De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Ha a szakértő szerint a kölcsön ügylet sosem látott chf-et csak abban tartják nyilván, ez az alapja 150eft törlesztés helyett 270e és 15 mill. tőketartozás 27 millióra változásának ? Ez a nyilvántartás ilyen drága ügylet a bank részéről? Nekem banki üintéző mondta ők vettek chf-et a hitel kiadás pillanatába és azt egyből tőketartalékba helyezték. Ez elég ködös...
Az , hogy te a nagy közösből egy fillért se adsz azt sajnos vagy nem de nem te döntöd el , hogy magánszemélyként nem adsz az rendbe van!
"Te semmibe se veszed. pl. linkeld be a lakásmaffia áldozatairól szóló hozzászólásaidat. vagy a családon belüli erőszak ellenni tüntetésen készült fotódat, amint petíciót nyújtasz át valakinek. soroljuk még, hogy kiket nézel Te semmibe? "
Azt meg , hogy ilyeneket írj nekem azt pedig kikérem magamnak.
Bocs A határidős ügyletre vonatoztatva azt akartan írni, hogy "nem tudom elképzelni a devizagyengülésre való határidős ügyletek nem megkötését", tehát ilyet biztos kötöttek.
ugyan már... itt most "hitelkárosultakról" beszélünk, bármilyen baromság is a kifejezés. de más területeken meg más problémákkal küszködők vannak. ezeket jelenleg Te semmibe se veszed. pl. linkeld be a lakásmaffia áldozatairól szóló hozzászólásaidat. vagy a családon belüli erőszak ellenni tüntetésen készült fotódat, amint petíciót nyújtasz át valakinek. soroljuk még, hogy kiket nézel Te semmibe?
én nem azt mondom, hogy nem lesz rám is hatással, ahogy már korábban is leírtam, hogy a felelőtlen hitelfelvevők miatt nem megy úgy a cégem, ahogy mehetne, ők az oka ennek. megpróbálok együtt élni vele, de hogy én a felelőtlen hitelfelvevőknek egy fillért se adok, az biztos.
Teljesen egyeértek és további szempontokat ajánlok figyelmetekbe.
Magam is "érintettje" vagyok a problémának. Kerekítve havobta 500 CHF fizetési kötelezettségem van. Ebböl 300 a kamat 200 a kezelési költség. Kérdésem csak annyi mi a ménkűnek számolják fel a kezelési költséget CHF-ben? Ráadásul mivel százalékos arányban adják meg ezért az aktuális forintban nyilvántartott tőke összegére vetítik és számítják át CHF-re és ezt az aktuáli árfolyamon forintosítják!
A másik kérdés ami foglalkoztat az, ha a bankok nem CHF-ben fizették ki a hitel összegét, hanem forintban akkor mit csináltak a CHF-el? Vagy nem történt más mint fointhitelt nyujtottak csak a nyilvántartásban történt CHF alapon? De mindkét esetben esetben biztosan védekezett a bank határidős ügylet megkötésével az árfolyamváltozás kockázatára. Vagy nem? Mivel nem tudom elképzelni a devizagyengülésre való határidős ügyletek megkötését, így feltételezem, hogy a bank semmiképpen nem bukik az árfolyamok alakulásán. Mivel azonban az ügyfelektöl is beszedi az árfolyamváltozásból bekövetkező különbözetet, valamint a kamatot is pofátlanul magasan tartja és CHF.ban számolja és így tesz a kezelési költséggel is ez számomra egyenlő a tisztességtelen üzlet fogalmával.
pont, hogy azért van igazam, mert devizahitelről beszélünk. a forint hitel esetében lenne mérvadó az MNB kamat, ahhoz való viszonyítás, mivel a forrás forint.
itt deviza a forrás, amit a banknak is finanszíroznia kell, megújítva a hiteleit, és egyre magasabb kamatokkal tudja csak azt megtenni, mivel sok a rossz adós, és a hitelező magasabb kockázattal számol.
annó nyugis időszakban a kamatokban nem volt kilengés. de már akkor se a svájci jegybankból származott a hitel, viszont a kamat (amit a hitelezők meghatároztak) a nyugodt időszakban azt követte. most nagyobb a kockázat, így magasabb kamatot kérnek, elszakadtak a svájci alapkamattól.
