sziasztok! egy példán keresztül lenne kezdőként néhány alap kérdésem ami állampapírral kapcsolatos: van ez az állampapír ami euró alapú http://www.allampapir.hu/allampapirok/PEMAP a futamidő 3 év és itt ír egy kamatot ami most 2.90%. namost amennyit sikerült megértenem az hogy van a: -kamatbázis ami az (1 évre visszamenőleg számított) euró övezeti infláció plusz, és ez az amit nem annyira értek hogy van a: -kamatprémium ami jelenleg 1%, de ez a szám függ attól amit a sorozatra adott Nyilvános Ajánlattételnek nevez az oldal. itt ki tesz ajánlatot kinek? :) illetve kérdésem még hogy attól függően hogy mennyi a kamatbázis illetve a kamatprémium összege, változik-e az adott állampapír értéke (az az érték amennyiért megvettem euroért) konkrét példával hogy biztos értsem :) 100 euróért veszek PEMAP állampapírt, erre a megvételkor az aktuális kamat 2.9% teszem azt eladáskor (vagy amikor én adom el, vagy lejárat esetén amikor az állam visszaveszi automatikusan) a kamat 5.8%. amikor eladom a PEMAP állampapírjaimat akkor ugyanúgy 100 eurót kapok vissza+az 5.8% kamatok minusz kamatadó? ha így van ahogy a példában leírtam akkor csak annak kell "drukkolni" hogy magas legyen a kamatbázis+a nyilvános ajánlattételen megállapított kamatprémium hogy amikor visszaváltoma PEMAP-omat akkor minnél több kamat legyen rajta... kérdem ezt azért mert van valami olyan kontrukció is kötvényeknél hogy a kamat befolyásolja a névértékét a kötvények, azaz para ha megvétel után felmegy (a fene tudja mi alapján) a kamat, mert az csökkenti a vásárolt kötvény névértékét (kevesebbet kapok érte amikor eladom). de itt a PEMAP-nál nincs ilyen, de azért megkérdem biztos ami biztos. bocs ha zavaros lett, nagyon az alapokat próbálom felcsipegetni
Tudtommal a kamatprémium fix, lehet mikor forgalomba hozták akkor nyilvános ajánlat tétel alapján döntötték el mértékét. Ha el akarod lejárat előtt adni, akkor sajnos csak kincstárnak tudod. Ha jól tudom akkor most a névérték 99% tudod megtenni, plusz a felhalmozott kamat, de régebben 98%-on vették vissza, tehát ez változhat. Lejáratkor megkapod a névértéket, de ez lényegében minden kötvénynél így van, plusz az az évi kamatot. Természetesen minél nagyobb az infláció annál nagyobb kamatot.
Sziasztok! Újra aktuális a téma ezért felhozom a topikot. Szerintetek miben érdemes jelenleg parkoltatni a pénzt? Prémium Magyar Állampapírban vagy az új, sávos kamatozású Magyar Állampapír Pluszban? Nem tervezem 5 évre lekötni a pénzem. Lehet arra esély, hogy abban az esetben ha elszállna az infláció akkor a MÁP+ csak lejáratkor lehet majd visszaváltani?
is-is. egy részét szerintem érdemes PMÁP-ba tenni, hiszen ott védve vagy az infláció ellen. nyilván ez lesz a kevéssé likvid cucc. egy másik részét érdemes lehet az új cuccba tenni, akár még rövid távon is, mert veri az 1 éves MÁP-ot és elméletileg visszaváltható szinte bármikor, kedvezőbb feltételek mellett, mint a korábbi sorozatok.
Ilyen megoldásra gondoltam én is. Elméletileg a PMÁP is visszaváltható idő előtt, de a visszaváltás költségeiről nem igazán találtam semmit. Az ismertető ennyit tartalmaz róla: VISSZAVÁSÁRLÁS A forgalmazók meghatározott feltételek mellett napi vételi árfolyamot jegyeznek a Prémium Magyar Állampapír sorozataira, így azok a lejáratot megelőzően a forgalmazók üzletszabályzatában leírtak szerint eladhatóak.
A bónuszból végleg elegem lett, a mai nappal eladtam és vettem helyette 4,5%-os prémium állampapírt.Remélem,hogy pár évig az infláció nem fog bezuhanni.
