Úgy értettem h mindenkit kár ért, hiszen a kötelező vételi ajánlatot elmulasztotta, amelynek során a jelenleginél jóval drágábban tudnánk felajánlani a részvényeket.
Apropó user01! Akkor mekkora kár érte a kisbüfiket amikor leöntötték az árfolyamot márciusban, részvényesek "buktak" milliókat és Ádámosi vette meg a papírokat? Nem marasztalod el az öntögetőket? Ja vagy ott nem voltál érdekelt...
Te figy, azt a darabkás flyert postázd mán el kérlek, van egy vak elemző ismerősöm, aki kitapogatná, és megmondaná, mennyire reális a 700 Ft-os célár. Mert ahogy felolvastam neki a topicot, ő azt mondta hogy a Trump és az MNB eljövetele után 690-nél kiszállna.
ezt nem is vitatom,hogy nem így van, és értem is,ezen részét.Azonban miért nem szólítottad fel AGY69 AG-t, hogy jelentsen,mert téged kár ér, ha vélelmezted h átlépte,ez nem Akko IT feladatköre. Azonban ez rád (és akiket EMIATT kár ért) és AGY69 AG jogi személyre tartozik.Ő nem jelentett,amiből neked károd származott. A felügyeleti szerv már határozatot hozott. Vagy valamit rosszul látok?
Igen, magánszemély. Valahogy nem akar neked összeállni a kép. Vagy mert nem akarod, hogy összeálljon, vagy nem tudod értelmezni a folyamatot. Ne az AGY-nél keresd a Btk-s esetet.
Valahol itt akadtál el: "De hát nem is ért téged kár, hiszen nem támadtad meg az engedélyt, amiről nem is tudtál. És azt se tudod bizonyítani, hogy ha tudtál volna róla, akkor megtámadod."
A jogrend nem úgy működik, hogy a törvényt be nem tartó ül a babérokon, és a törvény betartását elváró bizonygat :)
Említetted a BTK-t. Tudtommal büntető eljárás, csak magánszemély ellen indulhat, jogi személy ellen nem. Tehát ki kell derítened, hogy az AGY69 AG-ban kinek lett volna feladata ezt jelenteni, és miért nem jelentette vagy amit gondolsz.Ez könnyen lehet nem az Akko Investre tartozik, csak Rád és az AGY69 AG-ra (ami hangzásra lehet nem magyar székhelyű :)) vagy annak képviseletésre. Nem tudom. Szerintem elég off téma itt.DE mondom, kiderül majd a végkifejletben éri-e/érte-e anyagi hátrány a befektetőket és megérte-e volna 690-en eladni-e vételi ajánlatban.Jaja,jogos.
Vagytok 30-an a házzal szembeni ingatlantulajok és az általad "rondának" tartott ingatlan kiderül egy színház lesz. Mindenki háza emiatt felértékelődik 2 év alatt és boldogan adja el a felértékelődés miatt, te meg ehelyett pereskedsz, mert korábban eladtad (és lehet el is adtad volna amúgy is, csak erre kened) mert nem tudtad mi lesz. Meg van a jogod hozzá, hogy a színház egyik tulaját pereld,mert neked nem tetszett.Most erre mit mondjak? Kiderül, hogy a 29 másik tulaj házának ára majd értéke esik vagy emelkedik a jövőben.Lehet Neked lesz igazad és tényleg lehet lehúzás megy a javából.Ki tudja...
Túlzottan nem hat ez meg,hisz téged ért ezek szerint anyagi kár.Azonban ez el is fog dőlni a jövőben, mennyire volt felelősségteljes a menedzsment és mennyire szolgálták a kisbefektetők érdekeit, de köszi hogy megosztottad észrevételedet.Tanulságos. A múlt év eleji dolgokban amúgy sem vagyok naprakész, meg mélységeiben sem ismerem a céget, csak így '19 tavaszától. De egyértelműen figyelőlistás nyrt.Szerintem a hozamban és a bejövő cégben materializálódik, mik is (voltak) a valós szándékok.Egyszer talán látható is lesz,főleg azoknak aki végig tartották.Vagy emiatt amit említesz mindenki dobta?Szerintem akkor hamarosan tele lesz a forum kárvallottakkal akik perelni akarnak.
