Legalább csődbe viszik az Usát is 4 év alatt , ez már holtbiztos.
100 évig voltak a vezető hatalom, de már nem sokáig lesznek ott a sok idióta elintézi nekik.
Trump új minisztere a "csődkirály", egy másik dúsgazdag milliárdos lehet
2016. november 24. 15:59
nyomtatás
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy Wilbur "csődkirály" Ross lehet Trump kereskedelmi minisztere - a Wall Street Journal és a Washington Post legalább is több forrástól így értesült.
Miután Donald Trumpot megválasztották elnöknek, mindenki azt találgatja Amerikában, hogy kik lesznek a következő négy évben a legfontosabb szárnysegédei a milliárdos üzletembernek. Például a pénzügyminiszteri pozícióba a hírek szerint elég valószínű, hogy Donald Trump Steven Mnuchint, a Goldman és az egyik Soros hedge fund volt alkalmazottját, illetve a sikeres választási kampányának pénzügyi főnökét fogja kinevezni. A Wall Street Journal és a Washington Post több forrása szerint
a Kereskedelmi Minisztérium élére pedig egy másik milliárdos, Wilbur Ross kerülhet, akit Amerikában "csődkirályként" emlegetnek.
A 78 éves Wilbur Ross abból gazdagodott meg, hogy csődközeli vagy csődbe ment vállalatokat vásárol fel olcsón, majd rendbe teszi, és újra felvirágoztatja vagy eladja őket. Szinte minden iparágban megfordult már az acél- és szénbányászattól kezdve a távközlésen át a ruhaiparig. A Forbes 2014-es listája szerint 2,9 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.
Wilbur egyébként Trump korai támogatói közé tartozik, és azzal a Peter Navarroval dolgozott együtt az utóbbi hónapokban, aki az előző kormány Kínaiakkal folytatott kereskedelmi politikáját folyamatosan ostorozza.
Mi az összefüggés Trump és a szemét között?
2016. november 24. 15:14
nyomtatás
A Trump-korszak nagy nyertesei a szemétszállító cégek lehetnek - a befektetők legalábbis látszólag ezt gondolják az alapján, hogy a nagy amerikai szemétkezelő cégek részvényei szinte kivétel nélkül emelkednek az amerikai elnökválasztás óta. Nem is kicsit, van, amelyik közel 30 százalékkal értékelődött fel. Az iparág szereplői a Trump által meglobogtatott deregulációból profitálhatnak, ismerve az újonnan megválasztott elnök környezetvédelemmel kapcsolatos nézeteit.
akiraly KÜLFÖLD ma 10:51 107 0
Melania Trump saját weboldalán legalább 2006 márciusa óta büszkén hirdette, hogy "diplomát szerzett dizájnból és építészetből egy szlovéniai egyetemen". A nyáron az amerikai média már megkérdőjelezte az állítását, mert semmilyen nyomát nem találták a diplomájának.
Nagyon sok az IQ-ja, de a szépségéből jobban megélt. Mark Wilson/Getty Images
Trumpék reakciója erre akkor Melania saját weboldalának lelövése volt, amit akkor azzal indokoltak, hogy az már "nem tükrözi hűen jelenlegi üzleti és szakmai érdeklődését".
Most, hogy Trump elnök lett, és weboldala már greatagain.gov címen kormányzati domain alá került, kénytelenek voltak mellőzni a diplomaszerzésről szóló állításokat. A szájton most azt írják a leendő first lady tanulmányairól, hogy "tanulmányait a Ljubljanai Egyetemen folytatta, de modellkarrierje miatt megszakította". Amiből következik, hogy végül nem szerezte meg, bár erre nincs direkt utalás hivatalos életrajzában, pedig abban még Melania Trump saját magáról elnevezett ékszermárkájáról is szó esik.
Az NBC Newsnak amúgy sikerült megtalálnia egy egykori professzorát, Blaz Matija Vogelniket, aki szerint Trumpné valóban nem fejezte be a tanulmányait, de ennek ellenére is "nagyon magas az IQ-ja". Vogelnik szerint Trumpné, aki gyönyörű fiatal nő volt, "rájött, hogy a szépségével többet kereshet, mint a hosszú tanulmányokkal". (Via Vocativ)
És? Ezzel most mit is akartál mondani ebben a topicban? Adócsalás témában amúgy elég tájékozatlannak kell lennie annak, aki Trumptól várja a csodát, lévén maga is adócsaló...
"Stiglitz: „Képzeljük csak el, mi folyhat az adóparadicsomokban!
Európai Unió
2016. november 18. péntek, 18:46
• Joseph Stiglitz, Panama-iratok, Európai Parlament
„Hangsúlyozom, hogy a Panama-iratokban lévő információ 80 százaléka nem Panamában történt eseményekről szól, ami jól mutatja, hogy a probléma globális” – mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász az Európai Parlament vizsgálóbizottságának meghallgatásán.
Stiglitz, a panamai kormány egykori tanácsadója felszólalásában a titkos adórendszerek elleni „zéró toleranciára” kérte Európát.
A Panama-iratok botrányát vizsgáló szakbizottság szerdai meghallgatásán Joseph E. Stiglitz emlékeztette a képviselőket, hogy a Mossack Fonseca, az adatokat kiszivárogtató ügyvédi iroda csak egy a négy nagy panamai ügyvédi iroda közül: „Történetesen a kisebb irodák egyike. Képzeljük csak el, mi folyhat ezekben az adóparadicsomokban!”
Miután a Mossack Fonseca kiszivárogtatta az adatokat, a panamai kormány létrehozott egy bizottságot, amelynek feladata, hogy kidolgozzon egy ajánlást, amellyel javíthatják az ország pénzügyi és jogi rendszerének átláthatóságát. Stiglitz tagja volt a bizottságnak, de lemondott, mert a kormány nem akarta nyilvánosságra hoznia az ajánlásaikat.
A Panama-iratok botrányát vizsgáló bizottságot azután hozta létre az Európai Parlament, hogy napvilágra kerültek a Mossack Fonseca iratai. Az EP-képviselők azt vizsgálják, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok milyen mértékben küzdenek a probléma ellen.
A FELVILÁGOSULTAK SZERINT A „TÉNYEK UTÁNI POLITIKA” KORSZAKÁBA LÉPTÜNK
Megadja Gábor
Hazai idő szerint november 9-én hajnaltájban néhány arcra ráfagyott a vigyor. Egyre biztosabb lett, hogy az Egyesült Államok 45. elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. A CNN (rosszmájúak szerint Clinton News Network) még próbálta visszatartani az adatokat, reménykedni, hogy a független média független jelöltje lesz mégis a befutó, de egy idő után bedobták a törülközőt.
A leolvadt vigyorok épp most alakulnak valamivé, amiről még nem tudjuk, mi lesz belőle végül. A liberális média ingamozgása arra utal, hogy még nem döntötték el, köpködni kell-e továbbra is Trumpot, vagy inkább óvatosan befarolni mögé?