Óriási volt a roham a szuperkötvényért. . Egy napja lehet hozzájutni.Óriási volt a roham a bankokban az új állampapírért, a Magyar Állampapír Pluszért.A Magyar Nemzet nézte meg, mekkora volt az érdeklődés az értékesítés első napján. Azt tapasztalták, hogy Budapesten sokan voltak az ügyfélszolgálatokon. Azt írták, tömeg volt a Magyar Államkincstár Baross utcai ügyfélszolgálatán, az Államadósság-kezelő Központ Csalogány utcai székházában és az Erzsébet téri kormányablaknál is.Hétfőtől kizárólag a lakosság számára elérhető a Magyar Állampapír Plusz, amelynek minden elemét úgy alakították ki, hogy az bárkit meg tudjon győzni arról, hogy ide tegye a pénzét. És hát kétség kívül igen kedvező körülményeket teremtettek: öt évre akár 27 százalékos kamat, ám évente büntetés nélkül ki lehet belőle szállni, sőt, bármikor máskor is, mégpedig szinte elhanyagolható veszteséggel.Az Orbán-kormány fő célja, hogy a jelenlegi 6 ezer milliárd forintról 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növekedjen a lakosság állampapír-állománya. Ezért is vezetik be a MÁP Pluszt, ezért tervezik azt, hogy a jövőben tovább növelik az értékesítőhelyek számát, sőt, van olyan ígéret is, hogy ősztől jön majd az állami nyugdíjkötvény, mégpedig inflációt követő kamatozással.A mostani tervek szerint a MÁP Pluszba – főleg ide, mivel a tervek szerint a bevezetéssel több más terméket kivezetnek a piacról, hogy egyszerűsödjön a választható termékpaletta – évente 1000 milliárd forintot tesz majd a lakosság, ami öt év alatt 5000 milliárdot jelentene. https://hvg.hu/gazdasag/20190604_Oriasi_volt_a_roham_a_szuperkotvenyert?s=hk
A havi bér egy részét megtakarítási számlára utaltatná a számvevőszék elnöke . Formabontó ötlettel állt elő egy hétfői interjúban Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. . „A kormányzat tehetne egy ajánlatot a foglalkoztatónak, hogy a következő évek bértárgyalásainál nagyobb bérnövekedésre csak akkor kerülhessen sor, ha a munkabér-átutalás pillanatában a foglalkoztatók egy bizonyos összeget nem követlenül a dolgozóknak fizetnek, hanem a dolgozó megtakarítási számlájára utalnak.” . Azt mondta meg, hogy az államnak ösztönzőket kellene adnia annak érdekében, hogy az emberek a megtakarítást válasszák az azonnali költés helyett, mint például a megtakarítások értékállóságának biztosítása, akár inflációkövető állampapírokkal, vagy a kamatadó eltörlése is, bár a legerősebb „ösztönző” nyilván az lenne, ha a munkáltató automatikusan megtakarításra kényszeríteni az éves bér egy negyedét. https://444.hu/2019/06/04/a-havi-ber-egy-reszet-megtakaritasi-szamlara-utaltatna-a-szamvevoszek-elnoke?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=a-havi-ber-egy-reszet-megtakaritasi-szamlara-utaltatna-a-szamvevoszek-elnoke
pl kötelezővé kellene tenni a munkaadóknak, hogy havi rendszerességgel vásároljanak nyugdíjkötvényt (miután megjelenik) az alkalmazottaiknak. min 5000 HUF értékben. természetesen mindenféle adó és tehermentesen. minél több pénzt szán erre havonta, kaphatna egyéb kedvezményeket is az adókból, járulékokból.
Úgy tervezem, hogy a pénzem 1/3-a megy PMÁK-ba a többi pedig MÁK+-ba. Várhatóan szükségem lesz a pénzre vagy egy részére 1-2 éven belül. A PMÁK az első évben 0.75%-kal magasabb kamatot fizet, így egy év alatt közel kitermeli a visszaváltás költségét. A második évben pedig ugyanannyit kamatozik mint az új állampapír. Másik lehetőség, hogy csak MÁK+-t veszek, mert olcsón visszaváltható. Ha megugrik az infláció akkor kiszállnék belőle idő előtt. (ha lehet..) Legrosszabb esetben max. egy évre 'bent ragad' a pénzem, mivel évente egy alkalommal 4 napig garantáltan visszaváltható. Vélemény?
