Az első negyedévi 74,3%-ról 74%-ra
mérséklődött június végére a magyar államadósság a GDP arányában, ami
csaknem 9 éve, azaz a válság kitörése és az IMF hitelkeret lehívása óta a
legalacsonyabb - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett
előzetes adatokból. A csökkenő tendencia nem meglepő annak tükrében,
hogy az első után a második negyedévben is többletes volt az
államháztartás pénzügyi mérlege. Ez egyúttal azt is előrevetíti: az idei
évre belőtt 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélnál jóval jobb
egyelőre az alappálya. Közben a lakosság a jelek szerint "úszkál" a
pénzben, újra jócskán nőtt a háztartások nettó finanszírozási képessége.
Az MNB előzetes adatai szerint
az első negyedévi 2,2% után 0,3%-os (28 milliárd forintos) többletet
mutatott a második negyedévben is az államháztartás nettó finanszírozási
képessége, noha júniusban a bónuszok bezsebelése miatt extrém mértékben megpörgették
az EU-támogatások kifizetését az államigazgatási dolgozók, ami nagy
deficitet okozott abban a hónapban a büdzsében. Tavaly az első
negyedévben hasonló GDP-arányos finanszírozási többlet alakult ki, míg a
második negyedében 0,4%-os nettó forrásigény (deficit) mutatkozott, így
az idei első félév még a tavalyinál is kedvezőbb alap államháztartási finanszírozási folyamatokra utal.
Ezzel
párhuzamosan a háztartások pénzügyi eszközei 474 milliárd forinttal
jobban nőttek a második negyedévben, mint a kötelezettségei, azaz a nettó finanszírozási képességük az első negyedévi 3,9%-ról 5,1%-ra ugrott a GDP arányában (szezonálisan kiigazítva).
Ezt csinálták a háztartások
A háztartások pénzügyi
eszközein belül a második negyedévben egyébként a legnagyobb mértékben a
készpénz és folyószámla betétek állománya emelkedett, a lekötött
betétek esetében folytatódott a nettó betétkivonás. Továbbra is jelentős
kereslet mutatkozott az állampapírok iránt, ezen belül is a hosszú
lejáratú papírokba történő befektetések bővültek, a rövid lejáratú
állampapírok esetében a második negyedévben nettó eladás történt. A
háztartások tranzakcióból adódóan a befektetési jegy portfóliójukat is
növelték. Bár a pénzpiaci alapok állománya továbbra is csökkent, a nem
pénzpiaci alapokba történt befektetések ellensúlyozták ezt. Ebben a
negyedévben tovább bővült a biztosítástechnikai tartalékok állománya,
mely növekedés elsősorban a nyugdíjpénztári tartalékokat érintette. A
második negyedévben tranzakcióból adódóan bővült a háztartások
hitelállománya, nettó hitelfelvétel történt mind az ingatlanhitelek,
mind a fogyasztási és egyéb hitelek esetében.
Amennyiben az utóbbi négy negyedév együttesét
és az ezekből kirajzolódó tendenciákat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az
államháztartási nettó finanszírozási igénye az első egyedévi 1,8%-ról a
GDP 1,6%-ára olvadt (574 milliárd forintra). Ez azt is előrevetíti, hogy
az idei évre megcélzott 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánynál
jóval alacsonyabb deficit is benne van a pakliban.Magyarul
ismét van költségvetési mozgástere a kormánynak, hogy a választásokhoz
közeledve költekezzen, hangulatjavító intézkedéseket tegyen meg. Erre
egyébként egy minapi elemzés kapcsán már szintén utaltunk:
2017.07.26 16:51 Olyan sok pénze van a magyar államnak, hogy kedvére költekezhet
A
háztartások esetén az eszközök és kötelezettségek változásából adódó
nettó finanszírozási képesség 1540 milliárd forintos pluszt mutatott,
ami az utóbbi négy negyedév GDP-jének 4,3%-a (az első negyedévben
4,2%-os volt ez az arány).
Visszatérve
az államháztartásra, illetve az államadósságra: az első két negyedévi
pluszos mérleg (nettó finanszírozási képesség) mellett június végére az
államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett
(maastrichti) adóssága 26706 milliárd forintra emelkedett, ami az MNB
GDP-becslése szerint a GDP 74%-át jelenti az első negyedévi 74,3% után, azaz közel 9 éves mélypontra bukott a bruttó adósságrátánk.
Közben a nettó adósságrátánk még intenzívebben, a GDP 63,8%-áról
62,7%-ára olvadt, ami 2011 vége óta a legalacsonyabb rátát jelenti.
Címlapkép forrása: MTI Fotó Koszticsák Szilárd
A válság óta nem volt ilyen alacsony a magyar államadósság
Ugrás a cikkhez