De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.
Látom eltűntél. Persze érthető, hiszen a tényekkel nem lehet vitatkozni. Csak tudod ilyenkor illene, egy bocsi, tévedtem vagy valami hasonló.
De mondjuk már megszoktam, hogy itt divatos a nagy arcú tájékozatlanság, ami után az infókat nem megköszönni szokás, hanem lelépni, vagy személyeskedni.
Jó reggelt! Egy kis segítséget kérnék. 2007-ben amikor felvette a chf hitelt a lakosság-ha emlékeim nem csalnak- 2,5% volt a Svájcban az alapkamat:ehhez lett megállapítva az akkori hitelek kamata.Ugyan árulja már el nekem valaki, hogy most milyen joggal emelik a bankok (elsősorban a külföldi bankok leányai) a hitelkamatot amikor lassan már kamat sincs Svájcban???!
2007-ben a svájci frank 150 forint volt, most 250.
Én viszont azt szeretném kérdezni, hogy a költségeket milyen alapon emelik az árfolyam növekedésével? A költségük nem svájci frankban jelentkezik.
Én nem az árfolyambuktáról beszéltem: az egy dolog, azzal nem vitatkozok. Én a folyamatosan csökkenő svájci alapkamat mellett emelkedő hitelkamat közötti "összefüggés????"-re keresem a választ-de nem találom
Találtam egy leírást. Nem mai, de a lényegen nem változtat. link
Törölt felhasználó2011. 08. 07. 08:37
#131
"Én viszont azt szeretném kérdezni, hogy a költségeket milyen alapon emelik az árfolyam növekedésével? A költségük nem svájci frankban jelentkezik."
Teljes mértékben frank alapon. Beleértve a titkárnők költségeit, vagy pl. működés költségeit. Az előbbi nem lehet csak forintban, az utóbbi is legfeljebb csak euróban.
Arról nem is beszélve, hogy az árfolyam megállapításaival is gondok vannak.
(Normális esetben ez nem is csak egyszerű károkozás, hanem bűncselekmény.)
"most milyen joggal emelik a bankok (elsősorban a külföldi bankok leányai) a hitelkamatot amikor lassan már kamat sincs Svájcban???!"
CDS, vagy valamibor, biztosan emelkedik - olyan alapon.
A bankszövetség egyik interjuh alanya szerint Magyarország 8%-ra kapja a frankot. (Nem mai infó: úgy hallottam a CDS emelkedik. :D)
(Ez pedig kb. szerződé szegés, mert ilyen aztán végkép nem nagyon van a szerződésekben.)
Az pedig, hogy egy szerződésben szerepelhet az egyoldalú szerződés módosítás szó (nem, hogy ez a leggyakoribb) egyértelműen jelzi, hogy Magyarországon nincs jogállam. (Mert a jogállam alapelveivel súlyosan ütközik. Ilyenkor miért is nem tüntetnek a külföldiek, hogy Magyarországon végveszélyben az állampolgári jog?)
"2006-2008 közt az összes narancsos önkorm. chf-ben adósodott el."
Attól függetlenül, hogy ezt az infót sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, a központi költségvetés és az önkormányzatoké között azért van különbség. Meg a narancsos, meg a nem narancsos között is.
Persze, az állítás lehet igaz is - miért ne lehetne - csak a diagram nem erről szól.
"55,1% EUR
20,9% XDR
15,1% USD"
Teljesen logikus, hisz az imf/eur hitelek és eur/usd kötvények a jellemzőek.
"devizaswapok révén a központi költségvetés devizaadóssága 99,75%-ban EUR-ban áll fenn"
Nem mintha a 0,8 számítana, de ez chf szempontjából nem biztos, hogy változás, mert az euró ugyanolyan sz.r, a frankhoz képest mint a forint.
"Szóval egyedül az euróa érzékeny az államadósságunk."
Ezt azért így nem merném kijelenteni, különös tekintettel, hogy a 15% is jelentős, pláne, hogy az imf tartozások is sokkal inkább dollárszerűbben, mint eurószerűbben változnak.
Tehát igen jelentősen usd/eur érzékeny is. Különösen, ha még el is cseszik a váltást.
"Mostanában egyre többet hallunk a falusi uzsorás-ügyekről.
Például csak az ózdi rendőrkapitányság néhány hónap leforgása alatt hét akcióban huszonöt olyan embert leplezett le és fogott el, akik haszonszerzés céljából többek rászorult helyzetét kihasználva a sértetteket és családjaikat súlyos nélkülözésnek tették ki.