Erősödik a forint, mindenki állampapírt akar venni, forintért. Az emberek beváltják valuta és deviza tartalékaikat, ha meg később a forint gyengélkedne, majd Magyarországon nyaralnak, meg költik pénzüket. Csak hol fognak elférni? mert már ígyis tömve vannak a szállók, a külföldieknek is megéri ide jönni. Ami persze keresletemelkedést hoz, párhuzamosan az árövekedéssel. Így sem, úgysem járunk jól.
A MÁK+ nyilvános ajánlattételében ez szerepel: Minden kamatjuttatás napját közvetlenül követő 5 (öt) munkanapos időszakban (a
„Kamatjuttatást Követő Vételi Időszak”) megkötésre és elszámolásra kerülő ügylet tekintetében a Forgalmazók nettó 100%-os árfolyamon (azaz a vásárlás értéknapja szerinti bruttó árfolyamon, mely a
névérték és a vásárlás értéknapja szerinti felhalmozott kamat) jegyeznek vételi árat a Magyar Állampapír Plusz
sorozatra, mely időszakok a következők: ...
csak érdeklődésképp megnéztem a MÁP-ot és lenne néhány kérdésem :) . https://www.allampapir.hu/dokumentumok/x3_6054848790367635279.pdf . itt van egy olyan hogy Kamatteljesítési napok, éves kamat és a tényleges kamat mértéke és az alatta levő táblázatban van egy olyan oszlop hogy tényleges kamat ami az első 2 évben eltér az éves kamattól (egyáltalán mi az a zárójeles (p.a.)?) . -első kérdésem hogy miért ér el az első 2 évben az éves és a tényleges kamat mértéke (tippjeim vannak de inkább halljam a tutit :)) . -második kérdésem hogy itt írta goldi hogy: "Államkincstár bármikor meggondolhatja magát, emelheti a visszaváltás költségét, vagy akár teljesen fel is függesztheti azt." ez tényleg így van hogy ha én megvettem egy kötvényt akkor menet közben változhat hogy mikor milyen feltételekkel váltják azt vissza? hogy biztosan értsem: megveszem a MÁP-ot és a harmadik évben állambácsi kitalálja hogy egyáltalán nem veszi vissza, vagy 10%os költsége van a visszavásárlásnak, miközben most még azt írja hogy 100%os áron visszaveszi a megadott időablakokban (kamatlejárat másnapjától 5 nap időszakaszban) ezt így tényleg megteheti? csak nem...
"-első kérdésem hogy miért ér el az első 2 évben az éves és a tényleges kamat mértéke" mert csak fél év nem teljes. 2019.07.01 -2020.01.01 2020.01.01 -2020.07.01
Melegen ajánlás érkezett felülről – inkább a szuper-államkötvényt vegyük, mint a másikat? . A PMÁP államkötvények egy részénél megemelték a visszavásárláskor alkalmazott levonást, ami ezeket kevésbé vonzóvá teszi. Lehet, hogy az új szuperállampapírt akarják ezzel vonzóbbá tenni? Vagy csak azt akarják, hogy a csökkenő infláció miatt kevesebb PMÁP-ot lökjenek el maguktól az emberek? . Az Államkincstárban ugyanis azon kötvények visszaváltáskori árfolyamát, amelyeket most is lehet kapni, egy százalékponttal 98 százalékra csökkentették. (Plusz a felhalmozott kamat.) Ez kettő papír, a három éves 2022/L és az öt éves 2024/J árfolyamát befolyásolja. . A korábban kibocsátott PMÁP-ok visszaváltási ára egyelőre maradt 99 százalék. . Kevesebb vétel vagy kevesebb visszaváltás?Mit jelent ez? Miért pont ennél a két kötvénynél volt változás? Erre többféle magyarázat lehet. A megemelt díj csökkentheti ugyan a PMÁP-ok iránti keresletet, de csökkentheti a már eladott papírok visszaváltására való hajlandóságot is.Az egyik magyarázat, hogy úgy általában, legalábbis rövidebb távú befektetéseknél, az új, öt éves, fix kamatozású MÁP Pluszt (a “szuperkötvényt”) ajánlják ezzel melegen a vevőknek. Ez talán a legvalószínűbb forgatókönyv. . https://privatbankar.hu/kotveny/melegen-ajanlas-erkezett-felulrol-inkabb-a-szuper-allamkotvenyt-vegyuk-mint-a-masikat-327197
"A korábban kibocsátott PMÁP-ok visszaváltási ára egyelőre maradt 99 százalék. " . csak hogy értsem menetközben a már megvásárolt papírokra a visszaváltási árat "újraszabhatja" az állam?
