Magyarország ismét a régió vezető gazdasági tényezőjévé válhat, miután a versenyképességet erősítő, kiszámítható gazdasági környezetet teremt - mondta az MTI tudósítása szerint Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön a kis- és...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=140625
"Ebben a helyzetben Pithaway kételkedik, hogy az államadósság valaha is visszafizethető-e."
Ebben én is kételkedem... :(
"A növekvő adósságszolgálat ugyanis ellehetetlenít bármiféle gazdasági növekedést."
Evvel maximálisan egyetértek...
"Az állam leépítése a megrendelések visszaesésével jár, aminek a magánszektor issza meg a levét."
Szerintem ez, a harmadik idézett mondat viszont ellentmond az előző kettőnek. Tehát egyrészt nem volna szabad az államnak eladósodnia, miközben az is baj, ha visszaesnek az állami megrendelések, melyeket főként ezekből a "káros" állam által felvett hitelekből mentek, abszolút nem piaci igényekre épülve?
Továbbá, hogy is gondolja a T szerző? Milyen megrendelések visszaesése fog a magánszektor kárára lenni? Az állami megrendelésekre, amellyel egyes magánvállalatokat bíztak meg? Tényleg ez a magánszektor?
Mert szerintem az állami megrendeléseket végrehajtó magánvállalkozások az állam valós vagy felesleges feladatainak a kiszervezése, nem pedig a magánszektor.
A magánszektor ill. a piacgazdaság az, amikor az egyik magánvállakozás a másiknak, vagy magánembereknek gyárt, szolgáltat, termel. Az állam részére történő szolgáltatásnyújtás nem tekinthető a piacgazdaság részének, az egy állami outsourcing, állami (vélt vagy valós) feladat kiszervezése...
A kitermelhetetlen állami eladósodást pedig az állam által feleslegesen vállalt feladatokra elköltött pénzek okozzák. Ezek ugyanis nem valós piaci igényeket elégítenek ki, mert a "fogyasztók" ezért közvetlenül nem nyúlnak a zsebükbe.
Vannak olyan szakemberek, akik nem úgy gondolják, mint te.
"Edward Hugh, a „Hungary Economic Watch” néven futó internetes napló Barcelonában élő szerzője december 28-i bejegyzésében érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet.
Ebben a helyzetben Pithaway kételkedik, hogy az államadósság valaha is visszafizethető-e. A növekvő adósságszolgálat ugyanis ellehetetlenít bármiféle gazdasági növekedést. Az állam leépítése a megrendelések visszaesésével jár, aminek a magánszektor issza meg a levét. Az ördögi körből Pithaway egyetlen reális kiutat lát: minden érdekeltnek „le kell nyelni a békát”, és egy reális átütemezési/adósságelengedési tervben kell megállapodni. A tervnek a magánszektorra is vonatkoznia kellene. „Ez az, amiről senki nem akar beszélni” – állítja Pithaway.
Állítja továbbá: ebből a gödörből csakis egy teljes körű adósságkonszolidáció útján van kiút. Hugh egyúttal logikusan világít rá a kormány, az MNB és az IMF „számmisztikájának” valós tartalmára. Közös és egyetlen céljuk az adósságszolgálat fenntartása. Bármi áron. Eközben a közvéleményt irreális ígéretekkel hitegetik.
A bejegyzést olvasva kiderül: londoni közgazdászkörökben nem eretnekség olyasmiről beszélni, aminek a felvetését itthon a „szakmai” közvélemény különféle jelzőkkel díjazza."
Görögország, Írország és Portugália nem lesz abban a helyzetben, hogy visszafizethesse adósságát - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Hans-Werner Sinn, a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet elnöke. link
nem, nem arra gondolok, hogy masik meroszamot kellene hasznalni.
Hanem arra, hogy pusztan jozan esz alapjan erdemes vegiggondolni:
- valojaban a jelen helyzetben Mo. pl. kb. az allam EVES beveteleinek 1.6x-osaval tartozik
- valojaban az allamnak MUSZAJ koltenie bizonyos dolgokra (onmaga fenntartasa, egeszsegugy, nyugdij, stb), azaz abbol az GDP 50%-os ujraelosztasbol marad egyaltalan GDP 5-20%, amit egyaltalan adossagtorlesztesre lehet forditani (es ez meg kedvezo becsles)
- ha pedig igy van, az adossag valojaban 4-16 teljes evnyi allami szabad bevetelnek felel meg
- viszont hoppa, vannak am kamatok is a meglevo hitelekre: ha evi 5% (azaz GDP 4%), akkor latszik, hogy tenyleg nagyon durva megszoritasokkal, a folyo koltsegvetesbol evtizedek (10-30) ev alatt lehetne az adossagot visszafizetni
Ez mindjart nem nez ki olyan jol, mint a "GDP 80%", de ez a valos helyzet.