A te verziod tehát az lenne , hogy hagyni a hiteleseket magukra had egyék meg amit főztek.
Ugy tenni mintha ők egy másik ország része lenne és elhinni azt hogy ez a hozzáállás nem fogja befolyásolni a te életedet !!??Szerintem pedig ez a marhaság!!
Ez még tán igaz is lenne ha elenyésző számu hiteles lenne , de mint tudjuk ez nem igy van!!
Viszont ha nem lépnek a hitelesek problémájának a megoldásában akkor amit szeretnél az megtörténik megeszi mindenki amit főzőtt és megnézhetjük mindanyian , hogy mi lesz a vége!
De naív dolog azt gondolni hogy rád nem lesz hatással !
a bankok nem nagyon teszik közzé, hogy mekkora kamattal jutnak hitelhez, de a magyar állam igen. és bizony volt olyan időszak, amikor ez a kamat 5%, és volt, amikor 10-15%.
Ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 10-15% -os időszakban mondjuk az euró irányadó kamat még csökkent is ahhoz képest, ami az 5%-os időszakban volt. mert rossz adósok vagyunk. és a bank is így jár, sok rossz adósa van (most lehet csodálkozni...), ezért magasabb kamatra kapja a kölcsönt, még akkor is, ha máshol épp hogy csökkennek a kamatok
igazad lenne, ha nem deviza hitelről beszélnénk. Ha semmi köze az alpesi kamatokhoz, akkor anno mi okozta a durva kamat különbözetet? Nekem mi közöm van hozzá, hogy ma a bank miolyen forrásból finanszíroz? Anno svájchoz kötötte. Sőt! Felhívta a figyelmem, hogy ha emelkedne a kinti alapkamat, akkor kamatot kell emelnie.
nem tudom a kamatfeláruk mértékét.
de: ha a 6-7 százalék van most, akkor hogy tudott 3-3,5% induló kamattal adni, miközben akkor nem 0,25% volt az alapkamat, hanem magasabb volt annál?
tkp. a mérték a kérdés. ill. a kamatfelár változása. szvsz.
Gondolom a bankok is a piacról élnek.
Nem azt mondtam, hogy 0,25%-on kapnak a bankok hitelt!
De gondolom, hogy a kamat felár náluk is köthető a mindenkori alapkamathoz.
Ha nem, akkor nem értem a 2006-os kamatszintet.
Anno a svájci alapkamat 1,4-1,8% körül volt és a bankok 3-3,5%-on adták.
Ma 0,25% az alapkamat és 6-7%-ot számítanak a bankok. Persze ma nincs új induló CHF hitel, tehát nem kell "akciózni" a kamatot...
nagyjából ugyanezt írtam, csak más szavakkal.
pontosan azért kell valamit tenni, mert belegebed az egész ország, amiben az a rész is benne van, aki nem vett fel devizahitelt.
és kit érdekel, hogy a svájci jegybank milyen kamattal dolgozik, ha a magyar bankok ennél jóval magasabbal kapják a frankot?
miért nem vesz a magyar állam a svájci jegybanktól kölcsönt, ha már olyan alacsony a kamat, és miért a piacon próbál devizához jutni, ahol 6-7%-kot kérnek utána? azért, mert még a magyar állam se tud ott hitelt felvenni. nemhogy a magyar bankok. az nem erre lett kitalálva.
lehetne akár 300 is. de én fel nem fogom, mire számít a befektető, aki 260-ért frankot vesz /dollár ellenében, pl/ ha trendforduló van, hogy száll ki?
na mindegy, nehezen tudom megfogalmazni...
ez a lufi egy piramis, veszik, mert mindenki veszi. menekülnek, amikor mindenki menekülne. tegnap 20 forintot emeltek az árfolyamon, gondolom, nagy pénz van mögötte, ill kevés a frank... jobban megy fel az ára. de hogyan kattog az agy?
kamat nincs, gondolom ugyanannyi dollárt akar visszakapni, mint amit betett, de ugye piramis...
nnna, ez nagyon igaz.
én is prüszkölök, bármelyik megoldás is lesz: ha "megmentik" a hiteleseket, nyilván az én adóm is benne lesz. Ha nem "mentik meg", az én megtakarításaimnak is pá-pá, valamint az ingatlanom is elértéktelenedik.
és a kutyát nem fogja érdekelni, hogy én okoztam-e a bajt?
két rossz közül a kevésbé rosszat kell választani, szvsz.
nekem pl. rosszabbul megy a cég, oka pedig a hitelfelvevőkben keresendő. pereljem be őket? kb. annyi értelme lenne, mint az általad idézett marhaságnak.
majd akkor gyere ilyennel, ha a brókercégek állják a tőzsdén elveszett milliók felét. mert arról nem volt szó, hogy tizedelődhet a papír. okés, szóltak, hogy lehet veszíteni is, de hogy ennyit??? persze, ott van apró betűvel, de ki gondolta azt komolyan...
írjunk még hasonló baromságokat, vagy vegyük végre észre, hogy a döntéseinknek következményei vannak.
az a baj, hogy a frank árfolyama bármeddig elmehet, TA alapon.
történelmi csúcson van, sőt, sorra döntögeti a csúcsokat. semmilyen gát nincs előtte.
ugyanakkor a jegyenyefák nem nőnek az égig, nyilván egyszer megfordul a trend. a kérdés, hogy mikor, és mennyit fog gyengülni?
ha ez így lenne, akkor a gyenge EUR árfolyamot is meg kellett volna éreznünk (volt 234 is). Mellesleg az EKB alapkamat is mélyponton van. A bankok által alkalmazott kamat megállapítás nem publikus! Próbáltam megtudni, "nem tartozik az ügyfélre". Ha 2x kell váltani, azt értem, de a kamat felárat nem. Érdekesség képpen, ha ma adósodnék el HUF alapon és mellette azonos összeggel EUR alapon, akkor mi lenne a kamatkülönbség? Ez hogyan változna 5-7 év múlva (figyelembe véve az alapkamatok változását)? Szerinte ez egyszerű: a hitel felvételkor a kamatszint volt a csont, most pedig ennek senki sem jár utána. Nem vagyok közgazdász, csak próbálok logikusan gondolkodni...
A kamatot már én is többször emlegettem. Gyakorlatilag ellenőrizhetelen és követhetetlen az adósok számára, hogy éppen miért fizetnek ennyi kamatot. Az 5% körüli érték szerintem nagyon jó. Én azt sem nagyon értem egyébként, hogy a hitelkamatokban 3 évvel a válásg kirobbanása után hogyan lehet ekkora diferencia.Mármint a különböző időpontokban felvett hitelek kamatai között. Én 2008-ban vettem fel a CHF hitelemet és 5,5% volt a kezdőkamatom. Most 8,05%!!! Igazából szerintem ez az elképesztő... Barátnőm 2007-ben vette fel, neki most 7% a kamat. Igazából ezek olyan kamatok, hogy ennyiért már forint hitel is van. Eközben a svájci alapkamat meg 0,25%. Egyenlőre csak azért nem váltom át, mert nem szeretném a jelentős árfolyambuktát lekaszálni.
Ezen a téren abszolót lehetne sőt kellene a bankok "tökén" egy jelentőset csavarni. Én azt mondanám, hogy a svájci alapkamat + 2-3% lehetne a CHF hitelek maximum kamata.
Kérdésedre a válasz!
Én úgy tudom, hogy Svájc közvetlenül forintot nem fogad el 2009 óta. A svájc frank hiteltörlesztést a bankok forint euro- euro frank átváltással oldják meg. Csakhogy ez sem ilyen egyszerű hiszen 2 devizaátváltás között árfolyam és +plusz kamat különbségek is vannak! Ezek összege adja végül is a magasabb kamatot svájci frank hitelre!
