Kis magyar tőzsdecápák
A BÉT tulajdonosi átrendezõdése
2003. március 27.
Néhány magánbefektető ütemesen növeli tulajdonosi részarányát a Budapesti Értéktőzsde Rt.-ben: a szabályok engedékenyek, a célok homályosak.
Korányi G. Tamás a kormányfővel egy konferencián. Növekvő tőzsdei befolyás.
Rövid közlemény jelent meg múlt pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, amely a részvénytársaságként működő intézmény tulajdonosi változásairól tudósított. A szakmában nem ismert BAAL Kft. ugyan 9,82 százalékra csökkentette részarányát, de még így is a tőzsde legnagyobb részvényesének számít, lekörözve a második Magyar Nemzeti Bankot (6,84 százalék), továbbá a piac két legnagyobb brókercégét, az Erste Befektetési Rt.-t (5,75 százalék) és a ConCorde Rt.-t (4,99 százalék). Az alig 48 millió forintos jegyzett tőkéjű, nyíregyházi székhelyű vállalkozás 80 százalékos részesedésű fő tulajdonosa azonban egyáltalán nem ismeretlen a piacon. Az amúgy értékpapír-piaci befektetéseivel nevet szerző Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság című lap tőzsderovatának vezetője személy szerint is "übereli" - legalábbis mint tőzsdetulajdonos - az MNB részesedését: cégén keresztül közvetetten és név szerint közvetlenül összesen 8 százalékot birtokol. Üzlettársával, a kft. másik részvényesével, Almás Andorral együtt pedig - aki szintén rendelkezik személyes tulajdonhányaddal is - mintegy 12 százalékos BÉT-pakett van a kezükben.
CSOPORTBULI. A két tőzsdei újságíró azonban nincs egyedül kiemelt érdeklődésével: a börze tavaly júniusi részvénytársasággá alakulása óta felettébb megélénkült a BÉT papírjainak forgalma. Számos új magánbefektető is bekapcsolódott a tulajdonosi körbe, a régiek közül egyesek pedig növelték részesedésüket. Habár a börze pontos részvényesi szerkezetének nyomon követése éppen az átalakulástól vált szinte lehetetlenné (lásd külön írásunkat), az a hiányos adatokból is látható, hogy többeknek megmozgatta a fantáziáját a BÉT Rt. A szimatot fogó "újoncok" között ráadásul számos olyan név vagy érdekcsoport bukkant fel, amelyek megjelenése arra enged következtetni, hogy a tőzsde kifejezetten értékes befektetési célpont lehet.
Az egyik legfrissebben bekapcsolódó részvényes például az Amida Rt. (1,36 százalék), amelyet a piaci bennfentesek - így a tulajdonosi átrendeződés mögött már-már egy ellenséges felvásárlás lehetőségét is felvillantó Portfolió.hu tőzsdei internetes újság - az Arago-csoport fő tulajdonosával, Leisztinger Tamással hoztak összefüggésbe. Habár a cégbírósági adatok semmilyen egyértelmű kapcsolatot nem mutatnak a Pick tőzsdei felvásárlásáról és kivezetéséről elhíresült befektetővel, tőzsdei elemzők tudni vélik, hogy az Amida a "baráti kéz" szerepében tűnt föl ezekben az ügyletekben Leisztinger oldalán. A pénzember megkeresésünkre nem válaszolt, így nem volt alkalma megerősíteni vagy cáfolni azt sem, hogy - szintén értesülések szerint - közvetve 6-8 százalékos részesedéssel bír a BÉT Rt.-ben, és - legalábbis a Portfolió.hu találgatása értelmében - a börzetársaság irányítására tör.
Érdekesség még az is, hogy fokozatosan 3,87 százalékról 4,99 százalékra növelte részesedését a korábban Jaksity György - a jelenlegi tőzsdeelnök - által vezetett és részben tulajdonolt brókercég, egyben tőzsdealapító ConCorde Rt. is, ráadásul a társaság egyik tulajdonosa és vezetője, Boris Mihály a saját nevén is megjelent a BÉT-részvényesek között.