Valahol élsz. Ház, lakás. A szembelévő telekre egy kib@szott ronda, magas, stb. házat húznak fel. Előtte értesíteni kellett volna téged a tervekről, azzal, hogy van egy hónapod (jogvesztő határidő) az engedély megtámadására. Nem tették meg. Lejárt a határidő. Épül a ház, Te meg pislogsz, napot kb. akkor látod utoljára.
De hát nem is ért téged kár, hiszen nem támadtad meg az engedélyt, amiről nem is tudtál. És azt se tudod bizonyítani, hogy ha tudtál volna róla, akkor megtámadod.
Vagy hogy is van ez? Lehet, hogy mégis máshogy működik az igazságszolgáltatás? :)
Bőőőőőségesen elég lett volna, ha az AKKO Invest management-jére bízott vagyon kapcsán figyel oda a törvényi kötelezettségek betartására. Nem kell senki kezét fogja, a rábízott vagyon kapcsán kellett volna felelősségteljesen eljárjon.
Zongorázd végig, hogy mi is történt volna, ha így jár el...... Úgy is fogalmazhatnék: mi történt volna másképp, ha én vagyok az IT-ben. Gondolok itt a törvények betartására. Így talán elkezd összeállni a kép. Igazából nem is kell sokat gondolkodnod rajta, elég visszaolvasnod, mit írtam.
Figyi, ha a Trump-ingatlanbirodalom bejön,akkor 705 forint is lehet elyemők szelyint. És akkor mindenki nyert. Én már 700-nál dobnám mondjuk,mert sok lesz a kiszálló.Ennyit tud a papír, kész.Rekettyés Pista bácsi is megmondta ,tudod.
"Kérdés, hogy ezek után kik buktak itt 10 és 100 milliókat az AGY69 húzásai miatt, és kik indítanak polgári pereket az elmaradt haszon miatt." Ez engem is érdekel, kik? De gondolom,ha igaz amit állítasz,vélelmezhetően hamarosan sorban írnak azok ide be, bizonyítható módon:)
Világos,ill. az is,h mit sérelmezel Te személy szerint az AGY69 AG,mint részvényessel szemben. Ugyanakkor még mindig nem értem,hogy az IT,hol vétkezett? Szerintem sehol, az AGY69 AG pedig megkapta a büntit az MNB által. Csak mert ma Prutkayra hivatkoztál számos alkalommal ezért nem áll(t) össze a kép. Nem lehet ott minden részvényes mellett esténként megkérdezvén hogy jelentett-e aznap? Tehát csak a legitimációkra, kompetenciákra való utalás következetessége zavaros az érvelésedben, ez minden.:)
A KELER csak akkor készít részvénykönyvet, amikor a részvénykönyv vezetője kéri. Nincs minden napon megfeleltetés. Az MNB az, aki a brókercégektől adatszolgáltatás útján vissza tudná fejteni az eseményeket.
Azt nem osztanám itt meg, amit nem fórumon tettem. Engedelmeddel :) A fórumot csak azért idéztem be, hogy látható legyen, nem az MNB közlemény kacsán világosodtam hirtelen meg. És nem is csak magam elé mormoltam otthon az észrevételeimet.
No, de ahogy látom te Prutkay Úrnak hívtad fel a figyelmét egy forumon :), aki IT-elnök. A vélelmezett károd pedig ÁGY (részvényes) nemjelentéséből adódott. Nem az IT vagy annak elnöke tehet arról, hogy egy részvényes nem jelent küszöbátlépést, ez a részvényes felelőssége lejelenteni, nem az IT-jé,tudtommal. Tv-ben is így van. Most attól hogy írsz az IT-nak, még nem lesz az IT felelőssége, ha nem jelent az adott részvényes. A T-2 napos állapotra meg necces hivatkozni, de így van: egyesével le lehet kérni a KELER-től a könyvet, és akkor ÁGY-val lefocizható a dolog,h neked ő kárt okozott. Az IT ebben, nem tudom mit segíthet Neked.....
Ha ez így van, akkor csak meg kell venni a Kelertől a részvénykönyvet 2019.01-18-tól, akár egyesével, naponta. Az első olyan napi árból, ahol szerepel AGY69 (mint eladó), le kell vonni az eladási árad, és megvan az elmaradt haszon összege.
A kötelező vételi ajánlat vételről szólt volna. Azaz az AGY69 legalább olyan vételi ajánlatot kellett volna tegyen, ami a legmagasabb ár olyan ügyletben, amiben az azt megelőző 180 napban részt vett (akár eladási, akár vételi oldalon ---- jelen esetben eladásin). Ha 690 Ft-os ügyletben volt érintett, akkor 690Ft-on kellett volna vételi ajánlatot tegyen, és a cég vezetőségének lehetősége lett volna a saját részvényeket 690Ft-on odaadni az AGY69-nek. Tehát ha nem éltek volna ezzel az Isten adta lehetőséggel, akkor utána pár hónappal miért is adták volna oda az AGY69-nek a részvényeket a 690Ft-os ár töredékén?
Az MNB határozattal ez az ügy megáll sajnos. Biztos tovább lehetne vinni, de hát ki fog ebbe pénzt és időt tenni? Vsz ők is tudták hogy mit csinálnak. Tisztában vannak a befolyás fogalmával is. Gondolom úgy voltak vele hogy lesz majd egy bünti, kifizetik és csókolom. A probléma az h nem elég komoly a szankció. Ha több száz milliós büntetések lennének, mindenki kétszer meggondolná hogy zsiványkodik-e.
"Hiszen volt egy vevő a piacon (AGY69), aki 690Ft-os is megadott a részvényekért" "A cég ezek után 90Ft-ért adja azokat annak, ak 690Ft-ot is megadott érte?" pontosítani szeretnék: akkor feltehetően csak eladott ezen az áron, és nem vett.
Nem tudom a kárigény mennyire megalapozott,lehet az,ezt nem tudom.Te adtad be az észrevételeidet, közelebb lehetsz a kérdés megválaszolásához. Azt sem értem mit értesz ez alatt,hogy jön ez a felvetés a vételi elmaradásához.Érdeklődve várjuk a fejleményeket. Ha a kikered magasabb, mint a bekered, "érdekes" lesz a bizonyítási eljárás. De hát erre vannak az ítélkezési testületek. Egyelőre nekem úgy tűnik az MNB határozatban ez le lett zárva.Kárigényt persze beadhatsz akár mindenre is, még jogos is lehet,csak épp nem meghatározható az összeg maga.Főleg hogy nem ért kár. Oké: nem anyagi jellegű kártérítési kereset....ÁGY-val majd lefocizod:) Végül is vele van pörlekedésed:)
Egyébként nem kell véres körmökkel, éhségsztrájkkal, táblát lóbálva 2 évig üvöltözni azért, hogy bizonyítsd, Te igen is kárt szenvedtél. Te azzal is elszenvedsz egy kárt, ha épp akkor nem is tudtál arról, hogy kárt szenvedsz, csak évekkel később derül az ki. Azzal, hogy elvették a döntés lehetőségét, kárt okoztak.
Ráadásul az én esetem nem erről szól, én többször is jeleztem, bizonyítható módon, hogy törvénytelenül járnak el.
Akkor ÁGY-val szemben leszel felperes,mindenképp számolj be róla,izgalmasak ezek az esetek, máshol is hasznos lehet.Úgy is olyanban vagyok elég régen 2-3éve ami szintén érdekes, igaz ott más van.
Kérdés ott volt-e a 33% küszöbátlépés/tulajdonlás ennél az árnál-e? Azonban Írod is "HA". Ok. Azonban a saját károdat hogy bizonyítod, hogy te emiatt adtál el, nem csak spekáztad, hisz végül is eladtad,bő haszonnal. Ha folyamatosan meglenne a pakkod az más lenne esetlegesen.Akkor jelentetted hivatalosan ezt? Állításod szerint igen.Mert azzal is védekezhetnek, ja most mindenki bepróbálkozik. Szerintem az MNB-bírság ezt rövidre zárta,elég részletesen.
Azaz állítom azt, hogy az AGY69 agy járt el, de a bizonyíték nála van. Ő majd bebizonyítja, hogy nem 44.600-on kötött, hanem csak 43.800-on..... Vagy a bíróság kénytelen elfogadni az én állításomat.
Ppt (polgári perrendtartás) 184. § [Állítási szükséghelyzet]
(1) A fél állítási szükséghelyzetben van, ha
a) valószínűsíti, hogy a határozott tények állításához szükséges információval kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik,
b) igazolja, hogy az információ megszerzése és megtartása érdekében szükséges intézkedéseket megtette,
c) az ellenérdekű fél bírói felhívásra sem adja meg az információt, és
d) az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a) és b) pontban foglaltak ellenkezőjét.