A mostani választás valóban figyelemre méltó, még ha nem is teljesen példátlan, több okból is. Trump ugyanis a legsúlyosabb ellenszélben nyert. Ellene volt a mainstream média, a teljes, pénzzel jócskán felpumpált demokrata kampánygépezet, de még az övéi – a republikánus pártelit – is döfködték a hátát. A megválasztott elnök a saját pénzéből finanszírozta kampányát, ami ugyan szintén nem csekély egy földi halandó szemszögéből, de eltörpül ahhoz képest, amit az ellenoldal tudott mozgósítani. Gyakorlatilag csak a közösségi média fórumaira támaszkodott, szemben az úgynevezett független Góliáttal. Talán ezért tekintette mindenki teljesen esélytelennek az első pillanattól fogva.
Trump győzelme felér egy kisebbfajta forradalommal, és nem csak a fentiek miatt. Azok ugyanis keveset értek volna, ha végül a választók nem mellette döntenek.
Ez persze mind csak spekuláció, de erős a gyanú, hogy az üzletember két fronton tudta maga alá gyűrni Hillary Clintont. Az egyik osztályfronton történt. Az amerikai középosztályról az amerikai politikai elit teljesen megfeledkezett, akár fehérekről, akár színes bőrűekről van szó. Amikor Trump arról beszélt, hogy őket magukra hagyta az ország, az ő nevükben beszélt, és meg is találta a hangjukat. A másik a kultúra frontja. Az Egyesült Államokban ugyanis az egyetemi campusokról kilövellve mindent átitatott a fojtogató, totalitáriussá váló politikai korrektség.
Trump nyíltan és meglehetősen érdes hangnemben vette semmibe a politikai korrektséget. Nem is maradt el a válasz: kapott hideget-meleget a politikai paletta mindkét oldaláról. Ironikus módon épp az egyetemekről terjedt el a közvéleményt teljes mértékben terrorizáló szemlélet. Trigger warningok, safe space-ek. (A kedves diákokat figyelmeztetik, ha potenciálisan számukra sértő dolog hangzana el, akkor kimehetnek. A safe space pedig véd minden negatív kommenttől.) Szabad vita nyista.
A megfejtés közhelyszerű: Trump csak kimondta azt, amit az emberek többsége gondolt. Az emberek többsége pedig azt gondolta, hogy a washingtoni establishment magasról tesz az amerikai polgárok mindennapi problémáira, el vannak foglalva a nemzetközi kereskedelem – főként számukra és részvényeseik számára – kedvező feltételeivel, a közel-keleti háborúkkal és a folyton megjelenő, felszabadítandó kisebbségek problémáival. Nem elég tehát, hogy az átlag amerikai hangját senki sem hallotta az elitből, de még abajgatták is őket azzal, hogy korlátolt rasszisták.
Ez a vád mellesleg igen figyelemreméltó, ha tekintetbe vesszük azt, hogy épp Trump politikai ellenfelei osztják fel az amerikai népet különféle csoportokra etnikumok, nemek és szexuális preferenciák szerint, és próbálják ezeket egymással szembefordítani: fehéret a feketével és a spanyolajkúakkal, nőket a férfiakkal, homoszexuálisokat a heteroszexuálisokkal stb.
Az amerikai liberalizmus igyekszik egyszerre két nyelvet beszélni. Egyrészt a totális egyetértésre, a társadalmi harmóniára törekszik, amelynek alapja a tökéletes egyetértés, másrészt azt vallja, hogy a különféle etnikai, nemi stb. csoportok állandó harcban állnak egymással. A legnagyobb elnyomók természetesen a heteroszexuális fehér férfiak.
A média és az értelmiség szemében a fenti csoport tagjainak további bűne azon túl, hogy fehérnek és férfinak születtek, a tudatlanság, műveletlenség – rövidebben: a tahóság. (Nem gond persze, hogy Trumpra korántsem csak fehér férfiak szavaztak, hiszen akkor nem nyerhetett volna. De erre is megvan az osztályharcos magyarázat: ezek bizony árulók.) Ezt némely értelmiségiek – honunkban is – nyíltan, mások kissé becsomagolva fogalmazzák meg. A szokásos dramaturgia szerint az értelmiség ilyenkor szórja átkait a hálátlan világra, hogy az nem hever a lábai előtt páratlan tudása és műveltsége miatt. Trump meg nem olvas. Amikor az értelmiség ezen nyekereg, akkor adjunk a hálát a sorsnak, hogy nem juthatnak a hatalom közelébe – ugyanis ezek szerint ők tényleg úgy képzelik, hogy könyvekből kell kiolvasni a helyes politikai döntéseket, meg a kormányzás művészetét.
Mellesleg bármilyen negatívan is ítélik meg Trumpot, az üzenete nem példátlan, csak elfeledett. Az „America First” szlogenjét illik Taft szenátorhoz kötni, és az izolacionizmus sem áll távol az amerikai politikai hagyománytól. Ez még akkor is sajnálatos igazság, ha a demokratán kívül a neokon establishmentet is a hideg rázza Trump külpolitikai üzeneteitől, főleg, ha valóban köt egy modus vivendit az oroszokkal. Ez esetben a demokrata és a neo establishment egy része megy a levesbe, a követségek külföldi kisegítői – ők a függetlenek – pedig téma nélkül maradnak. Szófukar hangulatjelentések lesznek ebből. Úgy fáznak most Trumptól, mint Kissingerék Reagantől annak idején, és a „kívülről érkezett” párhuzam is részben megáll.
A Brexitnek és Trump megválasztásának már címkét is adott a felvilágosult értelmiség. Állítólag a „tények utáni politika” korszakába léptünk. A tényeket, ugye, ők ismerik, a Brexit mellett voksolók, Trump és szavazói pedig nem. Ez igen kényelmes pozíció, és csak irigyelni tudjuk az elit ilyetén magabiztosságát. Az persze nem merül föl bennük, hogy épp ez a kivételes magabiztosság vezetett a Brexithez és Donald Trump győzelméhez.
És akkor a jutalomjáték: akik a tények utáni politika világában a tények oldalán állnak, azok most kínos magyarázkodásra kényszerülnek az úgynevezett „szakmák” védelmében, főleg a mérések és elemzések területén. A Szent Tudomány ugyanis, úgy tűnik, becsődölt. A Szent Tudomány képviselői ezért a tévéstúdiókban és cikkekben magyarázzák el nekünk, hogy minden a legnagyobb rendben, nem rontott el a szakma semmit, és különben is, hibahatár. Én amondó vagyok, hogy ez legalább szórakoztató. A szakma sosem téved, akkor sem, ha igen.
Ha már itt tartunk. A szakma – sőt, tudomány – képviselői a verseny indulásánál azt mondták, Trumpnak esélye sincs jelöltté válnia. Majd azt mondták, rendben, jelölt lett, de befutó sosem lesz belőle. A következő fázisban az volt a jóslat, hogy bár befutó lett, elnök sosem lesz belőle.
Most az az előrejelzésük, hogy Trump borzasztó elnök lesz, és elhozza az apokalipszist. Legyen. Ha ez is pont ugyanúgy válik valóra, mint a többi tudományos-szakmai jóslat, akkor nincs mitől tartanunk.
A szerző eszmetörténész
Ha jók a lobbiellenes szabályok, át kell venni azokat. Kiterjesztve a felügyeletekre és az általuk felügyeltekre is. Az is a korrupció része, hogy pl. a bankfelügyelet volt felügyelői az általuk felügyelt bankoknál kapnak később zsíros állásokat...