KONCENTRÁLÓK. A tőzsdepapírok adásvételének megélénkülése egyébként egybeesett egy törvényi változással, amely egyértelműen a korábbi, rendkívül szórt tulajdonosi struktúra koncentrálódásának kedvez. A tőkepiaci törvény (tpt) tavaly decemberben hatályba lépett módosítása lehetővé tette ugyanis a 10 százaléknál nagyobb részvénypakett birtoklását, vagy az ennél jelentősebb szavazati jog érvényesítését is a BÉT Rt.-ben, külön hatósági jóváhagyáshoz pedig csak a 33, 50, 75 és a 100 százalékos küszöb átlépését kötötte. A hivatalos indoklás szerint erre a módosításra azért volt szükség, hogy megkönnyítsék a BÉT nemzetközi integrációját, az esetleges későbbi fúziót. A változás azonban most éppen azoknak jön kapóra, akik vagy már rendelkeznek ekkora mennyiséggel (a korlátozásokat eddig "papíron" megkerülték), s így előjöhetnek az "illegalitásból", vagy éppen most készülnek a nagyobb befolyás elérésére. Az utolsó akadály azonban a BÉT alapszabálya, amely - a közgyűlési döntésig - továbbra is tiltja nemcsak a 10 százaléknál nagyobb szavazati jog egy kézben birtoklását, de ugyanezt a korlátot a tulajdoni hányadra is fenntartja.
A törvény és az alapszabály közti eltérés "áldozata" lett a legnagyobb tulajdonos is. A BAAL Kft. ugyanis rövid időre a tpt előírásait ugyan tiszteletben tartotta, de megszegte az alapszabályt, amikor - immár papíron is - 12,98 százalékra növelte a részarányát. A változást meglepő módon még a BÉT részvénykönyvébe is bejegyezték, majd észlelve a "bakit", néhány héttel később, éppen múlt pénteken ismét a 10 százalékos határ alá vitték a kft. tulajdoni hányadát, a részesedés azonban "házon belül" továbbra is a két újságíró érdekeltségében maradt. Korányi G. Tamás úgy véli, a tőzsde alapszabályát is szinkronba kell hozni a törvénynyel, lehetővé kell tenni a 10 százalék feletti tulajdoni arány megszerzését, s az ezzel együtt járó szavazati jog érvényesítését, de csak akkor, ha a folyamat a nyilvánosság előtt, átlátható módon történik.
Zárt klub
"A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) aktuális tulajdonosi szerkezete nem publikus, mivel nem nyílt, hanem zárt részvénytársaságként működik" - ezt a felettébb furcsa választ kapta a Figyelő az amúgy a parkettre bevezetett részvénykibocsátó cégektől kiterjedt nyilvánosságot megkövetelő tőzsde sajtóosztályától. Javaslatuk: az alapításkori részvényesi struktúrához képest bekövetkezett változásokat vessük össze a börze hivatalos napi közlönyeként működő Magyar Tőkepiacban azóta megjelentetett közleményekkel. Csaknem egy teljes évfolyamot "átnyálazva" tehát, s úgy, hogy közben magunk is tudjuk: a feladat eleve reménytelen.
A tavaly június 30-a óta részvénytársasági formában működő tőzsde alapító okirata szerint a naprakész tulajdonosi szerkezet közléséhez az összes részvényes beleegyezése szükséges, ráadásul - mint azt a társaság vezérigazgatója, Horváth Zsolt is elismeri - az összesítés amúgy is szinte lehetetlen. Míg az rt.-vé alakulás előtt kizárólag nyilvános aukciókon, pályázatokon cserélhettek gazdát a tőzsde úgynevezett vagyonhányadai, addig a társasággá alakulás óta erre sem a BÉT-ről szóló törvény, sem a gazdasági társaságokról szóló törvény nem adott lehetőséget. A "suba alatt" lebonyolított adásvételek közül pedig a tőzsde vezetése legfeljebb azokat a változásokat tudja közölni, amelyek a tudomására jutnak, tehetetlen azonban azokkal szemben, akik a tranzakciót nem közlik. A tőzsde menedzsmentje mindenesetre már dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek a tulajdonosi változások nagyobb átláthatóságát szolgálnák.
HOMÁLYOS CÉLOK. Nagy kérdés persze, meddig folytatódhat a beindult koncentráció, mire "hajtanak" azok a befektetők, akik közvetve és közvetlenül növelik a részesedésüket a BÉT Rt.-ben. Miként az sem közömbös, hogy céljaik megfelelnek-e a tőkepiac általános érdekeinek.