Törölt felhasználó2011. 08. 10. 09:21
#212
Nem figyeltem eddig a svájci cégek jelentéseit, ebbe véletlenül botlottam bele: link
Elég komoly visszaesés, szerintem durván rossz lesz a Q3-ja.
Törölt felhasználó2011. 08. 10. 09:16
#211
Jómagam is CHF alapon adósodtam el és aggódva figyelem az árfolyamot.
Én azok közé tartozom, akik alaposan körüljárták a hitelkonstrukciót a hitelfelvétel előtt, így most az árfolyam miatt nem is lehet egy rossz szavam sem.
Ami viszont mélységesen felháborít, az a devizahitelek körüli szemfényvesztés és félreinformálás.
Meggyőződésem, hogy a devizahitelesek többségének a mai árfolyam sem jelentene komoly gondot, ha a bankok az adott devizához tartozó kamatszinteket követnék!
A hitelfelvételek idején az egyetlen előny, ami a CHF kölcsön mellett szólt, az a rendkívül kedvező svájci kamat volt.
Akik 2005-2007 körül vettek fel CHF alapon hiteleket, azok a rendkívül magas forint kamat helyett 3-3,5% kamattal kötöttek szerződést a bankokkal.
Ez volt az a kamatszint, ami a jelentős különbséget okozta a törlesztő részletekben a forint alapú hitelekhez képest.
Legjobb tudomásom szerint a svájci jegybanki alapkamat az elmúlt években jelentősen csökkent (a napokban már csak mindössze 0,25%).
Ezzel ellentétben a bankok által alkalmazott kamatok emelkedtek (az én esetemben ez ma 5,8%, szemben az induló 3,5%-kal).
Mivel a törlesztő részletek jelentős része a kamat törlesztés és kis része a tőketörlesztés, így egy reális kamatkövetéssel megoldható lenne a probléma (szemben az árfolyam-befagyasztásnak nevezett szemfényvesztéssel).
Ezzel viszont egyetlen műsor vagy riport sem foglalkozik!
Szerény számításom szerint 1% kamatemelés annyit emel a törlesztő részleten, mint 80 Ft árfolyam emelkedés!
Ugyanis az éves kamatot a teljes tőketartozás alapján számítják!
A kérdés pedig egyszerű.
Ha évekkel ezelőtt a hitelek „értékesítésekor” a fő eladási érv a CHF hitelek mellett a svájci alapkamat alacsony szintje volt (sőt a kockázatok mellet ennek emelkedését jelölték meg az árfolyamkockázat mellett), akkor a jelenlegi kamat meghatározásakor miért nem veszi figyelembe senki a mai svájci jegybanki alapkamat alakulását?
Mi változott?
Milyen egyéb tényezők figyelembevételével határozzák meg a bankok (egyoldalúan) a kamatszinteket?
Miért nem érezhető a svájci alapkamat gyengülése a bankok kamatpolitikájában?
Ha ma is lehetőség lenne CHF alapon eladósodni, akkor egy új hitel felvételekor ma milyen kamattal kötne szerződést egy bank?
Hát azért ilyen alapon mondhatnám hogy rengeteg olyan teher sulyt engem is amit kérdezhetnék , hogy mért kell nekem ebbe belevonni mikor nem is részesülük belőlle.
Talán azért mert egy közöséghez tartozunk és ha tul sokan elbuknak az engem is magávalránthat, és akkor megint kérdezhetem mért kell nekem ilyen körülmények között és feltételek mellett élnem az életemet miközben ezt nem én idéztem elő!!!!???
miért kellene pl. az otp részvényt birtoklóknak (itt a fórumon is vannak jópáran) fizetniük a felelőtlen hitelesek hitelének akárcsak 1 milliomod részét is? nonsense
Ráadásul ostobaság is ez a CHF nélküli CHF hitel. Ugyanis akkor minek kellett volna azt hazudniuk, hogy CHF. Adták volna szimplán a Ft-ost olcsóbban, nem?
