Az energiaárak komoly esése miatt, a forint gyengébb pályája mellett is alaposan visszafogta a jövőre és 2010-re vonatkozó inflációs előrejelzését a friss inflációs jelentésben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői stábja. Jövőre a gazdasági visszaesés mértéke a jegybank elemzői szerint 0.2-1.7% körüli lehet, és 2010-ben is csak 0.5-2.0% körüli növekedésre lehet számítani. A stáb előrejelzése szerint ezek nyomán a pénzromlás üteme 2010-ben alulról közelítheti a 2%-ot, azaz a 3%-os cél jelentős alullövésére van esély. Ez, illetve a pénzügyi rendszer stabilitásának növekedése már hétfőn lehetőséget adott a monetáris tanácsnak a kamatcsökkentésre. A mai napon az MNB szakértői válaszolnak a Portfolio.hu fórumában az inflációs jelentés tartalmával kapcsolatban felmerült olvasói kérdésekre. Kérdezzen Ön is!
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=106659
Az inflációs folyamat több tényezőtől függ, ezek egyike a kereslet és a rendelkezésre álló kapacitások viszonya a reálgazdaságban (kibocsátási rés). Egy másik fontos tényező a gazdasági szereplők inflációra vonatkozó várakozása, ami függhet a múltbeli inflációtól illetve az MNB középtávú inflációs céljának hitelességétől. Egy recesszió során a kibocsátási rés szinte biztosan negatív lesz, ami dezinflációs hatású és a visszatekintő várakozásokon keresztül a későbbi időszakokban is mérsékelheti az inflációt. A recesszió során nagy valószínűséggel megvalósuló dezinfláció azonban nem feltétlenül teszi teljessé az inflációs cél hitelességét, és nem horgonyozza le automatikusan az inflációs várakozásokat.
A régiós országok tapasztalatai azt mutatják, hogy az árstabilitás megszilárdulását általában egy recessziós időszak előzte meg. Várható tehát, hogy a gazdasági visszaesés Magyarország esetében segíteni fogja az árstabilitás kialakulását és fenntartását. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy a recessziós időszakot követően a jegybank ölbetett kézzel ülhetne, az inflációs várakozások tartós lehorgonyzásához árstabilitás-orientált monetáris politika folytatása szükséges
1. Az olajárak több csatornán keresztül hatnak modelljeinkben az inflációra: költségoldalról egyrészt valóban az üzemanyagárakon keresztül, másrészt a lakossági energiaárakon keresztül (gáz, távhõ ára), harmadrészt a vállalatok energia költségein keresztül (szintén gáz és távhõ ára). Egy magasabb olajár viszont visszaveti a keresletet, amely némileg tompíthatja az inflációra ható költségoldali nyomást.
2. Ami a második kérdést illeti, mivel a konjunktúra esetében 2009-re számolunk a legnehezebb idõszakkal, így az elbocsátások 2/3-a vélhetõleg ebben az idõszakban történhet meg. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a bizonytalanság nagyon nagy és a létszám alakulása nagyban függ a bérek rugalmasságától. Erre már egy másik válaszban próbáltunk utalni.
A jelentésben azzal számoltunk, hogy az anyabanki ígéreteknek megfelelően a külső banki források megújítása lehetséges. Az egyéb források esetében nem szeretnék részletekbe bocsátkozni. Ami a hitelezési dinamikát illeti, a lakosságnál azzal számoltunk, hogy kedvezőbb esetben a nettó hitelfelvétel fokozatosan lassul a magyar gazdaságban a 2000-2001-s szintre, ami a támogatott lakás- illetve devizahitelezés felfutása előtt jellemző volt. A második forgatókönyvben azzal számoltunk, hogy az elkövetkező fél évben a bankok csak a lejáró lakossági állományt újítják meg, majd 2010-re szintén a 2000-2001-es szintre áll be a háztartások nettó hitelfelvétele. Ez utóbbi akkor a rendelkezésre álló jövedelmük 4%-át tette ki, szemben a mostani 10%-kal. A vállalatoknál nem a hitelflow-kat modelleztünk. 2009-re azzal számoltunk, hogy a tőkeköltség 10 illetve 30%-kal emelkedik a két forgatókönyvben.
