Nem válaszolja meg a kérdést. A kezelési költség ugyanis deviza- és forinthitel esetében is ugyanúgy a évi 2-3% (a tőketartozásra).

3. Kérdés: "- Akkor CHF kitettsége lenne a banknak, szerintetek van neki? Amikor gyengült a CHF, akkor buktak rajta?"

Válasza:

"Valamennyi CHF kitettsége biztosan van a bankoknak természetesen. Az megkérdőjelezhető, hogy ez 100%-a kihelyezett hiteleknek. A bukás kérdését nem értem, szóval erre nem kísérelek meg válaszolni :)"

Nincs CHF kitettsége, nem spekulál egy bank árfolyammozgásra. (persze annyiban van kitettsége, hogy a jelentős CHF hitelállomány miatt bizonyos árfolyamszint felett nagyon megnő a nemfizetés kockázata, de közvetlen árfolyamkitettsége nincs, mert a nettó pozija 0).
A kérdésem arra vonatkozott, hogy ha nincs a CHF hitel mögött semmilyen CHF ügylet, akkor a bank tulajdonképpen longolja a CHF-et: adott ugyanis CHF hitelt, de neki semmilyen CHF pozija nincs, az ügyfél shortolja, a bank longolja a CHF-et. Ebben az esetben 2004-2008 között, amikor gyengült a frank, a bankok BUKTAK volna. Nem láttunk ilyet.
Sony123 2011. 08. 12. 11:48
Előzmény: #307  wyl
#311
Miért lenne szívás??? Ha valaki nem tudja most fizetni, legalább átmenetileg kap haladékot!

Itt is azt hangoztatják, hogy mekkora a kockázat bankoknak, ami baromság! Bankok ezzel is jobban járnak, mivel három év múlva kamatosul visszafizettetik az ügyfelekkel!

Tehát akár honnan nézem, de bankok jól járnak és ne sírjanak! ha rajtam múlna még több adót vetnék ki rájuk!
Sony123 2011. 08. 12. 11:50
Előzmény: #308  Törölt felhasználó
#312
Akkor kérdezek!

Szerinted amikor a bankok kölcsön adnak nekem 100e CHF-t, akkor meg is vették ezt??? Ha igen, akkor miért kérik a különbözetet, mivel azon az árfolyamon áll rendelkezésre. Ha nem vettek, akkor miért hárítanak rám mindent, ami csak papíron létezik!
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 13:22
Előzmény: #312  Sony123
#313
Ezt nem így kell elképzelni, hogy a bank fogta magát és elment egy pénzváltóhoz, ahol azt mondta, csókolom, van itt ez a Feri gyerek, kéne neki 50.000 frank, mert frankhitelt szeretne.

"akkor miért kérik a különbözetet, mivel azon az árfolyamon áll rendelkezésre"

Mert a banknak nincs CHF kitettsége. Ő a CHF-t meg is vette, átváltotta. Pontosabban kötött egy swap ügyletet, amivel jelenben megszerzett CHF-t el is adta a jövőben, megnyerve a Ft/CHF kamatkülönbözetet, amivel aztán neked kisebb kamatra tudott kölcsönadni.
McLain 2011. 08. 12. 14:19
Előzmény: #310  Törölt felhasználó
#314
de a bankok (ahogy mindenki más is) fedezhették ellenirányú pozival, nem?
ergo, nem buknak rajta, ha csökken az árfolyam.

kapcsolódóan a témához: az említett időszakban a Ft árfolyama nőtt a chf-hez és az euróhoz viszonyítva is. 2008 körül 238körül és az alatt is járt az EUR. a gazdaságunk állapota akkor sem indokolta az árfolyamemelkedést. tehát valamilyen ügyleteknek folynia kellett, méghozzá ft vásárlásnak.
de akkor is adódik a kérdés: a bankok az eladott chf-et ill. eurot honnan szedték???
McLain 2011. 08. 12. 14:21
Előzmény: #311  Sony123
#315
ráadásul állami gari is van mögötte, ha jól sejtem. tuti üzlet a bankoknak.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 14:22
Előzmény: #314  McLain
#316
A bankoknak nincs mit fedezni, mert mégegyszer mondom nincs nettó CHF pozijuk.
McLain 2011. 08. 12. 14:23
Előzmény: #313  Törölt felhasználó
#317
ezt magyarázd el nekem, kérlek, asszem az 1-2 hsz-szel ezelőtti kérdésemre is választ adna!
előre is köszi.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 14:25
Előzmény: #313  Törölt felhasználó
#318
"Mert a banknak nincs CHF kitettsége. Ő a CHF-t meg is vette, átváltotta."
Ezután mi lett a megvett a chf-el ?
McLain 2011. 08. 12. 14:25
Előzmény: #313  Törölt felhasználó
#319
hangosan gondolkodva: ha a jövőben adja el a chf-et, akkor chf-hitelezés leállítása nem teheti 1irányú utcává az árfolyamot. hiszen akkor a havi törlesztéseknél is történnie kellene úgy vételnek, mint eladásnak (ügyfél vesz, bank elad). szvsz.
Törölt felhasználó 2011. 08. 12. 14:26
Előzmény: #314  McLain
#320
"de akkor is adódik a kérdés: a bankok az eladott chf-et ill. eurot honnan szedték???"

Sehonan nem szedték. Egy swap ügyletet kötöttek, ami során azonnali vétel mellett határidősen el is adták a CHF-et. A kamatkülönbözetet megnyerték, ebből adtak olcsóbb hitelt az ügyfeleiknek.

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek