A Magyar Posta Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. indul a negyedik mobiltelefon-szolgáltató számára kiírt frekvenciapályázaton, írja a Napi Gazdaság. Amennyiben a konzorcium sikerrel szerepel a tenderen, a...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=159574
sztem az állam ezzel is a most törvényesítendő új adatbankos 'securitate'ja szárnyai alá terelhetné a feltehetően állami és közintézményeknek, stb. kötelező mobilszolgáltatását, valamint a saját fülkés 'paranoiáit(?)' is csillapíthatná(?), kevésbé kellene aggódnia a 'forradalmároknak', hogy valaki -véletlenül- lehallgatja őket...(?)...szvsz
annyi kiegészítéssel, hogy ez egy olyan focimeccs, amit egy kapura játszanak, és a meccs 1:0-ás simicska vezetéssel indul (és ugye simicska mögött nincs ott a kapu); és ha ez sem lenne elég, akkor még annyit fűznék hozzá, hogy a síp is simicskánál van, sőt a szabálykönyvet a meccs lefújását követően is lehet módosítani. ez a valóság.
ti pedig a vegytiszta szabályozásról és annak hasznosságáról beszélgettek. mintha nem Magyarországon élnétek.
Az ottani munka törvénykönyv alapján a kollektív szerződésben hány százalékos túlóra pótlékot és extra pihenőidőt harcoltak ki az éjszakai és a hétvégi műszakokért a kemény szakszervezetek?
"Jó kérdés, de nem. Szerinted a foci szabálykönyve beavatkozás a játékba, vagy annak kerete, hogy miként illene játszani ezt a játékot?"
Pontosan. Ha az állam pl. előírja a bankok kamatpolitikájának átláthatóságát, rögzítését, megtiltja az egyoldalú szerződésmódosítást, stb., akkor a játék igazságosabbá tételének érdekében SZABÁLYOZ. Ha azt mondja, hogy hiába 250 a CHF, a bankok kötelezően csak 180-at kérhetnek érte végtörkesztésnél, akkor BEAVATKOZIK a játékba.
Hát ez a különbség. Narancsszemüvegen át persze nem érthető.
"ráadásul az állami szabályozás is beavatkozás a piacba, nemde...?"
Jó kérdés, de nem. Szerinted a foci szabálykönyve beavatkozás a játékba, vagy annak kerete, hogy miként illene játszani ezt a játékot?
Egy jó szabályozás, amely a szereplők számára azonos feltételeket szab, az valódi szabályozás, de ha a szabályozás célja, eredménye az, hogy az egyes szereplők versenyelőnybe kerülnek a szabályozás által, mások pedig hátrányba, az káros beavatkozás a piacba. Ilyen káros beavatkozás a közvetlen állami támogatás/kedvezmény/stb. egyes piaci szereplők számára.
Az állami piacszabályozás persze nem könnyű, és nem egzakt kérdés, egy monopol vagy oligopol piacoj az új szereplők piacralépését bizony segíteni kell. De nem pénzzel, hanem szabályokkal. A telekom bizniszben is nyilván számos lehetőség volna ilyen tipusú szabályok létrehozására, ha megvan az akarat. A nemzetközi roaming-díjakban Reding asszony nem vélte fölfedezni a piaci árakat, ezért maximálta azokat, alapvetően ugye a szolgáltatók egymás közti - nyilván kevéssé piaci alapú - végződtetési díjait.
Ha a piac magától nem képes a versenyre minden részletben, akkor egy jó szabályzás segíthet, a rossz szabályozás pedig újabb anomáliákat szülhet. Sztem a focin keresztül te is képes vagy analógiát hozni ehhez.
En Londonban dolgozom az egyik Big4-nal CorpFin-en, havi 5000 fontert (ado elott, ado utan 3700), egy sima kozepvezetoi szinten. Ez igy szepen hangzik, de! Sose valtsd at ezt a penzt forintra, ugyanis itt az otthoni normal lakasmeretet felenek megfelelo lyukat kapsz havi minimum 1300 fontert (segitek: most kozel 500 ezer Ft), plusz adok, rezsi, szoval csak azert fizetek kozel 1600 fontot, hpogy lakjak valahol. Es ha ez nem lenne eleg, akkor meg leirom, hogy egy sima etkezest nem uszol meg 20 font alatt, akkor asszem nem tulzok. Nem elek nagy labon, de az itteni zse eppencsak eleg, hogy elelj itt+ fizesd az az otthoni devizahiteled. Szoval, mielott azon sajnalkoznank, hogy kint mennyire jo, nezzuk meg az arakat is. Ja, es hozzateszem, az elmult harom hetben, sosem mentem haza ejfelnel korabban (a hetveget is beleertve)...
"(nincs valódi piac, nincs tökéletesen informált piaci szereplő, nincs tökéletes verseny stb)."
Tudjuk hogy nincs tökéletes verseny, de ennek ellenére legalább törekedni kellenen rá. Az állam piaci szereplővé válása pedig semmiképpen sem jelenti az erre való törekvést.
a bérek esetén ezt másként látom, úgy tűnik, hogy felsőfokú végzettség esetén a távközlési szektorban 3000 EUR bruttó lehet a kereset, ez azért nem lehet a harmada a németnek.
a MÁV esetén a strukturálisan gyenge belső hatékonyság mellett a másik fő veszteségforrás, hogy sokan szívják a vérét. egy állami telkónál a struktúra nem lenne gond, csak a kebelbarát piócák.
nem tudom megmondani, miért gyenge a verseny három szereplőnél és miért éles négy szereplőnél, de úgy tűnik, ez a helyzet. az állami versenyszabályozás mindig nagyon vérszegény.
a távközlés mellett szép példa a banxektor, nézd meg a mérlegfőösszegre vetített profitrátát akárcsak ausztriával összevetve...
"De azért pl. magyar telekomnak is van 10 ezer alkalmazottja, akiknek a nyugati bér töredékét kell fizetni."
nem tudom, hogy fizet a T-csoport a németeknél, de magyarországon kifejezetten nagyon jól, sajtóban időnként megjelennek az iparági átlagkeresetek, a távközlés tán a bankszektor fölött van, pedig a "régi" matáv ezt még le is húzza.
Nem is az a lényeges szempont, hanem az, hogy mennyire tud reálisan versenyt gerjeszteni. Tehát az esetben ha a MÁV-hoz hasonlóan örökre csak a veszteségeit kell kipótolni majd az állami telekom cégnek, akkor tényleg mindegy, de ha cél, hogy legalább nullszaldós legyen hosszútávon, akkor nem, mert ez esetben az a korrekt, ha nem jut jogosulatlan piaci előnyhöz a különadó miatt.
ráadásul az állami szabályozás is beavatkozás a piacba, nemde...? a szabályozás MINDIG a piac mögött jár: a szabályozó hatóság betekintése korlátozott, a szabályozás normatív, hatályba lépése lassú, érvényessége hosszú, a piaci szereplők ilyen korlátoktól mentes viselkedéséhez képest.
a telkó piacon háromszereplős helyzetben kialakuló oligopólium pedig nem magyar specifikum.
A kaja kicsit olcsóbb, mint nálunk, de jellemzően éppen a szolgáltatóipar kerül ott többszörösébe. A telekommunikáció szolgáltatóipar, de ebből a szempontból keverék, mert a legtöbb folyamat automatizált, ezért nyilván nem az lenne a normális, ha 5-ször annyi lenne nyugaton, mint pl. a fodrász vagy a fogorvos, mivel ott a legnagyobb költség a szakember, és nem a technika. De azért pl. magyar telekomnak is van 10 ezer alkalmazottja, akiknek a nyugati bér töredékét kell fizetni.
Az állam lehet a negyedik mobilszolgáltató (2.)
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=159574