Trump visszatáncolt egy sor kampányígéretében
Földes András FÖLDES ANDRÁS
KÖVETÉS
Pándi Balázs PÁNDI BALÁZS
KÖVETÉS
2016.11.22. 22:33
0 HOZZÁSZÓLÁS
Donald Trump olyan elánnal vetette bele magát a világpolitikába, a belpolitikába, a sajtóügyekbe, és a bizniszbe, hogy az amerikai sajtó gyakorlatilag egész nap a leendő elnökkel foglalkozott.
A figyelmet Trump már hétfőn megalapozta, amikor berendelte magához a legnevesebb újságírókat, csak azért, hogy egyenként ossza ki őket. Trump eközben jelezte az Egyesült Királyságnak, hogy azt szeretné, ha az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete Nigel Farage, a UKIP vezetője, a brexit élharcosa lenne.
2016-11-18T220341Z 308443225 TM3ECBI1B8201 RTRMADP 3 TRUMP-LAWSU
Fotó: Carlo Allegri / Reuters
A keddet pedig azzal kezdte, hogy Twitteren jelentette be: elmarad a találkozója a New York Timessel. A lap döbbenten hallotta a hírt, részben azért, mert hivatalosan nem kaptak értesítést, részben mert korábban éppen Trump stábja kezdeményezte a találkozót.
A Twitteren zajló rövid vita után a megválasztott elnök újra üzent: mégis elmegy a New York Times szerkesztőségébe.
A lap vezetésével és szerkesztőivel zajló ebéden folytatódott az elnök zavarba ejtő kommunikációja, amelyből ha valamit ki lehet emelni, akkor az az volt, hogy több ponton is visszatáncolt a kampányban elhangzottaktól.
Nem pereli Clintont
Trump mégsem perelné be Hillary Clintont, jelentette be, noha a kampányában még börtönbe akarta záratni az email-ügye, és alapítványának aggályos támogatása miatt. Trump jogi indoklás helyett azonban azzal magyarázta döntését: "Nem akarom bántani a Clintoékat, tényleg nem."
2016-10-20T111305Z 1 MTZGRQECAKCF9LNB RTRFIPP 0 USA-ELECTION-DEB
Fotó: Reuters
Jogi szakértők figyelmeztettek, hogy mivel az elnöknek nincs joga sem vizsgálatok indítására utasítani, sem attól eltiltani az FBI-t, vagy a legfőbb ügyészt, Trump kijelentései aggályosak a jogállamiság szempontjából.
Lehet, hogy mégis van globális felmelegedés?
"Nyitott vagyok a kérdésben" - fogalmazott Trump azzal kapcsolatban, hogy kilépteti-e az Egyesült Államokat a klímaegyezményből. A megjegyzés azért érdekes, mert a kampányában még biztosan el akarta hagyni a környezetvédelem és a globális felmelegedés szempontjából fontos nemzetközi egyezményt.
A New York Times egyik újságírója megkérdezte, hogy szerinte van-e kapcsolat az emberi aktivitás és a klímaváltozás közt, amire a beiktatásra váró elnök már nem egyértelmű nemmel felelt. Szerinte van kapcsolat a kettő közt, de azt is hozzátette: az is kérdés, mekkora a kapcsolat, és mennyit jelent ez a vállalataink számára.
Szíriával olyat akar, amit senki
"Mindenki mástól különböző a megközelítésem" - mondott nehezen értelmezhetőt Trump amikor a szír konfliktus megoldásáról kérdezték. Korábban Trump hangoztatta, hogy Putyin megközelítése a jó, és a lázadók helyett Aszad erőit kellene támogatni. Obama figyelmeztette is Trumpot berlini beszédében, hogy ne paktáljon le az orosz elnökkel.
2016-11-21T000313Z 2104925413 S1AEUNZXMVAA RTRMADP 3 USA-TRUMP
Fotó: Mike Segar / Reuters
A leendő elnök távolságtartását hangsúlyozta megjegyzésével, amely szerint "Amerikának nem nemzetet kell építenie Szíriában, csak rendet kell teremtenie."
Alt-right és a nácik
A szélsőjobbos alt-right mozgalom Trump közelsége nem volt kérdéses, köszönhetően olyan lépéseknek, mint hogy Trump az alt-right egyik kedvelt lapjának, a Breitbartnak a vezérigazgatóját választotta kampányfőnökének és főstratégájának. Az ügy most vált különösen kényessé, amikor előkerült egy felvétel, amin az alt-right vezetője, a náci ideológiák terjesztése miatt Magyarországról is kitiltott Richard B. Spencer "Hail Trump"-felkiáltással zárja egy alt-rightos konferenciáját. A résztvevők pedig náci karlendítéssel válaszoltak.
Trump a felvételre úgy válaszolt: "Megtagadom, és elítélem őket."
A Breitbart főnökének kritikájára pedig érzelmes húrokat pengetett meg. Bannont szerinte nagyon megviselte, hogy a nácikkal emlegették egy lapon a mainstream amerikai médiában. Sajátos logikával bizonyította, hogy Bannon nem szélsőjobbos: "Ha azt gondolom, hogy ő náci, alt-rightos, vagy hasonló, akkor biztos hogy nem alkalmazom őt." - érvelt.
A Hollywood Reporter egyébként összeszedte, hogy mely más nyelvű lapok a Breitbart megfelelői. Szerintük a Kurucinfo a magyar Breitbart.
Veje és Trump együtt hozzák a közel-keleti békét
Trump szerint veje, Jared Kushner remek jelölt arra, hogy megteremtse a békét a palesztinok és Izrael közt. De maga is részt venne abban a megegyezésben, amelybe beletört a bicskája az elmúlt évtizedek amerikai elnökeinek. "Szívesen lennék az az elnök, amely békét tesz a palesztinok és az izraeliek közt" - mondta a New York Times újságíróinak.
Trump megnyugtatta az aggódó sajtómunkásokat, hogy nem fogja összekeverni üzleti és hivatali ügyeit. Megjegyezte, hogy persze tudná mindkettőt egyszerre csinálni, abból sem lenne probléma.
Gyanús ügyletek az alapítványa körül
Trump egyeteme után kedden nonprofit szervezete, a Trump Foundation miatt is bekerült a hírekbe. Felkerült az a dokumentum, amit az alapítványt képviselő ügyvédi iroda, a Morgan, Lewis and Bockius töltött fel a 2015-ös adóbevallásához kapcsolódóan. Ebben a NAV amerikai megfeleőjének számító, különösen szigorú Internal Revenue Service (IRS) kérdéssorában igennel válaszolt Trump a hűtlen kezelést érintő kérdések közül kettőre. Az egyik arra vonatkozik, hogy volt-e olyan eset, ami szerintük hűtlen kezelésnek minősül, a másik pedig, hogy került-e tőke olyan személyhez, akihez személyes érintettség miatt nem kerülhet.
A Washington Post mai cikkében több eset is felmerült a nevével kapcsolatban, a kampányával kapcsolatban összesen 300,000 dollárnyi pénzmozgásról írnak, de rendelt Trump 20,000 dollárét festményt magáról, amit szintén az egyetem fizetett ki és volt olyan eset, amikor egy floridai város eltekintett 120,000 dollárnyi büntetéstől, annak fejében, hogy az alapítványa egy veteránokat segítő alapítványnak átutal 100,000 dollárt.
Ellenben Magyarországon a szabadon garázdálkodó gondolkodók vizionálják a rendszer bukását és már a börtön és az üldöztetés vár a jelenlegi garnitúrára.
Márpedig a most nagyszájú börtönt regélők is meg kell, hogy hajoljanak a valóság előtt, mégpedig úgy ahogy azt a Trump tette. A z amerikai politika összezárt.
Ez lesz a sorsa a most börtön és akasztásos kommentelőknek.
A moderátorok persze nem látják, hogy aki börtönöz és akasztani óhajt az a társadalom perifériáján lovagol a jóvoltukból.Polkorrekten.
Ez a trumpy már nem annyira tökös, mint a választások előtt:
- 20:15 | Trump szerint az emberiségnek mégis lehet valami köze a klímaváltozáshoz
- A leendő Trump-kormányzat nem indít majd vizsgálatot Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje ellen.
- Donald Trump a Wall Street Journalnak adott interjújában azt mondta, lehet, hogy nem törli el Obama egészségügyi reformját, az Obamacare-t.
- Donald Trump megválasztása után Dél-Koreában azonnal rendkívüli ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, mert nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy mégiscsak egy olyan embert választottak meg amerikai elnöknek, aki a kampányában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem fogja többé megvédeni az ázsiai országot. Közben kiderült, hogy Trump ezt sem gondolta komolyan, azóta már beszélt telefonon Park Geun-hye dél-koreai elnökkel, és biztosította arról, hogy továbbra is fenn fogják tartani a katonai szövetséget. Trump azt mondta, keményen és állhatatosan fognak dolgozni azon, hogy megvédjék Dél-Koreát az instabilitástól.
Az amerikaiak egy jelentős része érzi azt, hogy eljött az ideje a változásnak, azonban megoszlik a véleményük azzal kapcsolatban, hogy pontosan minek is kellene változnia. Trump markáns változást indított el, de ez a változás a baloldalt is tettekre sarkallja.
Donald Trump megválasztásának éjjelén több ezren csatlakoztak Gregory McKelvey Portland’s Resistance (Portland Ellenállása) névre keresztelt tüntetőcsoportjához. McKelvey szerint ez azért van, mert sokakat sokkolt az eredmény, az utcára vonultak, mert nem akarnak félelemben élni. Ezek azok az emberek, akik a demokrata adminisztráció alatt megszokott irányvonal védelmében, a kampányidőszak alatti Trump-imázs és ígéretek ellen vonultak utcára. Trump megválasztásának reakciójaként indultak meg az utcai demonstrációk, és kezdődött az internetes platformokon a „not my president” hashtag használata.
Mindeközben kezdetét vette a világhálón a kampány, amellyel Trump klímaváltozással kapcsolatos politikáit, korábbi botrányaiból levezetett állítólagos nőgyűlöletét vagy szintén a kampányidőszak alatt szlogenekké váló rasszista megnyilvánulásait akarják a megválasztott elnök ellen fordítani. A muszlimok, a bevándorlók és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére létrejövő emberi jogi csoportok felé is megugrott az adományok száma és nagysága...
Az amerikaiak egy jelentős része érzi azt, hogy eljött az ideje a változásnak, azonban megoszlik a véleményük azzal kapcsolatban, hogy pontosan minek is kellene változnia. Trump markáns változást indított el, de ez a változás a baloldalt is tettekre sarkallja.
Donald Trump megválasztásának éjjelén több ezren csatlakoztak Gregory McKelvey Portland’s Resistance (Portland Ellenállása) névre keresztelt tüntetőcsoportjához. McKelvey szerint ez azért van, mert sokakat sokkolt az eredmény, az utcára vonultak, mert nem akarnak félelemben élni. Ezek azok az emberek, akik a demokrata adminisztráció alatt megszokott irányvonal védelmében, a kampányidőszak alatti Trump-imázs és ígéretek ellen vonultak utcára. Trump megválasztásának reakciójaként indultak meg az utcai demonstrációk, és kezdődött az internetes platformokon a „not my president” hashtag használata.
Mindeközben kezdetét vette a világhálón a kampány, amellyel Trump klímaváltozással kapcsolatos politikáit, korábbi botrányaiból levezetett állítólagos nőgyűlöletét vagy szintén a kampányidőszak alatt szlogenekké váló rasszista megnyilvánulásait akarják a megválasztott elnök ellen fordítani. A muszlimok, a bevándorlók és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére létrejövő emberi jogi csoportok felé is megugrott az adományok száma és nagysága...
akiraly KÜLFÖLD ma 15:12 2
„Amikor először lősz szitává valakit, az nem jelentéktelen esemény. Ezzel együtt vannak seggfejek a világban, akiket szimplán le kell lőni”
– részlet James N. Mattis tengerészgyalogos tábornagy iraki invázió előtti eligazításából.
James Mattis tábornagy Donald Trumppal a megválasztott elnök Mar-a-Largó-i golfpályáján. Trump szombati megbeszélésük után a Twitteren ajnározta Mattist, akit védelmi miniszterének jelölhet. Drew Angerer/Getty Images
„Bárcsak” – sóhajtottam fel vasárnap este, amikor szivárogni kezdtek a hírek arról, hogy a korábban felmerült nevek mellett Donald Trump James Mattis védelmi miniszteri kinevezését is fontolgatja. Mattis, David Petraeus mellett napjaink legelismertebb stratégája és katonai vezetője, korunk Omar Bradley-je és George Pattonja egyben.
Tökös is, és okos is
Mattis tengerészgyalogos, ez a fegyvernem pedig nem a finomkodásáról híres. Szemben a minden jóval felszerelt, komoly hadtechnikával támogatott hadsereggel a tengerészgyalogság a mai napig a gyalogsági hadviselésben, a közvetlen harcérintkezésben, az egyéni döntések meghozatalára képes állományban hisz. Ebből adódóan agresszívebb, a gyilkolást természetes közegének tekintő haderő. Kiképzése során egy tengerészgyalogosnak több ezerszer kell vezényszóra, kórusban kiáltania a fegyvernem nem hivatalos mottóját:
Kill!
Ez a fajta agresszivitás Mattistól sem idegen. „Legyenek udvariasak, legyenek profik, de legyen kész tervük arra, hogy mindenkit meggyilkoljanak, akivel csak találkoznak” – tanácsolta például katonáinak az iraki invázió előtt.
Irakot, utólag, nehéz sikerként definiálni, de ez igazságtalan a katonákkal szemben. Azt a háborút nem ők vesztették el, hanem a politika. A haderő a konkrét feladatot, Irak lerohanását tökéletesen hajtotta végre. Ebben nagy szerepe volt a hívójelének a "Káoszt" választó Mattis briliáns tervének, a Nagy Testcselnek. Mattis serege, az 1. tengerészgyalogos hadosztály Irak legnehezebb terepén, a két nagy folyó közti hagyományos Mezopotámián át al-Kutig száguldva lekötötte az iraki hadsereg javát, hogy aztán egy hirtelen balkanyarral bemasírozzon a gyakorlatilag védtelenül maradt Bagdadba, amire időközben az Irak nyugati sivatagjain át zavartalanul előretörő hadsereg (Army) is felzárkózott. Úgy foglalták el három hét alatt az országot, hogy közben egy hétig állt az invázió a borzalmas homokviharok miatt. Mattis utólag szerényen nyilatkozott a tervről. „Nem vagyok nagy tábornok, csak olyan tábornokokkal kerültem szembe, akik szart se tudnak” – mondta.