Ugyanezt Gorogorszagra vegiggondolva pedig latszik, hogy ott pl. kizart, hogy valaha is 0-ra erkezzen az adossagpalya... (Hogy az altalanos megoldas elinflalas vagy tarsadalmi feszultseg-alapu visszanemfizetes vagy allami kotelessegek felmondasa lesz -pl . allami nyugdij storno- majd az ido eldonti)
"Akira szerint: "Ebbol meg ugy lehet - helyes gazdasagpolitikaval - kikerulni, ha ezutan kevesebbet kolt, mint amenyit beszed a vallalkozasoktol. Pont."
Sajnos ez nem ennyire egyszerű."
A konkrét megoldás nyilván nem egyszerű, de egy adósságcsapdából nem lehet újabb hitelfelvétellel kikerülni, csakis költségcsökkentéssel. A költségcsökkentést pedig sajnos nyilván nem lehet az adósságszolgálat kamat és tőketörlesztésnél kezdeni, sőt, talán egyáltalán nem lehet azokat leszorítani. Hacsak a régi hiteleknél kedvezőbb kamatozásúra nem tudjuk cserélni a tartozásunkat. Ehhez azonban szintén egyéb költségcsökkentésre van szükség, akkor lesz alacsony kamatunk, ha nem költünk többet, mint a bevételünk. És ezt hosszú távon, ciklusokon, kormányváltásokon keresztül tartani tudjuk, mert csak az hiteles. A húzdmeg-ereszdmeg költségvetést el kellene felejteni.
Arra gondolsz, hogy az államadósságot inkább a GDP-hez viszonyított újraelosztási arányhoz kellene viszonyítanunk? Azaz pl. a GDP 1000, az újraelosztási arány 50%, akkor a VALÓSÁGOS államháztartási hiány 4% helyett inkább 8%?
Érdekes gondolat, de ez ennél szerintem bonyolultabb.
Ugyanis, ha egy országban csak 10% az újraelosztási arány, akkor a 4% helyett 40% lenne a VALÓS hiány, ha pedig 90% az újraelosztás, akkor 4% helyett 3,6%-ot látnánk valósnak.
Nekem pedig az első jobban tetszene, mert ha kicsi az újraelosztási arány, az nagyobb mozgásteret enged a piacgazdaságnak, alacsonyabbak az adók, és kedvező vállalkozási környezet miatt vonzza a tőkét, a vállalkozásokat és röpül a gazdaság!
Ellemben a 90%-os újraelosztási arány inkább a kubai vagy északkoreai szocialista gazdaságra jellemző... :)
ahogy fingik az éjszaka Viktor olyan törvényeket, hoznak, ötletszerűen adóztatnak évközben visszamenőleg (szerintem simán visszadobhatja ezt is az AB), jogászok nincsenek tisztában a politikai elvakultságuktól a visszamenőleges hatály alkotmányellenességével...
Nem porhintés, csak a helyén kell kezelni a mutatókat. A statisztika nem hazugság, csak tudni kell melyik elemét, mire használod.
Az igaz, hogy az állam az állami újraelosztás révén a fejlett országokban a GDP-nek csak a 20-60%-ából részesül, de ez a tól-ig tartomány azért becsapós, Svájc kilóg a 20%-ával, az EU-ban 40-45% között a jellemző, nálunk 50% feletti.
Az tény, hogy a hozzá nem értő számára a GDP arányos adósságállomány kevésbé tűnik olyan magasnak, mint amekkora visszafizetési terhet jelent.
Azért ne feledjük el azt se, hogy ez nem csak az állam esetében van így. Pl. a vállalati eladósodottság mutatója ilyen értelemben mégjobban torzít, mert az az idegen tőke / saját tőke viszonyát fejezi ki, de semmit nem mond arról, hogy árbevételarányosan mennyi. (így pl. egy alacsony eladósodottságú vállalat is lehet rettenetesen szar helyzetben, ha a bevételeihez képest magas a hitelállománya, pláne ha ezen belül sok a rövid hitel).
Az országok esetében a GDP arányos eladósodottság nyilván azért terjedt el, mert a GDP, mint a gazdaság teljesítményének mérője jobban kifejezi a teljesítőképesség határát, mint ha mondjuk a költségvetési bevételekhez viszonyítanánk, ami egy adóemeléssel máris sokat javítana egy ilyen eladósodottsági mutatón, miközben a gazdaségi körülmények akár romolhattak is.
Elarulok egy oriasi titkot: az adossagszolgalatot a GDP-hez merni porhintes. A GDP ugyanis nem az allam bevetele, azzal az allam nem rendelkezik. Az allam csak a rajta atfolyo penzekbol tudja fizetni a hitelek kamatait-torleszteset.
Az allamon pedig, orszagtol fuggoen (adok, jarulekok, stb formajaban) a GDP 20-60%-a folyik at. Erdemes ezt eszben tartva is vegigszamolni a 80-120%-os tartomanyban levok eselyeit az adossag barmikori visszafizetesere...