Hasonló eseményekről értesültünk például Tarnabodon, Tiszaburán, Ózdon, Taktabájon, Simontornyán, Sajóhídvégen, Demecserben, Mohácson, Nyíregyházán stb. is.
Ahogy a hvg.hu írta augusztus elején: „Egy év alatt százával kerültek a rendőrség látókörébe az uzsorások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Valószínű, hogy nem a bűnözők lettek többen, hanem a rendőrség figyel oda jobban.”
Megszaporodtak a (néha az interneten is látható) rendőrségi felvételek is, ahol a marcona, állig felfegyverzett kommandósok teljes menetfelszerelésben rontanak rá a klottgatyás, tetovált, kövérkés uzsorásokra.
Nyilvánvalóan jól megfigyelhető tehát, hogy a nyomozók az utóbbi időkben egyre komolyabban vették, veszik az ilyen ügyeket, és emiatt szaporodtak el a rendőrségi akciók azon személyek ellen, akik főleg a társadalom legszegényebbjeit szipolyozzák ki, teszik őket sokszor szó szerint is rabszolgáikká. Akiktől akár száz százalékos kamatokat is beszednek, s ha nem tud fizetni, könyörtelenül elszedik értékeit, akár ingatlanukat is.
De mostanában érezhetően megszaporodtak azok a történetek is, amelyek a svájci frank alapú hitelektől sújtott több százezrek egyre nyomorúságosabb helyzetéről szólnak. A minap olvastam, hogy még a parlamenti képviselők is mérhetetlenül eladósodtak. Pártállásra tekintet nélkül.
Csakhogy ezekből az utóbbi történetekből valami hiányzik. Mégpedig a kölcsönadók elleni hatósági eljárások, és látványos kommandós akciók. Pedig itt ugyancsak nem ritkák a megduplázódott tartozások sem. Ennek ellenére mégsem láttunk olyat, hogy a bukósisakos, golyóálló mellényes zsaruk egy izzadt bankigazgatót ráncigálnának ki a gépkocsijából. Ezeknél a kommandó legfeljebb abban kap szerepet, hogy időnként lecsap ugyan, de nem a kölcsönadókra, hanem a házukat elhagyni nem akaró adósokra.
Vicces lenne elképzelni – amennyiben e témakörben egyáltalán lehet valami is vicces –, hogy a földbe döngölt ózdi vagy putnoki csávó elfogása után arról értekezne a fakabátoknak, hogy hát tisztelt törzszászlós úr, hát kérem szépen azért lett több száz százalékos a kamat a Gazsiéknak, mert hogy svájci frank alapon kapták tőlem azt a kölcsönt.
Tisztelt nyomozó urak, hát tehetek én arról, hogy így alakult a forint és a svájci deviza árfolyama?
Én egyébként is felhívtam a figyelmét Gazsiéknak arra, hogy a kölcsön az kockázatos.
Mint ahogy állítólag felhívták a bankok is mindenki figyelmét korábban a veszélyre. Legalábbis most utólag ezt állítják.
Ám vannak akik másként emlékeznek minderre.
Eszerint inkább az ilyen kölcsönügyletek előnyeit hangsúlyozták túl a feltűnően kedves banki alkalmazottak.
Az emberek pedig, akik mindaddig Svájcról csak annyit tudtak, hogy Rudenz Ulrik, meg Stüszi vadász, meg hogy ott készülnek a legprecízebb, legpontosabb órák – elhitték, hogy majd a kölcsönügyletek is így működnek. Precízen és pontosan.
Kíváncsi lennék egyébként, hogy a svájci frank alapú kölcsönt forintban nyújtó bankok mindegyike rendelkezett e egyáltalán az általa szétosztogatott kölcsönökkel azonos mennyiségű svájci frankkal?
Vagyis kik járnak jól a frank ilyen elképesztő méretű erősödésével?
Hogy nem a faluszéli fuxosok, az biztos."
Most olvasom, hogy drága a fagyi. Tényleg az, én imádom, de a legjobb kecskeméti fagylaltozóban (szart nem akarok nyalni) 160-ért perkálják gombócát, ami nem is igazán nagy gombóc - nem veszek.
Azt írja továbbá a posztoló, hogy a cukrászok panaszkodnak, hogy egyre fogynak a vásárlók - itt is bejátszik a brutális CHF miatt megnövekedett törlesztő részletek kényszerű fizetésének indoka.
Ezen eltöprengve - nem is kell hosszan gondolkodni - lényegében megállapítható, hogy a magyar középosztály, amelyik a legjobban el van adósodva frankban, valójában kezd egyre jobban padlóra kerülni. Aki nem tud vagy nem képes tartalékokat előásni, előbb utóbb abba a társadalmi szegmensbe jut, amelyet az elmebetegviktor egyébként sem kívánt túlságosan preferálni.
Mindez miért?
Hogy a bankoknak megmaradjon a profitja.
És mi itt sokan mit várunk? Hát a hó közepi OTP Q2 jelentést, reménykedve abban, hogy a bank profitja minél magasabb lesz és ez - talán - dob egy kicsit a részvény árfolyamán.
Meghasonlás? Az.
Mint az egész magyar társadalom és politika.
Mert szívemből gyűlölöm elmebetegviktort és azt szeretném, ha megbukna. De ha megbukik, az egyúttal azt is jelenti, hogy az a gazdaságpolitikai kísérlet, amibe belefogott, végül is nem jött be. Vagyis nekünk mindannyiunknak megint még szarabb lett.
Most akkor mijafaszt akarjak?
"Valószínű, hogy nem a bűnözők lettek többen, hanem a rendőrség figyel oda jobban.”
Nem valószínű, hanem biztos. Bizonyos körökben eddig is ez volt a divat csak a kutyát nem érdekelte.
"De mostanában érezhetően megszaporodtak azok a történetek is, amelyek a svájci frank alapú hitelektől sújtott több százezrek egyre nyomorúságosabb helyzetéről szólnak."
És micsoda véletlen időzítés, hogy most vadásznak az uzsorásokra!
Ne csak azt hallja már az ember a sajtóból, hogy a bankok "uzsorások", hanem - lehetőleg - még többet, hogy a nem bankok AZ uzsorások.
Wiki írja:
"Az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltünően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés."
No, akkor +van, hogy a bank miért nem uzsorázik. Egyébként minden feltételnek megfelel, kivéve a polgárjogi szerződésnek, ugyanis a jog nem ismer olyan szerződést, amit az egyik fél tetszőlegesen változtathat a másik kárára. (Ezt ugye a bankok azzal oldják meg, hogy beleírják, hogy nekik lehet. A Magyar állam szégyene, hogy ilyet lehet csinálni, kihasználva a polgárait.) :D
ha nem érek rá tovább maradni , bár mennyire is kellemetlen , de az van.
örülök , hogy megtaláltad a friss adóság megoszlást
és annak legföbb képp, hogy megerősiti az enyémét:
a tiedben 10,2 miliárd a forin és 9,1 miliárd a deviza
a kb 50-50% -tól pici az eltérés
ki fog jönni az oda szánt miliárdok elolvadása, kövesd a mostani folyamatot.
Először azt kérted számon a gazdasági sajtón, hogy nem cikkeznek arról, hogy az 50%-os CHF államadósság mennyire megnőtt a CHF szárnyalással. Erre leírtam neked, hogy azért nem cikkeznek erről, mert ez nincs így, az államadósságnak ugyanis csak nagyon kis része van CHF-ben, a devizatartozásunk nagyrészt euró, kisebb részt dollár és csak a töredék CHF. Erre te ma leírod, hogy az adatok is téged támasztanak alá és most írsz egy zagyvát, ami teljesen érthetetlen.
Én mint kis laikus, úgy gondolom, hogy nem egy hamar. Főleg, hogy most amcsiknál is geba van, állítólag most a franciákat is előveszik, tehát eu sincs nagyon a helyzet magaslatán... úgyhogy az emberek mennek a biztosabb felé, chf, arany. Persze lehet, hogy most hülyeséget mondtam...
Dehogy beszélsz hülyeségeket, pont ez történik. Mivel új CHF hitelfelvétel kevés van (nemcsak itthon, mindenhol), így maguk a devizahitelesek is erősítik a frankot a törlesztéssel.
Amúgy ez a része nekem nagyon nem tiszta, hogy a bankok valójában fektettek-e be egyáltalán CHF-be egy-egy svájci frank alapú devizahitel esetében?
Mert ha nem -ami sanszos-, akkor ez az egész CHF buli már megint csak a bankoknak jó + az államnak (bankadó), ezért sem akarnak lépni az emberek megsegítéséért.