Az olajárak alakulása alapján valóban úgy tűnik, hogy hosszú távon nem lesz szükség a jelenlegi gázárak emelésére. Az inflációs jelentés lezárásának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján számoltunk egy jövő év eleji gázáremeléssel, amelyet az év második felétől csökkenések ellentételeznek, így 2009 végére a gáz ára a mostani ár szintjére süllyed. Jelen pillanatban lehetséges, hogy a jövő év eleji gázáremelés elmaradhat, ezzel összefüggésben a későbbi csökkenések bekövetkezése is kétséges. Amennyiben a gáz ára – szemben az inflációs előrejelzésünkben feltételezettel – 2010 végéig változatlan marad, és az ezzel kapcsolatos távhő árintézkedések sem történnek meg, akkor a lakossági gáz és távhőárak önmagukban nagyjából 0,2-0,25 százalékpontnyival csökkentenék 2009-es előrejelzésünket, és hasonló mértékben emelnék – a bázishatás miatt - a 2010-re prognosztizált inflációt. Továbbá a vállalati energia költségek várható alakulása is megváltozna a gáz és távhő árak eltérő pályája miatt, ezek hatása az inflációra azonban késleltetve jelentkezik, így 2009-re nagyobb negatív, 2010-re kisebb pozitív változást jelentenének.
Összességében a 2009-es infláció körülbelül 0,4 százalékpontnyival alacsonyabban, a 2010-es infláció 0,3 százalékpontnyival magasabb lehetne az inflációs jelentésben publikált számokhoz képest.
1. Ami a bérezéssel kapcsolatos kérdésedet illeti részben igazad van, az infláció egyik legfontosabb eleme a bértömeg alakulása. Ugyanakkor ha a bérek lefelé nem reagálnak rugalmasan és a foglalkoztatás csökkenése lesz nagyobb mint feltételezzük, az a növekedés szempontjából jóval kedvezõtlenebb. Egyrészt a vállalati kibocsátás is jobban visszaesik hiszen a létszámleépítés mellett az outputot tartani sokkal nehezebb. Másrészt a lakossági fogyasztás alakulása szemponjtából is az a legnehezebb helyzet ha valaki elveszti az állását, hiszen akkor biztosan drasztikusan visszafogja a kiadásait. Ezzel szemben a bérmérséklõdés/lassulás esetében vannak lehetõségei az alkalmazkodásra. Ha viszont a vállalati outputra a foglalkoztatás csökkenése kedvezõtlenebb, mint a bérek korrekciója, akkor inflációs szempontból sem ugyanaz a két eset. Hiába lesz a bértömeg azonos, a fajlagos költség az elbocsátásoknál magasabb marad, ami magasabb árakhoz vezethet.
2. Ami a másik kérdést illeti a változatlan monetáris kondicók feltevése technikai, nem kívánjuk ezzel sem a Monetáris Tanács jövõbeli döntéseit elõrejelezni, sem a jelenlegi kamatszint "realitását" értékelni. Természetesen más monetáris kondíciókat feltétlezve az elõrejelzés egésze is változna. Két szempontot azonban érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni. Egyrészt múltbeli összefüggések alapján a kamat- és árfolyamfeltevések közül elsõsorban az utóbbi okoz érdemi hatást a fõbb változókra. Emellett a jelenlegi helyzetben (hitelszûke, devizahitelek súlyának esetleges csökkenése) a kamatcsatorna erõsödhet, de az továbbra is bizonytalan, hogy a jegybanki alapkamat alakulása milyen erõsen befolyásolja a banki hitelkamatokat. Ez utóbbit ugyanis a piac alakítja és annak csak egy eleme a jegybanki alapkamat. Fontos részét képezi még pl. a bankok kockázatvállalási hajlandósága, és a hosszabb állampapírok hozama amire az alapkamat csak áttételeken keresztül hat.
Üdv,
Kovács Mihály András
Törölt felhasználó2008. 11. 27. 11:39
#9
Milyen tapasztalatok vannak arra, hogy a recessziós környezet teljesen kiöli az inflációt a gazdaságból? Vagy lehet, hogy majd ezek után újra 6-8 százalékra szökik fel a pénzromlás?
Nem teljesen értem az első mondatot, infláció vonatkozásában 3,1-3,4 százalékos növekedéssel számolunk 2009-ben. A prognózisban a közműveknél az elmúlt évek tendenciáinak és az elérhető információknak megfelelően az átlagnál nagyobb emeléssel számolunk. Összességében a szabályozott árak közel 8%-kal nőhetnek jövőre. A teljes fogyasztói árindex azért lesz alacsonyabb mert az egyéb tételek áralakulása (maginfláció, nyersélelmiszerek, üzemanyag) jóval kedvezőbb lehet.