A 180 Ft-os árfolyamgáttal nem értek egyet, az utóbbi időszakban a frank 210 körül ingadozott.
Az árfolyamgátnak az extrém kilengéseket kell kompenzálnia. A meghatározott árfolyamgátat pedig pl. évente felül kellene vizsgálni.
A cikk ezen részéhez mit szolsz? Életképes lehet a dolog vagy ez csak elméletileg kivitelezhető?
Létezik egy egyértelmű, gyors és végleges megoldás a devizahitelesek számára: október 1-jétől minden devizaalapú lakáshitelesnél automatikusan életbe kellene léptetni a 180 forintos árfolyamgátat, a bankok pedig a gyűjtőszámlán felhalmozott összegeket minden évben leírhatnák a bankadóból annak összegéig
vannak ennél nagyobb hülyeségek is. pl. engedjük el a hiteleket. azaz azok, akik takarékoskodtak, mert majd egyszer ők is szerettek volna valamit venni, ajándékozzák meg azokat, akik felelőtlenül költekeztek, így a takarékoskodó elveszít mindent, míg a felelőtlen hitelfelvevő végre megnyugodhat, mert a pénzénél marad...
ilyen ötletek után törnek ki a nagy háborúk, joggal...
Első átgondolás alapján, az jön le h. a hitelesek árfolyamkockázatát bedobják a közösbe, a frank alapú hitel forintosítása mellett.
De jobban átgondolva a banki külön adóót a bankok (extra)profitjából fizetik be az államnak, amiről azt feltételezzük h. az állam költi el, forgatja vissza a gazdaságba, segíti meg a rászorulókat a leghatékonyabban. Biztos az állam a leghatékonyabb ebben?
Szal, ha közvetlenül történne a frankhitelesek megsegítése lehet h. tényleg hatékonyabb, megnyugtatóbb lenne. Mondjuk én a rögzített árfolyamot most! magasabb értéken (200-220) határoznám meg, ez akár lehetne államilag szabályozott és meghatározott időszakonként felülvizsgált érték.
persze :)
azt is láttad, hányszor írja le, hogy "feltételezve"?
Ilyet én is tudok:
1) feltételezve, hogy 2 év múlva egy 50km átmérőjű aszteroida csapódik a földbe, javaslom, hogy senki se fizessen
2) feltételezve, hogy jön egy újabb világháború, javaslom inkább a jól eldugható vagyontárgyak beszerzését
3) feltételezve, hogy feltételezem a feltételezhetőt, feltételezzek, hogy feltételezve feltételezte a feltételező a feltételezést
a bankokat folyamatosan vizsgálják, pl. pszaf, és még orbán se állt elő olyannal, miszerint a bankoknak nem vettek volna igénybe svájci frank alapú forrást a hitelekhez. pedig az államosító egy ilyen magas labdát rég lecsapott volna.
Végre valaki leírta normálisan, hogy a bankok jelentős része egy peták svájci frankot nem vett fel, mert forint megtakarításból helyezi ki a deviza alapú hitelt, és csak a számítási metodika miatt alkalmazzák a svájci frankot, ezzel is jól átcseszve a népet, na és persze brutál extraprofitot zsebelnek be!!!
Jó lenne, ha a törvényalkotók is olvasnák, illetve átgondolnák az adószakértő által leírtakat, és villámgyorsan lépnének is az ügyben...
Értelek, csak ehhez szerintem szükség lenne, hogy tiszta lappal indulhassanak, akik bedobják. Szemben azzal, hogy az első pár évben kifizették szépen a kamatot, az önerő is bukó az ingatlannal, és desszertnek 1 eurchf árfolyamnál elismerik a tartozásukat forintban, amiből a nyomott áron árverezett ingatlant levonva megkapják az életük hátralévő részében fizetendő tartozást.
Te szipogsz még most is sértődötten, mert valaki ki merte javítani a butaságodat (ahogy te szoktad emlegetni), ill. fel merte hívni a figyelmedet arra, hogy te is legyél olyan pontos, amennyire megköveteled másoktól.
A sértődött szipogásodat jól jellemzi, hogy 180-as árfolyamról (amiről most eddig egy szó nem esett - legalábbis részemről) is az én állítólagos felháborodott és sértődött reakcióm jut eszedbe.
Egyébként már tényleg kezdek is felháborodni a pimasz mutogatásod miatt.
Mert ugyebár mindenki hülye, sértődött és egyebek, aki mer ellenkezni a "tökéletességeddel".
Ahogy olvasgatom a témákat, más is kezdi már unni.
Persze, hogy nem fog a végtelenségig emelkedni, ahogy semmilyen papír nem esik örökké. De egyik esetben se tudhatod, hogy meddig tart, ezért kell hogy legyen a fejedben egy olyan terv, amiben meghatározol egy szintet (hívjuk stopnak), aminél tovább nem finanszírozod a bukót. Ennyi. Ez volt a hasonlatom, amit toce még ma sem értett meg. Ez pont olyan, mint aki 2008 óta sem tanulta meg a stopot.
" Egyébként az a mostanra elég távol került, áhított 180-as árfolyam nem olyan régen még meg volt, akkor lehetett volna váltani."
Én pont ezt írtam itt pár hete. Ennek két felháborodott és sértődött reakciójának (tuksz, toce) folytatódó értetlenkedésébe csöppentél ma itt bele:) De nem kell ilyen szigorúnak lenni, meg utólag mindenki okos, 200-nál is lehetett volna. Itt a topicokban az a vita, amire reagáltál 220 felett indult. Akkor volt aki azt írta (ő egy 3. nick) a kiváltás szövegemre, hogy "viccelsz, itt a csúcson?". Írtam is neki, hogy 180-nál is ez volt a duma, 200-nál is, "most" is, és "majd" 240-nél, 250-nél, 260-nál is ez lesz. Hát gyorsan eljött ez és bizony ma 270-nél már a 230 is milyen jó ár... (figyelem: egy világ devizáról beszélünk, nem egy mutyipapírról a BÉT-en, ami ugyanazon a napon belül lehet 200 meg 300 is akár, tehát ez innentől nem megy vissza 2 nap alatt 200-ig és tűnik el mint egy rossz álom a 270).
A plafon pótfedezettel (másik ingatlan) könnyen megoldható. De a magas költségei miatt, ha nem is ellehetetlenítették, de nagyban megnehezítették amúgy is. Pont ezt tartalmazta többek között az előbb is emlegetett néhány pontom, hogy ezeket a költségeket leszorítsák. Devizahitel kiváltás költségei:
- Szerződésmódosítás / megszüntetés / végtörlesztés minden díja.
- Új hitelbírálat az összes ktg-vel (értékb., közjegyző, kutyafasza)..
- Deviza-deviza kiváltásnál a teljes tőketartozásra bukod a vételi / eladási spreadet. Deviza-Ft esetében csak egy felet buksz: banki eladásin kell kifizesd a teljes tőketartozást.
- Mindezeken túl 10%-nyi kvázi mozgó letétet kérnek az árfolyamváltozásra.
Ez akkora tétel, hogy a kiváltás plafon akadályok nélkül is igen nehéz. Ezeket mind kiválóan lehetne adminisztratív úton szigorítani. De egy kisebb szigorítás (azaz ügyféloldalról könnyítés) kikényszerítene többet is a piacon. Mert a fentiek áadásul korlátozzák a versenyt és növelik a banki erőfölényt az ügyféllel szemben. Ha fillérekért váltani lehetne, kamatot meg kezelési ktg-t és más díjakat sem emelnének olyan könnyen és a vételi / eladási spread-et is szűkebben mérnék valahogy normál törlesztés esetében.
Sokadszorra fogom, fogják sokan a fejüket amiatt az érvelés miatt, hogy ezek a hitelek soha nem láttak frankot, ez most annyiban engedékenyebb, hogy bizonyos részében van így szerinte.