Röhej az egész, ami itt folyik :S
"Amúgy ez a része nekem nagyon nem tiszta, hogy a bankok valójában fektettek-e be egyáltalán CHF-be egy-egy svájci frank alapú devizahitel esetében?"
Ha semmilyen CHF ügylet nem lett volna mögötte, akkor hogyan lehetett volna a Ft-osnál kisebb kamat? (ráadásul akkor a bank lett volna CHF kitettsége). Kellett CHF forrás ehhez.
Hildebrand legutóbb múlt héten szólalt meg a svájci frankról, akkor úgy fogalmazott, hogy abszurd mértékű a svájci frank túlértékeltsége
Csak egyszer jussunk el oda , hogy ez a lufi is kipukadjon!!
A kormány észlelve a deviza-alapú lakáshitelekkel kapcsolatos társadalmi szintű problémákat, a bankokkal egyeztetve, törvényi szinten megalkotta a 180 forintos árfolyam gát és az egyéni gyűjtőszámla fogalmát. A bankok ugyan kidolgozták a gyűjtőszámlák kezelésének technikai feltételeit, ám ez a megoldás csak keveseknek ajánlott, problémát csupán elodázza, de meg nem oldja.
Elérkezett a pillanat, amikor már a pénzügyi szakemberek is kifogytak az ötletekből. Jobb híján, a kormányzati kommunikációhoz hasonlóan, ők is azt javasolják, hogy minél többen vegyék igénybe a rögzített árfolyamot. Arra azonban senki sem tud válaszolni, mi lesz 2015-től.
Létezik egy egyértelmű, gyors és végleges megoldás, amihez persze törvénymódosításra lenne szükség:
Minden devizaalapú lakáshitelesnél október 1-jétől automatikusan életbe lépne a 180 forintos árfolyam gát. A gyűjtőszámlán felhalmozott összegeket minden évben a bankok leírhatják a bankadóból annak összegéig.
A javasolt megoldással végleges megoldás jönne létre. A 180 forintos árfolyamon befagyasztás talpra állíthatná az egyre nehezebb helyzetbe kerülő több százezer fizetőképes hitelfelvevőt, így a növekvő fogyasztás révén a gazdaságra is pozitívan hatna ez.
Nem vesznének kárba az eddigi intézkedések, sőt utólag igazolást nyerhetnének:
• A bankadó létező intézmény.
• A 180 forintos árfolyam gátról már megegyezés született a bankokkal.
• A bankok kidolgozták a gyűjtőszámlák kezelésének technikai feltételeit.
A számítások szerint 260-270 forintos svájci frank árfolyamig a bankadó összege fedezné az árfolyam gát miatti banki veszteséget. A bankadót meghaladó banki veszteséget a bankok költségként leírhatnák adóalapjukból. Ez csak extrém esetben, svájci frank – euró paritás felett következne be.
Szerintem tetszene ez sokaknak , már csak az a kérdés akarnak e tenni valamit ha nem is ezt akkor mást mert a probléma valos és ha dőlnek a hitelek akkor azokis megérzik majd aki nem is vett fel hitelt!!!!!
Ebben az esetben osszad csak szépen be az eurót is és kiderül, hogy csak 25.
Egyébként még a 7 is több, mint a semmi, sőt még a 0,8 is több, mint a semmi, különösen, hogy a 0,8 jócskán felértékelődik a 25 meg nem.
Arról nem is beszélve, hogy a devizaadósság közel felét, így csak úgy "lesemmizted".
Ennyit arról, hogy
"Szóval egyedül az euróa érzékeny az államadósságunk."
Egyébként, ha a többiektől annyira megköveteled mindig a pontosságot, akkor magadtól miért nem?
Ha te úgy figyelmen kívül hagysz 50%-ot, vagy tévedsz egy nagyságrendet, az mind nem számít.
Basszus olvass már figyelmesebben. Ott van pár hozzászólással lejjebb:
"Az államadósságnak 47%-a deviza, 53%-a Ft.
És íme a 2011. első negyedévi devizanemenkénti megoszlása a devizaadósságnak:
55,1% EUR
20,9% XDR
15,1% USD
5% GBP
0,8% CHF
Ezen kívül:
"devizaswapok révén a központi költségvetés devizaadóssága 99,75%-ban EUR-ban áll fenn"
link
Tehát ahogy írtam, a devizaadósság többsége EUR alapú, kicsi rész van csak CHF-ben. De swapokkal még az is fedezve van."