Senki ne vegye azt készpénznek, hogy az idő előtti visszaváltási díjak mindig a mai szinten maradnak! . És ez nemcsak az inflációhoz kapcsolt kamatozású papírokra igaz, hanem a mostani értékesítések sztárjára a „Szuperállampapírra” azaz a MÁP Plusz ma 0,25%-os „visszaváltási díjára” is érvényes kijelentés.
Megjelentek a negatív kamatozású hitelek egyes svájci bankok intézményi ügyfeleinél - írja a Bloomberg. A világ legnagyobb jegybankjai közül a svájci tartja fenn a legalacsonyabb, -0,75%-os alapkamatot, Svájc 10 éves állampapírhozama pedig tavaly év vége óta negatív tartományban mozog.
Nem jókedvükben bocsátották ki a szuperállamkötvényt - nagy szüksége volt rá Orbánéknak . Nagy mozgások voltak az állampapír-piacon júniusban, a “Szuperkötvény” jegyzése mellett le is járt jó pár régi papír, visszaváltottak és újra jegyeztek sok százmilliárd forint értékű befektetést. Sokan hűek maradtak a korábbi értékpapír-fajtákhoz is, mint az egy éves vagy az inflációkövető papír. A “Szuperkötvényre” azonban nagy szükség volt, lehet, hogy nélküle az idén stagnált vagy csökkent volna a lakosság befektetése. https://privatbankar.hu/kotveny/nem-jokedvukben-bocsatottak-ki-a-szuperallamkotvenyt-nagy-szuksege-volt-ra-orbaneknak-327375
Sziasztok! Ha MÁP+ szeretnék venni NetBrokerben, akkor ugyanazt a jutalékot fizetem a tranzakcióra mint részvényeknél? Pl. 0,450 %....? Köszi a válaszokat!
Abszolút igazad van. Én évek óta német, amerikai és kanadai osztalékpapírokat veszek. Az itt elérhető 5-7% osztalékhoz minden évben a forint romlását is hozzáadom. Így elégedett vagyok. Az árfolyam emelkedés az csak hab a tortán. Csak egy példa Enbridge.
Elvileg bankkártyával be tudsz fizetni EUR-t fizetési számlára a webkincstárra. Amikor jóváíródik, akkor tudsz venni (most szerintem nincs jegyzés) a napi árfolyamon. Amúgy én is gondolkodom benne, hogy EUR-s állampapírt is veszek a MÁP+ mellé.
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyaroszag-mnb-kamatdontes-koronavirus.702880.html Tonnaszám fogják önteni a cash-t a likvidítás végett.Az MNB-től is jelentős húzást vártak a piacok, miután a világ nagy jegybankjai - még az eleinte vonakodó Európai Központi Bank is - egyaránt léptek, és tulajdonképpen mindenhol végtelen pénzbőséget ígérnek, hogy ellensúlyozni a lehessen a járvány által okozott katasztrófát.Más jegybankokhoz hasonlóan az MNB is tett több, számottevő intézkedést.Legutóbb bejelentették, hogy a bankok jelenleg rendelkezésre álló, fedezetként szabadon elfogadható eszközeinek 7000 milliárd forintos állománya további 2500 milliárd forinttal emelkedik befogadási értéken, érdemben növelve ezzel a bankok által potenciálisan elérhető likviditás nagyságát.Előtte lazítottak az eddig bevezetett likviditáskezelő kamatcsere eszközök kerekedésének módszerén, továbbá több intézkedéssel is előálltak, amelyek a kormány által belejelentett hitelmoratóriumot érintik.Az MNB olyan megoldási igényt jelentett be a pénzügyi intézmények irányában, amivel a fizetési haladék után - az elhalasztott törlesztések kifizetése miatt - az adósok törlesztőrészleteket az eredetihez viszonyítva nem emelkedik.