(2) Állítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzettel
érintett tényállítást a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak
tekintetében kételye nem merül fel.
7 különböző esetet kell vizsgálni, ebből egy a 180 napos átlag, egy másik a 360 napos. De ezen felül is van még 5 eset, amikből egy az ajánlattévő által az ajánlatot megelőző 180 napban megvalósított adásvételi ügyletek legmagasabb ára. Nem átlag, hanem legmagasabb. Azaz ha 2019. január 18-án az AGY69 öntötte le a könyvet, 44.600-tól 44.000-ig, akkor megvalósult egy olyan adásvétel, amiben az AGY69 is részt vett és 44.600 Ft-on köttetett. Ez esetben a Tpt 72. par. 1) a) ab) szerint az ajánlati ár 44.600 Ft.....
Jaja, az ilyen befektetőket sajnálom, johiszeműen vett bele egy cégbe, meg reménykedett, hogy vételit tesz ÁGY és kap bef.tájékoztatást.....de ha jól értelmezem realizált, azaz nem érte kár.Azaz szinte lehetetlen lesz neki számszerűsíteni milyen anyagi kár érte, ha nyerővel kiszállt. Ha meg nem viszi perre, rágalmazás/becsületsértés is lehet belőle.
Állítólag tizenvalahányszor lépett küszöböt az MNB szerint. Melyik lesz a viszonyításai alapod erre vonatkozóan? Érdekes lesz az esetleges bizonyítási eljárás, mert ez így még harmatgyenge hogy "van egy olyan érzésed". Ott van azonban a KELER.
Nem csak átlagár lehet az ajánlati ár. Nem mondom 100%-ra, hogy az AGY69-nek volt 690 vagy azt meghaladó kötése. Ez a rész tipp részemről. De valahogy az az érzésem, hogy a közgyűlés előtti tulajdonosi megfeleltetés és a közgyűlés közötti nagy eladó az AGY69 volt. És azokban napokban bőven 650 felett is kereskedtek.
Mármint amin az ajánlattévő ügyletet kötött. Ahogy írtam, 2019. január 17-19. között, a január 16-i megfeleltetés utáni napokban egy böszme nagy részvényes úgy gondolta, elad. Közgyűlésen még szavaz, de valamiért már nem kellettek neki a részvények.
Dehogy: jogos a törvény betartására való törekvés megkövetelése. Csak a 690-et nem értem, ami 44 000 forint volt akkoriban, de az csúcs volt, nem átlagár. Az összeg megjelölését nem értem. Ha kár ért, miért nem indítasz pert akkor? Ha meg lement beszámolsz róla.Ez forum, nem bíróság vagy hatóság. Tanulunk belőle,hogy mi lett a bírósági határozat. Most kárigényt is benyújtasz akkor? A BTK-val való riogatás is billeg,szerintem. Tudod, van a jóhiszeműség vélelme, de izgatottan várjuk a végkifejletet. Csak az indítékod nem tiszta egészen. Mert most komoly vádak hangoztak el,ezek veszélyesek.
72. § (1) A vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértéke legalább: a) szabályozott piacra bevezetett részvény esetén .......
ab) az
ajánlattevő, valamint a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat
benyújtását megelőző száznyolcvan napon belül a céltársaság részvényeire
ellenérték fejében kötött átruházási szerződés legmagasabb ára, .......
"user01
2018. 10. 24. 09:53 Ha igen, akkor utána marad egy cég kb. 35k db törzsrészvénnyel a tőzsdén, amiben még van kb. 250M Ft kp. Meg
egy "pletykával", hogy új nagytulajdonos jön bele. Aki ha megérkezik,
egyből kötelező vételi ajánlatot kell tegyen, minimum 6.000-en. Szóval én megkockáztatom azt, hogy nem adom el a részvényeimet."
Természetesen nem 6e-es ajánlatra vártam, az csak a védelmi szint volt, azaz hogy veszíteni nem fogok rajta.
Én értem, csak az elmaradt adóbefizetés egzaktan meghatározható, a te igényed van annyira billegő, mint ÁGY nem jelentése, mivel nem 690 volt akkoriban az átlagár ránézésre. 600 felett az árfolyam 1 hétig sem tartozkodott, hogy jött ki ebből 690-es átlag ajánlati ár?Ezt nem értem.
690 forint az tudtommal prompt ár volt egy darabig januárban, nem átlagár. Nagy részt pont hogy 80-90 forinton mentek a papírok 2018 évében , azok az árazások vannak túlsúlyozva az előtte levő 6-12 hónapban, amin számolódik a vételi ár, nem? ha tesz ajánlatot kötelezően? Max 150-200 forintra mehetett fel, nem tudom akkor mi volt az átlagár, amin elpattinthattad volna ÁGY-nak vételi keretében, de ránézésre hogy jöhetett ki 690 átlagár? Ahhoz 1 000 feletti árak kellettek volna vastagon, sokáig. Ilyenek nem voltak. Azért vettem bele én is késő tavasszal , mert lement. Nem lehet hogy végül is az IT átlagáron adta el ÁGY-nak a cumót? DE mondom nem vagyok benne az árak , átlagárakban. Van erről valami, hogy 90 forinton mentek át ÁGY-hoz a saját részvények? Én értem a sérelmedet, csak a kár összege nem tudom hogy jön ki? Ez a 690 forintos vételi ár? Tehát értem, csak a matek nem jön ki, igaz első blikkre. Akkor TE ÁGY-t hibáztatod, nem az IT-t végül is,ha jól értem.
Hát ezaz, hogy engem ez miatt nem ert kar, sőt tok jo tredeket csinaltam (daytradek is szinte tokeletesen osszejottek). Nyilvan mas annak aki ez miatt adott el....(igen a torvenyt megszegtek, kaptak buntit, reszemrol letudva, akit meg kar ert az probalkozzon, valahol valamit tenni, ha akar). Emelett tenyleg User kollega nagyon szemfules volt es gratula neki, ő legalabb figyelt, meg lehet tole tanulni.
Nézd, én a törvényeket követve hoztam döntéseket. A törvények betartását feltételeztem mások részéről is. Viszont a másik fél nem jogkövetően járt el.
Te most azt írod, hogy ez nem érdekes, a jogsértő szabálykönyve szerint kell eljárni. Szerinted a bíróságnak is a jogsértő szabálykönyvéhez igazodóan kell döntéseket hozni. A bíróság magasról tesz arra, hogy a jogsértő előáll a "mi lett volna ha" történeteivel. Ha tudta volna az AGY69, hogy ajánlatot kell tegyen, akkor kevesebb részvényt vesz át az őt kiszolgáló management-től? Bocsika, nem ez történt.
Engem ért kár, lévén többször leírtam, várom a vételi ajánlatát. Többször leírtam, hogy várom a befektetői tájékoztatóját. A törvények ezt előírták, én azt vártam, hogy az AGY69 jogkövető módon jár el. De nem így tett. Ezeket nem kell bizonyítani. Nekem max azt kell bizonyítanom, hogy hány részvényen ültem azt várva, hogy ezeket az AGY69 megtegye. Azt viszonylag egyszerűen meg tudom tenni. Tovább megyek: senkinek se kell azt bizonyítania, hogy azt várta, az AGY69 jogkövetően jár el.
Ha az AGY69 megtette volna az ajánlatát, attól a másodperctől kezdve a management a Btk-t olvasgatva kellett volna lefeküdjön és kelljen, amikor arról döntöttek IT hatáskörben, hogy közgyűlési felhatalmazás nélkül, a piaci ár töredékéért adnak el saját részvényeket egy olyan személynek, aki akár 690Ft-os árfolyamon is megvett volna minden részvényt. Egész pontosan hogyan magyarázná a management a büntető bíróság előtt azt, hogy a saját részvények tekintetében nem éltek a 690Ft-os ajánlattal, de a 90Ft-ossal igen????????????????????????????????
max. a végkifejlet ismeretében behívnak tanúnak titeket (ismert részvénykönyvek alapján, akik benne voltak, azokat elteszik, nem? Amik kgy-n szoktak lenni. Vagy igazolnotok kellett a tulajdonlás tényét vagy az IT kérte meg a könyveket mindig kgy-kon?) és elmondjátok kár ért-e titeket.Lehet ezért sem jó kotlani a dolgokon, akkor nem lenne aktuális ez a kérdéskör, de ja, nagyon képben van user01. Lehet ő emiatt adott el anno, és jogos a mérge. Ilyen szemfüles részvényesek kellenek, csak nem értem a célját igazából Lehet emiatt is voltak pánikok a papírban. Látszik akkor ezek szerint itt is vannak visszásságok....
emiatt kapta a büntit, ezt írtad is, ez jött az MNB-től. Mivel nem jelentett, emiatti ok-okozat miatt nem készített bef.tájékoztatót. Kétszeres elmarasztalás lehet egy adott ok miatt? Akkor valóban jogos lehet a dolog ha a jelen érvényben levő bef.tájékoztatótól eltérő terv valósul meg, akkor az megtévesztés. ÁGY bef. tájékoztatója mivel lett volna másabb mint ami most van érvényben? Szerinted? Vagy ha akkor tesz vételi ajánlatot;az akkori átlagár magasabb volt mint az akkori "piaci" kötések? Ezt nem tudom, késő tavasztól vagyok úgy képben jobban.
Jo dolgok amiket irsz. Meg gratula hozza, hogy figyeltel (en nem figyeltem ilyen melysegben). Kotve hiszem hogy az mnb buntin kivul barmi is lesz/lenne. Nekem nem is feltetlenul erdekem, hogy keresztre feszitsenek valakit.
nyilván. Csak a kárigény megjelölése necces,pláne ha kiderül,hogy értéknövelőbb volt a végcél, mint maga a hiányosság.A bíróság ezt is figyelembe veszi, nem? Építkezés példádnál maradva: építtető elkövetett egy hibát, jogos kára származott adott pillanatban a tulajdonosnak, de értéknövelőként kapott a tulajdonos egy plusz szintet. Összeadjuk a hasznot, levonjuk a kárt. Vagy igazából nem is a kárigény megjelölhetősége neked a lényeg, csak, hogy megállapítható legyen a hűtlen kezelés vélelmezésed szerint. Mi az indokod, indítékod ezzel ha kiderül a végén, nem érte kár a kisbefektetőket? Ha érte, jogos. Nem értelek. Max. csoportos per lehetne elviekben sikeres, de az IT is elővehetné -a te felvetésedben- ÁGY-t, nem? A bíróság "mindennel" foglalkozik amit beterjesztenek. Max a per lesz drága a felperesnek. Vagy sima liba szerinted?
Illetve még annyi, hogy a befektetői tájékoztatót a kötelező vételi ajánlattal együtt, a 33%-os befolyás megszerzése előtt kellett volna kiadni. Én, aki a törvényekkel összhangban vártam az események megtörténtét. De baromira nem úgy történtek, mert törvényszegően jártak el. Ők szegték meg a törvényt, nem a törvényszegő által írt szabálykönyvet kell a bíróságnak figyelembe vennie.
Ezt a befektetői tájékoztatót az AGY69-nek kellett volna adnia. Nem a cégnek. Az AGY69-nek kellett volna leírni a terveit. Azóta letelt majd 1,5 év, már látod, hogy mi volt a terve az AKKO-val (saját részvények mélyen piaci ár alatti átvétele, követve és közvetlenül a tőzsdén, piaci áron való eladása, busás haszonnal).
A bünti azért járt neki, mert megszegte a törvényt. A büntetés nem mentesít az egyéb kötelezettségek alól.
Ha pl. veszel egy épületet és az eladó elhallgat valami hibát előled, akkor megmosolyogtató lesz a bíróságon a védekezése, hogy "nem tudni, hogy ha elmondom neki a hibát, akkor nem vette-e volna meg úgy is, tehát a mi lett volna ha-val a bíróság ne foglalkozzon" :-)
értékelendő a transzparenciára való törekvésed, de nekem rémlik valami, hogy van befektetői tájékoztató....itt várták, csak az MNB kotlott állítólag rajta vagy mi.Haladékot is kértek a BÉT-től.