1, 81 dolláros átlagos olajárfolyammal számolnak inflációs jelentésükben. Azt szeretném megtudni, hogy milyen csatornán keresztül jön át ez az inflációba? (Gondolok itt arra, hogy a határidős olajárak alapján feltételezték, hogy a MOL mennyit fog csökkenteni, illetve emelni az üzemanyagárakon és ennek hatásait építették a modellbe?)
2, Ha jól emlékszem, 60-100 ezres elbocsátásokkal számolnak 2009-2010-re. Lehet esetleg tudni, hogy melyik évben lesz nagyobb az elbocsátás? 2009-ben vagy 2010-ben?
Az IMF Magyarországon járt stábja által kiadott anyag azzal számol a globális tőkeáttétel-csökkentés folyamatában, hogy a külföldi anyabankok felől a magyar bankok rövid távú külső adósságának megújítása 80%-os lesz, míg más külső adósság esetén csak 70%-os, azaz jelentős lesz a külső adósság megújítási lehetőségeiben a visszaesés.
Az MNB két forgatókönyvet vázolt a makrogazdasági változókhoz a jelentésben és az egyik kritikus pontként a magyarországi hitelezés bizonytalan mértékű visszaesését jelölték meg. Lehet-e azt tudni, hogy önök a rövid távú külső adósság megújításában milyen arányszámokkal dolgoztak az optimista és a pesszimista verzióban, illetve a magyarországi hitelezési dinamikában konkrétan milyen mértékű csökkenéssel számoltak a két esetben?
Mivel hamarabb lezárták az inflációs jelentést, mint megjelent volna a hír, ezért kérdezem meg az alábbit:
A jelzések szerint januárban elmarad a lakossági gázáremelés, holott önök a jelentés 35. oldalán (14. lábjegyzet) írtak szerint azzal számoltak, hogy a 2008-as elfojtott gázáremelések után 2009 elején lesz egy (nagyobb) gázáremelés, ebbõl következõen pedig távhõár-emelés. A gázáraknál lévõ 9 hónapos csúszás miatt elképzelhetõ, hogy mire áprilishoz-júliushoz érünk, addigra a világpiaci folyamatok már nem is teszik indokolttá az áremelést (bár az E.On felhalmozott vesztesége még akkor is jó nagy lehet). Kérdésem az, hogy a várhatóan elmaradó januári gáz- és távhõár-emelés hogyan befolyásolja az önök által vázolt inflációs pályát, illetve az mennyit változtatna, ha a jövõ év során már egyáltalán nem következne be a két energiahordozó magyarországi lakossági drágítása, illetve csökkennének az árak?
Kedves MNB!
Ket kerdest szeretnek feltenni.
1. Osszefoglalojukban azt irjak, hogy az elorejelzes kulcskerdese, hogy a vallalatok milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a csokkeno termelekenyseghez a berek visszafogasaval. Ha erdemben lassul a berdinamika, akkor az ertelemszeruen alacsonyabb inflacios nyomast is jelent. De ha a berek csokkentese helyett inkabb a foglalkoztatas jelentos csokkentesevel reagalnak a vallalatok, akkor is jelentosen csokkenhet megitelesem szerint a kiaramlo bertomeg, ami a kereslet gyenguleseben, azaz az inflacios nyomas merseklodeseben olthet testet. Onok mit gondolnak errol?
2. Ha jol tudom, akkor az elorejelzest valtozatlan monetaris kondiciok (magas alapkamat) feltetelezese mellett keszitettek, ami jelenleg velemenyem szerint csupan (talan) penzugyi stabilitasi szempontbol lehet indokolt. Mennyire realis ennek a (relevans benchmarkok alapjan igen szigoru) monetaris allapotnak a feltetelezese a teljes idohorizonton?
Udv,
A.Z.
Törölt felhasználó2008. 11. 27. 09:31
Előzmény:
törölt hozzászólás
#2
"inflációs jelentésben a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja , szerint 0.2-1.7% körüli lehet" . Elméletileg , de az elmúlt évek tapasztalatai szerint több lesz. A kőzmű cégek tőbbel szeretnének , és fognak is emelni és nem csak a fővárosban.
Mennyire rántja magával a válság az inflációt? - Az MNB szakértői válaszolnak
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=106659