Még a következő kérdések jutottak eszembe a januárban elfogadott tőkeemelési javaslatról, amire lehetőség szerint szakszerű válaszokat várok (amiket előre is köszönök).
Korábban volt egy tőkeemelési felhatalmazás 50 mrd-os saját tőke-plafonnal, ami 2020 októberében járt le (180/360 napos kibocsátási árral).
A januári határozat szerint az alaptőke max. 10-szeresére való felemelésére van lehetőség. Ha a jelenlegi saját tőke/jegyzett tőke arány megmaradna (7,2 körüli, a mostani 833 millió alaptőkével és 6 mrd saját tőkével), akkor ez a határozat majdnem teljesen megegyezik a korábbi felhatalmazással, így 60 mrd-nyi saját tőkét hozhatnának a cégbe (ha csak 5 mrd jelenlegi saját tőkével számolnánk, akkor ugyanúgy 50 mrd lenne a behozható maximális saját tőke).
Ha kihasználnák így a 60 mrd-os keretet, akkor a jelenlegi 420-as árfolyamon 143 millió részvényt keletkeztetnének, és Veresék részvényesi hányada 87% lenne, ha 50 mrd saját tőkét hoznának be, akkor 119 millió új részvény jönne, ezzel 85% lenne a részvényesi hányaduk (feltéve, hogy csak minimális részvényt vesznek a piacon vagy OTC-n, hogy éppen átlépjék a 33%-os küszöböt)
Az első kérdésem az lenne, hogy ha egy új üzletrészt apportálnak be, akkor a korábbi saját tőke/jegyzett tőke arányhoz tartják magukat vagy más arány is kialakulhat?
A második az, hogy előfordulhat-e olyan, hogy pl. az apportáláskor a behozott üzletrészt könyveléstechnikailag valahogyan megoldva, leírva, leértékelve hozzák be; ez egyáltalán jogszerű lenne-e?
Mert hogy ha pl. nem jogszerű az ilyen eset, akkor a 200 mrd-os saját tőkéjű Wing apportja még elméletben se lenne lehetséges a jelenlegi körülmények között, mert nem férne be a megszavazott keretbe.
Ha ez egyébként lehetséges, első ránézésre akkor sem lenne logikus az apportőrnek leértékelnie a behozandó üzletrészét, mert úgy kevesebb tulajdoni hányadhoz jut ugyanazért a pénzért (ki fogadna el kevesebb pénzt az árujáért a való életben?), de még 50 mrd-dal számolva is 85%-os tulajdoni hányada lenne, és lehet látni a fenti példából, hogy 10 mrd-os saját tőke-növekmény is alig változtat ezen a hányadon, tulajdonképpen "telítődik" ez a tulajdoni hányad.
Ezen kívül ha Veresék 85%-os tulajdoni hányadhoz jutnának, így is bőven lenne eladó részvényük és a túl kis közkéz (ennél kisebb közkéz) sem lenne előnyös egy tőzsdei vállalatnál (elég ritka, hogy csak 10-15%, mert akkor nagyjából kereskedhetetlen).
A harmadik kérdés pedig az, hogy egyáltalán van-e reális esély arra, hogy leértékelve/leírva hozzanak be akármit is? Mert a korábbi tapasztalatok szerint pl. az Autowallis esetében is elkérték az apportért az árat. Akkor azt 15,8 mrd értéken vitték be, a 2019-es Autowallis adatok szerint 900 millió nettó profitra vetítve így 15-ös P/E ráta jönne ki, ami enyhén túlértékeltnek mondható, vagy legalábbis a reális tartomány tetején, nagyjából a határán van.
Korábban volt egy tőkeemelési felhatalmazás 50 mrd-os saját tőke-plafonnal, ami 2020 októberében járt le (180/360 napos kibocsátási árral).
A januári határozat szerint az alaptőke max. 10-szeresére való felemelésére van lehetőség. Ha a jelenlegi saját tőke/jegyzett tőke arány megmaradna (7,2 körüli, a mostani 833 millió alaptőkével és 6 mrd saját tőkével), akkor ez a határozat majdnem teljesen megegyezik a korábbi felhatalmazással, így 60 mrd-nyi saját tőkét hozhatnának a cégbe (ha csak 5 mrd jelenlegi saját tőkével számolnánk, akkor ugyanúgy 50 mrd lenne a behozható maximális saját tőke).
Ha kihasználnák így a 60 mrd-os keretet, akkor a jelenlegi 420-as árfolyamon 143 millió részvényt keletkeztetnének, és Veresék részvényesi hányada 87% lenne, ha 50 mrd saját tőkét hoznának be, akkor 119 millió új részvény jönne, ezzel 85% lenne a részvényesi hányaduk (feltéve, hogy csak minimális részvényt vesznek a piacon vagy OTC-n, hogy éppen átlépjék a 33%-os küszöböt)
Az első kérdésem az lenne, hogy ha egy új üzletrészt apportálnak be, akkor a korábbi saját tőke/jegyzett tőke arányhoz tartják magukat vagy más arány is kialakulhat?
A második az, hogy előfordulhat-e olyan, hogy pl. az apportáláskor a behozott üzletrészt könyveléstechnikailag valahogyan megoldva, leírva, leértékelve hozzák be; ez egyáltalán jogszerű lenne-e?
Mert hogy ha pl. nem jogszerű az ilyen eset, akkor a 200 mrd-os saját tőkéjű Wing apportja még elméletben se lenne lehetséges a jelenlegi körülmények között, mert nem férne be a megszavazott keretbe.
Ha ez egyébként lehetséges, első ránézésre akkor sem lenne logikus az apportőrnek leértékelnie a behozandó üzletrészét, mert úgy kevesebb tulajdoni hányadhoz jut ugyanazért a pénzért (ki fogadna el kevesebb pénzt az árujáért a való életben?), de még 50 mrd-dal számolva is 85%-os tulajdoni hányada lenne, és lehet látni a fenti példából, hogy 10 mrd-os saját tőke-növekmény is alig változtat ezen a hányadon, tulajdonképpen "telítődik" ez a tulajdoni hányad.
Ezen kívül ha Veresék 85%-os tulajdoni hányadhoz jutnának, így is bőven lenne eladó részvényük és a túl kis közkéz (ennél kisebb közkéz) sem lenne előnyös egy tőzsdei vállalatnál (elég ritka, hogy csak 10-15%, mert akkor nagyjából kereskedhetetlen).
A harmadik kérdés pedig az, hogy egyáltalán van-e reális esély arra, hogy leértékelve/leírva hozzanak be akármit is? Mert a korábbi tapasztalatok szerint pl. az Autowallis esetében is elkérték az apportért az árat. Akkor azt 15,8 mrd értéken vitték be, a 2019-es Autowallis adatok szerint 900 millió nettó profitra vetítve így 15-ös P/E ráta jönne ki, ami enyhén túlértékeltnek mondható, vagy legalábbis a reális tartomány tetején, nagyjából a határán van.
Akko fórum