"Megugrott az infláció: letaszítják a trónról a szuperállampapírt? Érdemes elgondolkodni az inflációkövető papíron is." Még a portfolio is menedzseli az állampapírokat, besegít a propagandába. Alig több mint 1-év alatt gyengült a forint majd 20%-ot, szépen kirabolták azokat akik forintban gondolkodtak.
"Néhány fontos figyelmeztetés
A magyar adósságkezelés technikailag
professzionális, ami azonban gondot okoz, hogy valójában a látványos
magyar GDP-arányos adósságcsökkentés egy kicsit olyan, mint a
Patyomkin-falu. Gondoljunk át néhány problémát:
A korábbi pályához képest úgy
csökkentettünk érdemben GDP-arányos államadósságot (a 2010-es 80
százalékról, 66 százalékra), hogy az állam közben beszippantotta a
magánnyugdíj-pénztárak vagyonát. Ez nemcsak egy egyszeri, sajnos csak
részben államadósság-csökkentésre fordított összeg volt, hanem azóta is
minden évben növeli az állam játékterét (a magánpénztárakba ki nem
fizetett összeg révén), és közben növeli a jövő tologatott terheit, az
államnak egyedül kell állnia a nyugdíjakat majd, nem lesz magánpillér.
A nettó helyzet szempontjából a
devizatartalékok szintje is lényeges, most az április devizakötvényekkel
29 milliárd euróra nőtt a nemzetközi tartalékok szintje, de az elmúlt
öt év adósságcsökkentése nem értelmezhető anélkül, hogy tudjuk, 2013 és
2020 márciusa között legalább 7 milliárd euróval apadt a magyar
devizatartalék szintje. Nagyon leegyszerűsítve egy olyan magánember
helyzetére gondolhatunk, aki nagyon boldog, hogy már nem tartozik 3
millió forinttal a barátjának, de nem az történt, hogy az adós olyan jól
dolgozott, hogy kapott egy 3 millió forintos prémiumot, amiből rendezte
az adósságát, hanem csak rászánta magát arra hogy az addig a bankban
tartott 3 millióját végre átadja hitelezőnek.
Végül érdemes megnézni ezt az Economist
által készített összeállítást arról, hogy a koronavírus érkezésekor mely
feltörekvő államok voltak a legstabilabb adóssághelyzetben.
Magyarország joggal büszke arra, hogy apad a GDP-arányos
eladósodottsága, ez jó, de az említett táblázat négy szempontja alapján
(GDP-arányos adósság, GDP-arányos külföldi adósság, a finanszírozás ára,
tartalékok), úgy tűnik, így sem vagyunk túl jó helyzetben.
A 66 feltörekvő ország közül – sokak
meglepetésére – Botswana mutatói voltak a legjobbak, még Tajvant és
Szingapúrt is megelőzte az afrikai ország. Ám a Daily Star cikkében ingyenesen is elérhető rangsorban az látszik, hogy
a 66 rangsorolt ország listáját Libanon és
Venezuela zárja. de Magyarország pénzügyi stabilitása is csak a 49.,
Európában csak Ukrajna végzett mögöttünk.
Hogy mennyire megalapozott ez a szakértői
lista, pontosan nehéz megállapítani, a hazai politikai vezetés biztosan a
Magyarországgal kapcsolatban rendre megjelenő negatív külföldi
hozzáállással is magyarázná a helyezésünket. Ám az figyelmeztető lehet,
hogy a velünk együtt gyakran kritikákkal illetett Lengyelország sokkal
előrébb tart, a 13. ebben a rangsorban."