A legnagyobb részvényes, Korányi G. Tamás például nem kívánja tovább növelni pakettjét, hiszen, mint mondja, "lassan elfogytak a nem kereskedő tagok kezében lévő, kedvező áron megszerezhető tulajdonhányadok". Becslése szerint a BÉT-papírok mintegy kétharmada a parketten aktívan kereskedő cégek tulajdonában van, ám ezek a társaságok nem akarnak megválni részvényeiktől. Ennek a feltételezésnek mindenesetre ellentmond, hogy éppen az utóbbi néhány hónapban szabadult meg a pakettjétől több brókercég is, így a Raiffeisen, vagyis könnyen elképzelhető, hogy az egyszerű pénzügyi befektetők előbb-utóbb számottevő részt képviselnek majd.
Korányi G. Tamás saját értékelése szerint ugyan érzelmi befektetésként, nem pedig rövid távú spekulációként kezeli a börzét, piaci elemzők hangsúlyozzák: a BÉT-nek számos olyan vonzereje van, ami mást jelent a piacon szolgáltatóként működő brókercég és mást a pénzügyi befektető szempontjából. A BÉT Rt. ugyanis nemcsak értékpapírpiac, intézmény, hanem vonzó portéka is. Összesen 4,69 milliárd forintos saját tőkével, 550 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, ráadásul 25 százalékos részesedéssel is bír a mintegy 11 milliárd forintos vagyonú Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-ben. A másik szép profittal kecsegtető üzlet a BÉT-részvények továbbértékesítse a növekedési kényszerben álló globális tőzsdék egyikének.
Habár a BÉT Rt. egészen mostanáig leginkább a brókercégek amolyan zártkörű klubjaként működött, kérdéses, hogy a pénzügyi befektetők nagyobb súlya használ-e a piacnak. Ezt a tényezőt egyébként a tpt is fontosnak tartja kiemelni, amikor - legalábbis a BÉT 33 százalék fölötti tulajdonosainak esetében - a felügyeleti engedélyt csak olyan személy számára tartja megadhatónak, aki "elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes" befolyásolni a tőzsde működését.
"Semmilyen tragédia nem történt azzal, hogy megindult a BÉT felvásárlása: e folyamat csupán anynyit jelez, hogy a cég valóban elkezdett társaságként működni" - hangzik egy, a tőzsdei viszonyokat igen jól ismerő szakember véleménye. Bár némileg árnyaltabban fogalmaz, végeredményben hasonló véleményen van Fenyő György, az egyik legnagyobb hazai kibocsátó, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója is, aki szerint "egy 13 százalékos tulajdonos is legfeljebb a szemöldökét húzhatja össze és a bajuszát rezegtetheti, de alapszabályt módosítani egymaga nem tud, a közgyűlést pedig ennél kisebb hányad birtokában is összehívathatja". Kibocsátóként az OTP Bankot az érdekli, hogy a BÉT a befektetőket, a kereskedőket jól és olcsón szolgálja ki infrastruktúrájával. "Az persze nem lenne jó, ha a tulajdonosi szerkezet bárkit is távol tartana a tőzsdétől" - fűzi hozzá a fentiekhez.
E megjegyzéshez kapcsolódva Bajnai Gordon, a bevezetés előtt álló Wallis Rt. vezérigazgatója viszont arra a megállapításra jut, hogy a tulajdonosi viszonyok átláthatósága alapkövetelmény lenne a BÉT esetében. Magyarországon a tőzsde monopolhelyzetet élvez, amit egy erősen szórt tulajdonosi struktúrával és a működés szigorú szabályozásával kellene ellensúlyozni. "Olyan tőzsdére mennénk szívesen, amelyik stabil, kiegyensúlyozott és hosszú távon kiszámítható tulajdonosi háttérrel rendelkezik" - összegzi véleményét. Hasonlóan gondolkozik e kérdésről a kereskedői oldalon álló K&H Equities vezérigazgatója, Csuka László is. Szerinte természetes, hogy a BÉT társasággá alakulásával pénzügyi befektetők is megjelenjenek a tulajdonosok között, de az már nem szerencsés, ha a nyilvánosság számára nem ellenőrizhető, kiknek a kezébe kerülnek a társaság részvényei.
A BÉT tulajdonosi átrendezõdése
2003. március 27.
Néhány magánbefektető ütemesen növeli tulajdonosi részarányát a Budapesti Értéktőzsde Rt.-ben: a szabályok engedékenyek, a célok homályosak.