Így van: nem tett ajánlatot, meg is kapta a büntit. Így van a "mi lett volna ha" nehezen bizonyítható, mert az elmaradt hasznon mint alternatív költség bizonyítása....hát...sok sikert hozzá! A lehetőség azonban adott. Igen, a feltett kérdés jogos és elgondolkodtató, azonban tudtommal a részvényesnek kell jeleznie a küszöbátlépést az IT-nak,tehát ahogy levezetted tul.képpen az IT perelhetné ÁGY-öt, lévén ők rendelkezhettek a saját részvényekről,azonban ők nem tudhatják kinek hány % rv-tulajdonlása van a cégben adott pillanatban, lévén a könyv T-2 állapot. Azonban ha a részvényes nem jelenti a tulajdoni hányadát, így azt sem, hogy a vételi ajánlat lévén magasabb áron is eladhatták volna a részvénypakkot amit említesz, bár tudtommal akkor is az átlagár számít, ami ezek szerint magasabb volt mint amin eladta az IT a saját részvényeket, állításod szerint. A kisrészvényesek max. az IT-t kérhetik számon,tehát ez az opció adott, de ehhez kell egy végkifejlet is, hogy ítélik meg a részvényesek a kimenetelt, és annak hasznát. Egyet tudok érteni részleteiben a felvetéseiddel, jogosak. Csak a hűtlen kezelés vélelmezése és bizonyíthatósága necces. Az elmaradt haszonról nem is beszélve,de a lehetőség mindenki számára adott. A végkifejlet fényében visszamenőlegesen is visszafejthető a kihatás, meglátjuk.... ...vannak itt izgalmak kérem, ezért is szálltam ki, kíváncsian várom lesz-e valami.
"user01
2019. 02. 20. 19:48
Előzmény:
törölt hozzászólás
#10124
A 33% feletti befolyás megszerzésének
hatása most csak az, hogy vételi ajánlattal kell előállni, melyben fel
kell tárni a céggel kapcsolatos terveket. Hiszen ez alapján lehet arról
dönteni, hogy élsz-e az ajánlattal vagy sem. A cég vezetőségének is nyilatkoznia kell arról, hogy mit javasolnak a részvényesek felé, azok éljenek-e az ajánlattal, vagy sem. Ebben nagyon ferdíteni nem lehet, mert ha azt tennék, akkor joggal lehetne őket perelni."
Ezt külön kiemelném: "A cég vezetőségének is nyilatkoznia kell arról, hogy mit javasolnak a részvényesek felé, azok éljenek-e az ajánlattal, vagy sem."
"
user01
2019. 02. 20. 19:26
Előzmény:
törölt hozzászólás
#10117
A vételi ajánlattal egy befektetői prezentáció is jár. Amiben
a jövőre nézve nagy hazugságot nem lehet írni, lévén az alapján döntik
el a részvényesek, hogy élnek-e az ajánlattal, vagy sem. Azaz abból megismerhető lesz, hogy mi is a terv az AKKO Invest-tel."
"user01
2019. 02. 20. 15:37
#10072
Kicsit olyan érzésem van, mintha egy nagyobb részvénycsomag szétosztásának lennénk tanúi. Megfűszerezve azzal, hogy nem gond ha néhány kisrészvényes is odadobja a pakkját.
Ez viszont nem mentesíti a 19db-os részvényszerző(ke)t a kötelező vételi ajánlat megtétele alól. Lassan írni kell az MNB-nek? Tisztelt
cégvezetés, olvassák a fórumot, ideje felszólítani a 33% feletti
befolyást szerzőt, vagy ha többen voltak, akkor az összehangoltan
eljárókat a vételi ajánlat megtételére, egyben a befektetői tájékoztató
kiadását is várnám."
Az AGY69 nem tett ajánlatot, pedig kellett volna. Csak ennyit kell tudni. A "mi lett volna ha" nem érdekes.
Egyébként ez a történet kicsit messzebb is elvezet. Lévén ha az AGY69 megtette volna az ajánlatát, akkor a későbbi hónapokban a management mégis milyen megfontolásból szórta volna az AGY69 ölébe a cég tulajdonában lévő részvényeket bőven a kötelező vételi ajánlat alatti árfolyamon? Hiszen volt egy vevő a piacon (AGY69), aki 690Ft-os is megadott a részvényekért. A cég ezek után 90Ft-ért adja azokat annak, ak 690Ft-ot is megadott érte? Ez már bőven a hűtlen kezelés kategóriája. Azaz az elmaradt kötelező vételi ajánlatnak nem csak 2019. februárjára van kihatása, hanem az egész cég sorsát határozta meg, alapjaiban.