Bennem csak az a kérdés fogalmazódott meg, hogy ha tényleg csak annyiból állt a devizaadósság felszámolása, hogy eladtuk a valutatartalékunkat, és ez magától értetődő dolog, nincs benne semmi különleges; akkor a korábbi kormányok miért nem tudták ezt megtenni? Hiszen csak egy tranzakciósorozatot kellett volna lebonyolítani, azonnal megszabadulunk a devizaadósságtól, és nem kell fizetnünk a magas kamatokat.
a devizatartalék adja a biztunságut, ha importra van szökség lehet venni és nem köll kimenni a szabadpiacra ahul most 360 ért mérik. miután a tartalékot élfogyasztották ezé potolgatni köll , az eredmény a 360 ft
Ez a kérdés hosszú ideig vita tárgya volt, és valószínűleg még vitatkoznak rajta. Az adósok megmentésével valóban mások hibáit próbálták helyrehozni, ami hasonló morális kérdéseket vet fel, mint a bankmentő csomagok (miért fizessek én mások hibája miatt?). Viszont ha sokan tönkremennek és el vannak adósodva, az komoly társadalmi problémát jelent, és a belső fogyasztást is nagyon lecsökkenti.
mese habbal, olyat nem mentegetek aki élbaszta és a pinzt kimentette vagy élköltötte, újbúl azt fogja tenni lsd a mostani adóssághegyek is miattuk vannak, ugyanarra spekázik a paraszt ,hogy a hitelét élinflálja vagy mágmentsék. pedig alacsony a kamat. Érdekes Engöm nem köll mágmenteni. Ja mert egy henye senkihazi vagyok
A korábbi kormányoknál nem volt deviza beáramlás, hiszen alig van olyan magyar nagyvállalat amelyik devizát hozna az országba. (most sincs ilyen) Az eu. támogatások 2009-10-től érkeztek nagy volumenben devizában, ennek az irdatlan beáramló deviza mennyiségnek köszönhetően történhetett meg az, hogy a devizahiteleket ki tudtuk fizetni és helyettük forint hiteleket lehetett bevezetni. 2010-előtt ezt egyetlen kormány sem tudta volna megtenni, mivel nem volt jelentős devizabeáramlás. A devizahitelek meg arra kellettek, hogy az országban fejlesztések legyenek pl. veszel egy gépet külföldről az a cég aki behozza devizában fizeti ki és ezt a devizamennyiséget az MNB. biztosítja a bankrendszernek a bankrendszer meg a vállalkozónak aki a gépet veszi. Te, természetesen forintban fizeted és ha ez mögött a forint mögött nincs deviza akkor gépeket sem lehet behozni. Meg kell nézni néhány afrikai országot, nagyon alacsony az államadósságuk, nincs jelentős deviza adósságuk, de nincs is emiatt náluk beruházás, így a világ legszegényebb országai között vannak. Magyarországnak a fejlesztések miatt volt szüksége a devizahitelekre, amennyiben ez nem lett volna úgy fejlesztések sem történhettek meg ilyen ütemben. Az már más kérdés, hogy ebbe az önkormányzatokat, vállalatokat, lakosságot milyen arányban vonták be. Tehát az Orbán kormány éppen jó időben került kormányra és ez miatt tudta átváltani a devizahitelek egy részét, forint hitelekre.
A hiba az állampapok vásárlása volt, amennyiben ezt a lakosság nem tette volna meg, akkor nem is tudták volna elértékteleníteni a forintot, de mivel be tudták vonni a lakosságot, így a forint elértéktelenítése nem is okozott meglepetést.
Bármilyen deviza érkezik be az országba, bármilyen jogcímen, munkabér, vállalkozás stb. az mindig az MNB. számlájára kerül először. Az már más kérdés, hogy azt csak akkor kapják meg az illetékesek ha a jegybank biztosítja a bankrendszer felé.
de az nem az mnb é ,nem ő a jogosultja csak közvetíti ,hiszen a ker.bankok mnb által vezetett technikai szlájára érkezik, ha jól gondulum. de a lényeg ,hogy az nem az mnb pénze
Szerintem a lakosság hozta kényelmes helyzetbe az mnb-t. ez miatt értékelhetik le a forintot, nem véletlen, hogy nem emelnek kamatot. + magas infláció + forintlikviditás, ezekkel mind lehet szabályozni a forint értékét. Az mnb. ezt teszi.
Azt hiszem, hogy öt millió az az értékhatár (de lehet, hogy csak három) amit kivehetsz a deviza számládról. Az ez fölötti mennyiséget az mnb.-nek minden esetben engedélyezni kell. Az meg az mnb. jóindulatán múlik, hogy ki veheted-e azt ami a tiéd.