Korányi G. Tamás a kormányfővel egy konferencián. Növekvő tőzsdei befolyás.
Rövid közlemény jelent meg múlt pénteken a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, amely a részvénytársaságként működő intézmény tulajdonosi változásairól tudósított. A szakmában nem ismert BAAL Kft. ugyan 9,82 százalékra csökkentette részarányát, de még így is a tőzsde legnagyobb részvényesének számít, lekörözve a második Magyar Nemzeti Bankot (6,84 százalék), továbbá a piac két legnagyobb brókercégét, az Erste Befektetési Rt.-t (5,75 százalék) és a ConCorde Rt.-t (4,99 százalék). Az alig 48 millió forintos jegyzett tőkéjű, nyíregyházi székhelyű vállalkozás 80 százalékos részesedésű fő tulajdonosa azonban egyáltalán nem ismeretlen a piacon. Az amúgy értékpapír-piaci befektetéseivel nevet szerző Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság című lap tőzsderovatának vezetője személy szerint is "übereli" - legalábbis mint tőzsdetulajdonos - az MNB részesedését: cégén keresztül közvetetten és név szerint közvetlenül összesen 8 százalékot birtokol. Üzlettársával, a kft. másik részvényesével, Almás Andorral együtt pedig - aki szintén rendelkezik személyes tulajdonhányaddal is - mintegy 12 százalékos BÉT-pakett van a kezükben.
CSOPORTBULI. A két tőzsdei újságíró azonban nincs egyedül kiemelt érdeklődésével: a börze tavaly júniusi részvénytársasággá alakulása óta felettébb megélénkült a BÉT papírjainak forgalma. Számos új magánbefektető is bekapcsolódott a tulajdonosi körbe, a régiek közül egyesek pedig növelték részesedésüket. Habár a börze pontos részvényesi szerkezetének nyomon követése éppen az átalakulástól vált szinte lehetetlenné (lásd külön írásunkat), az a hiányos adatokból is látható, hogy többeknek megmozgatta a fantáziáját a BÉT Rt. A szimatot fogó "újoncok" között ráadásul számos olyan név vagy érdekcsoport bukkant fel, amelyek megjelenése arra enged következtetni, hogy a tőzsde kifejezetten értékes befektetési célpont lehet.
Az egyik legfrissebben bekapcsolódó részvényes például az Amida Rt. (1,36 százalék), amelyet a piaci bennfentesek - így a tulajdonosi átrendeződés mögött már-már egy ellenséges felvásárlás lehetőségét is felvillantó Portfolió.hu tőzsdei internetes újság - az Arago-csoport fő tulajdonosával, Leisztinger Tamással hoztak összefüggésbe. Habár a cégbírósági adatok semmilyen egyértelmű kapcsolatot nem mutatnak a Pick tőzsdei felvásárlásáról és kivezetéséről elhíresült befektetővel, tőzsdei elemzők tudni vélik, hogy az Amida a "baráti kéz" szerepében tűnt föl ezekben az ügyletekben Leisztinger oldalán. A pénzember megkeresésünkre nem válaszolt, így nem volt alkalma megerősíteni vagy cáfolni azt sem, hogy - szintén értesülések szerint - közvetve 6-8 százalékos részesedéssel bír a BÉT Rt.-ben, és - legalábbis a Portfolió.hu találgatása értelmében - a börzetársaság irányítására tör.
Érdekesség még az is, hogy fokozatosan 3,87 százalékról 4,99 százalékra növelte részesedését a korábban Jaksity György - a jelenlegi tőzsdeelnök - által vezetett és részben tulajdonolt brókercég, egyben tőzsdealapító ConCorde Rt. is, ráadásul a társaság egyik tulajdonosa és vezetője, Boris Mihály a saját nevén is megjelent a BÉT-részvényesek között.