"felelősségteljes, hosszútávú gazdaságpolitika....de abban bizonyosan egyetértünk, hogy lehetett volna eddig is és most lehetne olyat lépni, ami ebbe az irányba visz."
Na végre valami tiszta álláspont, amivel egyet lehet érteni!
Akkor innen lépjünk tovább és keressük ennek reális lehetőségeit!
Mi lenne szerinted a járható és egyben célra is vezető gazdaságpolitika a jelenlegi helyzetből kiindulva?
Vagyis:
- a GDP több mint 1/5-e elmegy adósságszolgálatra,
azaz heti 5 munkanapból egyet adósságtörlesztésre dolgozik az, aki dolgozik !!!
- az exportbevételek több min 1/4-e visszamegy adósságszolgálatra!
azaz amit exportra eladunk, annak csak a 3/4 árát kapjuk kézhez !!!
- a GDP-t majd' 4%-kal csökkentik a hitelek kamatai!
azaz az első 4% a hitelezőké, csak a 4% növekedést meghaladó rész lesz ebben az országban felhasználható !!!
"Te tűnsz inkább reménytelennek: semmit sem tehetünk, de még arra sincs esély!"
Nem. Nem azt mondtam, hogy nincs megoldás. Azt mondtam, hogy az nem megoldás, amit te írtál. A megoldás pontosan az, amit akira írt, felelősségteljes, hosszútávú gazdaságpolitika. Nyilván könnyű ezt leírni és sokkal nehezebb meglépni, de abban bizonyosan egyetértünk, hogy lehetett volna eddig is és most lehetne olyat lépni, ami ebbe az irányba visz.
Soha ne mondd, hogy soha!
Mindíg van másik hajó, de ha úgy állsz hozzá, hogy lehetetlen, akkor a következő lehetőségre sem tudsz felkészülni és arról is lemaradsz!
Te tűnsz inkább reménytelennek: semmit sem tehetünk, de még arra sincs esély!
Szivacs, az a hajó elment. Kár ezen keseregni. Ez olyan, mintha hagynád magad beleőrjíteni abba, hogy '96-ban 100 Ft-on OTP-t kellett volna vegyél minden pénzeden, 2008-ban meg 10000-en eladni. Hiba a múltban élni. A múltból tanulni kell.
Akkor valóban volt erre lehetőség. Most nincs. Technikailag se (az államadósság állampapírok formájában van kivéve az IMF+EU hitel, tehát az állampapírtulajdonosoktól vennéd el a pénzt, azaz a magyar gazdaság szereplőitől is), de ha kivitelezhető lenne, se tehetnénk meg jogilag, ill. lehet, hogy később többe kerülne ha meglépnénk.
Tisztában. Sok. De ezt a pénzt mi kölcsönvettük, elköltöttük. Az, hogy sok, azt mindenki tudja. A kérdés nem ez, hanem az, hogy mi legyen:
A. visszafizessük?
B. ne fizessük vissza?
Akira szerint: "Ebbol meg ugy lehet - helyes gazdasagpolitikaval - kikerulni, ha ezutan kevesebbet kolt, mint amenyit beszed a vallalkozasoktol. Pont."
Sajnos ez nem ennyire egyszerű.
Tisztában vagy azzal, hogy mekkora terhet jelent az adósságszolgálat a GDP-re vagy az XGS-re vetítve?
Az 1990 évben fennálló államadósság 1.386 millió forint volt.
Többet költöttek a bevételeknél.
Ebbe "bukott bele" a szocialista rendszer.
Ennek voltak kamatai, amire hitelt vettek fel, aminek voltak kamatai, amire hitelt vettek fel, aminek voltak kamatai, amire hitelt vettek fel, aminek voltak kamatai, amire hitelt vettek fel, aminek voltak kamatai, amire hitelt vettek fel, aminek voltak kamatai, amire hitelt vettek fel, aminek voltak kamatai, amire hitelt vettek fel......
Na ez az adósságcsapda.
A gond ott van ,hogy a kiadások között szerepel egy jelentős tétel, az adósságszolgálat, melynek prioritása ugyebár Nr. 1.
Biztos az is a kiszámíthatóságot erősíti, hogy mindösszesen néhány nap elegendő volt ahhoz, hogy a bejelentéstől a hatálybalépésig ágazatok profitjának 40-60%-át elvivő különadókat vezessenek be már az idei év után is természetesen, mindezt október végén.
Egy allam csak es csakis ugy tud adossagcsapdaba kerulni, ha tobbet kolt mont a bevetelei.
Ebbol meg ugy lehet - helyes gazdasagpolitikaval - kikerulni, ha ezutan kevesebbet kolt, mint amenyit beszed a vallalkozasoktol. Pont. Az adoemeles mint betelnoveles nem teremt kedvezo vallalkozaso kornyezetet ezert ez nem megoldas. Kiadast kell csokkenteni!
A korábbi hibás gazdaságpolitika miatt került adósságcsapdába Magyarország
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=140625