Egyedül a forintban lehetsz biztos, hogy az az összeg ami a számládon van az a tiéd, ezt korlátlanul tudja nyomtatni, (a devizát nem) így nem kell félned, hogy nem fognak kifizetni. Az már más lapra tartozik, hogy ennek a forintnak milyen értéke lesz a jövőben.
Sziasztok, Előreláthatólag nyáron lesz szükségem a pénzemre, addig szeretnék állampapírt venni. Nagyon kicsi az időtáv, de viszonylag nagy összegről van szó, ezért már évi 1.5 %-os hozamnál is megérné a fáradtságot. A lejárat előtti visszaválthatóságról ezt találtam felületes keresés után: Az ezen kívüli időszakban a Forgalmazók meghatározott feltételek mellett napi vételi árfolyamot jegyeznek a Magyar Állampapír Plusz sorozataira, így azok a lejáratot megelőzően a Forgalmazók üzletszabályzatában leírtak szerint eladhatóak. Tudtok abban segíteni, hogy mit lenne érdemes venni ilyen rövid időtávra és mik a visszavásárlási feltételek? Köszönöm!
Menj be egy államkincstár fiókba. Elvileg vehetsz PMÁK-ot 100-as árfolyamon. Az első évi kamata 3,5%. Elvileg 99,75%-os árfolyamon visszaváltják. Azaz, ha holnap veszel 100-ért (+felhalmozott kamat), és 06.30-án eladod, akkor keresel 0,67%-ot, ami évesítve kb. 2,5%. A kérdés az, hogy ez a 0,67% megéri-e a hajcihőt.
Ez úgy kezdődik, hogy a bankodból beutalod az összeget az államkincstárnál nyitott számládra, bankod ezért forgalmi jutalékot számít fel amit a számla egyenlegedből levonnak. Az államkincstárnál is levonja a tranzakciós illetéket, amikor kézpénzben veszed fel az összeget + lejárat előtt 99,75%-on váltja vissza. Lényege, hogy kb. 3-hónap után éred el a nulla szintet, tehát 3 hónap előtt kivenni veszteséget jelent. 3.5% a kamat az első fél évben, rövid időre betenni ráfizetéses, hosszú távra betenni meg egyenlő a halálos ítélettel...
Egyik szakértő barátom azt állítja h a kormány célja a lakossági finanszírozással az h ezáltal sokkal rugalmasabb helyzetben kerül az állam, hiszen ha fizetési nehézsége adódna akkor a lakossággal megteheti h később fizet, tehát elhalaszthatja a kötvények visszaváltását, így nem jutnak azonnal pénzükhöz a kötvényesek egy államháztartási problémára hivatkozva, míg ha külföldi intézményi befektetők kezében lenne akkor nem teheti ezt meg következmények nélkül, hiszen romlana a hitelminősítés és a HUF is gyengülne, a nemzetközi befektetői bizalom odalenne.Ti ezt h látjátok, van ennek realitása? Az állam megtehetné-e h az államadósság magas szintjére és az államháztartási deficitre hivatkozva a lakossági állampapíroknak csak egy bizonyos %-át fizeti vissza, tehát egyoldalúan úgy dönt h akár 20-30%-át eltörli, és csak 70-80%-ot fizet vissza, ez a veszély fennáll?
Kifizetni kitudnak minden forintos számlát vagy lejáró állampapírt, ha nem ezt tennék akkor az részleges csődöt jelentene. (szerintem egyébként a hitelmoratóriummal már részleges csődbe is került az állam, mivel a hitelek törlesztését teljesen felfüggesztették. Ez más országokban úgy történt, hogy az adós nem fizetett, de az adott ország törlesztette a hiteleket a bankok, hitelnyújtók felé, így más országok nem is kerültek részleges csődbe, csak mi magyarok.) Forintot bármennyit tudnak nyomtatni, ezért a kifizetésekben nem is lehetnek fennakadások. A forint gyengülő árfolyamában éppen ez a nyomtatás látható és azok is rosszul fognak járni akik mondjuk 365-ön eladták az eurót és állampapírra váltották. A forint a jövőben is tovább fog gyengülni és ráadásul nem is kicsit.