KONCENTRÁLÓK. A tőzsdepapírok adásvételének megélénkülése egyébként egybeesett egy törvényi változással, amely egyértelműen a korábbi, rendkívül szórt tulajdonosi struktúra koncentrálódásának kedvez. A tőkepiaci törvény (tpt) tavaly decemberben hatályba lépett módosítása lehetővé tette ugyanis a 10 százaléknál nagyobb részvénypakett birtoklását, vagy az ennél jelentősebb szavazati jog érvényesítését is a BÉT Rt.-ben, külön hatósági jóváhagyáshoz pedig csak a 33, 50, 75 és a 100 százalékos küszöb átlépését kötötte. A hivatalos indoklás szerint erre a módosításra azért volt szükség, hogy megkönnyítsék a BÉT nemzetközi integrációját, az esetleges későbbi fúziót. A változás azonban most éppen azoknak jön kapóra, akik vagy már rendelkeznek ekkora mennyiséggel (a korlátozásokat eddig "papíron" megkerülték), s így előjöhetnek az "illegalitásból", vagy éppen most készülnek a nagyobb befolyás elérésére. Az utolsó akadály azonban a BÉT alapszabálya, amely - a közgyűlési döntésig - továbbra is tiltja nemcsak a 10 százaléknál nagyobb szavazati jog egy kézben birtoklását, de ugyanezt a korlátot a tulajdoni hányadra is fenntartja.
A törvény és az alapszabály közti eltérés "áldozata" lett a legnagyobb tulajdonos is. A BAAL Kft. ugyanis rövid időre a tpt előírásait ugyan tiszteletben tartotta, de megszegte az alapszabályt, amikor - immár papíron is - 12,98 százalékra növelte a részarányát. A változást meglepő módon még a BÉT részvénykönyvébe is bejegyezték, majd észlelve a "bakit", néhány héttel később, éppen múlt pénteken ismét a 10 százalékos határ alá vitték a kft. tulajdoni hányadát, a részesedés azonban "házon belül" továbbra is a két újságíró érdekeltségében maradt. Korányi G. Tamás úgy véli, a tőzsde alapszabályát is szinkronba kell hozni a törvénynyel, lehetővé kell tenni a 10 százalék feletti tulajdoni arány megszerzését, s az ezzel együtt járó szavazati jog érvényesítését, de csak akkor, ha a folyamat a nyilvánosság előtt, átlátható módon történik.
Zárt klub
"A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) aktuális tulajdonosi szerkezete nem publikus, mivel nem nyílt, hanem zárt részvénytársaságként működik" - ezt a felettébb furcsa választ kapta a Figyelő az amúgy a parkettre bevezetett részvénykibocsátó cégektől kiterjedt nyilvánosságot megkövetelő tőzsde sajtóosztályától. Javaslatuk: az alapításkori részvényesi struktúrához képest bekövetkezett változásokat vessük össze a börze hivatalos napi közlönyeként működő Magyar Tőkepiacban azóta megjelentetett közleményekkel. Csaknem egy teljes évfolyamot "átnyálazva" tehát, s úgy, hogy közben magunk is tudjuk: a feladat eleve reménytelen.
A tavaly június 30-a óta részvénytársasági formában működő tőzsde alapító okirata szerint a naprakész tulajdonosi szerkezet közléséhez az összes részvényes beleegyezése szükséges, ráadásul - mint azt a társaság vezérigazgatója, Horváth Zsolt is elismeri - az összesítés amúgy is szinte lehetetlen. Míg az rt.-vé alakulás előtt kizárólag nyilvános aukciókon, pályázatokon cserélhettek gazdát a tőzsde úgynevezett vagyonhányadai, addig a társasággá alakulás óta erre sem a BÉT-ről szóló törvény, sem a gazdasági társaságokról szóló törvény nem adott lehetőséget. A "suba alatt" lebonyolított adásvételek közül pedig a tőzsde vezetése legfeljebb azokat a változásokat tudja közölni, amelyek a tudomására jutnak, tehetetlen azonban azokkal szemben, akik a tranzakciót nem közlik. A tőzsde menedzsmentje mindenesetre már dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek a tulajdonosi változások nagyobb átláthatóságát szolgálnák.
HOMÁLYOS CÉLOK. Nagy kérdés persze, meddig folytatódhat a beindult koncentráció, mire "hajtanak" azok a befektetők, akik közvetve és közvetlenül növelik a részesedésüket a BÉT Rt.-ben. Miként az sem közömbös, hogy céljaik megfelelnek-e a tőkepiac általános érdekeinek.