„Békével jöttem. Nem hoztam tüzérséget. De könnyekkel a szememben könyörgök: ne basszatok ki velem, mert megöllek mindannyiótokat.”
Mattis ezeket a szavait a legyőzött iraki hadsereg dél-iraki egységeinek parancsnokaihoz intézte, de általában is ezt a hozzáállást tartotta a sikeres megszállás kulcsának, szemben az amerikai hadsereg emberidegenebb, sok járulékos kárral járó, tüzérségi és légicsapásokra építő lázadóellenes taktikájával. Az más kérdés, hogy aztán 2004-ben, amikor az ő tengerészgyalogosai vették át a szunnita többségű, később az iraki al-Kaida és az ISIS bázisává váló Anbar tartományt (Falludzsa!), a krónikus emberhiány miatt kudarcot vallott.
De ez katonai karrierjét nem törte meg. 2005-ben őt bízták meg a tengerészgyalogság harcfejlesztési parancsnokságának vezetésével. Beiktatásán rögtönzött beszéde azonnal legendássá vált.
„Afganisztánban egy csomó fickóval találkozol, akik öt évig vernek egy nőt, mert nem viselt fátylat. Na, az ilyen fickókban semmi férfias nem maradt. Vagyis baromi jó móka lövöldözni rájuk. Valójában harcolni jó buli, pokoli jó muri. Emberekre lőni szórakoztató. Őszinte leszek veletek, én imádok verekedni” – mondta. Ezzel persze magára haragított egy rakat civilt, de tengerészgyalogosai szemében még népszerűbb lett.
Ez alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy Mattis nem különb egy sztereotipikus tengerészgyalogos kiképző őrmesternél. Egy igazi bunkó, legyinthetnénk. Valójában Mattis kora egyik legműveltebb katonája, egy igazi intellektuel, aki katonái művelésére is odafigyel. Több ezer kötetes könyvtára javát is köztük osztogatta szét, és a már említett 2004-es anbari bevetés előtt 72 cikket és tanulmányt tartalmazó, ezer oldalas olvasmánylistát állított össze katonáinak. Zászlóaljparancsnokainak meg parancsba adta, hogy olvastassák el és magyarázzák meg a cikkeket, amikhez még rövid összefoglalókat is írt, kiemelve a szerinte lényeges részeket.
Intellektusa elismerése volt, hogy 2007-től ő vezethette az amerikai katonai doktrína megújításáért is felelős Egyesített Erők Parancsnokságát, majd 2011-től nyugdíjazásáig az iraki és afganisztáni hadszíntérért is felelős Középső Parancsnokságot. Nyugdíjazása amúgy, hasonlóan a Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójának jelölt Michael Flynn altábornagyéhoz, váratlan volt. És bár Flynn is azt állítja magáról, hogy Obama nemzetbiztonsági stábja szorította ki az eltérő nézetei miatt, Mattis esetében ezt a külső megfigyelők se vonják kétségbe. Mattis ugyanis nem hallgatag tudós, határozottan képviseli az álláspontját akár elöljáróival szemben is, még ha amúgy tisztában is van vele, hogy ezekben a kérdésekben nem a katonáké a döntő szó.
„Nekünk, katonai vezetőknek jogunk és kötelességünk hallatni a hangunkat, a legjobb katonai tanácsot adnunk. De minket nem választottak meg arra, és nincs is jogunk rá, hogy diktáljunk” – mondta erről 2012 novemberében.
Milyen miniszter lesz, ha egyáltalán lesz?
Bármennyire is rajongok Mattisért, még én is belátom, hogy nem feltétlenül a legjobb döntés egy katonára bízni a védelmi minisztérium vezetését. Az sokkal inkább politikust igénylő feladat, amire a hadsereg, ahol egyértelműek az alá-fölérendeltségi viszonyok, ebből adódóan kevesebb a szarkavarás, nem készíti fel a tábornokokat. John Marshall tábornokon kívül nem is jut eszembe másik tábornok, aki valaha védelmi miniszter lehetett, de Marshall nem is harctéri tábornok volt, hanem a hátországból vezényelte a II. világháború menetét.
Az Egyesült Államok törvényei aktív tábornokok hivatali kinevezését határozottan tiltják, a visszavonultakét meg feltételekhez kötik. Alapesetben hét évnek kell eltelnie az aktív katonai szolgálat és aközött, hogy egy volt katona civil vezetői posztot tölthessen be a védelmi minisztériumban. Mattis kinevezéséhez ezért Trumpnak meg kéne szereznie a törvényhozás jóváhagyását is. Ez amúgy könnyebbnek ígérkezik, John McCain például, aki Trumpért nincs oda, Mattis kinevezésének ötletéért viszont igen.
Nem úgy a már említett Michael Flynn, aki még megfúrhatja a dolgot. Ami az ő szempontjából tökéletesen érthető. Mattis négycsillagos tábornokként magasabb rangú a háromcsillagosként visszavonult Flynn-nél, akit így a legnagyobb nyugalommal üvölthetne le a nemzetbiztonsági üléseken. Lényegében már csak ezért is megérné a kinevezése. Ahogy az is biztos, hogy ha Trump valamiért mindenáron egy katonára akarná bízni a védelmi minisztériumot, Mattisnál nem találhat jobb választást. Azon túl, hogy tényleg kora egyik legnagyobb stratégája, konzervatív költségvetési tervezőként kordában tudná tartani az amerikai hadsereg őrült költségvetését.
Olyan járulékos előnyökről nem is beszélve, hogy az Egyesített Vezérkar főnöke, Joseph Dunford 2005-ben Mattis alatt szolgált. Vagyis Mattis meg tudná védeni Dunfordot az Obama idején kinevezett tábornokokkal szemben gyanakvó Trumptól, ami némi nyugalmat biztosíthatna a haderő élén akkor, amikor az nagyon komoly kihívásokkal áll szemben.
Kérdés, hogy Mattis nem túl visszafogott személyisége mennyire összeegyeztethető Trumpéval. Bár mindkettejük őszinte, a durva igazságokat kimondó ember hírében áll, ez igazából csak Mattisra igaz. Trump inkább azt mondja, amit a közönsége hallani akar. Mattis viszont nincs tekintettel a hierarchiára, ha saját igazát védi, ez pedig a lojalitást mindennél többre tartó, magát bólogatójánosokkal körülvevő Trumppal könnyen és gyorsan konfliktushoz vezethet.
Már csak azért is, mert Trump izolacionista szózataival szemben Mattis meggyőződéses híve a globális amerikai szerepvállalásnak, ahogy elkötelezetten hisz abban is, hogy a kompromisszum a demokratikus kormányzás alapja. És az impulzív, zsigerből döntő Trumppal szemben Mattis megfontolt, már-már meditatív. „Ez a parancsnok elvesztette az erkölcsi egyensúlyát, vagy túl sok hollywoodi mozit nézett” – kommentálta például Allen B. West alezredes esetét. West a 4. gyalogsági hadosztályban szolgált Anbarban, még mielőtt 2004-ben a tengerészgyalogság vette volna át a terület ellenőrzését, egy elfogott lázadó füle mellett sütötte el a fegyverét megfélemlítésül. West amúgy leszerelése után republikánus törvényhozási képviselő lett egy ciklusra, később pedig a Fox News egyik beszélő feje lett.