Ráadásul a vita onnan indult (megintcsak lapozz vissza), hogy toce azt írta, hogy az államadósság 50%-a CHF-es. Én erre reagáltam neki. A valóság 0,8, tehát engem igazolt.
Mi a francnak akarsz te is tényekkel vitázni, meg tovább ragozni a hülyeséget?
"Ha te úgy figyelmen kívül hagysz 50%-ot, vagy tévedsz egy nagyságrendet, az mind nem számít."
Ebben a vitában NEM ÉN TÉVEDTEM. Elképesztő, hogy baromságokat írtok durván tájékozatlanul, bemásolom, belinkelem a tényeket, aztán még én tévedtem. Mi a lószarban is?
Tessék, akkor írd le miben tévedtem. A következő formában kérem ezt:
1. Én állításom. Idézve, bemásolva, linkkel. (nem egy félmondat kiragadva)
2. Te vagy más valaki velem vitázó állítása. Idézve, bemásolva, linkkel.
3. Tény, bemásolva, linkelve (hiteles forrásból).
"Mi a francnak akarsz te is tényekkel vitázni, meg tovább ragozni a hülyeséget?"
Ezt kérdeztem én is tőled.
Az én hozzászólásom teljesen korrekt volt.
Vissza lehet nézni. Nem én mondtam azt, hogy a deviza adósságok frankban vannak és nem én mondtam, hogy csak euró érzékenyek. (Túl könnyen belátható, hogy egyik sem igaz.)
De neked nem tetszett, mert te is kritikát kaptál és azt nem bírod.
Te meg már a saját hozzászólásodat is "cenzúrázva" idézed, hogy jobban jöjj ki belőle.
Ettől tény, marad, hogy a deviza állomány felét lesemmizted és olyan kijelentést tettél, ami nem felel meg a valóságnak.
Én pusztán annyit írtam, hogy, ha az előbbi kollégától megkívántad a pontosságot, akkor magadtól is kívánd meg. De nem teszed, hanem tovább kavarod itt a dolgokat.
Ez igaz? Nem. Tényszerűen bődületes marhaság.
Ezt válaszoltam én először fejből:
#110
"Erről azért nem cikkeztek, mert amit írtál az nem így vab. Úgy hülyeség, ahogy írod.
Az államadósság nagy része Ft-os, kisebb része euró (IMF+EU hitel, aminek nagy része ott van az MNB-nél), és van egy kevés dollárkötvény is. Az államadósság tehát semennyire nem érzékeny a CHF-re, nagyon minimálisan érzékeny a dollárra és közepesen érzékeny az euróra."
Majd pedig pontosan bemásoltam az adatokat is:
#122
"Az államadósságnak 47%-a deviza, 53%-a Ft.
És íme a 2011. első negyedévi devizanemenkénti megoszlása a devizaadósságnak:
55,1% EUR
20,9% XDR
15,1% USD
5% GBP
0,8% CHF
Ezen kívül:
"devizaswapok révén a központi költségvetés devizaadóssága 99,75%-ban EUR-ban áll fenn"
link
Tehát ahogy írtam, a devizaadósság többsége EUR alapú, kicsi rész van csak CHF-ben. De swapokkal még az is fedezve van.
Szóval egyedül az euróa érzékeny az államadósságunk."
Tehát igaz, amit íram? Igen, minden tekintetben. Legfeljebb kötekedve és szőrszálhasogatva lehet hibát felfedezni abban, hogy a 0,8%-ra, ill. a fedezések miatt 0,25%-re azt mertem írni, hogy "semennyire". Hát ez olyan nagy tévedés (pláne az 50%-ra való reakcióként), hogy nem csak elnézést kérek érte, hanem ha megadod a neved és a címed még egy csomag jóféle sört is küldök mellé.
És?
Sokadjára: ha én pl. euróban fizetem a teszem azt frank alapú hitelemet, attól még nem lesz kevesebb (nem lesz erős chf független), sőt, ha rosszkor váltok, akkor még akár bukhatok is az üzleten. (Swapnál, az eur közös nevező, azaz megjelenik a huf/eur és chf/eur esetben is. Azaz a tranzakció a költségek és árfolyamkockázat nélkül ebben az esetben eur semleges.)
1. Újra: "devizaswapok révén a központi költségvetés devizaadóssága 99,75%-ban EUR-ban áll fenn". Az államadósság tehát csupán 0,47*0,0025 = 0,12%-ban érzékeny NEM euróra. Így az az állítás, hogy az államadósság csak euróra érzékeny, megállja a helyét. Az adattal kapcsolatban pedig ne velem vitatkozz, hanem az ÁKK-val, ha ezt nem hiszed el.