A legnagyobb részvényes, Korányi G. Tamás például nem kívánja tovább növelni pakettjét, hiszen, mint mondja, "lassan elfogytak a nem kereskedő tagok kezében lévő, kedvező áron megszerezhető tulajdonhányadok". Becslése szerint a BÉT-papírok mintegy kétharmada a parketten aktívan kereskedő cégek tulajdonában van, ám ezek a társaságok nem akarnak megválni részvényeiktől. Ennek a feltételezésnek mindenesetre ellentmond, hogy éppen az utóbbi néhány hónapban szabadult meg a pakettjétől több brókercég is, így a Raiffeisen, vagyis könnyen elképzelhető, hogy az egyszerű pénzügyi befektetők előbb-utóbb számottevő részt képviselnek majd.
Korányi G. Tamás saját értékelése szerint ugyan érzelmi befektetésként, nem pedig rövid távú spekulációként kezeli a börzét, piaci elemzők hangsúlyozzák: a BÉT-nek számos olyan vonzereje van, ami mást jelent a piacon szolgáltatóként működő brókercég és mást a pénzügyi befektető szempontjából. A BÉT Rt. ugyanis nemcsak értékpapírpiac, intézmény, hanem vonzó portéka is. Összesen 4,69 milliárd forintos saját tőkével, 550 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, ráadásul 25 százalékos részesedéssel is bír a mintegy 11 milliárd forintos vagyonú Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-ben. A másik szép profittal kecsegtető üzlet a BÉT-részvények továbbértékesítse a növekedési kényszerben álló globális tőzsdék egyikének.
Habár a BÉT Rt. egészen mostanáig leginkább a brókercégek amolyan zártkörű klubjaként működött, kérdéses, hogy a pénzügyi befektetők nagyobb súlya használ-e a piacnak. Ezt a tényezőt egyébként a tpt is fontosnak tartja kiemelni, amikor - legalábbis a BÉT 33 százalék fölötti tulajdonosainak esetében - a felügyeleti engedélyt csak olyan személy számára tartja megadhatónak, aki "elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes" befolyásolni a tőzsde működését.
"Semmilyen tragédia nem történt azzal, hogy megindult a BÉT felvásárlása: e folyamat csupán anynyit jelez, hogy a cég valóban elkezdett társaságként működni" - hangzik egy, a tőzsdei viszonyokat igen jól ismerő szakember véleménye. Bár némileg árnyaltabban fogalmaz, végeredményben hasonló véleményen van Fenyő György, az egyik legnagyobb hazai kibocsátó, az OTP Bank Rt. ügyvezető igazgatója is, aki szerint "egy 13 százalékos tulajdonos is legfeljebb a szemöldökét húzhatja össze és a bajuszát rezegtetheti, de alapszabályt módosítani egymaga nem tud, a közgyűlést pedig ennél kisebb hányad birtokában is összehívathatja". Kibocsátóként az OTP Bankot az érdekli, hogy a BÉT a befektetőket, a kereskedőket jól és olcsón szolgálja ki infrastruktúrájával. "Az persze nem lenne jó, ha a tulajdonosi szerkezet bárkit is távol tartana a tőzsdétől" - fűzi hozzá a fentiekhez.
E megjegyzéshez kapcsolódva Bajnai Gordon, a bevezetés előtt álló Wallis Rt. vezérigazgatója viszont arra a megállapításra jut, hogy a tulajdonosi viszonyok átláthatósága alapkövetelmény lenne a BÉT esetében. Magyarországon a tőzsde monopolhelyzetet élvez, amit egy erősen szórt tulajdonosi struktúrával és a működés szigorú szabályozásával kellene ellensúlyozni. "Olyan tőzsdére mennénk szívesen, amelyik stabil, kiegyensúlyozott és hosszú távon kiszámítható tulajdonosi háttérrel rendelkezik" - összegzi véleményét. Hasonlóan gondolkozik e kérdésről a kereskedői oldalon álló K&H Equities vezérigazgatója, Csuka László is. Szerinte természetes, hogy a BÉT társasággá alakulásával pénzügyi befektetők is megjelenjenek a tulajdonosok között, de az már nem szerencsés, ha a nyilvánosság számára nem ellenőrizhető, kiknek a kezébe kerülnek a társaság részvényei.
Ki áll a BÉT felvásárlása mögött?