(Mattis tábornok remek kiszólásaiból a Quartz gyűjtött össze egy cikkre valót. Mattis az iraki háborúban játszott szerepéről Thomas E. Ricks írt Fiasco című könyvében, aminek egy részlete szabadon is elérhető. Ricks amúgy nagy rajongója Mattisnak, amit nem is titkol. Mattis inváziós taktikájának részleteit Evan Wright bontotta ki szépen Generation Kill című könyvében, amiből az HBO forgatott azonos címen nagy sikerű sorozatot.)
Trump összehívta, majd durván elküldte a büdös francba az amerikai média teljes elitjét
Szily László KÜLFÖLD ma 11:43 129 27
Donald Trump hétfőn bebizonyította, hogy nem egyszerűen beszólós kommentelő, hanem igazi hús-vér troll is, mindezt az amerikai médiatörténet egyik legfurcsább eseményén.
Amikor a megválasztott elnök stábja összehívta az amerikai tömegmédia elitjét – vagyis a legnagyobb tévétársaságok, az NBC, az ABC, a CBS, a Fox News, a CNN és az MSNBC vezetőit és legfontosabb képernyős arcait – hogy off the record, vagyis egymás között beszélgessenek egyet, a felek azt hitték, arról lesz szó, hogyan tudnak mindkét félnek gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani a hírtévék és az elnöki stáb között. Nagyobbat nem is tévedhettek volna.
A várt békülékenység, konstruktivitás, csatabárdelásás és jövő felé fordulás helyett Trump a róla elnevezett toronyházban a 30-40 meghívottal bezárkózott egy tárgyalóterembe, majd fogta magát, vett egy nagy levegőt és úgy lecseszte őket, mint a pengős malacot. De úgy, hogy szépen sorra vette azokat, akiket a legjobban rühell, és egyenként elmondta, hogy szerint mekkora szégyentelen hazudozók.
„Olyan volt, mint egy kibaszott kivégzőosztag”
– idézte fel a New York Postnak egy jelenlévő.
Képzeljük el a helyzetet: ott ül a teljes tévés elit és Trump stábja udvariasan mosolyogva egymásra, ekkor szólásra emelkedik a megválasztott amerikai elnök, és azzal kezdi, hogy odafordul Jeff Zuckerhez, a CNN elnökéhez, és ezt mondja neki:
„Utálom a csatornáját. A CNN-nél mindenki hazudozó, szégyellheti magát.”
Több névtelen forrás szerint olyanokat is mondott, hogy
„Egy hazudozókkal teli szobában ülünk, a csaló, becstelen médiával, akik mindenben tévedtek.”
Az alaphang megadása után sorra vette a sérelmeit. Volt, akinek névvel, volt, akinek név nélkül szólt be.
A lecseszett nagykutyák állítólag nem szólta vissza direktben, de nem is hagyták teljesen válasz nélkül az agresszív sértegetést, amennyiben kellemetlen kérdéseket tettek fel Trumpnak, például arról, hogy hogyan fog Washingtonban élni, miközben a családja New Yorkban marad.
Ma újabb durva beszólások várhatók, mivel a megválasztott elnök Arthur Sulzbergerrel, az általa féktelenül gyűlölt New York Times kiadójával, illetve a lap vezető munkatársaival találkozik.
Bár Trump világ életében durván beszólós fickó volt, az amerikai tömegmédia elleni primitív kirohanásai alapvetően igencsak meglepőek. Trump ugyanis nagyjából olyasmi figura volt világ életében, mint nálunk mondjuk Torgyán József: vadakat mondott, néha médiázott is egy jóízűt, de ezt sosem lehetett komolyan venni, hiszen közben igazából baromi jóban volt az újságírókkal, mivel pontosan tudta, hogy nem kis részben belőlük él. Valójában nagy médiakedvenc volt, akit a tévék és lapok kézről-kézre adtak egy jó idézet végett. Nem véletlen, hogy óriási médiafogyasztó és rengeteget nézi a tévét.
A mostani kampányban pedig semeddig sem jutott volna, ha emiatt a liblingstátusza miatt a republikánus előválasztás idején nem kap olyan fergetegesen sok ingyen szereplési lehetőséget, a legtöbbet a liberális csatornákon. A kampányban ugyan egészen elképesztő sértéseket vágott a tévékhez és általában a médiához, akikről fantasztikus összeesküvés-elméletei is voltak, de ezt az előélete miatt is ideiglenes állapotnak hitték sokan. Elnökként már eleve nem is lenne érdeke a háborús helyzet fenntartása. De egyelőre úgy néz ki, hogy vagy a korábbi élete volt képmutatás, vagy most túlzottan beleragadt a médiahazugozó szerepébe.
(New York Post)
Trump lecsapolja a mocsarat, Orbán lobbistáját is rögtön eltilthatják
GettyImages-622153362
Panyi Szabolcs PANYI SZABOLCS
KÖVETÉS
2016.11.22. 10:33
0 HOZZÁSZÓLÁS
A magyar kormány washingtoni lobbistáját, a volt republikánus képviselő Connie Macket is eltilthatják attól, hogy lobbistaként dolgozzon, köszönhetően Donald Trump etikai reformcsomagjának. A kérdés csak az, hogy a külföldi lobbimegbízásokra vonatkozó eltiltás 2018-ig, vagy élete végéig szól-e majd.
Már rögtön első hivatalban töltött napján jogszabályba önthetik Donald J. Trump lobbiellenes programját, ez derült ki a megválasztott amerikai most közzétett Youtube-üzenetéből, ahol azt jelentette be, hogy mik is lesznek a legeslegelső intézkedései. Ezek közül az egyik pedig a magyar kormányt is kellemetlenül fogja érinteni.
„Ha hagyjuk, hogy a Clinton-kartell kerüljön kormányra, a történelemkönyvek úgy jegyzik majd fel a 2017-es évet, mint amikor Amerika elveszítette a függetlenségét. Nem fogjuk hagyni, hogy ez megtörténjen.
Itt az ideje, hogy lecsapoljuk a mocsarat Washington DC-ben
– ezekkel a szavakkal jelentette be Donald Trump „etikai reformcsomagját", azaz lobbiellenes javaslatait még a kampány hajrájában. Ekkor október közepén járunk, nem sokkal azután, hogy a Wikileaksnek köszönhetően a Clinton-csapat egy újabb adag feltört levelezése napvilágra került. Köztük azok az emailek, melyben Hillary Clinton tanácsadói azon lamentálnak, elfogadhatnak-e kampánytámogatást olyan lobbistáktól, akik külföldi kormányoknak dolgoznak – és arra jutnak, hogy igen.
Trump ígérete a washingtoni mocsár lecsapolására – vagyis a politikusokat és állami vezetőket behálózó érdekviszonyok, lobbistahadak és korrupció felszámolására – részben erre született reakcióként, a javaslatai pedig többek közt a következők:
Vezető köztisztviselők a hivatali idejük végétől számított öt éven belül nem helyezkedhetnek el lobbistaként a versenyszférában.