2. Ha a swapoktól eltekintünk, CHF egyébként is csak a devizaadósság 0,8%-a, azaz a teljes államadósság 0,38%-a. Azaz ha nem is lenne fedezve, akkor is csak elenyészően kis részben CHF-es az államadósság. 0,38% és 50% között ugye nem kell megmagyaráznom a különbséget? Az államadósság tehát jellemzően NEM érzékeny a CHF-re. Én pedig ennyit állítottam, akár hogyan próbálod megmagyarázni a tájékozatlan ostobaságot, amit más valaki írt. A 0,38%-ot lekerekítettem 0-ra, toce meg azt írta a 0,38%-ra, hogy az 50%. Ki tévedett?
"Az FX-swaptól megkülönböztetendő a devizaswap, ami alatt több jövőbeli időpontban történő, eltérő devizanemekben fennálló pénzáramlás cseréjét érti a szakirodalom1(ide tarto-zik a cross-currency swap, amely eltérő devizákon alapuló kamatswap ügylet). A devizaswapszintetikusan előállítható különböző lejáratokra szóló határidős ügyletek összegeként"
ne vitatkozzunk már rajta, elöbb -utobb ugyis közlik az aktuális helyzetet.
"Amúgy ez a része nekem nagyon nem tiszta, hogy a bankok valójában fektettek-e be egyáltalán CHF-be egy-egy svájci frank alapú devizahitel esetében?"
"Ha semmilyen CHF ügylet nem lett volna mögötte, akkor hogyan lehetett volna a Ft-osnál kisebb kamat? (ráadásul akkor a bank lett volna CHF kitettsége). Kellett CHF forrás ehhez."
Milyen ügylet áll konkrétan mögötte ?
Milyen ügylet, hogy a kölcsönt devizában tartja nyilván a bank ? A nyilvántartás = a chf vásárlással ?
1) Az már a világért se zavarjon, hogy fedezeti műveletek idején/idejére van így.
(Az előtte, meg utánáról meg feledkezz el nyugodtan, hisz nem téged igazol.)
pl:
(...)
2010.12.31-én 58,8% euró, azt követően 99,75%
2011.03.31-én 55,1% euró, azt követően 99,75%
Hogy van az, hogy minden negyedévben közel fele nem euró? (Meg még a többi arány is szinte ugyanolyan?)
Úgy, hogy a deviza tartozásunk közel fele nem euró, csak a törlesztéséhez szükség van az euróra (mint közvetítő valutára), ami nem is biztos, hogy olcsó mulatság* és nem is teszi "más" függetlenné a dolgot.
*amit némileg csökkent, hogy az államnak vélhetőleg vannak jelentős euró bevételei.
2) Már megint másról beszélsz. Mégegyszer mondom utoljára, hogy én nem mondtam, hogy jelentős az állam chf tartozása!
Csak mindössze egy feltételezett privát chf hitel euróban történő fizetésével próbáltam megvilágítani, hogy nem lesz attól pl. chf függő valami, hogy nem forintban, hanem euróban törlesztek.
Persze nem is neked mondom ezeket, hisz te tudod ezt, csak azért nem "érted", hogy ne tűnjön fel, hogy nagyvonalúságból/felindultságból, akármiből butaságokat mondtál.
A bankok még ezen is csak kaszálnak, a hitel kezelési költség,-ami a bank haszna és nem függ az árfolyamtól -is arányosan emelkedik.
230-250 fölött van az a szint, ami már "vis major" és a banknak le kell nyelni a különbözetet. Nem beszélve arról, hogy a banki hitel tanácsadó váltig állította 4 éve, hogy max. elmegy 180 Ft-ig,(táblázat elemzés stb.),mint legrosszabb verzió, azaz forint hitelt nem érdemes felvenni. A legnagyobb átbas*** volt részükről.
Télleg! Az állam úgy láccik nem jól tőzsdézik! Épphogy átvették a pakkokat, már felét sem éri az egész! Ejnye bejnye, állambácsi, tessék összekapni magát hát nem ám ELTŐZSDÉZNI A PÉNZT!!!! :))))))))))))
Veled ellentétben tudom is, hogy mit jelent. Mert ezzel aztán semennyire nem magyarázod meg azt az ökörséget, amit írtál, miszerint az államadósság 50%-a CHF-es.
CHF devizahitelesek
De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.