A legnagyobb veszteséget a forint értékvesztése fogja jelenteni a forintban takarékoskodóknak. A jövőben ki kell csengetni a letelepedési kötvények befektetőit is, ők azok akik biztos, hogy kiveszik a pénzüket kamatostól és nem fektetik újra ide. Az állampapírok kamataira, néhány év múlva több mint 3000 milliárdot kell kicsengetni + kifizetni azokat akik nem fektetnek itt be újra. Rengeteg minden látszik még a jövőben amelyek több ezer milliárdba fognak fájni... Szerintem nagyon elrontották és ezt a forint árfolyamában/értékvesztésében fogjuk látni. A választásokig tartani próbálják a forint értékét, persze ez sem biztos, hogy sikerülni fog nekik, utána viszont záporozni fognak a pofonok a forintra.
Most hogy a rekord infláció és a folyamatos garantálható forintgyengülés miatt a MÁP+ és a PMÁP is felejtős lett, érdemes belevenni a PEMÁP csodába, vagy van valami egyéb minimális kockázatú EUR befektetés ami sokkal jobb mint ez?
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20211202/a-fed-beismerese-miatt-mostantol-az-ekb-nak-is-nagyon-oda-kell-figyelnie-hogy-mit-mond-514066 "A fogyasztói árak novemberben történelmi csúcsot döntöttek az eurózónában, 4,9%-os volt az áremelkedés. A maginfláció is 2% felett van. A jegybank inflációs célja 2%. Az EKB ugyanakkor eddig következetesen úgy érvel, hogy a magas infláció átmeneti, és egyelőre nem látszik, hogy középtávon tartósan elérné a 2%-os célt az eurózóna átlagos áremelkedése (alulról, persze)." "Az EKB az idei évre 2,2%-os, jövőre 1,7%-os, 2023-ra pedig 1,5%-os inflációt prognosztizál. Ez még egy szeptemberi előrejelzés volt, amelyet a decemberi ülésen borítékolhatóan felfelé módosít majd a jegybank - a legfontosabb a jövő évi és a 2023-as cél lesz, mert láthatjuk belőle, hogy az EKB milyen dinamikával számol." Tekintettel arra hogy az EKB nem akar kamatot emelni vagy visszafogni a kötvényvásárlást érdekes lehet a jövő. Már most 4.9% ez eurozóna inflációja ki tudja mi lesz később.
Köszönöm a válaszaidat. A belinkelt cikkek szinte mindegyikét már korábban olvastam. Úgy tűnik ha folyamatosan gyengül a forint és marad a magas infláció az eurozónában a PEMÁP akár még 3 évre is jó választás lehet.
Bocs. a válasz itt van a cikkben is: "Az mennyire cél, hogy minden lakossági terméknek nagyjából hasonló legyen a kamata? Elképzelhető mondjuk a MÁP+ kamatának emelése?Nem került szóba, most nincs ilyen tervünk."
Dícsértessék az Úr. Ma lenne esedékes a 2026/I kötvény kamatfizetése, de semmi értesítést sem kaptam arról, hogy ez megtörtént. Sőt ami gyanakvásra is ad okot, tegnap kaptam egy üzenetet, hogy jóváírtak a számlámon egy jégkrém árát, 2026/I ből, egy nappal a kifizetés előtt. Más is járt hasonlóan?
Be van állítva nálam, hogy 1 nappal előtte küldjön értesítést. Ez tegnap megtörtént, majd szintén tegnap, de már du. újabb értesítés a jóváírásról is. Furcsa, de így történt, nem telefonáltam utána, az összeg stimmelt.
Rajtam kívül más is gondolkodik azon, hogy eladja a pmáp papírokat és 3 hónapos dkj-t, vagy másik rövid lejáratú kötvényt vesz helyette? Ki mit gondol erről?
Akkor itt valami gond van, ha visszatartják a perselypénzt. Filléres jóváírásról értesítettek hét számjegyű összeg után. A fizetendő kamat most 6,35% lenne, ha jól számolom.
Állampapír
Lehet, hogy hozamilag nyernek 2,245-ot de sokkal fincsibb visszavenni az Eurót 295-ön amikor kiszállnak.
Ezért tartja még a Templeton is.