Örökre eltiltják őket attól, hogy idegen országok lobbistájának álljanak.
Trump a Kongresszust is felkéri, hogy alkosson hasonló törvényt, ami az egykori képviselőket és azok munkatársait is öt évre eltiltja a lobbitevékenységtől.
Bezárják azt a kiskaput, hogy egykori vezető köztisztviselők magukat színleg tanácsadónak vagy konzultánsnak nevezve a valóságban ugyanúgy lobbistaként dolgozzanak.
Megtiltják a külföldi államok lobbistái számára, hogy pénzzel támogassanak amerikai választási kampányokat.
Nem hiába ellenezte Trumpot Connie Mack
Trump tehát mostani videóüzenetében megerősítette, hogy rögtön első hivatalban töltött napján elnöki rendeletbe foglalja a lobbiellenes javaslatait. Ez pedig azt jelenti, hogy a végleges megszövegezéstől és a szabályok szigorúságától függően
a magyar kormány és a Századvég 1,4 milliárdért felbérelt washingtoni lobbistáját, Connie Macket is jó időre, vagy akár örökre eltilthatják majd a külföldi megbízóknak való lobbizástól.
Connie Mack
Connie Mack
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Mack ugyanis 2013 januárjáig Florida állam egyik republikánus képviselője volt – tehát ha az egykori kongresszusi képviselőkre csak az enyhébb, ötéves lobbitilalmat szabják ki, 2018 januárjáig akkor is más munkát kell keresnie. Viszont ha a volt kongresszusi képviselőkre is kiterjesztik a külföldi megbízókra vonatkozó örökös lobbitilalmat, akkor Orbánéknak végleg meg kell válniuk tőle.
Mindezek után kérdés, hogy a magyar kormány és a Századvég vajon mikor és hogyan mondja fel a Mack cégeivel, a washingtoni SLI Group ésLevick Strategic Communications, illetve a floridai Liberty International Group lobbicégekkel kötött szerződéseit, melyek egyébként 2018-ig érvényesek. Trump javaslatcsomagának utolsó pontja a fentieken túl ráadásul azt is megakadályozhatja majd, hogy a magyar állami százmilliókkal kitömött Magyar Foundation of North America a jövőben amerikai választási kampányokat támogasson.
Connie Mack egyébként a republikánus előválasztások idején Jeb Bush mögé állt be, Donald Trumpot pedig hónapokon keresztül durván támadta és még nyáron is arról beszélt, hogy nem tudna rá szavazni.
Connie Mack Trumpot a kampány során többek közt gyávának, szégyennek, képmutató bolondnak, erőszakos fráternek nevezte, és kifogásolta rasszista, bigott, másokat sértegető kijelentéseit.
Végül a republikánus elnökjelölt győzelme után halkan mégis beállt mögé. Nem volt sok értelme ezek szerint.
Megkérdezzük a kormányt és a Századvéget, mi lesz Connie Mack szerződésével, ha tényleg nem működhet lobbistaként. Amint megkapjuk a válaszukat, beszámolunk róla.
Trump szerint Farage nagyszerű nagykövet lenne Washingtonban
Horváth Bence KÜLFÖLD ma 7:39 80 5
Szokatlan diplomáciai helyzetet teremtett Donald Trump azzal, hogy Twitteren megüzente, sokak szerint nagyszerű választás lenne Nagy-Britannia részéről, ha Nigel Farage, a UKIP vezetője lenne az USA-ba küldött brit nagykövet.
Az ugyanis meglehetősen példa nélküli a világpolitikában, hogy egy ország vezetője azt kéri egy másik demokratikus ország vezetőjétől, hogy egy ellenzéki párt vezetőjét nevezzék ki hozzájuk nagykövetnek.
Farage a brexit összehozásában elévülhetetlen szerepet játszó, bevándorlásellenes UKIP EP-képviselője, régi-új elnöke, és nem igazán találja a helyét a brit politikában már egy ideje. Eddig hétszer próbált meg bejutni a brit parlamentbe, mind a hétszer sikertelenül, de épp nemrég utalt rá, hogy lehet nyolcadszor is nekifutna.
Farage látogatóban Trump otthonában (AFP PHOTO / UKIP / ANDY WIGMORE)
Trump kérése biztosan kényelmetlen helyzetbe hozza Theresa May kabinetjét. Az Egyesült Államokba akkreditált nagyköveti poszt az egyik legfontosabb bizalmi és legnagyobb presztízsű poszt a brit diplomáciában, ráadásul éppen idén januárban neveztek ki oda új embert, Sir Kim Darrochot, az egykori belbiztonsági tanácsadót.
Farage már korábban utalt arra, hogy Darrochnak le kell mondania, hiszen a régi, "megbukott rezsim" tagja. Ugyanakkor akkor még arról beszélt, hogy nem magát tartja a megfelelő helyettesnek, mivel a diplomáciai érzék nem éppen a legerősebb képessége. A UKIP elnökének semmiféle diplomáciai tapasztalata nincs, de az amerikai választások alatt kifejezetten közel kerültek egymáshoz Trumppal, többször járt nála az USA-ban is.
Legutóbb Trump megválasztása után találkoztak, ahol állítólag szóba került az is, hogy Farage otthonában ellenezhetné a szélturbinák telepítését, mivel Trump szerint ezek elrontják a látképet a skóciai golfpályáján. Hát ilyen dolgok mennek mostanában a világpolitikában. (Guardian)
Trump szerint Farage nagyszerű nagykövet lenne Washingtonban
Horváth Bence KÜLFÖLD ma 7:39 80 5
Szokatlan diplomáciai helyzetet teremtett Donald Trump azzal, hogy Twitteren megüzente, sokak szerint nagyszerű választás lenne Nagy-Britannia részéről, ha Nigel Farage, a UKIP vezetője lenne az USA-ba küldött brit nagykövet.
Az ugyanis meglehetősen példa nélküli a világpolitikában, hogy egy ország vezetője azt kéri egy másik demokratikus ország vezetőjétől, hogy egy ellenzéki párt vezetőjét nevezzék ki hozzájuk nagykövetnek.
Farage a brexit összehozásában elévülhetetlen szerepet játszó, bevándorlásellenes UKIP EP-képviselője, régi-új elnöke, és nem igazán találja a helyét a brit politikában már egy ideje. Eddig hétszer próbált meg bejutni a brit parlamentbe, mind a hétszer sikertelenül, de épp nemrég utalt rá, hogy lehet nyolcadszor is nekifutna.
Farage látogatóban Trump otthonában (AFP PHOTO / UKIP / ANDY WIGMORE)
Trump kérése biztosan kényelmetlen helyzetbe hozza Theresa May kabinetjét. Az Egyesült Államokba akkreditált nagyköveti poszt az egyik legfontosabb bizalmi és legnagyobb presztízsű poszt a brit diplomáciában, ráadásul éppen idén januárban neveztek ki oda új embert, Sir Kim Darrochot, az egykori belbiztonsági tanácsadót.