Ettől függetlenül az ötlet a hiteleseknek jó, szép lenne, de túl szép.
A véleményem: ez nem fog bekövetkezni. Egyébként az a mostanra elég távol került, áhított 180-as árfolyam nem olyan régen még meg volt, akkor lehetett volna váltani.
A plafon pótfedezettel (másik ingatlan) könnyen megoldható. De a magas költségei miatt, ha nem is ellehetetlenítették, de nagyban megnehezítették amúgy is. Pont ezt tartalmazta többek között az előbb is emlegetett néhány pontom, hogy ezeket a költségeket leszorítsák. Devizahitel kiváltás költségei:
- Szerződésmódosítás / megszüntetés / végtörlesztés minden díja.
- Új hitelbírálat az összes ktg-vel (értékb., közjegyző, kutyafasza)..
- Deviza-deviza kiváltásnál a teljes tőketartozásra bukod a vételi / eladási spreadet. Deviza-Ft esetében csak egy felet buksz: banki eladásin kell kifizesd a teljes tőketartozást.
- Mindezeken túl 10%-nyi kvázi mozgó letétet kérnek az árfolyamváltozásra.
Ez akkora tétel, hogy a kiváltás plafon akadályok nélkül is igen nehéz (ezeket mind kiválóan lehetne adminisztratív úton szigorítani). Ráadásul ez korlátozza a versenyt és növeli a banki erőfölényt az ügyféllel szemben. Ha fillérekért váltani lehetne, kamatot meg kezelési ktg-t és más díjakat sem emelnének olyan könnyen és a vételi / eladási spread-et is szűkebben mérnék valahogy normál törlesztés esetében.
1. Én úgy tudom, hogy csak akkor nincs szigorítás, ha ugyanabban a devizában maradsz a kiváltásnál.
Ha ez így van, és jól emlékeztem rá, akkor nálam a pont, mert marad a CHF hitel, nem lehet kiszállni a poziból.
2. Nem vitatkoztam Veled, csak más nézőpontból egészítettem ki, menedzselni kellett volna, csak azzal amit írtam, ezt gyakorlatilag ellehetetlenítették.
1. Kiváltásnál nincs szigorított plafon.
2. Nem azt írtam, hogy a feltételek és a szabályozás jó (mert ha visszaolvastál volna, akkor láthatod, hogy ellenkezőleg, leírtam, hogy mikben kellett volna / kellene változtatni). Hanem arról, hogy a CHF hitel egy pozi, amit ugyanúgy menedzselni kell, mint a tőzsdén egy pozit (pl. stopolni). De látod, már ez az elvi megközelítés megértése is gondot okoz egyeseknél.
Csak a HUF elégséges/kritikus gyengülése és a hitelezési szabályok szigorításával gyakorlatilag hosszú időre beragasztottak mindenkit. Ez alatt azt értem, hogy pl valaki felvett x árfolyamon HB80-85%-ra, már egy jelentéktelen erősödés miatt bent ragadt, nem tudott váltani (ha csak nem tudott új, további fedezetet betenni) de ezt még tetézte, hogy levitték 75%-ra a plafont.
"az a gondolatmeneted milyennek érzed amikor az otp stoppot hasinlitottad a chf hitelesek forintra való váltásához?"
Pont most kérdezed, amikor már 270 a frank?
Éppen ez igazolja a gondolatmenetem helyességét: a CHF hitel ugyanúgy egy pénzügyi pozi, mint pl. egy OTP vétel. Csak persze az utóbbi likvidebb, kevesebb adminisztratív teherrel és tranzakciós költséggel jár, így ott könnyebb ezt meglépni (ahogy pozit nyitni is). CHF hitelnél jobban át kell gondolni a be-/kilépést (rövidebb, kusebb trendben nyilván nem éri meg, de egy várhatóan hosszú és erős trendben igen).
Szerintem, aki 200-nál váltott, az nem kérdezi meg a fentit. Baj (de már nem lep meg), hogy te még mindig nem érted.
CHF devizahitelesek
De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.