Ugrás a cikkhezA BÉT által múlt héten bejelentett tulajdonosi változásokat olvasva valószínűleg több Pick-Arago ügyben edződött veterán befektető sem hitt a szemének. Egy olyan korábbi tulajdonos társukkal találkozhattak, aki legutóbb a Pick felvásárlása során, mint Arago baráti kéz tűnt fel a szegedi cég részvénykönyvében, korábban pedig többek között Zalakerámia leánycégeknek volt a kisebbségi tulajdonosa. Az első meglepetésből felocsúdva érdemes áttekinteni a BÉT Rt. tavaly nyári megalakulása óta történt eseményeket, amely több szempontból is érdekes lehet a tőkepiaci csemegék iránt érdeklődő olvasók számára.
A BÉT részvénytársasági formába történő átalakulásáig csak a tőzsde által ellenőrzött módon, tőzsdei vagyonhányad aukció formájában lehetett tulajdonrészt vásárolni a BÉT-ben. Az Rt. azonban már lehetőséget adott arra, hogy sokkal könnyebben, s a legkevésbé átlátható módon történjen meg a szórt tulajdonosi struktúra koncentrációja. A részvények adás-vétele látványosan meg is élénkült, viszont a törvényben és az alapszabályban lévő 10%-os tulajdonosi korlát megakadályozta, hogy bárki irányító pozíciót szerezzen. Így egészen a tavalyi év végéig csak azt figyelhettük meg, hogy egyre több magánszemély vásárol tőzsderészvényt, de a pakettek nagysága minden esetben csak pár százalékos maradt. A nagyobb átrendeződésre az adta meg a lehetőséget, hogy az év végi törvénymódosítás során kikerült a törvényből a 10%-os korlát, amely eltörlésének szükségszerűségét a tőkepiaci lobby a nemzetközi integrációs folyamattal indokolta. Ráadásul nem volt könnyű dolguk, mert a Pénzügyminisztérium adminisztrációját több körben sem sikerült meggyőzniük, az előterjesztésben az utolsó pillanatig nem szerepelt a korlát eltörlése. Információink szerint azonban ekkor történt egy nagyon magas rangú BÉT látogatás a PM-ben , ami után a pénzügyminiszter beadta a derekát (joggal gondolhatta, hogy ettől még a világot nem önti el a szmötyi). Vagy mégis?
Aki szereti a párhuzamokat, az csak emlékezzen rá, hogy a Pick alapszabályában is volt egy olyan klauzula, amely 5%-ban maximalizálta az egy tulajdonos által leadható szavazatokat. Az eltörlést az akkor még a céget elvileg irányító management azzal indokolta, hogy pénzpiaci alapok (!) jelezték azon igényüket, hogy több részvényt is vásárolnának (az sem zavarta őket az indoklásban, hogy amúgy is vásárolhattak volna, csak nem szavazhattak volna vele).
Februárban új erőt vett a részvények koncentrációja, három neves tőkepiaci újságíró is nagyobb pakettet gyűjtött (Mielőtt rosszra gondolnánk, nem a Reuters alkalmazottai az illetők. Ott etikai kódex tiltja az újságíróknak a részvényvásárlást, míg a hazai médiában mindenkinek a saját erkölcsi mércéje van szem előtt abban, hogy mit vesz, s arról mit ír nyilvánosan). Nem sokat kellett várnunk az első nagyobb tulajdonosra sem, a hónap végén a titokzatos BAÁL Kft. bejelentette 13%-os részesedését, míg az újságírók csökkentették tulajdonrészüket. Bár a cég nem tette közzé, hogy kik állnak mögötte, némi cégbírósági utána járással kideríthető volt, hogy az újságíró nem vész el, csak átalakul (kézzelfoghatónak véljük a törekvést a transzparenciára és az esetleges érdekkonfliktus feloldására). Az igazi meglepetés azonban a múlt héten ért minket, amikor az AMIDA Befektetési Rt. is bejelentkezett. A tulajdonrész mértéke egyelőre minimális, de ne legyünk naivak, a Kerge Bika Díjért is sokáig versenyben volt sztár befektetőre nem jellemző, hogy csendestárs maradna egy üzletben. Szerepét leginkább úgy jellemezhetjük, hogy bármit vásárol, stratégiai, de nem szakmai tulajdonos lesz (még finomabban: aktív pénzügyi befektető).