Feltéve, ha a felperes hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy a vételi ajánlat esetén legalább ott maradt volna az árfolyam, hogy ha a) AGY tette volna azt meg '19-ben; Vagy b) ha más tőkeerősebb teszi meg majd a vételi ajánlatot. Meg lehet kérdezni a kisbefektetőket akkor, hogy annak örülnek-e/örültek-e volna jobban,hogy az tette-e meg később vagy ÁGY? Másképp: melyik járt volna nagyobb kisbefektetők számára értékkel és ebből kifolyólag valószínűsíthető árazással, melyik szolgálta volna jobban a kisbefektetők érdekeit kisbefektetői szempontból: ÁGY vagy egy nagyobb eszközértékű, eredményességű nagybefektető? Természetesen abban az esetben ha lesz ilyen vételi ajánlat. Úgy tudom per esetén ezt is mérlegelik,bár jóval előtte a kisbefektetők is.
2019. január 23-án volt egy közgyűlés: https://bet.hu/newkibdata/128131512/2018_12_19.pdf A közgyűlés előtt 5 munkanappal készült egy tulajdonosi megfeleltetés, az alapján vehettek részt a részvényesek a közgyűlésen. Azaz 2019. január 16-i megfeleltetés, ha rajta vagy, akkor szavazhatsz. Érdekes módon január 17-18-19. napokon kb. mostani névértéken nézve 680e db részvény fordult meg a tőzsdén, azaz valakik, akik már részt vehetnek a közgyűlésen úgy döntöttek, hogy még a közgyűlés előtt nagy mennyiségben eladnak. A közgyűlésen szavazni szavaznak, de már nem nyomja a részvény súlya a vállukat, kitáraztak. Mindezt tették akár 696Ft-os árfolyamon.
Mit tudni még? Azt, hogy az AGY69 a január 23-i közgyűlésen kb. 8e db (= mostani névértéken 512e db) részvénnyel szavazott, február közepén viszont annak ellenére se jelentett, hogy a nagylelkű igazgatótanács hozzávágott 19e db (= bő 1,2M db) részvényt. Azaz 2019. január 16. után sok-sok részvényt eladott. Márpedig a Tpt szerint a kötelező vételi ajánlat ajánlati árában az is számít, hogy milyen áron ad/vesz az AGY69.
Az AGY69 tavaly február közepén lépte át először a 33%-os befolyást. Tavaly január közepén mostani névértéken nézve valaki kiszórt bő 500e db részvényt. Előtte az AGY69-nek volt ennyi részvénye (közgyűlés), február közepére, amikor is átlépte a 33%-ot, meg ha jól rémlik semmije se maradt. Azaz egy biztos: az AGY69 volt az egyik nagy eladó, bőven 600 fölötti árfolyam mellett.
"Peti84
szerda, 09:58
Előzmény:
#20490
user01
#20491
Oda se neki, majd most megnézik, ezután már :)"
Nem néztem az elmúlt napokban a topic-ot. Válaszolnék. Az elmaradt kötelező vételi ajánlat kapcsán sokakat komoly kár ért. Lévén a vételi ajánlat ajánlati ára nem csak a 180/360 napos átlag lehet, több más esetet is meg kell vizsgálni, így az ajánlattevő (AGY69) ajánlattételt megelőző 180 napon belüli eladási/vételi ügyleteinek árfolyamát is (Tpt 72 par. 1) ab) --- megj.: tőzsdei ügylet is átruházási szerződés ). Márpedig valaki január közepén mostani névértéken nézve 680-690 Ft-on annyi részvényt adott el, ami nem sok személy birtokában lehetett. Mondjuk egy valakiében. Azt tudjuk, hogy február közepén, amikor az AGY69 először lépte át a 33%-os befolyást, akkorra már eladta a korábbi, mostani névértéken nézve 6-700e db részvényét. És nem lennék nagyon meglepve, hogy az elmaradt kötelező vételi ajánlat árfolyama bőven 650 Ft fölött kellett volna legyen.
Kérdés, hogy ezek után kik buktak itt 10 és 100 milliókat az AGY69 húzásai miatt, és kik indítanak polgári pereket az elmaradt haszon miatt. Én nyíltan, itt a fórumon is kommunikáltam, hogy várom a vételi ajánlatot. Az Akko felé is kommunikáltam ennek kapcsán.....
Az a jelentősége h ezzel a finanszírozási stratégiával akár egy több mint e mrd-os ingatlan holdingot létre lehet hozni, amelynek eszközállománya legalább akkora mint az otp és erste alap együttvéve. Ehhez nagyon hatékony eszköz a tőzsdei jelenlét, az alacsony közkéz, a Wallisnak min 50% felett kéne lennie, de inkább több, alig legyen közkézhányad, ne legyen jelentős eladási szándék.
Akko Invest