Farage már korábban utalt arra, hogy Darrochnak le kell mondania, hiszen a régi, "megbukott rezsim" tagja. Ugyanakkor akkor még arról beszélt, hogy nem magát tartja a megfelelő helyettesnek, mivel a diplomáciai érzék nem éppen a legerősebb képessége. A UKIP elnökének semmiféle diplomáciai tapasztalata nincs, de az amerikai választások alatt kifejezetten közel kerültek egymáshoz Trumppal, többször járt nála az USA-ban is.
Legutóbb Trump megválasztása után találkoztak, ahol állítólag szóba került az is, hogy Farage otthonában ellenezhetné a szélturbinák telepítését, mivel Trump szerint ezek elrontják a látképet a skóciai golfpályáján. Hát ilyen dolgok mennek mostanában a világpolitikában. (Guardian)
"...eltörli a klímavédelem érdekében meghozott környezetvédelmi intézkedéseket, pontosabban azokat, amelyek korlátozzák az Egyesült Államokat a fosszilis energiatermelésben..."
A rohadék vén g*ci!
Végül is neki mindegy, van még 10-15 éve, aztán megy a föld alá. Azokra persze magasról tesz, akik itt maradnak és szívnak majd miatta!
07:26 | Trump kimutatta a foga fehérjét - itt az elnök hat pontja
Hat pontban ismertette Donald Trump, hogy melyek lesznek hivatalba lépve az első intézkedései. Az Egyesült Államok jövendő elnöke szemlátomást úgy érzi, be kell tartania néhány dolgot a meredekebb választási ígéreteiből is. Akik a szabadkereskedelem és a klímavédelem visszaszorulásától féltek, mostantól megalapozottabbnak érezhetik aggodalmukat.
Videóüzenetben ismertette első elnöki intézkedéseiről szóló terveit Donald Trump. Eszerint az új amerikai elnök
kilép a 2015-ben elfogadott, de még nem ratifikált csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből (TTP);
eltörli a klímavédelem érdekében meghozott környezetvédelmi intézkedéseket, pontosabban azokat, amelyek korlátozzák az Egyesült Államokat a fosszilis energiatermelésben;
egyszerűsíti a vállalkozói szféra szabályait;
elrendeli egy terv kidolgozását a számítógépes támadások (kibertámadások) ellen;
nyomozást rendel el a vízumengedélyekkel való visszaélésekkel kapcsolatban, amelyek az amerikaiak munkavállalását hátrányosan érintik ;
szigorítja a lobbizást: a kormányzatot elhagyó emberek öt évig nem folytathatnak ilyen tevékenységet.
A legkonkrétabb ígéret természetesen a szabadkereskedelmi megállapodás felrúgása, amivel kiderült, hogy Trump politikájának valóban karakteres eleme lehet a világkereskedelem korlátozása. Igaz, a következő amerikai elnök azt is hozzátette, hogy kétoldalú, a munkahely-teremtési terveivel összhangban lévő kereskedelmi megállapodásokat azért szívesen kötne az egyes országokkal. Ugyanakkor ez nyilván messze van a több országra kiterjedő liberalizált külkereskedelmi kapcsolattól.
A BBC kiemeli, hogy a 12 ország (köztük az USA, Japán, Kanada, Ausztrália, Mexikó, Vietnám, Malajzia) a világ GDP-jének 40%-át állítja elő. A megszólaltatott szakértők vagy temetik a teljes megállapodást, vagy úgy gondolják, hogy a kereskedelemliberalizációs folyamat karmesteri pálcája Ázsiába kerül. A Japán miniszterelnök, Shinzo Abe szerint a megállapodás az USA nélkül értelmét veszíti.
Trump bejelentései összességében igazolják azt a benyomást, mely szerint az új elnök protekcionista kereskedelempolitikával és a klímavédelmi törekvések háttérbe szorításával remél munkahelyeket teremteni az Egyesült Államokban. Két választási ígéretével kapcsolatban viszont gyanúsan hallgat Trump: a mexikói határra felhúzott fal és az Obamacare sorsáról nem tett említést. Utóbbi teljes eltörlésétől egyébként választási győzelme utáni napokban már visszatáncolt.
Trump első elnöki munkanapján fel fogja mondani a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt
Horváth Bence KÜLFÖLD ma 6:26 67 145
Videóüzenetben fordult az amerikaiakhoz Donald Trump, hogy összefoglalja, mivel fog majd telni első munkanapja a Fehér Házban januárban, beiktatása után. Bár eddig is lehetett sejteni, de most még egyértelműbben elmondta, hogy a a 2015-ben létrejött, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű szabadkereskedelmi egyezmény felmondásával fog kezdeni.
A TPP-ben tizenkét a világgazdaság 40 százalékát összehozó ország venne részt, az USA mellett Ausztrália, Kanada, Japán, Malajzia, Mexikó, Peru, Vietnam, Chile, Szingapúr és Új-Zéland.
Trump emellett ígéretet tett videóüzenetében a széntermelésre vonatkozó "állásgyilkos" szigorítások eltörlésére is. (Hogy ez milyen környezetvédelmi következményekkel járhat az egész bolygóra nézve, részletesebben is foglalkoztunk korábban.)
A leendő amerikai elnök ugyanakkor nem említette első teendői között sem az Obama-féle általános egészségbiztosítás, az Obamacare felrúgását, sem a mexikói határra ígért fal megépítését.
Elemzők szerint ha az USA valóban kiugrik a Csendes-óceániai szabadkereskedelmi egyezményből, akkor Kína veheti át a szerepét. Az amerikai kiszállással főleg olyan országok gazdasága járhat rosszul, mint Vietnam vagy Malajzia, melyek nagyban támaszkodtak volna most az amerikai importra.
Trump összesen amúgy hat elnöki rendeletet jelentett be első munkanapjára. AZ említett kettő mellett még megígérte, hogy csökkenteni fogja a gazdaságra vonatkozó megszorító szabályokat, elrendel egy cybertámadások elleni tervet, vizsgálatot indít az amerikai munkásokat hátrányosan érintő vízumvisszaélések miatt és öt évre eltiltja az egykori kormánytagokat attól, hogy lobbisták legyenek. (BBC)
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke bocsánatkérést követelt szombaton a Hamilton című Broadway-musical szereplőitől, miután a színészek nyilvánosan aggodalmukat fejezték ki a leendő republikánus kormány politikájával kapcsolatban, a New York-i előadást megtekintő alelnökjelöltnek, Mike Pence-nek címezve szavaikat - írja az MTI. link
Horváth Bence IDIÓTA REKORDOK november 19., szombat 13:29 338 1702
Még májusban volt Sarka Kata a vendég Kasza Tibi Carpool Karaoke-koppintásában, a Kasza Taxiban és itt mesélt csomó mindenről, például hogy szexelt már motorháztetőn Hajdú Péterrel.
Ebben a műsorban mesélt arról is, hogy amikor Oroszországban járt a Miss Universe döntőjén, egy testőrcsoport közepén álló férfi elkapta a kezét, odahúzta magához és angolul megkérdezte: ki vagy te?
haszanz KÜLFÖLD ma 14:50 22 0
Mike Pompeo lesz a CIA igazgatója. Az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Michael Flynn nyugalmazott tábornok, a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) egykori vezetője lesz, Jeff Sessions szenátor pedig igazságügyi miniszterként fog szolgálni a Trump-kormányzatban. Mitt Romney állítólag külügyminiszter lesz, de ezt nem jelentették be.
A Trump!
és izgalmas