Természetesen butaság lenne bárkiről is feltételezni, hogy strómanként lenne jelen a BÉT tulajdonosi struktúrájában, de Tamás Bátya színre lépésével nem árt felidézni néhány összefüggést. A jelenleg legnagyobb BÉT tulajdonos újságírók meglehetősen jó viszont ápolnak az Arago vezérrel, a gyanútlan olvasókban Pick-ügyben több alkalommal is felmerült, hogy Tamás Bátya hivatalos szóvivőt alkalmaz. Sokkal kényesebb a helyzet a brókercégek közül legnagyobb tulajdonrésszel rendelkező, s több tőzsdei vezető tisztségviselőt is delegáló Concorde esetében (4.99%). Itt a jó munkakapcsolat mellett a közismert rokoni szál is megalapozza a bizalmat a két fél között. S bár a Concorde végrehajtója volt az Arago több nem feltétlenül piacbarát akciójának is, Jaksity György személye azért még mindig garanciának számít. Reméljük, hogy nem tévedünk. Összességében a szálakat a jelenlegi helyzetben még nem lehet kibogozni, de be kell vallanunk, hogy meglepetést jelentene számunkra, ha a BÉT jövő évi rendes közgyűlését nem a Bartók Béla úti Eravis központban tartanák.
Tamás Bátya motivációit illetően csak találgatni lehet. Az AMIDA név jelentéseit gyengébb idegzetű olvasóink miatt nem közöljük, a bátrabbaknak azonban javasoljuk, hogy üljenek le, vegyenek egy mély levegőt, majd kattintsanak. De mégis, mi lehet a cél a BÉT-ben történő tulajdonszerzéssel? Számtalan lehetőség van az olyan kézenfekvő megoldások mellett is, hogy a BÉT rendelkezik több mint 1 mrd Ft állampapír állománnyal, s működése is jelentős cash-flow-t termel.
Negatív kimenetelek:
- Bár már nincs tőzsdei érdekeltsége az Arago-nak, a közeljövőben azonban még lehet. Ráadásul nem is kis falat közeleg, s lehet, hogy a tranzakciós költségekbe belefér a BÉT irányító pozíciójának a megszerzése is. Így biztosítható lenne, hogy a tőzsde ne akadékoskodjon, mint ahogy mondjuk Pick-ügyben tette.
- Természetesen felmerülhet egy olyan drasztikus lépés is, hogy egy többségi részesedés birtokában Tamás Bátya fogja és egyszerűen bezárja a BÉT-et (a lehetősége meglenne rá). A tőzsde és a nyilvánosság eddig már oly sok gondot jelentett neki, s ez a megoldás sokkal olcsóbb lenne, mint mondjuk egy több mint 10 mrd Ft jegyzett tőkével, és sok kisrészvényessel rendelkező cég esetében kivásárolni a többi tulajdonost.
Nézzük inkább a pozitív kimeneteleket:
- A BÉT tulajdonszerzés csupán eszköz arra, hogy Tamás Bátya legyen a pénzügyminiszter. Az elmúlt évek tapasztalata alapján jól látható, hogy ha valaki oda akar kerülni, akkor vagy el kell töltenie legalább egy évtizedet a PM apparátusában, vagy el kell foglalnia a tőzsdeelnöki pozíciót. Utóbbi lényegesen egyszerűbbnek, s feltétlenül gyorsabb megoldásnak tűnik. Ráadásul a BÉT bár elvileg részvénytársaság, de mégis kiváló terep arra, hogy beleszokjon egy hivatali apparátus működésébe.
- Másik lehetőség, hogy eddig mindenki igazat mondott, s a 10%-os tulajdonosi korlát eltörlése tényleg a tőzsde európai integrációs folyamatának érdekében történt. Ez alapján lehet, hogy Tamás Bátya már a Deutsche Börse-t is felvásárolta, s már csak a két piac egyesítése van hátra. Magyarország második leggazdagabb embere a maga szerény módján így kampányol hazánk EU csatlakozásának gazdasági előnyei mellett (ne feledjük, az igazán nagyok visszaadnak a vagyonukból a köz javára, az Arago pl. non-profit céllal támogatta a kormány 100 napos programjának eredményeiről szóló konferenciát is).
Összegzés: az elmúlt hónapokban igaz, hogy a tőzsde forgalma még nem talált magára, de a hazai tőkepiac megítélése, a jövőbeni kilátások határozottan javultak. Ezek után az AMIDA tulajdonszerzése olyan hír, aminek negatív hatását nem lehet alábecsülni. Mi örülnénk a legjobban, ha ez esetben utólag kiderülne, hogy tévedtünk.
DB